Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-02 / 205. szám

AZ MSZMP MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉÉ TANÁCS LAPP ÁS XVI. évfolyam, 205. szám, ÄRA 50 FILLÉR Szerda, 1959. szeptember 2.---------------------------------------------­M ai számunk tartalmából: Figyelmestét% és megértés (3. oldalon) Tudomány—technika (5. oldalon) Á tárgyalóteremből (6. oldalon) INDULÁS AZ ISKOLÁBA Trautman Eszter először lép az iskola udvarába mint kis­diák, Gondosan csávázzuk a gabona vetőmagját! Az idea csapadékos időjárás kedvezett a gabonaüszög terje­désének, így a szokásosnál is nagyobb gondot kell fordítani az ősszel a gabcxnavetőmagvak csávázására. A termelőszövet­kezeteknek, állami gazdaságok­nak elsősorban ajánlható, hogy nagy mennyiségű vetőgaboná­jukat a növényvédő állomások korszerű P. C. csávázógépeivel fertőtlenítsék. A gépi csávázás előnye — az olcsó és gyors munkán kívül —, hogy már most, a vetés megindulása előtt egyszerre fertőtleníthetik egész vetőmagkészletüket. Az egyénileg dolgozó parasz­toknak elsősorban az úgyneve­zett kosaras csávázási módszer ajánlható. A szakemberek jó előre fel­hívják a termelők figyelmét, hogy rézgálicos oldatot ne használjanak gabonacsávázás- ra, mert üszögspóraölő hatása gyenge, ugyanakkor számotte­vően csökkenti a gabona csi- rázóképességét. A földműves­szövetkezeti boltokban elegen­dő mennyiségű kipróbált, . jó hatású higanyos csávázószer áll a termelők rendelkezésére. (MTI) Beszédes számok a magyar oktatásügy fejlődéséről A magyar oktatási rendszer a felszabadulás óta mind felépí­tését. mind tartalmát tekintve lényegesen megváltozott. A Horthy-korszakban az oktatás­ügy is a népellenes politika szolgálatában állott A dolgo­zók gyermekei előtt gyakorlati­lag csak egyetlen iskola, a nép­iskola volt nyitva. Azok a munkás- és paraszt­gyermekek. akik nagy nehezen elvégezték a népiskola minden osztályát, csak a legritkább esetben tanulhattak tovább. Mint ismeretes, a felszabadu­lás előtt az iskoláknak csak ki­sebb része volt állami. 1937— 1938-ban például 1287 állami népiskolával szemben 2856 is­kola a katolikus egyház kezén volt Az egyházi befolyást nö­velte, hogy a tanítóképzők is szinte teljesen klerikális irá­nyítás alatt voltak. Az 1948-as iskolaállamosítás lehetőséget adott, hogy az addig csak for­mai általános iskolákat való­ban általános iskolákká fej­lesszék. A messzemenő válto­zásokat jellemzik a következő számok is: 1935-:-1938-ban a népiskolákban 26 000, ma az általános Iskolákban ke­reken 54 000 tanító és ta­nár működik. A pedagógu­sok összlétszámában több­szörösére nőtt a szaktaná­rok aránya. A háború előtt egyébként 42. ma 23 álta­lános iskolásra .int egy pe­dagógus. Az iskolák tan­termeinek száma az utób­bi tíz évben 5000-rel, a pe­dagógusok száma pedig több mint 17 000-rel emel­kedett. Nemzetközi szempontból is számottevően feilődött közép­iskolai oktatásunk. 1937—1938- ban az ország 285 középiskolá­jába mintegy 52 000 diák iratkozott be, a legutóbbi tan­évben pedig 435 középisko­lánkban meghaladta a 137 ez­ret a fiatalok száma. A ré­gebben is meglévő általános humán- és reálismereteket nyújtó gimnáziumok mellett kiépült az ipari, a mezőgazda- sági és a közgazdasági techni­kumok széles hálózata. A gimnáziumok és technikumok mellett az elmúlt évben több mint 2200-an végezték el a ta­nítóképzőket, mintegy 1200 diákja van az ország nyolc művészeti gimnáziumának. A kulturális forradalom leg­Hat hónap alatt csaknem egymillió könyvet exportáltunk A Kultúra Külkereskedelmi Vál­lalat őtven országba juttatja el a magyar könyvkiadás termékeit. A vállalat ebben az évben 33 külföl­di kiállításra ötezer könyvet visz. A vállalat egyre több országban ismerteti meg a magyar könyve­ket. Négy év alatt 34-szeresére nö­vekedett a kiszállított tudományos könyvek értéke, különösen az or­vosi és a matematikai könyvek kaptak sok elismerést. Több mint tíz nyelven jutnak el a magyar szerzők művei külföldre. A ma­gyar könyvkiadás növekvő nép­szerűségét mutatja, hogy tavaly csaknem egymillió kötet könyvet exportáltunk, s ezt a példányszá­mot már az év első hat hónapjá­ban elértük. (MTI) szemléltetőbb sikerei közé tar­tozik a munkásosztály és a parasztság gyermekeinek tér­hódítása az egyetemeken és a főiskolákon. Az úri Magyar- országon a hábor«i előtti utol­só tanévben mindössze 3,5 százalék volt munkás- és dol­gozó parasztszármazású hall­gatók aránya, ezzel szemben az elmúlt tanévben ez az arányszám meghaladta az 52 százalékot. A tavalyinál több műtrágyát használnak fel a megyében Ma hazánkban összesen 30 egyetem és főiskola műkö­dik, 53 karral. Falvaínkban a tavasszal végbement szocialista átalaku­lás következtében sokkal több műtrágyát használnak fel a tsz-ek, mint az elmúlt évben. Az illetékes szervek időben gondolkodtak az igények ki­elégítéséről. Klausz Róbert elvtárs, a Műtrágya- és Nö­vényvédőszer Vállalat igazga­tója elmondta, hogy a vállalat szakemberei még a kora. nyá­ron felkeresték a tsz-eket.. cs szorgalmazták a , második fél évre való műtrágya-megrende­lések elkészítését. A tsz-ekben ismerik a műtrágya előnyeit, s a megrendelések egymásután érkeznek a MÜNÖSZER-hez. 1959 második félévében 1750 vagon foszfor-műtrágya, 600 vagon nitrogén- és 300 vagon káli-műtrágya áll rendelkezés­re. Ez a szám az elmúlt évi­nek többszöröse; a múlt év Itasonló időszakában mindös­sze 220 vagon foszfor, 350 va­gon nitrogén és 60 vagon káli­tartalmú műtrágyát kapott a megye mezőgazdasága. Hogy milyen mértékben nö­vekedett a műtrágya-felhasz­nálás, azt jól mutatja néhány tsz rendelése. A területéhez I képest legnagyobb mennyisé­get a szentgáloskéri Zöld Me­ző Tsz rendelte. 1950 mázsa pé- I tisót, 2550 mázsa szuperfoszfá­tot és 750 mázsa káli-műtrá­gyát igényelt. Ezt a mennyi­séget 2445 hold szántóterületen hasznosítják A, barcsi Vörös Csillag 200 mázsa pétisót, 100 mázsa szu­perfoszfátot és 500 mázsa káli­sót, a göliei Béke Tsz 2375 má­zsa szuperfoszfátot, 150 mázsa káli-műtrágyát rendelt. Ter­mészetesen jut az egyénileg gazdálkodó parasztoknak is a készletből. >. Z. 1937.—1938-ban a főiskolások 14,5 százaléka volt csak nő, 1958—1959-ben ez az arány­szám elérte a 32.5 százalékot. Államunk mind nagyobb anyagi erőket fordít az egyete­mistáik nevelésiére. A diákott­honokban és kollégiumokban például ma 28 000 fiatal szá­mára van hely. ellátásukra az állam évente csaknem 120 millió forintot fordít A hallgatók mintegy 90 százaléka kap ösztöndíjat, illetve rendszeres állami támogatást. Szocialista oktatási rendsze­rünk egyik lényeges új voná­sa, hogy széleskörű lehetősé­geket nyújt a felnőttek tanu­lásához, megkezdhetik, illet­ve folytathatják tanulmányai­kat elsősorban azok. akiknek a Horthy-Magy'arországon eh hes nem volt módjuk* A békés együttélés eszméi diadalmaskodnak — hangsúlyozta Hruscsov vesenszkajai beszédében Moszkva (TASZSZ). A TASZSZ közölte Hruscsov ve­senszkajai beszédének teljes szövegét. Ennek alapján is­mertetjük az alábbiakban a beszéd külpolitikai részét, amelyet a TASZSZ »A békés együttélés eszméi diadalmas- kodnak« címmel közölt. Hruscsov beszéde elején rá­mutatott; Ma a szó szoros értelmé­ben mindenkit érdekel és foglalkoztat a világbéke kérdése. Ezt a kérdést joggal — a legfontosabb nemzetközi kérdésnek te­kintik. A nemzetközi hely­zet —- ha a béke fenntartá­sának előjelei alapján ítéljük meg — már nem olyan rossz, sőt mondhat­ni jó. Természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy még mindig vannak katonai töm­bök és még mindig vannak olyan emberek, akik erősíte­ni és szélesíteni igyekeznek a katonai tömböket; A szovjet kormány nagy erő­feszítéseket tett a nemzetközi feszültség enyhítésére — mon­dotta Hruscsov. Az utóbbi években 2 140 000 fővel csök­kentettük fegyveres erőinket/ megszüntettük idegen országok területén katonai támaszpont­jainkat Reméltük, hogy más országok . is követik példánkat. Sajnos, reményeink nem, vál­tak valóra. Éppen ellenkező­leg, egész sor nyugati ország kormánya kijelentette, hogy továbbra is folytatja a fegy­verkezési verseny politikáját, a katonai támaszpontok kibőví­tését és katonai tömbjeik erő­sítését. E negatív mozzanatok elle­nére, mi egyáltalán nem tart­juk ráznak a nemzetközi helyzetet.. Miért? Nincs ebben ellentmondás. Nincs. Bár a megrögzött militaristák a je­lek szerint még nem mondtak le véglegesen arról, hogy há­borús kalandba bocsátkozza­nak a szocialista országok el­len, tény az, hogy az ilyen ka­landok híveinek száma évről- évre kevesebb lesz. Sőt sok nyakas imperialista kezd meg­győződni arról, hogy ma már igen kockázatos és veszélyes katonai eszközökkel fellépni a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország ellen. Ez két­élű fegyver. A megrögzött mi­litaristák közül egyesek elis­merik, hogy ha háborút idéz­nek fel, ez saját pusztulásuk­hoz vezethet. Milyen alapon jutnak erre a következtetésre? A szocialis­ta tábor erejének növekedése alapján. A szocialista országok gyons ütemben fejlesztik gaz­daságukat, kultúrájukat, eme­lik népük életszínvonalát. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének gondolata egy­re több hívet szerez a világ minden országában. A világ közvéleményének figyelme most elsősorban a nemzetközi feszültség eny­hítésének és a hidegháború megszüntetésének kérdésé­re irányul. Ezért talált olyan széleskörű és élénk visszhangra a szovjet és az amerikai kormányfő kölcsönös látogatásának bejelentése. Megegyeztünk D. Eisenho- werrel, az Amerikai Egyesült Államok elnökével, hogy köl­csönösen ellátogatunk egymás országába. Már -nincs sok idő hátra, amikor elutazom az Egyesült Államokba. Szeptem­ber 15-én érkezem oda. Ké­sőbb az amerikai elnök láto­gat hozzánk. A Szovjetunió kapcsolatai az Egyesült Álla­mokkal és más kapitalista or­szágokkal jelenleg valamivel j< bbak, mint azelőtt. A továbbiakban Hruscsov Macmillan és Nixon Szovjet­unióbeli, Mikoján és Kozlov amerikai htjával foglalkozott. Mi teljes lehetőséget adtunk Nixonnak — mondotta a töb­bek között, hogy megismer­kedjék országunkkal, lakosai­val Sajnos, kevés volt. az ide­je, a mi országunk pedig igen nagy ahhoz, hogy néhány nap alatt meg lehessen vele ismer­kedni. Nixonnal beható be­szélgetéseket folytattunk. Sok szovjet emberrel találkozott Ez jogossá tette a reményt,' hogy Nixon ma mar jobban megért bennünket, népünket Sajnos, Nixon a Szovjet­unióról szóló beszédeiben to­vábbra is hamis álláspontot foglalt el. Az Egyesült Álla­mokba visszatérve kijelentette például, hogy bár a Szovjet­unióban propaganda folyt az Egyesült Államok ellen, a szovjet nép mégis barátsággal viseltetik Amerika iránt Nixon állítása szerint a Szov­jetunióban tett látogatása alap­ján jutott erre a következtetés­re. Az ilyen állításokkal úgy^ látszik azt akarják bebeszélni az amerikaiaknak, hogy a Szovjetunió kormányának az Egyesült Államokkal kapcsola­tos politikai irányvonala nem egyezik a szovjet emberek vé­leményével; Teljesen helytelen azt mon­dani, hogy a Szovjetunióban propaganda folyt az Amerikai Egyesült Államok ellen. Ezt most kijelentem és elmondom majd amerikai tartózkodásom idején is. A Szovjetunióban sohasem folyt propaganda az Egye­sült Államok ellen. Volt és lesz is a militaristák, á kardesörtető tábornokok ellen, a hidegháború foly­tatását szorgalmazó mono­polisták ellen. Ezek ellen felléptek nálunk a lapok is, az államférfiak is, minden szovjet dolgozó. Ám­de soha senki nem lépett fel a Szovjetunióban az Egyesült Államok, mint állam ellen, az amerikai nép ellen: Ilyen pro­paganda nálunk nem volt és nem is lesz. (Taps.) Ellenkezőleg, mi mindig azt mondtuk és ma is azt mondjuk, hogy az amerikai (Folytatás a 2. oldalon.) TELNEK A MAQTÄRAK A Somogy megyei Termény- forgalmi Vállalat kiskorpád! telepe körül gyakran kerülköz- nek a kocsik. A gazdák az adó- gabonát, a cséplőrészt szállít­ják a magtárakba, sokan az állam iránti kötelezettségen felül szabadon értékesíthető terményeikkel érkeznek a te­lepre. A forgalom mértékét főleg a cséplés üteme szabja meg. Ha esik az eső, és állnak a gépek, megcsappan a telep­hely forgalma. Ha pedig jó idő járja, naponta 25—30 kocsi is megfordul itt, és a behordott termény mennyisége a 80—100 mázsát is eléri. Lassítja a szál­lítás ütemét, hogy a körzetük­höz tartozó Kiskorpád, Kapos- fő és Kisasszond községekben mindenütt kalákában csépel­nek a gazdák. így egy-egy csa­lád általában 8—10 napig csépel, mire a segítséget min­denkinek visszaadja. Közben nemigen érnek rá arra, hogy néhány zsák gabonával fuva- rozgassanak a telephelyre. — De azért — mondja Ta­kács Viktor felvásárló — sza­porodik a gabona, telnek a zsákok. Az első szállítmányt (312 k£ búzát} a múlt hónap 21-én jegyezte be könyvébe a fei- vásárló. Akkor még a 40 va­gon kapacitású öt raktáruk üresen állt. Azóta az egyik 9 vagonos helyiség teljesen meg­telt, és a többiben is meg­kezdték a tárolást. A 12 vagon százalékra teljesítettek. A 7 vagonra tervezett cséplőrész­ből 335 mázsa jött be. Rozsból földadóba 177, cséplőrészként pedig 224 mázsát könyveltek el. A legjobb az eredmény az Somodorban befejeződött a földrendezés. A szentgáloské- riekkel is — mindkét fél meg­elégedésére —-, sikerült az egyezség. Ugyanis a kének­nek Somodorban, a semodo- riaknak a kéri határban is volt. földjük. Az 1700 holdas semedori Kossuth Termelőszövetkezet most már nagy táblákra ter­vezhet. A csépiést múlt pén­teken fejezték be, jelenleg a vetési munkák előkészületei folynak. Bíborból 15 holdat el is vetettek. Az őszi árpát vár­ja a föld, 26 holdat készítettek árpánál és a zabnál. E két ter­ményféleségből a cséplőrész- tervüket már 100 százalékig teljesítették. Az előbbiből 250, az utóbbiból 40 vagon volt a tervük. A szabadfelvásárlás ma még vontatottan halad, búzából 74, rozsból 200, árpából pedig mindössze 21 mázsát ho-tak be a gazdák. Remélhető azon­ban, hogy a cséplés befejezé­séhez közeledve ezen a téren is javulás történik. elő,, s a héten földbe kerül a vetőmag egy része. Kenyérga­bonából többet vetnek, mint az elmúlt évben. Tavaly 300 kát. holdon termett búza és rozs, az idén fél száz holddal na­gyobb lesz a kenyérgabona vetésterülete. Míg egyéni köz­ség volt a falu, sekan dolgoz­tak olyan vállalatnál, ahonnét évi gabonaszükségletüket meg­kapták. Jövőre ezeknek az em­bereknek is a termelőszövet­kezet mér, s a 300 hold termé­séből nem futná. Ezért Vetnek 50 holddal több búzát és ro­zsot. búzaföldadó-tervüket eddig 60 Befejeződött a földrendezés — vetik a bíbort Somodorban

Next

/
Thumbnails
Contents