Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-03 / 258. szám
SOMOGY] NÉPLAP s Rídd, 1959. november & Levelezőink A Somogyi Néplap ok toner 16-í száma fenti címmel cikket közölt a babócsai moziról. Szeretnék ehhez hozzászólni. Pártunk és kormányunk sokat áldoz a közművelésre. A kultúra elpalántálása egyik fő feladatunk. Most a filmet szeretném kiemelni, minden művészetek között a legfontosabbat, amely leghivatottabb az emberek politikai, erkölcsi nevelésére. Mint ismeretes, a falvak többségében keskeny filmszínház van. Nem minden Kes- kenyfilmszínház (a babócsai sem) felel meg filmvetítésre. Milyen kiutat lehetne talál- i ni, hogy Babócsán is élvezhe- j tővé váljék a film? Mindent írjáks nem lehet a kormánytól várni. A helyi adottságokat kell figyelembe venni, és ezekkel megoldani a problémát. Ilyen helyi adottság a művelődési ház. A Moziüzemi Vállalat ugyanis hajlandó normálfilmet adni a falunak, ha megfelelő helyiséget biztosítunk a vetítésre. Várai elvtáns. a művelődési otthon igazgatója azonban nem tartja helyes megoldásnak azt, ha a kultúrházból mozit csinálnak. Szerinte a községi KISZ-szervezet ott tartja báljait — és mi lesz akkor, ha a Somogy megyei Moziüzemi j Vállalat ott berendezk'viik? j Lerögzítik a székeket stb. Ha ! pedig lerögzítik, hol tartanák a bálokat? Talán a kocsmában? Igen. a KISZ-szervezet gyakran összecsap egy-egy hált, főként, ha fogytán a pénze. De kérdem, helyes-e ezért fenntartani egy kultúrházat. Szerintem a művelődési ház nem a báli mulatságok céljait szolgálja. Nem azf, hogy minél több italt mérjenek ki, és több részeg ember legyen. Érdemes lenne megnézni, mi tapasztalható a kultúrház környékén egy «jó báli mulatság« után. Tűrhetetlen állapotban van a művelődési otthon jelenleg is. Azt a szerepet, amit be kellene töltenie, nem tölti be. Ügy gondolom. Babócsán ; nincs egyetlen olyan ember ! sem. aki a fiatalok munkáját gátolná akarná, de sokan szeretnének normálfilmszínházat még akkor is. ha ez esetleg a bálok számának csökkentését vonná maga után a kultiúrház- ban. De hát hálózni is lehet: a földművesszövetkezeit éttermi helyisége erre a célra megfelel. Különben, ha a kultúrházban megvalósulna a normálfilmszínház. akkor a Moziüzemi Vállalat biztosítaná a különböző szervezeteknek a termet, így a KISZ-nek is. Természetesen előre kidolgozott ütemterv alapján. A színjátszó é.s tánccsoport is felléphet a kultúrház színpadán. A KISZ-szervezet sem marad sokáig helyiség nélkül. A helyi szervek megígérték, hogy adnak helyiséget, mert tisztában vannak a fiatalok nevelésének jelentőségével, összegezésül: az a véleményem, helyes volt a községi tanács, a pártszervezet és mások elgondolása. hogy a kultúrházban normálfilmszínházat létesítve lendítsenek a munkáslakta Ba- bócsa kulturális életén. Ferenczi Zoltán, az Olaj bányászati Tröszt babócsai üzemegységének vezetője. A szerkesztőség megjegyzése Várai elvtárs, a művelődési ház igazgatója joggal félti a kocsmától a fiatalokat, és miután egyszer sikerült már elhozni őket onnan, nem szívesen támogatja azt, hogy ismét visszavigyék őket oda. Az is igaz, hogy nem ideális megoldás a kultűrházból csinálni mozit, de ha nincs más lehetőség, akkor mégiscsak azt kell berendezni normálmozinak. Azonban okvetlenül tartsák szem előtt a község vezetői, hogy a KISZ-szervezetnek cserébe olyan helyiséget kell biztosítaniuk, ahol táncpróbáit, sőt a bálokat is megtarthatja, természetesen szeszesital kimérése nélkül. Ügy véljük, hogy e célra átalakítással jól megfelelne a jelenlegi mozihelyiség. Találják meg annak lehetőségét, hogy társadalmi munkával, a tanács segítségével ezt az átalakítást elvégezhessék. Clgányanhét Tamásiban A Tolna megyei Tamási községben a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei elnöksége és az operatív bizottság anikétot tartott. Az ankétem megjelentek a szomszédos megyék vöröskeresztes képviselőin, nőtanácsi elnökein, szociálpolitikai előadóin kívül a Magyar Vöröskereszt és a főtanács Országos Központjának képviselői is. Pánczél Gézámé Tolna megyei vöröskeresztes titkár ismertette a megye cigánylakosságának helyzetét, majd dr. Olay Andor KÖJÁL■■ igazgató a cigánytelepek egészségügyi helyzetéről mondott beszámolót. A vitában a cigányok is felszólaltak, és ismertették életüket. Kimondták, hogy szorgalmasan dolgoznak, ennek révén ők is megbecsült tagjai a társadalomnak. s rendezett körülmények között élhetnek. Az arukét után a részvevők megnézték a rácvölgyi cigánytelepet, és meggyőződhettek, hogy a becsületesen dolgozó cigányok milyen kedvező körülményeket teremtettek maguknak. A hasznos értekezlet bebizonyította, hogy érdemes, sőt kell is a cigányokkal foglalkozni, cs segíteni nekik felemelkedésükben. Bozső István a Somogy megyei Vöröskereszt szervező titkára. Mit tervez a fonyódi járási leány tanács? A fonyódi járási KlSZ-bizOttság termében tanácskozásra gyűltek össze a járási leány- tanács tagjai abból a célból, hogy megbeszéljék az évi munkatervet. Sokat segített a terv elkészítésében Vörös Istvánná, a járás' nőtanács titkára, s a lányok is egymás után terjesztették elő elgondolásaikat. Németh Irén javaslatára egy olyan ankét megszervezését tervezik, amelyre "c. ' - K'ára írót, hogy beszélgessenek vele a lányok problémáiról Varga Teréz már több faluban szervezett szakkört. Még körülbelül 25—30 tanfolyam indul a járásban. Nagy az érdeklődés a szabó- varró, sütő-fózö és a játékkészitö szakkör iránt. Somogyi Erzsi és Kánya Teréz javaslatára megszervezik a rádió »Ifjú figyelő« rovatának rendszeres hallgatását. Az "Illik, nem illik« című beszélgetéseken megismerik a lányok a helyes időbeosztást, a társaságbeli viselkedés normáit, a lakásberendezés művészetét. A KISZ-iagok néha klubdélutánra hívják meg majd az édesanyákat, hogy lássák: nem rossz helyen töltik estéiket gyermekeik. Tervezik azt is, hogy baráti látogatásokat tesznek cgy-egy budapesti üzemi KlSZ-szervezetnél, természetesen azokat is meghívják majd. ta- pasztalatcse rére. Antal Ferencné, Fonyód. Hozzászólás a »Mozi vagy kocsma” című cikkhez Az illetékes válaszol E Szeptember 30-i számunkban »Éjszaka a váróteremben« címmel cikket közöltünk. A MÁV Pécsi Igazgatóságának válasza a következő: »Az érvényben levő Magyar Vasúti Személydíjszabás világosan kimondja, hogv az átszálló utasok részére a várakozás idejére kell csak lehetővé tenni az ott-tartózko'V't. Az állomás vezetősége mulasztást követett eil. amikor ezt a területet éjszakai ellenőrzőé során nem ellenőrizte. TTt?.sítot- tu-k az- állomást az e téren tanúsított lazaság azonnali felszámolására. A javasolt nyilvántartást nem hajthatjuk végre, mert a díjszabás azt írja elő, hogy a váróhelyiséget éjjel 23 óra és reggel 6 óra között ott kell nyitva tartani, ahol az utolsó vo- ; nat érkezése és az első vonat indulása között öt óránál rövi- debb az idő. Tóth József, az Igazgatóság vezetője.« Lapunk október 1-i szántó* ban olkk Jelent meg »Miért csak füstben« címmel. A cikkre a MÁV Pécsi Igazgatósága a következőket válaszolta: »A cikkíró kívánsága jogos.- Az érvényben lévő Magyar Vasúti Személydíjszabás előírja, hogy a személyszállító vonatokon megfelelő számú kocsit vagv kocsiszskaszt kell a nemdohányzók részére kijelölni. A motor-mellékkocsiik közül több szakaszos rész nem volt, amit a nemdohányzók ré- ,-zére ki lehetett volna jelölni; Ezért a jegvvizsgáló a teljes kocsit nem kívánta ezek részére fenntartani, mert akkor csak egy kocsi marad a többi utas részére. Nehogy hasonló eset meoierpétlődjék, úgy rendelkeztünk, hogy minden esetben lesrvpn kijelölve szakasz a nemdohányzók részére is. Ha pedig a kocsik termesek, azaz szakasz nélküliek, egy teljes kocsit jelöljenek ki. Dr. Szabó Tibor. az Igazgatóság vezetőh.« SZERKESZTŐI ÜZEMETEK Nagy Ferencné, Tab: Az óvodai felvételeket tíztagú bizottság tárgyalta. Elsősorban azokat a gyermekeket vették föl, akiknek szülei dolgoznak. A községi tanács mindent megtett, hogy minél több gyermeket vehessenek föl. Ön is beláthatja, hogy a dolgozo szülök gyermekeit előnyben kell részesíteni. Erdős István, Toponár: A Munkás Stúdió hétfőn és csütörtökön délután tartja összejöveteleit Kaposvárott, a KlOSZ-székházban. Lendvai Erzsébet, Csorna: Munkabérük késedelmes kifizetéséért akkori munkavezetőjüket terheli felelősség. Az igazgatóság vezetője ügyükben már intézkedett. Csik Lajosné, Igái: A so- mogygeszü Új Barázda Tsz standján mákot nem «dúsítanak. Ezért bizonyítékok hiányában nincs módunkban intézkedni. Marika: Nem írta meg érdeklődési körét. Tanulmányai folytatására ezért mi sem adhatunk tanácsot. Javasoljuk, beszélje meg a helyi nőtanács- csal, az majd felvilágosítást ad. Ha kedvet érez a tanuláshoz, okvetlenül fogjon hozzá. Pauli Gézáné, Barcs: A MAHART címe: Budapest V. Apáczai Csere János u. 11. A Magyar Tengerhajózási Ügynökség címe: Budapest V. Váci utca 6. Tolnai Lajos Balatoniéiig: Első levelét is megkaptuk, de mivel ügyének intézése még folyamatban van, egyelő, t nem tudunk rá válaszolni. Hogyan tájékoztatja Moszkvát a Lunyik Ili.? Amióta az asztronautika korszaka megkezdődött — 1957. október 4-e óta — ezt az eseményt két szó jelezte: szput- nyik és bip-bip. Ha az emberek túlnyomó része nem is látta soha a szputnyik fényes foltját az éjszakai égen, gyakorlatilag kevés azoknak a száma, akik a bip-bip-et ne hallották volna. S ma már eljutottunk olyan rádiójelzések vételéig, amelyek fényképeket továbbítanak a Földre a Hold "láthatatlan« feléről. Ha ehhez a titokzatos rádióberendezéshez hozzászámítjuk a nem kevésbé különös távirányító és önirányító berendezéseket, elmondhitjuk, hogy végeredményben az űrrakéta a reaktorral hajtott elektronikus szerkezetek összessége. Ma már nem is a rakéto.motor képeszti el az embereket, hanem az űrhajó "értelmes-" szervezete. Három feladat egyetlen agy számára Erre az értelmes szervezetre három igen különböző feladat vár: — irányítani kell a rakétát, tehát helyesbítenie kell azokat a tévedéseket, amelyeket a röppálya pontos megtartásában elkövethet; — össze kell gyűjtenie azokat az értesüléseket, amelyekre a Földön maradt embernek szüksége van; — továbbítania kell ezeket az értesüléseket. Az irányítás kétségkívül a leglényegesebb funkció, mert ettől függ az egész Űrrepülés sikere. Anélkül, hogy a rendkívül bonyolult részletekbe belemennénk, elmondí «.tjük, hogy a rakéta a röppálya első felében állandó kavesolatban áll a Földdel addig, amíg a rakétamotorok hajtó ereje tart. Nagy rádió-adóállomások hullámnyalábot küldenek az űrbe. Ez olyan, mint a földi légkörön átvezető alagút, amely elér egészen a Holdig vagy egy más bolygóig. A hullám-alag- utat csak a Föld—Hold kapcsolat első óráiban hasznosíthatjuk: az ember által végzett távvezérlés ezen túl már nem működik. De hogyan is irányíthatná az ember azt a fordulatot, amelyet igen bonyolult matematikai számítások eredményeként hajtathatna csak végre? A rakéta tulajdonképpen eqy adott pillanatban sorsának urává válik: ettől kezdve maga irányítja önmagát. Ez olyan rendkívülinek látszik, hogy igen sok tudós nem hisz a rakéta önvezérlésében. Pedig az fennáll. Az október 4-i laboratórium »értelemmel« van jelszereivé, az ember által megállapított program keretében korlátozott értelemmel. Ennek feladata: rögzíteni egyes jelenségek léiét és intenzitását. Ilyenek a röntgensugárzás, a kozmikus primér sugárzás, az: ibolyántúli és infravörös sugárzás, valamint a meteoritpor sűrűsége. A végletekig összezsugorított számlálóberendezések rögzítik e sokféle adatot pontosan úgy, mint a Föld bármely állomásán tették. De ekkor kezdi meg munkáját egy másik gépezet- rendszer: a transzkriptorok, amelyek az összegyűjtött tudományos értesüléseket rádióelektromos jelzésekké alakítják át. Az utóbbiakat közvetlenül felhasználhatják a rakétában lévő rádióadó-állomások. Elképzelik-e, amikor a légkörön túli zenét hallják, hogy ez ilyen sok értesülést rejt tnapában? Pedig a vevőállomások, a megfejtő-berendezések és elektronikus számlálógépek szüntelenül csak bip-bip és ti- ti-tá jelzéseket nyelm-k él, hogy végül is számokat és képleteket kapjanak belőle. Még csodálatosabb a legutóbbi szovjet űrállomás, amelyben berendezést állítottak fel a Hold ismeretlen feléről készített fényképek leadására. Az űrrakéta laboratóriuma 10 000 kilométer magasságból körülbelül 30 percen át készítheti felvételeit különböző szögekből érkező megvilágításban. A fényképek egy bizonyos fényárnyék arányt mutatnak. (A Holdon nincsenek fél- árnyékok, minthogy úgyszólván egyáltalán nincs légkör.) A felvételeket »elolvassák« a transzkriptorok, s a színfoltokat rá- dióelektrikus üzenetekké alakítják át. Fényképek megrendelésre Hasonló titkos írás folyik naponta a képtávírós és televíziós adásokban. A különbség csak az, hogy az űrlaboratóriumban »tartalékolják« a rádióelektromos üzeneteket. Leadásukhoz az szükséges, hogy az ember különlegesen megformált hullámcsóvát küldjön az űrbe; a laboratórium akkor sorra leadja a fényképeit "rádiónyelven«. Ez a párbeszéd akkor zajlik le, amikor az űrrakéta földközelbe kerül. A jövőben a fényképező berendezést elektronikus kamra helyettesítheti; ezzel lehetővé válik a csillagászati televíziós távadás. A csillagászok a televízió és a teleszkóp párosításával néhány kilométeres távolságból figyelhetik meg a Holdat, a Vénuszt és a Mur- sot. Ez már a bolygóközi kaland előjátékának utolsó szakaszai közé tartozik. A világűrbe felfedező útra induló ember fejezete közvetlenül azután kezdődik. (A France Observateur oki. 8-1 szamaboin cSomogy meggyei múzeumok h képtárak (5.) A balatonszentgyörgyi Csillagvár a megye legérdekesebb épülete. Nemcsak különleges, csillag alakú építészeti formája, hanem berendezése miatt is. Görögkereszt alaprajzi elrendezésű, csehsüveg boltozató, egy központi elosztó helyiséggel, amelyből a kereszt szárainak megfelelően négy helyiség nyílik. A szárak közét azonban ék alakú »fogak« töltik ki még négy ék alakú helyiséget képezve. A földszint alatt kereszt alaprajzú boltozott pince, a padlástéren, melyre szűk mi- naretlépcső vezet fel, egykori középtoronynak a nyomai. Az egész épület erősség jellegű, belső kút tál, a toronyba szolgáló felvonónyílással, vasrácsos, lőrésszerű ablakokkal, sa- rokrondellás, négyzetes körül- árkol ássál. Építésének ideje ismeretlen. Mind ez ideig lakott volt, tökéletesen jó állapotban. A Festetich-család erdészei használták a XIX. században. A Bari erdő szélén áll. szőlős terület mellett. Balatonszent- györgy község déli kijáratától, egy vasútállomástól három kilométerre. Az Országos Műemléki Felügyelőség ez évben fejezte be tatarozását, a Nemzeti Múzeum szakembere pedig berendezését júniusban. Az épület a megyei Idegenforgalmi Hivatal tulajdona, s annak elképzelése szerint rendezték be — a végvári harcok emlékének megörökítésére — XVII. századi vitézi tanyává. Ez ma a végvári harcok és vitézek egyetlen intézményes emléke az országban. Az egyetlen olyan kiállítás, amely nem! üvegszekrénves. tarlós, mű-1 zeumszerű, hanem a kerepeli int°TÍeMrt «’■'»'tia elénk : úgy, ahogy a végházakl-an a vitézek élhettek és lakhattak. Fegyvereik, bútoraik, felszerelési és berendezési eszközeik, ruháik részben eredetiek, részben eredeti formák után készültek, s egy végház szegényes életének hangulatát tökéletesen felidézik. Az első két sarokszoba őr- szobának van berendezve, XVII. századi kanócos, állványos muskétákkal, görbe magyar szahlyákikal. nyugati mintájú alaibárdokkal, török handzsárokkal. rézveretes, ko- vás pisztolyokkal, asztalokkal, lócákkal, ládával s a szokásos kocka- és malomjátékkal. A fegyverkamra szép gyűjteménye a korabeli fegyvereknek, a kis hírlövő ágyútól a három méter hosszú kávás, .állványos «szakállasig« és gyöngyházzal kirakott finomművű török puskákig A hátsó sarokhelyiségek egyike »ágyasház«. benne báránybőrrel letakart fekvőhelyek állnak, s a fogasokon magyar fa- ragású támlás székeken a pihenő vitézek színes, zsanéros szakadt gúnyái függnek. A másik sarokhelyiség az étkező: lábasok, cseréptálak, ónedéhyek, népi faragású. színes festett faliszekrénykék, ónkupák láthatók benne. Mellette meglepő eredetiséggel szabadkéményes konvha van berendezve — kátrányos, füstös gerendái az épület évszázados múltjáról tanúskodnak. A szegényes, egyszerű legénységi környezetből, némileg kiemelkedik berendezésével a »hadnagy« vagy »várnagy« szobája. Itt már írószereket, kalamárist, lúdtollat, török »kalemet« (övbedugható íróeszköz), bikabőr-szőnyeget, böl- =ős asztalt »“■neszámz ^kvótádat, lovagi vérlezetet, koppantót, ma is működő török ingaórát, könyvet, török find- zsát és kávés ibriket is találunk. A pince, mely kiváltásra váró rabok szokásos börtöne volt az ily helyeken, lábbilin- csekkel, nyűg-vasakkal, kalodákkal és nádból, sásból odavetett gyatra fekvőhelyeikkel van szemléltetően berendezve. A padláson pedig látszik az egykori torony alapfala és az a kettős boltozat, amely padlástér nélkül fedte cseréphéjjal takarva az épületet. ' A Csillagvár titokzatos építészeti formája, múltja és berendezése szakembernek és laikusnak egyaránt élményt jelent Látogatottsága bizonyítja, hogy jó gondolat volt berendezni, mert a magyar hősi múlt iránti érdeklődés a tömegekben oly nagy, hogy a kiállitás komoly nevelési lehetőséget jelent A hely látogatottságát nagyban megkönnyíti, hogy a végház melléképületében nyári *.u- ristapihenőt rendeztek be négy ággyal, s itallal is szolgálnak. Nem fejezhetjük be ismeret- terjesztő cikksorozatunkat anélkül, hogy rá ne mutassunk a következő esztendő tervére is. Eszerint előreláthatólag még két emlékmúzeumot állítanak fel a megyében. Az egyiket Xantus János híres természet- tudós és világutazó szülőházában, Csokonyavisontán, a másikat Rudnay Gyula nemrég elhunyt festőművészünk falusi otthonában. Bábonymagyeren. Az Idegenforgalmi Hivatal é felügyelete alatt levő múzeumokról és képtárakról a jövő esztendőre nívós képes ismeretterjesztő könyvecskéket jelentet meg. Móricz Béla, a TIT tagja