Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-17 / 296. szám

Csütörtök, 1959. december 1?. 3 SOMOGYI NÉPLAP Jelentős előrehaladást értek el a megye KiSZ-alapszervszetei 1959-ben A pparátusér tekerieten vitat­ták meg az idén végzett mun­kát a megyei KISZ-bizottság munkatársai. Bogó László, a megyei KISZ-bizottság titkára tartott tájékoztató beszámolót. A beszámolóból kitűnt, hogy kisebb-nagyobb hiányosságok­kal ugyan, de jól dolgozott az apparátus, A munkatársak no- iitikai felkészültsége jelentő­sen javult, s ez éreztette ha­tását az alapszervezetek mun­kájában is. Tavaly a politikai oktatásim 2800 fiatal vett részt az idén 4800-ra növeke­dett a létszám. Szép eredmény­űvel zárultak a különböző ter­melési akciók: a balatonőszö- dj tábor fiataljai 300 kát. hol­don végeztek talajjavítást; so­kat segítettek a kiszesek a tsz- építkezésekben es a fásításban; a kongresszusi munkaversenv- ben 68 üzemi ifjúsági brigád vett részt A tsz-ek. állami gazdaságok 400 ifjú traktoro­sa versenyzett egymással. A takarékossági számlák összesített eredménye 1959. III. negyedévében 751 ezer forintot mutatott Dicséretes munkát végeztek az ifjúsági segítőbri- tádok a tsz-tagok és állami gazdasági dolgozók háztáji gaz­daságában. Jól haladt az alaoszervi ve­zetők képzése. Ezek a tanfolya­mok elősegítették az alaoszervi vezetők stabilizálódását Mind­össze 25—30 százalékban cse­rélődött ki a vezetőség, főleg bevonulás, vagy családalapítás miatt Sikerültek a KISZ kulturális és egyéb megmozdulásai. Több mint 10 ezer ember nézte vé­gig a fiatalok rendezte műso­rokat. előadásokat Űi vonás az sgyre inkább el terjedő szelle­mi öttusa. A fiatalok szívesen vesznek részt az Íven rendez­vényeken. Növekedett az olva­sottság. szép sikerrel zárultai: a különböző könyvhetek. A spartmuhkában is jelentő­sek az eredmények. A nyári Spartakiaden részt vevők szá­nig ugrásszerűen emelkedett. Községenként átlag 20 fiatal­lal több vett részt a soartakiá- don, mint tavaly. Sikeres volt a VIT-jelvényszerző verseny, ebben a siófoki iárás és Ka­posvár város ért el szép ered­ményt. Nem volna telies a kép, ha csak az eredményeket ismer­tetnénk. Mert igaz. hogy a KISZ taglétszáma egy év alatt 1300-zal növekedett megyénk­ben, mégis a fiataloknak mind­össze 20.8 százaléka kiszes. Nem megfelelő ez az arány, hiszen alaoszervezetenként mindössze 1.4 fős az emelkedés ogy évben. Hibák voltak a szervezési munkában — külö­nösen az őszi tanfolyamok ese­tében — a nagyatádi es tabi járásban. A járási KISZ-bi- zoítságok egy részében nincs megfelelő kollektív vezetés. Sokkal tartalmasabbá kell ten­ni a különböző ifjúsági talál­kozókat. mert az ellaposodás veszélye fenyeget. Rendkívül fontos terület az úttörőmozga­lom. A KISZ-fiataloknak egv- re nagyobb számban be kell kapcsolódniuk a nvomolvasói munkába, segíteni, támogatni kell az úttörők politikai neve­lését. A KISZ-fiatálak előtt álló legfontosabb feladat most a pártkongresszus anyagának feldolgozása. Ez nagy felké­szültséget követel minden ifjú- kommunistától. Ugyancsak fontos, hogy az »-Ifjúság a szo­cializmusért« mozgalmit hiva­tásának megfelelően szervez­zék és indítsák meg. Megyénk ' ifjúságának nagy többsége elfogadja a párt ve­zető szerepét. Ez tette lehető­vé az idei szép eredmények el­érését. és biztosíték arra, hogy EREIT A FOLD... ... vetésre érett — mondta a párttitkár türelmetlenül. — És nem tudunk több erőt for­dítani rá. Pedig — úgy érzem — az emberek most tárták ki igazán keblüket, értelmüket. Szemükből látom az érdeklő­dést, a kíváncsiságot, és bánt, hogy keveset beszélgethetünk velük. Mégis... Öröm ilyen légkörben pártmunkát végez­ni. .. Hallgatom a szenvedélyes szavakat, s őszinteséget, igaz­ságot fedeztem fel bennük. Később aztán meg is győződ­hettem erről az igazságról: Ba- latonszentgyörgyön egyre vál­tozik áz emberek véleménye, felfogása a párt szerepéről, a szocializmusról. Azelőtt gyakorta hallhatott az idegen is durva, rágalma­A bűncselekményeket meg kell előzni (Tudósítónktól.) A nagyatádi rendőrség ta­nácskozásra hívta össze a gaz­dasági vezetőket azzal a céllal, hogy megtárgyalják: a közva­gyon védelmében milyen ered­ményeket értek el az idén. Jaklovics Ferenc őrsparancs­nok mondott vitaindító beszé­det — A társadalmi tulajdon vé­delmére a dolgozók legszéle­sebb tömegeit rfyertük meg — mondta. — A gazdasági veze­tők és a rendőri szervek kap­csolata javult, eredményes volt az együttműködés. Fő felada­túnknak a bűncselekmények megelőzését tekintettük, ezért a felvilágosító, nevelőmunkát helyeztük előlérbe. Így sike­rűit csökkenteni a' bűncselek­mények számát. 1958-ban 31 bűncselekmény történt a járás­ban. az idén 25-re csökkent ez a szám. Természetesen még kedvezőbb volna a kép, ha egyik-másik gazdasági vezető' lémák. wwwvavwwyvwwwwawwvwwwjwwwviwwwwww^yiwvvwwvvvwwwwwvvvvww nagyobb gondot fordít az el­lenőrzésre. A Nagybaráti ÁG területén az elmúlt két hónap­ban öt lopás történt. Az üzem­egységvezetők és az éjjeliőrök nem elég éberek. Így eshetett meg, hogy három szerszáimos ládát feltörtek, és a szerszámo­kat ellopták — közben az éj­jeliőrök az istállóban az iga­zak álmát aludtak. A rendőrségi szervek 38 kisgyűlésen körülbelül 3 ezer dolgozónak tartottak ismerte­tőt a társadalmi tulajdon vé­delméről. Végezetül az önkén­tes rendőrök tevékenységéről és a körzeti rendőri megbízot­ti rendszerről beszélt Jaklovics elvtárs. A tanácskozáson felszólalt gazdaság! vezetők — Holota Imre, a Háromfai ÁG igazgató­ja, Puska Ferenc, az erdőgaz­daság igazgatója — elmondot­ták. hogy csakis kölcsönös se­gítséggel és szorosan együtt­működve oldhatók meg a prob­1960-ban további előrehaladást zó megjegyzéseket, gúnyos sza- érnek el az alapszervezetek. 1 vakat, ha a pártról esett szó; TALÁLKOZÓ 15 év után találkozóra jöttek össze a volt kaposvári »R«- gárdisták. Régi kommunisták, 45-ös párttagok — vagy még annál is régebbiek — jöttek hozzánk az ország különböző tá­jairól elvtársi, baráti találkozóra. Bizonyára sokan vannak ma mér, különösen fiata­lok, akik nem is tudják, hogy kik voltak az »R«-gárdisták. Pártunk mindig kinevelte magából a harcosokat, különö­sen nehéz időkben. Így volt ez 1918—19-ben, majd az illegá­lis mozgalmak súlyos éveiben, így volt ez a felszabadulás utáni nehéz, zavaros időkben, majd az 1956-os ellenforra­dalom alatt és után. Régi közmondás; »Napsütéses idő­ben kényelmesebb kibújni a házból, mint viharban, jég­esőben«. Az »R«-gárdisták 1945-ben, viharos, nehéz idők­ben vállalták harcos kommunista feladatukat: a párt védelmét. Segítettek az általános rend helyreállításában, önként vállalt kötelességüknek derekasan, harcos ki­tartással eleget is tettek. A találkozón mintegy 150—160 elvtárs vett részt. Itt volt Gáspár Sándor elvtárs, a Budapesti Pártbizottság első titkára, aki valamikor mint pártinstruktor dolgozott Somogy megyében, s a legnehezebb munkára, a pártveze­tésre tanította az elvtársakat. Itt volt dr. Major Ferenc őr­nagy elvtárs, a Belügyminisztérium dolgozója, régi ka­posvári »R«-gárdista. Itt volt Barabás és Kosa elvtárs, és még sokan gyári gazgatók, katonatisztek és mások. A megyei pártbizottság és a régi kommunisták nevé­ben Szirmai Jenő eüvtárs üdvözölte a vendégeket. Ismer­tette és értékelte az »R«-gárdisták szerepét, beszélt a 15 év alatt megjárt nehéz útról. Azt mondta; jó talajba ve­tettük a magot; a hajdan fiatal kaposvári kommunisták akkor is, azóta is és ma is megállják helyüket. Nyugod­tan mondhatjuk, jó példát mutatnak a fiataloknak. Az elvtársias, szívélyes, meleg hangulatban megható jelenetek játszódtak le; forró ölelések fonódtak össze, és örömkönnyek csillantak meg a szemekben. — Hogy élsz? Hát a feleséged, a gyerekek és a mun­ka? — zúdultak a kérdések. S miután az aranyszínű Ba­laton menti karcos megcsiklandczta a torkokat, felcsendültek a dalok, a hőn szeretett és annyiszor énekelt mozgalmi dalok: »Már termelnek újra a gyárak«, »Fel, vörösök, proletárok...«. És a dalban újra született régi élmények hatására az elvtársak még közelebb kerültek-egymáshoz. Öröm volt mindezt látni, érezni. öntudatban, jövőnkbe vetett hitünkben megerősödve, boldog, jó érzéssel tértünk haza. Somogyi Pál láthatta a legyintést, a kese­rű ajkbíggyesztést, ha valaki a falu jövőjéről, a szocializ­musról szónokolt. Ma — igaz, termelőszövetkezeti köz­ség lett Szentgyörgy — köve­telik az emberek, hogy min­denről tudjanak, és kutatják a sokszor sablonnak tűnő sza­vak mély értelmét. És ha tü­relmetlen is a falu párttitká- ra, azért nem maradtak egye­dül ezek az újra áhítozó, vál­tozó gondolkodású emberek. Mert hiszen a paraszt csak addig legyint a szövetkezetre, míg nem ismeri; csak addig cseng hamisan a fülnek, hogy mi mindent a párthoz kö­tünk, míg nem tudják, hogy mi az, s miért vezető erő eb­ben az országban; míg egy — esetleg rossz utakon járó — párttag személyén mérik le, hogy »-ilyen a párt, ez a párt.« De ha valaki emberi közelség­be kerül az eszmével, a párt­tal, az eszme hordozójával, a cselekvő erővel — látnia kell a valóságot, következéskép­pen átalakul rosszul alapozott véleménye is... És ez az átalakulási folya­mat jellemzi most a falu la­kóit. Valaki ugyan hangoztat­ta, hogy a ráutaltság fordít­ja az embereket a párt felé. Nemes értelmében felfogva a szót, ez nem is rossz dolog. Am a bizalom, melyet a meg­változott légkör, a helyes po­litika, az emberség eredmé­nyezett, sokkal inkább előidé­zője e most még szokatlan, de egyre inkább erősödő köze­ledésnek. Támaszkodnak az emberek a pártra, és segítsé­get várnak tőle, mindenek­előtt tájékoztatást, magyarázó szót a hivatottaktól... Vagy mit bizonyítana az a soha nem tapasztalt érdeklő­dés, ami a pártoktatás iránt nyilvánul meg? Ebben az egy faluban öt helyen folyik okta­tás, és 95—100 ember hallgat­ja estéről estére az előadót. A hallgatók egyharmada kom­munista, a többi pártonkívüli! Olyan emberek, akik talán so­hasem olvastak újságot, nem érdekelte őket az ország ügye, csak legyintettek, ha a politi­ka szót meghallották. És most bizony — ezt meg kell valla­ni — nem egy kommunistái maguk mögött hagynak a kí­vülállók politikai képzettség, éleslátás, a látókör kiterjedé­se tekintetében. Ennek volta­képpen örülnünk kell, mert bizonyára ösztönöz néhány párttagot is, hogy jobban mé­lyedben el az ismeretek szer­zésében. Nem tudnám megállapítani: a pártoktatás sikere vezette-e az átalakulás útjára a falu la­kóit, vagy a helyes politika eredményezte hangulati és ér­zelmi felengedés hozta közel az embereket a tanuláshoz, a politikai ismeretek megszerzé­séhez. Azt hiszem, kölcsönha­tás érződik. Mindkettőnek sze­repe van a gondolkodásmód alakuló,sában, s ezt több tény bizonyítja. Azák az emberek, akik a tsz-szervezés idején ferde szemmel néztek a párttitkár­ra, ma bizalommal fordulnak hozzá, a falu első emberének tartják. Erkölcsi tekintélye van előttük a pártszervezet­nek, megszűntek a gyilkos vi­ták, s a közös ügy szolgálata hoz közel egymáshoz kommu­nistát és pártonkírülit. Az oktatáson? A sokat hal­lott, de meg nem értett sza­vak, politikai alapismeretek: a demokrácia, a szocializmus, a kavitalizmus, az osztói'", az osztálvharc lényegével ismer­kednek meg a hallgatók És később a párt szerevéve1 az erő és hivatottság hord««Adó­val kerülnek közelségbe, csak azután vitatkoznak a jelen po­litikai, gazdasági kérdé""in. S ez a módszer jó; nem Lász­ló István, a párttitkár és "ay- ben előadó, a hallgatók álla­pítják meg. Azóta nincs "'ita a párt vezető szerepéről "lis­merik, értik az emberek, s a viló.g dolgait is másképpen nézik. Érett a föld... Odáig jutot­tunk, hogy a falu lakói keves­lik a pártmunkások látogatá­sát, hívják, szeretettel várják a járás vezetőit, s maguk mondják: többel kell beszél­getnünk, többel kellett volna eddig is, hogy megértsük egy­mást. .. Jávori Béla Készülnek a kulturális szemlére Igen, úgy volt minden, ahogy Jankowska mondta. És mégis, mintha kitért volna a felelős­ség alól. Igaz, értesüléseket szerzett ennek is, annak is; nekem végeredményben meg­mentette az életemet — min­denesetre abból, amit mondott, ez derült ki. És ha nem kísé­relt volna meg merényletet Lunyakln ellen, amelyet 6 szertelenségével igyekezett ma­gyarázni, talán enyhe ítéletre számíthatott volna... De az ilyen bűnösökkel szem­ben hozott enyhe ítélet a leg­nagyobb igazságtalanság lett volna az ártatlan emberek ez­reivel szemben, akikkel a Jan- kowska-féle cinikus és önző te­remtések gyalázatos játékot űz­nek, és áldozatul vetnek saját, iönző érdekeik kielégítésére! — így volt minden — ismé­teltem. — De... Az elnök rám nézett. — Jankowska asszonynak még be kellett volna számol­nia Gröner professzorral való együttműködéséről is. Ez, úgy gondolom, feltétlenül érdekli a bíróságot! — A bíróságot egyáltalán nem érdekelheti az én kapcso­ltam ezzel az emberrel! ■— 1Ű5 vágott közbe indulatosan az asszony. — Senkinek sincs jo­ga a magánéletemben turkálni! Nagyon-nagyon szerette vol­na, ha életének ez az oldala rejtve marad! — És a gyermekek? — tettem fel a kérdést. — Miféle gyermekek? — kér­dezett vissza. — A gyermekek, akiket ön a professzornak szállított azok­hoz a borzalmas kísérletekhez? — Miről tan szó? — figyelt fel az elnök. Elbeszéltem mindent, amit a megszállt Rigában láttam. Az akasztott embereket a körúton, a Németországba hur­colt fiatalokat, a gyermekeket Gröner villájában, és azt, hogy Jankowska személyesen válo­gatta ki ezeket a gyerekeket, tudós kedvese kísérleteihez ... Az elnök asztala fölé hajolt, és újra végiglapozta az irato­kat. — Az emberiesség elleni bűntett — jegyezte meg szára­zon, és Jankowskához fordult. — Mit tud felhozni mentségé­re? És Jankowskának volt bátor­sága nevetni. — Makarovból esak « félté­kenység beszél — mondta kihí­vóan, összehúzva a szemét. — Állandóan féltékeny kedtek ■gymásra Grönerrel... Itt Jankowska váratlanul fel- llt helyéről, és könyörgő pil- mtást vetve bírói felé, felém nyújtotta kezét. — Andrej Szemjonovics, hi­szen sosem látjuk viszont egy­mást többé, ne haragudjon rám. Hát valóban el tudná fe­lejteni az együtt töltött esté­ket? És én — az igazat megvall­va — zavarba jöttem ... Az elnök vállat vont, tenye­rével végigsimított választé­kán, és megigazította szemüve­gét. Nem értettem a mondottak igazi célját, de Jankowska egy pillanatig sem késlekedett ezt megmagyarázni. — Amint látják, Makarov őrnagy nem is tagadja közeli kapcsolatunkat — fordult az elnökhöz, hol reá, hol énrám pillantva macskaszemével. — Csak éppen szeretne kibújni a felelősségrevonás alól. Az elnök szigorúan pillantott rá, és újra megigazította szem­üvegét. — Mit akar ezzel mondani? — Csak azt, hogy Makarov ugyanolyan kém, mint én — je­lentette ki csennő, alig reszke­tő hangon. — Sőt, talán még nagyobb! Elhallgatott. — Beszéljen, kérem — sür­gette ez elnök. — Beszéljen! — A tengeren túli Hírszerző Iroda küldte őt ide — állította vakmerőén az asszony. £• elbeszélte találkozásomét Taylor úrral, elmondta, ho­gyan szervezett be, hogy én ér­tékes hírekkel szolgáltam en­nek a szervezetnek, hogy ki­adtam a Gestapónak a nálam Csarusin néven rejtőzött kom­munistát és partizánt... Csak azért mondta mindezt el, hogy engem is magával rántson. — És mivel tudja ön ezt bi­zonyítani? — kérdezte hidegen az elnök. — Kérdezzék meg tőle! — kiáltotta olyan hangon, mint­ha ütést mérne rám. — Miért titkolja, hogy Stockholmban öt­venezer dollár van a folyó­számláján? Meg volt arról győződve, hogy a pénz a legnagyobb do­log a világon! • Felsorakoztatta a tényeket, és azt hitte, hogy nem tudok kibújni alóluk, de nekem még arra sem maradt időm, hogy védjem magam. — ön szabad, Makarov elv­társ — fordult hozzám az el­nök. Változatlanul hideg volt a hangja, szemében azonban meleg fény csillant meg. — A bíróság tud arról, hogy ki szentesítette Taylor tábornok­kal folytatott tárgyalásait, ami pedig a pénzt illeti... — az el­nök még a bankot is megne­vezte, amelytől a hitellevelet kaptam, majd könnyedén meg­hajolt Jankowska felé, és szin­te csak hozzá intézve szavait, íny fejezte be: -* Ami a pénzt illeti, azt megkaptuk Makarov elvtárs megbízása alapján, sőt el is költöttük, csak éppen nem arra, amire szántók ... Vege következik — A Fonyód! Földmű vesszővé t- kezeti Vegyeskar eddigi sike­rein felbuzdulva lelkiismerete­sen készül úiabb szereplésére. JA kórus tagjai rendszeresen el­járnak a próbákra, mert tudják, hogy csakis állandó gyakorlás­sal öregbíthetik hírnevüket. Honnan indultak, és milyen terveik vannak a iövőre? A jelenlegi vegyeskar két A fonyódi kórus benevezett a megyei felszabadulási kultu­rális szemlére, és készül ápri­lis 4-e méltó megünneplésére; Műsortervükbe Bárdos Tréfás házasító. Sugár Ébresztő és Stogarenkó Már békében épít a nép című művét vették föl. Tervezik mind több KISZ- tag bevonását a vegyeskarba, amelvnek célkitűzése: elősegí­kis. iOrus egvcsúií-ébő! jött létre a múlt év szeptembe­rében. Németh Ernő ének és Jzene szakos tanár vezetésével, ^Először tavaly decemberben [»léptek színpadra Marcaliban, a ijíöldművesszövetkezetek sereg- j .szemléjén. Szerepeltek a köz­ségben rendezett ünnepsége­iken, majd az idén nyáron részt ívettek a leilei Balatoni Fejzti- {válón. Novemberben Pécsett, a ^Pedagógiai Főiskola kórusával tadtak közös hangversenyt. En- ín?tk viszonyé-.áni a pécsiek a y'a j *oy-. vendégszerepel nick Fonyódon. teni a szövetkezeti község min­den rétegéneik közös művelő­dését. a fonyódi dolgozók kul­turális felemelését. S e szép terv elindult a meg­valósulás útján. A kórusban a Magyar Tenger Tsz tagjai, a háziipari szövetkezet dolgozói, a földművesszövetkezet alkal­mazottai, a pedagógusok, az iparosok. a háziasszonyok együtt éneklik Csajkovszkij, '/érdi. Beethoven, Kodály mű­veit és a munkásmozgalmi da- 'okat. Kulturális forradal- '-■nknak jelentős eredmény* ez. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents