Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-11 / 213. szám

XVI. évfolyam, 213. szám. ÄRA 50 FILLÉR Péntek, 1959. szeptember 11. Mai számunk tartalmából: Következei esen (3. oldal.) Otthonunk (5. oldalon) Társadalmi munkában (6. oldalon) Ötödször lett kiváló vállalat a Kaposvári Kisker Szerény, meghitt ünnepség színhelye volt a napokban a Szakszervezetek Megyei Taká­csának kaposvári székháza. Itt nyújtották át a Kaposvári Kis­kereskedelmi Vállalat vezetői­nek és dolgozóinak a Belkeres­kedelmi Minisztérium kitün­tető elismerését. Immár ötöd­ször lett jó munkája alapján kiváló vállalat a Kaposvári Kisker. A vállalat áruforgalmi ter­vét ruházati cikkekből 123.3, vegyesipari árufélékből pedig majdnem 130 százalékra telje­sítette. Sok mindent tükröznek e számadatok. A nagy vevőtá­bor bizalmát, a körültekintő áruellátást, a szocialista ke­reskedelemhez méltó etikát, az udvarias kiszolgálást és vevő- szolgálatot. Pedig tíz eszten­dővel ezelőtt elég szegényes örökséget vett át a múlttól az akkor újonnan alakult állami kereskedelmi szerv, azonban hamarosan leküzdötte a kez­det nehézségeit. Hogy mily nagymérvű a haladás, azt bi­zonyítja: más megyék keres­kedelmi vállalatainak küldöt­tei gyakorta keresik fel a Ka­posvári Kiskert tapasztalat- szerzés céljából. Az augusztus végi és szep­tember eleji napok édessé ér­lelték a csemegeszőlőt. A Ba- latonboglári Állami Gazdaság szőlejében hétfőn kezdődött meg a szedés. A Túli Irma gondjaira bízott telepen szer­dán szakították le az első für­töket a szöllőskislaki, balaton- boglári lányok és asszonyok. Mintegy negyvenen serényked­nek a széles rendek között. Az első vagon piros és fehér sasz- lát külföldre szállítják. Túli Irma és Légii Ottó bri­gádvezető elmondták, hogy bár szépek és ízletesek a für­tök, azonban nem fizetnek úgy a tőkék, mint az elmúlt évben. Pedig — ami a gondosságot il­leti — a tavalyi gazdag szüret A szöllősgyöröki tsz építő­brigádja az idén rendbe hozott egy rossz állapotban lévő 500 férőhelyes istállót és egy 50 fé­rőhelyes lóistállót. A legelőn egy 150 férőhelyes fedett ka­rámot építettek a növendék­állatok részére. A napokban fejezik be a volt malomépület átalakítását: magtárpadlásos sertésfiaztatót építenek belőle. A saját erőből történő építke­Az ünnepi beszámoló hű ké­pet adott a vállalat múltjáról, jelenéről. Megtudtuk a Kisker néhány «titkát-“ is. A vállalat 36 szaküzletből álló boltháló­zatában szinte ismeretlen a munkaerovándorlás. A boltok 35 százalékában nyolc évnél régebben állnak az élen a boltvezetők. Nemcsak a Kisker nagy kol­lektívája állandó és jó, hanem a kisebb egységeké is. Ennek köszönhető, hogy valamennyi bolt idei első félévi tervét 100 százalék felett teljesítette. Ki­véve a leértékelt áruk üzletét. A csökölyi Május 1 Tsz ver­senyfelhívást intézett a nagy­atádi járás tsz-eihez és páros­versenyre hívta a mikei Rá­kóczi Termelőszövetkezetet. A csökölyiek a 100 katasztrális hold szántóra számított áruter­melés értékét 10—20 százalék­kal kívánják növelni. A ter­ményeket és termékeket szer­ződéses alapon értékesítik. A háztáji terület nem lesz sem után is megkapott mindent a szőlő. 