Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-17 / 270. szám
*v fTLÍG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap A Z MS Z M P MEGY El BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 270. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1959. november 17. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Őszi munkák a szövetkezetekben (3. oldalon) Nagybajom novembere (3. oldalon) A vasárnap sportja (4. oldalon) TUDOMÁNY — TECHNIKA (5. oldalon) IMI! önállósággal, löbb saját erővel a korszerű, szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kialakításáért Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásról A termelőszövetkezetek számszerű növekedésében, szervezeti és gazdasági megszilárdításában az idén jelentős eredményeket értünk el. Különösen régi termelőszövetkezeteink növelték tovább ebben az évben gazdálkodásuk színvonalát és a tagság jövedelmét. E jelentős fejlődéshez hozzájárult a 3004 1958. számú, valamint a 3004 1 1959. számú kormányhatározat is. 1 cél: belterjesen gazdálkodó, jól jövedelmező szocialista mezőgazdasági nagyüzemek megteremtése A termelőszövetkezetek fejlődésében bekövetkezett örvendetes változás, a Ids- és középparasztok tömeges belépése és a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödése új helyzetet teremtett. Ennek következteben szövetkezeteink ma már nagyobb saját erőforrásokkal rendelkeznek, amelyeknek az eddiginél fokozat-, tabb és ésszerűbb felhasználását az állam sokoldalú gazdasági segítséggel egészíti ki. A kormány támogatása arra irányul, hogy a termelőszövetkezetek minéi előbb belterjesen gazdálkodó és jól jövedelmező ' szociali Aa mezőgazdasági nagyüzemekké váljanak. Ezt a célt szolgálja a Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent 3004 2-1959. számú határozata a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásról. A legnagyobb segítséget az új és területileg megnövekedett termelőszövetkezetek kapják. Hagy segítség a talajerő- gazdálkodás fejlesztésére Jelentős támogatást nyújt az ■ állam a termelőszövetkezetek belterjes gazdálkodásának ki- . alakításához. Különösen nagy súlyt helyez a határozat a szövetkezetek talajerő-gazdálkodásának fejlesztésére: kedvezmény esen kapják a zöldtrágyázásra szükséges vetőmagot, s nyűtrágyaigényüket az állami gazdaságok mellett az egyéni termelőket megelőzve elégítik ki. Az ez évben alakult, vagy jelentős területtel megnövekedett terme] őszövetkezetek - nek az alakulást, illetve területnövekedést, követő két éven át továbbra is a nitrogén- műtrágya vételárából 35, a foszfor ^műtrágyáéból 50, a káli-műtrágya vételárából pedig 75 százalékot engednsk el. A talajjavításhoz szükséges anyagokat a rendeltetési állomásra szállítva az állam továbbra is térítés nélkül, biztosítja a termelőszövetkezeteknek, s viseli a gépi tatai javítás költségeinek 50 százalékát. Kedvpzm^nyek a nagyüzemek gyiimoíc!- és szőlőtermelése kialakításinak elősegítésére Igen számottevő a nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés kialakítását elősegítő kedvezmény. Hitelelengsdésbcn részesülnek többek között azok a termelőszövetkezetek, amelyik rendszertelenül telepített sűrű gyümölcsösüket felújítják, illetve amelyek parlagterületeken legalább 10 kataszt- rAlis-hold nagy ságú gyümölcsöst vagy szőlőt telepítenek. A megállapított feltételek ttel- jesiítéife esetén a telepítésre fordítod összes költség S0 százalékát kitevő hitel engedhető el. Az öntözött területek növelését elsősorban a meglevő cn- tözőrends-’-erek és berendezések megfelelő kihasználásával kell biztosítani. Gondoskodni kell az egyszerű vízszerzési lehetőségek megfelelő hasznosításáról. Ennek elősegítésére a termelőszövetkezetek ugyanazokat a hitelelengedési- kedvezményeket kaphatják, mint , az új öntözötelepek építésénél. 1 növényvédelem hatékonyabbá télele érdekében a termelőszövetkezeteket' ellátják nagyüzemi növényvédő gépekkel.. és a gépvásárlást hitelnyújtással is előmozdítják. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek kártevőktől mentes terményt, illetve termékeit állítanak elő, a feltételek teljesítése eseten — a rézgálic kivételével — a növényvédőszerek árából 30 százalékos visszatérítést kapnak. Intézkedések a tsz-ek állatállományának fejlesztéséről Fontos intézkedést tartalmaz a határozat a termelőszövetkezet állatállományának . fejlesztéséről is. Legfőbb feladatként a saját tenyésztői munka fokozását és a háztáji állatállomány szaporulatainak megvásárlását jelöli meg. A közös szarvasmarha-állói nány saját erőből történő fejlesztésének elősegítésére a termelőszövetkezetek hitelt kaphatnak, és hitelelengedésben részesülhetnek. A közös állomány növelése érdekéiben a termelőszövetkezetek kössenek szerződést tagjaikkal a háztáji gazdaságban tartott jó minőségű borjak felnevelésére. A termelőszövetkezetek a tenyésztési célokra nem megfelelő, de szaporításra még alkalmas teheneket és üszőket legalább egyszer bar- jáztassák le, s utálna hizlalják meg az anyát is, a borját is. A határozat intézkedik a közös sertés-, juh- és baromfiállomány fejlesztésének állami támogatásáról. Továbbra, is középlejáratú hitelt nyújtanak a termelőszövetkezetekbe bevitt jószág ellenértékének kifizetéséhez. valamint az új és a területileg megnövekedett termelőszövetkezetek részére ; tenyészállat-állományuk kialakításához. Ösztönző szerződési feltéíeJek a !sz-eS?ben termeit gyiimölcs- és zöldségfélék átvételére A hatái ozat hangsúlyozottan rámutat arra, hogy a szövetkezetekben termelt gyümölcs- és zöldségfélék átvételére ösztönző szerződési feltételeket kell megállapítani, és . gondoskodni kell arról, hogy a szerződésre lekötött egész területről származó árumennyiséget — am Kinyiben az a minőségi követelményeknek . — átvegyék. Az ipari központok zöldség- és gyümölcsellátásának javítása érdekében mód van arra, hogy a1 termelőszövetkezetek közvetlenül kössenek szerződést kiskereskedelmi vállalatokkal, földművesszövetkezetekkel, intézményekkel. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az évi kiadásokhoz szükséges pénzügyi alapot az áru szerződéses lekötésével szerezhetik meg. Szerződés esetén a régi termelőszövetkezetek a várható bevételek 60 százalékának, az új és megnövekedett termelőszövetkezetek pedig a szerződéses fedezet 80 százalékának erejéig rövidlejáratú hitelt kaphatnak. Ez a hitel lehetőséget nyújt a munkaegység-előleg fizetésére is. ' Amennyiben a tenmélőszö- veíkezet teljesíti, illetve túlteljesíti a száz holdra jutó áru- termelési mutatót, hitelelengedést kap. Ha esedékes hitele nincs, a kedvezményként kapott összeget a szövetkezet beruházási számláján kell jóváírni. Ezt az összeget a szövetkezet csak állóeszközeinek bővítésére fordíthatja. A határozat megállapítja, hogy a termelőszövetkezetekben végzendő gépi munka továbbra is a gépállomások feladata, ugyanakkor azonban az eddiginél nagyobb mértékben teszik lehetővé a saját gépvásárlást. A termelőszövetkezetek cséplőgép és gabonakombájn kivételével a korábbi megkötések nélkül megvásárolhatnak bármilyen mezőgazdasági erőgépet munkagépekkel együtt. A termelőszövetkezetek a traktorokat elsősorban saját erőből szerezhetik be. Azok a termelőszövetkezetek. amelyek a gépeket nem tudják teljesen saját erőből megvásárolni, anyag) erejükhöz mérten a vételár 75 százalékáig terjedő, hat—nyolcéves beruházási hitelt vehetnek igénybe. A gépállomások kötelesek a termelőszövetkezetek részére a szükséges gépjavításokat a kedvezményesen megállapított díjért elvégezni, és üzemanyaggal, illetve alkatrészekkel is segíteni. A gépi munka díjtételei A határozat intézkedik a gépi munka díjtételedről, amelyeket a régi, az új és a területileg jelentősen megnövekedett termelőszövetkezet éknél i különböző mértékben állapit I meg. A szántás dija normál- holdanként az ú j — és terület- i növekedésük mértékéig — jelentős területtel megnövekedett szövetkezetek részére gaz- j dálkodásuk első évében 60 fo- I rint, a második évben 80 fo- ! rint, a régi termelőszövetkezé- | tek részére 1 pedig 100 forint. 1 .42 ekével végzett tarlóhántás : dija holdanként az első évben 30 fórint, a második éltben 40 forint, a régi termelőszövetkezeteknek pedig 50 forint. A tárcsás tarlóhántás díját ennek megfelelő arányban állapít ják' meg. A traktorral végzett szállítási munkák díja óránként az új és — terület- növekedésük méi-tékéig — a megnövekedőit termelőszövetkezetek részére az első évben 16, a második évben 24, a ré-. gi termelőszövetkezetek részére pedig 32,forint. A kombájn- aratás dija egységesen holdanként 180 forint, az aratógép- pel. történő aratás dija holdanként 130 forint. A gabona- cséplés díja változatlan marad. A gépállomási dolgozók a termelőszövetkezetek termés- eredményeinek növelésében és a, gazdálkodás fejlesztésében anyagilag is fokozottabban érdekeltté válnak azzal, hogy a termelőszövetkezetek a náluk dolgpsp traktorvezetőket — a tervek túlteljesítése esetén — jutalomban részesíthetők. Beruházási kedvezmények A saját erőből történő beruházások elősegítése érdekében az új .kormányhatározat . I960-, tói kezdve beruházási kedvezményeket biztosít. Kimondja többek között, hogy a, hároméves vagy annál régebben működő termelőszövetkezetek, ha az évenként kiosztásra kerülő jövedelem 10 százalékát meghaladó mértékben eszközölnek saját erőből beruházást, a 10 százalékot meghaladó saját erőből beruházott összeg mér- télcéíg hitelelengedésben részesülnek a beruházás esztendejében. Az első- és másodéves termelőszövetkezeteknél a kedvezmény a saját erőből eszközölt beruházásaik teljes ösz- szeg'éig terjedhet. A hitelelengedés mértéke sem a régi, siem az új termelőszövetkezeteknél nem haladhatja meg az év folyamán megvalósított összes beruházások értékének 50 százalékát. A nagyüzemi szocialista gazdaság kialakításához szükséges beruházási feltételek megteremtése, valamint a ten*nelo- szövetkeaetek állóalapjainak növelésé érdekében a határozat előírja: továbbra is szemi előtt kell tartani, hogy az építési anyaggal központi készletből ellátott beruházási hitelt á jövőben is túlnyomórészt a közös tehénállomány elhelyezésére szolgáló istállók építésére fordítsák. A határozat hangsúlyozza, hogy a növendékálta- tok, továbbá a sertések és baromfiak elhelyezésére egyszerű épületeket emeljenek saját erőforrásaik legteljesebb kihasználásával. Azokban a megyékben, ahol kiemelkedő jelentőségű a seri éshús-áru terra elés, a keretek elosztásánál a sertés- tartással kapcsolatos beruházásokat előnyben kell részesíteni. Hí állam támogalja a tsz-ek szervezeti megerősítését: a vezetés megjavítását Az állam továbbra is hatékony támogatást nyújt a termelőszövetkezetek szervezeti megerősítéséi! ez, a vezetés megjavításához. A határozat értelmében az újonnan alakuló vagy egyébként arra rászoruló termelőszövetkezetek —ameny- nyiben a vezetést saját erejükből nem tudják megoldani — az elnöki feladatok ellátására felkérhetnek és elnökké választhatnak olyan dolgozókat, akik politikai képzettségüknél, rátermettségüknél és gyaltorlati ismereteiknél fogva a szövetkezei irányítására alkalmasak. A felkért és megválasztott elnököt a közgyűlés által megállapított munkaegység-részesedés és egyéb járandóság illeti< meg, és ezt a javadalmazást az állam támogatásaként három éven át kiegészíti. Nagy súlyt helyez a határozat a közös gazdaságok szakszerű irányítására, s kimondja, hoey az 500 katasztrá- lis holdnál nagyobb, továbbá a nagyüzemi kertészettel gyümölcstermeléssel, illetve öntözéses gazdálkodással foglalkozó kisebb termelőszövetkezetekben agráregyetemi vagy főiskolai végzettségű, de legalább technikumot végzett mezőgazdasági szakembert kall állandó jelleggel foglalkoztatni. E szakemberek munkaegység- részesedését és egyéb járaadóTANÁCSA1INK ÉLETÉBŐL fiz állategészségügy helyzetéről, a' munkájáról, a szövetkezeti vagyon védelméről tárgyalt a balatonőszödi tanácsülés Tanácsülést tartottak Bala- tonőszödöru Az állategészségügy helyzetéről dr. Rácz Sándor állatorvos mondott beszámolót. Megállapította, hogy nagyobbmérvü állatelhullás, illetőleg megbeteged es az elmúlt időben nem történt. Mindössze egy-fcét esetben fordult elő bél- és gyomerfertőzés. Ismertette a betegségek megelőzésére teendő intézkedéseket, és figyelmeztetett a helyes takarmányozás fontosságára. A tűzoltóteS'tület munkájáról Cs. Kovács János beszélt. Elmondta,'hogy az önkéntes tűzoltók létszáma nem teljes. Javasolta, hogy a fiatalok soraiból pótolják a hiányzókat; Kérte a tanácstagokat, hogy támogassák a tűzoltóság munkáját'. A társadalmi'tulajdon védelmével kapcsolatban Darázs József v. b.-elnök mondott beszámolót. Kérte a tanácstagokat, hogy a lakosság körében tudatosítsák a társadalmi és szövetkezeti vagyon védelmének fontosságát, mivel csak így lehet megszüntetni a szabálytalanságokat. A község érdeke azt’ követeli, hogy a szabálytalanságot elkövetők ellen a legszigorúbban lépjenek fel. A kaposvári bölcsődék helyzete A Kaposvári Városi Tanács kezelésében és gondozásában álló kőt bölcsődében — a v, b. megállapítása szerint — általában jó az elhelyezés és a gyermekekkel való bánásmód. Jíi- sebb hiányosságok adódnak, de komoly kifogás egyik bölcsőde edlan sem hangzott el. Javaslat született, hogy nyárra építsenek mindkét épület, udvarára elkerített járókát a kicsinyek, nek. A városi tanács anyagot ad. a szülői ‘munkaközösségek vállalták az elkészítést. A | Rippl-Rónai utcai bölcsőde le- ' vegőztető terasza — megvalósítását szintén javasolták — már nagyobb összeget igényel, de ! remélhetőleg a jövő évben az is elkészül. II tsz-járás mepöveHlt feladatait tárgyalta meg a Csergél Járási Tanács élése (Tudós Hónktól.) Király Ferenc, a Csurgói Járási Tanács V. B. elnöke tartott beszámolót a járási tanácsülésen, A termelőszövetkezeti járás tanácsainak az új tsz-ek megszilárdítása jelenleg is fontos feladata. A megváltozott viszonyok részben ismeretlen kérdések elé állították tanácsi vezetőinket, és sokak továbbtanulását követelik meg. A járás lakossága kereskedelmi ellátottságának értékelése után az elnök a községfej- lesztéssel foglalkozott. Beszámolója további részében a tanács jövő évi munkáját és feladatait jelölte meg. Az ötéves terv célkitűzéseit szem előtt tartva emelni kell a mezőgazdasági termelést. Javítani kell az állattenyésztés, különösen a szarvasmarhalenyésztés színvonalát. Rendezettebbé kell tenni Csurgó utcáit, s a cél: egyes' ipari üzemek fejlesztésé. Svetidá István v. b. elnökhelyettes a járás egészségügyi helyzetéről számolt be. Ezen a téren lényeges változás történt: szép eredményt értek el a csecsem őhalandóság csökkentésében. A megnövekedett tsz- tagság a jövőben még nagyobb feladatok elé állítja egészség- ügyi dolgozóinkat. A beszámolót követően Hortobágyi István, a járási pártbizottság titkára új ' egészségház. valamint Csurgón orvosi állás létesítését javasolta. ságát az. érvényben levő gyakorlat alapján az állam támogatásként, két éven át. kiegészíti. A felkért és rrj'választott elnököt, az alkalmazott mező- gazdasági szakembert (agronó- must, könyvelőt) ezenkívül egyéb kedvezmények Is megilletik. Termelőszövetkezeteink növekedésével fokozódik az az igény, hogy a szövetkezetek a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek üzemszervezési és üzem,rendezés i tapasztal a’tainak felhasználóéval gazdálkodjanak. Ennek elősegítésére a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága mellett — tanácsadó szervként — tizenöt tagú termelőszövetkezeti üzemszervezési szákbizottságot alakítanak- A bizottság elnöke a megyei tanács mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó elnökhelyettese, tagjai a mezőgazdasági intézetek és intézmények, állami, kísérleti, tan- és cél- gazdasások üzemszervezési képzettséggel és • gyakorlattal rendelkező dolgozói, továbbá tapasztalt, szakképzett termelőszövetkezeti vezetők. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében és megszilárdításában elért, sikerekben különös érdeme van ipari munkásságunk, az állami, kí- bérteU, tan- és celgazdaságok, a mezőgazdasági kutató és szakoktatási intézetek, továbbá az erdészeti, vízügyi és e -téb szervek patronázs munkájának. Ezt a tevékenységet a kormány továbbra is igen fontosnak tartja, és határozatában megállapítja, hogy a patronáld!; lo feladata: a tsrfneiöszövetkezetsk vezetésének támogatása. A patronázs-mozgalom a termelés és az árutermelés lényeges fokozására, a beruházások támogatása révén az állóeszközök növelésére, a vezetés, a belső szervezeti élet és a i szocialista törvényesség fejlesztésije terjedjék ki. A 3004 2-es kormányhatározat az eddigieknél nagyobb mértékben ösztönzi a termelőszövetkezetek tagságát arra, hogy az állam gazdasági segítségét, a rendelkezésükre bocsátott kedvezményeket a helyi adottságoknak megfelelően okosan kihasználják saját anyagi eszközeiknek kiegészítésére, a korszerű követelményeknek megfelelő jól jövedelmező szocialista mezőgazdasági üzemekké fejlesszék gazdaságukat:, s így mind nagyobb vonzerőt gyakoroljanak a még egyénileg gazdálkodó paraszti Ságra. ü-VITI) 01486572
