Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-11 / 265. szám

SOMOV,v> NÉPLAP 5 Szerda, 1939, november 11, LEVELEZŐINK ÍRJAK Várjuk meig a» elóudát régét! Szeretek színházba janii. A minap is tnegnéztem egy da­rabot. Mikor vége felé közeledett az előadott a hátam mögött nagy robaj támadt. Ugyanis a: történt, hogy a nézők egy ré­sze a ruhatárba igyekezeti nem tőrödre, hogy ezel zavarja a többieket, akik a darab végén' is kiváncsiak. A színdarab szö­vegéből ezután már egy szót sem értettem. Majd holmijukéi1 felvéve szállingózni kezdtek visz a a ne ötérre, s állva nézték tovább az előadást. Jó lenne, ha a Jövőben a ruhatárakból nem adnák ki a kabátokat, am a az előadás be nem fejező­dik. Sánta József Zsclicszentpál. * * * Gépelnie a Dél-Somogyi Állami Ervlőgazd íóáguál A géjpszcmiekct mindig lelkiisme­retes készülődés előzi meg. A gép akkor jó, ha megfelelő előkészítés­sel biztosítják üzemképességét. A géptelep vezetője, Hadi Imre éjjel- nappal dolgozott, hogy mire az el­lenőrzés ideje etjün, az erdőgaz­dasági erőgépeket szinte Újjávará­zsolja. Ebben a munkában nagy szerep jutott a gépműhely szere­lőinek is. Tüzetesen átvizsgálták a gépeket, és a rossz, kopott alkatré­szeket kicserélték. A gépszemle napján nagy volt az izgalom, ami­kor megtudtuk, bogy a szemlét maga az igazgató elvtárs tartja meg. Ért a gépekhez, és tud la, hol •cl) keresni a hibákat. Ezúttal • .ónban — kisebb apróságoktól el­tekintve — nem stkerült neki sem hibát találni. A szétnlc a fékoró- 1 báktól a porlasztó berendezés1®, az olamzáítől a stopplánmálg minden­re kiterjedt. A szemle eredménye bizonyltja, hogy a munkások lelkiismeretesen végezték el felada­tukat. SÜTŐ ISTVÁN, Ucl-Somogj-i Állami lsrdugazclasag. A kaposszentjakabi nőtanács munkájából A kaposszentjakabi nölanács tagjai az idén nyólc előadást tartottak. Részben közösen az i kakikkal, részben önállóan ad­tak műsort. Az ősszel két bált is rendeztek. A tavaszi előadá­sok bevételéből a gyermeknapon 50 tenuVjt vittek Fonyódra es Badacsonyba kirándulni. A papírgyűjtés,ben végzett jó munkáért 300 forint jutalmat kaptak. Ebből 100 forintért az iskolásoknak filmet vettek, 200 forintot pedig a szeptember­ben rendezett autóbuszkirándulásra fordítottak. Sárközi Istvánná tanító. • * * Az ádcindi fmsz a kultúráiét fellendítéséért Az adandi földműves szövet kezet Tiborcz Ferenc tg. elnök, kulturfclclós irányításával hozzálátott a kultúráiét fellendíté­séhez. A csoportnak szép múltja van, évek óta sikerrel sze­repelt a különböző rendezvényeken. Most lelkesen készül a december elejére tervezett előadásra, amelynek műsorában egy egyfelvonásos vígjáték, szavalatok, páros jelenetek és ének­számok szerepelnek. Az fmsz kuliúrgárdájának művészeti ve­zetését Matolcsi Ildikó nevelő vállalta, ő már eddig is nagy szerepet játszott a falu kulturális eleiének fejlesztésében. Célul tűztek, hogy januárban előadják a Gül-Ba.bát, majd az Érdekházasság című színművet. A község lakossága nagy ér­deklődéssel várja az fmsz színjátszóinak előadásait. Mindeze­ken kívül természetesen a TIT-clóadások szervezéséhez is se­gítséget nyújt az fmsz a helyi tanácsnak és a kultürbizatt­sagnak. Antal János Adánd. Az illetékesek válaszolnak „Wi I« Megjavítják megsürgettük .. munkájukat A Somogyi Néplap november 4-1 szamaban -Nem protekciót kér­nék- címmel cikk jelent meg, amely érinti osztályunkat. Közöl­jük, liogy a megyei tanács építési osztályára nem jutott még el a Kábelgyár udvarbetoriozási kérel­me. Tehát építési engedélyt sem adhattunk az üzem udvarának be­tonozásához. Egyetértünk azzal, hogy ez a munka sürgős. Ezért ml la eljártunk az ÉM Pécsi Tervező Vállalat kaposvári Irodájánál, hogy a Kábelgyár betonozási tervet, ha erre mód van, sorolják előbbre, készítsék el a tervet, hogy az en­gedélyt minél előbb kiadhassuk. Somogyi József, a Somogy megyei Tanács Építési és Közlekedési Osztályának vezetője. Lapunk október 17-i számá­ban "Kis képeslap Siófokról" címmel megjelent cikkünkre a MÁV Utasellátó Üzemi Válla­lat levélben válaszolt: »Üzemünk ellen ilyen irányú panasz eddig nem érkezett. Körzeti ellenőrünket felszólí­tottuk arra, hogy az üzemet ebből a szempontból fokozottan ellenőrizze. Az üzem dolgozói a cikk alapján a termelési ta­nácskozáson határozatot hoztak a felszolgálás megjavítására. Korándi József főosztályvezető.­SZERKESZTŐM ÜZENETEK Brozsonics Lajos, Meszteg- nyö: A gépállomások 7.70 fo­rintért tisztítják mázsánként a vetőmagot. Minden bizonnyal önnek is ennyivel számolják el munkatérét. Szabó János, Kaposvár: A Vöröshadsereg úti tüzelőszer­bolt kis tételű (5 mázsán aluli) vásárlók kielégítésére szolgál. A boltot a központi széntelep­ről látják el, s a rendelkezések értelmében a fuvarköltséget az eladási árba be kell számítani. Böhönyei pedagógusok: A Télapó-ünnepélyre a -Jat&z- szunk színházat- című műsor­füzetből keressenek ki megfe­lelő jeleneteket, egyfelvonáso- sokat előadás céljára. Az em­lített műsorfüzetet a Megyei Könyvtárban megkaphatják. B beadványok mielőbbi elintézésére figyelmeztetett a Csurgói Járási Tanács ülése (Tudósítónktól.) Kányási Máriának, az igaz­gatási osztály vezetőjének be­számolója alapján az ülés a tanácsok ügyvitelét és ügyke­zelését tárgyalta. Megállapítot­ták, hogy Csurgónagymarton- ban, Porrogon. Porrogszentki- r ál yen. Iharosban és Pogány- szentpéteren egyes ügyiratokat hanyagul kezeltek. Kassai János, a megyei ta­nács v. b.-titkára figyelmezte­tett a beadványok gondos, mi­előbbi' elintézésére. Hangsú­lyozta, hogy ez a tömegekkel való jó kapcsolat megteremté­sének egyik alapfeltétele. Hantos János, a járási ta­nács v. b.-titkára az ügyiratok elhelyezésének problémájával foglalkozott. Király Ferenc v. b.-elnök javasolta, hogy a szak- igazgatási szervek rendszeres ellenőrzésére készítsen intéz­kedési tervet az igazgatási osz­tály. Az ipari termelés növekedésével nem járt együtt a termelékenység növekedése — Az idei termésátlagok jelentősen meghaladják az 1331 - 40. evek átlagát — 0 kenyérgabona felvásárlása nincs arányban a többlettcrméssel- Számottevően emelkedett a kiskereskedelem áruforgalma - Emelkedett az általános iskolai tanulók, tanerők és tantermek száma A Somogy megyei Smlitxlikal Igatgoiótág 1959. III. negyedévi jelenlétéből 1 P Somogy mégve szocialista ipara 1953. III. negyedéviben fél százalékkal többet termelt a tervezettnél. Ez a teljesítés 14 i százalékkal haladta meg vz 1953. III. negyedévi terme - ': szintjét. A negyedév folya­mán iparunk — az első ne- •ívsdév visszaesése és a maso- •i'le negyedév lendületet; fejlő­dése után — megteremtette a lehetőségét a márciusi pártha­tározatban országosan előírt 9 - záza l ékos le nne lést)öveked és éve*» szinten történő hasonló teliesít? íré. Bár termelési tervét, fél szá­zalékkal túlteljesítette a megye ipara, ezen belül a minisztériu­mi ioar és a kisipari szövetke­zetek lemaradtak a tervtelje- 5 í tétben. Amellett, hogy a termelés ér­téke jelentősen növekedett, egvev fontosabb termékekből is többet állítottak e’ő. mint Í958. III. negyedévében. Pl,: háló­szoba-bútorból 156 garnitürá­a r gvc'.ij termelés sem tudta a íMegnövgkedett, igényeket fe­dezni. A termelés növek :dése a ne­gyedév folyamán nem a temie- likmyrég növekedésével járt együtt. Ez azonban iparúik to­vábbi fe.i'cdi én-k c ak átme­neti kísérő jelensége. Pl. a Textlknűvek és a Ruhaürem nagymértékben megnövekedett létszámából az úi munkások egyelőre alacsonyabb ered­ménnyel termelnek. A negyedév.folyamán a ter- meíé-Ti-k mintegy 4 százalékát exportálta megyáik ipara. Ez- /el exoorttervét v.0.4 százalék­kal túlteljesítette. 1939. III. negyedévében átla­gosan 9725 munkás dolgozott a megve szocialista iparában. Ez annyit jelent, hogy a termelés 14 százalékos növeléséhez az ipar az előző évinél 17 száza­lékkal magasabb niunkáslét- szimot használt fel. zö év azonos időszakúban volt. Ez év első három negyedévé­nek forgalma mintegy 14 sza- zalckkal magasabb a niúll év hasonló Idő,zakónak forgalmá­nál. A kiskereskedelem forgal­mának 50.3 százaléka élelmi­szerek, 49,1 százaléka pedig iparcikkek eladásából szárma­zik. A negyedév folyamán á kis­kereskedelem áruellátása — egyes országosan hiánycikként jelentkező áruféleségeket kivé­ve — általában kielégítő volt. A fontosabb élelmiszerekből, pl. kenyérből, zsírból, finom - lisztből, cukorból, tojásból, egves zöldségfélékből többet értékesített a kiskereskedelem, mint az előző év hasonló idő­szakában. Az 1953. Itt. ne­gyedév folvamán a zöld- gfé- lék szabadpiaci ára ala- ■- nyabb, a gyümölcsfái ék ára szont magasabb volt. mint egy évvel korábban. A ruházati cikkek közül egyes eipöféleségekból volt hiány, gyenge volt a női- és gyaraiskclpö-választék, A lakosság téli tüzeloellátá- :ában — különösen az utóbbi időben — némi zavarok mutat­koztak. A III. negyedév végén hiánv volt jó minőségű szénből és brikettből, amely a lakos­sá'! körében nagyon keresett. A TÜZÉP Vállalat szén- és brikett!;jjzkle az elmúlt év szepl-ainbar 30-i készletnek 71.3 százaléka, ez azonban nagy részben gyenge minőségű szán. A k re.skedelem a III. negyed­év folvamán a tartós fogyasz­tó sl cikkeik közül 687 db mosó­mét. 1573 db rádiót. 484 db n dorker'kpárt, 86 db kemoi- náltazekrényt. 572 garnitúra hálószoba-bútort értékeli tett. A F.altilo’i-parl áruellá'ás-a az 1959. évi üdülőszezonban icbb volt. mint a korábbi '•vekben. A múlt években hi­ányként mutatkozó egvgs cik­kekből is elegendő menny* k» állt a fogyasztók rend’’tűzésé­re. val, cipőből több mint 2000 párral, gvümölcs- és főzelék- konzervből csaknem 6000 má­zsával többet termeltek, mint a múlt év azonos időszakában. Egyes termékekből — pl. há- lószoba"bútor. csontos nvers- hús — az elmúlt évinél na­A munkások és alkalmazot­tak III. negyedévi átlagos lét­száma 11 723 fő volt: e létszám 61.2 százalékát a minisztériu­mi iparvállal átok. 24,3 százalé­kát a tanácsi iparvállalatok, 14,5 százalékát a kisipari szö­vetkezetek foglalkoztatták. Mezőgazdaság A gabonafélék terméseredménye Az elmúlt évinél kedvezőbb időjárás eredményeként vala­mennyi gabonanemú termésát­laga magasabb volt, mint 19ö3. ér-ben. Előzetes adatok alapján búzából 8.9 q. rozsból 7,6 q. őszi árpából 7,3 q, zabból 8,1 q termett kataszLrális holdanként. Az tided termésátlagok jelen­tősen meghaladják az 1931—40. évek átlagát és a tavaszi árpa kivételével az 1952—58. éveik átlagát is. Az 1958. évinél lényegesen magasabb termésátlag eredmé­nyeként kenyérgabonából — a vetésterület 7.2 százalékos csökkenése ellenére — csak­nem. 900 vagonnal, takarmány­gabonából a múlt évinél 3 szá­zalékkal kisebb vetésterületen 1700 vagonnal több termett, mint az elmúlt esztendőben. _. ... „j-tobb hízósertést, és 62,4 száza­Buzabol es tavasa arpabolí >|ék&al több hízómarhát adtak az állami gazdaságok, rozsból, őszi árpából és zabból pedig a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek termésátlaga a legma­gasabb. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek termésátlaga min­den gabonanemű esetében meg­haladja az égvéni gazdaságo­két. Termelőszövetkezetek A megye területén 1959. szeptember 30-án 247 mezőgaz­dasági termelőszövetkezet mű­ködött. A 247 mezőgazdasági termelőszövetkezetben 32 951 család 41 926 tagja 229 000 hold szántó- és 314 000 hold összes területen gazdálkodik. A megye — állami gazdasá­gok területével csökkentett — összes területének 44 százaléka, szántóterületének pedig 49.3 százaléka van a termelőszövet­kezetek tulajdonában. Az elmúlt negyedévben a termelőszövetkezetek közös ál­latállománya tovább emelke­dett. A tagok ebben az idő­szakban 609 db lovat. 319 db szarvasmarhát. 122 db sertést és 443 db juhot vittek a közös­be. Szeptember 30-án a mező- gazdasági termelőszövetkezetek 22 610 db szarvasmarhával, 13 940 db lóval. 36 739 db ser­téssel és 19 884 db iuhhal ren­delkeztek. Az állatállomány növekedé­sével az állatsűrűség is javult. 100 lkat. hold közös szántóterü­letre 15.2 db számosállat jut, 0,6 db-bal több, mint 1959. jú­nius 30-án. 1959. június 30-án — számos­állatban kifejezve — az összes közös állatállomány 2,8 százalé­kát tartották háztáji gondozás­ban. ezzel szemben szeptember 30-án a közös állatállomány­nak már csali 1.2 százaléka volt átmenetileg háztáji gon­dozásban. Ez 'is a közös gazdál­kodás szilándulását mutatja. Állami gazdaságok A megye állami gazdaságai 1959. III. negyedévében 4290 hl tejet termeltek, 4,8 százalékkal többet, mint egy énnel koráb­ban. Az istállóátlag 8,3 liter, némileg kevesebb, mint az el­múlt év azonos időszakában volt. Ez év III. negyedévében az elmúlt évinél 8.3 százalékkal át az államnak. A hízósertések napa súlygya­rapodása 0,42 kg, a szarvas- marháké 1 ikg volt. mindkettő­nél jobb, mint a múlt év azo­nos időszakában volt. A munkások átlagos állomá­nyi létszáma az elmúlt, év azo­nos időszakához viszonyítva né­mileg növekedett, átlagos ha­vi jövedelmük 2,9 százalékkal emelkedett. Gépállomások A gépállomásoknak 1958. III. negyedévének végén 723 db szántó és 376 db univerzál traktoruk volt. 154 darabbal több. mint egy évvel korábban. A traktorok kihasználása az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva javult, emelkedett a munka termelékenysége, az üzemidőt jobban kihasználták. A gépállomások tavaszi-nyá­ri tervüket 109.7 százalékra teljesítették, és ezzel a terve­zettnél több mint 43 ezer nor­málholddal több gépi munkát végeztek. A termelőszövetkezetek ré­szére 416 792 normálhold gépi I munkát végeztek, "teljesítmé- j nyük 81 százalékát, ötször any- iiyit mint egy évvel korábban, j A gépállomásokon a III. ne-! gyedév folyamán 505 traktor- vezetővel több dolgozott, mint 1958-ban. Átlagkeresetük 8,8 százalékkal emelkedett. Kereskedelem A megye • kiskereskedelmi hálózata 1959. III. negyedévé­ben — folyó áron számítva — 570 millió forint értékű for­galmat bonyolított le. Ez 17,5 százalékkal több. mint az elő­F e 1 v á 1959. III. negyedevében ke­nyérgabonából 47 vagonnal többet,v takarmánygabonából viszont 11 vagonnal kevesebbel vásároltak fel a megyében, mint az elmúlt év ugyanazon időszakában, A kenyérgabona elmúlt évhez viszonyított több­lettel vásárlása azonban nem áll arányban a többlettermés­sel. 1958-ban csaknem 8 szá­zalékkal több kenyérgabona termett a megyében, mint egy évvel korábban, ezzel szemben a felvásárlás csak 1.1 százalék­kal haladta meg az elmúlt évit. Az összes felvásárolt ke­nyérgabona-mennyiségnek a Műve Az .általános iskolai tanulók száma az utóbbi években év­ről évre emelkedett. Ezt az emelkedést nagyrészt a felsza­badulás utáni születések szá­mának növekedése eredmé­nyezte. Az 1959—60. tané)' elején a megve 340 általános iskolájá­ba összesen 46 269 tanuló járt, 3,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az összes ta­nulókból 7686 az I. osztályos és 3516 a VIII. osztályos. A tanulók számának a múlt évihez viszonyított növekedé­sével arányosan emelkedett a tanerők száma is — jelenleg 1865 a számuk a tavalyi 1799- cel szemben —, ígv' az egy tan­erőre jutó tanulók száma vál­tozatlan (24.8). Az oszitálytermek száma is emelkedett az 1958—59. tanév elejéhez viszonyítva: a tavalyi 1177-ről 1266-ra. Az emelkedés annak az eredménye, hogy az elmúlt tanévben 30 új osztály- termet építettek, valamint 19 egyéb célra épített helyiséget vettek igénybe osztályterem céljára. Ezzel az emelkedéssel a naponta 'kétszer használt osz­tály termek száma csökkent: az 1958—59. tanév eleji 22,1 száza­lékról 19.7 százalékra. A jelen­legi tanévben egy osztályte­remre átlagosan 38 tanuló jut. Az 1959—60. tanévben össze­sen 7 általános iskolában fo­lyik nemzetiségi nyelvoktatás 593 tanuló részvételével. Ebből , 289 tanuló német. 304 pedig szerb—horváti) nyelvoktatás­ban részesül. Az 1958—59. tanév eleji 13- mal szemben a jelenlegi tar/ évben már 26 általános isko­lában vezették be a gyakorlati (politechnikai) oktatást. A 7 ipari és a 19 mezőgazdasági jellegű iskolában összesen 141 csoportban foglalkoznak a ta­nulókkal. A gyakorlati oktatá­sokat 44 tanár vezeti. A Kaposvári Óvónőképző megszűnésével a megye közép­iskoláinak száma az 1959—60. tanév elejére eggyel csökkent. Jelenleg 11 középiskola műkö­dik a megyében 3427 fős t.anu- lólétszámmal. A tanulók szá­ma — főleg a gimnáziumok ta­sárlás III. negyedévben 14.1 százalé­ka, a takarmánygabonának (9 3 százaléka adódik a *s7-”**őd-':'ses és szabad felvásárlásból. Egvéb "terményekből alteá­ban kevesebb volt a feb'á-ár- ',ás. mimit.az elmúlt év TU. ne­gyedévében. Burgonyából, bor­ból ol. az 1959. iit. nesv?'1’vé­ben felvásárolt mennvi-égo’k 75.5, Illetve 83.2 százalékát vá­sárolták fel. Élőállatokból, pl. vak-, ’»«•fás­ból kevesebbet, vágómarhából és vágóborjúból viszont tó1'bet vásároltak fel a megyében, mint a múlt év azonos Idősza­kában. lő dós nu loléts z ámán ak növekedőé­vel — 6.0 százalékkal em-’ke- dett az 1958—59. tanév elejé­hez viszonyítva. A közepi kó­lái tanulókból 2833 a gimná­ziumba. 70 a tanítóképzői-«, és 524 a közgazdasági, ipari, me­zőgazdasági technikumba ;ár. Az I. évfolyamos tanulók be­iskolázásánál a munkás- és pa­raszt? zárnia zású tanulok száma az előzó évihez viszonyítva emelkedett. A jelenlegi tanévre I. osztályba felvett munkás- és Darasztszármazásűaknak az — összes I. osztályos tanulókhoz viszonyított — aránya 58.4 szá­zalék volt az egy évveI koráb­bi 53,8 százalékkal szemben. Ez év III. negyedévének vé­gén a megyében 253 területi könyvtár működött, több mint 245 ezer kötet könyvvel. A beiratkozott olvasók száma 38 400 fő. A negyedéi’ folya­mán egy olvasó átlagosan 4 könyvet kölcsönzött. A filmszínházak száma a ne­gyedév végén 273 volt. ebből 22 a. normálfilmes mozik s’liria. A mozilátogatók száma 1959. III. negyedévében meghaladta a 9 milliót, mintegy 600 ezerrel több volt. mint az előző év azo­nos időszakában. A K apaivári Csiky Gergely Színház a III. negyedév folya­mán tartott, előadásainak szá­ma is emelkedett az e.gv évvel ezelőttihez viszonyítva. At el­múlt negyedévben 57 e’ő-dá.st tartottak — 28 037 néző Ey* — 4-gvel többet, mint 1958. III. hegvedév’ben. Az elő-dósokat — :nd vidőVon tartották. Lakásépítés 1959. III. negvedévéb-r. 3H lakás építését fejezték **• 15- tel kevesebbet, min’ egv ;vvel korábban. A 1 rakások 82 száza­léka magánerőből készült el. Az összes lakások 90 ^záza- lélka rendelkezik vili rano val, 28 százaléka vízvezetékkel. 33 szá­zaléka pedig fürdőszobával, il­letve mosdófülkével. A Központi Statisztikai Hivatal Somogy megyei Igazgatósága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents