Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-08 / 236. szám

SOMOGY] NÉPLAP 5 Csütörtök, 1959. október *. A termelőssövetkezetek gazdasági helyzetéről tárgyalt a Nagyatádi Járási Tanács (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Tanács legutóbbi ülése elé Seress László járási tanácselnökhe­ly et.tes terjesztett beszámolót a járás tsz-eimek gazdasági helyzetéről. A beszámoló rész­letesen elemezte a termelőszö­vetkezeti mozgalom egészsé­ges fejlődését, a tsz-ek ered­ményeit és a kiküszöbölésre váró fogyatékosságokat. — Járásunkban ez év tava­szán lényeges változások men­tek végbe a mezőgazdaságban. A szántóterület 30 százaléka szövetkezeti tulajdonba ke­rült. A tsz-ekben dolgozó csa­ládok száma megközelíti a kétezret. A 33 új és felfejlődött tsz- ben a tavasszal mindenütt megkezdték a közös mun­kát — mondotta Ser es.s elvtárs, majd azokat az intézkedése­ket ismertette, amelyek a tsz-ek gazdasági és szervezeti megerősödését szolgálták. Se­gítséget nyújtottak az éves üzemtervek elkészítéséhez. Megfelelő szakembereket biz­tosítottak a szövetkezeteknek. Minden tsz-ben közgyűlése­ken ismertették az alapsza­bályt, amit a tagság el is fo­gadott. Előírásait azonban nem mindenütt tartották meg. Néhány tsz vezetősége nem tudott érvényt szerezni az in­téző bizottság, illetve a köz­gyűlés határozatainak. Egy-két tsz-ben egyesek igyekeztek bomlasztani a munkafegyelmet (belegi Szabadság, lábodi Rá­kóczi, bolhást Szabadság). Seress elvtárs a gépállomá­sok munkájáról szólva el­mondta, hogy' sok segítséget adtak a tsz-eknek a tavasszal és a nyáron. A növényápolás­ban és betakarításban azonban egyesi különleges gépek hiá­nyában az igényeket nem min­denütt tudták kielégíteni. Né­melyik gépállomás nem tartja meg azt a rendelkezést, mely szerint a tsz elnöke rendelke­zik a kihelyezett gépekkel. A tsz-ek beruházásának helyzetéről a következőket mondotta el az elnökhelyettes. — Az idei beruházások összege 4 876 000 forint. Befejezte építkezéseit, illetve felújításait a kutasi Szabadság, a szabási Győzelem és a bele­gi Szabadság, ahol dohánypaj­tát építettek. A lábodi Rákó­czi, a nagykorpád! Petőfi, a csökölyi Május 1, a szabási Zöldmező istálló-átalakítást végzett, a nagykorpádi Petőfi és a lábodi Kossuth sertés- fiaztatót épített. Több istálló, sertésfiaztató, silógödör építé­se van folyamatban. Vala­mennyi tsa elkészítette jövő évi beruházási tervét. Ezután a tsz-ek állatállomá­nyával foglalkozott a beszá­moló. — Termelőszövetkezeteink kétféle forrásból hozták létre állatállományukat: a tagok ál­tal bevitt és állami támogatás­ból felvásárolt állatokból, lenleg Je­1330 szarvasmarha (ebből 385 hízómarha), 1057 ser­tés (409 anyakoca). 930 ló, 3919 juh (1518 anyajuh) van a tsz-ek közös állomá­nyában. Az időszerű munkák végzé­séről Seress László elmondta, Az igali Aranykalász Tsz munkájáról (Tudósítónktól.) A tavasszal indultak el a kö­zös úton. Sók-sok probléma, gond és nem utolsósorban be­csületes munka után joggal mondhatja ma már mindenki: valóságos gyöngy az igali Araszkalász Termelőszövetke­zet határa. A tsz-ben nagy építkezés fo­lyik. Modem 102 férőhelyes magtárpadlásos istálló építését hogy lemaradás mutatkozik az kezdték meg. December 31-re őszi árpa vetésében és az őszi. elkészül. Megkezdték az anyag szántásban. A silózást négy si­lókombájn végzi, a 616 kh si­lókukoricából eddig 310 holdat silóztak. A burgonya szedése jól halad, a dohány szedését mindenütt befejezték. Előre­láthatólag október 20-ig vé­geznek a kukorica törésével — mondotta befejezésül Seress László. A beszámolót több tanács­tag hozzászólása, a felvetett kérdésekkel kapcsolatos vitá­ja követte. Valóra válnak a községfejlesztési tervek Szabáson (Tudósítónktól.) Aki gyakran jár Szabás termelőszövetkezeti községben, az tapasztalhatja, hogy állan­dóan változik, csinosodik a falu. A lakók a községfejlesz­tési hozzájárulással már az előző években is nagyban se­gítették a falu arculatának me gváltoztatását. Idei legfontosabb munkájuk a járdaépítés. A régi, sáros járda helyén ma már 500 mé­teres betonjárda húzódik a Hársfa utcában. A Fő utcában k!b. 500 méteres szakaszon folynak a betonjárda építésé­nek előkészületei. E célra mintegy 55 ezer forintot for­dítanak a szabásiak. A kavi­csot, homokot társadalmi mun­kában fuvarozzák a község la­kói. Az óvoda környékén nagy halom homokot, építőanyagot találni, ugyanis ebben az év­ben 17 ezer forintos költséggel szállítását egy ötvenférőhelyes kísérleti istálló építéséhez. Ha­lad az átalakítási munka egy régi gazdasági épületen, az ál­latok már benn is vannak, az egyik részben 70. a másikban 50. Derék állatgondozók vé­dik, ápolják a közös állományt. Ától Feri bácsi és háromtagú családja 52 hasas marhát gon­doz az egyik karámban. Tíz gyönyörű borjú született itt a közelmúltban. A sertésszállást bővítették, rendezték. Szük­ség Is volt rá, mert igaz, hogy az első hetekben csak 27 kocá­juk és 67 süldőjük volt, de az állomány egyre szaporodott. Kell a hely a 70 anyának, a 300 malacnak és a 242 süldő­nek. Nem panaszkodhatnak a 150 darab juhra sem: szép pénzt hoz az állomány a tag­ságnak. Gerencsér János agronörnas elmondja, hogy jól állnak a vetéssel. A tagság fáradhatat­lanul dolgozik. A Memyei Gépállomás is sok segítséget adott az őszi munkához. Eddig 150 hold őszi árpát, 50 hold repcét, 54 hold őszi takar­mánykeveréket vetettek el. 650 hold búzát akarnak vetni, 420 holdon már előkészítették a talajt, és ha gyorsan megér­kezik a cserevetőmag, a vetést október 15-ig be is fejezik. A cukorrépát felszedték. 112 mázsát takarítottak be holdan­ként. A burgonya 120 mázsás holdanként! átlagtermése is a szorgos munkát dicséri, HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A BURGONYABETEGSÉGEK ELLEN? Télre csak teljesen érett burgonyát tároljunk. Az éret­len burgonyát azért sem aján­latos felszedni, mert a gumó vizenyős, felületét gyenge héj borítja, ez pedig könnyen meg­sérül és kevésbé áll ellent a fertőző betegségeknek. A szedés idejének helyes megválasztása igen fontos, ugyanis a nedves, esős időben felújítják az épületet. A művelődési otthon tataro- . , . , zására, berendezési tárgyak vásárlására háromezer, a' “ ~ könyvállomány gyarapítására pedig 500 forint jut Divat be mutató Nagybajomban (Tudósítónktól.) A nagybaj orrú fonsz vezetői árubemutató vásárt és divat- bemutatót rendeztek. Körülbelül ötvenféle női, férfi- és gyermekruha-modellt mutattak be. A legnagyobb si­kerük az 1350 forintos női ka­bátoknak, valamint kosztü­möknek és nylon blúzoknak volt A siker láttán az frnsz veze­tői és nőbizottsága újabb di­vatbemutató rendezését tűzték célul ben elszaporodnak a kóroko­zók, és a nedves gumókra rá­tapadó sár elősegíti a romlást. A szedés után következő, növényvédelmi szempontból elengedhetetlen munka a vá­logatás. A téli tárolásnak ez az alapja. A válogatást gyor­san kell végezni A rothadásos és betegségre gyanús gumó­kat az egészségesektől el kell választani. Külön kell rakni a sérült, rágott, apró, torzult gumókat is, ezeket rövid időn belül hasznosítsuk. A rotha- dásos, beteg gumókat a bur­gonyaföldről el kell hordani, és meg kell semmisíteni. Az egészséges gumókat, ha nem tudjuk azonnal előtárolási helyre hordani, akkor sem szabad burgonyaszárral leta­karni, nehogy a szárakon lévő kórokozók a gumókra kerülje­nek. A burgonyaszárat a hely­színen el kell égetni. Ha a szállításkor elővigyá­zatlanság miatt sok gumó megsérül, akkor a téli tárolás előtt válogassuk át még agy­szer. Bármilyen lelkiismerete­sen végezzük is a válogatást, a tárolt burgonyában elkerül­hetetlen a romlási veszteség. A legnagyobb veszteség rot­hadásból származik. A rotha­dás lehet »száraz rothadás•*>, melyet gombák okoznak, és le­het »nedves rothadás«, melyet baktériumok okoznak. A gom­bák okozta rothadás (burgo­nyavész, fuzáriumos száraz rothadás) lassan, a baktériu­mok okozta rothadás (nedves rothadás, gyűrűs rothadás) igen gyorsan terjed, ezért az utóbbi rendkívül veszélyes és káros. Élősködő szervezetek (fonálféreg) is okozhatnak rothadást a tárolt burgonyá­ban. Ezek rendkívül káros vol­tát az utóbbi évek kutatási eredményei bebizonyították. A rothadást a nem megfe­lelő hőmérséklet és nedvesség segíti elő. Ha a prizmában a nedvesség és a hőmérséklet a gombák és baktériumok ' szá­mára kedvezően felemelkedik, Er­ha KÉT TERMELŐSZÖVETKEZET „ELJEGYZÉSE“ bekövetkezik a rothadás, ről meggyőződhetünk, prizmahőmérővel ellenőrizzük a prizma hőmérsékletét. A hő­fok rohamos emelkedése min­dig romlást, rothadást jelez. A prizma hőmérsékletének 3,5— 6 foknak kell lenni. Ha a hő­mérséklet 3 fokra süllyed, a takaró réteget vastagítani kell, ha 8 fokra emelkedik, szellőz­tetni kell a burgonyát. 12 fo­kos hőmérsékleten a burgo­nya romlásnak indul, 25 fok­nál pedig már erősen rothad. Ezt nem szabad megvárni. Ha a prizma hőmérséklete elérte a 12 fokot, azonnal meg kell bontani, és a rothadó gumókat el kell távolítani. Milyen kép tárul elénk prizmabontáskor? A megbontott prizmából áradó rendkívül bűzös szag, melyet rothasztó baktériumok okoznak, a baktériumok ned­ves rothadására utal. A priz­mabontás után a rothadó gu­mók gyorsan megfeketednek. A prizma súlyától pépszerűvé váltak, és megfertőzték az ép, egészséges szomszédos gumó­kat is. Ily módon pár nap alatt rendkívül nagy vesztesé­gek keletkeznek. A baktériu­mos nedves rothadás 20 fok­inál páratelt környezetben ro- fharaosan terjed, s prizma a másikban ez megvan, de ott f rothadás helyén behorpad. Ha A kercseligeti határ hosszú- méltatlankodnak emiatt. Tér- irtási része szorgoskodó embe- melőszövetkezetükben tiz év rek és gépek hangjától zajos, alatt szilárdan lerakták gaz- Egy 33 holdas, szépen elmun- dálkodásuk alapjait. Földjeik kait táblában Róth József ze- kifogástalanok, jó erőben van- toros és Márton László vető- nak. Állatállományuk az egész gépkezelő, a helyi Búzakalász környéken párját ritkítja. 10 Tsz tagjai őszi árpát vetnek, lovuk, 104 szarvasmarhájuk, A tábla déli szomszédságában 314 sertésük van. Darálóval, a Rákóczi Tsz tagjai burgo- vetőgépekkel és Zetorral ren- nyát ásnak. Velük szemben, a delkeznek. Jól összeszokott a dűlöúton túl kukoricaszedés, tsz 36 tagja. Szorgalommal és meg hiányzik a szilárd veze­tés, a megalapozott állatállo­mány. A falut mégsem lehet ketté szakítani. Ami az egyik­ből hiányzik, az megvan a másikban, állapították meg egyöntetűen. S igaz, hogy ne­hezen, de megtörtént az »el­jegyzés*', zárszámadás után pedig »egybekel« a két szövet­kezet. Addig is a jövő évi ke ■ jobban szemügyre vesszük a ■ rothadó gumókat, némelyik .körül sárgás nyálkát találha­ttunk. Ez a nyálka a baktériu- t mos gyűrűs rothadásra jellem- |ZŐ. Ha a felbontott prizmában ia gumók felületén fehéres pe- I nésztelepeket találunk, és az (ilyen rothadása száraz jellegű, (a gumó belseje üreges (kor­nyer megalapozását közösen) hadt), akkor gombás eredetű végzik. A területnek megfe-É betegségről van szó. Ezt a be­leiden egyformán veszik ki ré-i tegséget fuzáriumos száraz szűkét a két tsz tagjai a ta-) rothadásnak vagy fuzáriumos lajelőkészítésből, trágyázásból, j) korhadásnak nevezzük. a 200 hold őszi árpa, 15 hold4 Egy másik rendkívül kel- takarmánykeverék és 300 hold) lemetlen gomba okozta