Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

Vasárnap, 1959. november L 4 SOMOGYI NÉPLAP Ű J í T Ó K I Á L L í T Á S Bfe estiig tart nyitva a 23-as ÄKÖV újítóinak kiállítása a vállalat Berzsenyi utcai műve­lődési otthonában. Most ie, akárcsak az előző évekfbeín, nagyszerű eredményekről ad­hatnak számat a vállalat újí­tói. Az AKÖV új ítómozgalmá- mafc fejlődését ' a kiállításon látható grafikon is szemlélte­tően bizonyítja. 1954-ben még az újításokkal elért megtaka­rítás összege mindössze 1000 forint volt, tavaly 400 ezer fo­rintra rúgott, ez évben pedig októberig elérte a 200 ezer fo- rántoti A szépen feldíszített terem­ben ott látható a vállalat va­lamennyi újítójának készítmé­nye. A legnagyobb érdeklődést l/mda József önműködő teher­gépkocsi-rakodója keltette fél. Lényege: a gépkocsi hátsó ke­rekének meghajtása segítségé­vel működni kezd egy szalag melyen markoló kanalak a föl­det, a zúzott követ, a cukorré­pát, a burgonyát stb. egy csúsz­Landa József az önműködő gépkocsi-rakodót munka közben az érdeklődőknek. mutatja még tató csatorna útján a kocsiba juttatják. Ez a csatornaszerű csúsztató eszköz jobbra és bal­ra is elfordítható úgy, hogy A mechanikai présgép használatát ismerteti Kovács Károly egy gépkocsi motorjának mű­ködtetésével több másik gépko­csi megrakását is elvégezheti. Csak a rajza látható annak a hatalmas hidraulikus prés­gépnek, melyet Kovács Károly, Kreizler Ferenc és Pommer Jó­zsef készítettek, de így is nyil­vánvaló az újítás jelentősége: 150—200 atmoszféra nyomással percek alatt elvégezhető az a művelet, ami azelőtt nehéz fi­zikai munkával fél óráig tar­tott. Az AKÖV dolgozóinak mun­káját könnyíti meg Illés Mi­hály menetvágó készüléke. Fél óra alatt elvégezhető vele az a munka, amely azelőtt négy óra hosszat tartott. Kovács Károly és Kreizler Ferenc me­chanikai présgépe és Sziklai Rudolf főfékhenger bemérő próbapadjaá is igen értékes. HEGESZTŐT KERESNEK... KAPÓNKÉNT TALÁLKO­ZUNK ilyen hirdetéssel: "Szakképzett hegesztőt kere­sünk azonnali felvételre«. A hirdetések feladója a Kábel­gyár. a TRANSZVILL, esetleg at Finommechanikai Vállalat. A minap arról panaszkodtak a Kábelgyárban, nincs elég szak­emberük. kevés a jó lakatos és esztergályos. Nem is beszélve a kaposvári »valuta«: a hegesztő szakmunkás hiányáról. Az idén tizenegy szakmunkást kellett volna felvenniük, de nem kap­tak. Hogyan kerültek vasipari vállalataink ebbe az egyrészt örvendetes, másrészt kellemet­len helyzetbe? örvendetes ti.! azért, mert világos bizonyíté­ka annak, hogy nálunk nincs munkanélküliség; kellemetlen azért, mert ahol üyen kapós egy-egy szakember, ott a há-l rom vasipari vállalat nem tud- ja kialakítani állandó szak-1 munfcás-törzsgárdájiát. A mun-1 kások ugyan,is egyik helyről a másikra mennek dolgozni. Az is előfordul, hogy egyik üzem1 elcsalja a másiktól. Vagy ha I nem, maguktól mennek más üzemibe a munkások. Elég any- nyi, hogy új gépet kapjon va- lamelvjik üzem a három közül. Friss példa erre a Finomme­chanikai Vállalat esete, aho­vá az új esztergapaddal meg­érkezett a Kábelgyár két szak­munkása is. és kérte, vegyék feL Meg is tették. EBBEN AZ ÉVBEN még csak kielégítik valahogy üze mednk szakmunkás-igényüket. A Kábelgyárban például úgy, hogy hegesztőkké képezték azokat a szakma nélküli mun kasokat, akik régebben itt dol­goztak. s akikről úgy vélték, el tudják sajátítani ezt a mester­séget. termelő munkát végez­hetnek. Jövőre azonban, ami­kor mindhárom vállalat az ideinél is jobban fejlődik, erre nem lesz se idő. se lehetőség. A Kábelgyárnak jövőre 70 he­gesztőre, 130 lakatosra, a TRANSZVILL-nak még ennél is többre lesz szüksége. A Fi­nommechanikai Vállalat idén felduzzasztott lakatos részlege is tovább fejlődik. Nem kétséges tehát, hogy a szakmunkás-utánpótlás terén sürgősen tenni kell valamit. Az erőfeszítés csak akkor lesz eredményes, ha a három vas­ipari üzem együtt lép a cselek­vés mezejére. Első lépés volna egy közös szakmunkásképző tanfolyam megindítása a me­gyei tanács ipari osztályának segítségével. Ezen elsősorban hegesztőket kellene kiképezni, de nem szabadná lemondani az esztergályos- és lakatosképzés­ről s€jm. A második lépésnél a KGtM-nek kellene segítenie mégpedig úgy, hogy lássa el a TRANSZVILL-t és a Kóbel- gvárat néhány olyan géppel, amelynek a kezeléséhez nem kell külön szakmunkás, meg lehet tanítani rá a segédmun­kásokat is. Ha a Kábelgyár például egyetemes darabtolót, élhajlítót, egyengető lapot és lemezollót kapna, ilyen igé­nyeit kielégítenék. A SZAKMUNKÄS-UTÄN- PÖTLÄS problémái miatt mondjuk el azt is. hogy az iparilag kevésbé fejlett város­ban. Kaposváron nem szeren­csés az, ha csupán szakembe­A TÁRGYALÓTEREMBŐL A pincék rémei Az elmúlt években a Belez­na—Örtilős környékén lakó gazdák nerp szívesen hagytak a szőlőjükben lévő pincékben sem bort, sem más könnyein mozdítható ingóságot. Ugyanis egy tolvajbamda 1953-tól ez év elejéig rendszeresen fosztogat­ta a pincéket, s bort,, ruhane­műt meg egyéb értékesíthető tárgyat lopott el. Nemrégen, le­lepleződött a négytagú tolvaj­banda, s bíróság előtt felelt tetteiért Krausz János MÁV pálya- munkást 31 rendbeli, tolvajszö­vetségben üzletszerűén elköve­tett betöréses lopás bűntettéért 7 évi börtönné, 5 évi jogvesz­tésire, id. Novák György pá- lyemimkást 8 rendbeli, Novák József vájárt 2 rendbeli, No­vák István MÁV raktári mun­kást ugyancsalt 2 rendbeli, tol- vajsizövetsógben elkövetett be­töréses lopás bűntette miatt 3 évi börtönre, 3 évi jogvesztés­re, 1 évi és 6 hónapi börtönre, 2 évi jogvesztésre, illetve 1 évi és 2 hónapi törtönre, 2 évi jogvesztésre ítélték. Visszaélt a bizalommal Madarász István tabd lakos­nak arról kellett számot adni a bíróság előtt, hogyan élt vissza azHal a bizalommal, amit a tabi Űj Élet Tsz tag­jai helyeztek belé, amikor el­fogadták elnöküknek. Az el­lenforradalom után Madarász szervezte újjá a tsz-t, s 6 volt az elnöke 1956 decemberétől 1958 októberéig. Ez idő alatt sertéseket, borjúkat vásárolt, azokat nyomban levágatta, s budapesti standjukon értéke- síttetfe. A tsz-ben semmiféle nyilvántartást nem engedett vezetni, se ráktárkönyvet, se állatnyílván tartást, hogy visz- szaóléseit leplezze. Zsebből gazdálkodott, a bizonylatokat * reket igénylő profilt fejleszt a KGM. Pedig a Kábelgyár és a TRANSZVILL valamennyi profilja ilyen. Félreértés ne es­sék. Kell nekünk ez a profil is, csak azt javasoljuk, hogy ha mód van rá, egy szinte csupa szakmunkást igénylő profil' mellett adjanak le könnyebbéit is. Hiszen Kaposváron elsősor­ban a nők és a szakma