Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-09 / 237. szám

SOMOGYI NÉPLAP

5

Péntek, 1959. október 9,

TÍZÉVES A SZÖLLŐSGYÖRÖKI GYERMEKOTTHON

Bágyadt sugarú őszi délelőtt. Az egykori Jankovich-grófok 36 holdas parkjának faóriásai bánatosan hullatják leveleiket a lassan-lassan sárguló fűre. A fák közül labdázó gyermekek kacaja csilingel az országúton közeledő felé.

— Száz 6—10 éves gyermek otthona most a volt grófi kastély — mondja Kentner Lajos, az intézet igazgatója, amikor végigkalauzol a hatalmas barokk stílű épületen. A boltíves szobákban korszerű, csőbútorokkal felszerelt parkettás tantermeket, ragyogóan tiszta éttermeket, központi fűtéses, csempézett mosdókat és mellékhelyiségeket, takaros hálókat, ízlésesen berendezett társalgói találtunk. Ez utóbbiban még televízió is van. A falról. megyénk nagy mártírjának, Latinka Sándxyrnak az arcképe néz a belépőre.

— Nem volt 'mindig ilyen szép ez a gyermekotthon. Ütött-kopott épületben kezdtük el a munkát tíz évvel ezelőtt — emlékszák vissza Kentner elvtárs —> « úgyszólván a semmiből kezdtük megteremteni ezt a párját ritkító, szép otthont.

A gyermekotthon életének minden mozzanatára kiterjedő munkaterv szerint dolgoznak itt. Ez az igényes munkaterv az első — és legfontosabb követelményként — a politikai, és szakmai továbbképzési állítja az intézet dolgozói elé.

Igen fontosnak tartják az esztétikai nevelést, ami annyit jelent, hogy a gyermekotthon kis lakóival megismertetik és megszerettetik nevelőik — minden értelemben véve — a szépet. Ez annál inkább jelentős, mivel a gyermekotthon lakóinak egy része elhagyott, árva gyermek, sőt olyan kisfiú is akad, aki — szerencsétlen családi körülményei miatt — már egészen kis korúban az utcára került, majd gyermek- bvróságra és onnan ide, a szöllősgyöröki gyermekotthonba, ahol ma már a legjobbak közé tartozik.

Aranyszínű, délutánba hajlify

az idő. Az intézet mögötti parkban járunk. Kentner elvtárs lelkesen magyarázza:

— Ezen a helyen építjük fel

mintegy 10 milliós költséggel új, korszerű nyolcosztályos általános iskolánkat. Emiit pedig megkezdik a mélyfúrást. Rövidesen artézi vizű uszodánk is lesz

__

S

zöszke gyermekarc, meleg barna szem. Paliess J^acikának hívják a kisfiút. Hatéves, itt rohan el mellettem barátjával, a nagy csontú, mosolygós, kék szemű Lévai Pityuval.

— Hogy érzed magad ebben a szép intézetben?

— Jól.

— Jó volt az ebéd is — böki ki a szót Lacika. — Tetszik tudni, valami jó leves volt...

— Aztán? — vetem közbe.

— ... aztán rántott hús uborkasalátával és krumplival. És mákos kalács.

— Elég volt? — kérdem tovább.

— Még hagytam is. Hozzak belőle?

Amikor látja, hogy mosolyogva nemet intek, kezet ráz velem, mint egy felnőtt, és barátjával összefogózva szalad a hinták felé.

Az árnyékok már hosszúra nyúlnak a parkban, amikor búcsúzom az igazgatótól és a sok kisfiútól, akik — úgy érzem — meleg fészekre leltek a szöllősgyöröki gyermekotthonban.

Hock Jáno3

Ha lúd, legyen kövér...

M. mondja Tóth Lajos né kéthelyi gazdasszony.

Zselicatégi egyéni gazdák látogatása a somogyszili Petőfi Tsz-ben

A Kaposvári Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya és a járási Hazafias Népfront-bizottság a napokban termelőszövetkezeti látogatást szervezett Somogyszil termelőszövetkezeti községbe. A látogatáson a zselicségi és kaposvári egyéni gazdák vettek részt — mintegy 120 férfi és nő. A vendégeket Simon Lajos, a népfrontbizottság elnöke. Huszár József, a Petőfi Tsz elnöke és Sá_ moly József, a helyi népfront- bizottság elnöke fogadta. Először a gépállomás helyi brigádszállását tekintették mega látogatók. 33 erőgép és a hozzájuk szükséges munkagépek tartoznak ide. A brigádszállástól nem messze, a 20 férőhelyes terv alapján épülő 60 férőhelyes, palatetős sertésfiaztató váltott ki elismerést a vendégekből.

A sertésfiaztató elé két 600 férőhelyes hizlaldát, egy ötezres csdrkenevelőt és egy ötszázas baromfiólat építenek. Ez utóbbiban lesz a tsz baromfi törzsállománya.

Olcsónak és ötletesnek találták a látogatók a régi lábaspajtából átalakított 80 férőhelyes marhaistállót. Ma még szarvasmarhák helyett műtrágyát tartanak benn.

— Ez a nagy mennyiségű műtrágya — világosította fel az elnök a látogatókat — szinte alig került pénzünkbe. Tavaly ugyanis két és fél mázsa műtrágyát használtunk fel holdanként, így — a 3004-es rendelet értelmében — 258 000 forint állami kedvezményben részesültünk.

Innen a 60 férőhelyes lóistállóba mentek a látogatók. Ezt az épületet Thuri Lajos 28 holdas volt egyéni gazdától 15 évre bérelte a tsz.

A vendégek közül többen kíváncsiak voltak, hogy érzi magát a közösben a volt 28 holdas gazda. Huszár József tsz- elnök adott erre választ.

— Úgy gondoljuk, nagyon jól. Mi is meg vagyunk elégedve munkáiéval. Az 1-es brigád legjobb dolgozói közé tartozik. Egy alkalommal például — nem is kértük rá — saját fűkaszáló gépével dolgozott a közösben.

Sok látogató szorított kezet és kívánt jó munkát a répasorok kiszántását végző 63 éves Puska István bácsinak.

— Jó itt, bátyám? (mármint a közösben) — kérdezték tőle. — Mert csak úgy lépünk ám be mi is.

Az idős, tavaly még 18 hold saját földjén küszködő bácsi csak mosolygott a kérdésen.

— Hogyne volna jó — válaszolta —, csak dolgozni kell, és van jövedelem. Nekem eddig 233 egységem van.

A marosdi határban egy kicsit összeráncolódott a vendégek homloka látva, hogy olvadnak nagy táblákká a keskeny kisparcellák, de meggyőződtek ennek előnyeiről. Egy 55 holdas búzával elvetett tábla szélén . Laki István hedrehe- lyi tsz-tag hajtott derékkal vizsgálgatta a keresztsoros vetést és a szépen elmunkált földet.

— Szép, szép — gyönyörködött benne.

— Igen — hagyta rá Ber- náth István 12 holdas szentba- lázsd gazda. — Volt hozzá gépük, elmunkálhatták. Nem kell nekem mondani, hogy jó a nagyüzem, tudom magamtól is. Négy évig voltam tagja a tsz- nek, csak hát 56-ban felbomlott ;::

Megtekintették a látogatók a tsz újonnan és régebben épült gazdasági épületét A szép, jófajtájú és jó minőségű állatállományt is. Különösen tetszett nekik a gadácsmajori 100 férőhelyes, koporsófödémes marhaistálló, a hatvan férőhelyes, szalmatetős. szabadszállásé szarvasmarha-istálló, a központi majorban a 100 férőhelyes, új típusú, magtárpadlá- sos, őnitatós marhaistálló, ahol a takarmányozást függesztett

csillerendszerrel kívánják majd megoldani. A mellette épülő kétszer ötven férőhelyes tehénistállónál, mélyet külön te ^házzal, trágyafűtéssel és kifutóval építenek, Reich Antal cserénfai középparaszt fejét csóválta a csodálkozástól: — Hát ezt valóban csak úgy lehet elhinni, ha látja az ember —1 mondta.

Igen, így igaz. Sok mindent nem hittek volna el ezek a még egyénileg gazdálkodó emberek, ha most nem láthatták

volna.

— Nagy eredményeket értünk el, de sokat is kellett doL gozni értük — mondta Huszár József tsz-elnök a közös ebéd befejeztével. Kezdetben , nem így álltunk. 1949-ben mindösz- sze 19 család 240 hold földön rakta le a hatalmas gazdaság alapjait. Az első évben csak 13 forint volt egv munkaegység összértéke. Jószágállományunk alig volt. Sok. buktatót kellett azóta leküzdemünk. 53- ban a Nagy Imre-politika, 56- ban az ellenforradalom bomlasztotta sorainkat. De kitartottunk. Tavaly , egyesültünk Gadáccsal, s közös erővel 1 láthatták — szép eredményeket értünk el. 544 család 6500 hold földön gazdálkodik. 800 szarvasmarhánk. 223 lovunk ős 725 sertésünk van.

__ A fel nem osztható szövetkezeti vagyonunk 841 ezer forint. A tagoknak munkaegységenként havonta 10 forint előleget adunk. Eddig csaknem 1 millió forintot fizettünk ki előlegként.

A

z elnök szavait figyelemmel hallgatták a vendégek. A zselicségi falvak még egyénileg dolgozó gazdái sok kérdésükre kaptak választ, s közelebb kerültek a kollektív gazdálkodás előnyeinek elismeréséhez. Innen pedig már csak egy lépés hiányzik: az elhatározás.

Szentai Sándor

A szavak tükrében

A mai fiatalok többet tanulnak, mint a letűnt kor ifjúsága. Rendszeresen járnak színilázba, hangversenyre, rádiót hallgatnak, és mint az eladott könyvek száma mutatja, többet olvasnak is- Szabad idejükben pedig nem lumpoknak, mint a Mikszáth és Krúdy által1 megénekelt hajdani ifjak, hanem sportolnak és kirándulnak, tékát egészséges életet folytatnak, mégis egyesek közülük — nem is kevesen —, ha összekerülnek, az alvilág nyelvén beszélnek, és virtust iáinak abban, ha modorukkal és magatartásukkal rácáfolhatnak nemcsak nevelésükre, hanem arra az értékre is, amit magukban hordoznak.

Csinos, fiatal fiúval beszélgettem, aki most végezte iskoláit, s panaszkodott, hogy hiányzik neki a társaság.

Csodálkozva néztem rá, kérdéseket tettem fel, és ő lassan, egy kissé restellkedve elmondta, hogy miért van egyedül.

— Lehetséges, hogy bennem van a hiba, nem tudok olyan lenni, mint általában a többiek. Nem tudom felvenni a modorukat, magatartásukat, ezért inkább visszahúzódom tőlük. Nem megy ez könnyen, hiszen nap nap után kapok meghívásokat, és mert nem akarom, hogy különcnek tartsanak, el is megyek ide-oda. Múltkor egy fiatal leány hívott meg. Együtt jártunk egyetemre, kiváló tanuló volt, és feltűnően csinos is. Örömmel mentem el. hiszen tetszett a lány, és reméltem, hogy náluk hozzám való társaságot találok. Amikor megérkeztem, már javában folyt a társalgás. Eleinte az az értésem volt, hogy nem is hazám nyel- különös tolvajnyelven, amelyet nem értek. Csodálkoztam, azt hittem, ilyen nyelven csak alvilági jasszok és huligánok beszélnek. Úgy tűnt, mintha ezek a lányok és fiúk valami ismeretlen okból elhatározták volna, hogy szerepet játszanak. Idegen magatartást és beszédmodort vettek fel. hogy eltakarják igazi lényüket, elfeledtessék, hogy rendes dolgozó szülők gyermekei, hogy iskolába jártak, s műveltséget, szakmai tudást szereztek. Szép fiatal lányok ajkáról csak úgy röpködtek az olyan kifejezések, amelyeket általában csak magukról megfeledkezett, ittas emberek szájából hallottam.

— Álmélkodva néztem arra a fiatal lányra, aki meghívott. Szorongva kerestem benne azt az értékes lényt, akit megismertem. Szerettem volna vállon ragadni, megrázni, hogy felébredjen ebből a gonosz varázslatból. s viselkedjék és beszéljen úgy, ahogy az méltó

hozzá, az egyéniségéhez, a fiatalságához. a szüleihez, a műveltséghez, amit elsajátított, az egész komoly, dolgozó társadalomhoz. Próbáltam a nagarn módján irányítani a társalgást, de éreztem, hogy nevetségessé válók. Nem tehettem mást, elhallgattam, és valamilyen ürüggyel elmentem. Azóta találkoztam vele, de sajnos, nem láttam többé se szépnek, se vonzónak. Már csak azt a közönséges szavakból, nyegle magatartásból szőtt álarcot láttam rajta, amelyet divatból vagy valami különös virtusból vett magára ...

Tudjuk, hogy nem lényeg ez, hanem külsőség, de a kimondott szavak tükrében megmutatkozik egy ember, és nem mindegy, hogy pocsolya tükrözi-e vissza arcunkat, vagy pedig egy tó kristálytiszta vize.

L É.

cAz ájf kabátdiaat

kialakult már és a divatbemutatókon látni gazdag változatát. Az új kábátdivatra jellemző, hogy nagy a gallér, és szélesen kihajlik, úgy terül puhán a vállra. A nyakat magasain keretezi. A klasszikus rever is nagyobb és szélesebb, a hátsó gallér magasra felhajtható.

Érdekes dísze a kabátnak a nagy gallér, de nem ez egyedül. A kézelő és a zseb szélén rojtozás. Aa anyagot rojtozzák. Bársony díszíti a revert, a gallér szélén keskeny bársony pánt látható.

A kabátok vonala lefelé bővül, egyik szabásnál enyhén, a másiknál bővebben. Sokan örömmel fogadják, hogy a redingot is visszatér a divatba. Ez azt jelenti, hogy a jó forma igen jól érvényesül a szinte minden alakhoz illő kabátnál. Az kétségtelen, hogy ez a szabás karcsúsít.

A paszpól is bevonult ismét a divatba. A divatkollekciókban látni paszpoldiszítéses kabátokat. A gallér, a kézelő, a gombolás- pánt szélén vonul a paszpól.

Általában az az elv, hogy a kabát meleg és könnyű legyen. Ez szabja meg, hogy milyen anyagot használjanak fel a kabátok készítésénél. Változatos az anyag nagyon. A magyar ipar bőven termelt kabátanyagokat.

Nem állapítható meg, hogy melyik a legkedveltebb divatszín. A színt mindenki egyéni ízlésének megfelelően választhatja ki. Tekintettel a széles gallérú kabátokra, a nyak szabadon marad, és nem zárul szorosan — néhány szabásmintáitól eltekintve. Ez a laza, levegős szabás azonban azt eredményezi, hogy a meleg megtartása érdekében jól hasznosíthatók a sálak. Itt sem lehet merev szabályt adni. A sál anyagának és színének mindig olyannak kell lenni, hogy összhangban legyen a kabát anyagával és színével.

Szürke flausch kabát, elején levasalatlan hajtással.

KOZMETIKA

A legszebb arcon is akadnak fekete pontok (mitesszerek) és tág pórusok, különösen ilyenkor, a nyáron át bőségesen használt napolajok és krémek hatására. A fekete pontok egyetlen orvossága az alapos kitisztítás. Akinek nincs módjában ezt kozmetikus szakemberrel elvégeztetni, saját maga is hozzáláthat. Az arcot először gőz fölé hajolva felpuhítjuk. Ha zsíros a bőrünk, a vízbe húsz csepp benzoetinktú- rát, ha pedig száraz, húsz darab kamillavirágot dobunk. A fekete pontokat tiszta ruhába csavart ujjunkkal távolítjuk el, nagy erőt azonban sohase alkalma zzunk.

Ha valamelyik pont makacsul ellenáll, otthagyjuk, kevés szappanhabot teszünk rá éjszakára, reggel meleg vízzel megmossuk, és már könnyen el tudjuk távolítani. Kitisztítás után az arcot 90 fokos alkohollal vagy jó minőségű kölnivízzel dörzsöljük át.

Tág pórusok hosszabb kezelési igényelnek. A mosdóvízbe néhány hétig egy evőkanál pinere- böraxot teszünk, utáni mindig hideg vízzel öblítjük le arcunkat. A tág pórusokat pedig minden este alkohollal vagy citromlével dörzsöljük be. Ezekre a helyekre lehetőleg ns használjunk krémet

A VITAMINOKRÓL

Az őszi—téli étrend összeállításánál feltétlenül szükséges a vitamint tartalmazó élelmiszerek ismerete.

Az »A«-vitamin a szemet erősíti, háravédö szerepe van. Naponta 2 mílligramra van szüksége a szervezetnek. Általában a vörös színezésű gyümölcsök és zöldségfélék tartalmaznak »A*<- vitamint. Ilyen a sárgarépa, barack, málna, paradicsom, pirospaprika, a húsok közül a vese, a máj és a bálikra.

A ^«-vitamin az idegeinket óvja. Sok >*B 11« vitamint tartalmaz az élesztő, a sertéshús, a lencse, a tojásfehérje. «-B 2« vitamin van a májban, a malátában, babban, borsóban. Ebből is naponta 2 milligramm szükséges.

►>C«-vitaminból igényel legtöbbet a szervezet. A napi adagot - 125 milligrammot - tartalmazza: egy nagyobb citrom, egy kiló szőlő. Igen sok »C«-vitamin van a csipkebogyóban. A bogyót házi feldolgozásnál úgy főzzük, hogy az értékes vitaminok megmaradjanak benne.

»E«-vitamin igen kis mennyiségben található a növény- és húsféleségekben. A dió és a pörkölt szójabab fogyasztása biz® tosíthatja a szervezetnek szüksA» ges mennyiséget.