Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-20 / 273. szám

Fénték, 1939. november 20. 2 SOMOGYI NÉPLAP sssssat-'M A TASZSZ nyilatkozata Adenauernak a berlini kérdésről megjelent kijelentéseiről Moszkva (TASZSZ). A TASZSZ az alábbi nyilatkoza­tot adta ki: K. Adenauer, a Német Szö­vetségi Köztársaság kancellár­ja az utóbbi napokban egész sor nyilatkozatot adott angol iapíadósítóknak, és ezekben a többi között Nyugat-Berlin kérdését is érintette. Ügy pró­bálta beállítani a dolgot, hogy Nyugat-Berlin problémája a városrészt megszállva tartó há­rom nyugati hatalmat illető jogok fenntartásának kérdése, és egyúttal Nyugat-Berlin ■megvédése a szabadság ellen irányuló valamiféle merénylet­tel szemben.« A Sunday Times tudósítója feltette a kérdést, úgy véli-e Adenauer, hogy Berlinre vo­natkozólag sikerült tartós mo­dus Vivendit találni. Adenauer kancellár így vá­laszolt: — Hálás vagyok az Ameri­kai Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaország­nak azért, hogy határozottan megvédték szerződésben bizto­sított jogaikat és kötelezettsé­geiket, amelyeken Berlin sza­badsága és biztonsága alapul. A Guardian tudósítójának adott nyilatkozatában Ade­nauer köszönetét mondott Angliának és a többi nyugati hatalomnak azért, hogy »-se­gítséget nyújtottak a Nyugat- Berlin szabadságát fenyegető kommunista veszély elhárításá­ban«. Adenauer kancellár fenti nyilatkozataival kapcsolatban a TASZSZ-t felhatalmazták a következők kijelentésére: Adenauer kancellár nyilat­kozataiban elferdítette a. ber­lini kérdés lényegét, és az egész dolgot ferde megvilágí­tásba helyezte. Amikor Ade­nauer annyira szívén viseli mások jogait, és megköszöni Egyesült Államoknak, Angliá­nak és Franciaországnak, hogy »megvédték« Nyugat-Berlinre vonatkozó jogaikat, ezzel szem­látomást arra törekszik, hogy újból megrontsa az államok közötti viszonyt, amely az utóbbi időkben javulni kez­dett, meg akarja akadályozni, hogy a népek megszábadvlja­bárkit is megfosszanak e jo­goktól és kötelezettségektől, hanem az, hogy megegyezésen alapuló megoldást találjanak, amely figyelembe veszi az ösz- szes felek érdekeit és a má­sodik világháború befejezése óta eltelt több mint 14 év alatt Európában kialakult helyzetet. Ami pedig Adenauer kan­cellárnak a Nyugat-Berlint ál­lítólag fenyegető »>kommunis­ta veszélyről« szóló fejtegeté­seit illeti, a legkevesebb, amit erről elmondhatunk, az, hogy azok egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak. Adenauer úr jól tudja, hogy senki sem követ el merényletet Nyugat- Berlin szabadsága és lakossá­gának jelenlegi életformája el­len. S furcsán hangzanak á Nyugat-Berlin szabadságáról szóló szavak azok szájából, akik ezt a szabadságot úqy ja­vasolják biztosítani, hogy min­denáron fenntartják a város­ban a katonai megszállás rend­szerét. A kérdés lényege, hogy fel­számoljuk a háború maradvá­nyait az államok egymás köz­ti viszonyában, hogy Európá­ban pontot tegyünk az elmúlt háború után. Ezt pedig csak a német békeszerződés megköté­sével lehet megvalósítani. A szovjet kormány erre konkrét javaslatokat terjesztett elő. Szilárd meggyőződése, hogy békeszerződést kell kötni a két német állammal, vagy pedig a kettő közül azzal az állammal, amely hajlandó szerződést alá­írni a háború maradványainak felszámolására. A szovjet kor­London (MTI). Lord Booth- by konzervatív párti főrend a londoni amerikai kereskedel­mi kamara ebédjén beszédet mondott. Adenauer londoni tárgyalásairól ki jelentette: A közeli napokban kenettel­jes közlemények özönével árasztják el a világot. Ezek el akarják majd hitetni velünk, hogy Adenauer és Macmillan annyira egymásba szeretett, mány javasolja, hógy írjuk alá a békeszerződést, es ezzel egyúttal oldjuk met) a berlini kérdést is, hogy eltávolítsuk az égről a viharfelhőket, és va­lóban nyugodt helyzetet te­remtsünk Európának ebben a részében. Ha a Németországgal köten­dő békeszerződés kérdésében ma még nem is tartunk a gya­korlati megoldásnál, Adenauer kancellárnak meg kellene ér­tenie, hogy most folynak a tárgyalások az államférfiak között, és hogy ezt a kérdést megtárgyalják majd a kor­mányfők tanácskozásán. A Szovjetunió vezető körei kifejtik meggyőződésüket, hogy a kormányfők megtalál­ják majd a helyes és ésszerű megoldást a Németórszággal való békeszerződés megkötésé­nek kérdésében, hogy felszá­molják az elmúlt háború ma­radványait. Ez lehetővé teszi, hogy a hitleri Németország el­leni háborúban részt vett álla­mok aláírják a békeszerződést, és Közép-Éürópában megte­remtődjenek végre a békés időszaknak megfelelő normá­lis államközi kapcsolatok. Ez megszüntetné a feszültségét iS, amelynek gócpontja Nyugat- Berlin, s amely mindenfajta meglepetéseket rejt magában, és súlyos következményekkel járhat. El kell távolítani ezt a gócot, és segítséget kell nyúj­tani az államok békés együtt­éléséhez és az egyetemes béke megszilárdításához szükséges feltételek megteremtéséhez. (MTI) hogy alig tudják elviselni a válás gondolatát a legközeleb­bi találkozásig Párizsban, ahol de Gaulle lesz a mulatság lel­ke. Hangsúlyozta, hogy ha nem lehet megoldani a nyugati szö­vetségesek ellentéteit Berlin és Közép-Európa kérdésében, aligha lesz miről tárgyalni a csúcstalálkozón. Ezenkívül a NATO a teljes zűrzavar és zi­láltság állapotában vergődik. Lord Boothby Adenauer londoni tárgyalásairól nak a hidegháborútól. A szovjet kormány már többször- kijelentette, hogy azok a jogok és kötelezettsé­gek, amelyeket az Egyesült Ál­lamok, Anglia és " Franciaor­szág jelenleg valóban élvez Berlinben, a hitleri 'Németor­szág feltétel nélkül’ fegyverle­tételéből, a hitleri Németor­szág szétzúzásából erednek. Most nem az a feladat, hogy Amerikai raktlaMs lemaradásáról a Washington (Reuter). Dr. William H. Pickering, az Egyesült Államok együk legne­vesebb rakétatudósa szerdán kijelentette: — Teljesen vilá­Mikojcm Mexikóban Mexikó (TASZSZ). A. 1. Mi­kojan, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyette­se és kísérete szerdán a szov­jet tudományos, technikai és kulturális kiállítás megnyitásá­hetőséget felhasznál a gazda­ság és a kultúra gyors fejlesz­tésére. A tartós béke hívei va­gyunk, barátságban akarunk élni mindazokkal, akik barát­ságot akarnak velünk. az Egyesül! államok rakétakutatásban gos, hogy az Egyesült Államok lemaradt a Szovjetunió mögött az űrkutatásban. Az amerikai program legfontosabb céljának kell lennie, hogy utolérjék a Szovjetuniót. Az Egyesült Ál­lamoknak vagy bele kell kap­csolódnia ebbe a versenybe, vagy le kell mondania arról, hogy számottevő szerepet játszhasson a rakétatkutatás- ban — tette hozzá. Újabb sikertelen rakétakísérlet ra Mexikóba érkezett. Mikojan fogadására megje­lentek Manuel Tello, Mexikó külügyminisztere, Raul Salinas Lozano ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter, valamint a kormány más tagjai. V. I. Ba- zikin, a Szovjetunió mexikói nagykövete és a nagykövetség munkatársai. Az egybegyűltek éljenzése közepette Mikojan rövid beszé­det mondott. Kormányunk megbízásából érkeztem a mexikói szovjet kiállítás megnyitására — mon­dotta. Ügy véljük, hogy ez a kiállítás segíteni fogja a mexi­kói népet tudományos, techni­kai és kulturális eredményeink jobb megértésében. örvendetes körülmény', hogy a kiállítás olyan időpontban nyílik meg — mondotta töb­bele között —, amikor a nem­zetközi légkörben észrevehető enyhülés állt be. Miniszterta­nácsunk elnöke, N. Sz. Hrus­csov amerikai utazása és Eisenhower elnökkel folyta­tott megbeszélései eredménye­képpen lényegesen javult a viszony nemcsak az Egyesült Államok és a Szovjetunió kö­zött, hanem az összes országok között is. Népünk, kormányunk — mondotta Mikojan — minden erőfeszítését a békés építésre G&szpontcsítja, és minden le­A szovjet nép őszinte rokon- szenvet érez a mexikói nép iránt. Nagyon érdekel bennün­ket, hogyan élnek önök, és hogy harcolnak népük bol­dog életéért. Első ízben szállt le szovjet repülőgép mexikói területre. A Szovjetunióból, népünktől és kormányunktól a legszívélye- sebb üdvözletét és a legjobb kívánságokat hoztuk a mexi­kói népnek, a kormánynak. Reméljük, hosy országaink ba­rátsága erősödni fog. (MTI) Washington (AP). Az atlanti országok parlamenti képvise­lőinek washingtoni értekezle­tén szerdán Acheson volt ame­rikai külügyminiszter beszéde után élénk vita kezdődött a német kérdésről. Két angol képviselő élesen bírálta Ache- sont, mert elutasítja a közép­európai demilitarizálásra vo­natkozó angol terveket. Az egyik angol küldött kijelentet­te, ellentmondást lát abban, hogy Acheson tárgyalásokat követel a Szovjetunióval, de a demilitarizálási javaslatokat elutasítja. Az amerikai hadsereg a vir­giniai Wallops szigetén ötlép­csős űrkutató rakétát lőtt ka szerda este. de a rakéta har­madik lépcsője nem gyulladt be — jelenti az AP. A rakéta csak 19 mérföldnvire emelke­dett a levegőibe a tervezett 1200 mérföld helyett, és a szigettől 13 mérföldmyire keletre a ten­gerbe zuhant. A sükerteleinség okát nem tudták azonnal meg­állapítani. A kísérlet célja adatszerzés volt a Napnak az ion os zférára tett hatásáról. (MTI) A Nyugatnémet Szabad De­mokrata Párt képviselője ki-. fejtette, hogy helyesli a demi- I litarizált övezet megteremte- j sét. Adblmann CDU-képviselő j azonban hangoztatta, hogy képviselőtársa nem a nyugat­német küldöttség többségének véleményét fejezi ki, mert az megegyezik Acheson felfogá­sával. A CDU képviselője ki­jelentette, hogy a »NATO-csa- patokra szükség van Berlin biztonsága szempontjából«. (MTI) Az atlanti országok parlamenti képviselőinek értekezletén bírálták Acheson hidegháborús álláspontját Újabb francia városok hívták meg Hruscsavol Párizs (MTI). Két újabb francia város hívta meg Hrus- Csovot. A Párizs melletti D'ían- cy községtanácsa a »városi la­kosság érzelmeinek tolmácsa­ként« úgy határozott, meghív­ja a szovjet kormányfőt, frah- ciacrszági körútja alkalmával látogasson el a jmunkáslakta városba Is. Az elszászi Belfort városa akkor intézett meghí­vást Hruscsovhoz^ amikor a községtanács az »országjárá­son« levő De Gaulle tábornok fogadására készült. Angol jegyzék Kínához Lóridon (Reuter). Anglia el­utasította azt a kínai javasla­tét, hogy a Szovjetunióval együtt lépjen közbe Szufano- vöng herceg és a Neó Lao Hak- saat Párt többi vezétője érde­kében. A kínai kormányhoz intézett szerdai jegyzékében Anglia kd- jefléniti: »A* ügy a laoszi ható­ságokra tartózik, s ném volna helyes más kórmányoknáik be­avatkozni.« A kínai kormány Angliához intézétt jegyzékében kifejtette, hogy Szufenovongnak és tár­sainak bíróság elé állítása a genfi és vientiane-i rtiegégyé- zések durva megsértésé. (MTI) A „magyar kérdést44 ismét az ENSZ elé akarják vinni New York (TASZSZ). Mu ti­ro, a »magyar kérdés külön ENSZ-megbízottja« levelet in­tézett az ENSZ főtitkárához. Ebben kijelenti, ragaszkodik ahhoz, hogy a provokációs »magyar kérdést« tűzzék a közgyűlés jelenlegi ülésszaká­nak napirendjére. A »megbí­zott« a levélhez fűzött »ma­gyarázó feljegyzésében« igyek­szik bizonygatni: »Fontos és elodázhatatlan, hogy az általa előterjesztett kérdést közgyű­lésen megvitassák«. Az Egyesült Államok ENSZ- küldöttsége szétosztotta az ENSZ-küldöttek között Lodge- nak, az Egyesült Államok ENSZ-képviselőjének nyilatko­zatát, amely szerint az Egye­sült Államok »támogatja azt a kérést, hogy a magyar kér­dést tűzzék a közgyűlés napi­rendjére«. * * * Munto levele és Lodge nyi­latkozata, amit szétosztottak az ENSZ-küldöttek között, újabb bizonyítéka az Egye­sült Államok bizonyos körei hidegháborús politikájának. Jól emlékszünk, nemegyszer próbálkoztak már ügyet ko­vácsolni az úgynevezett ma­gyar kérdésből. Újabb kísér­letük — mely joggal kelt fel­háborodást a békés életre vá­gyók körében — akkor kerül ismét előtérbe, amikor az égész világ érdeklődéssel fi­gyeli a nagyhatalmak közötti viszony további enyhülését, s amikor Hruscsov elvtárs ame­rikai látogatása után meg­nyugodva, új erőt merítettek a népek. Amerikában most ismét megpróbálják szítani a tüzet, tovább fertőzni a leve­gőt, megfélemlíteni, lázba ej­teni a népeket. Ez a csalárd politika nem most és nem Lodge úr nyilatkozata nyo­mán lepleződött le, hanem már évekkel ezelőtt. Világgá kúrtölheiik az újabb proro- fcációs kísérletet a külföldi lapok, bömbölhetik a »szabad rádiók« áz ellenforradalom után oly sokszor megvetett kacsáikat, a mi népünk bé­késen, méregkeverésükre mit sem adva folytatja alkotó munkáját. így volt ez 1957 tavaszán, és igy van ma is, amikor pártkongresszusra ké­szülünk, amikór nagy lépés­sel akarunk ismét előrejutni a mezőgazdaság szocia’isia átszervezésében. Munro be­adványa néni tudja megza­varni népünkét, nem tud fé- lele mteli légkört teremteni, mégis mindert, józanul gondol­kodó ember elítéli ezt a vég nélküli acsarkodást. Nem tud­nának most már kiagyalni az USA-ban egy »amerikai kér­dést«, melynek vitáiéban a hidegháború megszüntetését tűznék napirendre ezek á mindenáron bajt keverő po­litikusok? Ski a Kínai Népköztársasággal szemben fenyegetőzik, az csupán ostobaságát bizonyltja A TASZSZ szemleírója az Egyesült Államok Kínával szemben követett politikájáról Moszkva (MTI). V. Harkóv, a TASZSZ szemleírója foglal­kozik azzal a 63 oldalas bro­súrával, amelyet az amerikai külügyminisztérium adott ki az Egyesült Államok Kínával szemben követett politikájáról. — Ez a brosúra formájában új, de betűjében és széliemé­ben régi — írja Harkov. — Ol­vasásakor felvetődik a kérdés, miért folyamodtak az amerikai külügyminisztérium hivatalno­kai most, amikor a nemzetközi légkörben enyhülés érezhető, olyan fogásokhoz, amelyeken túlságosan is rajta van a hi­degháború bélyege. — Szembetűnő, hogy a bro­súrán vörös fonalként húzódik végig az a törekvés, hogy va­lamiképpen megvédelmezze azt a kilátástalan és értelmet­len álláspontot, amely szerint »két Kína van«. Az Egyesült Államok »határozottan ellenzi a kommunista Kína elismeré­sét és a vele való kereskedel­met«. Ugyanakkor továbbra is görcsösen ragaszkodik a csang- kajsekista klikkhez, amelynek létét kizárólag amerikai szu­ronyok biztosítják. A szemléire ezután cáfolja a brosúrának azokat a tarthatat­lan érveit, hogy a csangkajsé- kásták tulajdonképpen » a sza­bad világ távol-keleti bástyái«. A brosúra szerkesztői kifeje­zettén megígérik: az Egyesült Államók továbbra is katonai segítséget nyújt a csangkajse- kistákna/k. Ugyanakkor megfe­nyegetik a Kínai Népköztársa­ságot mondván: az Egyesült Államok minden lehetőt elkö­vet. hogy »elősegítse Kínában a kommunista hatalom eltűné­sét-. — Teljésen tarthatatlan ál­láspont — írja Harkov — fenye­getésekhez folyamodni olyan nagyhatalommal szemben, mint a Kínai Népköztársaság; 1 Aki mégis megteszi,- az csupán | ostobaságot és politikai ddlet- I tantizmusát bizonyítja Hírek as ENSZ-bői New York (MTI). Nyugati tudósítások közlik, hogy az ENSZ-közgyűlés politikai bi­zottságának szerdai ülésén Richard Sandler, a svéd kül­döttség vezetője nyilatkozott az 1958-ban végzett nukleáris robbantási kísérletek svédor- országi következményeiről. Be­jelentette, hogy a robbantások után újfajta veszedelmes rá­dióaktív hamu hullott svéd területre. E rádióaktív ré­szecskék az eddiginél nagyobbak. sokkal A közgyűlés gyámsági bizott­sága szerdán elhatározta, hogy 1960. április 27-én nyilvánítják függetlenné FYancia-Togót. * * * Az ENSZ székhelyén olyan hírek terjedtek el, hogy a vi­lágszervezet égisze alatt tár­gyalások indulnak Algéria és Franciaország képviselői között kötendő »fegyverszünetről«. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság életéből Az állattenyésztésben tevékenykedő összes dolgozók elvállalták, hogy még több húst. tejet és tojást adnak az ország dolgozóinak. A fényképen: a szunjanszani baromfitenyésztő telep (Del-Chvanche tartományban) minden egyes munkatársa 150 baromfit tenyészt.

Next

/
Thumbnails
Contents