8—9-szer is permetezték. A tavasszal azonban megfázott, gyakran hideg eső «permetez­te“ a leveleket, s ennék követ­keztében ritkábban kötöttek a fürtök. Az idén kevesebbet szállít­hatnak külföldre, s belföldi fo­gyasztásra sem jut annyi, mint tavaly. A Balatonboglári Álla­mi Gazdaságban is számítottak arra, hogy a gazdag esztendő után szegényebb év követke­zik. A borszőlő azonban — a jelek szerint — nem «sínylet­te« meg annyira a tavalyi bő­séget, mint a csemege, s bizo­nyára az új is fölér majd az óbor ízével, erejével. zéssel és a használt anyagok ésszerű felhasználásával igen sok hiteltől mentesítették a tsz-t. Egyben megoldódott a közös állatállomány elhelyezé­se. Az építőbrigád tagjai: Encz István, Radios Gábor, Kása László kőművesek, Jancsik Jó­zsef, Krausz József ácsok. Megtalálták helyüket a tsz- ben, munkájukkal elősegítik a szövetkezet -fejlődését. VTTTTTVTTTTTTTVTTTTTrrVTTVTT^ rr Persze, ez a «lemaradás« hí­zelgő a vállalatra. Az ötödik — jubiláris — vál­lalati ünnepségen — melyen jelen voltak a Belkereskedel­mi Minisztérium, valamint a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalatot patronáló Budapesti Illatszergyár képviselői — nem szólt a zene, nem durrant a pezsgős üveg. A Kaposvári Kisker vezetői nem is ünne­peltek valójában, hanem szám­vetést készítettek a múltról, s tervet a jövőre, hogy az im­már ötödször elnyert kitünte­tést miképp őrizhetik meg to­vább. több, sem kevesebb az alap­szabályban előírtnál. A köny­velési és egyéb adminisztrá­ciós munkát naprakészen vég­zik. A felhívás a továbbiakban azzal foglalkozik, hogy azok­ban a termelőszövetkezetekben, ahol még nincs meg a közös állatállomány, ott az ősszel feltétlenül közösbe kell vinni az állatokat. El kel érni, hogy a gazdasági év végére 100 hold­ra legalább 15 szarvasmarha jusson. A borjúszaporulatnak el kell érni a 85 százalékot. A szaporulat 50 százalékát to- vábbtenyésztésre neveljék fel a tsz-ek. A gépállomás egy hold szántóterületen legalább 4 normálhold gépi munkát vé­gezzen. A jobb terméseredmé­nyek elérése céljából szüksé­ges az is, hogy a tsz-ek szántó­földjük 8 százalékán végezze­nek talajjavítást. Az őszi árpa vetését szeptember 15-ig, a ro­zsét szeptember 25-ig, az őszi búza vetését október 25-ig fe­jezzék be. A Május 1 Tsz tagjai elha­tározták, hogy az őszi betakarí­tási munkákkal idejében vé­geznek. Rétjeikről a sarjúszé- nát és a tavaszi felülvetések- ből származó takarmányt szep­tember 15-ig betakarítják. A burgonya szedésével és válo­gatásával november 1-ig, a ku­korica tördelésével és a szár vágásával november 5-ig vé­geznek. Minden számosállatra legalább 5 köbméter silót ké­szítenek. A Május 1 Tsz szük­ségesnek látja azt is, hogy a tsz-ek havonta 15—16 forint munkaegység-előleget fizesse­nek. A Nagyatádi Járási Tanács V. B. és a mezőgazdasági osz­tály javaslatára a járás tsz- eiböl versenybizottság alakult, s elbírálja és értékeli a ver­senyfeltételek végrehajtását. D, S, ryrf f Iparosok a szőlősgyöröki tsz-ben II csökölyi Május 1 Tsz versenyfelhívása A boronkai Zöld Mező Tsz saját erőből és anyagból, 50 ezer forintos állami hitelből új 3 férőhelyes sertésfiaztatót épített. Az új épületet 22 anyakocával, 10 tenyészkannal és mala tokkal már be is népesítették» A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén tárgyalta és elfogad­ta az előterjesztést a tudomá­nyos fokozatokról és az egye­temi doktori címről. Tárgyalta és elfogadta a Minisztertanács a földművelésügyi miniszter felügyelete alá tartozó egyete­mek aspiránsképzéssel kapcso­latos feladatairól, továbbá a tudományos minősítés rendsze­rének továbbfejlesztéséről, va­lamint az aspiránsok kiválasz­tásával, a felvételi vizsga meg­szervezésével és a nyilvános viták megszervezésével meg­bízott egyetemi karok kijelö­léséről szóló kormányhatároza­tok, illetve törvényerejű ren­deletek tervezetét és úgy ha­tározott, hogy azokat az Elnö- ki Tanács elé terjeszti. A Minisztertanács meghall­gatta, majd megvitatás után el­fogadta az élelmezésügyi mi­niszter jelentését a sertésállo-. mány alakulásának elemzésé­ről és a felvásárlási tervek tel­jesítéséről. A Minisztertanács végül fo­lyó ügyeket tárgyalt. Nemzetközi egészségtudományi konferencia az Akadémián Ä Magyar Tudományos Aka­démia dísztermében csütörtö­kön megkezdődött a Magyar Higiénikusok Társasága, vala­mint az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének egészségtudományi szakcso­portja által rendezett második magyar egészségtudományi konferencia. A magyar orvos- társadalom nagyszámú képvi­selőin kívül szovjet, német, lengyel, bolgár, csehszlovák, jugoszláv és román vendégek is a résztvevők között van­nak. Az első előadást dr. Tarján Róbert, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi In­tézet igazgatója tartotta. Dr. Doleschall Frigyes egész­ségügyi miniszter A magyar közegészségügy helyzete cím­mel tartott előadást. Bevezető­társadalmi étkeztetéssel az ét­kezés már nem magánügy, ha­nem közügy. Széleskörű kutatási felada­tokat kapott a higiéné mun­kaegészségügyi vonatkozásban: meg kellett állapítani azokat az ártalmakat, amelyek az egyes iparágakban vagy fog­lalkozásokban foglalkozási megbetegedést idéznek elő. Az ipari fejlődés, az, hogy nagyüzemmé válik a mezőgaz­daság, szükségessé tette az egészségvédelmi és balesetel­hárító óvórendszabályok széles­körű kidolgozását. A közegészségügyi munka jövő feladatairól szólva kije­lentette — szocialista egész­ségügyi alapelvének megfele­lően az egészségügy minden területén érvényesíteni kell a megelőzés elvét és fokozni keil a közegészségügyi járványügyi állomások együttműködését. Tovább kell fejleszteni a köz­egészségügyi—járványügyi ál­lomások felszerelését, növelni kell személyzetét. Nagyon fon­tos a higiénikusok rendszeres továbbképzése, a higiénikusak és klinikusok szorosabb együtt­működése. Dr. Bakáts Tibor, az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet igazgatója Idegen anyagok a környezetben című előadásá­ban Budapest és nagyobb ipa­ri városok levegőjének szeny- nyezettségével, az ívó- és a szennyvízkérdéssel, a talaj­szennyeződéssel és a városi zaj kérdésével foglalkozott. A konferenciát pénteken élelmezéstudományi, munka- egészségügyi és telepegészség­ügyi szaküléssel folytatják. Megérkezett a félmilliomodik látogató az Országos Mezőgazdasági Kiállításra ben visszapillantást vetett a higiénés törekvések történeté­re és megállapította, hogy a természettudományok fejlődé­se, főleg a bakteriológiai ku­tatás eredményei megteremtet­ték a mai értelemben vett hi­giéné fejlődésének feltételeit. A nagy szocialista lakótele­pek építése — mondotta a töb­bi között — eddig soha nem látott feladatok elé állította az egészségügyet: a talaj, a víz, a levegő tisztaságának megőrzé­se új módszereket követelt. Lé­nyeges a változás az élelme­zés-egészségügyben is. A kapi­talista világban az élelmezés­egészségügynek az volt a tö­rekvése, hogy megóvja a la­kosságot a romlott vagy hami­sított élelmiszerek fogyasztá­sától. A szocialista élelmezés­ügy arra törekszik, hogy mi­nél magasabbra emelje az élelmiszerek tápértékét és él­vezeti értékét a dolgozók egészségéért A csoportos vagy Csütörtökön az Országos Mezőgazdasági Kiállítás repre­zentatív éttermében Dögéi Im­re földművelésügyi miniszter ebédet adott a kiállítás meg­nyitására érkezett kínai, mon­gol, lengyel, csehszlovák, bol­gár, albán és a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mányküldöttsége tiszteletére. Délután a kormányküldöttsé­gek tagjai meglátogatták a Mezőgazdasági Múzeumot, ahol nyilatkoztak a magyar mező- gazdaságiban szerzett tapaszta­lataikról és a 63. Országos Me­zőgazdasági Kiállításról és Vá­sárról. Egyöntetűen megállapí­tották, hogy a magyar mező­gazdaságban sikerült megolda­ni a kettős feladatot: — ugyan­akkor, amikor a termelőszö­vetkezeti mozgalom gyors ütemben fejlődött, kiváló ter­méseredményeket értek el az állattenyésztés színvonala is gyors ütemben emelkedett. Csütörtökön egyébként meg­érkezett a kiállítás félmillio­modik látogatója. A pavilonok­ban, a különböző bemutatóte­rületeken ezen a napon is nagy volt a forgalom. A 63. Országos Mezőgazda- sági Kiállítást és Vásárt csü­törtökön meglátogatta az In­terparlamentáris Unió magyar csoportjának meghívására ha­zánkba érkezett indonéz parla­menti képviselők küldöttsége is. Az indonéz képviselők a látogatás során találkoztak és elbeszélgettek Dögéi Imre föld­művelésügyi miniszterrel és Keresztes Mihály földművelés­ügyi miniszterhelyettessel. (M; T. I.) Ausztria csatlakozik a Dana-egyezményhez Bécs (MTI). Az Osztrák Mi- csatlakozzék nisztertanács legutóbbi ülésén tnényhez. jóváhagyta a Szovjetunió és i^n,, Ausztria között létrejött meg­Sr„rílS Magyar nap a brnói nemzetközi A minisztertanács elfogadta QÖpipQN VÖSOTOn azt a javaslatot, hogy Ausztria 3 ” ~ Magyar irodalmi művek moszkvai kiadók terveiben Moszkva (TASZSZ). Moszk­vában orosz fordításban megje­lent Gergely Sándor «Rögös út« című regénye, az író ön­életrajzi trilógiájának első része. Már lefordították és ha­marosan kiadják Fehér Klára «A tenger« című regényét. Oravecz Paula »Kócos« című nűvét, Goda Gábor humoros •lbeszéléseinek gyűjteményét. A verskedvelők számára megjelentetik Fodor József és Madarász Emil válogatott i költeményeit, Brno (MTI). A brnói nem­zetközi gépipari vásáron csü­törtökön magyar napot rendez­tek. Már a reggeli órákban sok ezer látogató kereste fel a ma­gyar pavilont. A vásár terüle­tén lévő Fucik-színházban ma­gyar filmeket vetítettek. Nagy sikere volt a brüsszeli világki­állítás magyar részvételéről készült filmnek. Délután sajtókonferencia zajlott le a magyar kiállítási csarnokban. A magyar gép­gyárak szakemberei ezután is­mertették a kiállított gépeket és műszereket. Este a magyar kiállítás ve­zetősége fogadást adott a ma­gyar pavilonban. A fogadáson a csehszlovák külkereskedel­mi szervek és a gazdasági mi­nisztériumok képviselői vet­tek részt. A vendégeket Traut­mann Rezső építésügyi mi­niszter, a brnói vásáron részt­vevő magyar kormányküldött­ség vezetője üdvözölte. A foga­dáson megjelent Marjay Jó­zsef, a Magyar Népköztársa­ság prágai nagykövete is. A bmói vásár magyar kiál­lítása iránt nemcsak a nagy- közönség, hanem a csehszlovák és a külföldi üzletemberek, szakemberek körében is nagy az érdeklődés. Főleg a magyar gyengeáramú berendezések, mérőműszerek és egyes szer­számgépek keltették fel a szak­emberek figyelmét. A magyar külkereskedelmi szervek képviselői a vásár el­ső öt napján több mint 100 mil­lió forint' értékben kötöttek üzleteket csehszlovák és mái külföldi üzletfelekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents