Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-06 / 261. szám

t VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XTl évfolyam, 281. szám. Ara 50 fillér Péntek, 1959. november 6. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; Balatonkiliti, 1959 (3. oldalon) Oithonunk (5. oldalon) ünnepi társulati ülés a Kaposvári Csiky Gergely Színházban (6. oldalon) marcali fis a nagyatádi járás sz-ei szántóterületük több mint 32 százalékán vetnek kenyér­Megyénk termelőszövetkeze­tei a jövő esztendei kenyérnek való megtermeléséhez 66 917 kataszteri holdnyi területet terveztek bevetni. Mivél ez nem kielégítő, ezért a megyei szervek a járási és helyi párt- és tanácsszervekkeí közösen megbeszélték a kenyérgabona­vetésterület növelésének lehe­tőségeit Ennek nyomán szá­mos termelőszövetkezet jóval többet vetett a tervezettnél. A marcali és a nagyatádi járás közös gazdaságéiban például a szántóterületnek több mint 32 százalékán lesz kenyérgabona, A berzencei Búzakalász elő­zőleg 30 százalékon alul" irá­nyozta elő kenyérgabonáját, s most kiegészítették: 220 ka­taszteri holdon — szántóterü­letük 32 százalékán — termel­nek búzát és rozsot A porrog- szenifeirályí Aranykalász szin­ten 4—5 százalékkal növeK a vetésterület nagyságáit A csurgói Zrínyi Termelőszövet­kezetben is 32 százalékon fe­lül lesz a búza és a rozs vetés­területe. A megyében eddig több mint 100 termdőszövetkezet fejezte be az őszi kalászosok vetését. Túlnyomó részük 4—5 száza­lékkal többet vetett az elő­irányzottnál ünnepségek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulóján Városunkban a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 42. évfordulója tiszteletére és emlékére rendezendő ünnepsé­gek egész sorát nyitja meg ma este 6 órai kezdettel az a dísz­ünnepség, melyet a Csiky Ger­gely Színházban tartanak meg. Az ünnepi nagygyűlés előadója Kisdiák József elv­társ, a megyei párt-végrehajtó­bizottság tagja lesz. Az est má­sodik felében a Csiky Gergely Színház művészeinek ünnepi műsora szórakoztatja a nagy­gyűlés résztvevőit Szombaton délelőtt a város dolgozói róják le kegyeletüket a nagy szovjet nép iránt ami­kor megkoszorúzzák a Keleti temetőben nyugvó hősi Halot­tak sírhelyét és a Szabadság parki szovjet emlékművet. Szombaton este az üzemek, vállalatok, intézmények dol­gozói külön is megemlékeznek az évfordulóról, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelméről. Előrejelző térkép készült a növényi kártevőkről A Toponári Növényvédő Ál­lomás dolgozói igen sokat tesznek azért, hogy a különbö­ző káros rovarok és növényi betegségek minél kevesebb pusztítást végezzenek. A kül­földnek szárat terményeket — az újburgonyától kezdve a gyümölcsféleségekig, a kerti termékeket — is ők vizsgálják felül, hogy rovar- és egyéb kártevőktől mentes szállít­mány gördüljön át az ország­határon. Ebben az esztendő­ben több mint 800 vagon ex­portküldeményt vizsgáltak meg. Több erdőgazdaság és állami gazdaság csemetekert­jében derítettek fel vírusos )Ót FIZETETT A KÁNYÁI HALASTÓ Lefrafeszták a kányái Al­kotmány Tsz haéholdas halas­tavát A 3500 darab 2—2 dekás ivadékhalat a Tengődi Állami Gazdaságtól kapták. Mint két- nyaras halak átlagban 1,40 ki­lós súlyúra fejlődtek. A halá­szat eredménye 22 mázsa tü- körponty és 7 mázsa apró hal. A tükörpontyokat a kaposvá­ri Halértékesítő Vállalat ré­vén értékesítik. Mintegy 350 ezer forint bevételre számíta­nak belőle. Miklós Sándor tsz-tag azt mutatja Földes Lajos 2J.0 kilós tükörponty is akad a halak bácsinak, között. 5 él i­fertőzést, s tették meg a szük­séges intézkedéseket Az eredményesebb védeke­zés céljából a Növényvédő Ál­lomás szakemberei a 250 nö­vényvédelmi hírszolgálati meg­bízott jelentése alapján előre­jelző térképet készítettek a megyében előforduló több mint húszféle növényi kárte­vőről. Az idén a kaposvári já­rásban erős drótféreg-fertőzést tapasztaltak. Térképen körül­határolták ezt a területet és mellette a »veszélyes zónát« is megjelölték. Ennek alapján az érdekelt termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok figyelmét felhívták a várható kártételre, s óvják őket attól, hogy csávázatlan kukoricát vessenek ezekbe a földekbe. Ugyancsak a kaposvári járás­ban, Cserénfa határában sás­kafertőzést észleltek a nyáron több hold őszi árpában. A Növényvédő Állomás vegysze­rekkel elpusztította a sáskákat, és felkerült a térképre a fer­tőzött terület Értesítették er­ről a környező falvak gazdáit is. A Kaposvölgyében és a csurgói járás déli részén mezei pockok hadára találtak; erős szövőlepke-fertőzést észleltek s kaposvári járás déli, a sió­foki járás északi részén, a Ba- laton-parton. Ezek a területek is megfelelő jelzéssel vannak ellátva a térképen. E körültekintő, tudományos alapossággal végzett munka után jövőre idejében és ered­ményesebben tudnak majd fel­lépni a növényi kártevők el­len* A második ötéves terv és a mezőgazdaság A második ötéves terv nagy és rendkívül fontos feladato­kat állít a mezőgazdaság elé a gazdaságszervezésben, a szántóföldi növénytermesztés­ben, a kertészetben, a szőlő- termesztésben, a növényvéde- ; lemben és az állattenyésztés­ben egyaránt. Az eddigi eredményekről és a fejlesztés távlatairól dr. Soós Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium Növénytermesz­tési Főigazgatóságának vezető' je tájékoztatta az MTI munka­társát. Elmondotta többek kö­zött: a növénytermesztésben már évek óta érezhető fellen­dülés legfőbb oka az, hogy a többségükben példamutató ál­lami gazdaságok, kísérleti- és tangazdaságok mellé már a termelőszövetkezetek is felzár­kóznak. A szocialista mező- gazdasági nagyüzemek már az indulás első éveiben bebizo­nyították életrevalóságukat, s a korszerű agrotechnika alkal­mazásának tényleges hasznát igen meggyőzően mutatja az egységnyi területről rendszere­sen betakarított nagyobb ter­mésmennyiség. Mondhatjuk, hogy a kalászosok, a takar­mányfélék, továbbá az ipari növények idei jó termése, va­lamint az, hogy a gazdasági növények többségénél túltelje­síthetjük az ez évi előirányza­tokat — a kedvező időjárás mellett elsősorban a szocialis­ta nagyüzemeknek köszönhető, amelyeknek termésátlagai or­szágos átlagban is messze túl­szárnyalják a kisparcellás pa­raszti gazdaságokét. Különö­sen szembetűnő a fejlődés — és a különbség — a kukoricá­nál, a silókukoricánál, vala­mint a cukorrépánál, ahol a nagyüzemi termelési módsze­rek (hibrid-vetőmag, a négy- zetes-fészkesvetés, a gépi mű­velés, stb.) hatása nemcsak a hozamok emelkedésén, hanem a termelési költségek csökke­nésén is jól mérhető. Az állattenyésztés erőteljes fejlesztése érdekében a követ­kező években tovább növelik az egységnyi területről leg­több takarmányértéket adó növények: a kukorica, a siló- kukorica, az őszi árpa és a fehérjékben gazdag hüvelyes takarmányfélék vetésterületét. Mivel a beltenyésztéses hibrid- kukorica fajták általában 20—25 százalékkal többet te­remnek, évről évre fokozzák a hibrid vetőmag termesztését, úgyhogy 1962-re már az egész kukorica vetésterületre ele­gendő legyen. A második ötéves tervben nagy arányban fejlődik a me­zőgazdaság gépesítése. Az elő­zetes elgondolások szerint a traktorállomány a jelenleginél mintegy két és félszeresére nö­vekszik, 1965-ben már mintegy 62 000 traktor, több tízezer munkagép dolgozik a mezőgaz­daságban. Az eddiginél na­gyobb mértékben alkalmazzák a mélyszántást és az altalaj- tisztításit, a meszes homokon pedig a mélyszántással egyidő- ben szerves tápanyagokat jut­tatnak a talajba. Nagyobb sze­repe lesz az elkövetkező évek­ben a szsrvestrágyák és a mű­trágyák együttes alkalmazásá­nak. A kapásnövényeknél — különösen a kukoricánál — az eddig szokásos 200 mázsás holdanként! szervestrágya adag helyett félmennyiséget adnak, s az adagot műtrágyákkal egé­szítik ki. Ezzel a módszerrel egyszerre nagyobb területeken lehet növelni a hozamokat. Ugyancsak nagyobb területe­ken végeznek — a talajerő pótlására — zöldtrágyázást is. A talajerőgazdálkodás javulá­sát jellemzi, hogy az ötéves tervidőszak végére a holdan­ként! műtrágyafelhasználás át­lagát a jelenlegi 77 kilóról 150 kilóra emelik. A felhasználás fokozásán kívül intézkednek a rendelkezésre álló műtrá­gyák hatékonyabb felhaszná­lása érdekében is. A növényvédelem fejlesztése érdekében a második ötéves terv időszakában megkezdik az egyetemet végzett, növény­védelmi szakemberek képzését; Ezzel párhuzamosan a lehető legszélesebb körben középfokú és alsófokú növényvédelmi ok­tatást szerveznek brigádveze­tők, permetezőmesterek és gépkezelők kiképzésére. Az ál­talános cél az, hogy a növény- védelmi kultúra emelésével, a műszaki követelmények fej­lesztésével és a korszerű véde­kezési módszerek bevezetésével a jelenlegi mintegy 30—50 szá­zalékos kárt lényegesen le­csökkentsék. A korántsem ki­elégítő gépellátást úgy javít­ják, hogy minden ezer hold szántóterületre vagy 200 hold gyümölcsös, illetve szőlőterü­letre jusson egy-egy növény­védő gép —, elsősorban olyan géptípusokat alkalmaznak majd, amelyek egyaránt al­kalmasak kis és nagy folyadék- mennyiségek kipermetezésére; A gyomirtásnál és a műtrágya­szórásnál egyaránt jól bevált repülőgépek számát a tervidő­szak végére legalább ötszörö­sére növelik. (MTI) Magyar békevonat érkezett Moszkvába Moszkva (MTI). “Csütörtökön délután 3Ó0 utassal újabb békevonat érkezett Moszkvába a Magyar Népköztársaságból. A békevonat utasai három na­pot töltenek a szovjet főváros­ban. Egy részük jelen lesz a november 7-i ünnepségen a Vörös-téren. Ezt megelőzően a magyar turisták meglátogat­ják Kijevet. A békevonat utasait a moszk­vai pályaudvaron a Szovjet- Magyar Baráti Társaság, az In- turiszt és a Magyar Népköz- társaság nagykövetségének képviselői fogadták. Osztják a tsz-tagoknak a munkaegységre járó pontyot és apró halat. Több mint 24 ezer sertésre kötöttek hizlalási szerződést A szárazság ellenére is jó kukoricatermést takarítanak be megyénkben a termelőszö­vetkezetek és az egyénileg dol­gozó parasztok. Ez lehetővé teszi, hogy az ország húsellá­tásához a múlt évinél nagyobb mértékben járuljanak hozzá több sertés felhízlalásával. Az Állatforgalmi Vállalattal eddig több mint 24 ezer süldő felhizlalásában állapodtak meg a termelők. Ebből a közös gazdaságok mintegy 13 ezer sertés hizlalását vállalták. Több olyan termelőszövetkezet van a megyében, amely 30 mázsán felüli kukoricát taka­rít be átlagosan holdanként, s így megnövelte süldőhizlalási keretét. A répáspusztai Első ötéves Terv Tsz pl., amely er­re az évre csak 80 sertés hiz­lalására vállalkozott, a jövő esztendőben ennek tízszeresét, 800 süldőt ad át majd felhiz­lalva az Adatforgalmi Válla­latnak. A termelőszövetkezeteknek a 1 süyiőhizlalásra előlegként töbé mint 7 millió forintot fi- I zetett ki a bank. A répáspusz- j faiak a 800 süldő hizlalásáért darabonként 600 forintot, ösz- i szesen 480 ezer forintot kaptak. R bonni szövetségi gyűlés külpolitikai vitája Bőim (MTI). Mint a DPA je­lenti, Gerstenmaier, a bonni szövetségi gyűlés elnöke csü­törtökön délelőtt 10 órakor megnyitotta a szövetségi gyű­lésnek a kormány külpolitikai programjával foglalkozó ülé­sét. Az ülésteremben jelen volt a képviselőkön kívül Adenauer kancellár, a minisz­terek nagy része és Brandt nyugat-berlini polgármester is. Brentano külügyminiszter kormánynyilatkozatot olvasott fel, amelyben az új világpoli­tikai helyzetre való tekintet­tel békés színben igyekezett feltüntetni a bonni kormány külpolitikáját. Brentano még azt a kijelentést is megkoc­káztatta, hogy: »a szövetségi kormány minden hozzájárulást megad ahhoz, hogy a küszö­bön álló nemzetközi tárgyalá­sok sikerre vezessenek«. A továbbiakban hangoztat­ta, hogy a szövetségi kormány fáradhatatlanul tovább kö­veteli Németország újraegye­sítését«, majd azt állította, hogy kormánya »hajlandó hoz­zájárulni a küszöbön álló le­szerelési tárgyalások sikeréhez és alávetni magát minden olyan ellenőrzésnek, amelyet mások is elfogadnak a maguk számára«. Brentano kijelentései sze­rint »a szövetségi kormány csupán annyi biztonságot kö­vetel a német népnek, mint amennyit mások követelnek maguknak«. Brentano kérte a szövetségi gyűlés^ hogy támogassa a kormánynak ezt a politikai programját. A Szovjetuniótól pedig azt kívánta, hogy »higy- gyen a szövetségi kormány jó­akaratában«. A bonni külügy­miniszter egyszersmind han­goztatta, hogy a kormánya »kitart elidegeníthetetlen jo­gai mellett«. Brentano a továbbiakban az eltelt másfél év legfontosabb eseményének a berlini kérdés felvetését és az azt követő ke­let—nyugati tárgyalásokat ne­vezte. Megköszönte a bonni kormány nyugati szövetsége­seinek, hogy »habozás nélkül hitet tettek Berlinért vállalt felelősségük mellett«. Brentano megismételte kor­mányának azt a régi tételét, nogy az újraegyesítés csak az úgynevezett szabad választá­sok alapján történhetik meg. Eisenhower és Hruscsov tár­gyalásainak eredményeit ille­tően Brentano kijelentette, a szövetségi kormány üdvözli a csúcsértekezlet összehívását. Hangoztatta azonban, hogy »elengedhetetlen a csúcsérte­kezlet alapos előkészítése«. Ki­jelentette, hogy Adenauer kancellár véleménye szerint a megbeszéléseken »a leszerelési kérdést illeti meg az első hely«. A külügyminiszter éles sza­vakkal támadta a németek egymásközti tárgyalásainak gondolatát, és kereken eluta­sította a Német Szociáldemok­rata Párt németországi tervét. Brentano a szovjet politikát vádolta, amiért mind ez ideig nem sikerült »jobb megértésre jutni a Szovjetunióval«. Hoz­zátette azonban, hogy »re- ménysugárt jelentenek Hrus- csovnak a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsában tett nyugodt és tárgyilagos kijelentései«.. Brentano kijelentette, hogy a szövetségi kormány állás­pontja az Odera—Nedsse határ kérdésében nem változott. A kormány felfogása szerint je­lenleg nincsenek meg a felté­telek a diplomáciai kapcsola­tok felvételére a kelet-európai államokkal, de a kormány ál­landóan tanulmányozni fogja, hogyan alakíthatná újjá ke­leti szomszédaival való kap­csolatait. A nyugatnémet külügymi­niszter hangsúlyozta a szövet­ségi kormánynak a NATÖ-hoz való hűségét. Ellenezte »a kö­telezettségek alól való feloldás terveit« — mondván, hogy ezeket — »csak a szövetsége­sek akarata ellenére lehetne végrehajtani«. Brentano befejezésül azt mondta, hogy az európai poli­tikát illetően a nyugatnémet kormány »tovább halad a megkezdett úton«. Elismerte, hogy az »európai egység meg­teremtésében« vannak nehéz­ségek és kijelentette, hogy ezeket »lépésről lépésre kell megoldani«. Brentano kiemel­te, hogy a szövetségi kormány szeretné, ha baráti viszony áll­na fenn az európai gazdaságt közösség és Nagy-Britanni» között.

Next

/
Thumbnails
Contents