nélkü­liek foglalkoztatása a fő prob­léma. A mezőgazdaságiból is ilyenek jönnek. Jó lenne, ha a Kohp- és Gépipari Miniszté­rium a kaposvári telepen léte­sített kábeldob- és fémtömlő- gyártás mellé leadná a bow- denszerelést is megfelelő cél­gépekkel. itt sok nőt és beta­nított munkást alkalmazhat­nának. A szakmunkáshiány a ka­posvári iparfejlesztésnél ter­mészetes jelenség, a fejlődés hozta magával. Az a feladat, hogy látva a problémákat, meg is oldjuk őket. Ügy véljük, ha a megyei tanács sürgősen meg­keresi a szakmunkásképzés gyorsabb módját, a KGM pe­dig mérlegeli az elmondott ja­vaslatokat. és célszerűen in­tézkedik, jövőre Kaposváron nem lesz különösebb gond a szakmunkásutánpótlás. Szegedi Nándor Tovább emelkedik a lakosság takarékbetétje A gazdasági kiegyensúlyo­zottság és az életszínvonal emelkedése megmutatkozik a lakosság vásárlási és takané- koskodási kedvében is. Amel­lett, hogy a kereskedelem egy­re több közszükségleti és ké­nyelmet szolgáló cikket ad el a belföldi piacon, a lakosság be­tétállománya is hétről hétre növekszik. Az idén október 1-ig mintegy 60 százalékkal növekedett a lakosság betétben elhelyezett megtakarításának összege. Megyénkben ez év eleje óta 46 millióról 74 millió forintra emelkedett a lakosság összbe- tétje, ami 59 százalékos állo­mányemelkedésnek felel meg. Az Országos Takarékpénz­tár fiókjaiban és a postahiva­talokban a dolgozók kisebb-na- gyobb megtakarításait őrzik. Ezek a dolgozók valamilyen cél érdekében teszik félre nél­külözhető forintjaikat, hogy megtakarításukból azután — amjflit nálunk is számos példa mutatja — megvásárolják, amit akarnak. Házat építenek, új bútort vesznek, gépesítik háztartásukat-, autó-, motor- kerékpár-, televíziótulajdono- sok lesznek. Ilyen körülmé­nyek között a betétállomány emelkedése valóban képet ad az általános életszínvonal emelkedéséről. nem tette el, így a könyvelés megbízhatatlanná vált. Már 1957-ben is veszteséggel zárt a tsz, 1958 őszéin pedig 83 000 fo­rint volt a hiány. Madarász saját részére# nagyobb előlege­ket vett fel, mint ami megil­lette. 72 000 forintról nem tu­dott elszámolni. Büntetése: 2 évi börtön, 5 évi jogvesztés. Taláu ebből majd tanul Amikor 1957-ben Kovács László, a toponári tanács hi­vatalsegédje feltörte az egyik íróasztal fiókját, s az abból ellopott 800 forintot elitta, fia­tal korára való tekintettel nem vonták szigorúan felelősségre. Figyelmeztették, s továbbra is alkalmazták remélve, hátha okul, s megváltozik. Nem. így történt. Az elmúlt évben a sikkasztó adminisztrátorral együtt a sikkasztott pénzt elit­ta. Ekkor elbocsátották. Rövid ideig fizikai munkát vállalt, majd otthagyta, s mivel nem volt keresete, hogy pénzre te­gyen szert, betört a Termény­forgalmi Vállalat toponári rak­tárába, s 1500 forintot ellopott. Két hét alatt el is italozta. Ez­után egy-két napra vállalt né­ha munkát, de mindig ott­hagyta, és betörésekből élt. Hét ízben tört be, s a szerzett pénzt italra, szórakozásra költötte. A bíróság 1 évi börtönre, 3 évi jogvesztésre ítélte. Talán eb­ből majd tanul, s ezután nem lopásiból, hanem becsületes munkával biztosítja megélhet tését. Gyermekgyilkos anva lelketlen anya felett ítélke­zett a bíróság. Kalanics Mária 21 éves zákányi lakos az ez év június 18-án született gyer­mekére a dunyhát rátétté, le­szorította, úgyhogy a gyermek, megfulladt. Másnap a 'holttes­tet egy ládába tette, s a házuk melletti gödörbe dobta. Ké­sőbb, mikor a nyomozás meg­indult, a gyermek testét ru­hákba csavarva egy- másik he­lyen, szalmakazluk mellett 15 centi mélyen a földbe ásva ta­lálták meg. 2 évi börtönre, 2 évi jogvesztésre ítélték az el­vetemült anyát. Kalanics Má­ria nem átallott a — szerin­tünk enyhe — büntetés enyhí­téséért fellebbezni. Árdrágító boltvezető' A kaposfüredj italboflítot ve­zette 1956 márciusától 1958 februárjáig Bodó Lajos. Ez idő alatt többször is megbírságol­tál!) ártúllépés miatt. Bodó azonban nem vonta le a meg­felelő tanulságot, továbbra is folytatta üzelmeil, újabb ár« drágításokat követett ej. A szeszes italt — a többi között a likőrt, a kevertet — a ha­tósági árnál magasabban adta el, s a teát is drágábban árul­ta Üzletszerűen elkövetett ár­drágító visszaélés bűntette miaitt került a bíróság elé, s 1 évi börtönre és 3 évi jogvesz­tésre ítélték. Haszontalan konkurrencia KIRAKATABLÁK Mi mindenre jó a kirakatablak! Aki azt hinné, hogy csak az üzletben kapható áruk' reklámozására alkalmas, az alaposan téved. Mert a kira­katablak nem egy nőnek jó tükör is. Alacsony, szőke, csinos leány áll meg a Könyvesbolt kira­kata előtt. Béniről, a függöny mögül figye­lem. Iskolás. Kezében aktatáska. Ügy tesz, mintha mélyen elme­rülne a kirakatban le­vő mezőgazdaság i es más szakkönyvek né­zegetésében. Pedig tévedés ... Magát fi­gyeli. Máris tömött lófarok-frizuráját igazgatja. Egy kicsit kihúzza magát, meg­igazítja zöldes félka­bátjának hajtókáját, majd a rózsaszínű sá­lat. Az utóbbi műve­let' nem sikerül. Nya­kát behúzza kabátjá­ba, keze beljebb gyű­ri a rakoncátlankodó nyakravalót. Sike­rült ... Elmosolyodik, nyilván megnyerte saját maga tetszését. Szeme végigsiklik barna nadrágján, nem talál semmi rendelle­nességet ... Most ki­dugja nyelvét, s meg­nedvesíti piros ajkát. Egy lépést hátrább lép ... Középkorú férfi áll meg a kira­katablak előtt, de nem a könyveket, ha­nem a kislányt figye­li szeme sarkából. Az elpirul, s tekintetét most már tényleg a könyvekre veti. A férfi tovább megy. folytatódik a szépít- getés. Még egy gyors pillantás a hajra, sál­ra, még egyszer meg­nedvesíti ajkait, majd tovalibben. Talán egy másik kirakat előtt már várja egy fiú, aki talán ugyanúgy a kirakat előtt hoí\a rendbe sietés közben összekuszálódott haj­fürtjeit, félrecsúszott nyakkendőjét. Ne­hogy a kislány vala­mi hibát találjon öl­tözékén ... (SS, L.) Emlékszünk még arra az időre, amikor boldog volt az ember, ha tudott magának tő­zeget szerezni. Ez a gyenge mi­nőségű fűtőanyag sok család gondján, baján segített. Ma már hiába kutatunk utána a széles farakások között, eltűnt, s amikor a tőzegtelepen ér­deklődünk. ott is csak legyin- tAiek: nem használják azt már tüzelőnek! Akkor hogyan értékesítik? Kiváló trágyaféle­séget készítenek belőle még a kibányászás helyén. Műtrágyá­val keverik, s így tápanyagban feldúsítva szállítják el. Köz­vetlenül nem a lakosságit, ha­nem a mezőgazdaságot támo­gatja ma már ez az ipar, hi­szen döntő követelmény a nö­vénytermesztésben a megfele­lő minőségű talaj. Ezért érthe­tetlen az a viszály, amely már hosszú idő óta hol élesebb, hol gyengébb torzsalkodásban jut kifejezésre a feketebézsenyi tőzegtelep és a Nagybereki Ál­lami Gazdaság között. Jó néhány hóna,pipál ezelőtt a tőzegtelep egyik kitermelő területét — melyen megvolt a megfelelő berendezés — az ál­lami gazdaság visszaigényelte azon a címen, hogy szüksége van rá a termelésben. Bár nagy veszteséget jelentett az üzem­nek ez a lépés, de odaadta a területet. Egy kis idő múlva azonban azt kellett látniuk, hogv azon a területen nem nö­vényt termelnek, hanem a2 állami gazdaság folytatja azt a munkát, amit eddig ők végez­ték, vagyis a tőzegtermelést — de furfanggal. Tudvalevő dolog, hogy a tő­zeggel együtt lápi meszelt is nyernek. Hogy aztán a kettőt a telepen keverik-e össze, vagy i külön értékesítik, az már a í felhasználás jellegétől függ. Nos, úgy látszik, az állami gaz­daság az utóbbit választotta, mert minden panaszt elháríta­nak egy papír felmutatásával: -Itt lápi mész termelése fo­lyik.« Hogy Hány feljegyzés ment el a fölöttes szervekhez és az illetékes minisztériumokhoz, azt már meg se lehet számolni — tény, hogy a helyzet nem változott, és a két szerv kö­zött változatlanul folyik a tor­zsalkodás. Sőt talán még éle­sebbé vált. mert az állami gaz­daság piacokat is szerzett ma­gának. s ezzel is károsítja a tőzegtelepet. Ily módon érthe­tetlen, hogy miért kellett a tő­zegtelepnek onnan elköltözni. Felmerül a kérdés, kinek a feladata tulajdonképpen ezt a tráigyaféleséget előállítani? A válasz csak egy lehet: a tőzeg­telepnek. Annál is inkább, mert államunk elég nagy ösz- szeget fordított és fordít arra, hogy korszerűsítse ezt az ipar­ágat is. A kézi erővel folytatott ter­melés már három esztendővel ezelőtt megszűnt. Sok embert követelt ez a mód. mégis alig akadt munkás, aki vállalkozott volna az igen nehéz munkára. Ma imár hernyótalpas vontató­val húzott tárcsák törik a tő­zeget. megkímélve az embere­ket. célszerűbbé téve a terme­lést. 8 ezer vagon tőzeget szál­lítanak évenként, de nem áll­nak meg ennél. Vasúti sínt építenek jövőre az új telep­hez (a réginél megvolt!), és tökéletesítik a gépesítést. Kö­rülbelül 1 millió forintos, lesz a jövő évi beruházás. Ez pedig tetemes összeg, és art bizo­nyítja, sokat áldoznak arra, hogy hivatásuknál fogva mező­gazdaságunkat bőségesen ellát­hassák. A tárcsák most. forgatják a tőzeget, hogy még az esős idő beállta előtt teljesüljön a terv. A telep dolgozik és vár. Várja,' hogy eldőljön a vitás .kérdés, hogy megszűnjön az előnytelen konkurrencia. A fejlesztés bi­zonyítja, hogy nincs halálra ítélve az üzem. Termeljen az állami gazda­ság azon a területen is növényt —■ hiszen ez az ő feladata. Az idén a fa negyven százalékát motorfűrésszel döntik és darabolják az erdőgazdaságok Az ország 32 erdőgazdaságá­ban megkezdődött a fakiter­melés. A nagy munkából a múlt évinél ióvai nagyobb arányban veszik ki részüket a gépek, és a már mindenütt megtartott gépszemlék tapasz­talata szerint az idén gondosan előkészített felszereléssel, ala­pos műszaki tervek szerint dolgoznak az erdőgazdasági gé­pészek. Ebben az esztendőben a ki­termelésre kerülő fa 40 száza­lékát motorfűrészekkel döntik és darabolják. Jövőre a kiter­melendő fa több mint felét motorfűrésszel döntik.( MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents