Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-01 / 282. szám
ITLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 4P AZ, MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XVT. évfolyam. 283. szám. ÄRA 50 FILLÉR Kedd. 1959. december 1. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL! Katonai díszszemle és ünnepi felvonulás Tiranában (6. oldalon) Szeretik a földet és a munkát (7. oldalon) A vasárnap sportja (8. oldalon) Megvalósítjuk népünk több nemzedékének legszebb és legigazabb álmát: felépítjük a szocialista Magyarországot Megkezdődött az MSZMP VII• kongresszusa ir it it Hétfőn délelőtt 9 órakor az Építők Szakszervezetének Rózsa Ferenc Művelődési Otthonéban megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszussá. Dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke bejelentette, hogy a kongresszus első teendője a kongresz- szua, (elnökségének és bizottságának megválasztása. Az elnökség tagjaira Horváth András, Pest megye kongresz- szusd küldötte tett javaslatot. Az elnökség tagjává választották: Kádár Jánosi, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, Apró Antalt, Biszlcu Bélét, Fehér Lajost, Focit, Jenőt, Kállai Gyulát, Kiss Károlyt, Marosán Györgyöt, dr. Münnich Ferencet, Rónai Sándort, Somogyi Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, Komócsin Zoltánt és Nemes Dezsőt, a Politikai Bizottság póttagjait. Az elnökség tagjai Barta Elekné, a Kender Jutagyár pártbizottságának titkára, Benke Valéria, a Központi Bizottság tagja, Blaha Béla, a Bányász Sza!tszervezet főtitkára, Brutyó János, a Központi Bizottság tagja, Zzinege Lajos, a Szolnok megyei Pártbizottság első titkára, Dobi István, a Népköztársaság Flnöki Tanácsának elnöke, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Földes Andrásné, a Baranya megyei Pártbizottság tagja. Gáspár Sándor, a Központi Bizottság tagja, Hevesi Gyula akadémikus, Krizsa- nyik Jánosné, a pásztói Szabadság Termelőszövetkezet elnöke, Lombos Ferenc, a Győr megyei Pártbizottság első titkára, Major Tamás, a Központi Bizottság tagja, Molnár Ernő, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára, Nemeskéri János, a Lenin Kohászati Művek párt- bizottságának titkára, Nógrádi Sándor, a Központi Bizottság tagja, Paizer György, a Székesfehérvári Városi Pártbizottság titkára, Papp Sándor, a Csongréd megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Prieszol József, a Központi Bizottság tagja, Révész Géza, a Központi Bizottság tagja, dr. Sík Endre külügyminiszter, Szakosíts Árpád, a Magyarl Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Tálas László, a Pécsi Járási Pártbizottság titkára, Tóth Tiborné, a XX. kerületi pártbizottság titkára, Zala József, a Csepel Vasmű dolgozója. Az elnökség tagjává választották N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, az SZKP küldöttségének vezetőjét, valamint a többi testvérpártok küldöttségeinek vezetőit. A kongresszuson meghívottak soraiban résztvesznek a magyar politikai élet pártonkíviili képviselői is. A megnyitó ülésen megjelent a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője is. Miután az elnökség tagjai elfoglalták helyüket, dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke mondott megnyitó beszédet. Ezután megválasztották a kongresszus titkárságát,- a szerkesztő bizottságot, a jelölő bizottságot, a fellebbviteli bizottságot, a mandátumvizsgáló bizottságot és a szavazat- szedő bizottságot. A küldöttek ezután elfogadták a kongresszus napirendjét, az előadók személyére és a kongresszus ügyrendjére vonatkozó javaslatot. A KONGRESSZUS NAPIRENDJE A KÖVETKEZŐ: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója és a párt felaoatai. Előadó: Kádár János. 2. Irányelvek a gazdasági feladatok megoldásához és a második ötéves népgazdasági terv előkészítéséhez. Előadó: Fock Jenő. 3. A párt szervezeti szabályzatának módosítása. Előadó: Marosán György. 4. A Központi Revíziós Bizottság beszámolója. Előadó: Fodor Gyula. 5. A fellebbviteli bizottság jelentése, Előadó: Harmati Sándor. 6. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a revíziós bizottság megválasztása A kongresszus ezután megkezdte az első napirendi porit tárgyalását. A Központi Bizottság beszámolóját Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára ismertette. ★ ★ Kádár János elvtárs előadói beszéde lünk és támogattak bennünket. Hálás köszönetét mondunk munkásosztályunknak, dolgozó Kádár elvtárs bevezetőben megemlékezett arról, hogy a párt valamennyi szervezetében megtartották a kongresszusi 'vezetőségválasztó taggyűléseket, megtartották a pártértekezleteket. A párttagság egységesen kifejezésre juttatta: helyesli a három év óta folyta- ............. tott politikai, es azt kivonja, mkámkrál és a népünknek azért a hónapról hónapra mélyülő bizalomért és fokozódó támogatásért, amelyben az elmúlt három év alatt részesítették a Központi Bizottságot, egész pártunkat. A magyar—szovjet barátság a magyar nép erőforrása, nagy támasza és boldogulásának záloga Hruscsov vezetésével az MSZMP VII. kongresszusára Budapestre érkezett az SZKP küldöttsége Vasárnap a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusára Budapestre érkezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége. A küldöttséget N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke vezeti. A küldöttség tagjai: A. P. Kirilenko, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének póttagja, a szverdlovszki területi pártbizottság első titkára, P.'N. Gyemicsevaz SZKP Központi Bizottságának tagja, a moszkvai területi pártbizottság első titkára, I. P. Kaza- nyec, az SZKP Központi Bizottságának tagja,. a Sztálinéi területi pártbizottság első titkára, J. Sz. Naumova, Moszkva város leningrádi kerülete pártbizottságának titkára és Ty. F. Stikov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki Budapesten csatlakozott a küldöttséghez. A szovjet pártküldöttség fogadtatáséra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára, dr. Sik Endre külügyminiszter, valamint az MSZMP Központi Bizottságának főbb tagja. * * * Ugyancsak vasárnap érkezett meg Budapestre a többek között a Német Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, az Argentin Kommunista Párt, a Csehszlovák Kommunista Párt, Németország Szocialista Egységpártja, a Finn Kommunista Párt, az Osztrák Kommunista Párt, a Norvég Kommunista Párt, az Izlandi Szocialista Egységpárt, a Svéd Kommunista párt, a Marokkói Kommunista Párt, az Olasz Kommunista Párt — összesen 23 ország testvérpártjainak — küldöttsége. (MTI) hogy ezt a politikát folytassuk következetesen a jövőben is. Egyértelműen helyesli. a kongresszusi irányelveket is. Elmondható, hogy a Központi Bizottság és a párttagság ösz- szeforrott, az egység pártunkban erős. megbonthatatlan, hazánkban ma erőseik a párt és a tömegek kapcsolatai, a párt és a nép a szocializmus zászlaja alatt tömörült egységes, hatalmas erő. — A Központi Bizottság azoknak tulajdonítja az elért nagy eredményeket. akiknek támogatását a három év alaft élvezte — mondotta Kádár elvtárs. — Köszönetét mondunk pártunk egész tagságának a bizalomért, amellyel követtok és a támogatásért, amelyben részesítettek bennünket. Köszönetét mondunk pártcnkívüli barátainknak, akik