Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-03 / 258. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1950. november Z. A halászmester felelőssége Akár eső esik, szél fúj, akár perzsel a nap, Vass István ha­lászmester mámáig a tópartén található. Kezéből elmaradha­tatlan a fokos. A tavaszi kite­lepítéstől a lehalászásig min­dennap kétszer—háromszor megkerüli a héttükrű, 75—8Ö kataszteri holdas halastó-terü­letet. Felelősségteljes munkája van. A nem messze futó kis patak partján könnyen kísér­tésbe eshetnek a horgászok, s nagy kárt tehetnének a gazda­ság halállományában. De más­ra is vigyáznia kell: nehogy elduguljanak a ki- és befolyt zsilipek; hogy a halak »felve­gyék* a takarmányt; s hogy ne legyen elhullás. A legnagyobb gond a hosz- szan tartó esőzéskor szakad rá Ilyenkor a tápláló árkok és tavak megduzzadnak. Egy kis hanyagság, felületesség, s a hatalmas erejű víztömeg átsza- kítamá a bontót (töltést). A természet színes csodavilága, a nádas zizegése, a sirályok, szárcsák, gémek furcsa repülé­se s a hullámokon ringó sárga tavirózsák mind-mind elszakít- hatatlanul hozzátartoznak éle­téhez, munkájához. 1947-ben még a sémongáti halastavak őre volt Vass Ist­ván. Akikor szerette meg a halászéletet. De nem elégedett meg csak a szépségekkel, a természet romanti kajával. Hál csősz helyett mindenhez értő halász akart lenni. Szakköny­veket vett a kezébe, tanult és tapasztalt. 1949-ben letette a halászmesteri vizsgát. 1951-ben a Nagybaráti Állami Gazda­ság szentlászlói üzemegységé­ben vette át a halastavak irá­nyítását. Azóta mintegy 80— 100 ezer forintra nőtt a gazda­ság halászatból származó jö­vedelme. — Az én örömöm — mondja — a próbahalászatokkal kezdő­dik. Akkor már következtetni lehet a várható haltermésre. Szőke János üzemegységve- zető ritkán dicséri meg jó munkájáért, de az eredmények láttán mosolyra derülő arca el­árulja elégedettségét, s ez elis­merésként éppen elég Vass bá­csinak. Tavaly 167 mázsa hallal »fi­zették* a tavak. A 17 ezer ki­telepített pontyból mindössze 90—95 hullott eL Ez elenyé­szően csekély mennyiség. Az idén is jó eredményre számít a halászmester. Hogy mennyi lesz az a jó, még nem tudja megmondani, de azt már igen, hogy az elhullást sikerült mi­nimálisra csökkentem, s az ivadékhozam mintegy 5 mázsá­val több lesz a tavalyi 5 má­zsánál, Sz. S. Közeleg a lehalászás ideje. A halászmester akkorra rendbe­hozza a hálókat. 4650 társadalmi ellenőrzést tartottak két hónap alatt megyénk iölőművesszövetkezeteiben (Tudósítónktól.) A tó ldmű vessző vet ke zeti moz­galomban a társadalmi ellenőr­zést a szövetkezetek igazgató- sáigai, felügyelő bizottságai és az egyes szakbizottságok vég­zik. A harmadik negyedév előtt főleg csak a szövetkeze­tek felügyelő bizottságai el­lenőriztek. Az utóbbi időben javult az ellenőrző munka. Augusztus­ban és szeptemberben a társa­dalmi ellenőrök 4650 ellenőr­zést végeztek. A marcali járás­ba példáid 1050-szer látogat­tak el a társadalmi ellenőrök. Példamutatóan végezték az el­lenőrzést a nagybajomi frnsz- ban. Itt a választott vezetőség kötelességének tartotta a nép- vagyon védelmét, s két hónap alatt 165 ellenőrzést tartott a szövetkezet egységeiben Akadnak azonban olyan föld­művesszövetkezetek is, ahol a válasíztott vezetőség egyetlen ellenőrzést sem végzett, mint például Kőröshegyen, Pedig itt nagy szükség lenne rá, hisz évek óta veszteségesen műkö­dik a földművesszövetkezet. Gyakran fordult elő leltár­hiány, sikkasztás. Hát igen, ilyen kém valóban egész hadsereggel ért fel! — Igen, igen, Ozols, emlék­szem erre a feladatára — mondtam. Érdeklődve szemlél­tem jelentéktelen látogatómat, akit most egyszeriben egész más embernek láttam, mint röviddel ezelőtt. — De arra gondoltam, hogy addig is végez­hetne számúnkra valami hasz­nos munkát. — Nem, Berzmy úr — mond­ta Ozols határozottan. Meg sem kérdezte, miről lenne szó. — Én nem tudok ölni és lop­ni, éppen ezért nem is akarok ilyesmibe belevágni. — Rendben van — mond­tam. — Igazán örülök, hogy közelebbről megismerhettem. — örvendek — felelte, és fel­emelkedett helyéről. Én azonban még nem szeret­tem volna útnak engedni. Min­denképpen meg akartam tud­ni a címét. És még valamit ki szerettem tolna húzni belőle, amely a következő láncszem megismeréséhez vezet. — Bocsásson meg, Arnold . -. Arnold.... — Janovics — segített ki Ozols. — Arnold Janovics — ismé­teltem. — A címe nem válto­zott meg azóta? — Orvosok és gyógyszerészek nemigen változtatják a lakhe­lyüket — felelte oktatóan. — Különben elvesztik a pacien- túráj aíost. Pedig mindenáron meg kel- hitt tudnom a címét! — Mikor adták át önnek az üzenetemet, hogy látni óhaj­tom? — kérdeztem. — Három nappal ezelőtt — hangzott a válasz. — De nem tudtam azonnal utazni Ezek szerint azon a napom, találkozott amerikai barátjával, amikor mister Taylor elhagyta Rigát. — És hosszú volt az út, míg ideért? — Nem — felelte. — Semmi­vel sem több, mint máskor. — Nagyszerű — mondtam. — Csak még egyszer meg szeret­ném nézni a képeslapját.... Sajnos, azonban semmi külö­nöset sem fedeztem fel rajta, szokványos képeslap volt, Car­te postale felirattal, bélyeg­hellyel ellátva, a másik oldalán pedig nefelejcsek ... Nem tudtam, kell-e pénzt adnom neki, de elhatároztam, hogy nem adok. — Nagyszerű — ismételtem, és visszaadtam a lapot. — Hát csak utazzék haza. Minden jót kívánok továbbra is. Ha szük­ségünk lesz önre, majd érte­sítjük. Szertartásosan meghajoltunk egymás felé, és én a kijáratig kísértem vendégemet. Azután visszatértem dolgozó- szobámba, fogtam a képesla­pot, amelyet az albumból ki­vettem, és a szalonba mentem. Úgy látszik, ez nem volt egyszerű album! Különböző virágokkal ékesí­tett lapok voltak, őszirózsa. gyöngyvirág, jázmin, gladió- lusz váltakozott rajtuk. Vizsgálgatni kezdtem a la­pokat. Némelyikre ceruzával szám volt írva; a nefelejcses lapon a 3481-es szám szere­pelt. Ez volt talán az a lajstrom­szám, amely alatt Ozols Blake- ítél szerepelt?! Élővettem a többi albumot is, azokban viszont, minden­féle tájképeknek a másolata volt beragasztva; az egyikben pedig Lettország tájairól, ut­cáiról, tereiről és egyéb neve­zetességeiről voltak látképek... Ahhoz, hogy a névsor kul­csát megtaláljuk, meg kellett volna tudnom Ozols címét, és ez talán nem is lenne olyan ne­héz. Egy állatorvost könnyen meg lehet találni Lettország­ban. Újra azt az albumot nyitot­tam ki, amelyben a virágos lapok voltak, ezután elővettem Blake névsorát, és a nefelej­cses lap mellé fektettem. Ozols 8-as számmal volt je­lölve a névsorban és Ozols N. E. megjelöléssel szerepelt. De nem, ez nem lehetett ez az Ozols. Az én vendégemet Arnold Janovicsnak hívták, ez pedig N. E. Újra a nefelejcses lapra pillantottam ... Nefe­lejcs ... nefelejcs... nefelej­csek ... Bizony, Zselcznoo elv­társ, most már az én fejem is működik ... Nefelejcs... NE- felejcs ... NE-felejcs... N. E. — Ozols N. E. — Ozols — N. E.-felejcs Ozols-felejcs ... Ozols A. J. — nefelejcs. Kiszedtem mindazokat a la­pokat, amelyeken számok sze­repeltek. A számok azonban semmit sem mondtak. A virágok vi­szont fedőnevet takarlak, Bla­ke huszonhat ügynökének is­mertetőjelei voltak. Hogy a számok mit jelenthettek, azt A ssentaiakat szárnyára vette a hír EZ ÉV MÁRCIUS 9-ÉN tar­totta alakuló közgyűlését a szentai Aranykalász .Termelő- szövetkezet. A kultúrteremben ott szorongott a falu, hogy ve­zetőséget válasszon. Olyan ve­zetőket, akikre bátran rá lehet bízni a szövetkezet ügyeinek intézését. Nyolc hónap múlt el azóta, s a szentaiak 'közül sokan nem is tudják, hogy szárnyára vet­te őket a hír. A környékbeliek csodálkozva. tamáskodva emlí­tik ennek a falunak a nevét, ha a termelőszövetkezeti mozga­lom kerül szóba. Több boíhási és más községbeli embertől hallottam: »Jó vezetőség van ott Bár fiatal az elnök, de hallgatnak rá a tagok, s ha munkáról van szó. hát egyszer­re mozdulnak.« Igazuk van, fe­jén találták a szöget. Az Aranykalász vezetősége és tagsága minden dologban szót ért, s nincsenek külön, ösvé­nyek, melyek lecsalogatnák a tagokat a főútvonalról. Ezért haladhatnak olyan gyorsan elő­re. A szövetkezés eszméje nagyszerű talajra talált a szen­tai homokon, s fél évnél alig több idő alatt sok és mély gyö­keret eresztett. Fekete Sándor, a szövetke­zet fiatal, energikus elnöke nem titokról rántja le a leplet, amikor nyilatkozik. Nem csi­náltak ők különös dolgot, csu­pán számba vettek minden le­hetőséget, s teret adtak az egységben rejlő erő tudatára ébredt parasztok elgondolásai­nak. Az alakulás után felnéz­tek egy pillanatra, közös neve­zőre hozták a sók-sok véle­ményt. s máris készítették a melegágyat a dohánypalánták alá. Amire csak lehetett, szer­ződést kötöttek: tizenegy hold dohány, öt hold paradicsom, tíz hold mák. három hold hagyma stb. termelésére írták alá a papírt A tanácselnök is feláldoztá vasárnapját, ha a szükség úgy kívánta. MUNKÁJUK NEM VOLT HIÁBAVALÓ. Fél kar nagysá­gú kukoricacsöveket érlelt a közösen plántált mag. A krumpliföldeken a burgonya­szedőgép nyomában szinte te­rítve van a föld aranysárga terméssel. Eddig tíz vagon bur­gonyát szállítottak el a MÉK- nek. A falutól nem messze most van kialakulóban a szövetke­zeti község majorja. A nemso­kára elkészülő modern 48 férő­helyes, magtárpadlásos' istál­lót (800 ezer forintba került) szalmával gondosan befödött takarmánykazlak ölelik körül. A tagok fáradozásának sok­sók eredménye van itt felhal­mozva. Minden darab épületfá­hoz, kőhöz, nádpallóhoz van hozzáfűzni valója az elnöknek. — Az a i\at vagonos kukori- cagóré nemrég még az erdé­szeté volt. Nem használták, ide telepítettük. — Mellette két 15 vagonos góré csőváza. A mi- nat> érkezett. Jobbra 30 férő­helyes, téliesíthető sertésfiazta- tó húzódik. Eredetileg úgy volt, hogy csak 20 férőhelyeset építenék, s a kutricák alja döngölt agyagból lesz. A hú­szat megtoldták még tízzel, s »padlós« kutricákat készítettek. A deszka mégiscsak melegebb, mint a föld. Az ól lakói is megérkezteik. A somogyszili Petőfi Tsz-től 30 törzskönyve­zett, 70 kg-os átlagsúlyú te­nyészállatot vásároltak. — No, de menjünk tovább — kalauzol az elnök. — Ez itt egy »öt holdas« dohánypajta. — Az épületanyag egy része Inkéről való. Ott csűfoskodott a vásártéren. Miközben az elnök szélesre tárja a kaput, újra meg újra eszembe jut az egyik tsz-tag mondása: »A mi elnökünk nemcsak hogy jártas a gazdál­kodásban. hanem leleményes is. Mert talpraesettség is kell ám! Nincs neki korán vagy késő, ha a közös érdek úgy kívánja.« Ebben az évben csak tizen­egy holdon termelt dohányt a szövetkezet. Jövőre huszonöt holdat akarnak beültetni vele* de az is lehet, hogv harmino lesz belőle. Huszonöt hold ter­mény tárolására már felkészül­tek. — Itt van a faanyag — mu­tat az elnök a méretek szerint szépen lerakott kellékekre. —• A fát aratás és cséplés idején hordtuk össze. Jutott rá erő meg idő is, ugyanis itt minden­ki dolgozik. A mi falunkból nem szállingóztak el a fiata­lok. Sőt azok is hazajöttek, akik a termelőszövetkezeti községgé válás után városban dolgoztak. SZILARD alapokat ve­tett a homokon ez az alig nyolchónapos szövetkezet, hí­rére a városba szakadt pa­rasztfiatalok is visszatértek s ma már azokkal dolgoznak együtt falujuk felemelkedé­séért, akiket egykor itt hagy­tak. Azt vallják, hogy otthon találják meg legjobban számí­tásukat. Az Aranykalász Tsz már az első harminc nap után 20 forintot osztott előlegként minden egyes munkaegységre. A majd ezer hold szántóval rendelkező gazdaság ad dolgot, de annyi a munkáskéz, ameny- nvi csak kell. Van értéke, ér­telme a munkában eltöltött napoknak. Pénzt ér az »egy­ség«, s a tagok igyekeznek mi­nél többet szerezni belőle. A major, megváltozott éle­tük hirdetője napról napra szé­pül, szemük láttára nő óriás­sá, mert minden órában tolda­nak hozzá valamit. Gőbölös Sándor A tavasszal az ő »vetemé- nyeiket« is gyakorta páholta az eső. Azonban nem válogat­ták a napokat — ha vasárnap volt jó idő, hát akkor vonul­tak ki a földekre, és nemcsak a tsz-tagok. A szövetkezet adott az iskolásoknak 400 öl földet, hadd gazdálkodjanak ők is. Az úttörők a földért és megfelelő ellenszolgáltatá­sért vasárnaponként segítettek műtrágyát szórni a kukoricatö- vefcre. — így boldogultunk —emlé­kezik vissza Fekete Sándor. — sehogyan sem sikerült megfej­tenem. Újra elővettem a névsort. Cipstins N. A.. Blums I. B., Klavins R. O., Miesiiis Gy. ö. Válogatni kezdtem a lapok kö­zött. N. A. — nárcis ... Cip- tins volt a nárcisz, Blums az ibolya, Klavins a rózsa, Meisi- tis a gyöngyvirág... De mik lehettek az igazi kez­dőbetűk? A hitelesség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy a névsor angol nyelven készült, és a vi­rágok nevei angolul értendők, és csak a könnyebbség kedvé­ért mutattam be az olvasónak a rejtély megfejtését nyelvün­kön. Meglehetősen aprólékos munka állt előttem, de megér­te a fáradtságot. Most értettem csak meg, hogy mégsem ülök hiába Rigában: Ozols úrral meg kellett ismerkednem. Megérte a fáradtságot ez a titokzatos Ozols úr, ez a »ne­felejcs*, aki, ha gazdáinak úgy tetszett, lépfenévé változott. 13 A mülovar Nincs értelme, hogy teljes részletességgel elmondjam, ho­gyan igyekeztünk Zseleznov- val együtt megfejteni Blake névsorának titkát. Az ibolyák és gyöngyvirágok azonban fo­kozatosan valódi emberekké váltak, akiknek meghatározott címük és foglalkozásuk volt. Zseleznov osztotta nézetemet a virágok és a Blakc ügynö­kei közötti összefüggésről. Mel­lesleg ez nem feltevés volt, ha­nem nyilvánvaló tény. Most már csak az maradt hátra, hogy megtudjuk Ozols címét, és kiegészítő adatokat szerez­zünk, hogy azok segítségével megtalálhassuk a névsoron sze­replő többi személyt is. — Foly tájuk — Szabás művelődési terveiből A nagyatádi járás minden községében elkészültek az őszi-téli művelődési tervek. El­látogattunk Szabás termelőszö­vetkezeti községbe, és a műve­lődési otthon igazgatójától, Rozina Zoltán iskolaigazgató­tól terveikről érdeklődtünk. — A községi népművelési ta­nács éppen a napokban hagy­ta jóvá téli tervünket — mon­dotta. — A községi tanács v. b. s foglalkozott a tervvel, jóvá- íagyta, így legközelebb ismer­etjük a tanácstagokkal is. Cé- unk, hogy minél többen ve­gyenek részt ismeretterjesztő lőadásainkon, öntevékeny mű- észeü csoportjaink rendezvé­nyein és az egyéb kulturális megmozd u lásck on. — Mit tartalmaz a terv? — Nyolc előadásból álló is­meretterjesztő sorozatot indí­umk. Az előadásokat minden második hót csütörtökén tárt­uk. Bizonyára érdekelni tóg­ák a lakosságot az olyan té­mák, mint pl.: »Az űrhajózás«, Babona és tudomány«, »Merre tart a világ mezőgazdasága?« és így tovább. A KISZ- zervezet tagjai »A világ tér-képe előtt« című poli- ikai tanfolyamra járnak. Vezetője Lukács József tanító, ílSZ-tag. Diafilmvetítéseket fiknankétokat is rendezünk, kiszista lányok kérésére límző-varró szakkört szerve- ünk. A szakkör munkáiból ebruárban kiállítást rende- ünk. December 11-ón, falunk ’elszabadulásának 15. évfordu- óján »Mit kapott községünk 5 év alatt?« címmel dokumen- ációs kiállítást rendezünk. A iállítás anvagát a pedagógu- ok vezetésével a kiszisták és úttörők gyűjtik össze és ké- zítik el. — Milyen művészeti mun» kát kívánnak végezni az új népművelési évadban? — Tánccsoportunk már meg­kezdte a próbákat. Hetente két alkalommal, kedden és pénte­ken jönnek össze a fiatalok, szám szerint 18-an, hogy felké­szüljenek legközelebbi nyilvá­nos szereplésükre. A csoport vezetője Lukács Józsefné óvó­nő. A 24 tagú énekkar novem­ber 7-i és a felszabadulási em­lékünnepélyre készül. A szín­játszó csoport Sásdi Nyolc hold föld című drámáját tanulja, melyet december végén szán­dékozunk előadni. Terveztünk még két műso­ros-estet és néhány táncmulat­ságot is. A KISZ-klubban — mely szintén a művelődési ott­honban kapott helyet — heten­te háromszor van klubest. A tavasszal — főként KISZ- íiatalokkal — kirándulást szer­vezünk Kaposvárra, a Rippl- Rónai Múzeumba. A községi népkönyvtárnak sok a fiatal olvasója. Az ő részvételükkel könyvismertetéseket, ankéto- kat szervezünk. » * * Ennyit röviden a szabása mű­velődési tervekről. Három fia­tal nevelő és egy óvónő van a községben, mindegyikük részt vállalt az iskolán kívüli Kul­turális nevelőmunkában. Fel­osztották egymás közt a fel­adatokat. Ha a párt-, a tanácsi és tömegszervezeti vezetők se­gítik őket, s személyes példát is mutatnak a téli terv meg­valósításában, akkor a szahási nevelők munkája szép gyü­mölcsöt érlel meg. Dorcsi Sándor E*pp vagon cukor A Kaposvári Cukorgyárba naponta vagonok, teherautók zázai szállítják a cukorrépát. \ gépek 24 óránként több mint 200 vagon répát »esznek meig« és dolgoznak fel cukorrá, időig majdnem 10 ezer vagon épát dolgoztak fel és mintegy zer vagon cukrot állítottak lő, s több mint 230 vagon szá­ntott répaszelet gyűlt már ösz- ze. A cukorrépa feldolgozásával nyersanyag lekötése. Több mint 15 ezer kataszteri holdnyi cukorrépa termelésére szerződ­tek eddig a gyárhoz tartozó megyék termelőszövetkezetei és az egyénileg dolgozó parasz­tok. Ez a terület a szükséges­nek mintegy 87 százaléka. A répáspusztai Első ötéves Terv Tsz a tavalyinál jóval nagyobb* területen kíván répát termelni: 150 kataszteri hold cukorrépa ü’idejulcg folyik a jövő évi i termelésére vállalkozott.

Next

/
Thumbnails
Contents