Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-29 / 281. szám

Vasárnap, 1959. november 29. SOMOGYI NÉPLAP A NAGYBERKIEK JELSZAVA: fejleszteni az állattenyésztést NAGYBERKI HlRE mór ko­rábban elhagyta a megye ha­tárát. Jó állattenyésztők lak­ják ezt a községet A tavasz óta a falu minden dolgozó pa­rasztja a szövetkezeti utat jár­ja. A község egyik részének .lakói, a kisberkiek a Győzelem 'Tsz-ben fogtak össze. Mire vit-. t^ik háromnegyed év alatt? Joggal büszkélkednek nö­vénytermesztésükkel. Kukori­cájuk például a műtrágya és a kétszeri kapálás eredménye­ként 35 mázsás csöves termést adott holdanként. 18 vagonnal tartalékolnak a közös állatál­lomány részére. Zabból és ár­pából 600 mázsányrt. silótakar­mányból 300 köbméternyit tet­tek el télire. Szénából 1900 má­zsa termett. Tizennégy holdas kertészetükből 140 ezer forintot vettek be. Számítanak még 30 ezer forintra, hiszen káposztá­juk egy részéit ezután értékesí­tik. — Jelszavunk az, hogy fejlesz- szük az állattenyésztést — mondja Havasi József, a Győ­zelem elnöke. Igen: a szövet­kezetnek sok a tennivalója, hogy öregbítse a falu állatte­nyésztő 'hírnevét. A közös ál­latállomány kialakításában ér­tek el eredményeket. Jelenleg 45 szarvasmarhájuk van — köztük 11 törzskönyves tehén paraszti istállókban. Selej­teztek, meghizlaltak és eladtak 13 marhát. Most 7 tinót hizlal­nak. De ennek a vidéknek nem a hizlalás, hanem a tenyésztés a sajátossága. Helyes az a jel­szó. amit az elnöktől hallot­tunk. Am miiként válik való­sággá a szép terv? A GYŐZELEM ELINDULT azon az úton. amely az állatte­nyésztés felvirágzásához vezet. A tafcarmányalajpot megterem­tették. Épül az első nagyüzemi istállójuk. Állami hitelből, sa­ját brigáddal. A tervek szerint karácsony körül be lehet népe­síteni ezt az 52 férőhelyes is­tállót. Lesz mit kötni a jászlak mellé, hiszen jó egyeáeket ad­tak a körösbe a Győzelem tag­jai. Amikor ott jártunk, Nógely István állattenyésztési brigád­vezető szólt az állatorvosnak: oltsa be a szarvasmarhákat, hogy mire egy fedél alá kerül­nek. elkülöníthessék az ún. ,po- 'zitívokat a gümőkortól mente­sektől. A jószágtenyésztés fejleszté­sének újabb feltételét teremtet­ték meg nemrégiben. Egyesült a két tsz. a Béke és a Győze­lem. A Béke Tsz abban a sze­rencsésebb helyzetben van, hogy 64 szarvasmarháját nagy istállóba köthette be. Jövőre pedig az egyesült szövetkezet 100 férőhelyes istállót szándé­kozik építeni, hogy legyen he­lye a közös állomány szaporu­latának. A Győzelem 127. a Béke 131 sertést tart. Az egyesült szövet­kezet azt tervezi, hogy a mos­tani 40-ről 50-re növeli kocái számát, és 1000 hízót ad jövő­re a népgazdaságnak. JANUAR 1-ÉN tehát együtt kezdi az új évet Nagyberki 260 parasztcsaládja. A két szövet­kezet az idén külön-külön meg­alapozta a közös állattenyész­tés gyorsabb fejlesztését. A ter­vek valóra váltása az emberek dolga. Az embereké, akik sze­retik a földet, a jószágot, és ér­tenek a növénytermesztéshez is, az állattenyésztéshez is. A Béke Tsz-ben sok kiváló állat­tenyésztő hasznosítja tudását A Győzelemben meg 15 arany­kalászos gazda dolgozik. Az el­nök négy polgárit és kétéves gazdasági iskolát végzett. Ven­del József a növénytermesztési brigádot vezeti, de pontosan ki­számítja, hogy 8 liter tejre mennyi abrak kell a tehénnek. Alabárdos István. Vendel György és János, Nyári, Antal és György szintién ismerik a gyakorlat mellett a mezőgaz­dálkodás