beteg­Burcsi Mhályné és Baumgartner Jánosné igyekeznek töréssel. a kokorica­búza vetéséből. Bai Dezső, a Rákóczi Tsz könyvelőjének szavaival élve a Rákóczi Tsz-nek megérte az egyesülés. De nem választott rosszul a Búzakalász sem. Mert ha jövőre valamivel lejjebb csúszik is a munkaegység ér­téke, pár év múlva ez kama­tostul megtérül. Nem megvet­ni való egy 1200 holdas vőle­gény. Igaza van. Both József zetoros és Márton László gépkezelő vetik a Búzakalász Tsz S3 holdas földjén az őszi árpát. szárvágás és talajelökészítés igyekezettel dolgoztak mindig, folyik. óz eredménye nem is maradt Tóth László, a Búzakalász el. Az utóbbi években egyet- Tsz föagronómusa léptetővel lenegyszer sem osztottak 50 járja a határt. Arca hol derűs, forinton aluli részesedést. Az hol borús, attól függően, hogy idén 62 Ft a munkaegység ter­mire gondol. Ha az egy tagban vezett értéke. Bizony nem szí­. ■ ______ -a 1 1 2__■ '___ ______ J4/.L Te« own 1 n d ón alakult. De náluk meg a munkához való jó hozzáállás hiányzott. Hegedűs József v. b.-elnök szerint a tsz vezetősé­ge gyenge volt. Elengedte a fiatal munkaerőt. A tavasszal sokat terveztek, s keveset vál­tottak valóra. Még talán a ter­vezett 38 Ft-os munkaegység sem lesz meg. Ez a tény elé­gedetlenséget szült. Ezért a tavasz óta sűrűn kacsingattak a tagok a Búzakalász felé. Az egyesülés reményében szinte udvarolgattak neki. Több íz­ben sikerült egész közel kerül­lévő 200 holdas ősziárpa-föld- vesén mondtak le erről a ta- niük, a nehezebb munkák ide­re tekint, jóleső érzés íogja el, ha meg a következő évi jöve­delmet latolgatja, kissé borús­sá válik homloka. Nehéz a bel­ső megnyugvás. Nemcsak a tagságnak, neki is ... A falu népét az őszi munkák mellett a két helybeli termelő- ssöveVm-rt, a Bázakalász és a Rákó'"' ' "c foglalkóz­teíja. ó a uii^akalászbeliek gok. jén segítették, támogatták egy­A tsz-nek tolt egy gyengé- mást. Aztán az anyagi különb­je. Kevés földterülettel rendel- ség ismét távolabb sodorta kezeit. A 400 holdon nem tér- őket. melhették meg a kenyeret es a nagylétszámú állatállomány takarmányát is. Nemegyszer kellett földet bérelniük. Az ez év tavaszán alakult Rákóczi Tsz-nek volt földje bőven. 160 családdal, 1200 hól­Végül is asztalhoz ültek a vezetők, meghányták, vetették a. két tsz erényeit, hibáit. Az egyikben kévés a föld, s ezért csak részben használható ki benne a nr,r,''l:~evii gayrt-Hka- das nyújtotta lehetőségek. A A leszedett kukoricaszárat l akács József, a ja le és gyűjti össze, hogy a földet minél Rákóczi Tsz tagja vág- elöbb felszánthassák. ség is gyakran fellép a priz­mában. Sajnos, a válogatás­kor ez sokszor elkerüli a fi­gyelmet, mivel a fertőzöttség kezdetén a gumokón kívülről nem látni semmit. Csak szét- vágás után győződhetünk meg e betegségről, melyet burgo­nyavésznek, vagy fitoftórának nevezünk. A héj alatt vöröses­barna elmosódotll foltok lát­hatók. Ha ilyen gumók, a priz­mába kerülnek, száraz rotha­dásban elpusztulnak. A leg­többször azonban a betegség­nek indult gumót baktériumok is megtámadják. Ilyenkor a száraz rothadás nedves rotha­dásba megy át, s ez rohamo­san terjed. Szabad szemmel láthatatlan élősködő férgek (fonálférgek) is hasonló kárt okoznak a burgonyában. A gumók hé- Jján barnás foltok keletkeznek, i alattuk a féreg táplálkozása következtében a gumó húsa el­# pusztul, fölöttük a héj meg­feszül és ráncosodik. Az ilyen ('gumók rothadását egyéb ká- frosító szervezetek fokozzák. * A tárolás alatt ellenőrizzük fa prizmát, és a rothadásnak f indult burgonyagumókat a f prizmabontáskor semmisítsük f meg. Az idejében végzett át- ? válogatással elkerüljük a nagy f veszteségeket, és megszüntet­jük a fertőzés veszélyét. f Horváth József t tudományos kutató

Next

/
Thumbnails
Contents