Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-25 / 251. szám
Vasárnap, 1959. október 25. SOMOGYI NÉPLAP Ötletszerűség helyett alaposság Villáminterjú a megyei tanácson A megyed tanács ipari osztályán Perjést Ferenc, a műszaki csoport mérnöke iratok fölé .hajol. —' Mi célból? — kérdezzük. — A Kaposvári Faipari és a Fámommecharákai Vállalat fejlesztési programjával foglalkozunk — válaszol. — Hogy hogyan készül? Annyit mondhatok, hogy sokkal alaposabban, körültekintőbben, mint ahogy azelőtt készültek a hasonló programok. — Hogy éntá ezt’ — Ügy. hogy amikor egy-egy 6j létesítmény elkészítéséről vagy régebbi üzemek fejlesztéséről vaa\ sző, könnyen beleesik az ember az ötletszerűség hibájába. Azt értem ezen, hogy kevésbé megalapozottan gondolkozóik. eszébe jut valami, ami az első látszatra talán jó is, de hogy valóban jó-e, az csak később derül ki, esetleg akkor már, amikor nem lehet változtatni rajt. Noha idejében gondoltunk volna rá, talán létre sen jött volna az új üzem, vagy nem láttunk volna neki a fejlesztésnek — Mi a biztosítéka, hogy a Faipari Vállalat és a Finommechanikai Vállalat, általában a fejlesztésre kerülő üzemek korszerűsítése, bővítése, új létesítmények létrehozása célszerű lesz? A mérnök teleírt jegyzetfüzete fölé hajol, és azt mondja: — igyekszünk elkerülni, hogy hirtelen támadt, megtévesztő ötletek érvényesüljenek. Alaposan megvizsgáljuk, hogy' szükséges-e az új létesítmény, vagy a régi fejlesztése Kiszámítjuk, milyen lesz a várható gazdasági eredmény, a termelési felfutás, a létszám lekötése Milyen hatása lesz az önköltségre, hogyan hat a bérre, mekkora lesz az egy főre eső termelés. Nem ütközik-e a létesítmény a városfejlesztési programiba, milyen hatású lesz az építőipari kapacitásra, és természetesen nem utolsósorban, hogy mennyibe kerül. — Mindent elsorolt? — Nem. Itt van például még egy szempont: a jelentkező igények kielégítése. A Finommechanikai Vállalatnál azért fejlesztettük elsősorban a lakatosrészleget, mert e részleggel szemben az építkezéseknél ma is és később is nagy az Igény. Azért fejlesztjük a Faipari Vállalatot, mert keresett cikk a bútor és így tovább. Azt mondhatom, hogy a tervszerűséget a legmesszebbmenőkig igyekszünk egyeztetni a célszerűséggel, és így nem érhet bennünket csalódás. Ezt a munkamódszert ajánljuk másoknak is, üzemeinknek, vállalatainknak. ÁLL A VÁSÁR keHIVATALOSAN szombaton társnak, aki a ,tűzhely haza- megy fizetni. 354 forintba reggel kezdődött meg a ka- szállításáról gondoskodik. Dél- riilt..; posvári őszi vásár. De akkor- előtt 10 óráig 8 kályha, 12 asz- • * * ra már százan és százan leip- taltüzhely talált gazdára. Elfő- MÄR MESSZIRŐL CSALO- ték el a sátrakat, üzleteket. A gyott a vásárba kihozott 20 da- GATJA a megéhezett Vásárlólátogatók előbb csak nézeget- rab rakéta porszívó is. kát a répáspusztai Első ötéves ték. hol, mit lehet venni, ml- * * * Terv Tsz .pecsenyés sátra. A lyen áru mennyibe kerül. A NAGY A TOLONGÁS az sülő hurka, kolbász, pecsenye pecsenyés-lacikonyhás sátrak Élelmiszer Kiskereskedelmi illata mindenkit arra késztet, már a kora reggeli órákban