Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-04 / 259. szám
VAROS A „TANÁROK RÉTJÉN" Nem lehetne másképpen? Képünk még szerelés közben ábrázolja a Ceglédi Vízkutató és Fúró Vállalat fúrótornyát, Azóta már a próbafúrás is megkezdődött a Széchenyi- strand szomszédságában, a kertészet területén, 600—1000 méter mélységben fúrnak le, legalább 45 fokos meleg vizet akarnak találni. Ha ez sikerül, itt építik meg a sportligethez tartozó sportuszodát s itt épülne fel Kaposvár modern, új közfürdője is. A megyei tanács terven felül ötmillió forintot biztosított közfürdő létesítésére. Nemcsak a donne- riak, hanem az egész város lakói bizakodva várják a próbafúrás eredményét. A próbafúrás 1 millió forint körüli ösz- szegbe kerül. Liget-vendéglő ... ha szépen berendezett, tiszta ablakti kirakata lenne a nemrég elkészült, illetve újjáépített Zrínyi utcai zöldség- és gyümölcsboltnak. Az üzlet két hónappal ezelőtt nyílt meg, azóta bizony lett volna idő a kirakat berendezésére, az ablakok megtisztítására. 40—50 előfizető étkezik itt naponta. Legtöbbjük a Hídépítő Vállalat dolgozója. A városi tanács elrendelte a Zrínyi és a Szigetvári utca sarkán lévő veszélyes kerítés lebontását, illetve megjavításét. Az itt dolgozók a törmelékkel, a földdel az úttest nagy részét elfoglalták, így a járműveket a vízlevezető csatornán keresztül való közlekedésre kényszerítették. Egy kocsi a lefolyó tégláit kimozdította helyükből, a lefolyó eldugult, s a víz az úttesten keresztül lefolyt a Szigetvári utcába.^ Nem lehetne másképpen, egy kicsit nagyobb gonddal végez-, ni ezt a munkát? Ha nincs rná-g sutt hely a törmeléknek, ak kor legalább igazítsák helyre' a járművek által elrontott lefolyót Boldog gyermeksereg, mosolygó apróságok játszadoznak \a Szigetvári utcai Kossuth nap- [közi otthonos óvoda udvarán, [örülnek a kicsik az őszi napsütésnek, s gondtalan, csengő [kacagásuk messzire hallatszik. .Az udvar azonban nem nyújt ■valami kellemes látványt. Lejtős, és ha esik az eső, tócsákban áll a víz. Ilyenkor na- [pokig nem mehetnek a gyermekek az udvarra. Fel kellene [tölteni. — Régi problémánk ez — mondja Komáromi Márta vesető óvónő. — Sajnos, nem [kapunk földet. 15 forintba kerülne köbméterenként, de i nincs pénzünk. Pedig a tégla- \gyár is segítene és a szülők is közreműködnének társadalmi munkában. Az óvoda belseje, a különböző csoportok helyiségei ragyogó tiszták. Mindenütt látszik annak a nagy gondnak, 'szeretetnek a nyoma, amely- lyel a 119 gyermeken az öt ;óvónő és három dajka örkö- 'dik. A falakon festmények, ké- >ek, fésutartó, benne fésűk. A Szigetvári utcai napköziben minden gyermeké más-más tudja, hogy aznap 6 az óvó jellel ellátva, hogy megismer- néni helyettese, neki • kell a jék sajátjukat■ Ugyanilyen je- rendre, pajtásaira ügyelni, lek láthatók a napostáblán, s Szépen van vezetve a heti amelyik gyermeké felkerül, tanrend-füzet, mindennapra előírva a kötelező foglalkozás. A naplóban pedig azt tartják nyilván, hogy melyik gyermek hogyan fejlődik, milyen probléma van vele, mit kell szüleivel megbeszélni. — Sokat segít nekünk a szülői munkaközösség — tájékoztat a vezető óvónő. Kása Sán- domé elnök, Horváth Gyulá- né, Gerdán Ferencné, Végh Attiláné és mások munkájára mindig lehet számítani. A szülök által adományozott pénzből már nagyon sok játékot vettünk, de még több kellene. Szükség lenne fektetőkre is, bár ebben az évben már kaptunk 25 darabot, még mindig kevés. Közben elkészült az ebéd. Választékos, jóízű. Paradicsomleves, rakott krumpli, gyümölcs. Wilhelm Antálné, aki tíz év óta dolgozik az óvodában mint szakácsnő, boldogan nézi, amint főztjét a játéktól, szaladgálástól megéhezett, ebéd. közben fegyelmezett gyereksereg jóízűen fogyasztja. SZALAI—GKÄBNER Mennyivel szebb volna... Nem valami szép látvány a vendéglő falához és a hordókhoz támasztott tucatnyi kerékpár. (Ügy értesültünk, azóta már tét* tek ide kerékpártámasztót.) A Bank Sándomé készítette ebéd igen ízletes, s a vendégek az adag nagyságával is elégedettek. /J mikor 1810-ben Kaposváron gimnáziumot alapítottak, herceg Eszterházy, a környező földbirtokok ura a Ka- pos-folyó és a Kapos-hegy között elterülő hatalmas rétjéből néhány holdnyit a gimnázium tanárainak engedett át használatra. Rajt is maradt az elnevezés: »tanárok rétje«. Berek, rét erdő — ebből állott akkoriban a Kapos mögötti terület. Egyetlen ház, a hercegi uradalom erdőmesterének lakóháza uralta a messzi környéket 1857-ig az árvíz- veszély ellen biztonságot jelentő domboldalon. Nem mert itt senki sem letelepedni, mert a Kapos szinte minden évben kiáradt, s elöntötte a mélyebben fekvő területeket. Hiába jelentették, hogy 1836-ban sikeresen befejezték a. Kapos szabályozását, s nem kell többé tartani az árvízveszélytől, csak nevettek az emberek, mint ahogy azon is, amikor Donner János serfőző itt épített lakóházat és sörpincét. Bosszantották, hogyan fog majd családjával együtt szaladni, menekülni árvíz idején. Donner János azonban makacs ember volt, s nemcsak hogy nem tágított, hanem telkét parcelláztatta, és másokat is arra kezdett biztatni, hogy telepedjenek meg a Kapos folyón túl. A példának akadtak követői. Tíz-tizenöt évvel Donner János letelepedése után már 100 ház állott ezen a környéken. Először csak gúnyból, de később már tiszteletből rajt is maradt a Kapos-folyó túlsó oldalán. lakókon a név: donnervárosidk, s innen van mai elnevezése is. Egymás után parcellázzák az egykori »tanárok rétjét«, telepednek le az emberek, s kialakul helyén a mai Nyár utca és Zrínyi utca. Megszüntetik 1888-ban a Kapos-hegy bejáratánál lévő régi Kálváriát (Sétatér utca keleti oldala), helyén házhelyek és homokbánya létesül. A Sétatér utca nyugati oldalának percellázására 1899-ben, az Iszák-domb parcellázására 1908-ban kerül sor. 1899-ben a Kapos-hegy parcellázása nyomán létesült a Géza utca. Az lszák-dombon, az egykori »török lyuk« környékén — melyről azt tartja a hagyomány, hogy föld alatti összeköttetésben volt a várral — alakul ki a tisztviselő-telep. Fejlődik, növekszik a Donnerváros. 1907-ben felépítik az iskola külső, 1909-ben pedig belső részét. A hajdani erdőmesteri lakásból lesz a Sétatér utcai óvoda. Árvíz riasztotta fel nemegyszer az itt lakókat éjszakai nyugalmukból, kiöntött a Kapos. Nem sokat törődtek ezzel o múltban, hiába írtak, könyörögtek az árvízveszély megszüntetéséért a donneriak. 1929-ben az árvízveszély ellen csak annyit tettek a város akkori vezetői, hogy két tutajt építettek, legyen mivel menteni az embereket. Államunk 9 millió forintot költött a Kapos szabályozására, s többet nem kell félni a donneriaknak a Kapóstól. A Kapos-hegy, az Iszák-domb, a Gyurgyen környéke, a Nyár utca, a Géza utca környéke s az egész Donner tele van nemrégen elkészült vagy épülő új házakkal. Munkások, hivatali dolgozók telepednek itt le, — ma már kb. 10 ezren laknak itt —, s büszkén mondják- a Donner Kaposvár budai része ... Kellemes itt lakni valóban. A csend, a kellemes, jó levegő munka után nyugodt pihenést biztosít az egykori taruírok rétjén lakó donnervárosiaknak... Ißaioati ía áta a izakmáhan Próbafúrás A Donnerban dolgozik. A régi kaposváriak között alig akad valaki, aki ne ismerné Bognár István fodrászmestert, a Pista bácsit. Hatvan évvel ezelőtt, 12 éves korában vette először kezébe az ollót. Dolgozott Pécsett, Siófokon, Pesten, az ország különböző részein. 1919 óta egyfolytában itt van Kaposváron. Hetvenkét esztendős, de Pista bácsi még ma is jókedvűen, nagy szakértelemmel végzi mindennapi munkáját. A szövetkezetbe 1951- ben lépett be. Még két esztendeig dolgozik, és aztán megérdemelt nyugdijából fog élni.
