Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-07 / 235. szám

SOMOGYI NÉPI.AP 3 Szerda, 1959. október 7. Íít a földek között Inkáról a Darvas jelé menő ha tesz egy kapavágást is. Mi- — Nem mondtak mi azt! — ■wtat tapossuk. Berkesne — re megyünk mi Így? szabadkoznak egyszerre mert így nevezik útitársamat — A fiatalság itt hagyja a Nem bizony, nem azt mond- ' meg a Rákóczi utón szólított falut — veti közbe Lászióné, ták. Elbeszélte Berkesné, hogy meg mint áfáiét, akiről mész- de hangja nem árulja el, hogy úgy felöltözött a lánya, senki se sztrol lesir, hogy idegen itt. tetszik vagy nem tetszik neki mondaná meg, hogy paraszt­ez a tény. lány. Lászlóvá ősszel leszerelő — Mit mondanak, miért? Hozzáfogtak a taggyűlési határozatok végre­hajtásához a somegymeggyesi kommunisták Messze megyek-e? — azt kér­dezte. Mondom, hova, hogy a Rákóczi Tsz elnökét keresem, úgy mondták, erre találom kint a földeken, ahol a szuper­foszfátot »vetik«. Jól megnéz, és vállat von. Szeme sarkában kajánkodva futnak össze a ráncok, kijár az ilyen városi formájú embernek. — Én is arra megyek, de el­fárad ám, mert messze van! Már nyelvem hegyén lebeg a visszavágó, hogy nem a gó­A pártszervezet munkájáról érdeklődtünk Somogymeggye- sen Berényi István községi pórttitkártól. Megtudtuk, hogy a faluban 25 párttag jelentette be: részt kíván venni a párt­oktatáson. Az előadásokat Petrus József propagandista tartja majd. Az oktatási anya­got már megrendelték, s ide­jében elkezdik a rendszeres foglalkozást. Az időszerű po­katona fia a zsebpénzből, meg — Nem látják a jövőjüket, a zsoldból vásárolt egy öltöny Úri emberek akarnák lenni — ruhát. Amikor aratáskor itt- küld felém most egy lapos pü- hon járt, elvitte a fényképező- lantást Berkesné. gépét is, hogy megcsináltatja. — Rosszul teszik, hogy bele- Vajon az apák tudtak-e a nyugszanak maguk, az időseb- zsebpénzzel megtoldott zsold- _ ^ bek a szülök Most kezdődik bál ruhát vásárolni? Nem, nem lüik^kérdések közül elsőst csak az elet. Lassan vege sza- tudtak. Nem bíznak a jövő- ban a Központi Bizottság munkának, ben, mert uj útra tették a Iá- kongresszusi téziseit tanulmá- a gepek kiszorítják a kétkezi bukat? Ne hallgassanak a nyozzák különös gonddal munkát. vészmadarakra, akik a háttér-1 A legutóbbi taggyűlésen el­~ óhajtja IAszlo- ben huhognak hol névtelenül, fogadott határozatok szerint hol rn&g szemtől szembe. Meg ügyelnek arra, hogy a tsz -párt- aztán az ember belsőjében is szervezete és gazdasági vezető­éi kell hallgattatni az uhukat. Aki dolgozik, az mr-^mütt megtalálja a számítását, a kö­zösben még inkább, mint lya költött, és gyalogoltam én né —, mikor lesz még az?! már eddigi életemben többet is, — Magukon is múlik, hogy amikor László Cyörgyné csa- jövőre, vagy azután vagy csak. pódik hozzánk. Mindketten öt év múlva! odaigyekeznek, ahova én is, Hallgatnak. Arcukon látom, csakhogy ok dolgozni, én meg ^gy szivesen hisznek nekem, »tdolopni«, mert ilyenkor, do- pedig nem ^ ismernek, azt egyéni gazdaságban. Akad er logidoben időlopásnak számít a gondolják a megyétől jöttem, re meggyőző példa elég, csak dolgozó ember körül ténfereg- aféle íróasztalos ember va- ni, kerdezosködessel zavarogni. gyök, aki csak szavalni tud az Mindketten tagjai az újonnan asztala mögül, álakutt termelőszövetkezetnek, Folytatom, s most mennek »vetni« a mű- — Az is a maguk lelkén szá- trágyát, amiről csak úgy fél ka mennek a faluból a kezzel alaposan leszedik a ke- gyerekek, resztvizeit — Mert — magva- . . ...... , _ ... Azt látják, hogy megválto­zott a városon élő munkás éle­te, de a falun nem változott annyit a paraszti élet. Az őre■ rázzák nagy hévvel, mint gyermeknek a tanító, aki fe­jébe vette, hogy csak belever valami tudást a bumfordi fej­__. , gebbek félnek az újtól, szem­be - az tsUdlotragyanak ellenzös’n indultak a tsz.be n incs párja. Fene tudja, mi lesz, ha nem lábasjószággal művelődik a föld, mert olyan gépeket azért még nem talált ki egy okos sem, amelyek ar­ra is jók, hogy..t hát értem, ugye? Mondom, hogy igen, s meg is toldom, hogy nincs iga­zuk ezért meg ezért. Ezzel si­kerül egy kis respektusra szert tennem, már nem nézegetnek gyanakvó idegenkedéssel. Ber­kesné még ki is emel a hóna alá szorított kosárból egy kö­vér húsú körtét. — Együnk, akkor rövidebb az út. Ma mintha jobb kedvvel éb­redt volna a nap. Nemcsak ra­gyogás van, melege is. Lép­teink alatt csikorog a vastag homok. Hm... futóhomok. Nem könnyű ebből ma sem életet sarcolni. De könnyebb lesz, meggyőződésem, hogy könnyebb, ha közösen fogják marokra a munkát az inkeiék. — Hogy élnek? — töröm meg a csendet váratlanul. ■— Látom, van villanyuk. — Fenének a villany — mor­dult rám Berkesné! — Drága! — Hát ami a bevezetést illeti, tényleg nem fillérekbe kerül, de hát csak drágább az ember szemevilága! — Hogy élünk? Hol így, hol úgy, több a baj, mint a vaj. Itt van mindjárt a téesz. — Megbánta, hogy belépett? — Azt nem mondom, csak ts, mert az eszük érti, hogy ez kell, de a szivük a régit dé­delgeti, amire maguk mondták ki a véget, amikor aláírták a belépési nyilatkozatot. Azt mondtam, a szívükkel a régit szeretik. Úgy is van, és a gye­rekeknek mindig is fontos volt, amit a szülői szív diktált nekik. — Olyan rossz az élet a fa­lun ma? utána kell nézni. Aztán dol­gozni, dolgozni kell, ahogy a szvikebb magukén tették. A falu életében — s nemcsak gazdasági téren — most kezdő­dik a forradalmi átalakulás. Ez majd köti a fiatalokat is, nem kacsintgatnak a nyolcórás munkaidőt kínálgató város fe­lé, mert a falun is azt kaphat­ják; nem vonzza őket a műve­lődés, a szórakozás városi lehe­tősége, legfeljebb látogatóban, mert a falun is ezt megkap­hatják. De addig, míg ez be nem következik, a szülőknek, az idősebbeknek kell ostor­hegyre állni, mert a szövetkeze­tt gazdálkodásban nem oí alt az ő sok tapasztalatukra, hozzáér­tésükre van szükség, hanem a fiatalok erejére, frisseségére is! László Ibolya sége biztosítsa az alapszabály megtartását. Gondot fordíta­nak az ismert agrotechnikai módszerek használatára is. így például türelmes szóval megértették a tagsággal, hogy a műtrágyaszóró gép alkalma­zása szükséges, és nem azért *...itották be, mert irigylik az emberektől a munkaegysége- j két. Eddig ugyanis az volt a tapasztalat, hogy a kézi mű­A községi pártvezetőség a termelőszövetkezeteknek is igyekszik hathatós támogatást nyújtani. Javasolták például, hogy több silótakarmányt ké­szítsenek, mert a jelenlegi mennyiség kevésnek látszik. A párt- és a tsz-vezetőség jó együttműködésének köszönhe­trágyázás növekedésbeli egye- i tő, hogy a Győzelem tagjai a netlenséget okozott. Ezt akar­ják most kiküszöbölni. A másik taggyűlési határo­zat szerint bevoniák a KISZ munkájába a fiatal pedagógu­sokat, hogy az ifjúság nevelé­sét ily módon is elősegítsék. A pártszervezet tagjai rendszere­sen részt vesznek majd a KISZ-taggyűléseken, és taná­csaikkal hozzájárulnak az if­júsági mozgalom fellendítésé­hez. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásaikat már teljesí­tették, s a napokban újabb felajánlásokét is tettek. Vál­lalták, hogy az őszi betakarí­tást és vetést úgy szervezik meg, hogy a háromszáz hold búza, harminc hold rozs, két­száz hold őszi árpa, harminc hold őszi takarmánykeverék és harminc hold őszi repce ve­tését november 25-re befejez­zék. MUNKÁJUKKAL SZEREZTEK BECSÜLETET Négy község tartozik a So- — A ktsz 1953 májusától nagykereskedelemnek és a mogyvári Vegyesipari Ktsz dolgozik. Az első időkben 160 földművesseövetkezeteknek körzetébe: Somogyvámos, So- ezer forint adósságot halmoz- szállítja készítményeit majd mogyvár, Öreglak és Lengyel- tak fel. 1955-től, mióta átvet- az egész megyében, tóti. Néhány évvel ezelőtt tem a vezetést, azon voltunk, A ktsz valamennyi tagja ezekben a községekben még hogy csak a legjobb szak- lelkiismeretes, jó munkát vé­nem a legjobb véleménnyel munkásokat tartsuk meg. Je- géz. Közülük is kitűnnek Szén- voltak a ktsz munkájáról. Ugyanis az alakuláskor nem nézték, hogy milyen szakkép­zettségű embereket vesznek fel. A 63 tag közül bizony többen nem a legjobb minő­ségű munkát végezték. Ez a helyzet azóta megváltozott. A rendelők elégedettek a ktsz munkájával. Miként tudták ezt elérni? Erről Répást Ist­ván, a ktsz-nek négy év óta elnöke a következőket mond­ja: A siófoki járás vöröskereszlesei éberen őrködnek a lakosság egészségén Értekezletet tartott a Ma­gyar Vöröskereszt siófoki já­rási elnöksége. Az értekezle­ten részt vett Pallag András, a járási tanács v. b.-elnökhe- lyettese, dr. Koppány Tibor, a siófoki szülőotthon vezetője, Csák István a járási tanács mezőgazdasági osztályának képviseletében, Szondi József járási tanulmányi felügyelő és Bozsó István, a Somogy me­gyei Vöröskereszt szervező tit­kára. Dr. Sándor Ferenc, a járási Vöröskereszt elnöke köszön­tötte a megjelenteket, majd Bódis Tibor járási vöröske­resztes titkár tartotta meg be­számolóját. Elmondotta, mivel a járás ez év tavaszán tsz-járás lett, a vöröskeresztes szervezetnek nagyobb gonddal kellett a nyá­ri mezőgazdasági munkák ide­nem tudom, jó lesz-e. Van, aki jére felkészülni. Fokozták a azt mondja, megeheti a fene, felvilágosító munkát az első­segély-nyújtással, a fertőző betegségek megelőzésével kap­csolatban, és szorgalmazták az elsősegély-nyújtáshoz szüksé­ges anyagok beszerzését. A ter­melőszövetkezetekben munka­csapatonként egészségügyi fe­lelőst jelöltek ki. ők őrködtek az ivóvíz, az élelem tisztasá­gán, ellenőrizték az erőgépek egészségügyi felszerelését. A helyi vöröskeresztes aktivistá­kat is mozgósították erre a területre. Eredményesen pat­ronálta a siófoki MAHART üzemi egészségügyi szervezete a nyári mezőgazdasági mun­kák ' idején a balatonőszödi Vörös Csillag Tsz-t. Hasonló segítséget adott a siófoki alap­szervezet. a balatonszárszói és a szóládi Vöröskereszt a Ba- latonújhelyi Állami Gazdaság­nak. Hiányosságok mutatkoz­tak azonban a Balatonkiliti Gépállomásnál. Itt ugyanis az üzemi konyhának nincs szeméttárolója. Balatonőszödön a tehenészek nem vettek részt az orvosi vizsgán, több helyen nem törődnek a kút környé­kének feltöltésével, rendjével. A beszámoló második része az 1959—60. év oktatási , ter­vét ismertette. A terv a la­kosság egészségügyi tömegok­tatásával, elsősegély-nyújtó tanfolyamok, anyák iskolája, házi betegápolás, közegészség- ügyi tanfolyam szervezésével foglalkozik. »Kérdezz-f eleiek« előadásokat és üzemi egészség- ügyi tanfolyamokat is tervez­nek. A közeljövőben Balatonszár­szón, a járás legjobban mű­ködő szervezete székhelyén táj­értekezletet tartanak. Meghív­lak erre a járás vöröskeresz­tes titkárait, tsz-elnökeit, a já­rási vezetőket. Az értekezle­ten filmvetítést is tartanak. A beszámolót hozzászóló- ok követték. Munkában a ktsz cipészrészlege, lenleg 14 részlegünkben négy- tes Imre gatteros, Balogh Fe- venheten dolgoznak. Legfőbb renc asztalos, Feig Pál laka- törekvésünk, hogy kifogásta- tos, Vivert János és Mész Jo­lánul, a rendelők megelégedő- zsef kőművesek, Pintér Fe- sére végezzük munkánkat. renc cipész, Tódor Ferenc és A ktsz törekvését a gyakor- Molnár István szabók. A Somogyvári Vegyesipari Ktsz tovább akar fejlődni, hogy minél eredményesebben tevékenykedhessék a lakosság szolgálatában. Tehergépkocsit másik szobából hozhatták ide. A kisasztalon kávéhoz terí­tettek. Apró kávéscsészék, li- köröspoharak állták rajta, azonkívül egy üveg cseresznye- likőr, teasütemény és torta. Előtte aranyfényű selyemmel bevont puffok sorakoztak; az asztalt is és a puffokat is ham- Mindenki ilyen lámpaemyore gulatlámpa világította meg, vadászik! A legszebb teáskész- amelynék halvány dohányszínű letemet kellett odaadnom er- Nyomban elővettem telefon- nűleg Dortmundból valók vol- ernyőjét álig kivehető kékes te, a/rnit Heinrich még Francia­könyvecskémet, és félóra le- tak, ahol Edinger politikai kar- rajzolat díszítette. országból hozott, forgása alatt kiírtam Edinger rierje kezdetéig élt. — Kínáld meg Berziny urat Fáin gémé a szokásos tarsa­lat, az eredmények is igazol­ják. Tartozásukat rendezték. 1959 első felében 187 000 fo­rint nyereséget értek el. Szep­tember havi — 300 ezer fo­rintos — tervüket 500 ezer fo- vásároltak 37 000 forintért. A rintra teljesítették. Nemcsak a somogyvári asszonyok, lányok körzetükbe tartozó községek- régi kívánságára női fodrász bői, hanem távolabbi helyek- részleget létesítenek. Festő, ről is kapnak megrendelést, villany- és vízvezetékszerelő rj-, vwwvwwwwwvw.Több Balaton-parti üdülőt re- szakmunkásokkal növelik lét­noválnak. Ők korszerűsítették számukat, s különböző vil- a leilei, a fonyódi, a fenyvesi, lanygépeket szereznek be. So­la bogiári gyógyszertárat, s ők mogyváron 200 000 forintos 'végezték a kaposvári Hársfa költséggel üzemházat létesite- lutca sarkán és a Donnerben nek, itt helyezik el a község­iévé gyógyszertár átalakítását ben lévő összes részleget és az [is. Dolgoznak ezenkívül Pápá- irodákat 'ra is. Konfekció részlegük a Sz. L F0RDI[T077AßARAND/ KOMOR VILMA 47. Futó pillantást vetettem a lámpára. A lámpaernyő egyál­talán nem érdekelt, de úgy látszik, Edingerné azt hitte, hogy én is osztozom elragadta­tásában. — Ha tudná milyen sokba került nekem — folytatta. — .OGOGGOOGOGOOGOGOOOGOOOGGOGOOOOOGOOOOOOCOG # Szépül a falu ger ez. A Gestapo főnöke tágas vil­lában lakott. A ház bejáratánál SS-örszem állt, a tót is egy SS-katona nyit tt. Edinger maga ött elém, és beveze éti a szaorba. A tágas szoba csodálatosán gott. — Parancsoljon, Berziny úr. visszautasítottam. Asztalhoz ültünk, és az SS- katoma, aki ajtót nyitott ne­kem, s aki most a szobalány szítették a szobát, gótbetűs ok­tató jellegű feliratokkal: »Szép otthonod csak úgy lehet, Ha muv.káv l szerezted meg«, »Ki a munkát szereti, Azt az Ur is kedveli«, »Hogyha hű egy fe­leség, Az álma is nyugodt, párolgó feketét. Edingerné szép!«... őnagysága kitöltötte a csészélc­A díványon, amely széles be a kávét, a házigazda pedig szűknek tűnt, annyira tele volt támlájával eltakarta az egyik nekem és magának a likőrt, zsúfolva bútorral. Asztalok, ilyen falvédőt, az a dáma ült. — Egészségére! kisasztalok, polcok, könyves- akit Gömer professzornál Edinger megvető pillantást polca'-, székek, karosszékek, együtt láttam Edingerrel. vetett nejére, puffok váltakoztak, minden te- Edinger odavezetett hozzá. _ N&w dicsekszeit Latte? lerakva kristály- és porcelán- — Engedd meg, Lotte, hogy _ kérdezte — Nem is dicsek­t árgyakkal. ■ ’enféle edkny- bemutassam neked . — egy ^ Berziny úrnak ^ üj nyel, vázával és nippel; való- másodpercre elgondolkodott — szerzaményünkkei?r színűire] az eaész bcvcnclszést jelsnleg még August BcTZiny színi, l.g az egesz o................... ^ Valószínűleg emlékszel I^tte lassan a hangulatiam­ra Gröner daktóréktól. pára emelte tekintetét. N em iszom annyi kávét, éjjelre, Obergruppenführer úr.' — Akkor térjünk a tárgyra1 < itt, Rióéi in rabolták össze, vagy ahogy a németek mond­ták, itt »rekvirálták«. Míg a bútor és a sok csecse­becse Edinger rigai szerzemé­nye volt, addig a szalvéták, ébroseok, asztalfutók valószí­szerepét töltötte be, behozta a — mondotta Edinger, és intett ^ — ' feleségének. — Lotte, te me­hetsz aludni. Elköszöntünk egymástól. — Nos, Blake úr, kérem az ügynökhálózat tagjainak a névsorát — szólalt meg Edin­ger türelmetlenül, amikor ma- ‘ gunkra maradtunk. — Elégítse i, ki kíváncsiságomat. J Átadtam neki a névsort. i, Mohón kapott a lista után, gyorsan végigfutott rajta, láttam, mint gyűl bíborvörös- re az arca. Bajusza meg-meg- - mozdult. — Hát ez? — kérdezte tő’em es ät Edingerné szertartásosan iId- — Oly nehéz lépést tartani a vözölt, és fénytelen tekintetét divattal — szólalt meg enge- arra a kerek asztalkára me- dolmesen. — Nagy nehezen si- baljós suttogással. — Mi ez?! resztette, mely a tégla7 1 ál került ezt a lámpaemyőt sze­lő előtt állt, és amelyet egy restnem. — Folytatjuk — Százötvenezer forintot fordítottak Karádon járdaépítésre « községfejleszt''sből. A kapubejáróknál még külön húszezer forint értékben betongyűrüs hidakat építettek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents