Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-27 / 279. szám
tILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVL évfolyam, 279, szám. ÄRA 50 FILLÉR Péntek. 1959. november 27. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: UA párt nélkül nincs é;et . (3. oldaloru OTTHONI) U X (5 oldalon) Hol a kitünteté ? (6. oldaloni Befejezte az őszi munkákat a Három fai Állami Gazdaság (Tudósítónktól.) A Háromfai Állami Gazdaság a VII. pártkongresszus tiszteletére vállalta, hogy az őszi mezőgazdasági munkákat november 7-re befejezi. A vállalást határidő előtt, november 1-re teljesítették. 233 kh búzát, 322 kh rozsot és 295 kh őszi árpát vetettek el. Elvégezték a betakarítást is. 260 kh kukoricájukat letörték, és a szárát is levágták. 102 kh burgonyájukat kiszedték és leföldelték. Az állatállomány téli takarmányszükségletének biztosítására 24 948 mázsa silót készítettek. Az őszi mélyszántás is befejezéshez közeledik. Az 1100 kh-ból több mint 800 holdat szántottak fel a tavasziak alá. Különösen kitűnt a munkákban néhány traktoros. Simon István lánctalpas erőgéppel 2300, id. Druzsin János kormos traktorral 812 normálhold munkát végzett el. Ruzsics Imre és Nagy János kiszesek teljesítménye gumikerekű erőgéppel 1072 normálhold. * * * Befejezte az őszi munkákat az Űj Barázda Tsz is. November 7-e tiszteletére elvetették a 32 hold búzát, a 32 hold rozsot, a 21 hold árpát és a 10 kh takarmánykeveréket. A műtrágyázás mellett 20 holdon végeztek istállótrágyázást. Betakarították a 21 hold burgonya és 22 hold kukorica termését is. őszi mélyszántási tervüket teljesítették. A 14—16 évesek helyzetét tárgyalta meg a városi tanács végrehajtó bizottsága Csütörtökön reggel ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága. Jankovits István művelődésügyi felügyelő és Bakos Gyula iskolaigazgató jelentése alapján a 14—16 éves fiatalok helyzetét tárgyalták meg. A végrehajtó bizottsági ülésen részt vettek a v. b.-tagokon kívül a bíróság, a rendőrség képviselői, pedagógusok és azoknak a vállalatoknak a vezetői, ahol a legtöbb ilyen korú fiatalt foglalkoztatják. Hosszas vita és hasznos javaslatok megtétele után a v. b. határozatot hozott a fiatalokkal való foglalkozás megjavításáról. Első ízben a megyében: Társadalmi munkások tanácskozása alap bevétele. A lakosság tud- I lyeknek segítségével minden ja, hogy ezenkívül társadalmi | ember ügyévé lehet tenni a munkára is szükség van, hi- községi problémákat Szóltak Milyen volt a felszabadulás előtti évek községfejlesztési módszere? Hogyan változott ez meg a felszabadulás után, mit jelentett és jelent a társadalmi munkások segítsége a falvak arculatának átformálásában? Erről s a községek, valamint Kaposvár társadalmi munkásait foglalkoztató egyéb kérdésekről tartottak ankétot a megyei tanács székházában. Dr. Kassai János, a megyei tanács v. b. titkára vitaindító beszámolóját nagy figyelemmel hallgatta a mintegy 150 társadalmi munkás. Kassai elvtárs beszélt arról, hogy a múltban a községek költségvetése főleg az uralkodó osztály érdekeit szolgálta, s a nagy, reprezentatív kiadások miatt nem jutott pénz útépítésre, villanyvilágításra, az iskolák fejlesztésére. Emiatt kellett nemegyszer az eredeti költség- vetés kétszeresét pótadóként kivetni a lakosságra. Ebből az összegből azonban vajmi kevés jutott a községek fejlesztésére. 1945 előtt a falvak nem élveztek semmi önállóságot, és a »fejlesztést-« központi szervek irányították saját szájízük szerint A felszabadulás utáni helyzetet hatalmas társadalmi ösz- szefogás jellemezte. Iskolák, utak, óvodák épültek, s a társadalmi munkában részt vállalt úgyszólván mindenki. Rájöttek az emberek, hogy a községfejlesztési alap nem azonos a pótadóval, hogy ez saját jólétük elősegítő je. Látták, milyen eredményeket érhetnek el, s ma már az a tapasztalat, hogy évről évre növekszik a községfejlesztésre befizetett összeg. Egyetlen példa csupán: 1958- ban 34 millió forint, az idén már 60 millió forintnál is nagyobb volt a községfejlesztési szén sokkal kedvesebbek azok a létesítmények, melyeket két kezük munkájával építettek. Jelenleg az 1960-as községfejlesztési tervek készülnek. A legfontosabb most, hogy a lakosság kívánságának megfelelőek legyenek ezek a tervek. Ha minden ember összefog, ha a községfejlesztés társadalmi üggyé válik, akkor helyes politikát folytatnak a helyi vezetők — mondotta Kassai elvtárs. A hozzászólók ismertették azokat a módszereket, me(Tudósítónktól.) A Somogycsicsói Községi Tanács legutóbbi ülésén az egészségügyi helyzetet és a termelőszövetkezet őszi mezőgazda- sági munkáját vitatták meg. A beszámoló az első napirendi ponttal kapcsolatban megállapította, hogy az utcán nemegy esetben elhullott állatok darabjait látni. Meg kell szüntetni az egyes udvarokból az utcára folyó trágyalé kivezetését is. Az egyik utca rendezéséről szólva úgy határozott a tanácsülés, hogy társadalmi munkában teszik rendbe az ottani lakók. Kösz Lajosné v. b.-elnök a tsz őszi mezőgazdasági munkájáról beszélt. Elmondotta: a kukoricatörés, a burgonya szedése és elvermelése a hónap elején befejeződött Erre az időre végeztek a 150 kh búza és a 177 kh rozs vetésével is. arról, hogy néhány helyen egyesek még fanyalogva ragadják meg az ásó nyelét ha társadalmi munkáról van szó, de az emberek többsége ma már belátja: saját érdekük követeli meg az összefogást A Hazafias Népfront által kezdeményezett tanácskozás a legjobb társadalmi aktívák meg jutalmazásával fejeződött be. A megyei KISZ-bizottság, az önkéntes ifjúsági segítő brigádok tagjainak és vezetőinek könyvjutalmakat és kitüntető jelvényt adományozott A kukoricaszár vágása és az őszi mélyszántás is jól halad. A tsz tagsága nagy részt vállalt a most készülő bekötő út földmunkájában. Jövőre új sütőüzem épül Csurgón Csurgón sok bosszúságot okoz a vásárlóknak, hogy gyakran sü« letlen, szalonnás kenyeret árusítanak a boltok. Ennek főként a régi, idejétmúlt sütőkemencék az ckai. A Sütőipari Vállalat ezért cl határozta, hogy január 2-an megkezdik egy korszerű gőzkemencés sütőüzem építését. Az 1 millió 600 ezer forintos beruházással épülő üzem a volt gépállomás épületeben kap helyet. Nyolcórás műszakban 40 mázsa kenyér és sütemény készítésére lesz alkalmas. Mivel Csurgó napi kenyérfogyasztása ?0 —25 mázsa, így a sütőüzem elláthatja Porrog, Porrogszentkirály, Somogybükkösd, Csurgónagymarton és Pogányszentpéter községeket is kenyérrel. Tanácsülés Somogycsicsón Lesz bőven korai saláta a tahi Kossuth Termelőszövetkezetben. A húszholdas kertészeiben iöű 000 salátapalántát ültetett el Veiber Rozália, Grund Jánosné és Váczi László. Csak a magyar nép iiüíitliLkt saját sorsa fölött Kusnyecov beszéde a „magyar kei dé*u napirendre tűréséről New York (TASZSZ). Kuznyecov, a szovjet küldöttség vezetője az ENSZ közgyűlésének szerdai ülésén az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzésének vitájában a következőket mondotta: A főbizottság ülésén a szovjet küldöttség határozottan ellenezte e nemlétező kérdés napirendre tűzését, és ellenzi most is. A »magyar kérdés« felvetése az ENSZ-ben beavatkozás egy szuverén állam belügyeibe, s ez nyíltan ellentmond az ENSZ alapokmánynak. Az alapokmány második cikkelye világosan kijelenti, hogy »az alapokmány semmi esetre sem -jogosítja fel az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy beavatkozzék olyan ügyekbe, amelyek lényegében véve valamely állam belső hatáskörébe tartoznak*'. Ma viszont, az alapokmány ellenére, és nem törődve a Magyar Népköztársaság kormányának jogos tiltakozásával, ismét kísérlet történik beavatkozásra e köztársaság ügyeibe, pusztán azon egyszerű oknál fogva, hogy Nyugaton egyesekre1' nem tetszik Magyarország belső rendszere. Ez azonban, uraim, kizárólag a magyar nép dolga, és nem tartozik senki másra. Csak a magyar nép dönthet saját sorsa fölött, és állapíthatja meg, melyik rendszer felel meg legjobban érdekeinek. A Magyarország körül csapott hűhó kezdeményezői az »alapvető emberi jogokra« hivatkozva próbálják igazolni eljárásukat Ez azonban teljesen alaptalan, a magyar nép »szabadságáról« hangoztatott szólamok képmutatóak. Szabad legyen feltennem a kérdést, hogy < az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom képviselőinek hol volt a »humanizmusa« és »emberszere te te, amikor 1956-ban véres megtorlás folyt azok ellen a magyar dolgozók ellen, akik felléptek a fasiszta rendszernek hazájukba való visszaállításával szemben, amikor tombolt a reakció őrülete, amikor közéleti személyiségeket és másokat lőttek agyon. Nincs olyan bűntény, amelyet a reakció rövid garázdálkodása alatt ne követett volna el Magyarországon. Abban az időben a lázadás igazi sugalmazói nemhogy nem ítélték el, hanem épp ellenkezőleg, bujtogatták védenceiket e bűntényeikre a magyar nép ellen. Nem nehéz felismerni, hogy most a humanizmusra való hivatkozás leple mögött újabb kísérletek történnek egy népellenes magyarországi rendszer visszaállítására, olyan rendszer visszaállítására, amely nyíltan tiporná sárba a dolgozók jogait. Ami a szovj e tel lenes kirohanásokat és a Szovjetunió álláspontjának elferdítését illeti, e tekintetben a küldöttség nem kíván részletekbe bocsátkozni, csupán néhány tényt szándékozik megemlíteni. Ismeretes, hogy az ellenforradalmi elemek 1956-ban Magyarországon megkísérelték a I > szocialista rendszer megszüntetését és a fasiszta Horthy- urakan visszaállítását. A reakciósok maroknyi csoportjának e lázadását azonban a magyar nép a Szovjetunió és a többi szocialista ország népeinek testvéri segítségével gyorsan és teljesen elfojtotta. A szovjet csapatok, amikor segítséget nyújtottak a magyar népnek a kívülről támogatott belső ellenforradalom. elleni harcához, a magyar kormány kérésére és a varsói szerződésnek megfelelően jártak el. Nem kétségies az a tény, hogv azok a hatalmak, amelyeknek képviselői az ENSZ-ben az úgynevezett magyar kérdés felvetését kezdeményezték, nem kis szerepet játszottak a magyarországi ellenforradalmi lázadás előkészítésében és végrehajtásában. Az Egyesült Államokban és más nyugati országokban bizonyos körök ma is elősegítenek és mindenképpen támogatnak mindennemű aknamunkát Magyarország, valamint a többi szocialista ország ellen abban a reményben, hogy így megakadályozhatják ezekben az országokban a szocialista rendszer további fejlődését és megszilárdulását. A »magyar kérdés« körül az ENSZ-ben csapott hűhó a fenti aknamunka egyik megnyilvánulása. Az élet már bebizonyította, hogy kudarc vár minden olyan kísérletre, amely alá akarja ásni a szocialista rendszert Magyarországon, mindazonáltal az ilyen kísérletek akadályozzak a nemzetközi helyzet normalizálását és az államközi kapcsolatok megjavítását. A hidegháború legsötétebb korszakára jellemző »magyar kérdés« feltámasztása ma különösen helytelen, hiszen Hruscsov szovjet kormányfőnek Eisenhower elnökkel történt találkozója nyomán észrevehető javulás mutatkozik a nemzetközi helyzet fejlődésében. A találkozó után kiadott szovjet—amerikai közös nyilatkozatból világosan következtethetünk: a két kormányfő egyetértett abban, hogy közös erőfeszítésekkel a nemzetközi helyzet enyhítésére kell törekedni, és békés úton kell keresni a vitás nemzetközi kérdések rendezését. A világ néped megelégedéssel fogadták e találkozót és eredményeit. A nyugati államférfiak közül is mind többen kezdik megérteni, hogy el kell térni a hidegháború végzetes poétikájától. A nemzetközi helyzet javulása kétségtelenül elősegítette a jelenlegi ülésszakon az együttműködés légkörének kialakulását. Már megelégedéssel állapítottuk meg, hogy a küldöttségek együttműködése közös szovjet—amerikai határozati javaslat kidolgozására vezetett az általános és teljes leszerelés kérdésében. E javaslathoz ezután az ENSZ összes többi tagja csatlakozott. Határozat született a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének kérdésében és egész sereg más kérdésben. Reméljük, hogy ez a gyümölcsöző légkör továbbra is fennmarad a napirend megoldására váró más fontos kérdéseinek vitájánál is. A szovjet küldöttség hajlandó minden erőfeszítésre ennek érdekében, és határozottan síkraszáll mir’'Vr ol-'-in kísérlet el’en, amely ’ . íja az országok közötti visz nv ki- é’ezése, a közgyűlés légkörinek megrontása. Az államoknak tartózkodniuk kell a nemzetközi légkör ’-'élezésére irányuló lépésektől A »magyar kérdés« fel - é:e azonban éppen ilyen létés. Ebben az összefüggésb'-n furcsa hatást ke'te ieU Lodge amerikai megbízottnak azok az erőfeszítései, hogy teljesen más megv'1á,n- tásba helyezze ezt a kérdést. A közigyűlés november 23-i ütésén mondott beszédében Lodge úgy próbálta beállítani a dolgot, hogy »a magyar kérdés« napirendre tüzérének terve összhangban áll azzal az együttműködési szellemmel és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvéssel, amely Hruscsov és Eisenhower Camp-David-i beszélgetéseiből kiadott közleményben tükröződik. Minden elfogulatlan ember számára világos, hogy ellenkezik a Camp David-i szellemmel az a kísérlet, amelynek célja durva beavatkozás egy szuverén állam belső életébe azzal a szándékkal, hogy az illető országban erőnek erejével népelOenes rendszert vezessenek be. Talán az Egyesült Államok képviselője úgy véli, hogy a nemzetközi kapcsolatok ügyét többek közt az amerikai—magyar kapcsolatok normalizálásának ügyét szolgálják azok a koholmányok, amelyek elhangzottak felszólalásában a Magyarországon végbemenő állítólagos »bestialitásokról« és »kegyetlenkedésekről«, a »szögesdrótról«, az »őrtornyokról«, a »gyarmati nyomor fészkéről« és így tovább? Mellesleg szólva csaknem ilyen kifejezésekre gondol Lodge úr, amikor arra buzdít, hogy a közgyűlésen éljünk a parlamenti nyelvvel? Semmiféle nyelvészeti bűvészkedéssel nem lehet elleplezni azt a tényt, hogy lényegében a hidegháború hívei ismét fel akarják használni az ENSZ-t a nemzetközi helyzet megrontására, az ülésszakon részt vevő küldöttségek gyakorlati együttműködésének aláaknázására. Ha azt akarjuk, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete valóra váltsa a népek reményeit, akkor az ENSZ-nek hathatósan elő kell segíteni a béke megőrzését és megerősítését. Félre keli dobni mindent, ami akadályozza az alapokmányban lerögzített elvek következetes megvalósítását. A szovjet küldöttség úgy véli: mindenkinek, aki valóban törekszik a nemzetközi helyzet további javítására, kötelessége, hogy megakadályozza az ENSZ- ben a hidegháború légkörének feltámasztását, kötelessége, bőgj' ne engedje a közgyűlést eltéríteni a világbéke fenntartásának érdekeit szolgáló fontos nemzetközi kérdések megoldásától. A szovjet küldöttség ragaszkodik ahhoz, hogy utasítsák el az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzésének javaslatát. (MTI)
