Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-21 / 247. szám

SŐMOGYI NÉPLAP 5 izeráa. 1959. október 81­Látogcitás a tapsonyi gépállomáson Marietta-pusztai kísérletek A Tapsonyi Gépállomáson szervezetten, serényen folyik a munka. Éves tervüket már 90 százalékon felül teljesítették. Az igazgató a közelmúltban körülbelül 32 ezer forint cél­jutalmat osztott ki azok között a dolgozók között, akik tervü­ket túlteljesítették, és üzem­anyagot takarítottak meg. Ba- nicz István szántótraktoros 520 normálholdas tervét 108 száza­lékra teljesítette, s 388 kg gáz­olajat takarított meg. Zenge György szállító traktoros 107 százalékra, Boros István zeto- ros 173 százalékra, Gáspár Im­re 132 százalékra, Fábos Imre aratógépes 161 százalékra tel­jesítette idei tervét Major Tamás egy G-35-8s traktor!*, lendkerekét szereli le, hogy cSap-Iíít ágyát ellenőrizze, !"r Hertzes László egy «5-35-0s traktoron generáljavitást végez. Egy ki­egyenlítő mű összeszerelésén dolgozik. Majer István aratógépet javít. Ez a második gép, ami elkészült a kö­vetkező évre. A fajtafenntartásos nemesítés szerepe a burgonyát er messtéshen Ha nemesítésről beszélünk, legtöbbnyire keresztezéssel tör­ténő mesterséges beavatkozás­ra gondolunk, amelynek célja az eddiginél különb fajták létrehozása. Ez a beavatkozás csak kezdet. Ehhez szorosan kapcsolódik a létrehozott faj­tán belül azoknak az egyedek- nek a kiválasztása, amelyek a fajta valamennyi jó tulajdon­ságát a legmesszébbmenóen hordozzák. E munka több éves kísérleti folyamatot igényel, mert az egyes kiválasztott egyedek utódaiban az első években mutatkozó jó tulaj­donságok nem állandósulnak egyenlő mértékben, így vala­mennyi egyed utódainak élsza­porítása nem célszerű. A burgonya rnágtermését csak a nemesítő használja fél keresztezéssel történő új faj­ták előállításakor. A közter- mesztésben a burgonyának %«rös István esztergályos MVE 280-as esztergapadján trag törd ugaty- tyút esztergák Miért harmadikak? A Téxtilművek B-müszakja | Sok az elkéső, a hiányzó, az a harmadik negyedévi értéke- elkéretöző. Mindenütt fontos a léskor a leggyengébb ered- pontos munkakezdés; különö- ményt mutatta, pedig félévkor [ sen fontos ez olyan üzemben, még az élen haladt, s példa­ként emlegették az üzemben. Mi az oka a visszaesésnek, miért nem volt képes megtar­tani elsőségét ez a műszak? Egyetlen részleg, a gyűrűsfo­nó munkáját vizsgálva lépésről lépésre nyilvánvalóvá válik, hogy a lemaradás fő oka a munkafegyelem meglazulása. A gyűrűsfonó esete tipikus. Bebizonyosodott: mekkora eredménycsökkenést vonhat maga után a pillanatnyilag ta­lán csekélynek látszó fegyel­mezetlenség. A munkásnők különféle ok­nál fogva otthagyják gépeiket, nem szólnak senkinek, itt vagy ott beszélgetnek. Az orsókra csavarodik a gyapot, s ezek az orsók többnyire a selejtládába kerülnek. A beszélgető mun­kásnő. aki társát is akadályoz­za munkájában, valószínűleg nem gondol arra, milyen kárt okoz cselekedetével. Sok kicsi sokra megy! A harmadik ne­gyedévben olyan mennyiségű selejt gyűlt össze, mintha az egész B-műszak másfél na­pon át csak selejtet gyártott volna! 'Ezen még a fegyelme­zetlenek is elcsodálkoznak, pe­dig elsősorban, övék a felelős­ség. Milyen egyszerű lenne meg­szüntetni ezt a fegyelmezetlen­séget! Mikor valaki eltávozik a munkateremből, szóljon a mű­vezetőnek vagy valamelyik tár­sának, hogy ne maradjon fel­ügyelet nélkül a gépe. A tré- cselőjknek a művezetők, a bi­zalmiak magyarázzák meg, mit jelent az üzemnek akár egyet­len hibás orsó is. A tereferélés a fegyelem la­zaságának csak egyik megnyil­vánulása. Akadnak, akik a munkaidőt az iskolai feladatok megtanulására fordítják. Szép és helyes, ha valaki tanul, hi­szen az a cél, hogy minél (kép­zettebb embereket neveljünk. De az a mód, ahogy P. E. mun­kásnő cselekszik, korántsem dicséretes. Mit ér az a tanulás, amit a gép végére ülve végez az ember? Véleményünk sze­rint semmit. A tudásban sem halad előre, feladatának is csak gyengén tehet eleget Munka után van ideje a tanu­lásnak. nem arra való a mű­szak, hogy a tanulásban mu­lasztottakat pótolják. ahol a dolgozók egymástól ve­szik át lehetőleg leállítás nél­kül a gépeket. Akár néhány percnyi késés is számottevő ki­esést jelent a termelésből. Az elkéretőzők sokszor visszaélnek a vezetők jóindulatával, ember­ségével. A közelmúltban tör­tént meg az egyik gyűrűsfonói dolgozóval, hogy édesapja be­tegségére hivatkozva fél 8-kor otthagyta az üzemet, de este minden lelkiismeretfurdalás nélkül vidáman szórakozott az egyik nyilvános helyen. Az üzem szabályainak a leg­durvább megsértésére is akadt példa. Egy férfi- és egy nő­munkás ittasan ment be dol­gozni. A szakszervezeti bizott­ság foglalkozik “e súlyos fe­gyelmezetlenséggel. A gyűrűsíonó termelési érte­kezletén a munkafegyelem meglazulásánák ennyi jelét említették meg. Ez mind hoz­zájárult ahhoz, hogy minőségi tervüket jóval a szint alatt tel­jesítették. Elsősorban a dolgo­zók öntudatától függ a fegyel­mezetlenségek megszüntetése, s attól, hogy az üzem minden munkása felelősséget érezzen egyetlen hibás selejtes orsóért is! Vörös Márta mag útján való generatív sza­porítása nem alkalma ab a tó, ezzel szemben gumó révén igen alkalmas vegetatív szaporodás­ra. A vegetatív szaporítás az eredetileg magról kelt növény­nek évtizedeken át. történő ve­getálását jelenti, ez idő alatt a légzés és nedvkeringés még a téli nyugalmi időben sem szű­nik meg teljesen. Sok viszon­tagsággal. kél! megküzdenie évtizedeken át a növénynek a vegetáció idején, nyáron idő­járás. talajhibák, kártevők, be­tegségek, agrotechnikai hibák — és a gumónak a téli nyugal­mi időszakban — helytélen tá­rolás, hőhatások, beázások, gu­móbetegségek miatt. Ezek a vi­szontagságok romlást idéznek elő. de azt tapasztaljuk, hogy a leromlás nem egyenlő mér­tékben sújtja az összes növé­nyeket, és egyesek nagyobb ellenálióképességet mutatnak, mint többi társuik. Ha tehát egy fajtát jó tulajdonságaival leromlásmentesen fenn aka­runk tartani. folyamatosan kell gondoskodnunk az állo­mányunk legjobb egyedeinek évről évre való kiemeléséről és a kiemelt egyédek elszapofí- tásáróL Ezt a folyamatot nevézzük fajtafenntartásos nemesítés­nek. A fajtafenntartásos ne­mesítésnek első lépése a pozi­tív szelektálás. Ezt minden olyan burgonyatermelőnek el kell végeznie, aki évről évre saját terméséből biztosítja a jövő évi vetőanyagát. Ez any- nyit jelent, hogy virágzás után pálcákkal kijelöli állományá­ban a legjobb töveket, hogy azoknak külön felszedett ter­mése képezze jövő évi vető­anyagát Ez az eljárás egymaga azon­ban nem tökéletes, mert az így kiválasztott tövek utódait nem tudjuk külön-külön több éven át megfigyelés alatt tartani. Szükséges tehát az ún. klono- záshoz folyamodni, ez lehető­vé teszi egy kiválasztott tő sza­porulatának több éven át tör­ténő szemmel tartását. A kivá­lasztott tövek termését egy­mástól elkülönítetten szaporít­juk több éven át. és csak azok­nak a szaporulatát hagyjuk meg vetőburgonyának, ame­lyek a követelményeknek meg­felelnek. Módot nyújt ez az el­járás a meglévő vetőmag meg­javítására is. A módszer gyakorlati ke­resztülvitele a következő; AZ első évben a kiválasztott tövük terméseit külön-külön felszed­jük, és zacskóban tároljuk, a második évben minden zacskó tartalmából 10 gumót töves ágyakba (A-klonokba) ültetjük, a legjobb 10 töves ágyakat ki­jelöljük. és külön-külön ládák­ba szedjük fel. A harmadik évben egy-egy lada tartalmá­ból most már 100 gumót 100 töves ágyakba (B-klonokba) ültetjük. A legjobb 100 töves ágyainkból lesznek a negyedik évbén 1000 töves C- és az ötö­dik évber) a 10 000 töves D-klo- nok. A negyedik és ötödik érv­ben már a jónak bizonyuló ágyakban találjuk azt az anya­got, amelyben megbízhatunk, és amely kétségtelenül jobb az eredeti anyagnál. Felmerül a kérdés, kik hi­vatottak fajtafenntartásos ne­mesítéssel foglalkozni. Nyilván azok a gazdaságok, amelyek a vetőburgonya-termelés utolsó lépcsőjéhez, az államilag el­lenőrzött fokozaton való sza­porításhoz szükséges alap­anyagot, a nemesített fokú vé- tőburgönyát termelik. Meg kél! fóntolbi azt az elgondolást, hogy ezek között a gazdaságok között csak az erre legalkal­masabbak végezzenek kiter­jedtebb mértékben fajtafenn­tartásos nemesítést, és ezek végtérrriényként kizárólag Szu­perelit vetőanyagot állítsanak elő a nemesített fokon szaporí­tó gazdaságok ellátására. Min­denesetre kívánatos, hogy a Éajtafenntartásos nemésítéssel foglalkozó gazdaságok száma állandóan emelkedjék. A fel­adat hálás. Aki egyszer meg­próbálkozott vele, nemigen hagyja félbe, mivel saját ta­pasztalattal győződött meg azokról az élőnyökről és ered­ményekről, amelyeket a klon- kiválasztással előállított vető­mag biztos.ít. A jövedelmezőség kérdése sem közömbös, mert az arány­lag nem nagy költségráfordí­tás megóvja a gazdaságot a kellemetlen meglepetésektől. Viszonylag biztos eredményt csak jó vetőanyagtól várha­tunk. A vetőburgonya-szaporí­tás tudvalevőién a legjövedel­mezőbb termelési ágak egyike, de csak akkor, ha tervszerűen és céltudatosan végezzük, és nem a véletlenre bízzuk ered­ményeinket. Baer Geroif vezető techni kus. Nagyjelentőségű párttörténeti, ideológiai müvek a Kossuth kiadó ívvégi terveiben Az év utolsó hónapjaiban, főleg a közelgő pártkongresszus jegyé­ben több nagy jelentőségű párt- történeti ós ideológiai művet he­lyez az olvasók asztalára a Kos­suth Kiadó. Marx és Engels mű­veinek első két kötete után napvi­lágot lát a negyedik, míg a har­madik kötet, melynek munkála­taira hosszabb idő szükséges, a jövő év elején jelenik meg. Ma-, gyár nyelven most jelenik meg A Szovjetunió Kommunista Pártja története, amely Lenin útmutatá­sainak felhasználásával nemrég készült el a Szovjetunióban. Az új párttörténeti tankönyv az orosz munkásmozgalom kezdeteitől 1959-ig ismerteti az oroszországi, illetve a szovjet munkásmozgalom történetét. A magyar munkásmozgalom mártírjairól A szabadság vértanúi című gyűjtemény lát napvilágot, egy körülbelül száz arcképből ál­ló album pedig a magyar munkás- mozgalom már elhúnyt kiemelke­dő vezetőinek állít emléket. A ma­gyar munkásmozgalom története válogatott dokumentumainak ha­todik kötete tartalmazza a Kom­munista Intemacionálénak és Le­ninnek magyar vonatkozású írá­sait, külföldi lapokban megtalált adalékokat. Egy másik nagy jelen­tőségű forráskiadványnak, az Adatok az ellenforradalom törté­netéhez (1919-1945) című munkának pedig a harmadik kötete iát nap­világot ebben az időszakban. Ezenkívül Két ősz címmel ri­portregény kerül kiadásra Gárdog Miklós tollából. A mai tárgyú po­litikai művek közül kiemelkedik dr. Münnich Ferencnek az 1957 óta elhangzott beszédeit, megjelent írá­sait tartalmazó kötet, amelynek címe: Egységben a békéért, a szo­cializmusért. A látszat csal pártkongresszus iránt a Nagyatádi Fonalgyár dolgozói (Tudósítónktól.) A VII. pártkongresszus tisz­teletére a Nagyatádi Fonal- gyárban is munkaversenyt in­dítottak. Az értékelések eddig mind magasabb teljesítmé­nyekről adtak számot, így vár­ható volt a mostani eredmény. A harmadik negyedévben ugyanis már a legtöbb üzem­részben túlteljesítették kong­resszusi vállalásaikat a gyár munkásai. _ A kíkészítőben dolgozó Végh István brigádja 114 százalékra teljesítette feladatát, a kisze­relő üzemrészben Turóczi Ist­vánná brigádja 107,2 százalé­kos eredményt ért el. A fel­nőttek mellett nem maradnak el a kiszisták sem. Vállalá­suknak már 105,4 százalékig eleget tettek. A brigádokban is születtek kimagasló eredmények. Ko­vács Béláné, Berki Béláné és Németh Vendelné, a perzselő brigád tagjai 10,5 százalékkal szárnyalták túl vállalásukat. A közös versenyvállalásokon Igen, erre az igazságra teg­nap este egy pofon ébresztett, mely a bal arcomon csattant. Csattant bizony, méghozzá jó­korát! ügy történt, hogy korábban elhatároztuk: szindarabot ta­nulunk, egyszóval hadat üze­nünk az őszi cs téli esték unalmának. A női főszerepet Annuskára, a csinos fiatalasz- szonyra osztottuk, aki él-hal a színjátszásért. A betegesen fél­tékeny ifjú férjet sikerült va­lahogy meggyúrnunk, nagylel­kűen beleegyezett Annuska asszony, hogy ne zavarja az olvasópróbál, papírt, ceruzát kapar elő, és írja: »Nem érde­kel, mert idős!« , Átfutom a mondatot, és is­mét teljes odaadással csüggök a rendezőn. Figyelem fejtege­téseit. Mindössze néhány perc van még hátra a foglalkozás­ból, amikor nyílik az ajtó, be­lép Péter, a féltékeny férj. Odaáll mögénk észrevétlenül. A csoport tagjai mosolyognak, velem pedig perdül egyet a szék, nincs időm a szikrázó szembe nézni, amikor hallom: — Piszok! S a következő szereplésébe, s csodák csodá- pillanatban gyanúsan pirosabb jára a fiatalasszony egyedül a bal arcom, mint a jobb. jelent meg az első olvasópró­bán. Véletlenül egymás mellé kerültünk, s amikor a darab rendezője lélegzetnyi szünetet tartott a felolvasásban, elem­zésben, beszélgettünk. Láttam előző este Annuskát a férjével moziban, hát arról érdeklőd­— Idenézzenek! — kiáltja diadalittasan. — Ez a vén disznó ki akart kezdeni a fele­ségemmel! Nem hiszik? Ol­vassák csak! — és úgy lobog­tatja a papírlapot, mint vala­mi győzelmi zászlót. A társaság tagjai csak ké­sőbb tudták meg, miért reli­fem, tetszett-e neki a film, kívül a dolgozók egyéni fel-jmit szól a férfi főszereplő ala- Zoltam^lätörö'neveuisel a ajánlásokat is tettek. Szeptern-f látásához. Ugye, szemrevalo vak féltékenység csattanós bi­béi- végéig Somogyvári Ferenc {fickó? Annuska válaszával zonyítékára. Esküszöm, ilyen már régen nem nevettem! válaszával 121,7 százalékra, Graf esik Já-fadós maradt, mert a rendező nos 114,4 százalékra teljesítet-f éréiye csenddé parancsolta a Le vállalását imeghitt beszélgetést. A fiatal­Kese teríts István 06798287

Next

/
Thumbnails
Contents