elméleti tudnivalóit is. A mezőgazdasági technikum levelező tagozatára a Győzelem tíz tagja jelentkezett. Köztük van Havasi elvtárs is. aki 1951 —56-ig szövetkezetét irányított, azóta ez év tavaszáig 17 hold­ján gazdálkodott, s márciustól kezdve -ismét tsz-elnök. ■ LEHETŐSÉG IS, AKARAT IS, tudás is van ahhoz, hogy növekedjék Naigyberki állatte­nyésztésének hírneve, hogy a közt* gazdálkodás eredményei rövid idő alatt magasan túl­szárnyalják az egyéni jészágne- velés eddigi színvonalát. Ka- posvölfve e községe hamarosan beleszól a megye nagyüzemi állattenyésztésébe. Apai szigor és egy akarat A z emberek nem egyfor- mák — régi igazság ez. Egyiket baráti hangon, szép szóval lehet tettekre lelkesí­teni, a másik megvárja, hogy erélyesebben szóljanak hozzá. S ha valaki megtalálja min­dén emberhez a megfelelő han­got — nyert ügye van... Erre gondoltam Pusztasze­mesen a napokban, amikor a pártszervezet vezetőségét ke­restem. Mintha nem is volna pártvezetőség, azaz, hogy in­kább minden szóban, minden cselekvésben éreznem kellett létét. A pártvezetőség, a hét­tagú kis alapszervezet nem ol­vadt be valami másféle alaku­latba, nem adta föl vezető sze­sikálnak — mondta egyszer, s az elnök azóta úgy néz rá, mint egyik legjobb emberére. Geiger István (tanyai) bizony nem sokat adott a munkára. Állatgondozó t volt, s a szép szó, de a keménység sem hasz­nált. — Le kell váltani! — így szü­letett a döntés. Beosztották fo- gatosnak. Az ember meglepő­dött: — Miért, hát én nem végez­tem el a munkámat? Bizony nem! S ha így az éjszakai beszélgetéseken, ahol kommunisták dugták ösz- sze a fejüket, azt mondta va­laki: — Nézzétek, itt már nincs mentség. Írást küldünk neki, s ha nem igazolja a hiányzást, levonunk a munkaegység L- böl... Jó lesz-e ez, milyen hatást vált ki, mit szólnak hozzá a többiek, s a mulasztók meg­változnak-e ? Ezernyi kérdésre Icellett válaszolni. Végérvénye- zsebemet... mik érezni a közös földet, S gondolkodásunkban is együtt nőni a megváltozott élettel. De a pártszervezet itt is megta­lálta feladatát, s ez jó. B. Geiger József, a helyettes elnök igen jó munkaerő, jó izervczö. Csak — viccesen azt mondják róla — amikor »el­fogják a kispolgári görcsök«, akkor lázong a többiek előtt. — Hej, ha még egyéni vol­nék, mennyi pénz nyomná a sen azonban a rendszer beve­megy tovább, súlyosabb bünte- zetése válaszolt. Mentek a pix­test is kapsz. pírok, s aki nem tudta igazol­Azelőtt elvárta, hogy valaki ni távolmaradását, lemondha- kimenjen utána a tanyára ér- tóit két-három munlcaegység- tesíteni, hogy hova menjen ről. Kutas József repét, ellenkezőleg. Eggyéforrt másnap. Most bejön esténkint: S azóta? A tsz-tagok bejön­— Na, holnap hol lesz a do- nek jelenteni: log? — kérdi, s a vezetők na- — Elnök elvtárs, holnap egy gyón elégedettek vele... családi ügyben el kéne utaz­Varga Menyhértnek is azt nőm ... mondta a népfront-elnök: — Rendben van, tudomásul — Na, most már vége a ló- veszem.., — És senki sem gásnak, menj át a sertések- hiányzik a vezetők tudta nél­a tanács, a tsz vezetőségével. Nincs határvonal, nincsenek élesen elkülönített feladatok, eredmények. Egy akarat van, s erre nem egymás iránti tisz­teletből, belenyugvásból jutot­tak a vezetők, hanem hosszú éjszakákon át tartó heves vi­ták nyomán. S ezeken az éj­szakákon együtt van Vörös Jó­zsef párttitkár, Hartmann Miklós tanácselnök, Horváth József tsz-elnök és id. Geiger György népfront-elnök, aki rá­adásul még állattenyésztési brigádvezető is a Búzakalász­ban ... A jó hír könnyen szárny­■f*" ra kap, s az emberek beszélik járásszerte: Pusztasze­mesen »csodákat« műveltek az emberekkel, jól dolgozik a tsz, s ez az összefogás, ebből adó­dóan a munkafegyelem követ­kezménye. Nézzük hát, hogyan találták meg az utat az embe­rekhez? — Apai szigorral — így mondja a párttitkár —, szere­tettel. Délben unottan üldögéltek az emberek az istálló körül. Az elnök rosszallóan szólt oda Niezelberger Károlynak: — Bezzeg egyéni, korotokban ilyenkor már régen dolgozta­tok ... Megsértődött: — Most fogtam ki, agg kis pihenés nekem is jár. — Most pedig szedjétek ösz- ske magatokat, és gyerünk dol­gozni ... Ez az ember azóta munka­csapatvezető. És mindenütt ott akar lenni. — Elmegyek a dombra, kü­lönben nem szántanak, csak hez... És megállja a helyét. A kö­zösség ereje formálja az embe­reket, s ha másként nem, hát formálja a szigor, mely egysé­get, közös akaratot teremt... U" ■kezdetben itt is el-elmara- doztak a munkából. Miért, miért sem, ki tudja? S azokon Jól felhasznált forintok (Tudósítónktól.) Iharosberényben az idén a községfejlesztési hozzájárulás mértékét húsz százalékban álla­pították meg — és nem bánták meg. Végre tető alá hozták a tűzoltószertárat, bevezették ide is a villanyt. Tizenkétezer fo­rintos költséggel kézi nyomás­sal működő közkutat létesítet­tek. A művelődési otthonban férfi- és női öltözőt építettek folyosóval 25 ezer forintért. A József Attila utcában befejező­dött a 660 négyzetméter beton­járda építése, beljebb kerültek a kerítések, kinyesték a vízle­vezető árkokat. Egyszóval, nem hiába adták a falu lakói a fo­rintokat, látják is hasznát szé­pülő falujukban. A néhány nap­pal ezelőtt vásárolt épületben helyezik majd el az egészség- ügyi tanácsadót. Rendezni kellett az Iharoshe- rényhez tartozó Pálmajor egyik utcájának ti méter hosszú víz­levezető árkát? Hozzáláttak, s már csak a vízlevezető csöve­ket kell lerakni. Hamarosan el­készül a mázsaháznál az új ál­latfelrakó hidlás is. Még az idén két utca földjár­dáját töltik fel salakkal, hogy már most lerakják az alapot a jövőre tervezett betonjárda-épí­téshez. kül Azt mondja a párttitkár: — Nincs baj a munkafegye­lemmel, mindenki szívesen, odaadóan dolgozik, csak hát... csak hát az emberek gondolkozásmódja még nem­igen változott meg ... D izonyos mértékig érthető -is. Nem olyan dolog ez, mint a munka, hogy tegnap biva­lyokkal szántottam, holnap traktorral. A munkaeszközök­ről való áttérés mindig köny- nyebb, mint igazán magunké­Nem ez a meggyőződése, munkájából is kiderül. Inkább valamiféle népszerűségre vá­gyik, amit nem ilyen úton ké­ne megszereznie. S a pártveze­tőség többször »megmosta a fejét«, látszik már az ered­mény ... Hallatszott olyan hang is kezdetben, hogy »felcseréltem a biztosát a bizonytalannal«. Alapja nem volt, most már látják a tsz-tagok, ahogy köze­lednek a zárszámadáshoz. A pártszervezetnek azonban mé­gis fel kellett figyelni erre, s igen okos érveléssel beszéltek e~ ■'—berekkel.... JVflért egységes a községi vezetőség? így vála­szolnak: — Ha nem volna az, feje te­tején állna minden __ S n agyon igazuk van. Egyet­értésre, közös akaratra szüle­tett az új gazdasági forma, s Pusztaszemesen már nincs gát­ló körülmény, vagy csak igen kevés ... Jávori Béla Jogi tanácsadás a nőtanácsnál SSXSSSSSSSSXSSSSSSSSSSSSSSXXXSSSX ► A LBÄNIAI MOZA I K Mezőgazdasági káderképzés Új krómérc-lelőhelyek Rövid kis hír jelent meg a sajtóban, hogy a nőtanács jogi - bizottságának tagjai rendszeres fogadóórákat tartanak. Két hó- j napja jött létre ez a bizottság, s azóta igen sokan fordultak tanácsért tagjaihoz. És érde­kes, hogy nemcsak nők, hanem férfiak is megjelennek, a fo©ü- dóórákom, s munkaügyi vagy egyéb problémáik orvosláséhoz kémek javaslatot. Főleg asszonyok jönnek azonban, adják elő panaszai­kat, és várnak segítséget. Olyan kérdésekkel fordulnak a nőtanács jogi bizottságához, melyek, még nem tartoznak a bíróság hatáskörébe. A fő téma a válás, illetve az azt megelőző stádium, amikor még mindkét fél azon töpreng, vajon mit is tegyen, bíróság­hoz forduljon-e, vagy valami úton-módon inegoldást talál­jon. Egy asszonyka segítséget kért, mert férje gorombáin bá­nik véle, de ő szereti, s nehe­zére esnék válópert indítani. A felszabadulás pillanatában Albániában mindössze mintegy 200 közép- és felsőfokú mező- gazdasági káder volt. A mező- gazdaság fejlesztése és a kol­lektivizálás gyorsütemű terje­dése évről évre jelentősen nö­velte a káderszükségletet. A felszabadulás óta eltelt 15 év alatt az agronómusok, a zoo- technikusok és az állatorvosok százait képezték ki a baráti or­szágok főiskoláin. Az ország különböző szakiskoláin és tech­nikumain kétszer annyi kö­zépfokú mezőgazdasági kádert képeztek ki, mint amennyi a régi Albániában volt. A párt és a népi hatalom gondot for­dított a termelőszövetkezetek káderszükségleteinek kielégí­tésére is. Eddig 1434 termelő­szövetkezeti elnököt és köny­velőt, mintegy 10 700 brigád- vezetőt, csaknem 1800 trakto­ristát és kombájnvezetőt ké­peztek ki különböző tanfolya­mokon és iskolákon. hátrányos a gyermekek neve­lésében, iszik, vagy üti-veri fiait, lányait, érintkezésbe lép­nek a rendőrséggel, és felügye­let alá helyeztetik az illetőt. Érdekes eset történt a közel­múltban. Egy férfi elhagyta fe­leségét, négy gyermekét, de a tartásdíjat nem lehetett behaj­tani, mert mihelyt megkapta az idézést, azonnal felmondott munkahelyén. Legutóbb a Textilműveknél dolgozott. Az idézés kézhezvétele után. beje­lentette kilépési szándékát és a tárgyaláson nagy hangon beje­lentette, hogy úgy sem fizet, mert nincs munkaviszonya; ítélethirdetés után a jogi bi­zottság telefonon azonnal érintkezésbe lépett a Textil- műfekkel, ott rávezették az il­lető törzslapjára az ítéletszá­mot, küldönc jött a bíróságra, s amikor a férfi fizetéséért je­lentkezett, ott megmutattak neki az ítéletet — s fizetésé­nek nagy részét visszatartották tartásdíj címén. Mondják, hogy azóta meggondolta magát, visz- szatért családjához, s igetriren­A felszabadulás óta végzett tervszerű geológiai kutatások kimutatták, hogy az észak-al­bániai hegyvidék, elsősorban Tropoja és Kukesz körzet igen gazdag krómércben. Ezekben a körzetekben négy évvel ezelőtt indult meg az első krómbányák Egyre több dolgozó tanul Albániában! évről évre fejlődik a munkásiskolák hálózata. A jelenlegi tanévben a különböző fokozatú Is­kolák esti- és levelező tagozatára mintegy 25 000 mun­kás jelentkezett. Az idén már nemcsak az ipari közpon­tokban, hanem mindazokban a falvakban is létesítettek esti tagozatot, amelyekben több mint két tanerő műkö­dik és legalább nyolc felnőtt iratkozik be. kiaknázása. Most újabb lelőhe­lyeket tártak fel Tepla, Type-\ nek, Szurrej, Kalimas és Lu-l gu i Zi környékén. A már) üzembe helyezett bányák az] idén négyszer annyi krómércet\ adnak, mint 1956-ban. Ugyan­csak új krómbányát helyeztekä üzembe az idén Mat körzetben$ Thekna vidékén. A leggazdagabb krómérc-ré-i tegek Bultyiza vidékén van-\ nak. Ez az egykori kis falu, a? bányával együtt fejlődött, s ma) Albánia egyik legjelentősebb­bányavárosa. A krómérc-bá-{ nyászat tekintetében Albánia] világviszonylatban a hatodik] helyen áll, az egy lakosra ju-l tó krómérc-mennyiség tekinte-) tében pedig az első helyen. Mit tehet ilyen esetben a jo-' dosen viselkedik, gász? Felkeresi a férjet, beszélj Ezek nagyobb, komolyabb vele, talán... talán ez hasz-Jesetek, de többnyire csak ta­inál, és sikerül helyreállítani (egy szétesni készülő házassá­got. A jogi bizottságinak rendkí­vül jó kapcsolata van a külön- [böző szervekkel, így a ren dőr­eséggel is. Ha valaki olyan [problémával fordul hozzájuk, •hogy házastársa viselkedése nácsadást végez a jogi bizott­ság. Családjogtól kezdve la­kás- és munkaügyi kérdésekig mindenre választ várnak a fe­lek. S talán apró-cseprőnek tű­nik némelyik, mégis mindegyi­ket lelkiismeretesen meg kell válaszolni, hiszen emberek sor­sa van mögöttük. Bedegkéren láttuk Fiatalok az országépítő munkában Az albán fiatalok az országépítő munkából éppen olyan nagy számban, éppen olyan nagy lelkesedéssel kiveszik a részükét, mint a nemzeti felszabadító háborúból. A szabad Albániáért harcoló 70 000-es létszámú nemzeti felszabadító hadseregnek több mint 70 százalékát ifjak és lányok al- . kották. A kukesz—peskopi út építkezésénél, amely a felszaba­dulás után az első nagyabb ifjúsági akció volt, több mint 4000 ifjú és leány dolgozott. A három első vasútvonal épít­kezésénél dolgozó fiatalok száma meghaladta a 100 ezret. A »Fény útja« és a »Kari Marx« vízierÖmű építkezésé­nél a fiatalok száma meghaladta a 22 ezret. A 15 éves olajfa-telepítési terv (1951-^1965) keretében * c'z albán ifjúság, eddig 2 250 000 olajfa-csemetét ültetett. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek állattenyésztési brigád- iaiba csaknem 12 ezer ifjú és leány jelentkezett. A nők szerepe az ország életében A régi Albániában mindössze 660 dolgozó nő volt, je- * lenleg számuk meghaladja a 38 ezret. Ezek közül mintegy? 6600 nő felelősségteljes vezető beosztásban dolgozik a nép-/ gazdaság és a társadalmi élet különböző területein. Míg a/ múltban ritkaság számba ment a magasabb iskolai végzett-/1 seggel rendelkező nő, az Albán Népköztársaságban jelenlegi 2836 dolgozó nő rendelkezik közép- és felsőfokú végzettség-/ geL Az ország különböző vidékein 72 agronómusnő, 32 or-$ vosnő, 11 gyógyszerésznő stb. dolgozik. / Az új Albániában a nők közvetlenül részt vesznek az/ állam vezetésében. A nemzetgyűlésben 17 képviselőnő, aj népi tanácsokban 1614 női tanácstag tevékenykedik. A kü-*ő lönböző bíróságokon 518 női bíró és népi ülnök dolgozik, aj területi pártbizottságokban, valamint a különböző tömeg-/ szervezetek területi bizottságaiban 883 nő végez igen érté-J A bedegkéri napközis óvodában a kislányok legkedvesebb Kés mun sat. A felszabadulás óta a szociahzmus én Léteden/ szórakozása a képeskönyv nézegetése. Takács Valéria a leg« szerzett k>ma«as;o érdemeikért mintegy 4000 dolgozó nőtt. ügyesebb K ™-.*atja m-«r Ptaun Erzsikének és Piroská­tüntettek ki különböző érdemrendekkel és kitüntetésekkel,nak, hogy melyik a farkas, melyik a róka.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents