Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-21 / 274. szám

Szombat, 1959. november 21. BBaseveanesaDawasaMMI 30M0GT1 NÉPLAP Két határozat az ENSZ Politikai Bizottságában a nukleáris kísérleti robbantások ellen New York (MTI). Az ENSZ Politikai Bizottsága csütörtö­kön két határozatot hozott. Az osztrák—svéd—japán javaslat, amely felhívta a Genf ben tár­gyaló három nagyhatalmat, hogy mielőbb egyezzenek meg a kísérletek megszüntetésében, 76 szavazatot kapott. Francia- ország és Afganisztán tartóz­kodott a szavazástól, négy kül­döttség nem volt jelen. Ezután a huszonnégy ország határozati javaslatát tették fel szavazásra. Ez a javaslat hangoztatja, hogy a kísérleti robbantások ellenőrzött meg­szüntetése rendkívül fontos és halaszthatatlan feladat, s fel­De Gaulle a nemzetközi enyhülésről Párizs (MTI). De Gaulle tá­bornok elszászi »országjárásán-“ csütörtökjön 18 helyiségben for­dult, meg, és négy beszédeit mondott. Több jzben foglalko­zott a nemzetközi helyzettel és az algériai kérdéssel. Egyebek között kijelentette: — A nem­zetközi enyhülés útján -va­gyunk. A világ nagy problémái ettől - kétségtelenül még nem oldódnak meg, de olyan légkör és hangulat alakul ki, amely elősegíti a problémáik megoldá­sát. A l’Humanité hasábjain. Pier­re Courtade megjegyzi: —r Ha igaz is, hogy az algériai nép önrendelkezési jogának elisme­rése megnyitotta a béke útját, ez az út azonban zsákutcába vagy szakadékba is viliét, ha az e politika alkalmazásával megbízottak úgy szabotálhat­nak. amint azt ma Algériában és Párizsban teszik. De nem sokat érnek a fortélyok a nem­zetközi politikában sem. Nehéz azt állítani, hogy az 1980-ra előírt hadügyi költségvetés re­kordösszege és az a döntés, hogy az ENSZ többségéinek fi­gyelmeztetése ellenére felrob­bantják az atombombát — hoz­zájárulás a békés együttélés gondolatához, A geafí háromhatalmí értekezlet csütörtöki ülése Genf (TASZSZ). Csütörtökön űjabb ülést tartott a nukleáris fegyverkísérlete^ betiltásárai tárgyaló háromhatalmi tanács­kozás. A Szovjetuniói képviselője felhívta a tárgyalás részve­vőinek figyelmét arra, hogy meg kell gyorsítani a tanács­kozás munkaütemét, és java­solta, hogy vitassák meg az ellenőrző bizottság összetételé­nek kérdését. A szovjet küldött javasolta, hogy a nukleáris fegyverkísér­letek betiltásáról szóló egyez­mény által előirányzott ellen­őrző bizottság összetétele pari­tásos alapokon álljon, neveze­tesen, hogy a bizottságiban a cialista államot három hely illesse meg, ugyancsak három helyet kapjanak a nyugati ál­lamok és egyet a semleges ál­lamok. Az amerikai küldött ellenez­te a szovjet javaslatot, és a maga részéről javasolta, hogy az ellenőrző bizottságban az Egyesült Államok és szövetsé- gesei három helyet, a Szovjet­unió és más szocialista álla­mok két helyet és a semleges államok szintén két helyet kapjanak. Helyi sajtókörökben rámutatnak, hogy az amerikai küldött ezzel a javaslattal el­lentmond saját kijelentéseinek, amelyek szerint a bizottság­ban egyik fél sem foglalhat el Szovjetuniót és a többi szó- uralkodó helyzetet (MTI) hívja valamennyi országot, ne folytasson nukleáris kísérleti robbantásokat. Mivel a határo­zati javaslat elsősorban Fran­ciaország tervezett atombom­ba-robbantása ellen irányul, egyedül a francia megbízott szavazott ellene, 60 küldöttség mellette foglalt állást, és 17 ország — köztük az Egyesült Államok, Anglia, Belgium, Spanyolország és több latin­amerikai állam tartózkodott a szavazástól. A felszólalók szinte kivétel nélkül állást foglaltok kísér­leti robbantások örök időkre való eltiltása mellett — jelenti a TASZSZ. Ezzel eles ellentéte ben' állt Jules Moch francia megbízott beszéde. Azt állítot­ta, hogy a készülő francia rob­bantások nem veszélyesek az emberiségre. Megállapította, hogy a francia kormány nem tartja magára nézve kötelező­nek a politikai bizottság má­sodik határozatát. Lodge, az amerikai delegá­tus emlékeztetett, hogy az amerikai kormány bejelentet­te: legalább 1959 végéig nem végez nukleáris kísérleti rob­bantásokat. Az amerikai kor­mány további állásfoglalását — mint mondotta — »a körül­ményektől teszi függővé«. Adenauer londoni sajtóértekezlete — A kancellár hazautazott Angliából — London (MTI). Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Ade­nauer kancellár csütörtökön háromnapos angliai tanácsko­zásai után hazautazott. A kan­cellárt, aki vonaton tette meg az utat a repülőtérre, a lon­doni Victoria pályaudvaron Macmillan miniszterelnök és Selwyn Lloyd külügyminiszter búcsúztatta. A gatwicki repü­lőtéren John Profumo külügyi álJamminiszter vett búcsút Adenauertől. Londonban nem adtak ki hi­vatalos közleményt Adenauer és Macmillan tanácskozásairól. A TASZSZ ezzel kapcsolatban rámutat: londoni politikai kö­rökben ezt a tényt úgy érté­kelik, mint annak elismerését, hogy nem sikerült elsimítani a két ország egész sereg kér­désben fennálló nézetelté­réseit. A kancellár elutazása előtt sajtóértekezletet tartott. Beve­zetőül nyilatkozatot olvasott fel az újságíróknak. Adenauer mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy »teljes meg­állapodásra jutott Macmillan miniszterelnökkel az ellenőr­zés mellett megvalósítandó ál­SZOV1ET TUDÓSOK NAGYFONTOSSÁGÚ BE1ELENTÉSE Moszkva (MTI). Mint a TASZSZ jelenti, csütörtökön a kommunista munkásbrigádok résztvevőinek találkozó­ján több Ismert szovjet tudós felszólalt, és fontos új tu­dományos eredményeket ismertetett. Vitalij Ginzburg, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja közölte, hogy sikerült megoldani a nap­rendszerünkön belül tartózkodó űrhajókkal fenntartandó kapcsolat problémáját. A Pulkovóban már megépült 200 méter átmérőjű rádióteleszkóp két példánya elegendő ahhoz, hogy nemcsak a naprendszerünkhöz tartozó boly­gókat, hanem a több millió fényévnyire lévő más nap­rendszereket is megfigyeljük. Nyikolaj Emanuel professzor előadta azt a feltétele­zést, hogy a vegyi láncreakciók irányításával le lehet küzdeni a rákos megbetegedéseket. Hozzáfűzte, hogy a Német Demokratikus Köztársaság tudósainak megfigye­lései igazolják a szovjet tudósoknak eddigi kutatási ered­ményeit. Különleges negatív, katalizátorok alkalmazásá­val sikerült ugyanis meggyógyítaniuk a leukózisban (fe­hérvérűségben) szenvedő kísérleti egereket, mégpedig e módszer lényeged a vegyi láncreakciók elfojtása. talános leszerelés kérdéseben«. Adenauer kijelentette, hogy a két kormány »azonos néze­teinek alapjául a május 14-én Genfben, a külügyminiszteri értekezleten előterjesztett nyu­gati terv szolgál, amely alap­vető nyugati állásfoglalás az európai biztonság kérdésében«. A kancellár azt állította to­vábbá, hogy a «■•••' c - hozások résztvevői egyeli. :.k a ke­let—nyugati csúcséi' íekezlet előkészítésének kérdésében is. Hozzáfűzte azonban, hogy Macmillan miniszterelnökkel folytatott megbeszélései csu­pán a szóban forgó kérdések­ben érdekelt két ország veze­tőinek eszmecseréiként értékel­hetők, és a kelet—nyugati csúcsértekezlet előkészítéséhez hozzátartoznak majd a nyu­gati szövetségesek közt sorra kerülő más tanácskozások is«. Kitért Adenauer a nyugat­európai gazdasági egység kér­désére, és hangoztatta: »Sem­mi esetre sem szabad megen­gedni, hogy az európai közös piac és a tervbe vett kis sza­badkereskedelmi terület léte­zése gazdasági háborúhoz ve­zessen Európában«. A nyilatkozat felolvasása után Adenauer válaszolt az újságírók kérdéseire. A többi közt hangoztatta: »Nem tartja kizártnak, hogy a csúcsértekezleten ideiglenes megoldást talál­janak Berlin kérdésére. Ugyanakkor megismételte azt az álláspontját, amely szerint »a berlini kérdés végleges meg­oldása csak a német probléma rendezésének keretébeh kép­zelhető el«. Mint a TASZSZ rámutat, a berlini kérdéssel kapcsolatban Adenauer ismét támadta az NDK-t. Égj' újságíró megkérdezte, módjában áll-e szavatolni, hogy Nyugat-Némfetország nem gyárt atomfegyvereket, és nem törekszik a Nyugat-európai Unió szerződésének ilyen ér­telmű módosítására. Adenauer válaszában, állította, hágj' Nvugat-Németországnak »nincs pénze« atomfegyverek gyártá­sára, »egyébként pedig nem is szándékozik ilyen fegyvereket gyártani«. Hozzáfűzte azonban, hogy "természetszerűleg védel­mi célokat szolgáló távirányí­tású rakétákat kíván gyárta- ni«. Egy további kérdésre vála­szolva megismételte azt az ál­láspontját, hogy »a keleti né­met határok kérdését csak a német békeszerződés rendez­heti véglegesen«. Adenauer végül egy kérdés­re válaszolva azt hangoztatta, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének megindulása »haladéktalanul magával hozná a nyugat-német— lengyel kapcsolatokban megmutatkozó feszültség csökkentését is.“ * * * Bonn (MTI). Adenauer kan­cellár csütörtökön este a Luft­hansa négymotoros különrepü- lőgépén Londonból a Bonn kö­zelében lévő Wahn repülőteré­re érkezett. Mint az AP jelentette, a re­pülőgépből kilépő, sze TÜáto- mást fáradtnak tetsző kancel­lár újságírók kérdéseire csu­pán annyit válaszolt, hogy »mindkét fél elégedett a ta­nácskozások eredményeivel«. Adenauer a repülőtérről egyenesen otthonába hajtatott. A kancellárral együtt érke­zett vissza Bonnba Brentano külügyminiszter is. (MTI) Az angol sajtó szerint Adenauer londoni látogatása nem sokat javított az angol-német kapcsolatokon Amerikai katonai sürgölődés a Távol-Keleten Moszkva (TASZSZ). V. Har­kov. a TASZSZ szemleírója kcmnaentáirotoat fűz ahhoz a titkos értekezlethez, amelyet Felt tengernagy, az Egyesült Államok csendes-óceáni had­erőinek főparancsnoka hívott össze. A Fülöip-szige teken meg­tartott titkos értekezletein kóp- , viseltette magát a csangfcajse- kista klikk, ott voltak a japán fegyveres erők magasrangú képviselői, valamint a délkelet­ázsiai katonai tömb főtitkára és más vezetői. Nem kétséges — írja Harkov —. hogy az értekezleten meg­vitatták a Csendes-óceán nyu­gati részében folyó háborús előkészületek fokozását Az Egyesült Államok már régen kidolgozta a NEÁTO-nak, er« nek az északkelet-ázsiai kato­nai tömbnek a tervét, amely­ben részt vennének Japán, a liszimimanlsta klikk, a csang- kajsekisfák és a Fülöp-szigetek. Ez utóbbi az összekötő lánc­szem szerepét kaipná a NEATO és a SEATO között. Tehát ugyanolyan szerepet, amilyent Pakisztán tölt be a SEATO és a CENTO között. A TASZSZ szenüeírója meg­jegyzi, hogy a titkos értekezlet »zenei aláfestéseként« az ame­rikai csapatok Okinaván távirá­nyítású fegyverekkel hadgya­korlatot tartottak. Most első íz­ben fordult elő. hogy amerikai csapatok üyen természetű had­gyakorlaton vettek részt az Egyesült Államok területén kí­vül. Egyidejűleg az amerikai 7. flotta egységed hadgyakorlatot rendeztek a Fülöp-srigeti par­toknál. (MTI) Robbanás egv japán hadianyaggyárban JOkaimmá (MTI). Az AP je­lentése szerint pénteken Joko- hama egyik sűrűn lakott ne­gyedében hatalmas robbanás történt egy hadianyaggyárban. Meg nem erősített hírek sze­rint legalább negyvenen meg­haltak. Mint a rendőrség közöl­te, a sebesültek száma 130, de az AFP értesülései szerint a háromszázat is eléri. London (MTI). Az angol kor­mányhoz közel álló Daily Te­legraph kommentárjában meg­állapítja, lehet ugyan, hogy Adenauer és Macmillan sze­mélyes kapcsolatát a látogatás egyengette, de helytelen lenne arra következtetni, hogy a megbeszélések eredménye va­lamilyen valódi angol—német '.zolidaritás lesz. Nem lehet kétséges, ,hogy a németek csak olyan mértékig sürgetik majd a szabad keres­i-e vonatkozó külön megálla­podás kérdésében. A Guardian vezércikke sze­rint úgy látszik, határozottan körvonalazott megállapodást nem eredményezett sem Ade­nauer angliai, sem Selwyn Lloyd franciaországi látogatá­sa, legfeljebb csak »a jószán­dék légkörét«. Washington (Reuter—AP). A Washington Post vezércikké­ben foglalkozik Adenauer lon­doni látogatásának eredmé­nyével. Megállapítja, hogy ha két kormányfő álláspontjá­kedelmet; amennyit a franciák nak ismertetésével tisztázott is hajlandók elfogadni — s ez valószínűleg nem lesz sok. Viszont azt sem lehet feltéte­lezni, hogy Anglia adott eset­bein nem helyezkedik szembe a német politikával a Bellin­is egyet-mást, és így a látoga­tásnak volt némi haszna, vi­tathatatlan, hogy jelentős szá­mú súrlódási pont van Nyu- gat-Németország és Anglia kö­zött. Francia dolgozók tüntetései Párizs utcáin Hogyan irányítja a nagytőke az amerikai televíziót? Mikojan látogatása a maxiból szenátusban és a böftársasági Mánál Mexikó (AFP). Anasztasz Mi­kojan, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának első elnökhelyette­se csütörtökön a mexikói szö­vetségi szenátusban tett láto­gatásakor kijelentette, hogy a Szovjetunió jó viszonyt akar teremteni Mexikóval. Ugyan­úgy, mint az új világ többi or­szágával, beleértve az Egyesült Államaikat is. Mikojan a szenátus tagjai előtt részletesen ismertette a leszerelésre és a nemzetközi együttműködésre vonatkozó szovjet elgondolásokat, majd elismerően nyilatkozott Mexikó függetlenségi harcáról. A látogatás után Mikojan felkereste Lopez Mateos mexi­kói elnököt. Csaknem egyórás megbeszélésükön Manuel Tello mexikói külügyminiszter is részt vett. Anasztasz Mikojan csütörtö­kön megkoszorúzta a mexikói függetlenségi emlékművet, majd később Boriszov szovjet külkereskedelmi miniszterhe­lyettes és Bazikin nagykövet társaságában látogatást tett Saul Salinas miniszternél. Párizs (MTI). Párizs utcáin mind gyaíkoribhá válnak a bér­rendezést követelő dolgozók tüntetései. Csütörtökön a Thomson gyár 4000 vasasa, a Crédiig Lyonnais bankház 3000 alkalmazottja vonult végig a francia főváros utcáin. Este a munkásszékház épüle­tében 5000 vasutas követelte, Peking (Űj Kína). A Remnün Ribao. a Kínai Kommunista Párt lapja vezércikkben hívja fel a figyelmet arra, hogy a városokban rohamosan növek­szik a lakosság zöldség- és hús­ellátása. Délnyugat-Kína nagy ipari városa, Csungking legnagyobb­részt saját maga fedezi zöld­ség- és húsellátását. Kína sok más városához hasonlóan a 2,2 millió lakosú Csungking a kö­zelében lévő 50 néni kommu­na segítségével, valamint a kormányszervezetek. a vállala­tok, a katonai egységek és a helyi lakosság mozgósításával hogy a kormány váltsa valóra a korábbi ígéreteket. A nemzetgyűlés épülete elütt fehér botok emelkedtek a leve­gőbe. A vakok tiltakoztak az el­len, hogy az állami költségve­tésben a közegészségügyi mi­nisztérium rendelkezésére álló összegekből lefaragtak a vakok és a rokkantak rovására. fejlesztette a jószágállomanyt és a baromfitenyésztést. Az egy főre jutó zöldségellátás na­pi 500 gramm, a sertések szá­ma 1,7 millióra, a szárnyasoké pedig 7,7 millióra emelkedett. A hailtenyésztés megkilencsze- reződött. A hétmilliós Sanghaj, Kína legna^-obb városa a gabonafé­lék kivételével saiát maga fe­dezi élelmiszer szükségletének 40 százalékát. Hasonló a hely­zet a többi T^agy. közepes, és ki­sebb városokban és Ipari köz­pontokban Is. (MTI) Nehru válasza Csou En-lajnak Űj Delhi (Reuter, AP). Nehru november 16-án válaszolt Csou En-lai november 7-i levelére. Az indiai miniszterelnök kér­te Csou En-lajt, közölje, mikor és hol óhait vele találkozni. A találkozó feltételéül szabta azonban, hogy Kína és India előzetesen kössön átmeneti megállapodást a vitás határ- kérdásekrőL Nehru szerint egy ilyen elő­zetes megállapodás nélkül eset­leg eredménytelen lenne a kí­nai—indiai tárgyalás. (MTI) Erős földrengés Törökországban Isztanbul (Reuter). Isztanbult és Izmirtől Carakkaleig még sok más várost csütörtökön erős földrengés rázott meg. Az isztanbuli obszervatórium megfigyelései szerint a föld­rengés fészke 300 kilométer­nyire volt Isztanbvltól„ és a földrengés ezen a ponton - pusztító erejű« lehetett. (MTI) Az amerikai kongresszusi vizsgálóbizottság előtt meg­jelent többek között Charles Revson, egy kozmetikai, cég főnöke. A cég a »64 ezer dol­láros kérdés« című quiz mű­sort finanszírozta. Revson el­mondotta, hogy amióta ez a műsorszám szerepel a televí­zióban, a vállalat évi forgal­ma meghatszorozódott. Ez a tény magyarázatot ad arra, miért irányítja — mond­hatnánk teszi tönkre — a nagytőke az amerikai televí­ziót és rádiót? A nagytőké­sek olyan sok pénzt fektetnek ezekbe a műsorszámokba, hogy nem elégszenek meg a műsorba beiktatott reklámszö­vegekkel, hanem ragaszkod­nak ahhoz, hogy az általuk, finanszírozott műsorszám minden egyes részletét ellen­őrizzék. Bergen Evans, az amerikai televízió egyik munkatársa elmondotta, hogy amikor az "Old Gold« cigarettagyár "védnöksége alatt álló« prog­ramot tűzték műsorra, a vál­lalat reklámfőnöke . felkeres­te, és felkérte, tartózkodjék a műsorban az »American« szó használatától: -N'udja, a mi versenytársunk az »American Tobacco Company« — mon­dotta a reklámfőnök magya­rázatképpen. A »Kék szoba« című dal szövegét azért, kellett meg­változtatni, mert a finanszí­rozó cigarettagyár tiltakozott a dal »Vígan szívom a pipá­mat« kezdetű sora ellen Egy villanykörtét gyártó cég utasítására a »Kialvó fény« című darab címét »Fényárban úszó éjszakádra változtatták. Ez az esztelensóg-egész mü- sorszámok betiltásához is ve­zetett. A National Broadcas­ting Company például kény­telen volt levenni a műsorról azt a darabot, amely egy gyógyszergyárosról szólt, aki kapzsiság és lelkiismeretfur- ialás közölt vergődik, ami­kor felfedezi, hogy egyik gyártmánya ártalmas. Máskor %z egyik biztosító társaság ktS vetette egy darab betiltását, mert annak egyik szereplőié öngyilkosságot követ el. A kínai városok közellátásának gyors fejlődése növelte a zöldségtermesztést,

Next

/
Thumbnails
Contents