Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-30 / 255. szám

Péntek, 1059. október 30.

4

SOMOGYI NÉPLAP

A megyei pártértekezlet határozata

A megyei pártértekezlet meghallgatta és megvitatta a megyei pártbizottság beszámolóját a végzett munkáról, az előttünk álló feladatokról, és a következőket állapítja meg:

A megyei pártbizottság és a megye pártszervezetei az országos pártértekezlet és a Központi Bizottság határozatai alapján végezték munkájukat. Bár párttagságunk száma a megye területén az MDP tagságánál kevesebb, azonban a párt egysége, ütőképessége erősebb, politikai aktivitása nagyobb.

Pártszervezeteink az elmúlt évek folyamán a Központi Bizottság útmutatása alapján jelentős eredményeket értek el a kétfrontos 'harcban, a párt politikájától eltérő jobboldali revizionista vagy a »baloldali« szektás jelenségek és gyakorlat megnyilvánulásaival szemben. Ennek eredménye, hogy a megyében a párt és a tömegek kapcsolata erősödött, befolyásuk nőtt, jelentős eredményeket értünk el a szocializmus építésében az ipar, a mezőgazdaság és a kultúra területén. Az elért eredmények azonban nem tehetnek elbizakodottá bennünket, látnunk kell a hiányosságokat, melyek szocialista építő munkánkban még megtalálhatók.

I.

1. Tovább kell erősíteni a párt ideológiai és cselekvési egységét. Fel kell lépni minden

"olyan jelenséggel szemben, mely a párt helyes politikájának eltorzításához vezetne. Szembe keli szállni az olyan jelenségekkel, mint a revizionista nézetek, a szektásság, az önelégültség, az elbizakodottság.

2. Viszonylag nagy a kislét- számü pártszervezeteink száma. Különösen nehézségeket okoz e tény termelőszövetkezeti községeinkben. Kislétszámú pártszervezeteink politikai befolyása gyenge, nehezen birkóznak meg az előttük álló feladatokkal. Ezért pártépíto munkánkban törekedni kell a kislétszámú pártszervezetek számszerű megerősítésére elsősorban munkások, termelőszövetkezeti parasztok és fiatalok felvételével. Különös gondot kell fordítani arra, hogy minél több nő lépjen pártunk soraiba.

3. Javítani és rendszeressé kell tenni párta! a szervezeteink szervezeti életét. Fokozottabb mértékben kell bevonni a párttagság egészét a pártalap- szeevezetek előtt álló feladatok megoldásába. Törekedni kell arra, hogy minden párttag a képességének megfelelően résztvegyen a párt célkitűzésének megvalósításában.

4. Üzem!, termelőszövetkezeti pártszervezeteinknek fokozottabb mértékben kell törekedni a termelés segítésére, javítani kell a termelés pártirányítását és -ellenőrzését. Javítani kell munkájuk színvonalát, mozgósítani kel! a tömegeket ■ a gazdasági feladatok megvalósítására.

5. Tovább keli erősíteni a

párt és tömegek közti kapcsolatot, határozottan fel kell lépni az olyan szemlélettel szemben, melyben a tömegek szerepének lebecsülése mutatkozik meg. A párt és a tömegek kapcsolatának javításában jelentős szerepük van a tömegszervezeteknek. Ezért javítani és szélesíteni kell a töni 'gszerve- zetek és tömé «mozgalmak

munkáját. Arra kell törekedni, hogy minél szélesebb rétegekhez jusson el rajtuk keresztül a párt szava, és így minél nagyobb tömegeket vonjunk be az aktív politikai életbe. E cél megvalósítása érdekében minden szinten javítani kell a tö- meeszervezetek pártirányítá sát.

6. A párttagság marxista— leninista nevelése érdekében javítani kell pártpropaganda munkánkat. Arra kell töreked; ni, hogy párttagságunk minél nagyobb számban vegyen részt a pártoktatásban. Javítani kell propagandistáink felkészültségét, biztosítani kell, hogy a pártoktatás szoros kapcsolatban legyen a mindennapi gyakorlati tevékenységgel.

7. Egész pártmunkánk megjavításának alapvető feltétele, hogy tovább emeljük a pártvezetés színvonalát. Biztosítani kell a munkában a kollektivitást minden szinten. Meg kell javítani és magasabb színvonalra kell emelni a határozatok végrehajtásának ellenőrzését. Növelni kell munkánkban az igényességet, fejleszteni a kritikai szellemet. Nagy gondot kell fordítani a vezető beosztásban lévő elvtársak marxis iá—leninista továbbképzésére.

U.

*» 1. A párt politikájának végrehajtásában komoly szerepük van az államhatalom helyi szerveinek, a tanácsoknak. Munkájuk eredményesebbé tétele érdekében növelni kell tanácsaink tömegszervezeti jellegét. Fontos feladat a községfejlesztési munka előtérbe helyezése. A Hazafias Népfronttal együttműködve jobban támaszkodjanak a dolgozók kezdeményezéseire, nagyobb mértékben vonják be őket a társadalmi munkába. Megyei és járási tanácsaink fokozottabb mértékben nyújtsanak segítséget termelőszövetkezeti községeink tanácsainak, hogy azok az új helyzetnek megfelelően eredményesebben végezzék munkájukat.

Harcolni kell a tanácsokon belül megmutatkozó bürokratikus jelenségek ellen. Gondosában kell foglalkozni a dolgozók ügyeivel és panaszaival. E feladatok sikeres megoldása érdekében magasabb színvonalra kell emelni a tanácsok pártirányítását és ellenőrzését.

2. Ügyészi és bírói szerveink feladata, hogy biztosítsák megyénkben a szocialista törvényesség megtartását és államunk büntető politikájának gyakorlati érvényesítését.

Rendőrségünk munkájában tovább kell javítani az állomány erkölcsi és politikai egységét.

III.

1. A megyei pártbizottságnak további erőfeszítéseket kell : tennie a megye iparosítása ér- ! «lekében. Az ipartelepítésnél figyelembe kell venni a jelcn- j leg iparilag elmaradott járásokat. A meglévő üzemeink je- j lentős része elavult technikával dolgozik. Ezért állami és helyi beruházásokból törekedni kell ezek korszerűsítésére.

| 2. Javítani kell ipari üzemcj inkben a gazdasági vezetés | színvonalát, szilárdítani a ; munkafegyelmet. Biztosítani kell a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmét. Szélesíteni kell a szocialista munkáver- senyt, melyhez szakszervezeteink adjanak az eddigieknél nagyobb segítséget. Az ipar előtt álló legalapvetőbb feladat a munka termelékenységének emelése, az önköltség csökkentése. Ennek érdekében növelni kell a munkások szakképzettségét, támogatni kell az újító mozgalmat, a munka- módszer átadást. Erőfeszítéseket kell tenni a megye és Kaposvár város közlekedésének javítása és korszerűsítése érdekében.

3. Kereskedelmi szerveinknek javítani kell a lakosság áruellátását, folytatni kell az üzletek korszerűsítését és új kereskedelmi formákat kell bevezetni. 1

IV.

1. A termelőszövetkezetek megszilárdításának továbbra is kulcskérdése a vezetés javítása, a tagság szocialista tudatának növelése, harc a kisparaszti individualista nézetek és felfogás ellen. Fokozni kell a szövetkezeti vezető káderek képzését. Alapos gonddal kell előkészíteni a tsz-ek zárszámadását. Párt- és állami szerveink tegyenek meg minden szükséges intézkedést az őszi munkák időben történő elvégzéséért.

2. A mezőgazdaság termelését az 1954—58-as évek átlagához képest az 1961-65-ös évekre mintegy 30—32 százalékkal magasabban kell előirányozni. A mezőgazdasági termelés fejlesztésén belül az állattenyésztés gyorsabb ütemű növekedését kell célul kitűzni.

3. Termelőszövetkezeteink a tájegységnek megfelelő gazdálkodást alakítsanak ki. A Balaton mentén, Kaposvár környékén, a Nagyatádi Konzervgyár környékén a zöldség, gyümölcs termelését, a barcsi és a nagyatádi járás homokos területein a burgonya, a dohány termelést kell szorgalmazni, az egész megyében pedig az állattenyésztést. El kell érni, hogy Somogy megye fő termelési iránya az állattenyésztés legyen. A termelőszövetkezeteknél célul kell kitűzni, hogy

1960-ra az utolsó 5 év átlagtermeléséhez viszonyítva 10 százalékkal emeljék a termésátlagot. Biztosítani kell a mezőgazdasági munkák időben, jó minőségben való elvégzését. Növelni kell a holdankénti szerves- és műtrágya felhasználást.

4. A közös állatállomány továbbfejlesztése és minősége javítása, az állatsürűség növelése érdekében célul kell kitűzni, hogy 1960-ra szarvasmarhából, sertésből minden termelőszövetkezetben törzsállomány legyen. A Kaposvölgye községei, Csurgó környékének szövetkezetei arra törekedjenek, hogy minél előbb törzstenyésztővé váljanak, hogy a megye többi termelőszövetkezetét jó minőségű állatállománnyal tudják ellátni.

A pártértekezlet javasolja, hogy 100 hold szántóra 1960 december 31-ig szarvasmarhából a jelenlegi 9,3 darabbal szemben 13,5 darab és ebből legalább 5 darab tehén legyen a jelenlegi 2,9 darabbal szemben. Sertésből 100 hold szántóra a jövő év végéig 20 darab jusson á jelenlegi 12,9 helyett és koca legalább 3,5 a jelenlegi 0,8 darabbal szemben.

A népgazdaságnak értékesítésre a háztáji állatállomány- nyal együtt 100 holdanként a jövő évben legalább 55 mázsa húst adjanak. Ebből 30 mázsa sertés-, 25 mázsa marhahús legyen.

5. Nagy gondot kelj fordítani a nagyüzemi férőhelyek megteremtésére úgy, hogy az állami támogatás mértékének megfelelően érvényesüljön a saját erő ráfordítás is. Törekedni kell az egyszerű — favázas — építkezések elterjesztésére.

6. Az állatállomány takarmánybázisa biztosítása érdekében el kell érni, hogy pillangós takarmány a szántóterület 15—20 százalékán, fővetési kukorica terület 20—22 százalékán teremjen, silótakarmány- ból számosállatonként 10 köbmétert készítsenek a termelőszövetkezetekben.

7. Somogy megyében az 1959ben végzett tsz-megszilárdítás alapul szolgál ahhoz, hogy az I MSZMP Központi Bizottsága I október 22-i határozata alapján befelezzük a mezőgazdaság átszervezését. 1

8. Gépállomásaink tekintsék alapvető feladatuknak a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági segítését. Javítsák tovább munkájuk szervezettségét, minőségét, szilárdítsák meg a munkafegyelmet.

9. Állami gazdaságaink mutassanak példát a korszerű nagyüzemi gazdálkodásban. Növeljék árutermelésüket, csökkentsék a termelési költségeiket, tegyék jövedelmezővé gazdálkodásukat.

V.

1. Kulturális nevelőmunkánk célja, hogy a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség egésze szocialista módon éljen, gondolkozzék és dolgozzon. Folytatnunk kell az eszmei harcot a kapitalista szemlélet maradványai, a nacionalizmus, a kispolgári gondolkodás és más maradi nézetek ellen, hogy társadalmi és kulturális életünk minden területén uralkodóvá tegyük a marxizmus—lrninizmus világnézetét.

2. Kulturális nevelőmunkával, szaktanfolyamok szervezésével, ismeretterjesztő előadások tartásával, és a dolgozók esti levelező oktatásával biztosítani kell a munkásosztály műveltsége és szaktudása emelését. Falvaink kulturális szükségleteinek kielégítése érdekében javítani kell a művelődési otthonokban folyó kulturális nevelőmunka tartalmát és szervezettségét. Segíteni kell az öntevékeny kulturális csoportok munkáját, emelni kell műsoraik eszmei és művészi színvonalát.

Tovább kell szélesíteni a könyvtárhálózatot, növelni kell a felnőtt olvasók számát. Javítani kell a falusi mozik kulturáltságát és közönségszervező munkáját'.

3. Szélesíteni kell a népművelési tevékenységet.. Növelni ke'l az ismeretterjesztő előadások számát. Természettudományos előadások és az ateista propaganda erőteljes fokozásával küzdeni kell a vallásos világnézet ellen.

4. Közoktatásunk javítása érdekében fel kell számolnunk a pedagógusok jelentős részénél tapasztalható világnézeti elmaradottságot. Biztosítanunk kell, hogy iskoláink következetesen, neveljék a tanulókat szocialista világnézetre. Általános és középiskoláinkban fokozatosan be kell vezetni a politechnikai képzést. El kell érni, hogy középiskoláinkban a fiatalok az általános műveltség mellett elsajátítsanak egy-egy szakmát is. Emelni kell a munkas-pa- raszt tanulók arányát középiskoláinkban, növelni kell tanulmányi eredményüket.

5. Pártszervezeteink tekintsék munkájuk fontos részének a kulturális munka irányítását, ellenőrzését és hatékony segítését, •

6. Tovább kell javítani megyénk egészségügyi és szociális ellátottságát. A mezőgazdaság szocialista átszervezése a betegbiztosítás számszerű növekedését is eredményezni fogja. Ki kell építeni a járásokban a szakrendelő hálózatot, növelni kell a kórházi betegágyak számát, korszerűbb berendezésekkel kell ellátni egészségügyi intézményeinket. Erőfeszítéseket kell tenni a csecsemőhalandóság lényeges csökkentése érdekében. Egészségügyi szerveink munkájában minden szinten érvényt kell szerezni az orvosetikai normáknak.

7. Fokozni kell a társadalom gondoskodását az idős és munkaképtelen dolgozókról. Gondot kell fordítani az elhagyott,

családi nevelésben nem részesülő fiatalkorúak nevelésére, i

A megyei pártbizottság

tagfai:

Abonyi Pál, műszerész segéd, az Arámi Gazdaság Somogy megyei Igazgatóságának vezetője;

Albert Imre; lakatos segéd, a Cukorgyári KISZ titkára;

ár. Berend Ernő, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője; . >

Bogó László, bányász, a KISZ megyéi bizottságának titkára;

Csákvári János nyomdász, a városi pártbizottság titkára;

ár. Csiszár János megyei főügyész;

Csóka Anna, a Balatonnagybereki Állami Gazdaság párttitkára; ' *

Decsi József cipész segéd, pártmunkás;

Dezső József kőműves segéd;

Éder Pal, a pusztakovácsi Dimitrov tsz párttitkára;

Faggyas Janos, a csökölyi Május 1 tsz elnöke;

Fekécs Lajos agiárproletár, a MEDOSZ megyei bizottságának elnöke;

Fuller József, a somogyvári Szabadság Tsz elnöke;

Hevesi János műszerész segéd, pártmunkás;

Horváth György, a Berzencei Községi Tanács elnöke;

Horváth János agrárproletár, a MÉSZÖV elnöke;

Horváth Sándomé szabósegéd, a megyei nőtanács titkára;

Illés Dezső, földmunkás, pártmunkás;

Kálazi József honvéd ezredes;

Kiss László, a böhönyei iskola igazgatója;

Kisdeák József agrárproletár, a Somogyi Néplap felelős szerkesztője;

Kocsis László igazgató-tanító, a TIT megyei titkára;

Körtés Gábor, az SZMT elnöke;

Kővágó Gyula, földmunkás, pártmunkás;

dr. László István, a megyei tanács v. b. elnöke;

Losonczi Pál, a barcsi Vörös Csillag Tsz elnöke;

Márton János munkás, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Somogy megyei elnöke;

Nagy Antal géplakatos, pártmunkás;

Nagy Árpád, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának vezetője;

Nagy Lajos bányász, pártmunkás;

Nánasi Imréné agrár proletár, a Moziüzemi Vállalat

igazgatója;

Németh Gyula, a Kaposvári Textilmüvek párttitkára;

Németh Vilmos, a Közép-Somogyi Erdőgazdaság igazgatója;

Oravecz Ferenc lakatcssegéd’, a munkásőrség megyei parancsnoka;

Pamkász Ferenc földmunkás, a Lábodi Állami Gazdaság igazgatója;

Pacsi Anna munkás;

Schwendewein Béla munkás, a Barcsi Fűrészüzem dolgozója;

Sólyom Gábor mezőgazdasági munkás, a megyei rendőriőkapitányság vezetője;

Suri Sándor, a Kaposvári Járási Tanács V. B. elnöke;

Szigeti István földmunkás, pártmunkás;

Sz&kszaX László munkás, pártmunkás;

Szimcsák Istvánná agrárprolelár, a balaíonkihti Petőfi . Tsz párttifkára;

Szirmai Jenő munkás, pártmunkás;

Szokola Károlyné agrárproletár, a Fonyód! Járási Tanács V. B. titkára;

Takács István földmunkás, pártmunkás;

Tihanyi Zoltán, a. Magyar Nemzeti Bank megyei fiókjának vezetője;

Tóth Mihály, a kaposvári gyakorló iskola igazgatója;

özv. Tóth Vendelné, agrárproletár, pártmunkás;

Váradi Gyula, a Marietta-pusztái Kísérleti Gazdaság tudományos kutatója;

Valter Imre, a ráksi Űj Élet Termelőszövetkezet elnöke; . _ • .

Zelnik István bányász, az Észak-Somogyi Erdőgazdaság főmérnöke;

A megyei pártbizottság póttogfait

Gyurákovics János agrárproletár, a Tengődi Állami Gazdaság igazgatója;

Máté Antal géplakatos, a rendőrség pártibizottságának titkára;

Huszár József, a somogyszili Petőfi Tsz elnöke;

Lukács József, a Textilművek üzemi bizottságának elnöke;

Doma József agrárproletár, a kaposvári MÁV Allomásfő- nökség forgalmi vezetője;

Kutas János munkás, pártmunkás, ^

Balogh István munkás, a Textilművek főművezetője;

Fenyvesi János munkás, pártmunkás;

Kálmán Ferenc, a csokcnyavisontai iskola igazgatója:

Misefa György agrárproletár, pártmunkás

Szántó János, a répáspusztai Első ötéves Terv Tsz pántlikára;

Kispeti Géza építőmunkás;

Takács András, a Marcali Gépállomás igazgatója,

dr. Tallós Emil, a Megyei Bíróság elnöke;

Sallós Gábor, a Csiky Gergely Színház főrendezője;

Jáger György munkás, a TRANSZVILL Vállalat igazgatója.

zl megyei párt-végrehajtó bizottság tagjai i

Szirmai Jenő első titkár, Hevesi János titkár,

Bogó László,

Csákvári János,

Illés Dezső,

Kisdeák József,

Körtés Gábor, dr. László István, Nagy Lajos, Sólyom Gábor, Takács István

A megyei revíziós bizottság tagjai:

Dr. Wiedermann János megyei ügyész;

Bizvurm An<al, a Tatarozó Vállalat párttitkára;

Farkas Mihály, a megyei rendörfőkapitánvság helyettes vezetője; *

Gábor DáVid, a Terményforgalmi Vállalat igazgatója;

László Lajos, a TRANSZVILL Vállalat főkönyvelője;

Vida József, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának vezetője;

Wirth Lajos, a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat igazgatója*