Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-10 / 238. szám
Szombat, 1959. október 1®6 SOMOGYI NÉPLAP ÚTTÖRŐK KÖZÖTT KÖNYVÚJDONSÁGOK A KULTÚRA SZOLGÁLATÁBAN Még melegít a délutáni nap, nem lehet ily énkor négy fal közé szorítani a gyerekeket. Uttörőfoglalkozás van a Barcsi Általános Iskola udvarán. A fiúk figyelmesen hallgatják Pálos József testnevelő tanárt, akta sportköri foglalkozásokat, a téli program részleteit és a nyári tá^óropás előkészületeit I beszéli meg a pajtásokkal. j Kérdések viharzanak, s az út- I török maguk is elmondják, mit, hogyan lehetne ' csinálni. Ezalatt a lányok Zákány Tiborivá vezetésével kézildbdúzni tanulnak, és 'megpróbálkoznak a kétkapus »edző-mérkőzéssel« is. Egy pajtás éppen a nyári táborozásra jelentkezik. A fiúk eav csoportja. A lányok még kissé gydkorlatlanul vezetik a labdát. Amikor vége a foglalkozásnak, nem árt papírra rögzítem a hallottakat. Vitorlással as Atlanti-óceánon át A népszerű Olcsó Könyvtár újabb jubileumot ért meg: 250. kötélként Ady Endre válogatott verseit adja közre A tűz csiholója címmel. Uj kiadásban látott napvilágot Villon »A nagy testamentumba Vass István fordításában és bevezető tanulmányával. A Magyar Helikon Zichy Mihály rajzaival újra közreadta Arany János balladáit és Radnóti Miklós dokumentumkötetét. A Kínai Könyvhétre jelent meg a Modern Könyvtárban a nagy kohó című mai novellagyűjtemény, Csü Jüan »Száműzetés« című színműve és Lu Hszin Régi mesék mai szemmel című írása. A Kossuth Kiadónál jelent meg Miao Csu-huang munkája, »A Kínai Kommunista Párt rövid története«. Díszes selyem- és bőrkötésben adta ki a Magyar Helikon két kötetben Lev Tolsztoj Háború és békéjét. Újra megjelent Babits Mihály nagyszabású társadalmi regénye, a Halál fiai két kötetben. Az Európa újdonsága a Mai francia elbeszélők című dekameronkö- tet. A Világirodalom Klasszikusai sorozatban látott napvilágot Olb- racht két regénye, az Átok völgye és Nyikola Suhaj, a betyár. A Gondolatnál jelentek meg Cicero válogatott müvei, A filozófia története, Thomwild rnun- ■ kaja, A sebészet évszázada, I Meek: Tanulmányok a munkaértékelméletről, Leopold Infeld Ein— Kezdődik az előádás! — Ismerős ez a mondat a Nagy- baráti Állami Gazdaság üzemegységeiben, sőt Bolháson, Szentán, ötvöskónyiban is. Mikor elhangzik, csendesül a morajlás, a teremben elfújják a petróleumlámpát, s Mózes László moziigépész keze mozdulatára halk zümmögéssel fordul az orsó, pereg a film. A hét meghatározott estéin a fiatal, szakmáját igazán szerető mozigépész segítőtársaival — akad mindig — felpakolja a Zetorra a vetítéshez szükséges kellékeket, s az előre meghirdetett program szerint elindul a célállomás helyéül már korábban megjelölt üzemegységbe vagy faluba. Várják őt. Sohasem fogadja üres terem. Az összegyűlt nézők, volt rá eset, hogy futárt küldtek eléje. »Mi van, jön-e már?« Ha netán elmarad az előadás, alig győz magyarázkodni: »Nem volt gép... megsüllyedtünk... Két német nő és egy angol író 12 méter hosszú vitorlással átszelte az Észák-Atlanti- óceánt. Hét hétig tartó utazás után a rumokban egy írországi kikötőbe érkeztek meg. A két német nő — az egyik 22 éves, a másik 28 — a főzést, illetve a navigációs teendőket látta el. Az angol író megérkezésükkor I elmondotta, hogy eredetileg llégy hét alatt akarták megtenni az utat, azonban váratlanul olyan viharos szakaszba ér- | kezt&k, hogy útjuk három hét- i tel eltolódott. Az első négy ' hétben, mint mondotta, kitűnő i ellátásuk volt, az utóbbi három hétben azonban szinte kizárólag babon és rizsen éltek. elősfcein műve és hatása korunkra ci-i , , mű munka és a Realizmus és na- net11 küldtek. íaejeDen a rumét, udvarán, idős nénik is jönnek, van. Bolháson is rövidesen lerÍOIS!!f™USK,.?Í™í,,?',üÍÍ;emélly 5f?" mit tehettem volna?« Érveit Kezükben föltartott székkel rakják az első oszlopokat, 3 kénytelen-rkeUetlenül elfogad- utat kérnek, s közben érdek- maholnap itt sem kell agregáják ugyan az embereik, de lel- lödnek: »Könnyeztél» vagy ne- tor. Vajon egy-két év múlva* kük mélyén ott él egy kis hi- vettető filmet rejt-e a doboz«, mikor már. mindenütt helyben ra Zolt ín összeállításában és szavával. A Képzőművészeti Alap kiadta az 1919-es Újságrajzok gyűjteményét, a Szépirodalmi Kiadó pedig Móricz Zsigmond Tanulmányok, cikkek című kötetét. A Magvetőnél jelent meg Szabolcsi Miklós tanulmánykötete, a Költészet és korszerűség és Komi ős Aladár néger versfordítás-gyűjteménye, a Harlemi árnyak. A Szépirodalmi Kiadó újdonsága Barta Sándor Pánik a városban című novellás- kötete. Uj ifjúsági művek: Nagy Zsuzsa új regénye, A huszonnegyedik óra, Hegedűs Géza könyve, A költői mesterség, Fekete István kalandos regénye, A kék sziget és Szabó József »Klári«-ja. tétlenség: »Miatta mulasztottuk el ezt meg ezt a filmet«. Bolháson például ő volt a film követe. Mig nem járt ki a faluba, csak néhány lelkes Ötvöskónyiban már filmbarát akadt. (Bolhástól Barátiig főleg ősszel,, kényelmetlen az út.) Azonban mióta minden hét szombat estéjén ott berreg a Zetor a vendéglő Mózes László 1953 óta járja is lesz mozi, gondol-e \ialaki a gazdaság üzemegységeit s a. arra, hogy a barátiak mozigé- közeli falvakat. Állandóan pésze egykor mennyi örömet szűkül, kisebbedik a körzete, szerzett azoknak, akik várták villany érkezését. A negyvenegyedik MIT MOND “ S’ a szénelláíásról? A Május 1 utcai TÜZÉP-te- lep még nem nyitott ki, de vezetője, Erdős Lajos már itt van 7 óra óta. Elmondja, hogy a múlt hét péntekjén érkezett 90 mázsa nagymányoki, pécsi és hidasi brikett. Kedd reggelre már eladták, ötszáz mázsa II. osztályú komlói dió áll a hátsó udvarban, de nem szeretik az emberek, mert sok benne a pala és más éghetetlen anyag. Fa van, ezzel tárolási nehézségek járnak, s szén nélkül nem is árusíthatják. Várnak 21 vagonnal a különböző szénfajtákból, közte lesz 4—5 vagon jó minőségű mányoki brikett. Sokan kifogásolták, hogy ezen a telepen néhány forinttal drágábban adják a tüzelőt. Hivatkoznak a szállítás költségeire, s ezt megfizettetik a vásárlóval. A TÜZÉP-nek kellene valahogyan megoldania ezt a problémát, hiszen az erre lakók közül sokan inkább a cseri sorompóhoz mennek; ott olcsóbban vásárolhatnak, a különbözeiből kitelik a fuvar is. A Május 1 utcában vásárlók megkedvelték a hidasi brikett néven ismert, kockára préselt lignitet. Jól ég, szívesen veszik, s adnak is — ha van belőle — annak, aki kéri, a tilalom ellenére is, amely kimondja, hogy csak közületek- nek árusíthatják. A cseri sorompónál lévő telephez hajnali 4 órakor vagy korábban is odamennek sokan. Végvári Dénes a vasúti árupénztárban dolgozik. Éjszakás volt — szolgálat után idejött egyenest —, látta, hogy négy vagon szenet kapott ezen a napon a város. Egy hét óta jár ide, nem tudott venni eddig, elfogyott mindig, mire sorra került. S a mai szállítmány is valamennyi II. osztályú. Többek véleménye szerint Kaposvár szénellátása évek óta nem volt ennyire kifogásolható. Könnyű, kályhában is jól égő szénfajtákat nyáron tárolt ugyan a telep, de akkor — akik ismerik — nem vásárolták, mert a télre nagyrészt elporlik. És sok embernek ebben az időben még tárolási problémája van. Őszi Ferenc és Fodor Jánosáé azt panaszolja, hogy szeptemberben csak utalványosok- nak adtak szenet. (Pontosan: a mennyiség 70 százalékát.) Kevés a szén. Aki nem tud jönni hajnalban, az idejárhat hetekig, esetleg hónapokig, mint Szabó Nándorné, aki máskor mindig megvette augusztusban téli tüzelőjét, s most szintén itt áll a sorban. Az irodából kiszólnak: A mányoki brikett elfogyott, s elmondják, hogy naponta kb. százan keresik fel a telepet, és átlagosan napi három vagon szén érkezik. Ebben a hónapban várnak még negyven vagon mányoki brikettet (ebben lehet I. osztályú is), húsz vagon pusztavámi B. diót, Komlóról húsz, Balinkáról tíz vagon szenet. Ha hozzászámítjuk a telepen tárolt 80 vagon komlói diót (a megyei tanács pl. csak ezzel tüzel) és a 40 vagon pécsi iszapot, akkor a mennyiséggel nincs is különösebb baj, a minőséggel azonban nemigen dicsekedhet a TÜZÉP. Szemüveges, szőke fiatalember a Textilművek újítási felelőse. Előtte a nemrég beküldött újítási javaslatok. — Szampl Tibor 25 éves gépésztechnikus vagyok. Mostanában csak az újítókkal foglalkozom — ad felvilágosítást. — Negyvenet tartok nyüván az üzemben. Mindegyikük tevékeny újító, de SomöSkövi István, Horváth István. Farkas meghatároztuk őket Albert, Mátok József, Balogh István nevével gyakrabban találkozom az újítási javaslatokon. Mindig azért ütik a fejemet, hogy nem megy az üzemben az újítás. Megy? Nem megy? Döntse el, kérem. Mondok egy-két adatot: tavaly 39 megtakarítás. Tíz újítást hoz« tak a legutóbbi hónapban, 21-et augusztusban ... Az újítási feladattervről? Azt mondhatom, hogy oevált. Az elkészítése és kifüggesztés« utáni 2 hónapban annyi újítási javaslat érkezett, mint más tor egy év alatt. Félreértés ne essék, a feladatok nehezebbek voltak, de segített az, ' hogy Nem akarok dicsekedni negyven újítónkkal, de ötletes emberek. Egy a hibájuk, hogy csak nagyobb ünnepek előtt látnak munkához, amikor több pénz kell. Jól meigférünk együtt, ösz- szeforrtunk. amit az is bizonyít, hogy vasárnap különezer forint újítási díjat fizet autóbusszal Budapestre metünk ki. Ebből az; üzemnek 471 ezer forint megtakarítása származott. Ez év első felében 10 ezer forintot fizettünk ki újítási díjként. 105 ezer formt volt az újításokból származó gyünk, hogy megnézzük az újítómozgalom 10. évfordulóján rendezett kiállítást. Azt hiszem, nem fogjuk megbánni. Sz. N. TEREFERE Nincs olyan óra, amely csalhatatlan pontossággal mérni tudná, hogy mióta tart már az a hol halkuló, hol felerősödő, egyszer suttogássá, máskor nevetéssé szélesedő monoton zaj, amelyet asszonyt te- referének neveztek el nem minden kajánság nélkül a női nem hihetetlen beszédtehetségének legnagyobb ismerői. Bezár a háztartási bolt? Odaég a rántás? Nem készül el idejében az ebéd? Mindezek a kérdések lényegtelenné törp ülnek, ha három olyan jó beszédű teremtés össze kerül, mint azok, akikről itt szó lesz. A szenzáció garasát Juli néni tette le, az a Juli néni, mk i emberemlékezet óta takarítónőként keresi a kenyerét. Nem fiatal már, s igen régen ide vetette a Dunántúlra az élet viharos hullámzása a kiskunok őshazájából, mégis olyan ízes a beszéde, olyan olajozottan bugyognak ajkán a zengő-zsongó 5 betűk, hogy gyönyörűség hallgatni. Titkon mosolygó társaságának azt meséli nagy hévvel, lelkesedéssel, hogy képzeljék csalt el, augusztus 20-án ö előtte meghajtották az országzászlót! Életének a legszebb eseménye volt ez, igaz, ismerős ember vitte a zászlót, Kómár Pista, de hát az mindegy. Ő egy semmi kis asszony, egy takarítónő. Képzeljék csak el, mi »lőtt« volna, ha a múltban hajtották volna »mög« azt a zászlót. így mondja: — Azt hiszöm, régem, rossz lőtt volna mind a kettőnknek. Neki is, de neköm is. Hálálkodik a kis- öreg, fantáziái, mert nagyon azt akarja, hogy a többiek is átérezzék az ő nagy örömét. Bözsike — aki afféle vénlány, képviseli most itt a tagadás szellemét —, arigív látszik, hogy majd elsorvasztja a szívét a sárgának mondott irigység. Nem is hagyja annyiban a dolgot. — Nem az országzászló volt az, mámám! — Dehogynem, leiköm! Az volt, piros- fehér-zöld, csak úgy lobogtatta a szél — köti az ebet a karóhoz Juli néni pirosló ábrázattál, mert nincs éppen ínyére, hogy akad, aki kételkedik. Mondogatja is csendes duruzsolón, hogy »régön« járt ugyan iskolába, de azért »mögtanvlta«, milyen az ország zászlaja. Érzi, ha vége a zászló nimbuszának, akkor az ő nagy tisztességének is vége. Bözsi azonban, akit az irigykedés edzett a többinti erősebb lélekké, vem enged a negyvennyolcból. — Az nem az országzászló volt, mert az országzás- ló színe kék meg sárga. Mit sem ér Juli néni csendes tiltakozása, hogy az Kaposvár zászlajának a színe. Bözsi csak hajtja a magáét, mint afféle iskolázott ember. Mit is vitatkozik vele Juli néni, aki csak ahhoz ért, hogyan kell fényesre pásztázni a padlót, parkettát. Juli néni pedig már majdnem sír, mert ha így igaz, ahogy itt ez a szikár nőszemély mondja, akkor vele nem történt tulajdonképpen semmi csodálatos, akkor ő hiába szőtte azokat a meséket, hogy mi történt volna, ha ... Most kétségbeesetten néz körül, és pillantása megpihen segélykérőén a jóindulatúan mosolygó harmadikon, aki eddig nem szólt a vitába, de most a diadal mámorában lubickoló Bözsikéhez fordul: — Te, aranyom, mi együtt jártunk iskolába. Tényleg hiányoztál azon a napon, amikor azt tanultuk, hogy milyen a magyar zászló?! A megszólított fü» lig vörösödik, aztán hirtelen eszébe jut, hogy ő tulajdonképpen a húsboltba indult. Juli néni pedig boldogan lélegzik. fel az ajtó csa- pódása után. Újra kezdi a mesét eseménytelen, életének legszebb pillanatáról, amikor zászlóval köszöntötték őt, a »nyomorúságos kis mu n* kásasszonyt« .., L. I,
