Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-10 / 212. szám
A városokban és községek. ^ ben található épületek magukon hordják a város, illetve község történelmének és fejlődésének képét. Az építészeti emlékek, az épületek saját koruk épjítőművészetét mutatják, de firmájukban és elrendezésükben koruk társadalmának jellemzőit is tükrözik. Az építészet művészet; az építész kora igényelt funkcióinak megoldására szánt tereket képez, formák segítségével, választott anyagokkal. Érthető ebből, hogy a gyakorlati rendeltetés mindenkor a társadalom kívánalma, az építőművésznek a térképzés és a formák megválasztása marad meg művészetének eszközéül. A társadalom fejlődésével változnak a gyakorlati rendeltetések igényei, általánosságban ezzel kapcsolatban változnak a forrnák is. Ha tehát -gy város épületeinek értékelését formák és rendeltetések alapján vizsgáljuk, látható a gazdasági és társadalmi fejlődés, továbbá a városban dolgozó építészek művészi felkészültsége. Mivel az építészet a mindenkor uralmon lévő osztály reprezentatív eszköze is, természetes, hogy az épületek a társad almi fejlődést magukon hordják. A táj és a város építészete együtt fejlődik az ország és a táj társadalmi fejlődésével. Városunk és környékének építészete Somogy megye társadalmi fejlődését tükrözi, a kettőt egymástól élvonatkoztatva nem lehet szemlélni. Kaposvár építészeti stílusai 1061-ben a Szent Benedek- rend számára alapították. Atha, Somogy vármegye főispánja volt az alapító. A már csak szelleme megteremti a klasszi- mái vidékiesebb, népiesebb ki- mantika és az ekletika jelei cizmus néven ismert építészeti fejezést kapnak. láthatók az Ady Endre u. 1., 9 stílust. Ennek igen értékes épülete a megyei tanácsház. Ez romjaiban látható épületről egy az épület, bár Nyugat-Európá1776-ban utazó vándor leírása alapján kaptunk képet. Az elrendezés olasz építészek keze nyomát mutatja. Egy ásatás tisztázná az alaprajzi elrendezést. Tájképi jelentősége miatt feltétlenül szükséges volna ennek a 900 éves épületnek gondosabb zelése. hatók az eredeti vasrácsos borból származó klasszicista formában épült, mégis a sajátos magyar gazdasági, politikai és társadalmi viszonyok szülöttjeként a magyar vidék, így Kaposvár építészetének is irányi- tönablakok. 1825-ben épült a tójává vált. A korszak kiasz- Május 1 utca 65. sz. alatti kór- szicizmusában a feudális, de ház is. Arányaiban rendkívül ke- életformájában és céljaiban kedvező, bár szokatlanul sűrű már felvilágosult nemesség ablaktengelyei ellentmondanak Az épület 1829-től 1832-ig 5. sz. házakon. Ezek az emléépült. kék világosan mutatják a váA klasszicizmus szép példá- ros történetét és fejlődését, ja az ezzel az épülettel együtt a megyeszékhellyé válás emelt múzeumi és levéltári után a haladó nemesség és a épület is. Földszinti árkádsze- kapitalizmust elősegítő io=—- rű falmélyedésében ma is látvei megjelennek a modem épf* ifszet formái, amelyeknek ele* mei egyszerűbb kivitelben az úgynevezett tisztviselőtelep la* kóépületein láthatók. A háború alatt a város fej* lődéfe megállt. A felszabadu* lás utáni rohamos fejlődést az ipari telepek mutatják a legjobban. Ezék az épületek és a velük kapcsolatos lakóházak a stílus és formakeresés je* gyében készültek. Ugyancsak a gótika nyomait társadalmi gondolkodását kell a klasszicizmus felületi képzé- viseli magán a téglavár is. látni. Az épület megépítésével sének, formanyelve azonban Ez a törökök elleni kettős vé- Somogy delmi vonal egyik pontja volt nemesei haladó gondolkodású mindent elkövettek, K ' iposvár általánosságban a fiatal városok fejlődő képet mutatja. Alapítására nézve — az eddigi történelmi ismeretek szerint — már a kelta korban is település volt a vár jelenlegi helyén, ahol minden bizonnyal az akkori, a megyében több helyütt fellelhető földvár állhatott. A Textilművek helyén lehetett a honfoglaláskori település egyik része, a másik rész a gabona- tároló helyén; a két egymástól különálló rész a fejlődés folyamán összeköttetésben állt egymással. Ez volt a későbbi város településének a magja. A feudalizmus korának emlékei közül a régi oklevélek már tanúskodnak a városról. A gótika korából csak két ilyen rom állapotban lévő épület található a városban: a szentja- kabi apátság épülettöredéke és a téglavár romjai. Az apátságot — az egykori okiratok és kódexek bizonysága szerint — A világűrben 45 év csak 22-nek számit A Lancet című angol lap egyik cikkében annak lehetőségéről ír, hogy egy űrrepülő 45 évig repül az űrben, de csak 22 évvel öregebben tér vissza. Lehetséges, hogy a nem is nagyon távoli jövőben a születési bizonyítványokban a következő utasítás szerepel majd: >»Minden alkalommal, valahányszor az űrrepülő Jóidét ér, köteles kitölteni a következő kérdőívet: 1. Az utazás időtartama greenwichi idő szerint. 2. Az utazás ideje világűridőben számítva. 3. Az űrhajó átlagos sebessége*. Ez korántsem bürokratikus eljárás, hanem nagyon fontos óvintézkedés »annak megakadályozására, hogy egy erős, egészséges 40 éves űrrepülő nyugdíjat követeljen, mondván, hogy 65 évvel ezelőtt született*. Einstein relativitást elméletének egyik következményét az alábbiakban fogalmazhatnánk meg: Ha két azonos stopperórát ugyanabban az időben indítunk meg, és az egyiket egy űrhajón helyezzük el, az űrhajó visszatérése után ez az óra kevesebb idő elmúlását mutatva, mint az, amelyik a Földön maradt. jellegzetesen klasszicizáló. Ez az épület 1846-ban nyílt meg. A klasszicizmus másik al- kotása az úgynevezett Dorottya-ház, melyet egy későbbi átépítés erősen megváltoztatott A főhomlokzat utca felől egyszerűsített, már romantikába hajló klasszis ista, de láthatók rajta a vidéki kastélyépítkezésre jellemző formák is. Építészeti értéke inkább a szép boitozású kapubejárat és a már említett udvari szárny árkádos tornáca. Arányaiban és itt-ott fellelhető formáiban a klasszicizmus szülöttje az 1829-es építésű, »a haza kis polgárainak« létesített iskolaépület, a jelenlegi Mezőgazdasági Technikum a Kossuth tér 2. sz. alatt A késői klasszicizmus és romantika a XVIII. század végén és a XIX. század elején a maga formanyelvével megjeleA színházépület. wÜ.,-5 P°^T1 sá® és polgárság anyagi hely- Az építészetben ina te ttsztázetériek javulása folytán gyor- zatlam fonmakeresés jegyében sabb üteművé válik a fejlődés, épül a jelenlegi új lakótelep, létéin. Az erősödő polgárság gazdasági helyzetének szelleA kórház épülete a Május 1 utca felöl nézve, a Szigetvár. Babócsa, Vízvár, hogy a nemesi vármegye ha- Berzence, Légrád, Kanizsa, Ka- talmit reprezentálják. A Tö- posvár, Korokna, Szenyér, Ko- rök Ferenc rriegyei földmérő- már és a szentgyörgyi csillag- mérnök tervei alapján tervemében épült a Május 1. utca kezdve inkább az eklek- az új iskola és óvoda. 19. sz. ház, a jelenlegi gyógyszertár. Az épület 1772-ben vár erődítési sorban. Evlia Cselebi, a XVII. század híres török utazója leírásában Kaposvárt is megemlíti. A városi tanácson az Ud- vardy festőművész alkotta falfestmény feltételezés alapján, egy később talált segítségével készült, és zett épület nemcsak homlokzati megjelenésében, hanem részleteiben is egyszerűbb, mint a vele együtt született többi megyeháza. A jelenlegi U-alakú épület mindkét déli szárnya az o omma,. idők folyamán hozzá toldással ka az Április 4 utcai zárda- acélmetszet bővült. A homlokzaton látható épület, amelynek Kossuth ter nem oszloprendek mögött van a felé néző «homlokzata a románföldszintes volt. emelete az 1800-as évek elején épülhetett. Az ablakok két oldalán levezetett ablakkeretek mindkét irányban vízszintesen zárulnak. Ez a motívum több kaposvári épület ablakánál látható, valószínűleg egy építőmester iskolájának szakmunkásai keze nyoma miatt. Közben a klérus egyre erotika és a romantika külső megjelenése határozza meg a városképet, ez általánosságban minden fiatal városra jellemző. A századforduló és az azt követő évek a szecesszió és az eklektika egyszerűsített forma- nyelvén teremtik meg az épüA város általános képére tehát a fiatal városokra jellem* ző városképi összhatás állapítható meg. A felsorolt építészeti stf* ^ lusok a város fejlődéséi és történelmét mutatják. Kü* leteket Ilyen alkotás a színház lönösebb építészeti értéket és a törvényszék épülete. A említett műemléképületeken német reneszánsz fármányéi- kívül nem találunk, a város vén, de eklektikus kivitelben tájban való elhelyezkedése és södött HataímánSc biWíté- épült a városháza. A plébánia- városképi jellegzetessége azon- sodott. Hatalmának bozonyite templom ^ egyszerűsített ek- ban feltétlenül értékes, és tómindenben egyezik az építkezések feltárásakor talált alaprajzi maradványokkal. A vár képét inkább a múzeumban található, a veszprémi püspökség könyvtárában fellelt acélmetszet közelíti meg. Sajnos, a mai romállapotban jelenlegi stílusában nem érvényesül, csupán az akkori történelmi adottságot, a véderő-harcot mutatja. A török megszállás teljesen visszaveti a várost II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt, amikor a vár a kurucok kezén volt, látható némi fejlődés. I. Lipót leromiboltatta a várat, s a vár falainál letelepedett lakosok a törmelékből kezdtek hozzá a lakóházak és kisebb épületeik építéséhez. A város fejlődésének alapjait megteremtő, 1712- ből származó letelepedési engedély, a város alapító levele is a-múzeumban van. Ez a tevéi a városnak 300 házzal való növekedését helyezi kilátásba, s malom, mészárszék, kocsma és hidak építését is előirányozza. 1718-ban épült a sövényből font és vert templom a mai főtemplom helyén, 1780-ban épült a földszintes plébánia a mai plébánia helyén. 1772-ben már gyógyszer- tára is volt a városnak. Ebből a korból barokk építészeti emlék a későbbi átalakítások miatt nem található. Talán barokknak mondható az úgynevezett Dorottva-ház udlektikával épült át. A 30-as évektől az anyagi helyzetnek megfelelően, a korszerű építőanyagok vábbi fejlődésit biztosít. Szigetvári György építészmérnök. díszterem, mely belső kiképzé- tikának kitűnő jellemzője, sében klasszicista egyszerűsé- A fejlődő városiban egymas- gű. Előcsarnoka szerény mére- után nőnek ki a városra jel- tű, beletorkollik a barokk tér- temző épületek. Ezek elsősor-' wC ^ \f >> V * • v ... f'.'í A Május 1 utcai gyógyszertár. hatástól távol álló főlépcsőház. ban az uradalommal kapcsolat Az épület keleti és nyugati tos lakások célját szolgálják.i szélén jelentkező lizéna rend- Ezek az épületek klasszicizáló, szer, amely az épületnek kü- romantikus és koraekletikusi lönleges hangsúlyt ad, egyedi jegyeket hordanak magukon a! ___ _______________elgondolású. Az épület nemes somogyi provincializmus két v ari részén” lévő, a provinciális egyszerűségű, és mégis súlyos ségbevonhatatlan jeleivel. Ilyen| barokk jegyeit magán hordó kifejező erejű. Részletformái- épület a Sallai u. 15. sz. alatti árkádos rész. Sajnos, később ban az épület a vidékiesebb Kálvária, az Április 4 u. 6. sz., ezt az épületet átalakították, klasszicista formákat viseli. Május 1 u. 51. sz., Anna u. 3.1 így csak nyomai fedezhetők fel Ennek oka, hogy a részletek sz., Anna u. 15. sz., Irányi Dá- az eredeti formának. megoldása a helyszínen tör- niel u. 17. sz., Dózsa György! A felvilágosodás korának, a tént, így a klasszicizmus zárt, u. 9., n. sz.; Május 1 u. 27. polgári forradalmak idejének kissé rideg törvényszerű for- 62,, 64, 66. sz, ház. A roKÉT FÉRFI, EGY NÖ A HOLDBAN? A londoni nemzetközi űrhajózási kongresszuson T. V. Ilelvey amerikai professzor kijelentette, hogy a kérdés sok évi tanulmányozása után az a meggyőződése, hogy egy több évig tartó űrutazásra legalkalmasabb volna két férfit és egy nőt elindítani. A kongresszuson megjelent kétszáz tudósnál ez a bejelentés meglehetős derültséget keltett, és többen közbeszóltak: »Az örök háromszög?« Helvey rámutatott arra, hogy valóban ez az összeállítás oldaná meg az űrhajó utasainak legsúlyosabb problémáját, a szörnyű el- hagyatottság és magány érzésének leküzdését. Az esetleg több évig tartó űrutazásoknál ezt a körülményt, valamint más biofizikai feltételeket tekintetbe keü vennünk. A női utast természetesen nem az »izgalmas szőkék■» közül választanák ki — mondotta a professzor, hanem a következő szempontok szerint: teljesen egészséges, kiegyensúlyozott, okos és vidám teremtésnek kell lenniet akinek orvosi ismeretei és egyetemi végzettsége van fizikából és kémiából. Izland legnagyobb gleccsere \ \ Kevesen tudják, hogy a világ egyik legnagyobb glecs- csere, a Vatna Jökull Izland délkeleti részén fekszik. Felülete körülbelül 8500 négyzetkilométer. Filmművészet a felszabadult Bulgáriában A néphatalorp átvétele óta eltelt 15 évben Bulgáriában 400 dokumentum és híradófilm készült. A bolgár filmgyártás hallatlan fellendülésével ugrásszerűen emelkedett a mozilátogatók száma is. 1944 előtt évente kb. 14,9 millió látogatója volt a bolgár moziknak. 1959-ben, az év végére, ez a szám 89,4 millióra eme kedikj 1944-ben az ország minden lakója átlag egyszer vagy kétszer járt évente moziba, 1959- ben átlag 13-szor. Állandóan bővítik a mozik hálózatát az országban. A terv előirányzata szerint 1962-ig a legtávolabbi falvakban is létesítenek állandó filmszínházakat.
