Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-12 / 214. szám

fcombat, 1959. szeptember 12. 6 SOMOGYI NÉPLAP Munkában a „megyeháza" Reggel 8 óraikor kitárulnak a kapuk a hatalmas boltívek alatt. Kigördül a megye vala­melyik részébe siető utasaival egy autó, a többiek utánasora­koznak. Az irodákban telefon cseng, és értekezletek, megbe­szélések kezdődnek. Aktáik, ira­tok halmazán, számok során formálódnak a megye életét tükröző, jövőjét tervező, gon­dolatok. Őszi vásár A kereskedelmi osztályt már az idei kaposvári őszi vásár egynémely problémája is fog­lalkoztatja. Időpontja: október 24—25. A régebbiektől eltérő­en nem a Virágos-pályán ren­dezik meg, hanem a város kö­zéppontjában. A boltok az előt­tük húzódó járdán épített sát­rak alatt rakják ki áruikat. A kiskereskedelem, az élelmi­szerkiskereskedelem, a vendég­látók, a MÉSZÖV és a KT- SZÖV néhány különálló sátrat is állít. Átadták már a Kiskereske­delmi Vállalatnak az első fél­évi munkájával kiérdemelt ki­váló vállalat címet dokumen­táló oklevelet csakúgy, mint a Somogy megyei Népboltnak a Belkereskedelmi Miniszté­rium dicséretét. Az Élelmiszer Kiskert az osztály részesítette dicséretben, de megmondták hibáikat is. Az állami és szövetkezeti ke­reskedelem már az őszi-téli áruk tárolására készül. Fontos és sürgető feladat a tervek el­készítése, egy-egy nem meg­felelő tervezés a télen egyes cikkek hiányát hozhatja ma­gával. Megtörtént az osztályhoz tartozó vállalatok kongresszusi felajánlásainak félévi értékelé­se. Biztató és teljesítését így részleteiben is bizonyító a kép. Zsírból, cukorból, lisztből és egyéb fontosabb élelmiszer- cikkekből bőséges készlet áll rendelkezésre, a kiskereskede­lem minden igényt ki tud elé­gíteni. Hiány a húskészítmé­nyekben mutatkozik. Oka: a húsüzem fejlesztése nem tart lépést a megnövekedett keres­lettel. Jelentősen emelkedett a mélyhűtött áruk forgalma, öt­venötben, amikor először je­lent meg a mirelit Somogybán, egy hűtőpult üzemelt a me­gyeszékhelyem Azi idei őszi szezon kezdetére már tizenhat üzemel, nyolcat most állít be a Népbolt és Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat. Siófokon és Kaposváron kívül már Fo­nyódon, Nagyatádon és Bala- tonbogláron is árusítanak mi­relitet. A mélyhűtött áruik közt zöldségfélék, gyümölcsök, kü­lönböző félkész ételek kerülnek a fogyasztók asztalára. A lakos­ság nagyrésze megszerette a készítményeket, így történhe­tett, hogy a mezőgazdasági megyék között Somogy az el­ső helyet foglalja el ebben a vonatkozásiban. Kisebb hibák mutatkoznak a vidéki szövetkezeteknél, nem rendelkeznek kielégítő borvá- lasztékkal. Téli tárolási igényeiket je­lentik már az üzemi konyhák és közületek. Nagyon fontos feladat ez, mert előfordultak zavarok régebben a helytelen és nem idejében történő igény­lés következtében. Megkezdődött a tanév Mindenütt megkezdődött. A művelődésügyi osztálynak az­ért még van gondja a megin­dult oktatási évben. Néhány helyen képesítés nélküli tan­erőt állítottak vagy állítanak be. Célul tűzték ki a megye szaknevelői ellátottságának ja­vítását, most folynak a felvé­telek a Pécsi Pedagógiai Főis­kolára, ahol a már szakos ne­velők kiegészítő szakra szerez­nek képesítést. A »-házon be­lül« ideológiai és szakmai to­vábbképzőket szerveznek, a munkaközösségek rendszerét most dolgozzák ki. A járási szakfelügyelők már tartják a szakfelügyelői tanácskozásokat. A politechnikai oktatás javulá­sát, eredményességét bizonnyal elősegíti az elsején munkába kezdett — csak e munkakörrel foglalkozó — szakfelügyelő. A pedagógusok nyáron há- tomhetes politikai «iktatáson ' vettek részt, Balatonfenyvesen sikerrel zárult a népművelési tanfolyam, itt színjátszással, koreográfiával és énekkel fog­lalkoztak a nevelők. Cél az, j hogy minden pedagógus kép­zetté, alkalmassá váljék az iskolán kívüli népművelésben. I Körülbelül 23 milliós beru­házási fedezetükből csaknem húsz községben épül meg né­hány hét vagy hónap múlva, illetve készült el már az új is­kola. A napokban avatták Hosszúvíz Cserfekvésnek neve­zett részén — ahol eddig nem volt — az új iskolát, benne helyet kapott egy művelődési terem is. A felújításokra három és fél millió állt rendelkezésre, és az iskolák berendezésének pótlására, fejlesztésére több mint másfél millió forint. Az összeköltöztetett két kaposvári leányciákotthon takarítása is gondot ad az osztálynak. A megnövekedett munkák elvég­zésére nem kapnak — amint itt mondják — státuszt. Bár közvetlenül a miniszté­riumhoz tartozik, hírt adunk itt arról is, hogy megkezdődött a munka a Felsőfokú Tanító­képző Intézetben; hatvanan kezdték meg itt a tanulást. Tervek, tervek A tervosztályon a követke­ző évek programja és a terv­feladatok kidolgozásának nagy munkája folyik. Mindjárt fele­letet is kapunk a kereskedelmi osztályon felvetett kérdésre: a Kaposvári Húsüzem fejleszté­sére 11,8 millió forint áll ren­delkezésre. A bővítés két ütem­ben történik. Elsőnek a feldol­gozó üzem készül el a már meglévő dokumentáció alap­ján. 1963-ra befejeződik a má­sodik rész építése, felszerelé­se is. Készül a megye lakásépítésé­nek és a kaposvári közfürdő tervezete. Néhány konkrétum a főbbek közül: Fonyódon ke­nyérgyár és általános gimná­zium, Kaposváron kenyérgyár épül, és befejeződik a baromfi­keltető bővítése. Városunkban 16 tantermes leánygimnázium és gyermekosztály, Siófokon 320 ágyas kórház és Marcali­ban is gyermekosztály épül. A vállalati tervezés és a be­ruházások előkészítése ad mun­kát hamarosan. Most várják az erre vonatkozó utasításokat. Lehetőség — kihasználatlanul A törzsórabérek megállapí­tása közösen az ipari osztállyal — ez foglalkoztatja többek kö­zött most a munkaügyieket. A másik: a helyiipari vállalatok második negyedévi eredményei­nek értékelése. E vállalatok­nál ez időszakban tíz százalék­kal növekedett a termelés a tervezetthez viszonyítva, és 3,6 százalékkal a dolgozók átlag- keresete. Az élelmiszeripari munkások átlagkeresete 4,1 százalékkal volt magasabb az előírtnál, a termelékenység a sütőiparban 16,6, a húsiparban pedig 9,1 százalékkal növeke­dett. Probléma még a női munkaerő foglalkoztatása. Amit nem értenek: hogyan lehet, hogy a négy-hat órára foglalkoztatható 14—16 évesek nem jelentkeznek munkára, nem használják ki a lehetősé­geket. Százegy fiatalt foglal­koztathatnának. Az ipar 29, az élelmiszer ipar 10, a kom­munális vállalatok 13, az épí­tőipar 9, a kereskedelem 40 fiatalkorúnak tudna munkát adni. Igényüket bejelentették, ám a 101 helyre eddig mind­össze 35-en jelentkeztek. Pedig a 4 órás munkaidővel 300—400 forint, a 6 órással pe­dig 400—500 forint keresethez jutnának. nyitásával. A TEFU öt teher­autót ígért, de csak kettő ér­kezett meg — ez töri meg egy kissé az útépítés lendületét. Az osztályon már készülnek a következő évi úttervek, hogy idejében biztosíthassák az anyagot az építkezésekhez. Egyre-másra fejeződik be a tsz-ek 50—100 férőhelyes is­tállóinak építése. A Tatarozó Vállalat első fél­évi munkája alapján országos »mezőnyben« érte el a máso­dik helyezést. Látogatásunkkor Somogyi József osztályvezető éppen ünnepelni készült, az épületszerelőknél hárman nyer­ték el a minisztérium által adományozott »Építőipar kivá­ló dolgozója« címet. Az osz­tályhoz tartozó valamennyi vállalat túlteljesítette tervét. A következő időszak felada­ta, hogy növeljék minden vál­lalat kapacitását, a munkások és a műszaki gárda létszámát, de mindenekelőtt fejlesszék, bővítsék gépállományukat, hi­szen a következő évben csak a tsz-ek húszmillió értékű épít­kezésre tartanak igényt. Iparosodik Somogy A megyei tanácsülés és a megyei pártbizottság is elfo­gadta már Somogy iparosítási tervét. A feladat: megvalósíta­ni. Cél az, hogy inkább egy-egy vállalatra költsenek jelentő­sebb összeget, és fejlesszék az igényekhez mérten, így nem forgácsolódik szét a rendelke­zésre álló anyagi alap. így ke­rült sor a Finommechanikai Vállalat 1 100 000 forintos vá­rosszéli beruházására és a 600 ezer forintot igénylő autójavító tervezéséire. Az Építőipari Vállalat nem bírja. Csak 400 ezer forint ér­tékű munkát tud felépíteni, azt is december 31-ig. Most szorít az idő, tárgyainak, remélhető­leg sikerül megszerezni az ol­csóbb megoldást is jelentő elő­regyártott elemeket. Ezekből még a tél beállta előtt elké­szülhet a szerelőcsarnok. Hatvan ember. Ennyi dolgo­zik most a régi. épületben, ez évi termelésük értéke három­millió forint. Jövőre 250 mun­kást tudnak foglalkoztatni, s ezzel ötszörösére emelkedne a termelés. A Finommechanikai Vállalat nemigen számolt a most már látható munkerő- problémával. Ennyi szakmun­kást még a környéken sem ta­lálni. Ezért indul a télen egy hegesztő-tanfolyam, és a szak­emberek mellé két-három se­gédmunkást is • állítanak, akili- nek egy része bizonyos idő után segédlevelet kap. Szövőüzem Heresznyém. A kis délszláv faluban 14 szövő­gépet szerelnek fel egy volt laktanya-épületben. Építési ne­hézség — itt is. Bővül a Ka­posvári Faipari Vállalat. Az udvari csarnokban, a gépmű­helyben már felszerelték a te­tőszerkezetet és a porelszívó­kat. Elkészülte után két mű­szakban indul meg a termelés. Tudománnyal az egészségügyért Az elmúlt tanácsülés határo­zatának megfelelően az egész­ségügyi osztályon megkezdő­dött a megyei egészségügyi tu­dományos bizottság szervezése. Hat orvos, két állatorvos és egy gyógvszerész lesz majd a tagja. Feladatukat a megyét érintő egészségügyi problémák tudományos vizsgálata jelenti. Az osztály felveszi a kapcso­latot és együtt dolgozik majd a TIT-teä is. Az egyetemekről kikerült kórházi gyakorló or­vosok irányítása folyamatban van. ' * * * Nem, nem múlott el még a nap. Csak dél van. A telefonok rövid időre elpihennek, a fió­kok őrzik a terveket, s a már megvalósult erőfeszítéseink do­kumentumait Virányi Pál Hatezer pár cipő évente 1951-ben alakult meg a Nagyatádi Cipész Ktsz. 30 taggal és két ipari tanulóval dolgozik. Évente 6000 pár cipőt adnak át la belkereskedelemnek, s mintegy 600 pár cipőt készítenek rendelésre. Természetesen javítást is vállalnak. A ktsz a kö­zelmúltban egy kombinált csiszológépet, egy présgépet és villany-tűzőgépet vásárolt. Most újabb tűzőgépet, valamint bőregyengetőt és több formájú, modem kaptafát akarnak venni. A felügyelő bizottságok .munkája is hozzájárult a nagyatádi járás földművesszövetkezeteinek NEM AKAR MÁST, csak becsületesen dolgozni Űj utak Az 1959-re tervezett utak építését szeretnék befejezni. Az építési és közlekedési osz­tály fegyvertársra talált a Ha­zafias Népfrontban. A nép­front helyi szervei mozgósít­ják a községek lakóit útjaik építésére, javítására. Nagyon szép példája a község összefo­gott, együttes erejének a tót- újfaluíak csaknem négy kilo­méternyi útjának építése. Az összes földmunkát a falu lakói végzik egy műszaki ember irá­Mindig igazságos, becsületes embernek ismerték Kapospu- lán Visnyei Gábort. Feleségé­vel és most katonáskodó fiával okosan, szorgalmasan dolgoztak a 17 holdas gazdaságban. Az ellenforradalom óta az 54 éves Gábor bácsi mind job­ban érdeklődik a közügyek iránt, szívesen segíti a tanács munkáját. Sátrán és határo­zottan megmondja véleményét, és önzetlenül végez társadalmi munkát. Az idei tavaszon az elsők között lépett az Ezüstkalász Termelőszövetkezetbe. Nem akart semmi mást, csak be­csületesen dolgozni. Mégis, mindenki természetesnek tar­totta, hogy Gábor bácsi tagja legyen az ellenőrző bizottság­nak. A tavasszal tizenkét hold földet szántott fel, részt vett a vetésben, növényápolásban is derekasan. Fiatalosan aratott, és mint a tsz kocsisa Kovács Istvánnal hordta a magtárba a 47 vagon gabonát. Mosolyogva beszélik, hogy bizony szegény Gábor bácsinak lekoptak a körmei az adogatástól. Persze, ez nem egészen így van. Gá­bor bácsit szeretik, és tisztelni lehet csak, hiszen pár hónap alatt csaknem 200 értékes mun­kaegységet szerzett. Derekas helytállásáért, pél­damutató munkájáért nemré­giben maguk közé fogadták a szövetkezet kommunistái. Nehéz erről a kérdésről be­szélni vele, nagyon szerény ember. Hogy örül-e a tag­könyvnek? Hogy miért lépett be a pártba? Egyszerű szavak­kal, de nagyon őszintén és rö­viden így válaszol: — Sehogyan se tetszett ne­kem az az ellenforradalmi vi­lág. Sokféle embert ismertem meg akkor, és elhatároztam., hogy ezután még többet fogok olvasni, tanulni. Mert tisztáb­ban akartam látni az igazsá­got. Mindig ezt kerestem, mindig az igazságot akartam.. A parasztnak is tudnia kell, hogy hol a helye. Nekünk itt a helyünk a szövetkezetben. Jó a nvi szövetkezetünk. De van hiba is. Csak erősödjék meg a pártszervezet, akkor még jobb lesz. N. K. Őszi „évadnyi áa“ a rádiói an Kongresszusi műsorok, mai témájú rádió* játékok, széles népretegeknek szóló rádiőisko A TV /r „ W. „ „ T3 á J; á n-v rví»r4 VlÁ_ o ViofolAm r-fnZAC TS CJT pdi (Tudósítónktól.) A nagyatádi járás földmű­vesszövetkezetei az elmúlt fél évben a tervezett 318 000 fo­rinttal szemben 768 000 forint tiszta nyereséget értek el. Eb­ben nagy szerepe van a fel­ügyelő bizottságoknak is. A földművesszövetkezetek fel­ügyelő bizottságainak 80—90 százaléka vett részt rendszere­sen a téli oktatásban. Az ok­tatás befejezése után az FJK igazgatósága határozatokat ho­zott az fmsz-ek felügyelő bi­zottságának ez évi működésé­re vonatkozólag, s feladatok­kal bízták meg őket. A Inhóf József, a nagyatádi és háromfai, Kocsis Imre a so- mogyszobi, segesdi, Horváth Péter a kutasi, csökölyi, Své- ger György pedig a lábodi, mi­kéi és a nagykorpádi földmű­vesszövetkezeteknél segítette a felügyelő bizottságok munká­ját A nagyatádi felügyelő bi­zottság az első negyedévben 85, a kutasi 30, a somogyszobi pedig 25 ízben végzett ellenőr­zést. A felügyelő bizottságok is hozzájárultak a nagyatádi já­rásban született szép eredmé­nyekhez. Az elmúlt fél évben kirívó leltárhiány — a iábodi 12 000 forintos hiányon kívül — nem volt. A szövetkezetek kivétel nél­kül teljesítették áruforgalmi és jövedelmezőségi. terveiket Négy fmsz kitüntetést kapott A Magyar Rádió az őszi hó­napokban több jelentős soroza­tot indít a pártkongresszus je­gyében, s ugyanakkor megkez­di az előkészületeket hazánk felszabadulásának 15. évfordu­lójára. Az egyik sorozat a leg­utóbbi három év történetének kimagasló eseményeit adja, az ellenforradalom óta megtett utat ismerteti. Ismét megindít­ja a »Kerekasztal« néven is­mert ankétsorozatot, s ezúttal az ipar, a mezőgazdaság, a kul­túra képviselői tárgyalják meg az ötéves tervjavaslat külön­böző részleteit, különös tekin­tettel életszínvonalunk alaku­lására és a vidék fejlődésére. Az új munkásvárosok hangja is megszólal a rádióban. A rádióhallgatók szóban vagy írásban közölt véleményeit is­merteti és kérdéseikre ad vá­laszt a »Szóljon hozzá« című sorozat. Szintén közérdekű problémákat taglal a »Mun­kásklub«, amely a mindennapi élet jelenségeiben mutatja meg, mit tesz a munkásosztály, Nagy öröm a TOTÓ A 35. héten Horváth Géza kastélyosdombói fogadó 12 találatot ért el Játsszon, Ön is NYERHET \ ££rh.*) (22389) a hatálom birtokosa az egész dolgozó nép érdekében. Egy másik sorozat a II. világhábo­rú történetéből ad képeket. E?en az őszön már több ma­gyar város ünnepli felszabadu­lásának 15. évfordulóját, s a rádió is megemlékezik az ün­nepségekről. Ebben a hónap­ban indul meg a rádióiskola, amely a legszélesebb tömegek­hez szól. Színes, érdeklődést keltő formában előadások hangzanak el a fizika, az iro­dalom, a zene és a történelem köréből közérthető módon. TöJdd rádiójáték szól a mai 'fiatalokról a mai fiataloknak. Az irodalmi osztály sorozatban mutatja be a legjelentősebb hazai és külföldi kommunista írók és költők műveiből azo­kat, amelyek a szocializmu­sért vívott harcot tükrözik. Ugyancsak sorozatban ismer­teti fiatal íróinkat, hogy kibon­takozásukat ezzel is segítse. A zenei események közép­pontjában a budapesti Hoydn- fesztivál, a Budapesti Zenei Hetek állnak. (MTI) A KABEL- ÉS \ SODRQNYKÖTÉLGYAR J KAPOSVÁRI TELEPE j hegesztő J szakmunkásokat felvesz (671) t

Next

/
Thumbnails
Contents