az Elnöki Tanácsban, a kormányban, az országgyűlésben, a tanácsokban, a Hazafias Népfrontban, a szakszerhelyzetről beszélt. A magyar nép 1945 tavaszán visszanyerte nemzeti függetlenségét, az állami szuverenitást. Azóta kivívta saját hatalmát, és a szocialista építésben is nagy utat tett meg. Külpolitikánk célja népünk e nagy vívmányainak megőrzése és a szocializmus békés építésének biztosítása. Külpolitikánk alapelvei: magyar—szovjet barátság, hűség a szocialista táborhoz, impe- rialistaellenesség, békés egymásmelleit élés minden országgal és néppel, tekintet nélkül a társadalmi rendszer különbözőségére. A magyar nép büszke arra, hogy a Szovjetuniót — a hétéves terv, a kommunizmus építésének országát, az emberi haladás és a világ- béke leghatalmasabb erejét — barátjának nevezheti. A Szovjetunió célul tűzte ki, hogy az egy főre eső termelésben és fogyasztásban 1970-ig utoléri és túlhaladja a komoly politikai tényező, amely kételkedne e cél realitásában. Mi, magyar dolgozók szívből kívánjuk a szovjet embereknek: arassanak mielőbb teljes győzelmet e békés ver- 1 sengésben. A békés versenyben a Szovjetunió döntő fölényének záloga: a kapitalizmusnál magasabbrendü szocialista társadalma, amely megteremtette a határtalan fejlődés lehetőségeit. Büszkeségünk, a magyar— szovjet barátság nem újkeletű. Ez a barátság akkor született, amikor 1917-ben a cári Oroszországba hadifogolyként került magyar munkások, parasztok és értelmiségiek széles tömegei megértették Lenin szavát és a szocialista forradalom lényegét. Tízezrével léptek a vöröshadseregbe és a vörös partizán alakulatok kötelékeibe, becsülettel harcoltak szovjet testvéreik oldalán a fehérgárdisták és intervenciósok ellen, a kommunizmus győzelméért. Tovább erősödött ez a barátság a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása és fennállása idején. A Szovjetunió kiverte Magyarország területéről a náci- fasiszta hadakat, és fiai élete árán felszabadította a magyar népet a hódítók igája ' alól. Ezért nevezi népünk a Szovjetuniót felszabadítójának, és, ünnepli legnagyobb nemzeti nyilvánvaló, hogy ünnepként április 4-ét, azt a napot, amelyen a szovjet hadsereg az utolsó hitlerista megszállót is kiverte az ország területéről. ban nyújtott az ellenforradalom és az imperialisták által fenyegetett magyar népnek. E segítséggel akadályozhattuk meg, hogy a magyar nép nyakára ismét visszahozzák a kapitalizmust, a fasizmust és azt, hogy hazánkat az imperialisták katonai felvonulási területté tegyék, hadszíntérré változtassák. A Szovjetunió tehát az utolsó 15 év alatt két ízben is fiai vére hullatásával adta bizonyságát a magyar nép iránti mély barátságának, internacionalizmusának. De segített a magyar népnek ezerféle módon a háborús károk helvreállítá- sában és a szocializmus építésében is. A magyar és a szovjet nép ellenségei még néhány évvel ezelőtt is azzal rágalmazták a Szovjetuniót,, hogy «-kizsákmányolja« országunkat. E rágalom ostobasága ampára Amíg öntudatos és becsületes ember él ezen a földön, hálásan emlékezik meg arról a segítségről, amelyet a Szovjetunió — a forradalmi munkás-paraszt kormány kérésére — 1956ma már az ellenség is elismeri : a szovjet—magyar gazdasági kapcsolatokban a magyar fél élvezi a nagyobb előnyt. Kádár János aláhúzta, hogy a Szovjetunió Magyarországgal és a többi szocialista országgal kifejlődött gazdasági kapcsolataiban nem a kereskedelmi ha- (Folytatás a 2. oldalon.) vezetékben, valamennyi tömeg-1 legfejlettebb kapitalista or- szerve^rthen és tömeemozga- : szagot, az Amerikai Egyesült fcrnban együtt dolgoztak ve-1 Államokat. Nincs ma a világon
