Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-17 / 270. szám

ZRÍNYI MIKLÓS 1620-1664 Halál áruik 395. évfordulóján úgy idézzük meg Zrínyi Miklós emlékét, mint kúra legnagyobb magyarjáét, aki va­gyonát és egész étetét az önálló Magyarország megteremté­sének és megvédésének ügyére tette fel. Ez az ügy akkor életbevágóan fontos volt a, magyar uralkodó osztály s így Zrínyi Miklós szempontjából is, de a történelmi helyzetnek megfelelően nemcsak az uralkodó osztály anyagi érdekeit védelmezte, hanem egyúttal a dolgozó nép és az egyetemes emberi haladás szolgálatában is állott. Zrínyi, a nagyhatalmú főúr fiatal korában még a. Habs­burg-császár hívének vallotta magát. A Zrínyiek c aládfá­ban ez hagyomány volt. Dédapja, a szigetvári hős is ezt a politikát szolgálta. A dédunoka, a költő és tórökverő hadve­zér a történelmi tények kényszerítő hatására fokozatosan kinőtt a. Habsburgok iránti hűségbő', mart belátta, hogy a nyugati szomszéd nem akarja lélegzethez juttatni a magyar­ságot, és mindent elkövet, hogy a magyar önállóság gondo­latát csírájában elfojtsa. Erre még a törököt is felhasználta. Zrínyi életének és politikai működésének egyik nagy célkitűzése az volt, hogy a törököt saját erőnkből verjük ki az országból, mert különben cseberből vederbe esünk. Ha ugyanis a Habsburg-lmtalom szabaditji fel Magyaro szígot a török iga alól. akkor természetesen rá is teszi kezét mind gazdasági, mind politikai téren. (Ezt később meg is tette.) Ezért hirdette Zrínyi szenvedélyesen, hogy önálló ma­gyar hadsereget kell alakítani. Ez a hadsereg lett vólna hi­vatva arra, hogy a törököt kiűzze Magyarországról. Zrínyi nagyon jól tudta, hogy egy ilyen katonai szervezet csak ak­kor alkalmas a nagy feladatra, ha mögött? áll az ország egész népe. Ezt az egységet nehezen tudta elképzelni a régi nemesi tisztikar vezetésével. Ezért korholta, bírálta a ma­gyar nemeseket. Nevetségessé tétté elpuhulteágukat, műve- lettenségüket, és felvetődött előtte annak szükségessége is, hogy a nép fiainak sorából kell a katonai vezetést felfris­síteni. • "Me bántsd a magyart/« - kiáltotta odi a törököknek, ér ■■-'ós.ágas hangyaszorgalommal napról napra aprómunkát a magyar hadsejeg szervezése érdekében. 6 volt az an államférfi, aki a hadba vonuló katonaság széles t'nek rendszeres és emberhez méltó ellátását meg a.uirta szervezni. Politikai eszményképének az abszolút nemzeti királysá­got tartotta. Jól látta, hogy Mátyás király korai halálával derékba tört a magyar társadalmi fejlődés vonala. Akkor a termelőerők fejlődése európai viszonylatban szinte paran- csolóan diktálta az önálló nemzeti királyságok kialakításá­nak szükségességét. Ezt is felismerte Zrínyi, és kora állam- férfiai közül talán azt is a legtisztábban lá'ta, hogy a tö­rök hatalma meggyengült, s ütött a leszámolás órád. A kor­szerű haladással mereven szembehelyezkedő Hábsburg-poli- tika azonban 'mindenben keresztezte Zrínyi terveit. Így Zrínyi nem tudta elérni élete kettői nagy célki ú- zését: az ország felszabadítását saját nemzeti erőnkből és a független magyar nemzeti királyság megalakítását. Arány­lagfiatalon — 44 éves korában, amikor már egészen tisztán átlátott az osztrák császári ház cselszövésein —, alkotó ere­jének teljéken egy vadászat alkalmával vadkan oltotta ki eletet. Zrínyi Miklós áldozatkész élete, hazaszeretete és bátor harciassága évszázadokon át példaként áU a magyar nép fiai előtt. Mi is hálá-ixil emlékszünk rá, mert a maga korá­ban helyesen fel tudta mérni a társadalmi helyzetet és a történelmi szükségszerűséget, így léteivel hazáján kívül az egyetemes emberi haladás ügyét is szolgálta. Dr. Bellyei László, . a TIT tagja. 90 éves a Szuezi-csatorna Tudja-e, hogy... »MEGNYITNI A FÖLDET a na építéséhez Louis Negrelli népek előtt!« — hangoztatta osztrák mérnök tervrajzait Lesseps Ferdinand. Ilyen el- használta fel. ami nem volt va- képzelései voltak Leibnitznek, lami jellemes dolog. Negrelli Goethének, Montesquieu-nek árvája emiatt éveken át pert és Voltaire-nök is. A Földiközi- folytatott a csatomatársaság és Vörös-tenger az ó- és a má- ellen. Lesseps régi francia dip- sodikorban még összefüggő ten- lomata családból származott, ger volt. A harmadkorban föld- Apja egyiptomi főkonzul volt. szoros keletkezett azon a he- Maga is a diplomácia szolgála­tén, ahol később a csatornát tóba állt. 28 éves korában építették. Azon a földszoroson Alexandria alkonzulia lett, s .. .ha a tengervízből ki­vonnak a benne lévő sót, az egész szárazföldet 130 méter vastag sóréteggel lehetne be» iJönni. gye a Szuezi-csatornát, és el­vágja az angolok útját India felé, de ez egyik alkalommal se sikerük A Szuezi-csatorna tehát fontos katonai sarok­ponttá válik. Angliát a nemzét- közi közvélemény nyomása a helyzet jogi tisztázására kény-; szári ti. 1936-ban szerződésit | hoznak l.®tre. Egyiptom a má-] hogy mínusz uo fokig kibír- sodik világháború befejezése j ... a ksbsák és a libák a leginkább “fagyálló" állatok; A kísérletek azt mutatták; « ják a hideget. találjuk a keserű tavakat, ame­lyeket a csatorna építése idején fél is használtak. A Szuezi-csatorna építését már a fáraók ideién megkezd­ték. Ezekről a munkákról meg­ott ismerkedett meg a csator­na építésének tervével. (A csa­torna partján épült új várost kezdetben Leásebs-Port-Szaid- nak nevezték Szaid pasáról és a csatornatársaság első igazgató­emlákezik Strabo és Herodotös tóról. Ma mér csak Port-Szaid is. Strabo szerint a legendás a neve.) Sesostris fáraó i. e. 2000-ben A csatornaépítők embertelen kezdte meg a csatorna építését, munkakörülmények között dol- Herodotos II. Néchö fáraónak goztak. Az egyiptomi alkiirály tulajdonította a szuezi földszo- 25 ezer kéhyszérmunkás fella- í'oson végzett munkálatokat, hot bocsátott rendelkezésre a Megírja, hogy 100 ezer ember munkához. Legnagyobb részük életébe került, majd abba- ott pusztult. A kényszermunka ... a világ legmélyebb tava a Bujkál-tó. Hossza 636 km, szél-sség•* 79 km. Ezen a terü­leten elférne Hollandia és Bsl- giutn. A tó maximális mélysé­ge 1741 méter. A tó vízében és hagyták mondván, hogy a bar­bárok érdékeit szolgálja. Ké­sőbb I. Darius folytatta, de ő sem fejezte be. Azt hitte, hogy a Vörös-tenger magasabb, mint Egyiptom, és így Egyip­tom a csatornával víz alá ke­rülne. Végül a Ptolemaidák fe­jezték be. Az így keletkezett csatorna a Nílus keleti ágát. kötötte össze a Vörös-tengerrel. Hajózható volt. s az actiumi csata (i. e. 31.) után Kleopátra néhány hajóval ezen menekült el. A csatornát 767-ben szán­dékosan betömték. 1100 éven át nem volt vízi út a Földiközi- és a Vörös-tenger között. Köz- jgyekszik ben a török elfoglalta a Föld közi-tenger keleti partvidékét. A csatorna újjáépítésével foglalkozik Bonaparte Napó­leon is. 1798—99-ben járt ott. csak a nemzetközi felháborodás következtében szűnt. meg. 1869. , NOVEMBER 17-ÉN nyílt meg a csatorna, amely a partján fekvő Szuez várostól kapta a nevét. Világraszóló ünnepségek sorozatával nyitot­ták meg. A világ minden je­lentősebb államférfiét meghív­ták az ünnepségre. Az egyiptomi alkirály felkérésére ebből az al­kalomból írta meg Verdi az után ennek a szerződésnek a hatálytalanítását és az angol j csapatok kivonulását sürgette. ? 1954-ben Egyiptom és Anglia * közt megállapodás jött létre, ! eszerint az angol csapatok 20 * hónapon belül elhagyják ä csa- J torna övezetét, s a berendezd- 5 sek-üzemben maradnak, de ki- | sziklás' parti' bémélyedTíeibeu kötöttek az angolok, hogy tá- « 15C0 {ék, aHt él s a faum madas esetén újból megszáll-} 70 szótaléka a vllágon sehol jak a csatomat. Ez a szerződés J náthái nem fordul elő. 7 évre szol. j AZ ANGOL CSAPATOK ki- J vonulása után Egyiptom álla- « mosítja a csatornát és bérén-2 dezásét. Ezt 1956 őszén újabb 3 megszállásra akarja félhasz-! nálnd Anglia, s a frartéiákkal! együtt támadást Intéznek Port- ! Szaid és a csatornaövezet ellen. 1 Az egyiptomi nép a katonai tá-1 madást hősies harcban fel tar- < ... ha a víz igen nagy nyo­más alatt fagy' meg, olyan jég képződik, amely csalt plusz 82 fokon olvad fel. Ezt neve­zik “forró jégének. . a fűrészt a görög Thales tóztatja, a Szovjetunió erélyes ■> találta fél, amikor egy ’ ígyó felszólítása pedig a csatorna 3 elhagyására kényszeríti a tá-; madókát. így vált a csatorna j és jövedelme egyiptomi tulaj-? a : állkapcsában á fogak elhelye­ződé Sét vizsgálta. Aida c. operáját, amit csak donná. Egyiptom biztosítja aj ... ha a levegőben ú.zó pert 1871-ben mutattak be Kairó- csatorna nemzetközi használa-lj őeszegyüjténénk és egy tömb- ban. tót 2 . to * be préselnék, 180 meter ma* A csatorna jó üzletnek bizo­nyult. Az angol impérium - igyekszik a csatornát rendel- _ («zése alá vonni, mivel a forga­lom 75 százalékát Anglia bo­nyolítja le. Az egyiptomi alki­rály 1875-ben (a parlament tudta nélkül) áruba bocsátja a A magával vitt mérnökök ak- csatorna részvényeit. Ekkor a2 kór úgy vélekedtek, hogy a Vö­rös-tenger kb. 10 méterrel ma­gasabb szintű a Földközi-ten­gernél. s csak zsilipekkel épít­hető csatornáról lehetne szó. Ez téves megállapítás volt. Az angolok a Rótschild-banik köl­csönével megvásárolták azokat, így az angolok kerültek több­ségbe a csatomatársaságban. Ezután az angolok katonai el­lenőrzést is akarnak gyakorol­S*”tanar^,na!> * ^as kőokát kapnánk. ------------------— VYTmvrrjyvvTyyyyyryvwiiiiif S zarvasmarhahizlal ás angolok azonban ettől kezdve ni, s 1882-ben Alexandria és arra használták fel befolyásu­kat a török portánál, hogy a csatorna építését elgáncsolják. Az 1840—50-es években az európai tőkések társaságot ala­pítanak a csatorna építésére. Sok huzavona után Szaid pasa —. aki alkirály Egyiptomban — támogatja Lesseps terveit, és kibocsátják a részvényeket. A részvények többsége a franciá­ké és Egyiptomé lesz. A csator­na építését 1859. április 25-én kezdték meg. Lesseps a csator­Tél-Avív bombázásával meg­szállták egész Egyiptomot. A világ közvéleményének kény­szere alatt 1888. október 29-én Konstantinápolyban megegyez­tek. s így nemzetközivé tették a csatornát, azzal, hogy hadi célokra nem heszálják. Az első és második világhá­ború azonban megmutatta, hogy ezt nem tartották meg. A törökök 1915-ben. Rommel af­rikai hadserege pedig 1942-ben megkísérli, hogy birtokba ve­Egy amerikai csillagász a Mars növényzetéről Dr. William M. Sinton, az arizonai LoweTl-obszervató- rium kutatója a napokban be­jelentette, hogy nemrégiben szerzett tudományos bizonyí­tékai aiy-a vallanak. - hogy a Marson mondén valószínűség szerint van növényi élet, ez azonban a földi növényzettől erősen eltér. A Science című tudományos lapban írt nyilat­kozatában kifejti, hogy első­sorban a Mars “Nagy mocsár« elnevezésű, háromszög alakú területén tételezhető fel nö­vényi élet. Sinton elmondotta, hogy felfedezéseit 1958 októ­berében tette, amikor a Mars erősen megközelítette a Föl­det. A csillagász a Mars által visszavert, napsugarak elem­zésével jutott erre az ered­ményre. Mint mondotta, a Mars spektrumának infravö­rös áügarakat tartalmazó ré­szét vizsgálva arra a megál­lapításra jutott, hogy egyes részeken a fénv nem hatol át. hanem felszívódik, ami szer­ves molekulák, tehát oxigén, hidrogén és ,széntartalmú ré­szecskék jelenlétére mutat. Ebből vonta le azt a következ­tetést, hogy ezek a szerves molekulák marsbeli növény­zet létezésével magyarázha­tók. Villamos altatókészülék Az embereket gyakran gyöt- rí az álmatlanság. Ennek sok­féle oka lehet: kimerültség, idegesség, fejfájás stb. Az ál­matlanság ellen számos gyógy­szert alkalmaznak, legtöbb­jüknek azonban különféle fo­gyatékossága van: az egyik „Marathoni" olajvezeték A Szovjetunióban befejezték a 3734 kilométer hosszúságú Tujmazi-Inkutszk olajvezeték építésének első szakaszát. A Szovjetunió legnagyobb föld alatti olajvezetéke a Dél-Ural- ban lévő »-második Baku« ás­ványolaját szállítja a szibériai nagy építkezésekre és a szűz­földekre., A fővezeték érinti Omszkot. Novoszibirszket, és olyan hatalmas szibériai folyó­kat szel át. mint az Irtis, az Ob és a Jeniszej. Jtlazadiiink többet! Dr. Hans Grebe prolesszor, a nyugatnémet sportorvosi szövetség elnöke a sportorvosok országos kongresszusán Nüm- bergben megállapította: “Nem a túlzott sportolás, hanem a testmozgásnak szinte teljes hiánya a legártalmasabb az em­ber szervezetére«. A nagyszerű teljesítményeket nyújtó spor­tolók, a csúcsok beállítói az összlakosságnak csupán töredék­nyi százaléka, a legtöbb ember inkább arra hajlik, hogy tá­vol tartsa magát minden testi megerőltetéstől. Ez a passzív magatartás kezdd hátrányos hatását éreztetni a mai nemze­dék egészségi állapotában, és könnyen lehet, hogy ezt a követ­kező nemzedék még jobban megsínyli majd. A professzor sze­rint meg kell találni a “biológiai optimumot«, a túlzott spor­tolás és a túl kevés testmozgás közötti legjobb középutat. nem elég hathatós, a másik viszont árt a szervezetnek. A. Abszitisz lett tudós új áltató készüléket szerkesztett. A készüléket a Tett Tudomá­nyos Akadémia fizikai intéze tériek mérnökei készítették el. Az új készülék kezelése rend­kívül egyszerű. A beteg hom­lokára két kis lemezt illesz­tenek, bekapcsolják a készü­léket, s 10—15 perc múlva a beteg jótékony álomba merül. A készüléket a rigai városi klinikán és a Szovjet Orvos- tudományi Akadémia pszi­chiátriai intézetében próbál­ták kit A tudósok a készülé­ket nagyra értékelték, mert alkalmazása eredményes, és kedvezően hat a szervezetre. A készüléket rövidese» szé­leskörűen , bevezetik a álmat­lanság gyógyítására. A felszabadulás után az or­szág húsfogyasztása jelentősen emelkedett. A statisztikai ada­tok különösebb és elmélyül­tebb vizsgálata nélkül is meg­állapítható ez. Ha bárki vala­melyik húsboltban figyelem­mel kíséri a vásárlást, meglát­hatja, hogy a vásárlási igény ma elsősorban a sovány sertés­húsokra, a jó minőségű mar­hahúsra és vörös hentesárukra irányul, a fehér áru. a szalonna vásárlása nagymértékben csök­kent. Különösen jelentős az eltolódás a szarvasmarha- és sertéshús-fogyasztás között az előbbi javára. Ha ehhez még hozzáfűzzük azt is. hogy első­sorban a jó minőségű marha­hús iránt mutatkozik kereslet s hogy külföldön a hízott mar­ha magasabb áron értékesíthe­tő. mint a tőke- és baconsertés, akkor világos, hogy szarvas­marháink vagasra való értéke­sítését Illetően korlátlan lehe­tőségek vannak. A mai szarvasmarha-ár ala­kulása arra mutat, hogy való­jában csak a ió minőségű (extrém) marha értékesítése jelent számottevő hasznot. A szarvasmarha-hizlalás népgaz­dasági és gazdasági jelentősé­ge azon alapszik,1 hogy a szarvasmarha értékesíti a gaz­daságban jelenkező hulladék takarmányokat (pelyva, takar- mányiszalma, cukorrépafej, cu- korréoaszelet) és a nagy tömé gű takarmányokat (siló, takar­mányrépa) is. A felsorolt nagy tömegű ta­karmányféleségek és mellék­termékek csak a szarvasmar­háknál értékesíthetők valóban hasznosan, ezért a tenyészcé- lokra alkalmatlan bikák, üszők, valamint kimustrált tehenek vágásra való értékesítése előtt, a jövedelmezőség emelése cél­jából ajánlatos azokat kihiz­lalni. A hizlalást úgy le:1 eg- szsrvezni, hogy egész i-leje alatt Változatlan minőségű, ele­gendő ballaszt takarmány áll— jón rendelkezésre, s ezt megfe­lelő takarmánnyal kell kiegé­szíteniük. A kiegészítés a hiz­lalás elején fehérje tartalmú abraktakarmányokkal történik, a fokozott hústermelés céljá­ból, a hizlalás végén pedig ma­gas szénhidrát tartalmú abrak- takarmányokkal a termelt hús minőségi javítása végett. A Kaposvárt Célgazdaság amely hosszú évek óta foglal­kozik szarvasmarha-hizlalással, fennállása óta eddig mintegy 20 000 hizlalt szarvasmarhát adott el. A Célgazdaságban jól bevált hizlalási recept szerint az ab­raktakarmányok adagolása a következő: Korpa Olajpogá- Kukori« kft csa kg­ca kg I. hónap 1,50 1,50 — H. hónap 1,00 1,50-.00 III. hónap — 1,00 ?,50 IV. hónap — 1,00 ",50 V. hónap — — “,00 VI. hónap — — ^,50 Ultravörös SDektrál-htométert gyártanak a jénai Zeiss Müvek A jénai Zeiss Müvekben el­készült a századik ultravörös spektrál-fotométer, az ún. UR —10. Az első ilyen készüléket 1956 augusztusában egy nagy müncheni fizikuskongresszu­son mutatták be. Ez a készü- I lék a világon a legtökélete- |seób automatizmussal készít szerves vegyületekröl gyors analízist. Az eddigi száz ké­szülékből nyolcvanat a Szov­jetunióba, a Kínai Népköztár­saságba és Csehszlovákiába ex­portáltak. Az UR—10 az NDK vegyipari tervének teljesítésé­nél is igen hasznos szolgálato­kat tesz. Az abraktakarmányt a vize­nyős takarmányokhoz (szelet­hez, pelyvához és takarmány- szecskához) pácnak keverjük, és 3—4 vetéssel adjuk hízó- marháink elé. Ha a pác etetése után naponként és darabonként 2 kg jó minőségű szénát is ete­tünk. rendszerint nem kerül arra sor, hogy marháink 180 napot hízzanak, mert a megfe­lelő alapanyag beállítás’’ és a gondos hizla1é,s lehetővé teszi, hogy az extrém minőséget a hízóállatck zöme (80—90 száza­lék) 4 hónap alatt is elérje; Szarvasmarha-hizlalásunk ak­kor eredményes, ha átlagosan 5 hónap alatt elérjük — az ál­lomány túlnyomó többségének extrém minősége mellett — a napi 1 kilós súlvfelvételt. Szabados Dezső főmezógazdász, a TIT tag]# *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents