Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
•I * T1LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! U ^POSNl'^ MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPOA XVI. évfolyam, 257. szám. ÁRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1959. november 1. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓLc „Megérte, — már mint a szövetkezés" (3. oldalon) Hegesztőt keresnek (4. oldalon) Kulturális melléklet (5—6. oldalon) Őszi rejtvénypályázat (7. oldalon) Világos útmutatás Két napon át tanácskozott a megyei pártértekezlet. E fórum élé részletes beszámolót terjesztett a megyei pártbizottság az elmúlt három esztendőben végzett munkájáról. A referátum után huszonhárom felszólalás hangzott el. A hozzászólások száma is mutatja, hogy nagy aktivitás nyilvánult meg az értekezleten. A küldöttek tanácskozása világos útmutaitást adott a megye kommunistáinak további feladataikhoz Most arra van szükség, hogy pártunk tagjai behatóan tanulmányozzák a határozatot, -magyarázzák meg a célkitűzéseket a pártonkivülieknek, és mozgósítsák őket a feladatok megoldására. Mezőgazdasági megye vagyunk. Éppen ezért munkánk homlokterébe a mezőgazdaság sorsának eligazítását kell állítanunk. A beszámoló ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a legrészletesebben, a mezőgazdaság megoldásra váró problémáira irányította a figyelmet a felszólalóit többsége is. Falusi pártszervezeteink erősítésére nagyobb gondot kelll fordítanunk — hangsúlyozta a vita során Nagy Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője. — Vegyék fel a dolgozók legjobbjait a pártba. A számszerűleg is megerősödött alapszervezet képes lesz arra, hogy betöltse vezető, irányító szerepét. A pártszervezet hatékonyabb munkájával biztosítani tudja a felsőbb pártszervek határozatából adódó helyi feladatok sikeres megoldását —■ hangsúlyozta a' továbbiakban. Kommunisitáiink a nép sűrűjében' élnek. Az ő feladatuk az emberek szocialista tudatának kialakítása. Példamutatással, nevelő szóval tudják e feladatokat megoldani. Ezért ostorozta engesztelhetetlenül Takács István elvtárs — ugyancsak a megyei pártbizottság osztály- vezetője — a kommunista er- kölcsiség megvalósításában mutatkozó fogyatékosságokat. Nem mehetünk el szó nélkül a mindennapok kisebb-na- gyobb rendellenességed mellett. Fegyelmezett, kitartó rmiti,kával ültethetjük át a gyakorlatba a dolgozók felemelkedését szolgáló elveinket. Azt akarjuk, hogy növekedjék népünk életszínvonala. Népszerű, lelkesítő célkitűzés ez? Igen. Tekintsük hát népszerűnek, a nép érdekében valónak azt is, hogy határozottan fellépünk minden lazaság ellen. Azt látjuk, hogy valaki dézsmálja a társadalmi tulajdont? Ne nézzük ezt szótlanul. A termelő- szövetkezet fogatosad nyolc— kilenc óra körül érnek ki a mezőre? Ha van köztük kommunista, fogja be korábban á lovakat, s induljon ő elsőként a határba. Mondják meg elvtársaink mindenkinek, hogy a mezőgazdaság nem tűri a nyolcórázást. Most szorít a munka — rögöket forgat fel az eke, lassan készül el a vetőágy; szorgalmasabban kell dolgozni, megnyújtani a munkanapot, mert nagyobb erőfeszítéseket követel meg az esötlen időjárás. Ha ezt megérttettük az ■ emberekkel, és elértük, hogy eszerint cselekszenek, akkor nyugodtan mondhatjuk; " megtettük a magunkét az ország jövő évi nagyobb darab kenyerének biztosításáért. örvendetesen kiszélesedett szövetkezeti mozgalmunk belső élete, szervezettsége most van kialakulóban. A mezőgazdaságot irányító szervek és a szövetkezetben dolgozó kommunisták elsődleges feladata en- ask segítése. Szilárdítani a munkafegyelmet, megakadályozni az »osszunk szét minden terményt« demagóg követelés érvényre jutását, megalapozni a jövőt, küzdeni a kistulajdonosi szemléletből fakadó torz jellemvonások — az önzés, a kapzsiság, a konzervativizmus — minden megnyilvánulása ellen, erősíteni az egymás sorsáért való felelősség érzését a szövetkezeti tagokban — hangsúlyozottan beszéltek erről a vita részvevőd, köztük Illés Dezső elvtárs, a megyei pártbi- ] zottság mezőgazdasági osztá- ' lyának. vezetője. A felszólaló szövetkezeti elnökök — Loson- czi Pál elvtárs Barcsról, Huszár József elvtárs Samogyszil- bol, Walter Imre elvtárs Rák- siból — közös gazdaságuk példájának ismertetésével . bizonyították : az alapok lerakásánál kell kezdeni a szövetkezet építését Szívós munkát igényel az új gazdálkodási forma megfelelő tartalommal való megtöltése. Ennek érdekében kezdetben áldozatot kell hozni, amely azonban kamatos kamatostul megtérül a továbbiakban. Hogy ezt nem könnyű megmagyarázni? De hiszen azt. minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy az élet nemcsak a mából áll. Meg kell hát fontolni a dolgot, és nemcsak a jelennel törődni, hanem a jövővel is. Nagy felelősség hatotta át a pártértekezletet, amikor az útkereső egyéni gazdák kérdéseire igyekezett választ adni. Egyértelmű, határozott állásfoglalás csendült ki Dögéi Imre elvtárs, földművelésügyi miniszter szavaiból: — A kispar- cellás gazdálkodás nem tudja betölteni a mezőgazdaság hivatását: azt, hogy többet és olcsóbban^ termeljen. Át kell térnünk hát a fejlettebb, a szövetkezeti, nagyüzemi gazdálkodásra. A nagyüzemek fölényét nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat is bebizonyította már. Itt, Somogy megyében, ahol a szántóterület nagyobb része állami gazdaságok és termelőszövetkezeitek kezén van, lehetséges aránylag rövid időn bélül befejezni a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Több felszólaló e feladat megoldásának hogyanjáról beszélt A meggyőzés és meggyőződés vezesse a szövetkezeti úton az egyéni gazdákat. Türelem és okos szó — ez kell ehhez a munkához! Tegyük ismét társada'mi ügy- gyé a falu átalakítását, s a városból, üzemekből érkező agitátorok a helyi kommunistákkal együtt végezzék a felvilágosító munkát. Az újonnan szerveződő szövetkezetek az alakuló közgyűlés után ne maradjanak magukra, segítse őket az első lépéseknél is a társadalom. A megyei pártértékezlet elvégezte tennivalóit Számba vette három év nagy eredményeit, feltárta a munkaközben elkövetett hibákat, rámutatott a fogyatékosságokra, és meghatározta újabb feladatainkat. Megyénk kommunistáinak van mihez szabni cselekvésüket. Dolgozzunk a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek szellemében, a megyei pártér- tekezlelt útmutatása alapján. Ne felöljük — amint arra Szirmai Jenő flvtáns, a megyei pártbizottság első titkára is rámutatott —, hogy feladatainkat csakis a pártonkívüliek cselekvő támogatásával oldhatjuk meg. Valósítsuk meg azt a jelszót, amelyet a megyei pártértekezlet adott ki: “A pártegység további erősítésével, együtt a dolgozó tömegekkel a szocializmus építésének meggyorsításáén*» BÍZUNK IGAZSÁGUNK EREJÉBEN Hruscsov külpolitikai beszéde a Legfelső Tanács szombati ülésén Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának két háza. a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács moszkvai idő szerint szombaton délelőtt tíz órakor együttes ülést tartott. Az ülésen Hruscsov miniszterelnök beszédet mondott a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról. Megállapította, hogy a legutóbbi időben észrevehetően javult a nemzetközi helyzet. A feszültség lényegesen enyhült, kedvezőbbek a lehetőségek a béke megszilárdítására. Nyugaton kezd felülkerekedni a helyzet józanabb értékelése — mondotta. Arra a következtetésre jutnak, hogy a katonai erőre alapuló számításokat a lomtárba keli tenni, a különböző társadalmi rendszerű államoknak ésszerű alapokon békésen együtt kell éte niök. Bízunk igazságunk erejében — hangsúlyozta Hruscsov —, s hittel hirdetjük az egész világnak a szocialista igazságot, a szocializmus előnyeit. Hruscsov határozottan visz- szautasítóttá a burzsoá közéleti személyiségek állításait, amelyek szerint a Szovjetunió csupán taktikai célokat követ, amikor a békés együttélésről beszél. i A marxizmus a munkás- osztály győzelméhez sohasem tartotta szükségesnek a háborút az államok között — mondotta. — A történelem arról tanúskodik, hogy nem a kommunisták, hanem az imperialisták idézték elő a háborúkat. A szovjet miniszterelnök kifejtette, hogy véleménye szerint Macmillan angol miniszterelnöknek a Szovjetunióban tett látogatása jelentős szerepet játszott a szovjet—angol kapcsolatok megj avulásában és az egészségesebb nemzetközi helyzet kialakulásában. A szovjet és az amerikai kormányfő kölcsönös látogatására vonatkozó megállapodásról Hruscsov kijelentette, hogy az messzemenő lépés volt a nemzetközi feszültség enyhüléséhez. Eisenhower amerikai elnökkel folytatott beszélgetéseit j úgy jellemezte, hogy azok lényegesen hozzájárultak az egyetemes béke megszilárdítá- sáhozf Hruscsov kifejezte azt a reményét, hogy de Gaulle led sorrakerülő találkozása hasznos lesz a szovjet—francia kapcsolatok fejlődése és az egyetemes béke megszilárdítássá szempontjából. Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet—francia kapcsolatok remélhetőleg normálisan fejlődnék majd, de megjegyezte, hogy Franciaország részvétele a szovjetellenes katonai tömbökben rányomja bélyegét a francia kormány politikájára. — A szovjet dolgozók kívánják^ hogy Franciaország nagy és virágzó hatalom legyen, békében és barátságban szeretnének élni a francia nép A pel — hangsúlyozta Hruscsov. Hruscsov nagyra értékelte de Gaulle éá Debré realitásokon alapuló kijelentéseit, amelyeknek érteimében az Odera—Neisse-ha- tár megváltoztathatatlan. Mint a szovjet kormányfő kijelentette, az algériai kérdés rendeződésében fontos szerepet játszhatnak de Gaulle-nak azok a javaslatai, hogy az ön- rendelkezés alapján oldják meg a kérdést, már tudniillik akkor, ha e javaslatok nem maradnak csupán szavak. Nyitva áll az út a tárgyalásokhoz — jelentette ki Hruscsov — és a megoldatlan kérdések rendezésével el lehet érni a nemzetközi helyzet további javulását. Az államok most lépnek az ilyen tárgyalások szakaszába, de még teljesen fel kell olvasztani a hidegháború jegét.. Mindenekelőtt a leszerelés kérdését kell megoldani. Meg kell kötni a német békeszerződést. Ezzel kapcsolatban Hruscsov emlékeztetett arra, megegyezett Eisenhower elnökkel abban, hogy »-kívánatos újra megindítani a tárgyalásokat a német kérdésről.« Az európai helyzet még mindig sok nyugtalanságot okoz — állapította meg Hruscsov, majd kijelentette, hogy a Szovjetunió »kész mesz- szemenő lépésekre« és »•mindennemű ésszerű rész- intézkedésre« az európai légkör enyhítése céljából. A szovjet kormányfő ezután kifejtetté, hogy a Közel- és Közép-Keleten bonyolult a helyzet, mert egyes ottani államok területét külföldi hatalmak továbbra is más or -zúgok ellen irányuló katonai készülődések színteréül használják fel. Például Törökországot említette, és kijelentette, hogy elsősorban Törökország biztonságát aknázza alá az a körülmény, hogy ezt az országot katonai támaszponttá alakítják. Az Egyesült Államoknak és néhány más nyugati hatalomLÁTOGATÁS a somogygeszti ül BARÁZDA TSZ SAVANYÍTÓ ÜZEMÉBEN 1950 óta működik a somogy- gesati Űj Barázda Tsz savanyító üzeme. Főleg káposzta, de paprika, vöröshagyma és uborka savanyításával is foglalkoznak. Felvásárlóik a Kaposvári Textilművek, a honvédség és a nagyposta konyhája. Eddig 15 —20 hektó vegyes savanyúságot készítettek, ebből 2—3 hektót már elszállítottak. Most a káposztát savanyítják. A hét hold káposztájukból mintegy 70—80 ezer forint értékűt nyersen adtak el, a visszamaradt mennyiséget pedig ezen az úton értékesítik. A savanyító helyiségben szorgalmas kezek adogatják a káposztát a szeletelő gépbe. Ez a gép óránként két mázsa fejes káposztát aprít meg. Innét a két e célra rendszeresített hordóba és nyolc betonkádba kerül az elszeletelt termény, ott | ledöngölik, ecetelik, majd ! nyomatokkal látják el. i Rövidesen korszerűsítik az í üzemet; az eddig alkalmazott kőnyomaték helyett présrendszerrel szerelik fel a betonkádakat, ez jóval előnyösebb lesz a régi módszernél. A ráfordított költség kifizetődik, mert e melléküzemágukból az idén is mintegy 150 ezer forint tiszta jövedelemre számíthat- nakj Kovács Györgyné, a savanyító iizein vezetője iözv. Pintér Jánosné és Tóth Terka a kádakba » szeletelő gép etetése közben» rakott káposzta sulykolását végzik. nak a Kínai Népköztársasághoz való viszonyáról Hruscsov meaáTapította: ezek az államok másodrangú hatalommá igyekeznek minősíteni ezt a nagy országot. A Kínai Népköztársaság mind a mai napig nem kapta meg jogait az ENSZ-ben. Hruscsov hangsúlyozta, a Kína belügyeibe való beavat- leozás, azok a kísérletek, hogy j mesterségesen »két Kínát« szerepeltessenek, feszült helyzetet teremtettek a Távol-Keleten. Hruscsov kifejezte meggyőződését, hogy Tajvan és a többi kínai sziget egyesülni fog a kinai anyaországgal. Ebben a kérdésben határozottan támogatjuk a Kínai Népköztársaság kormányát — jelentette ki a szovjet kormányfő —, és a jövőben is ezt tesszük. Hruscsov rámutatott, hogy az Egyesült Államik a Jelek szerint nem törekszik háborús konfliktusra Koreában, és így kedvező feltételék alakulnak ki a koreai kérdés végleges megoldására. Azzal kell kezdeni, hogy kivonják a külföldi csapatokat Dél-Koreából. Hruscsov elmondotta, hogy a Szovjetunió javasolta á ta ános és teljes leszere és lehetetlenné tenné a háborút. Megelégedéssel állapította meg, hogy Eisenhower kijelentette; megoldást kell keresni a leszerelés kérdésére. Az e kérdésben tartandó tárgyalások szempontjából kedvező az a válasz is, amelyet Macmillan, Nehru, Sukarno és más államférfiak adtak a szovjet javaslatokra. Leszerelési javaslatait előterjesztve a Szovjetunió emberbaráti célokat követett — mondotta Hruscsov. — Arra törekszik, hogy a háború kiküszöbölődjék a társadalom életéből. Nem akarjuk katonai cél- lokra felhasználni azokat az előnyöket, amelyekkel rendelkezünk és amelyek a szocialista országok fejlődésének irányában növekednek — jelentette ki Hruscsov. Hruscsov ismét hangsúlyozta, hogy ha a nyugati hatalmak nem hajlandók elfogadni az általános és teljes leszerelést, a Szovjetunió kész megegyezni részleges lépésekben is, kész megvitatni a javaslataihoz fűzött módosításokat és kiegészítéseket, hajlandó más javaslatok megvitatására is. A szovjet kormány — mondotta Hruscsov — teljesen osztja azt a véleményt, hogy kívánatos a kormányfői értekezlet mielőbbi összehívása. Ezen az értekezleten a legfontosabb helyet a leszerelés kérdésének kell elfoglalnia. Ezenkívül meg kell vitatni a német békeszerződés megkötésének kérdését és a nyugat-berlini helyzet rendezését, valamint egyéb általános érdekű nemzetközi kérdéseket. A szocialista világrendszer minden országa összeforrot- tabb, mint valaha. Ezek az országok annak a történelmi feladatnak megoldásáért szállnak síkra, hogy megmentsük az emberiséget a háborúidéi, és biztosítsuk a néjsek fejlődését a béke és a társadalmi haladás útján. A Szovjetunió sikeresen oldja meg a kommunizmus építésének feladatait, és az erőteljes felemelkedés útján halad — állapította meg Hruscsov, majd a szovjet dolgozók hőstettének nevezte, hogy egy esztendő — 1959 — leforgása alatt három űrrakétát bocsátottak fel. Végül szerencseki- vánatait fejezte ki a tudósoknak a Hold túlsó oldalának lefényképezéséért. (MTI)
