Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-08 / 236. szám
SOMOGY] NÉPLAP 5 Csütörtök, 1959. október *. A termelőssövetkezetek gazdasági helyzetéről tárgyalt a Nagyatádi Járási Tanács (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Tanács legutóbbi ülése elé Seress László járási tanácselnökhely et.tes terjesztett beszámolót a járás tsz-eimek gazdasági helyzetéről. A beszámoló részletesen elemezte a termelőszövetkezeti mozgalom egészséges fejlődését, a tsz-ek eredményeit és a kiküszöbölésre váró fogyatékosságokat. — Járásunkban ez év tavaszán lényeges változások mentek végbe a mezőgazdaságban. A szántóterület 30 százaléka szövetkezeti tulajdonba került. A tsz-ekben dolgozó családok száma megközelíti a kétezret. A 33 új és felfejlődött tsz- ben a tavasszal mindenütt megkezdték a közös munkát — mondotta Ser es.s elvtárs, majd azokat az intézkedéseket ismertette, amelyek a tsz-ek gazdasági és szervezeti megerősödését szolgálták. Segítséget nyújtottak az éves üzemtervek elkészítéséhez. Megfelelő szakembereket biztosítottak a szövetkezeteknek. Minden tsz-ben közgyűléseken ismertették az alapszabályt, amit a tagság el is fogadott. Előírásait azonban nem mindenütt tartották meg. Néhány tsz vezetősége nem tudott érvényt szerezni az intéző bizottság, illetve a közgyűlés határozatainak. Egy-két tsz-ben egyesek igyekeztek bomlasztani a munkafegyelmet (belegi Szabadság, lábodi Rákóczi, bolhást Szabadság). Seress elvtárs a gépállomások munkájáról szólva elmondta, hogy' sok segítséget adtak a tsz-eknek a tavasszal és a nyáron. A növényápolásban és betakarításban azonban egyesi különleges gépek hiányában az igényeket nem mindenütt tudták kielégíteni. Némelyik gépállomás nem tartja meg azt a rendelkezést, mely szerint a tsz elnöke rendelkezik a kihelyezett gépekkel. A tsz-ek beruházásának helyzetéről a következőket mondotta el az elnökhelyettes. — Az idei beruházások összege 4 876 000 forint. Befejezte építkezéseit, illetve felújításait a kutasi Szabadság, a szabási Győzelem és a belegi Szabadság, ahol dohánypajtát építettek. A lábodi Rákóczi, a nagykorpád! Petőfi, a csökölyi Május 1, a szabási Zöldmező istálló-átalakítást végzett, a nagykorpádi Petőfi és a lábodi Kossuth sertés- fiaztatót épített. Több istálló, sertésfiaztató, silógödör építése van folyamatban. Valamennyi tsa elkészítette jövő évi beruházási tervét. Ezután a tsz-ek állatállományával foglalkozott a beszámoló. — Termelőszövetkezeteink kétféle forrásból hozták létre állatállományukat: a tagok által bevitt és állami támogatásból felvásárolt állatokból, lenleg Je1330 szarvasmarha (ebből 385 hízómarha), 1057 sertés (409 anyakoca). 930 ló, 3919 juh (1518 anyajuh) van a tsz-ek közös állományában. Az időszerű munkák végzéséről Seress László elmondta, Az igali Aranykalász Tsz munkájáról (Tudósítónktól.) A tavasszal indultak el a közös úton. Sók-sok probléma, gond és nem utolsósorban becsületes munka után joggal mondhatja ma már mindenki: valóságos gyöngy az igali Araszkalász Termelőszövetkezet határa. A tsz-ben nagy építkezés folyik. Modem 102 férőhelyes magtárpadlásos istálló építését hogy lemaradás mutatkozik az kezdték meg. December 31-re őszi árpa vetésében és az őszi. elkészül. Megkezdték az anyag szántásban. A silózást négy silókombájn végzi, a 616 kh silókukoricából eddig 310 holdat silóztak. A burgonya szedése jól halad, a dohány szedését mindenütt befejezték. Előreláthatólag október 20-ig végeznek a kukorica törésével — mondotta befejezésül Seress László. A beszámolót több tanácstag hozzászólása, a felvetett kérdésekkel kapcsolatos vitája követte. Valóra válnak a községfejlesztési tervek Szabáson (Tudósítónktól.) Aki gyakran jár Szabás termelőszövetkezeti községben, az tapasztalhatja, hogy állandóan változik, csinosodik a falu. A lakók a községfejlesztési hozzájárulással már az előző években is nagyban segítették a falu arculatának me gváltoztatását. Idei legfontosabb munkájuk a járdaépítés. A régi, sáros járda helyén ma már 500 méteres betonjárda húzódik a Hársfa utcában. A Fő utcában k!b. 500 méteres szakaszon folynak a betonjárda építésének előkészületei. E célra mintegy 55 ezer forintot fordítanak a szabásiak. A kavicsot, homokot társadalmi munkában fuvarozzák a község lakói. Az óvoda környékén nagy halom homokot, építőanyagot találni, ugyanis ebben az évben 17 ezer forintos költséggel szállítását egy ötvenférőhelyes kísérleti istálló építéséhez. Halad az átalakítási munka egy régi gazdasági épületen, az állatok már benn is vannak, az egyik részben 70. a másikban 50. Derék állatgondozók védik, ápolják a közös állományt. Ától Feri bácsi és háromtagú családja 52 hasas marhát gondoz az egyik karámban. Tíz gyönyörű borjú született itt a közelmúltban. A sertésszállást bővítették, rendezték. Szükség Is volt rá, mert igaz, hogy az első hetekben csak 27 kocájuk és 67 süldőjük volt, de az állomány egyre szaporodott. Kell a hely a 70 anyának, a 300 malacnak és a 242 süldőnek. Nem panaszkodhatnak a 150 darab juhra sem: szép pénzt hoz az állomány a tagságnak. Gerencsér János agronörnas elmondja, hogy jól állnak a vetéssel. A tagság fáradhatatlanul dolgozik. A Memyei Gépállomás is sok segítséget adott az őszi munkához. Eddig 150 hold őszi árpát, 50 hold repcét, 54 hold őszi takarmánykeveréket vetettek el. 650 hold búzát akarnak vetni, 420 holdon már előkészítették a talajt, és ha gyorsan megérkezik a cserevetőmag, a vetést október 15-ig be is fejezik. A cukorrépát felszedték. 112 mázsát takarítottak be holdanként. A burgonya 120 mázsás holdanként! átlagtermése is a szorgos munkát dicséri, HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A BURGONYABETEGSÉGEK ELLEN? Télre csak teljesen érett burgonyát tároljunk. Az éretlen burgonyát azért sem ajánlatos felszedni, mert a gumó vizenyős, felületét gyenge héj borítja, ez pedig könnyen megsérül és kevésbé áll ellent a fertőző betegségeknek. A szedés idejének helyes megválasztása igen fontos, ugyanis a nedves, esős időben felújítják az épületet. A művelődési otthon tataro- . , . , zására, berendezési tárgyak vásárlására háromezer, a' “ ~ könyvállomány gyarapítására pedig 500 forint jut Divat be mutató Nagybajomban (Tudósítónktól.) A nagybaj orrú fonsz vezetői árubemutató vásárt és divat- bemutatót rendeztek. Körülbelül ötvenféle női, férfi- és gyermekruha-modellt mutattak be. A legnagyobb sikerük az 1350 forintos női kabátoknak, valamint kosztümöknek és nylon blúzoknak volt A siker láttán az frnsz vezetői és nőbizottsága újabb divatbemutató rendezését tűzték célul ben elszaporodnak a kórokozók, és a nedves gumókra rátapadó sár elősegíti a romlást. A szedés után következő, növényvédelmi szempontból elengedhetetlen munka a válogatás. A téli tárolásnak ez az alapja. A válogatást gyorsan kell végezni A rothadásos és betegségre gyanús gumókat az egészségesektől el kell választani. Külön kell rakni a sérült, rágott, apró, torzult gumókat is, ezeket rövid időn belül hasznosítsuk. A rotha- dásos, beteg gumókat a burgonyaföldről el kell hordani, és meg kell semmisíteni. Az egészséges gumókat, ha nem tudjuk azonnal előtárolási helyre hordani, akkor sem szabad burgonyaszárral letakarni, nehogy a szárakon lévő kórokozók a gumókra kerüljenek. A burgonyaszárat a helyszínen el kell égetni. Ha a szállításkor elővigyázatlanság miatt sok gumó megsérül, akkor a téli tárolás előtt válogassuk át még agyszer. Bármilyen lelkiismeretesen végezzük is a válogatást, a tárolt burgonyában elkerülhetetlen a romlási veszteség. A legnagyobb veszteség rothadásból származik. A rothadás lehet »száraz rothadás•*>, melyet gombák okoznak, és lehet »nedves rothadás«, melyet baktériumok okoznak. A gombák okozta rothadás (burgonyavész, fuzáriumos száraz rothadás) lassan, a baktériumok okozta rothadás (nedves rothadás, gyűrűs rothadás) igen gyorsan terjed, ezért az utóbbi rendkívül veszélyes és káros. Élősködő szervezetek (fonálféreg) is okozhatnak rothadást a tárolt burgonyában. Ezek rendkívül káros voltát az utóbbi évek kutatási eredményei bebizonyították. A rothadást a nem megfelelő hőmérséklet és nedvesség segíti elő. Ha a prizmában a nedvesség és a hőmérséklet a gombák és baktériumok ' számára kedvezően felemelkedik, Erha KÉT TERMELŐSZÖVETKEZET „ELJEGYZÉSE“ bekövetkezik a rothadás, ről meggyőződhetünk, prizmahőmérővel ellenőrizzük a prizma hőmérsékletét. A hőfok rohamos emelkedése mindig romlást, rothadást jelez. A prizma hőmérsékletének 3,5— 6 foknak kell lenni. Ha a hőmérséklet 3 fokra süllyed, a takaró réteget vastagítani kell, ha 8 fokra emelkedik, szellőztetni kell a burgonyát. 12 fokos hőmérsékleten a burgonya romlásnak indul, 25 foknál pedig már erősen rothad. Ezt nem szabad megvárni. Ha a prizma hőmérséklete elérte a 12 fokot, azonnal meg kell bontani, és a rothadó gumókat el kell távolítani. Milyen kép tárul elénk prizmabontáskor? A megbontott prizmából áradó rendkívül bűzös szag, melyet rothasztó baktériumok okoznak, a baktériumok nedves rothadására utal. A prizmabontás után a rothadó gumók gyorsan megfeketednek. A prizma súlyától pépszerűvé váltak, és megfertőzték az ép, egészséges szomszédos gumókat is. Ily módon pár nap alatt rendkívül nagy veszteségek keletkeznek. A baktériumos nedves rothadás 20 fokinál páratelt környezetben ro- fharaosan terjed, s prizma a másikban ez megvan, de ott f rothadás helyén behorpad. Ha A kercseligeti határ hosszú- méltatlankodnak emiatt. Tér- irtási része szorgoskodó embe- melőszövetkezetükben tiz év rek és gépek hangjától zajos, alatt szilárdan lerakták gaz- Egy 33 holdas, szépen elmun- dálkodásuk alapjait. Földjeik kait táblában Róth József ze- kifogástalanok, jó erőben van- toros és Márton László vető- nak. Állatállományuk az egész gépkezelő, a helyi Búzakalász környéken párját ritkítja. 10 Tsz tagjai őszi árpát vetnek, lovuk, 104 szarvasmarhájuk, A tábla déli szomszédságában 314 sertésük van. Darálóval, a Rákóczi Tsz tagjai burgo- vetőgépekkel és Zetorral ren- nyát ásnak. Velük szemben, a delkeznek. Jól összeszokott a dűlöúton túl kukoricaszedés, tsz 36 tagja. Szorgalommal és meg hiányzik a szilárd vezetés, a megalapozott állatállomány. A falut mégsem lehet ketté szakítani. Ami az egyikből hiányzik, az megvan a másikban, állapították meg egyöntetűen. S igaz, hogy nehezen, de megtörtént az »eljegyzés*', zárszámadás után pedig »egybekel« a két szövetkezet. Addig is a jövő évi ke ■ jobban szemügyre vesszük a ■ rothadó gumókat, némelyik .körül sárgás nyálkát találhattunk. Ez a nyálka a baktériu- t mos gyűrűs rothadásra jellem- |ZŐ. Ha a felbontott prizmában ia gumók felületén fehéres pe- I nésztelepeket találunk, és az (ilyen rothadása száraz jellegű, (a gumó belseje üreges (kornyer megalapozását közösen) hadt), akkor gombás eredetű végzik. A területnek megfe-É betegségről van szó. Ezt a beleiden egyformán veszik ki ré-i tegséget fuzáriumos száraz szűkét a két tsz tagjai a ta-) rothadásnak vagy fuzáriumos lajelőkészítésből, trágyázásból, j) korhadásnak nevezzük. a 200 hold őszi árpa, 15 hold4 Egy másik rendkívül kel- takarmánykeverék és 300 hold) lemetlen gomba okozta betegBurcsi Mhályné és Baumgartner Jánosné igyekeznek töréssel. a kokoricabúza vetéséből. Bai Dezső, a Rákóczi Tsz könyvelőjének szavaival élve a Rákóczi Tsz-nek megérte az egyesülés. De nem választott rosszul a Búzakalász sem. Mert ha jövőre valamivel lejjebb csúszik is a munkaegység értéke, pár év múlva ez kamatostul megtérül. Nem megvetni való egy 1200 holdas vőlegény. Igaza van. Both József zetoros és Márton László gépkezelő vetik a Búzakalász Tsz S3 holdas földjén az őszi árpát. szárvágás és talajelökészítés igyekezettel dolgoztak mindig, folyik. óz eredménye nem is maradt Tóth László, a Búzakalász el. Az utóbbi években egyet- Tsz föagronómusa léptetővel lenegyszer sem osztottak 50 járja a határt. Arca hol derűs, forinton aluli részesedést. Az hol borús, attól függően, hogy idén 62 Ft a munkaegység termire gondol. Ha az egy tagban vezett értéke. Bizony nem szí. ■ ______ -a 1 1 2__■ '___ ______ J4/.L Te« own 1 n d ón alakult. De náluk meg a munkához való jó hozzáállás hiányzott. Hegedűs József v. b.-elnök szerint a tsz vezetősége gyenge volt. Elengedte a fiatal munkaerőt. A tavasszal sokat terveztek, s keveset váltottak valóra. Még talán a tervezett 38 Ft-os munkaegység sem lesz meg. Ez a tény elégedetlenséget szült. Ezért a tavasz óta sűrűn kacsingattak a tagok a Búzakalász felé. Az egyesülés reményében szinte udvarolgattak neki. Több ízben sikerült egész közel kerüllévő 200 holdas ősziárpa-föld- vesén mondtak le erről a ta- niük, a nehezebb munkák idere tekint, jóleső érzés íogja el, ha meg a következő évi jövedelmet latolgatja, kissé borússá válik homloka. Nehéz a belső megnyugvás. Nemcsak a tagságnak, neki is ... A falu népét az őszi munkák mellett a két helybeli termelő- ssöveVm-rt, a Bázakalász és a Rákó'"' ' "c foglalkózteíja. ó a uii^akalászbeliek gok. jén segítették, támogatták egyA tsz-nek tolt egy gyengé- mást. Aztán az anyagi különbje. Kevés földterülettel rendel- ség ismét távolabb sodorta kezeit. A 400 holdon nem tér- őket. melhették meg a kenyeret es a nagylétszámú állatállomány takarmányát is. Nemegyszer kellett földet bérelniük. Az ez év tavaszán alakult Rákóczi Tsz-nek volt földje bőven. 160 családdal, 1200 hólVégül is asztalhoz ültek a vezetők, meghányták, vetették a. két tsz erényeit, hibáit. Az egyikben kévés a föld, s ezért csak részben használható ki benne a nr,r,''l:~evii gayrt-Hka- das nyújtotta lehetőségek. A A leszedett kukoricaszárat l akács József, a ja le és gyűjti össze, hogy a földet minél Rákóczi Tsz tagja vág- elöbb felszánthassák. ség is gyakran fellép a prizmában. Sajnos, a válogatáskor ez sokszor elkerüli a figyelmet, mivel a fertőzöttség kezdetén a gumokón kívülről nem látni semmit. Csak szét- vágás után győződhetünk meg e betegségről, melyet burgonyavésznek, vagy fitoftórának nevezünk. A héj alatt vörösesbarna elmosódotll foltok láthatók. Ha ilyen gumók, a prizmába kerülnek, száraz rothadásban elpusztulnak. A legtöbbször azonban a betegségnek indult gumót baktériumok is megtámadják. Ilyenkor a száraz rothadás nedves rothadásba megy át, s ez rohamosan terjed. Szabad szemmel láthatatlan élősködő férgek (fonálférgek) is hasonló kárt okoznak a burgonyában. A gumók hé- Jján barnás foltok keletkeznek, i alattuk a féreg táplálkozása következtében a gumó húsa el# pusztul, fölöttük a héj megfeszül és ráncosodik. Az ilyen ('gumók rothadását egyéb ká- frosító szervezetek fokozzák. * A tárolás alatt ellenőrizzük fa prizmát, és a rothadásnak f indult burgonyagumókat a f prizmabontáskor semmisítsük f meg. Az idejében végzett át- ? válogatással elkerüljük a nagy f veszteségeket, és megszüntetjük a fertőzés veszélyét. f Horváth József t tudományos kutató