Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-04 / 233. szám

Vasárnap, 1959. október 4. i SOMOGYI NfiPLAP Szovjet jegyzék Nagy-Brita nniá hoz Moszkva (TASZSZ). A szov­jet kormány rendkívül sajnál­ja, hogy Nagy-Britannia kor­mánya nemtelen szerepet vál­lalt magára, amikor javasolta a kambodzsai kormánynak, hogy számolja fel a kambod­zsai nemzetközi felügyelő bi­zottságot. Erről szól az a jegy­zék, amelyet Valérián Zorin, a Szovjetunió külügyminiszter­helyettese nyújtott át szomba­ton Sir Patrick Reillynak, Nagy-Britannia moszkvai nagykövetének. .A jegyzék hangsúlyozza: az angol kormánynak ez a lépése összeegyeztethetetlen a genfi értekezleten betöltött elnöki tisztségéből reá háruló kötele­zettséggel, mely szerint min­den eszközzel elősegíti a Kam­bodzsára vonatkozó genfi egyezmények betartását. Ma már nyilvánvaló — hang­zik a jegyzék —, hogy az an­gol kormány tiltakozása a lao­szi'. nemzetközi felügyelő bi­zottság tevékenységének fel­újítása ellen, szerves része a valamennyi indokínai nemzet­közi bizottság felszámolására irányuló tervnek. A szovjet kormány vélemé­nye szerint Nagy-Britannia kormányának javaslata nem egyéb, mint felhívás a genfi egyezmények megsértésére. (MTI) Harmadik napja tart az amerikai kikötő­munkások sztrájkja New York (Reuter). Ameri­ka keleti partvidékén és a Me­xikói-öböl kikötőiben tovább­ra is szünetel a munka. A ki­kötőmunkások sztrájkja har­madik napja tart és a meg­egyezésnek semmi jele nem mutatkozik. (MTI) Anglia a választások előestéjén A Pravda vezércikke Moszkva (MTI). Mint a TASZSZ jelenti, a Pravda szombati számában cikket kö­zöl az angol pártok választási programjairól. Megállapítja, hogy a választók figyelme fő­ként a külpolitikai kérdésekre összpontosul, s elsősorban eze­ket a kérdéseket vizsgálják a pártok programjában. Nos, a Konzervatív Párt programja igen szerény helyet biztosít e kérdéseknek. Hallgatólagosain a választók értésére adja, hogy a párt nem is gondol a nukleá­ris fegyverkezési hajszáról va­ló lemondásra. A Munkáspárt külpolitikai programja már konkrétabb — folytatódik a cikk, — A párt megígérte, hogy ha hatalomra jut, lemond a nukleáris kísér­leti robbantásokról, és örök időkre megszüntetni igyekszik majd a nukleáris fegyverek használatát. Ugyanakkor a munkáspárti programban sok a következetlenség: a konzer­vatívokhoz hasonlóan hangoz­tatják a NATO-hoz való hűsé­get, hallgatnak a német béke- szerződés kérdéséről, az ame­rikai rakéta támaszpontok meg­szüntetéséről. A munkáspárti nyilatkozat gyakorlatilag nem szól az angol—szovjet* viszony jövőjéről sem. A kommunista párt az, amely következetes programot ad a béke megőrzéséért vívott harcra, a hidegháború meg­szüntetésére — fejezi be cik­két a Pravda. Macmillan újabb v ál ásatási besséde London (MTI). Az AP jelen­tése szerint Macmillan angol miniszterelnök a választási harc során péntek este Wat- fordban beszédet mondott. A Munkáspártról szólva kijelen­tette: A szavazóknak óvakod­niuk kell attól, hogy olyan pártot emeljenek hatalomra, amelynek néhány tagja »majd­nem kommunásita«. »A Mun­káspárt a védelem és a külpo­litika komoly kérdéseiben nem képvisel egységes állás­pontot, erősen széthúzó« — mondotta. A miniszterelnök szerint a Munkáspártban né- hányan lényegében szimpati­zánsok, néhányan pedig majd­nem kommunisták. Macmillan elismeréssel adózott viszont a Munkáspárt jobbszámyának, mondván, hogy ott, akadnak néhányan »jó hazafiak«. Macmillan ezután ismét a februári moszkvai látogatására hívta fel a választók figyelmét Ez a látogatás szerinte »meg­törte a jeget Kelet és Nyugat között« Az angol miniszterel­nök — nyilvánvaló kortescélzat- tal — azt állította, hogy az ő moszkvai látogatása előtt a Nyugat azzal a »szörnyű dilem­mával« nézett szembe, hogy vagy »átadja a kommunizmus­nak« a két és félmilliós Ber­lint«, vagy pedig ellenáll, és »mozgásba hoz olyan esemény- sorozatot, amely a legveszélye­sebb helyzethez vezethet, eset­leg háborúhoz«. Macmillan hozzátette, hogy, a feszültség enyhülése, amely Hruscsowal Moszkvában foly­tatott tárgyalásait követte, »nagy eredmény« volt. NEMZETKÖZI Szemle ílj korszak hajnalán Szakállas, torzon borz alak egyik kezében vörös zászlót, a másikban robbanóanyagot szo­rongat. Néhány nappal ezelőtt ilyen karikatúrát közölt a New York Times, és ezzel azt akarta ábrázolni, milyennek festették le McCarthy és Dul­les idejében a Szovjetuniót az Egyesült Államokban. A kari­katúra másik része már a je- lenlefbj^riyzetre utal: Hruscso­gyalóasztalhoz, és megbeszé­léseket folytassanak a Szovjet­unió képviselőivel. A genfi ér­tekezletet pedig közvetlenül követte Hruscsov amerikai lá­togatása. Miben egyezett meg Hruscsov és Eisenhowt r vöt rmg^ érdeklődéssel és örömmel fogadják az Egyesült Államokban. De kifejezi azt is, hogy a -wüág egy új korszak küszöbéhez érkezett amelyben már nincs értelme annak, hogy a vitás kérdéseket fenyegetés­sel és »hidegháborús zsarolás­sal« próbálják rendezni, hanem a legésszerűbb módon, tárgya­lásokkal. Kétségtelen tény, hogy a »táréttlás politikájá­nak« egyik lej^agyogöbb állo­mása Hruscsov és Eisenhower személyes találkozása volt: e politikának kezdete azonban sokkal messzebbre nyúlik visZ- sza. A legutóbbi évek egymást követő szovjet gazdasági és' tu­dományos sikerei következetes politikával párosultak, amelyet röviden így lehet jellemezni: az atom- és hidrosénfegyverek korszakában a háború öngyil­kossággal egyenlő. Éppen ezért a vitás kérdéseket tárgyalások Sok szó esik manapság arról, hogy voltak-e Hruscsov ameri­kai látogatásának és Eisenho- werrel folytatott tárgyalásai­nak konkrét eredményei. Kö­zelebb került-e egymáshoz a két nagyhatalom álláspontja az egyik legjelentősebb nemzetkö­zi problémában, a német kér­désben? Eisenhower e heti sajtóérte­kezletén kijelentette, egyetért Hruscsowal abban, hogy a ber­lini helyzet rendellenes. Vala­milyen megoldást kell találni, amely elfogadható lesz mindkét fél s különösen a németek szá­mára. Majd hozzátette még: Megállapodtak a szovjet mi­niszterelnökkel abban,f hogy ezek a tárgyalások nem húzód. hatnak a végtelenségig, de nem is kötik azokat határidőhöz Hruscsov a TASZSZ munka­társának adott nyilatkozatában megerősítette Eisenhower kije­lentéseit, s ezzel elhárult a legfőbb akadály a csúcsértekez­let útjából. A leszerelési kérdésiben nem születtek ilyen konkrét megál­lapodások. Tény azonban, hogy a Szovjetunió általános és tel­jes leszerelési javaslata, ame­lyet Hruscsov az ENSZ közgyű­lésének ülésszakán ismertetett, szinte' lehetetlenné teszi, hogy bármely hatalom ismét felújít­sa az atom- és bidrogénfegy- ver-kísérleteket. Miért csak a tavasszal látogat Eisenhower a Szovjetunióba? Sokféleképpen magyarázták azt az elhatározást, hogy az amerikai, elnök miért csak a jövő év tavaszán viszonozza Hruscsov látogatását. Márpe­dig ezt a szovjetunióbeli időjá­rás viszontagságain kívül több más érv is indokolja. Az első találkozás konkrét eredményei csak később mu­útján kell rendezni. A két; T a jövő ta_ szembenálló világrendszernek „ússza! már hntározottahb ré­Ismét kudarcba fulladt egy amerikai rakétakísérlet A TUDOMÁNY FONTOS JUBILEUMA Moszkva (MTI). Október 4-én az egész világon megem­lékeznek a tudomány új korszakának kezdetét jelentő nap­ról. E nap a Föld első műholdja felbocsátásának második évfordulója. Az első szputnyik fellövése óta eltelt két év újabb nagy léptekkel vitte előbbre a tudomány e fiatal ágát. Az első szovjet szputnyik nyújtotta az első közvetlen értesüléseket az atmoszféra legmagasabb rétegeiről. Röviddel később a második szovjet szputnyik segítségével már a biológiai ta­pasztalatok gyűjtése is lehetségessé vált: a Lajka kutya útja megnyitotta az űrrepülésekkel kapcsolatos gyakorlati kutatásokat. Csaknem másfél év óta szünet nélkül szolgál­tat adatokat a több mint 1300 kilogramm súlyú harmadik szputnyik, amely mintegy 7100-szór kerülte meg már Föl­dünket. A szovjet szputnyikok által szerzett nagy jelentő­ségű tudományos adatokat értékesen egészítették ki az ame­rikai tudósok által fellőtt műholdak vizsgálatai. A szovjet tudomány eredménye a világűr meghódítása második szakaszának kezdete is: ez év elején lőtték ki a Szovjetunióban az első űrrakétát, amely ma már naprend­szerünk bolygójaként kering pályáján, alig néhány napja pedig szovjet zászló és címer fekszik a Holdon: a második szovjet űrrakéta szeptember 14-ének hajnalán csapódott be a Holdba. A szputnyikok és rakéták segítségével a szovjet tudó­sok beható vizsgálatokat folytattak a Nap különböző su­gárzásaival, a Föld és a Hold mágneses erejével, a kozmi­kus sugárzással és a mikrometeoritokkal kapcsolatban is. Bár az adatok még koránt sincsenek teljesen feldolgozta — máris sok szempontból új területek nyíltak meg a tudo­mány előtt. Várható, hogy rövidesen újabb műholdakat bocsátanak fel. A szputnyikok fejlesztése terén a feladat kettős: egy­részt már a legközelebbi jövőben olyan szputnyikot kell felbocsátani, amely útja során megkerüli a Holdat, és ada­tokat szolgáltat a Hold eddig ismeretlen, az emberi szem számára hozzáférhetetlen feléről, ugyanakkor meg kell ol­dani azt a rendkívül komplikált tudományos problémát is, hogy a szputnyikok műszeres tartályait visszajuttassák a Föld felszínére. A szovjet tudósok beható kutatásokat foly­tatnak különböző típusú szputnyikok elkészítésére. Felme­rül úgynevezett raketoplánok építésének gondolata is: ezek a rakéták vitorlázó repüléssel visszatérhetnek a Föld fel­színére feladatuk elvégzése után. A szovjet kutatók több műszerrel, gazdagabb felszere­léssel ellátott kozmikus rakéták elkészítésén fáradoznak. A Hold felszínére ilyen rakéták segítségével televíziós tanklaboratóriumot is eljuttathatnak. Ez a laboratórium a rakéta Holdra érkezése után automatikusan megindul pá-, lyáján, különböző méréseket végez, és a mérések adatait rádió és televízió segítségével továbbítja a Földre. Egyelőre a szovjet tudósok nem gondolnak arra, hogy a legközelebbi szakaszban embert juttassanak a Hold fel­színére, az azonban valószínűnek látszik, hogy rövidesen sor kerül olyan rakétakísérletekre, amelyek segítségével az embert az atmoszféra középső és felső rétegeibe juttatják el. Az első űrutasok — a geofizikai kutatórakéták négylábú utasaihoz hasonlóan — hermetikus tartályokban ejtőer­nyők segítségével térhetnek majd vissza a Földre. Cape Canaveral (AP). Pén­teken a Cape Canaveral-i kí­sérleti telepen felbocsátottak egy 28 láb hosszúságú »Poláris« mintájú rakétát. A rakéta 20 másodperc múlva felrobbant, második lépcsője levált és be­lezuhant az Atlanti-óceániba. meg kell tanulnia békésen él­ni egymás mellett . Ezt a politikát nem fogadták kedvezően a Nyugaton. Az el­múlt néhány év tapasztalata azonban bebizonyította, hogy a hidegháború elszánt védelme­zői mind szűkebb területre szorulnak, és mindinkább át» adják helyüket a józanabb esz­méket hirdető, a békés tárgya­lások gondolatát elfogadó poäi- I tikusoknak. A szovjet kor­vasszal már határozottabb cé lakat lehet kitűzni, a két nagy­hatalom vezetője egy csúcs- értekezlettel a háta mögött már több gyakorlati problémát tud megoldani, A most lezajlott Hruscsov—Eisenhower-találko- zónak — amint ezt a szovjet— amerikai záróközlemér) y is I megállapította — ez nem is i volt célja. Az Egyesült Államok szá­mára különösen fontos, hogy Hiánynak az elmúlt évben a , az elnök csak a lövő tavasszal német kérdésben tett határo- j utazzék a Szovjetunióba. Eisen- zott lépése végül is arra kény- ' howemek ugyanis új- polittká- szerítette még a tárgyalások- jót még el kell fogadtatnia szó­tól vonakodó politikusokat is, hogy Géniben leüljenek a tár- ■ vetségeseível. és kísérletet kell tenni arra, hogy rendezze a nyugati szövetségesek sorában mutatkozó ziláltságot. Az időpont meghatározásá­ban fontos szerepe volt annak a körülménynek is, hogy a jö­vő ősszel lesznek a választá­sok Amerikában. Márpedig ezen a választáson csak az a jelölt számíthat sikerre, aki hí. telt érdemlően bizonyítani tud­ja, hogy a békés megoldások hívé, s ellensége az erőpoliti­kának. A legutóbbi amerikai választások — amelyeken Knowland szenátorral az élen a hidegháború minden jelentő­sebb képviselője megbukott — fényesen bizonyította ezt. Persze egy kéthetes látogatás nem változtathat meg gyöke­resen egy világot, egy életfor­mát. De annyi máris bizonyos hogy Hruscsov amerikai láto­gatása erjedést indított_meg az amerikai közvéleményben még egyes amerikai vezetők véle­ménye szerint is, s ennek az erjedésnek a jótékony hatása még csak a jövőben mutatko­zik meg igazán a nemzetközi politikában. Az erőpolitika elvesztette materiális talaját, és erkölcsileg csődbe jutott Rapacki lengyel külügyminiszter felszólalása az ENSZ-közgyűlésen New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés péntek délelőtti tel­jes ülése folytatta a nemzet­közi helyzet általános vitáját. Diallo Telli nagykövet, a Guineái Köztársaság képvise­lője felszólalásában megbélye­gezte a gyarmatosítás politiká­ját. Felhívta a közgyűlés fi­gyelmét az afrikai kolonializ- mus új formáira, amelyek ve­szélyesebbek, mert nehezebben felismerhetők, mint a gyarma­tosítás régi módszerei. A guineai küldött felszólítot­ta az összes országokat, hogy akadályozzák még a franciák tervezett szaharai atomrob­bantási kísérletét, majd éles szavakkal bélyegezte meg a dél-afrikai kormány faji meg- uilönböztetési politikáját és az afrikai portugál gyarmatosí- ;ást. Amikor Telli az algériai lelyzettel foglalkozva tűrhe­tetlen gyarmati mészárlásnak és könyörtelen, gyilkos hábo­rúnak bélyegezte a franciák al­gériai magatartását, a francia -küldöttség tagjai — immár másodízben a most folyó ülés­szakon — kivonultak a terem­ből. A guineai nagykövet a fran­cia küldöttség kivonulására megjegyezte: »Bárcsak ugyan­ezt tennék Afrikában is. Ez megoldana minden problé­mát«. Ezután Adam Rapacki, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztere szólalt fel. Az elmúlt évek egyik ered­ménye az volt — jelentette ki a lengyel külügyminiszter —, rogy reális gondolkodás és egészséges józanság mutatko­zott meg a nemzetközi kapcso­latokban. Az erőpolitika el­vesztette materiális talaját, és erkölcsileg csődbe jutott. Nem következhet be azonban javu­lás a nemzetközi helyzetben mindaddig, amíg tovább tart a fegyverkezési hajsza. Néze­tünk szerint a helyzet gyöke­res megjavításának legjobb módja az, hogy rálépünk az általános és teljes leszerelés útjára — jelentette ki Ra­packi. A lengyel külügyminiszter ezután a szovjet leszerelési tervről szólva megállapította, hogy az teljesen reális, meg­felel a jelenlegi nemzetközi helyzet lehetőségeinek és leg­sürgetőbb követelményeinek. Közép-Európáról megállapí­totta: mindenképpen meg kell akadályozni, hogy az atomfegy­verekkel és rakétákkal még nem rendelkező hatalmak ilyen fegyvereket gyártsanak, vagy Ilyen fegyverekkel szereljék fel a hadseregüket. Ennek megakadályozása bizonyára megkönnyíti majd a leszerelést célzó erőfeszítéseket. Lengyelország — hangoztat­ta ezután Rapacki — nagy je­lentőséget tulajdonít a német békeszerződés megkötésének. A nyugatnémet kormány a remi- litarizálás, az atomfegyverke­zés és a más államok ellen irányuló területi követelések politikáját folytatja. Rapacki a továbbiakban rá­mutatott, hogy míg Lengyel- ország egyre szorosabbra fűzi baráti kapcsolatait a szocialis­ta országokkal, igen jó vi­szonyban van a legtöbb ázsiai­afrikai országgal, és állan­dóan javulnak kapcsolatai a nyugati országok nagy részé­vel, addig — a lengyel kor­mány minden igyekezete elle­nére — a Német Szövetségi Köztársaság semmi jelét sem mutatja annak, hogy meg kí­vánná javítani kapcsolatait Lengyelországgal. A lengyel külügyminiszter végül sajnálatosnak' tartotta, hogy nem sikerül megoldani Kína ENSZ-képviseletének kérdését, és hogy megkísérlik a közgyűlés napirendjére tűz­ni az úgynevezett tibeti kér­dést. Segni olasz miniszterelnök beszéde az amerikai országos sajtóklubban A jugoszláv kormány szóvivőjének nyilatkozata Belgrád (AP). Drago Kune, a jugoszláv kormány szóvivője pénteken egy, a Tito elnök amerikai látogatására vonatko­zó kérdésre válaszolva kijelen­tette: »Tito elnöknek Benson amerikai földművelésügyi mi­niszterrel folytatott megbeszé­lései során általánosságban ki­tértek erre a . kérdésre is. Nem került azonban szóba a láto­gatás idejének megtárgyalása«. A szóvivőt megkérdezték, nyújtottak-e át Eisenhowemek hivatalos meghívást,. hogy lá­togasson el Jugoszláviába. Kunc a következőket válaszol­ta: »Ahogy azt a legutóbbi sajtóértekezleten már elmon­dottam, a hivatalos vélemény az, hogy Eisenhower elnök szí­vesen látott vendég lenne or­szágunkban. Jelenleg azonban többet nem mondhatok — fe­jezte be a szóvivő. (MTI) Tovább ünnepel Kína Washington (MTI). Mint a Reuter és az AP jelenti, Segni olasz miniszterelnök pénteken beszédet mondott az amerikai országos sajtóklubban. Beszédében mindenekelőtt hangsúlyozta a Nyugat »szoli­daritásának« szükségességét, különös tekintettel a hideghá­ború jegének megolvasztását célzó diplomáciai tevékenység új szakaszára. Az olasz mi­niszterelnök szerint »a Nyugat­nak a legnagyobb tévedése az lenne, ha megfelelő biztosíté­kok hiányában felhagyna kol­lektív védelmi erőfeszítései­vel«. Segni a továbbiakban kije­lentette: az olasz nép — az amerikai néphez és az ameri­kai kormány vezetőihez ha­sonlóan — őszintén reméli, hogy Hruscsov és Eise-ihower találkozói gyümölcsözőek lesz­nek a béke és a civilizáció szempontjából. Az -olasz kor­mány és az olasz nép őszintén reméli a kelet—nyugati kap­csolatok enyhülését. Peking (MTI). Kína nagy nemzeti ünnepére háromnapos, a vasárnappal .együtt pedig összesen négynapos munkaszü­netet tartanak az egész ország­ban. Valamennyi kínai gyár­ban, üzemben, hivatalban — kivéve néhány fontosabb ipar­ágat, mint a kotládat, bányá­szat és energiaellátás — szü­netel a munka. A kínai fővá­rosban továbbra is ünnepi a hangulat. Tízezrek hömpölyög­nek a zászlódíszbe öltözött ut­cákon, hatalmas tömegek lá­togatják 1 az évforduló alkal­mából megnyílt ipari, közleke­dési és mezőgazdasági kiállí­tást. Ünnepi műsort adnak a kí­nai színházak és mozik. Szom­baton kerül ser az évforduló alkalmából rendezett nagysza­bású országos sportfesztiváj bezárására az újonnan épült 80 000 személyes sportstadion­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents