Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-25 / 277. szám

SOMOGYI NÉPLAP 9 Szerda, 1939. november 73, Jflog lebet uötelni — Néhány szó a nyereségrészesedésről — Megvannak a politikai és gazdasági feltételek ahhoz, hogy a szocializmus építésé­ben gyorsabban haladhassunk előre. Pártunk Központi Bi­zottsága mint teljesíthető óéit ajánlotta népünknek. hogy 1959. végére érjük el népgaz­dasági tervünk néhány fonto­sabb területén az 1960-ra 'ter­vezett színvonalat. E nagy fe­ladat megoldásához anyagi ösztönzés a nyereségrészese­dés. A kormány az év elején elhatározta, hogy a nyereség- részesedés rendszerét változat­lan alapelvekkel az idén is fenntartja. A feltételeket ter­mészetesen az úi termelői ár­rendszer figyelembevételével kell megállapítani. Azonban továbbra is érvényes, hogy nyereségrészesedés az előző években már elért eredmények további javításából származó többletnyereség után jár. Á tervteljesítéssel járjon együtt a termelékenység fokozása A nyereségrészesedés ösztön­ző erejét sóik üzemünk, válla­latunk felismerte. A kongresz- szusi munkaversenvben jelen­tős felajánlásokat tettek a terv teljesítésére és túl szárnyalá­sára. A Malomipari Vállalataiéi például a termelési érték túl­teljesítésére, az önköltség csökkentésére tett kongresszu­si verssnyfelajánlások értéke 1 millió 32 ezer forint. Ezt a harmadik negyedévben 979 ezer forintra tel iesi tették. Az éves vállalást 20—25 százalék­kal túlhaladják. A kongresszus tiszteletére indított verseny a malomiparban két nappal nö­veli a nyereségrészesedés ösz- szegét. Ez az eredmény nem a véletlen következménye. Az üzemi tanács már júliusban kidolgozta és jóváhagyta a nyereségrészesedés feltételeit, s eljuttatta azokat minden te­lephelyre. A cél ismerete se­gítette hozzá a munkásokat ahhoz, hogy ilyen szép ered­ményeket , érjenek el. Az Épületszerelő Vállalat dolgozói 109.8 százalékra tel­jesítették túl éves termelési tervüket a harmadik negyed­év végéig. Az idén a tavalyi 21-gyel szentben 31 napi nye­reségrészesedésre számíthat­nak. íme egy-két példa arra, hogy a tervteljesítés, a termelékeny­ség fokozása számottevően nö­veli a nyereségrészesedést. Említhetnénk még néhány vállalatot példaként erre. A harmadik negyedévi mérleg­vizsgálatok ugyanis azt mutat­ták. hogy megyénk üzemei többségükben töbhletnyere- sé--—>1 zártak. így az Állami Építőipari Vállalat, a Tatarozó, a Bánya- és Építőipari ES stb. Hiiba volna azonban el­hallgatni, hogy vállalataink többnyire csak a terv túltel­jesítésére törekedtek, hogy a termelékenység korántsem nö­vekedett úgy. ahogy kellett volna. Pedig az életszínvonalat csak akkor emelhetjük, ha nö­vekszik a termelékenység is. A műszaki fejlesztés növeli a nyereséget A párt határozata külön fi­gyelmeztet a műszaki fejlesz­tés fontosságára, a beruházá­sok gazdaságos felhasználásá­ra. Ezek ugyanis igen fontos tényezői a költségek csökken­tésének. A tapasztalat szerint azonban a vállalatok nemigen élnek a műszaki fejlesztés le­hetőségeivel. Kevesen használ­ják fel a gyorsan megtérülő hiteleket. Az ilyen hitelek pe­dig rövid úton javítják a jöve­delmezőséget. Bebizonyította ezt a megye 9 állami gazdasá­ga, amely gépesített kombájn- szérűket állított be: a Barom­fifeldolgozó Vállalat, amely kövérkopasztót létesített. Az erdőgazdaságok a rönköknek a termelés színhelyéi) való feldolgozására igényeltek áru­termelő hitelt. Az igazságos eloszlás jó ösztönző A nyereségrészesedés ösztön­zőbb hatású, ha igazságosan osztják el. Helyes tehát, ha a szakszervezeti bizottságok és a gazdasági vezetők az üzemi tanáccsal együtt már az év ele­jén elkészítik a nyereségrésze­sedés szabályzatát. Ha az el­osztás élveit a SZOT elnöksé­gének 1959. május 25-i határo­zata alapján alkalmazzák, va­gyis érvényesítik azt az elvet, hogy aki a közösség érdeké­ben többet tesz. több nyere­ségrészesedést is kapjon, ak­kor igazságos lesz az elosztás. Jó. ha az újonnan felvett és a kilépett dolgozókat tájékoztat­ták. mennyi nyereségrészese­dés illeti meg őket. Az eddigi tapasztalatok alapján bebizo­nyosodott. hogy helyes, ha a mérlegbeszámoló alapján a dolgozókat már év közben is tájékoztatják a nyereségrésze­sedés alakulásáról. Ha ez elv­telen ígérgetések nélkül törté­nik, jobb eredmények eléré­sére ösztönöz. Az, hogy a vállalatok az idén mennyi nyereségrészesedést oszthatnak, most dől el. Az év végéig még növelhetik a nye­reségrészesedés összegét, ha mindenütt gondot fordítanak a rendelkezésre .álló anyagi eszközök gazdaságos felhasz­nálására. ha szilárd munkafe­gyelemmel dolgoznak, ha ki­használják a termelékenység növelésének valamennyi lehe­tőségét. Az üzemek gazdásági és szakszervezeti vezetői moz­gósítsák a dolgozókat a pártha­tározat célkitűzéseinek megva­lósítására, és tegyék szabaddá az utat a kezdeményezések ki­bontakozásához. Horváth Zoltán, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára. A párt VII. kongresszusa előtt A hölgy elmosolyodott, és •sendesen felelte; — »Szinarany lánc a dere­in . . .K Azutáni szélesebbre tárta az ajtót, és beljebb invitált: — Fáradjon be, kérem. Tágas előszobában találtam magam. A hölgy azonnal be­zárta az ajtót, és a konyhába vs­Ezért határozta él, hogy egy Tanulták a Ruszlán és Ludmil- zetett, ahol a tűzhely mellett egy egyszerűbben tett-vett. — Elza — szólt időre a háború zajától távol lát az iskolában? eső országba utazik, amely or- — Természetesen — nuyndot­szág tulajdonképpen kísérleti tara. __ _ t erepül szolgált a német biro- — Emlékszik az elejére? — kísérletei ezt“az urat '.", dalom tudósainak. Ez volt a kérdezte Zseloznov. hivatalos változat. Nemhivata- — Ügy hiszem, valami aján- losan azonban nevetve mesél- lás van az elején — mondtam ték Rigában, hogy Gröner egy- bizonytalanul. — Arra szerűen Madridban óhajtja töl- nem emlékszem. öltözött nő a hölgy — Elza nyomban megtörölte kezét kötényébe, és anélkül, fffá/r őogy rám nézett volna, szótla­nul kinyitotta a hátsó lépcsőre teni a mézesheteket. — Nem, nem _ szakított nyiló ajtót. Ezen át újra le­A z igazat kevesen tudták, én félbe Zseleznov türelmetlenül. ^menyünk. az utcára. is csak annak köszönhettem jól értesültségemet, hogy ilyen kü­lönös kapcsolatban állottam Jankovos kával. Ami Zseleznovoi illeti, neki — úgy vettem, észre — sokkal elhalad­— Az, amit az iskolában ta- ^unk néhány ház mellett, bé­nultak: »Zöld tölgy a tenger léptünk egy kapun, majd egy szögletében « sarkon befordultunk. Kísérőm- »Szinarany lánc a dere- eW félig-meddig pincelakás be- kán,«? járata előtt állt meg, az ajtó­" - Jól van - szólt megköny- ™ mutatott, azután sarkon több gondot okozott ez az újon- nyebbülten Zseleznov. fordult, es ram sem pillantva nan előállt helyzet, mint ma- — Mert most nem lett volna tagozott. gának Grönernek. időmarra, hogy megtanítsam a Egy másodpercig tétováztam — Ezzel az elutazással kap- versre. Ebben a jelszóban ál- az ajtó előtt, majd megrántot- csolatban a maga helyzete je- lapodtam ugyanis meg. Csőn- tam a c ő fogantyúját, lentösen súlyosbodik — mond- gessen be, mondja az első sort, ta Zseleznov. — Es naavan, na- a másodikkal felelnek, azután Az tüstént kmyut, es gyón szeretnék segíteni a gyér- mondja a harmadik sort, ők a cpy srurke munkaruhas ka- mekeken ... negyediket és így tovább. Érti? maszflu oMt előttem. Zseleznov a legveszélyesebb — Értettem — feleltem. — Kit tetszik keresni? — területen dolgozott, állandóan — Akkor rendben van — kérdezte nem éppen barátságo- kockára tette az életét, és ez a mondta. — Ne felejtse el, pon- san. Látszott rajta, hogy leg­csodálatos ember mégis önma- tosan egy óra múlva! No, én szívesebben becsapná az orrom gával törődött a legkevesebbet, szaladok... előtt az ajtót. — Pronyin ma fogad ben- És újra eltűnt. — »S egy tudós kandúr nap­nünket — mondta néhány nap Pontosan egy óra múlva fel- pal-éjjel...« — mondtam ha­múlva. — Ne menjen sehová, mentem a 7-cs számú ház tárosgtt hangon. majd én előbb kerítek egy he- csendes és tiszta lépcsőházi- A kamasz figyelmes pillan­lyct... ban, és egy perc múlva a 14-es Eltűnt, de aránylag hamar számú lakás ajtaja előtt áll- vtsszatért. tam. Megnyomtam a csengőt. — Ismeri az Ipar utcát? — Idősebb, jól öltözött, tekinté­kérdezte. — Leit nyelven Rup- lyes hölgy nyitott ajtót, niecibas a neve. Jegyezze meg Egy szót sem szólt, csak kár­jói: Rupnie-cibas 7, 14-es szá- dón nézett rám., tnú lakás. Bizonytalanul néztem vissza, — És aztán? — kérdeztem, és meglehetősen buta — Most jegyezze mag jól, de vágva rákezdtem: fiölnapra felejtse el. Pontosan — “Zöld tölgy a tenger *(fy óra múlva jöjjön el oda, szögletében. ^ j» — Folytatjuk fást vetett rám, és gyorsan to­vább mormogta: — »A láncon folyton körbt jár.. Kiugrott az udvarra, és fé­lig felém fordulva hanyagul képet intett. — Menjünk! A Magyar Szocialista ^ Munkáspárt kommu­nista párt, a munkásosztály él­csapata, a dolgozó nép pártja, népi demokratikus rendsze­rünk vezető ereje, a legyőzhe­tetlen nemzetközi kommunista mozgalom szerves része. Mint marxista—leninista párt ma­gáénak vallja a magyar mun­kásmozgalom forradalmi ha­gyományait, jogos örököse ez MKP-nek s a két munkáspárt egyesüléséből létrejött Magyar Dolgozók Pártjának. Pártunk több mint négy évtizedes áll­hatatos harcával bebizonyítot­ta, hogy a magyar munloísosz- tály, a dolgozók életbevágó ér­dekeinek hű képviselője, a dol­gozó nép felemelkedéséért fo­lyó harc hivatott vezetője. A Magyar Szocialista Mun­káspárt azért töltheti be sike­resen vezető szerepét, mert a marxizmus—leninizmus alap­ján áll, amely helyesen tükrözi a társadalom anyagi élete fej­lődésének szükségleteit, lehe­tővé teszi a tudományos elő­relátást, a társadalmi élet for­radalmi átalakításával össze­függő kérdések helyes megol­dását. A kommunista párt ve­zető szerepéről Marx és En­gels, a tudományos szocializ­mus megalapítói adták meg az első útmutatásokat. Ezekből az útmutatásokból kiindulva dolgozta ki Lenin azt a taní­tást, hogy a párt a munkás- osztálynak élcsapata, szervező­je és tanítója. Az 1956-os ellen- forradalom és az ellene vívott harc alapvető tanulsága annak a lenini tanításnak vitathatat­lan igazsága, hogy a munkás- osztály, a dolgozó ‘ nép csak egységes, a marxizmus—Zeni- nizmus elméletével felfegyver­zett, a tömegekkel összefor­rott és azokat vezető párt irá­nyításával győzhet. A munkás- osztály csak ilyen párt vezeté­sével győzheti le a kizsákmá- nyolókat, tarthatja meg kiví­vott hatalmát, és építheti fel a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalmat. Ezt el­lenségeink is jól tudják. Ezért nem véletlen, hogy akik a szo­cializmus ügyének akarnak ár­tani, elsősorban a munkásosz­tály forradalmi pártját támad­ják. H onnan veszi pártunk le­győzhetetlen erejét? 'Nagy erőforrása az a helyes \elvi politika, amelyet nemcsak 'a párttagok, hanem a párton- kívüliek is magukévá tesznek, és küzdenek végrehajtásáért. Óriási erőt jelent az is, hogy pártunk ma sokkal inkább, mint korábban, az azonos el­veket valló emberek önkéntes harci szövetsége. Olyan emberek tömö­rültek a pártba, akik ingado­zás nélkül, bátran, önzetlenül és áldozatkészen védték és védik a munkásosztály hatal­mát, a szocializmus eszméit. A párttagság megedződött az el­múlt évek kemény harcaiban; la kommunisták hősies mun­kája bizalmat és tekintélyt ví- Jvott ki pártunknak; a pártot ezernyi és ezernyi szál köti a néphez. A pártnak felmérhe­tetlen erőt adott és ad az, hogy hű volt és hű marad a prole­tár internacionalizmus ma­gasztos elveihez. A Magyar Szocialista Mun­káspárt politikája felöleli népi demokratikus rendszerünk tár­sadalmi tevékenységének min­den oldalát. A párt, amikor kidolgozza politikáját, min­denkor a dolgozók létérdekei­ből, a szocialista társadalom hazánkban váló felépítésének érdekeiből indul ki. Ezeknek 'az érdekeknek felelt és felel meg a munkásosztály és a dol­gozó parasztság munkásosztály \vezette szövetsége megszilár­dításának a párt által kidol­gozott politikája, hazánk ipa­rosításának politikája, a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésének politikája, a kultu­rális forradalom politikája, a ikizsákmányoló osztályok fel­iszámolásának, a szocializmus Jelépítésének politikája, nép- köztársaságunk államrendjé- ,nek és védelmi képessége 'megerősítésének politikája, a \béke politikája. E politika he­lyességét és erejét a történél - Imi tapasztalatok igazolták. A párt figyelembe veszi a töme­gek tapasztalatait, támogat mindent, ami új, ami é) enjaró; feltárja a hibákat, és kijavítá­sukra törekszik, biztosítja szakadatlan előrehaladásukat. Pártunk vezetésének köszön­hető, hogy minden . üzemünk, hivatalunk és szervezetünk a szükséges irányban halad, összpontosítja figyelmét és ere­jét a szocializmus építésével kapcsolatos feladatok megol­dására. A Párt politikájának meg- valósításáért, népköz- társaságunknak a szocializmus teljes győzelme felé való ha­ladásért vívott harc világos és sokoldalú programját tárják elénk az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi té­zisei. A tézisek kijelölték a párt és a nép feladatait az élet minden területén — poli­tikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Politikai téren a feladat az, hogy a jövőben is minden eszközzel tovább szélesítsük a szocializmus társadalmi bázi­sát, összefogjunk minden épí­tő társadalmi erőt. Erősíte­nünk és fejlesztenünk kell tár­sadalmi és államrendünket, a szocializmus építésének és megőrzésének legfőbb eszkö­zét. A jövőben is erősítenünk és szilárdítanunk kell a mun­kásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetségét, társadal­mi rendünk politikai alapját s e szövetségen belül a munkás- osztály vezető szerepét. Gazdasági téren — mint az MSZMP Központi Bizottságá­nak irányelvei rámutatnak — az a feladat, hogy erőnket a hároméves terv, majd pedig az új ötéves terv teljesítésére és túlteljesítésére összponto­sítsuk, hogy gyorsabban elér­jük nemzetünk felvirágzását szolgáló céljainkat, a szocializ­mus győzelmét. A szocialista ipar termelését 1958—65 között 65—70 százalékkal emeljük. Az ipari termelés növekedése, a faluvillamosítás befejezése egyre nagyobb energiaigénye­ket támaszt. Kielégítésükre új erőműveket építünk. Jelentő­sen növeljük szén-, vas- és acéltermelésünket. A lakosság jobb ellátása céljából könnyű- és élelmiszeriparunkat is gyors ütemben fejlesztjük. A dolgo­zó parasztsággal egyetértésben befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését, s emeljük a mezőgazdasági ter­melés színvonalát. A párt tö­rekszik az állami eszközök he­lyes és gazdaságos felhaszná­lására, Oda irányítja a beruhá­zásokat, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, és a közel­jövőben a legnagyobb ered­ménnyel járhatnak a nép élet- feltételeinek megjavítása és népköztársaságunk erősítése érdekében. A Központi Bizottság irány­elvei hangsúlyozzák, hogy a párt- és a gazdasági vezetők mindig tartsák szem előtt az egész ország politikai és gaz­dasági érdekeit, s következe­tesen küzdjenek a társadalmi érdekek érvényesítéséért a gazdasági élet minden terüle­tén. Harcoljanak a szakmai vakság ellen, ne tűrjék, hogy a szűkebb minisztériumi, he­lyi vagy vállalati érdekek a társadalmi érdek fölé kereked­jenek. A szocialista termelés valamennyi ágának növekedé­se alapján jelentős mértékben fokozzuk a nép anyagi jólétét, egészségvédelmét és művelt­ségi színvonalát. Az égy főre eső reáljövedelmet 1965-ig 26 —29 százalékkal növeljük. A második ötéves terv időszaká­ban 250 ezer lakást építünk. Kulturális téren a feladat a népművelés, a tudomány, aa irodalom és a művészet fej­lesztése. Küzdeni kell az anö* marxista nézetek ellen, s ter­jeszteni kell a marxista—leni­nista elméletet A kongresszu­si irányelvek hangsúlyozzák! pártszervezeteink tekintsék mindennapi munkájuk szer­ves részének a kulturális munka segítését, irányítását és ellenőrzését minden szinten. A Párt eszmei, politikai és szervezeti egységé­nek védelme pártunk fejlődé­sének, a szocializmus felépíté­sének alapvető feltétele A párt sokoldalú tevékenységé­nek vezérfonala az elmélet A marxista—leninista elmélet el­vei alapján létrejött eszmei politikai egység pedig a párt egységének első és elengedhe­tetlen feltétele A munkásosz­tály harcedzett eszmei fegy­verével fontos csaták sorát nyerte meg, s közben erős csapásokat mért a pártellenes irányzatokra. Közülük mind hazánkban, mind a nemzetközi munkásmozgalomban a fő ve­szély a revizionizmus. A revi- áonizmus az ellenforradalom idején politikailag leleplező­dött, majd szívós eszmei harc­ban szétzúztuk. Azonban új­jáéledésének veszélye mindad­dig fennáll, amíg kisáruterme- lés lesz hazánkban, s amíg kapitalizmus lesz a világon. Pártunk mint eddig, a jövőben is eszmei harcot vív a revizio­nizmus ellen. Az MSZMP, amikor küzd a revizionizmus ellen, nem fe­ledkezik meg a dogmatizmus ellen vívott harcról sem. Pár­tunk Központi Bizottsága fon­tos politikai és személyi kon­zekvenciát vont le a régi párt­vezetés szektás hibáiból. A párt és a tömegek jó kapcso­latait a dogmatizmus veszé­lyezteti. Ennek az irányzatnak hordozói általában becsületes szándékú emberek, akik nem értik és néni tudják alkotó módon alkalmazni a marxista- leninista elméletet. A dogma­tikusok hajlamosak arra, hogy a hatalomtól megszédüljenek. Gyakran lebecsülik a tömege­ket, parancsolgatnak, és admi­nisztratív módszereket helyez­nek előtérbe. A dogmatikus, szektás irányzat képviselői is mérhetetlen károkat okoztak és okoznak a szocializmus ügyének. Magatartásukkal gyengítik a párt egységét, la­zítják a párt és a tömegek kapcsolatát, a munkás-paraszt szövetséget, nehezítik a mun­kásosztály és az értelmiség gyümölcsöző együttműködését. A Magyar Szocialista Munkáspárt célja a szo­cialista társadalom felépítése, a dolgozó nép anyagi jólété­nek és kulturális színvonalá­nak állandó emelése. A párt végső célja a kommunista tár­sadalom felépítése. Nem két­séges, hogy a magyar munkás- osztály forradalmi pártjának vezetésével, a tömegek támo- gatásával_teljesíteni fogja tör­ténelmi hivatását, felépíti azt a társadalmat, amelyben nem tesz elnyomás és kizsákmányo­lás. E társadalomiak alapelve: a béke és a munka. Suri Károly Több hallgató — több tanfolyam (Tudósítónktól.) Megkezdődött az 19.39/60-as pártoktatási év a csurgói já­rásban. A pártszervezetek jól felkészültek a tanfolyamok megindítására. »Marxizmus- leninizmus kérdései" tanfo­lyamot négy helyen szervez­tek 65 hallgatóval. A tavalyi­nál is nagyobb — 433 — a lét­szám az »Időszerű kérdések" tanfolyamán. Ez az oktatása forma mind az üzemekben, mind a tanácsoknál nagyon népszerű. Politikai gazdaság- ' tan egy helyen indult A járásban összesen 27 he­lyen folyik oktatás a múlt évi 21-gyel szemben. Tavaly 386 tanult, az idén 504 hallgató képezi tovább magát politikai­lag. Különösen jól szervez­ték meg az oktatást Berzen- cén és a gyékényesi MÁV-ná.1; Figyelemre méltó a párton kí­vüli hallgatók megnövekedett száma. A tavalyi 93-ról az idén majdnem 180-ra emelkedett számuk. Ahal a kis létszám miatt nem indulhatott oktatá*, ott pártnapokat tartanak.

Next

/
Thumbnails
Contents