Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-03 / 258. szám

SOMOGY] NÉPLAP s Rídd, 1959. november & Levelezőink A Somogyi Néplap ok toner 16-í száma fenti címmel cik­ket közölt a babócsai moziról. Szeretnék ehhez hozzászólni. Pártunk és kormányunk so­kat áldoz a közművelésre. A kultúra elpalántálása egyik fő feladatunk. Most a filmet sze­retném kiemelni, minden mű­vészetek között a legfontosab­bat, amely leghivatottabb az emberek politikai, erkölcsi ne­velésére. Mint ismeretes, a fal­vak többségében keskeny film­színház van. Nem minden Kes- kenyfilmszínház (a babócsai sem) felel meg filmvetítésre. Milyen kiutat lehetne talál- i ni, hogy Babócsán is élvezhe- j tővé váljék a film? Mindent írjáks nem lehet a kormánytól várni. A helyi adottságokat kell fi­gyelembe venni, és ezekkel megoldani a problémát. Ilyen helyi adottság a művelődési ház. A Moziüzemi Vállalat ugyanis hajlandó normálfilmet adni a falunak, ha megfelelő helyiséget biztosítunk a vetí­tésre. Várai elvtáns. a művelődési otthon igazgatója azonban nem tartja helyes megoldásnak azt, ha a kultúrházból mozit csi­nálnak. Szerinte a községi KISZ-szervezet ott tartja bál­jait — és mi lesz akkor, ha a Somogy megyei Moziüzemi j Vállalat ott berendezk'viik? j Lerögzítik a székeket stb. Ha ! pedig lerögzítik, hol tartanák a bálokat? Talán a kocsmában? Igen. a KISZ-szervezet gyak­ran összecsap egy-egy hált, fő­ként, ha fogytán a pénze. De kérdem, helyes-e ezért fenn­tartani egy kultúrházat. Sze­rintem a művelődési ház nem a báli mulatságok céljait szol­gálja. Nem azf, hogy minél több italt mérjenek ki, és több részeg ember legyen. Ér­demes lenne megnézni, mi ta­pasztalható a kultúrház kör­nyékén egy «jó báli mulatság« után. Tűrhetetlen állapotban van a művelődési otthon je­lenleg is. Azt a szerepet, amit be kellene töltenie, nem tölti be. Ügy gondolom. Babócsán ; nincs egyetlen olyan ember ! sem. aki a fiatalok munkáját gátolná akarná, de sokan sze­retnének normálfilmszínházat még akkor is. ha ez esetleg a bálok számának csökkentését vonná maga után a kultiúrház- ban. De hát hálózni is lehet: a földművesszövetkezeit éttermi helyisége erre a célra megfelel. Különben, ha a kultúrházban megvalósulna a normálfilm­színház. akkor a Moziüzemi Vállalat biztosítaná a különbö­ző szervezeteknek a termet, így a KISZ-nek is. Természe­tesen előre kidolgozott ütem­terv alapján. A színjátszó é.s tánccsoport is felléphet a kul­túrház színpadán. A KISZ-szervezet sem ma­rad sokáig helyiség nélkül. A helyi szervek megígérték, hogy adnak helyiséget, mert tisztá­ban vannak a fiatalok nevelé­sének jelentőségével, összege­zésül: az a véleményem, he­lyes volt a községi tanács, a pártszervezet és mások elgon­dolása. hogy a kultúrházban normálfilmszínházat létesítve lendítsenek a munkáslakta Ba- bócsa kulturális életén. Ferenczi Zoltán, az Olaj bányászati Tröszt babócsai üzemegységének vezetője. A szerkesztőség megjegyzése Várai elvtárs, a művelődési ház igazgatója joggal félti a kocsmától a fiatalokat, és mi­után egyszer sikerült már el­hozni őket onnan, nem szíve­sen támogatja azt, hogy ismét visszavigyék őket oda. Az is igaz, hogy nem ideális megol­dás a kultűrházból csinálni mozit, de ha nincs más lehe­tőség, akkor mégiscsak azt kell berendezni normálmozinak. Azonban okvetlenül tartsák szem előtt a község vezetői, hogy a KISZ-szervezetnek cserébe olyan helyiséget kell biztosítaniuk, ahol táncpró­báit, sőt a bálokat is megtart­hatja, természetesen szeszes­ital kimérése nélkül. Ügy vél­jük, hogy e célra átalakítással jól megfelelne a jelenlegi mo­zihelyiség. Találják meg an­nak lehetőségét, hogy társa­dalmi munkával, a tanács se­gítségével ezt az átalakítást elvégezhessék. Clgányanhét Tamásiban A Tolna megyei Tamási községben a Ma­gyar Vöröskereszt Tolna megyei elnöksége és az operatív bizottság anikétot tartott. Az ankétem megjelentek a szomszédos megyék vöröskeresztes képviselőin, nőtanácsi elnökein, szociálpolitikai előadóin kívül a Magyar Vö­röskereszt és a főtanács Országos Központjá­nak képviselői is. Pánczél Gézámé Tolna megyei vöröskeresz­tes titkár ismertette a megye cigánylakossá­gának helyzetét, majd dr. Olay Andor KÖJÁL■■ igazgató a cigánytelepek egészségügyi helyze­téről mondott beszámolót. A vitában a cigá­nyok is felszólaltak, és ismertették életüket. Kimondták, hogy szorgalmasan dolgoznak, en­nek révén ők is megbecsült tagjai a társada­lomnak. s rendezett körülmények között él­hetnek. Az arukét után a részvevők megnézték a rácvölgyi cigánytelepet, és meggyőződhettek, hogy a becsületesen dolgozó cigányok milyen kedvező körülményeket teremtettek maguk­nak. A hasznos értekezlet bebizonyította, hogy érdemes, sőt kell is a cigányokkal foglalkozni, cs segíteni nekik felemelkedésükben. Bozső István a Somogy megyei Vöröskereszt szervező titkára. Mit tervez a fonyódi járási leány tanács? A fonyódi járási KlSZ-bizOttság termében tanácskozásra gyűltek össze a járási leány- tanács tagjai abból a célból, hogy megbeszél­jék az évi munkatervet. Sokat segített a terv elkészítésében Vörös Istvánná, a járás' nőta­nács titkára, s a lányok is egymás után ter­jesztették elő elgondolásaikat. Németh Irén javaslatára egy olyan ankét megszervezését tervezik, amelyre "c. ' - K'ára írót, hogy beszélgessenek vele a lányok problémái­ról Varga Teréz már több faluban szervezett szakkört. Még körülbelül 25—30 tanfolyam in­dul a járásban. Nagy az érdeklődés a szabó- varró, sütő-fózö és a játékkészitö szakkör iránt. Somogyi Erzsi és Kánya Teréz javaslatára megszervezik a rádió »Ifjú figyelő« rovatának rendszeres hallgatását. Az "Illik, nem illik« című beszélgetéseken megismerik a lányok a helyes időbeosztást, a társaságbeli viselkedés normáit, a lakásberendezés művészetét. A KISZ-iagok néha klubdélutánra hívják meg majd az édesanyákat, hogy lássák: nem rossz helyen töltik estéiket gyermekeik. Ter­vezik azt is, hogy baráti látogatásokat tesznek cgy-egy budapesti üzemi KlSZ-szervezetnél, természetesen azokat is meghívják majd. ta- pasztalatcse rére. Antal Ferencné, Fonyód. Hozzászólás a »Mozi vagy kocsma” című cikkhez Az illetékes válaszol E Szeptember 30-i számunkban »Éjszaka a váróteremben« cím­mel cikket közöltünk. A MÁV Pécsi Igazgatóságának vála­sza a következő: »Az érvényben levő Magyar Vasúti Személydíjszabás vilá­gosan kimondja, hogv az át­szálló utasok részére a várako­zás idejére kell csak lehetővé tenni az ott-tartózko'V't. Az állomás vezetősége mulasztást követett eil. amikor ezt a terü­letet éjszakai ellenőrzőé so­rán nem ellenőrizte. TTt?.sítot- tu-k az- állomást az e téren ta­núsított lazaság azonnali fel­számolására. A javasolt nyilvántartást nem hajthatjuk végre, mert a díj­szabás azt írja elő, hogy a vá­róhelyiséget éjjel 23 óra és reg­gel 6 óra között ott kell nyit­va tartani, ahol az utolsó vo- ; nat érkezése és az első vonat indulása között öt óránál rövi- debb az idő. Tóth József, az Igazgatóság vezetője.« Lapunk október 1-i szántó* ban olkk Jelent meg »Miért csak füstben« címmel. A cikk­re a MÁV Pécsi Igazgatósága a következőket válaszolta: »A cikkíró kívánsága jogos.- Az érvényben lévő Magyar Vasúti Személydíjszabás előír­ja, hogy a személyszállító vo­natokon megfelelő számú ko­csit vagv kocsiszskaszt kell a nemdohányzók részére kijelöl­ni. A motor-mellékkocsiik kö­zül több szakaszos rész nem volt, amit a nemdohányzók ré- ,-zére ki lehetett volna jelölni; Ezért a jegvvizsgáló a teljes kocsit nem kívánta ezek részé­re fenntartani, mert akkor csak egy kocsi marad a többi utas részére. Nehogy hasonló eset meoierpétlődjék, úgy rendel­keztünk, hogy minden esetben lesrvpn kijelölve szakasz a nemdohányzók részére is. Ha pedig a kocsik termesek, azaz szakasz nélküliek, egy teljes kocsit jelöljenek ki. Dr. Szabó Tibor. az Igazgatóság vezetőh.« SZERKESZTŐI ÜZEMETEK Nagy Ferencné, Tab: Az óvo­dai felvételeket tíztagú bi­zottság tárgyalta. Elsősorban azokat a gyermekeket vették föl, akiknek szülei dolgoznak. A községi tanács mindent meg­tett, hogy minél több gyerme­ket vehessenek föl. Ön is be­láthatja, hogy a dolgozo szü­lök gyermekeit előnyben kell részesíteni. Erdős István, Toponár: A Munkás Stúdió hétfőn és csü­törtökön délután tartja össze­jöveteleit Kaposvárott, a KlOSZ-székházban. Lendvai Erzsébet, Csorna: Munkabérük késedelmes kifi­zetéséért akkori munkavezető­jüket terheli felelősség. Az igazgatóság vezetője ügyükben már intézkedett. Csik Lajosné, Igái: A so- mogygeszü Új Barázda Tsz standján mákot nem «dúsíta­nak. Ezért bizonyítékok hiá­nyában nincs módunkban in­tézkedni. Marika: Nem írta meg ér­deklődési körét. Tanulmányai folytatására ezért mi sem ad­hatunk tanácsot. Javasoljuk, beszélje meg a helyi nőtanács- csal, az majd felvilágosítást ad. Ha kedvet érez a tanulás­hoz, okvetlenül fogjon hozzá. Pauli Gézáné, Barcs: A MA­HART címe: Budapest V. Apá­czai Csere János u. 11. A Ma­gyar Tengerhajózási Ügynök­ség címe: Budapest V. Váci utca 6. Tolnai Lajos Balatoniéiig: Első levelét is megkaptuk, de mivel ügyének intézése még folyamatban van, egyelő, t nem tudunk rá válaszolni. Hogyan tájékoztatja Moszkvát a Lunyik Ili.? Amióta az asztronautika kor­szaka megkezdődött — 1957. október 4-e óta — ezt az ese­ményt két szó jelezte: szput- nyik és bip-bip. Ha az embe­rek túlnyomó része nem is látta soha a szputnyik fényes foltját az éjszakai égen, gya­korlatilag kevés azoknak a száma, akik a bip-bip-et ne hallották volna. S ma már eljutottunk olyan rádiójelzések vételéig, ame­lyek fényképeket továbbítanak a Földre a Hold "láthatatlan« feléről. Ha ehhez a titokzatos rádióberendezéshez hozzászá­mítjuk a nem kevésbé különös távirányító és önirányító be­rendezéseket, elmondhitjuk, hogy végeredményben az űrra­kéta a reaktorral hajtott elekt­ronikus szerkezetek összessége. Ma már nem is a rakéto.motor képeszti el az embereket, ha­nem az űrhajó "értelmes-" szer­vezete. Három feladat egyetlen agy számára Erre az értelmes szervezetre három igen különböző feladat vár: — irányítani kell a rakétát, tehát helyesbítenie kell azokat a tévedéseket, amelyeket a röppálya pontos megtartásában elkövethet; — össze kell gyűjtenie azokat az értesüléseket, amelyekre a Földön maradt embernek szüksége van; — továbbítania kell ezeket az értesüléseket. Az irányítás kétségkívül a leglényegesebb funkció, mert ettől függ az egész Űrrepülés sikere. Anélkül, hogy a rend­kívül bonyolult részletekbe belemennénk, elmondí «.tjük, hogy a rakéta a röppálya első felében állandó kavesolatban áll a Földdel addig, amíg a ra­kétamotorok hajtó ereje tart. Nagy rádió-adóállomások hul­lámnyalábot küldenek az űr­be. Ez olyan, mint a földi lég­körön átvezető alagút, amely elér egészen a Holdig vagy egy más bolygóig. A hullám-alag- utat csak a Föld—Hold kap­csolat első óráiban hasznosít­hatjuk: az ember által végzett távvezérlés ezen túl már nem működik. De hogyan is irányíthatná az ember azt a fordulatot, amelyet igen bonyolult matematikai számítások eredményeként hajtathatna csak végre? A ra­kéta tulajdonképpen eqy adott pillanatban sorsának urává válik: ettől kezdve maga irá­nyítja önmagát. Ez olyan rend­kívülinek látszik, hogy igen sok tudós nem hisz a rakéta önvezérlésében. Pedig az fenn­áll. Az október 4-i laboratórium »értelemmel« van jelszereivé, az ember által megállapított program keretében korlátozott értelemmel. Ennek feladata: rögzíteni egyes jelenségek lé­iét és intenzitását. Ilyenek a röntgensugárzás, a kozmikus primér sugárzás, az: ibolyántúli és infravörös sugárzás, vala­mint a meteoritpor sűrűsége. A végletekig összezsugorított számlálóberendezések rögzítik e sokféle adatot pontosan úgy, mint a Föld bármely állomá­sán tették. De ekkor kezdi meg munkáját egy másik gépezet- rendszer: a transzkriptorok, amelyek az összegyűjtött tudo­mányos értesüléseket rádió­elektromos jelzésekké alakítják át. Az utóbbiakat közvetlenül felhasználhatják a rakétában lévő rádióadó-állomások. Elképzelik-e, amikor a lég­körön túli zenét hallják, hogy ez ilyen sok értesülést rejt tna­pában? Pedig a vevőállomások, a megfejtő-berendezések és elektronikus számlálógépek szüntelenül csak bip-bip és ti- ti-tá jelzéseket nyelm-k él, hogy végül is számokat és kép­leteket kapjanak belőle. Még csodálatosabb a leg­utóbbi szovjet űrállomás, amelyben berendezést állítot­tak fel a Hold ismeretlen felé­ről készített fényképek leadá­sára. Az űrrakéta laboratóriu­ma 10 000 kilométer magasság­ból körülbelül 30 percen át ké­szítheti felvételeit különböző szögekből érkező megvilágítás­ban. A fényképek egy bizo­nyos fényárnyék arányt mutat­nak. (A Holdon nincsenek fél- árnyékok, minthogy úgyszólván egyáltalán nincs légkör.) A fel­vételeket »elolvassák« a transz­kriptorok, s a színfoltokat rá- dióelektrikus üzenetekké ala­kítják át. Fényképek megrendelésre Hasonló titkos írás folyik na­ponta a képtávírós és televí­ziós adásokban. A különbség csak az, hogy az űrlaborató­riumban »tartalékolják« a rá­dióelektromos üzeneteket. Le­adásukhoz az szükséges, hogy az ember különlegesen meg­formált hullámcsóvát küldjön az űrbe; a laboratórium akkor sorra leadja a fényképeit "rá­diónyelven«. Ez a párbeszéd akkor zajlik le, amikor az űr­rakéta földközelbe kerül. A jövőben a fényképező be­rendezést elektronikus kamra helyettesítheti; ezzel lehetővé válik a csillagászati televíziós távadás. A csillagászok a tele­vízió és a teleszkóp párosítá­sával néhány kilométeres tá­volságból figyelhetik meg a Holdat, a Vénuszt és a Mur- sot. Ez már a bolygóközi ka­land előjátékának utolsó sza­kaszai közé tartozik. A világ­űrbe felfedező útra induló em­ber fejezete közvetlenül azután kezdődik. (A France Observateur oki. 8-1 szamaboin cSomogy meggyei múzeumok h képtárak (5.) A balatonszentgyörgyi Csillagvár a megye legérdekesebb épüle­te. Nemcsak különleges, csil­lag alakú építészeti formája, hanem berendezése miatt is. Görögkereszt alaprajzi elren­dezésű, csehsüveg boltozató, egy központi elosztó helyiség­gel, amelyből a kereszt szárai­nak megfelelően négy helyiség nyílik. A szárak közét azon­ban ék alakú »fogak« töltik ki még négy ék alakú helyiséget képezve. A földszint alatt ke­reszt alaprajzú boltozott pince, a padlástéren, melyre szűk mi- naretlépcső vezet fel, egykori középtoronynak a nyomai. Az egész épület erősség jellegű, belső kút tál, a toronyba szol­gáló felvonónyílással, vasrá­csos, lőrésszerű ablakokkal, sa- rokrondellás, négyzetes körül- árkol ássál. Építésének ideje ismeretlen. Mind ez ideig lakott volt, tö­kéletesen jó állapotban. A Festetich-család erdészei hasz­nálták a XIX. században. A Bari erdő szélén áll. szőlős te­rület mellett. Balatonszent- györgy község déli kijáratától, egy vasútállomástól három ki­lométerre. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség ez évben fejezte be tatarozását, a Nemzeti Múzeum szakembere pedig berendezé­sét júniusban. Az épület a me­gyei Idegenforgalmi Hivatal tulajdona, s annak elképzelése szerint rendezték be — a vég­vári harcok emlékének meg­örökítésére — XVII. századi vitézi tanyává. Ez ma a végvári harcok és vitézek egyetlen intézményes emléke az országban. Az egyet­len olyan kiállítás, amely nem! üvegszekrénves. tarlós, mű-1 zeumszerű, hanem a kerepeli int°TÍeMrt «’■'»'tia elénk : úgy, ahogy a végházakl-an a vitézek élhettek és lakhattak. Fegyvereik, bútoraik, felszere­lési és berendezési eszközeik, ruháik részben eredetiek, rész­ben eredeti formák után ké­szültek, s egy végház szegé­nyes életének hangulatát töké­letesen felidézik. Az első két sarokszoba őr- szobának van berendezve, XVII. századi kanócos, állvá­nyos muskétákkal, görbe ma­gyar szahlyákikal. nyugati mintájú alaibárdokkal, török handzsárokkal. rézveretes, ko- vás pisztolyokkal, asztalokkal, lócákkal, ládával s a szokásos kocka- és malomjátékkal. A fegyverkamra szép gyűj­teménye a korabeli fegyverek­nek, a kis hírlövő ágyútól a három méter hosszú kávás, .áll­ványos «szakállasig« és gyöngyházzal kirakott finom­művű török puskákig A hátsó sarokhelyiségek egyike »ágyasház«. benne báránybőr­rel letakart fekvőhelyek áll­nak, s a fogasokon magyar fa- ragású támlás székeken a pi­henő vitézek színes, zsanéros szakadt gúnyái függnek. A má­sik sarokhelyiség az étkező: lá­basok, cseréptálak, ónedéhyek, népi faragású. színes festett fa­liszekrénykék, ónkupák látha­tók benne. Mellette meglepő eredetiséggel szabadkéményes konvha van berendezve — kát­rányos, füstös gerendái az épület évszázados múltjáról ta­núskodnak. A szegényes, egyszerű le­génységi környezetből, némileg kiemelkedik berendezésével a »hadnagy« vagy »várnagy« szobája. Itt már írószereket, kalamárist, lúdtollat, török »kalemet« (övbedugható író­eszköz), bikabőr-szőnyeget, böl- =ős asztalt »“■neszámz ^kvó­tádat, lovagi vérlezetet, kop­pantót, ma is működő török ingaórát, könyvet, török find- zsát és kávés ibriket is talá­lunk. A pince, mely kiváltásra váró rabok szokásos börtöne volt az ily helyeken, lábbilin- csekkel, nyűg-vasakkal, kalo­dákkal és nádból, sásból oda­vetett gyatra fekvőhelyeikkel van szemléltetően berendezve. A padláson pedig látszik az egykori torony alapfala és az a kettős boltozat, amely padlás­tér nélkül fedte cseréphéjjal takarva az épületet. ' A Csillagvár titokzatos épí­tészeti formája, múltja és be­rendezése szakembernek és laikusnak egyaránt élményt je­lent Látogatottsága bizonyít­ja, hogy jó gondolat volt be­rendezni, mert a magyar hősi múlt iránti érdeklődés a tö­megekben oly nagy, hogy a kiállitás komoly nevelési lehe­tőséget jelent A hely látogatottságát nagy­ban megkönnyíti, hogy a vég­ház melléképületében nyári *.u- ristapihenőt rendeztek be négy ággyal, s itallal is szolgálnak. Nem fejezhetjük be ismeret- terjesztő cikksorozatunkat anélkül, hogy rá ne mutassunk a következő esztendő tervére is. Eszerint előreláthatólag még két emlékmúzeumot állítanak fel a megyében. Az egyiket Xantus János híres természet- tudós és világutazó szülőházá­ban, Csokonyavisontán, a má­sikat Rudnay Gyula nemrég el­hunyt festőművészünk falusi otthonában. Bábonymagyeren. Az Idegenforgalmi Hivatal é felügyelete alatt levő múzeu­mokról és képtárakról a jövő esztendőre nívós képes isme­retterjesztő könyvecskéket je­lentet meg. Móricz Béla, a TIT tagja

Next

/
Thumbnails
Contents