Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-29 / 254. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Csütörtök. 1959. október 2S, Felszólalások a megyei pártértekezleíen Takács István, a megyei pártbizottság agit.-prop. osztályának vezetnie: A szocialista építésben való részvétel a dolgosók legjobb nevelő iskolája Kedves Elvtársak! Tisztelt Pártértekezdet! Hoazászőlásomban két kér­déssel kívánok foglalkozm! Az egyik: az ideológiai harc, a dolgozó tömegek tudata átala­kításának feladatai. A másik: a magunk nevelése, a kommu­nista erkölcsiség erősítésében lévő tennivalóink; Az osztályh arcnak fő terüle­te a mi viszonyaink között egy­re inkább az ideológiai front: harc a nacionalizmus, a vallá­sos ideológia, a marxizmus— leninizmus világnézetétől ide­gen minden kispolgári nézettel szemben, harc a marxizmus— leninizmus elterjesztéséért Szocialista épitőmun- kánkhoz nemcsak a terme­lőerők nagyarányú fejlesz­tése, hanem az emberek magasfokú öntudatának ki­alakítása is szükséges. Pártunk művelődéspolitikai irányelvei nyomatékpsan húz­zák alá azt a tényt, hogy a dolgozók ideológiai átnevelésé- ben jelentős lemaradásunk van. Az a feladatunk, hogy meg­felelő módon éljünk a szá­munkra igen kedvező lehetósé- e ’-’-d. s ezeket a feltételeket használjuk fel arra, hogy né­pünk szocialista nevelésében gyorsabb ütemben haladjunk előre. Ez azonban nem jelenti azt hogy türélmiertlenkedjünik. A múlt csökevényed nem tűn­nek el máról holnapra. Ezért szükséges, hogy fokozzuk a tömegpolitikai és kulturális ne- velőmunkát, hogy szívósabb harcot folytassunk a bizonyos rétegeknél meglévő téves néze­tek ellen, a burzsoá és kispol­gári ideológia megnyilvánulá­sai ellen. Minden rendelkezés­re álló eszközt használjunk fel az emberek átnevelése érdeké­ben, és számoljuk fel azt a le­becsülést, amely egyes élvtár­sainknál megnyilvánul a kul­turális és ideológiai munkával szemben. Nagy tévedés volna azt hinni, hogy ,a dolgozók szocialista nevelése kizárólag a propaganda, a népművelés, a közoktatás feladata; A dolgozók nevelésének alapvető és fő eszköze, hogy minél nagyobb számban vonjuk be őket a társadal­mi tevékenységbe. A szocialista építésben való cselekvő részvétel, a közügyek intézésébe való bekapcsolódás, a dolgozók legjobb gyakorlati nevelő iskolája; A továbbiakban a kommu­nista erkölcsiség kérdésével kívánok foglalkozni; A mi erkölcsiségünk sokkal magasabb fokon áll minden burzsoá, kapitalista erkölcséi. Hiszen mi minden kizsákmá­nyolás megszüntetésére törek­szünk. Ezt mindenki tudja. Miért beszélünk mégis éjről a A jelenlegi helyzet is bizo- kérdésről? Azért, mert a párt­tagoknál is tapasztalunk olyan jelenségeket amelyek nem egyeztethetők össze a magasfo­kú kommunista erkölcsiséggel. Éppen ilyen okok miatt kellett súlyos pórtbüntetésben részesí­teni felelős beosztásban lévő elvtársakat. Ezért keH tehát foglalkoznunk ezekkel a kér­désekkel Számunkra ugyanis nem lehet fájdalmasabb dolog, mint az. amikor azt tapasztal­juk, hogy egyik-másik elvtár­sunk olyan útra tért. amely oda vezet, hogy el kell veszíte­nie őt a mozgalomnak. Napjainkban, amikor az or­szág ügyei jól mennek, a párt helyes politikája nyomán sorra születnek az eredmények a gazdasági, politikai és kulturá­lis életben, az ellenség nem mondhatja azt, hogy rosszal vezeti az országot a párt, ha­nem az egyes emberek hibáján keresztül tud belekötni a párt­ba. Ezért kell nekünk a kom­munista erkölcsiséget sokkal magasabb színvonalra emelni Magasabb követelménye­ket kell támasztanunk a párttagsággal, elsősorban a vezető beosztásban dolgozó kommunistákkal szemben. Nem arról van szó. hogy a kommunisták ne igyanak bort, ne mulassanak, amikor annak van az ideje. De igenis szó van arról, hogy a kommunisták ne süllyedjenek le a társadalom legalacsonyabb pontján lévő emberek, az iszákosok, az er­kölcstelenek közé. Ha ezen a területen meg tudjuk javítani nevelőmunkán­kat, és eredményeket érünk el, akkor az emberek még na­gyobb bizalommal tekintenek a pártra, a kommunisták még nagyobb megbecsülést harcol­nak ki a maguk számára. Dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter, a Központi Bizottság tagja: As elbisakodottságtól óvni kell elvtársainkat remteni az üzemekben, megsokkal inkább reflektorfény­Kedves ElvtársaSá A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak üdvözletét hoztam a me­gyei pártértekezlet minden résztvevőjének. A Központi Bizottság azt kéri a Somogy megyei kommunistáktól, hogy a jót szem előtt tartva, a hi­bákat pedig kiküszöbölve dol­gozzanak tovább országunk építésében, amint ezt eddig is tették. A Központi Bizottság két kérdés tolmácsolásával bízott meg. Az egyik, hogy a harma­dik negyedévben népgazdasá­gunk termelése az előirányzott­nál 2 százalékkal kisebb mér­tékben fejlődött. A termelé­kenység áz előírt 7 százalék­kal szemben 2—3 százalékkal nőtt A megyei pártbizottság beszámolójából hallottuk, hogy Somogybán is hasonló problé­mák vannak. Én is szeretném nyomatékosan felhívni az elv­társak figyelmét arra, hogy az életszínvonal tervezett emelke­dését csak akkor tudjuk meg­valósítani, ha az iparban is, a mezőgazdaságban is — a népgazdaság minden ágában — az előirt mértékben nő a ter­melékenység. Rendet kell te­kell szilárdítani a munkaié gyeimet. A párt- és szakszer­vezetek adjanak megfelelő se­gítséget ehhez. Amikor jöttünk, a megye több községében láttuk, hogy a parasztok fél 9-kor indultak ki a földekre. Most, amikor a mezőgazdasági munkákban le­maradás mutatkozik, a falusi pártszervezetek és tanácsok sokkal többet törődjenek ez­zel a kérdéssel, és érjék el, hogy a parasztság használja ki a rendelkezésre álló időt a be­takarítási és vetési munkálatok mielőbbi elvégzésére. Határo­zottan rrtég kell mondani a parasztnak, hogy ha nem dol­gozik, vagy csak immel-ámmál dolgozik, akkor a jólét növe­lését nem tudjuk biztosítani. Másrészt a Központi Bizott­ság Somogyba jövetelem előtt is lelkemre kötötte, hogy az el­bizakodottságban rejlő veszé­lyekre hívjam fel a pártérte­kezlet figyelmét. Az elbizako­dottság megnyilvánul abban is, hogy a felszólalók nem mutat­tak rá kellő mértékben azok­ra a nehézségekre, amelyeket le kell küzdeni az iparban és a mezőgazdaságban. Szóba ke­rült itt a tsz-mozgalom to­vábbfejlesztésének problémá­ja. Ez igen komoly dolog. A mezőgazdaság szocialista át­szervezését csak úgy lehet megvalósítani, ha az egyéni­leg dolgozó parasztokat meg­győztük a nagyüzemi gazdál­kodás előnyeiről, és elértük, hogy azok önkéntes elhatáro­zásból lépnek be a termelőszö­vetkezetbe. Amint Takács elvtárs is be­szélt róla: mi, kommunisták ben vagyunk, mint mások. Amit a kommunista megtesz, azt úgy tegye, hogy ne legyen szégyenkezni valója miatta, ha bármikor kerül is reflektor- fénybe. Szükséges, hogy pár- tunk minden tagja erre töre­kedjék, és mindenkor kom­munista módon viselkedjék. Elvtársak! Az ellenforradal­mat levertük, a konszolidációt sikerre vittük. A párt eddigi politikája a gyakorlatban he­lyesnek bizonyult. Mégsem sza­bad azt gondolnunk, hogy most már lanyhulhat a forradalmi éberség. Az imperialisták to­vábbra is igyekeznek disszi­dált ellenforradalmárokat visz- szajuttatni hazánkba. A diver- zánsokkal és a hazai ellensé­ges elemekkel szemben kemé­nyen fellép igazságszolgáltatá­sunk, és ártalmatlanná teszi őket. Elvtársak! Az a politika; amelyet pártunk és kormá­nyunk folytat, helyes politika. A párt vezetésével építjük a szocializmust és készülünk má­sodik ötéves tervünk megvaló­sítására, amelyben nagy fel­adatok várnak a Somogy me­gyei kommunistákra, a megye dolgozóira. Ehhez a munkához kívánok mindnyájuknak erőt és egészséget, és kívánom, hogy az elkövetkező pártérte­kezleten arról számolhassanak be, hogy még több sikert arat­tak, hogy feladataikat még na­gyobb eredménnyel, még ke­vesebb hibával oldották meg. A Komszomol megalakulásának évfordulójára nyitja a marxizmusnak azt az igazságát, hogy a tudat meg­változása csak követi a létben i beállt változásokat. Látni kell] azonban azt is, hogy ha az em-[ berek tudata tartósan és nagy-_ mértékben elmarad a létükben S beállt változástól, ez éles kon-? ^ fliktusokra vezethet. Nem tart­ható fenn beláthatatlan időkig! az az állapot, hogy a tsz-pa-] rasztok szocialista termelési viszonyok között élnek és dol-! goznak, ugyanakkor pedig gon-] dolkodásukban továbbra isi megmaradnak azon a színvona-] Ion, amelyre kisánitermelő ko-i rukban eljutottak. Ha nagyon szívós és állandó politikai mun-] kával nem törekszünk ennek1 az ellentfn°n<iásnak a feloldá­sára, akkor ez az állapot fékez­heti, lassíthatja egész szocia-i lista építésünket, tehát káros] következményekkel járhat, Most különösein LEV OVALOV A REZGOMB FORDÍTOTTA:BÁRÁmKOMOR VILMA 65. kedvező feltételek alakul­tak ki dolgozóink tudatá­nak átformálásához. egyelőre nem is tudjuk hasznaim. — És mihez kezdünk mi ket- . ten? ji — Magát fel fogja keresni «P Blake egyik embere, az egyet­Az emberek naponta érzik es, látják, hogy a szocializmus' ereje nő. a párt politikája he-] lyes, a szocializmus eszméi vi­lágszerte egyre nagyobb teret] hódítanak. Másrészt a mezö-i gazdaság átszervezésével a] merve lakosságának többségét, kitevő doleozó parasztság léte -termelési viszonyai gyökeres] átalakuláson mennek keresz-i tül. A nagyüzemi gazdálkodás megteremtésével a kispol­gári eszmék újjászületésé­nek gazdasági és társadal­mi alapját szüntetjük meg. Olyan forradaljni átalakulás' meey végbe jelenleg, amely-] ben a dolgozó parasztok ési munkások ezrei, tízezrei vesz­nek részt. Ezt a megállapítást] hitelesen igazolják azok a ta-] pasztalatok, amelyeket az idén t: -'5szal a termelőszövetkeze­tek szervezése idején szerez-, tünk. fel­hogy Kelet felé kacsingat, es­küszöm, hogy sajáit kezemmel végzek magával! — Ezután nyomban felállt. — Szóljon, ké­rem Csarusinnak, hogy vigyen haza. Behívtam Zseleznovot. — Vigye haza, kérem, Jan- kowska asszonyt — rendelkez­tem. — Rosszul érzi magát, úgyhogy ne siessen, hadd sziv­— Igen. Ez a turista idejében — Ezek szerint maga is el- jón egy kis friss levegőt, elrepült; még néhány óra, és adta maiát? Elmélete szerint Zseleznov igen gyorsam, visz- itt rekedt volna — mondta ugyanis.. szatért. Jankowsika. — Különben nem — Természetesen -r- szaki- — Nem látom betegnek — lelt volna nyugtom az Intelli- tott félbe —, de ami engem il- mondta. —/Nem is akart haza- gence Service-tői. A rejtély kuU let, és nem annyira a bőkezű- menni, hanem Grönerhez -pi­csát azonban vagy Londonban séget helyezem előtérbe, mint tette magát, őrzik, vagy pedig még előbb inkább az erőt. — Hála istennek — feleltem, megküldte nekik Blake. — A — No és ha az Intelligence — Legalább nyugodtan beszel- listára mutatott. — Ez a papír- Service értesül az ön árülásá- gethetünk. darab rendkívül fontos, ha ról, nem fél a bosszújától? — Először is nem értesül ró­la — hangzott a közönyös vá­lasz. — Másodszor pedig, aki nem veti magát alá Taylomak, az követi Blake-eu — No és miért szolgálja a len, akit a tengeren túli hír- németeket? Vagy ez is egy reá- szerző szolgálat ismer. Lehet, lis erő? hogy annak a segítségével meg- — A németek- szentimentális találjuk a kulcsot. őrültek — válaszolta élesen — Még azt árulja el, hogy Jankowska. — Erőnek erőt je­miért van szüksége a tengeren lentemek, csak éppen a meg- túli szervezetnek angol kémek- fontoltság hiányzik belőlük. _ re? Amíg a németek a Szovjetunió szélgetés — jegyezte meg Zse­— Hát még mindig nem ér- kimerítésén buzgólkodnak, ad- leznov elgondolkodva. — Most ti? — csodálkozott Jankotvska. dig szabad kezet engednek ne- kezdem érteni, hogy miért ha- — Taylor és emberei mindig kik. Be emlékezzen a szavaim- lógatják a második front mag­más kezével kaparják ki a ma- ra, ők is valaki más számára nyitását, és honnan van a né- guk számára a gesztenyét. Bla- kaparják ki a gesztenyét. meteknek olajuk.a ke jó egynéhány évet áldozott És ekkor nagyon vakmerő Zseleznov kérte, hogy mu- arra, hogy megválogassa az kérdést kockáztattam meg: tassam meg neki a gombot, ügynökeit. Taylorék most meg- — Mondja csak, maga mint Sokáig tenyerén tartotta, az- haparintják ezt a hálózatot és a legyőzhetetlen erő odaadó hí- után vigyázva visszaadta, felhasználják. pe, arra sose gondolt, hogy az — És az ügynököknek mind- igozi erő azon az oldalon van, egy, hogy kinek dolgoznak? ahonnan én jöttem?! — Lényegében igen - aUi- _ ^ so)M nem engedelmeskedem! — ki­áltotta. Elcsuklott a hangja, beleve­Atnyujtottam neki a hitelle­velet. — Hát ez mi? — kérdezte. — Az árulás dija — feleltem. — Mister Taylor számításai szerint ennyit ér nekem a ha­za. Részletesen beszámoltam, ta­lálkozásunkról, megmutattam neki a névsort, és elmondtam Blake megöletésének körülmé­nyeit. — Hát ez igen tanulságos be­tolta az asszony. — Természe­tesen Blake embereinek is van­nak elveik, de nagy általános­ságban ez az elv nem más, mint a Szovjetunió iránti gyű­lölet. Ebből a szempontból szinte mindegy nékik, kit szol­gálnak. Aki többet fizet, azt is­merik el gazdájuknak. — Vigyázz rá nagyon, mert még hasznát veheted — taná­csolta, aztán mintha saját ma­gától kérdezné, megjegyezte: — Sokért nem adnám, ha tudnám, hogy akadnak-e még ilyen tette magát a karosszékbe, va- gombok a mi országunkban.., lósággal eltűnt benne. Azután Blake névsora fölé — Ha pedig maga, Andrej Rájött, Szemjonovics .. — ritkán szó­lított így — lui észreveszem, — Folytatjuk — Negyvenegy esztendeje, 1918. október 29-én kong­resszusra gyűltek össze az Oroszországi Munkás- és Pa­rasztifjúság Szövetségének küldöttei. Sorra érkeztek a fiatal munkás- és paraszt­fiúk, diáklányok és katonák Voronyezsből és Tulából, Nyizsnyij-Novgorodból és Szmolenszkből. sőt az ellen­ség megszállta területről, Ukrajnából is sikerült egy küldöttnek átjönnie. A fia­talok meghallgatták a be­számolókat a politikai hely­zetről, az ismertetőt a prog­ramról, a szövetség szerveze­ti szabályzatáról, majd nagy helyeslés közepette úgy dön­töttek, hogy felveszik az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség nevet Ezzel megalakult a Komszo­mol, a világ első kommunis­ta ifjúsági szervezete. Nyikoláj Osztrovszkij, a Komszomol egyik legelső katonája írja kortársairól, hogy viharban születtek. Ha továbbvisszük ezt a gondola­tot, elmondhatjuk, hogy a Szovjetunió Kommunista If­júsági Szövetségének tagjai viharban születtek, viharban nőttek, érlelődtek, és vihar­ban adták tovább a forrada­lom zászlaját a következő nemzedéknek. Ott voltak az ifjú kommunisták a Kolcsak és Gyenyikin ellen harcoló seregekben, ott küzdöttek Petrograd falainál, elestek, de nem hátráltak. VA Kom­szomol tagsági könyvével megkaptuk a puskát és 200 töltényt- — írta azokról a napokról Osztrovszkij. Hősiességük nem ismert határt. A fiatal szovjet köz­társas,ágnak nehéz harcok árán sikerült legyőznie a külföldi intervenciósokat és a belső ellenforradalmat Megkezdődött az áttérés a háboiüról a békés munkára. A háború végsőkig kimerí­tette az ország gazdaságát. A gazdasági romlás uralko­dott, éhség és kiütéses tí­fusz dühöngött. • S a komszomolisták is­mét csatasorba álltak. Meg­indították a termelést a Dő­li yec-medencében és Baku­ban. mindenütt a földeken. Kohók épültek, házak emel­kedtek. Sem a nyári naj* tű­ző heve, sem a tél kemény hidege nem tudta meghátrá­lásra késztetni a fiatalokat A munka mellett sok erőt fordítottak a lenini jelszó: — Csak művelt nép építheti fél a szocializmust — megvaló­sítására is. A komszomolis­ták vállalták, hogy megtanít­ják az embereket ími-olvas- ni, s felszámolják az írástu­datlanságot Múltak az évek. hősies munkával felépült Komszo- molszk városa, a moszkvai fiatalok Lenin-rendet kaptak a Metro építésénél végzett munkájukért * A Komszomol életében a vihar nem mindig jelentett tényleges háborút A születés időpontja egybeesett a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom kitörésének első évfor­dulójával. s a forradalmat a vívmányok megvédésének -vi­hara, a polgárháború követ­te. A szocialista építés »viha­ra-« ugyanúgy magával ragad­ta az ifjúságot mint a harc a hatalomért és annak meg­tartásáért. Az építést ismét tényleges vihar váltotta fél: a Nagy Honvédő Háború korszaka, melyben a szovjet fiatalok mind egy szálig felsorakoz­tak a párt zászlaja alá, és életüket nem sajnálva védték szocialista hazájukat És a háború utáni idősza­kot nem nevezhetiük-e vi­harnak? Mi más. ha nem vi­har az a nagyszerű tempó, amellyel újjáépítették a vá­rosokat, gyárakat, felvirágoz­tatták az elpusztult földeket? És mi más. ha nem vihar a szűz- és parlagföldeken meg­indult munka? Olvassuk csak el Kuznyecov: A legen­da folytatása című kisregé­nyét Megismerjük és megsze­retjük a távoli Szibériában dolgozó fiatalokat. A Komszomol története ezeknek a nagyszerű viha­roknak története, mért a szovjet ifjúság ott volt, és ma is ott van. ahol lelkes munkára, hősies helytállásiba van szükség. Büszkén ünnepeljük a KISZ példaképe, a lenini ■nnszomol megalakulása­k 41. évfordulóját.

Next

/
Thumbnails
Contents