Vállalat Kossuth téri büféje- hogy megálljon itt. A répászsúfoltak voltak reggeliző, fala- néL Parasztemberek, postások, pusztaiák mintegy 8 mázsa tozó vendégekké. Ugyanilyen vasutasok, no meg a közeli hi- hurkát, kolbászt, 200 kiló pe- népszerűségnek örvendtek a vatalokból kiszaladó dolgozók csenyehúst, 300 kiló ízletes há- borkóstolók, poharazók is. S fagyasztanak el egy-egy pár zikenyeret hoztak a vásárra, amikor Homyák Mihály, a forró debrecenit, virslit, utána Finom halászlé is kapható námegyei tanács v. b. elnökbe- pedig egy üveg sört vagy egy luk. Aki pedig a finom ennilyettese 9 órakor üdvözölte a pohár finom bort. Gál István- valótól megszomjazott, nem megjelenteket, a kereskedelmi né, aki Balatonkeresztúrról kell messzire mennie, mellett dolgozókat, már javában állt a jött kislányával a vásárra, itt tűk van a nagybereki Győze- vásár: Megnyitó szavaiban el- reggelizik a finom sült kolbász- lem Tsz borkóstoló-sátra, s lemondotta, hogy mintegy 50 bői. De nemcsak neki ízlik, hét oltani a szom jat... millió forint értékű az az áru, másoknak is. A büfé vezetője , * * * melyből a vásárolni szándéko- szerint már a kora reggeli EGY KICSIT BORÚS az idő, zók válogathatnak. órákban 35 kg sült kolbász, 65 de ez nem rontja el a tarka A NÉPBOLT VÄLLALAT Ég sült hurka fogyott el... vásári tömeg derűs hangulatát, vas-műszaki részlegénél is igen A pezsgo-pohar a zó n ál s mellétig „ A NAGYÁRUHÁZ MEL- te a Vendéglatoipari Vállalat sok az érdeklődő. Közeledik a leértékelt áruk sát- 12 faita bort árusító sátránál tél, sokan most szándékoznak LETT levo leertekelt. áru sat- egyaránt nagy a tömeg megvásárolni a. tűzhelyet, kály1 raban ugyancsak sok az erdek- Sokan mennek el a Vörös hát és az egyéb szükséges ház- lődd A gyapjúholmik, készru- Csillag Filmszínház folytatólahák. felöltők, télikabátok, fér- Sós filmelőadására, és a cukfi-, női és gyenmékruhák igen rászipari kiállításra is. tartási felszerelést. Cservenka Mihályné Ady “ > ' A kereskedelmi szakemberek Endre utca 41. szám alatti la- érdeklik a vásárlókat. Nagy szerint az eddigi eredmények kos is azzal a céllal lőtt, hogy Vendelné kisasszondi lakosnak sokkal jobbak, mint amire szá- túzhelyet vegyen. Hosszas né- különösen a koSztümök tetsze- mítottak. Pensze: hogy sike- zelodes után meg is tetszett , , , . rül-e a kitűzött forgalmat elneki egy fehér zománcozott nek- Kl 15 választ egyet a hoz- érni_ a mai nap eredményétől tűzhely. Az ára is megfelelt: závaló szoknyával. Felpróbálja, függ..; 1183 Ft-jába került. S már jól áll rajta, megnyerte tetszédiktálja is a címet Zsolnai elv- sét a színe is, ára is, s máris Sz. L. Minőségi verseny a laboratóriumban Miről beszél Pesten a somogyi tégla? Sz. N. Minden téglagyárból tíz darab téglát küldenek fel évenként Budapestre a Tégla- és Cserépipar Központi Laboratóriumába. Itt különféle minőségi Vizsgálatnak vetik alá. Az eredményről tájékoztatják a téglagyárak központját. A Bánya- és Építőipari Egyesülésnél tíz gyár minőségi bizonyítványába tekintettünk bele. 150 kg négyzet- centiméterenként A legfőbb vizsgálati szempont az, hogy milyen a tégla nyomószilárdsága, azaz hány kiló súlyt bír el négyzetcentiméterenként. A Marcali Téglagyár téglái megálltak helyüket a laboratóriumi vizsgálaton : négyzetcentiméterenként 150 kg terhelést bírtak el. A minősítési adatok szerint I. osz- iályú fali téglának bizonyultak. Ugyancsak első osztályúnak minősítették 135 kg négyzetcentiméterenkénti terhelésnél a balatonszentgyörgyi, 152 kg- nál a zákányi, 113-nál a kadarkúti, 137-nél a rinyaújlaki, 102-nél a böhönyei, 112-nél a jutái, 129-nél a kéthelyi, 116 kg-nál a kaposszerdahelyi gyár tégláit. A téglások réme a mészkő. Természetesen nem kerüli el a laboratóriumok figyelmét sem. Ha a téglába ugyanis olyan mészkő kerül, mely nem ég porrá, rendkívül megnövekszik a tégla megrongálódásának veszélye. Ha az ilyen tégla megázik, és utána szá.- razság éri, szétfeszül, hasznavehetetlenné válik. Fia beépítés után éri nedvesség, valamivel csökken ugyan a szét- porlódás veszélye, de így sem marad biztonságos építőanyag. A laboratóriumban gőzölésnek vetik alá a téglákat, és megfigyelik milyen a gőzölés utáni kipattogzás. A tégla- és cserépipari laboratórium a bizonyítványon külön pontban jelöli ezt. A legutóbbi értékelés szerint a rinyaújlaki, a balatonszentgyörgyi, a zákányi, a kadarkúti, a csurgói, a kaposszerdahelyi, a kéthelyi, a jutái gyár tégláiban gőzölés után kipattogzás nem fordult elő. Zsugorodás több hibát. Első osztályú a balatonszentgyörgyi, a jutái, a rinyaújlaki, a marcali, a böhönyei; az átlagnál valamivel rosszabb a zákányi, a kéthelyi; nem elégíti ki a szabványkövetelményt a kaposszerdahelyi, a kadarkuti és a csurgói tégla. A pontatlanságot úgy kerülhetik el téglagyáraink, ha minden újabb földterület kihasználásakor, minden újabb keveréskor pontosan kimérik a száradási és égetési zsugorodás nagyságát, összehangolva a szájnyílással még akkor is, ha ehhéz több idő kell. A szakemberek szerint csakis ettől, nem pedig a géptől függ a tégla nagysága. A laboratóriumi vizsgálat a súly, a nagyság és az anyagi összetétel mellett kiterjedt a tégla vízfelvevő képességére is. Sz. N. Javító-nevelő munkára Bírósági hír: »Cz. Máriái a társadalmi tulajdon hanyagságból eredő megkárosításáért 10 százalékos bér- csiikkentéssel négyhónapi javító-nevelő munkára ítélték«. Vége a munkaidőnek, de Cz. Mária még nem indul haza. Kabátja gyűrött, s elható rozza, mielőtt hazamegy, kivasalja. Nincs ugyan engedélye rá. de úgy gondolja, semmi következménye sem lesz, nem tudja meg senki. A többiek figyelmeztetésére — mit kell annyit vasalni — fölényesen csak ennyit mond: semmi közötök hozzá. Azért mégis siet, nehogy feltűnjön bennmaradása, s másnap fejmosás legyen belőle. A kapkodás, sietés következménye pedig: a vasalózsinórt elfelejti kihúzni a konnektorból, tűz támad. Ruhák, szövetek, vasalók égnek el, 15 000 forint kár keletkezik. Ezért került bíróság elé, ezért ítélték négyhónapi javító-nevelő munkára. Az a néhány forint, amit levonnak tőle, hiányzik ugyan, mert apja beteges, és szüleit, *öccsét is segíti, de tanulság is, állandó figyelmeztetés, hogy máskor nagyobb gonddal, körültekintőbben dolgozzék. Harmadik hónapja, hogy a bírósági ítélet elhangzott, és munkatársai az első naptól kezdve tapasztalják, milyen nagy hatással volt ez rá, mennyire megváltozott, átformálódott. Régebben bizony makacs, önfejű lánynak ismerték, aki visszabeszél az idősebbeknek, nem fogadja meg tanácsukat. Most pedig? Farkasné, a részleg vezetője ezt mondja róla: — Mária nagyon megváltozott. Szerény, nem beszél visz- sza, szót fogad, sőt kéri tanácsainkat. Csak még nem elég szorgalmas. Férfi-alsónadrágokat vasal jelenleg. Egyik nap csupán 58 darabot vasalt ki, míg mellette egy idős, beteges asszony 150-et. Egy kicsit megmostuk a fejét. Másnap már azzal dicsekedett, hogy 160 darabot vasalt ki. Igyekezzék önszántából, ne várjon biztatást. Hiszen az nemcsak vállalatunk, hanem az ő érdeke is, mert többet keres... Jellemének alakulásával elégedett a vállalat vezetője, Müller elvtárs is. Törődnek Cz. Máriával, figyelemmel kísérik munkáját, magatartását. Mégsem lehetünk azonban teljesen nyugodtak, mert a K1SZszervezet, mely legtöbbet te hetne es kellene is hogy te gyen érte, eddig még nem is merte fel, milyen fontos sze repe volna Cz. Mária jellemé nek formálásában. — A KISZ-gyülésekre eljár de máskor a munkaidő utál mindig hazamegy. Nem tudtul elérni, hogy részt vegyen ( vállalat kultúr- vagy tánccso portjában — mondja Szombat helyi hén KISZ-titkír. Cz Mária azonban mást említ Nincs még ugyan tagkönyve de azért KISZ-tagnak érzi ma gát. Egy másik vállalat tánc csoportjában működik közre mert — állítása szerint *— it senki nem hívta sem az egyik sem a másik csoportba. Cz. Máriának segítségre erős kezekre, őszinte barátokra■ van szüksége. Nagyon bánja tettét, szégyellt magát, most is sír még, ha eszébe jut c hanyagságból keletkezett kár. Hívják maguk közé a kiszesek, már csak azért is, hogy érezze: munkájával, szorgalmával feledtetni tudja tettét. Meg azért is, mert Cz. Mária szülei vidéken élnek, akikhez hetenként csak egyszer megy haza. Érjék el a kiszesek, hogy ne csak munkaideje alatt, hanem azután is magáénak érezze a vállalatot. Tanuljon, szórakozzon a többi, vele egykorú lánnyal, s a munkaidő letelte után ne rohanjon el úgy, mint aki nem érzi magát otthon. Amióta javító-nevelő munkán dolgozik Cz. tylária, nem volt vele semmi baj. Hátravan azonban még másfél hónap. Segítsen neki a KISZ abban is, hogy semmi olyan ne történjék vele, ami a bíróságot a javító-nevelő munka börtönre való átváltoztatására késztetné. Ugyanis a bíróság ítélete kimondja: ha a javító-nevelő munka ideje alatt hasonló kárt okozna, illetve fegyelmével, magatartásával bajok lennének, igazolatlanul mulasztana, a hátralévő időt börtönben kell eltöltenie ... Cz. Mária fiatalkorú, igy a bíróság ítélete nem fog szerepelni erkölcsi bizonyítványában, büntetlen előéletűnek számit. Ügyéből ne csak ő, hanem mások is tanuljanak. S az üzem-ek, vállalatok KlS/j- szervezetei neveljék fegyelmezett, gondos munkára a fiatalokat, hogy megelőzzék a hasonló eseteket. Szalai László Szabvány határozza meg azt, hogy a tégla két párhuzamos síklapjának egymástól való távolsága 6 cm-től 6,7 cm lehet. A téglagyárakban ezért kötelező a tégla zsugorodását mérni. A száradás és égetés utáni zsugorodás természetesen sok mindentől, elsősorban a föld minőségétől, keverésétől függ. A gyáraltban kell tehát eldönteni, hogy az adott körülmények között mekkora szájnyílással kell készíteni a gépen a téglát, hogy az a száradási és égetési zsugorodás után megfeleljen a szabványnak. E téren találták a legA helyszínen tárgyalta meg a Kéthelyi Községi Tanács munkáját a Marcali Járási Tanács (Tudósítónhtól.) | se^b termelésre való áttérés. A taKéthely község tanácsának és nácsl munka fogyatékosságait ele- végrehajtó bizottságának igazgatá- mezve megállapította, hogy a task irányító és ellenőrző munkáját nacstagok ebben az évben egyálta- tűzte napirendre a Marcali Járási ^n tartottak beszámolót váTanács októberi ülése. Az ülésre lasztoiknak, továbbá, hogy az álmeghívták a községi tanács tag- lancJó bizottságok tevékenysége jait is rendszertelen, s tartalmi munkájuk Németh István, a községi tanács ! s,em kielégítő. Pozitívumként em- elnöke jól rendszerezett, a tanács- htette meg, hogy a község a har- munka egészét felölelő beszámoló- madik negyedévi adóbevételi termában a többi között hangsúlyozta: vt^ ^ százalékra teljesítette, a község mezőgazdaságának szín- A hozzászólások főképp a község vonala — az utóbbi évben tapasz- kulturális és mezőgazdasági hely- talható fejlődés ellenére — megle- zetével foglalkoztak. Kiss Zoltán, a hetősen alacsony. Egyre sürgetőbb művelődési otthon Igazgatója a tö- f eladat a munkaigényes, bel tér je- megszervezetek kulturális passzivitásáról beszélt. Bodó Ferencné járási tanácstag a szocialista átalakulás és a művelődéspolitikai munka összefüggését elemezte. Hosszú Mátyás, a Somogy szén tpáii tsz tagja saját példáján bizonyította be a közös gazdálkodás előnyeit, s hívta fel a kéthelyieket a szövetkezésre. Kula József, a járási tanács v. b. elnökhelyettese a kenyérgabona felvásárlásának problémájáról beszélt. Végezetül Papp E’erenc, a járási tanács v. b.-elnöke elemezte a községi tanács eddig végzett munkáját. rr Az Őszi Vásáron keressen fel bennünket, vásároljon boltjainkban és kitelepült sátrainkban! A vásár mindkét napján a következő boltjaink lesznek nyitva: Készruha- boltunk Május 1 utca 21. CARMEN illatszer-bolt Május 1 utca 4. Maradékbolt Ady Endre utca 3. Rövidáru-bolt, kézimunka 11 11 12. Női divat-kötöttáru-bolt „ 1. Ü veg-porcelán bolt ti 11 „ 5. Bútorbolt 11 » 11 12. Kossuth téri áruház Hangszerbolt t* 11 „ 4. Gyermekruházati-bolt 11 11 8. és Ruházati-bolt Kossuth tér 5. Kosár-cipészkellékbolt 11 1» 7. Onkiválasztó cipőbolt M M 13. Háztartási vegyi-bolt Kossuth tér 5. Vasáru-bolt 11 ii „ 9. Üveg-edény-műanyag-bolt ti M 15. Önkiszolgáló cipőbolt Ady Endre utca 1. Papír-játékbolt tf 11 „ 11. Sport-játékbolt ft H 6. Készruha-méterár u-bo! t 11 11 13. Ezenkívül a vásárban megtalálja a Kossuth téren a leértékelt áruk boltját, a villamossági szakboltot, továbbá játék, töltőtoll, illatszer, ajándék, műanyag pavilonjainkat. Szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat K i Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat \
