Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-09 / 211. szám

TIZENÖT ÉVE SZABAD BULGÁRIA 1 magyar is Mgar aég történelmi kapcsolatai írta: Petr Mijatev A magyar és a bolgár nép ” ősi történelme gyakran hivatkozik a két nép kölcsö­nös kapcsolataira és kulturális kölcsönhatására. A magyarok és a bolgárok más-más vidék­ről érkeztek mai hazájukba, de mind régi lakóhelyeiken, mind pedig új hazájukban fenntar­tották kapcsolataikat. A Duna- és a Balkán-vidéki síkságokról származó bolgárok s az Etel­közből és Lebédiából érkezett magyarok mindig jószomszédi viszonyban éltek. Igaz, néha fellángolt közöttük az ellen­ségeskedés, de ez ideiglenes je­lenség volt, s többnyire a két nép közös ellenségei vagy a hódító törekvéseket tápláló ve­zetőik robbantották ki. Az óbolgároknak és a szláv- bolgároknak különböző idősza­kokban a magyarokra gyako­rolt hatása leginkább a ma­gyar nyelvben tükröződött vissza. Ez a nyelv sok olyan szót megőrzött, amelyet rész­ben az óbolgár nyelvből (a mai Bulgária területére való érke­zés előtti időkből), részben a szlávbolgárok nyelvéből szár­maznak. A magyarok ugyanis azután is kapcsolatot tartottak ferm a bolgárokkal, amikor azok már jelenlegi hazájuk te­rületére költöztek. A bolgár és a magyar állam megalakulása után (az első a VII. században, a második a IX. században jött létre) tovább folytatódtak tör­ténelmi kapcsolataik. Szimeon, Számúéi, II. Iván Ászén bolgár cárok stb.. valamint Géza feje­delem, I. István. Endre és más magyar királyok uralkodása idején természetesen politikai célokból tartott fenn kapcsola­tot a két állam. Számúéi bol­gár cár például a bizánciak el­leni harcban a magyaroktól várt katonai segítséget, s ezért fiát összeházasította Géza ma­gyar fejedelem leányával. _ Amint ismeretes, ebből a há­zasságból született Petr Deljan, a bizánciak ellen 1041-ben Nyugat-Bulgáriában kirobbant lázadás híres vezére. Ivan Ászén cár és Endre magyar király uralkodása idején a két ország hercegi családjainak tagjai ugyancsak politikai el­képzelésekből kiindulva kötöt­tek házasságot. LJ asonló sors ér t mindkét népet a török uralom alatt, amely Bulgáriában kö­rülbelül öt évszázadon, Ma­gyarországon pedig százötven éven át tartott. A magyarok bátran harcoltak a törökök el­len, hogy megállítsák őket Nyugat felé történő előrenyo­mulásukban. és felszabadítsák a törökök igájában sínylődő népeket. Ezek a hadjáratok el- törölhetetlen nyomokat hagy­tak a bolgár nép életében. Sok bolgár helységnév és családnév magyar eredetű, a bolgár ne­vek pedig magyar, helységne­vekben és családnevekben él­tek tovább. A magyar nép, amely a bol­gár népnél előbb szabadult fel a török iga alól. politikai és gazdasági téren egyaránt gyors fejlődésnek indult. A XIX. szá­zad első felében az ország tör­ténelmét tanulmányozó magyar kutatók a szomszédos és a tá­volabbi népekre is kiterjesztet­ték kutatásaikat. Első helyen említhetjük Frivalszky Imrét, aki 1833-ban a még török iga alatt sínylődő Bulgáriában járt, hogy természeti és történelmi szempontból tanulmányozza az országot. Néhány évtizeddel később honfitársa. Kanitz Fé­lix, vagy ahogyan akkor' ne­vezték »a Balkán Kolumbusza« és »Bulgária felfedezője«, be­járta a török birodalom bolgár tartományát, és 1875-ben ki­adta *A dunai Bulgária és a Balkán hegység« című három- kötetes korszakalkotó munka. Ját, amely felhívta a világ fi­gyelmét az akkoriban elfeledett bolgár népre. A bolgár újjászületés a ^ XVIII. század második felében kezdődött meg, amikor az európai szabadságszerető tö­rekvések hatására a bolgár nép is öntudatra ébredt. Pajszij Hi- lendarszki szerzetes, aki »A szlávbolgárság története« című munkájához gyűjtött anyagot, bejárta Magyarországot, és ott is kutatásokat folytatott. 1762-től kezdve a Romániá­ba, Szerbiába. Oroszországba, Ausztriába és más országokba vándorolt emigránsok révén a felvilágosodás eszméi is beha­toltak Bulgáriába. A szabad népek kultúrája a szépirodal­mi művek és a népszerű-tudo­mányos irodalom segítségével eljutott Bugáriába. Jókai Mór Janicsárok című regényét már 1849- ben lefordították bolgár nyelvre, 1872-ben pedig megje­lent Petőfi verseinek első bol­gár nyelvű kiadása. Később, Bulgária felszabadulása után a bolgárok mindjobban megis­merkedtek a magyar szépiro­dalommal. s az irodalmi kap­csolatok napjainkban rendkí­vül kiterjedtek. Az elmúlt években a magyarok is megis­merkedtek a bolgár szépirodal­mi alkotásokkal. Amikor az 1848—49. évi ma­gyar forradalom leverése után Kossuth Lajos és honfitársai 1850- ben az akkori Törökor­szágba emigráltak, Vidin és Sumen (a mai Kolarovgrad) vá­rosok bolgár lakossága meleg fogadtatásban részesítette őket. A magyar emigránsok sumeni tartózkodásuk alatt a rabság­ban sínylődő bolgár lakosság hű barátai és védelmezői vol­tak. A bolgárok az önfeláldozó szabadság- és hazaszeretet pél­daképeinek tekintették a ma­gyar emigránsokat. A múlt század második fe­^ lében az jellemezte a magyar—bolgár kapcsolatok erősödését, hogy a magyar tu­domány fokozott érdeklődést táplált a bolgárok iránt. A magyar és a bolgár tudósok tu­dományos kutatásaik során mindig nagy figyelemmel fog­lalkoztak annak a sok évszáza­dos időszaknak a történelmé­vel, amikor a két nép még nem élt mai hazája területén. E kutatások során a bolgár és a magyar nép kulturális, poli­tikai és gazdasági élete, az et- nográfiai, etnológiai, nyelvésze­ti stb. kérdések képezték leg­inkább a tanulmányozás tár­gyát. Magyarországon rendkívül népszerűek a bolgár kertészek, nagy szorgalommal dolgoznak, gyorsan elsajátították a ma­gyar nyelvet, és idomultak az ország életéhez. A Magyaror­szágon szerzett ismereteket, szokásokat azután elviszik ha­zájukba is. Polikraistban, Dra- ganovoban. Szamododenben és a Trnovó-körzet más falvai­ban sok olyan család él, amely­nek tagjai jól beszélnek ma­gyarul A szövetkezeti rendszer — a szocializmus nagy győzelme Bulgáriában A Bolgár Kommunista Párt és a népi kormány helyes mezőgazdasági politikája, a szövetkezetek megerősítéséről való nagy és állandó gondos­kodása eredményeként a szo­cialista társadalmi rendszer teljes diadalt aratott a falun. A szovjet kolhozparasztok után másodízben a bolgár pa­rasztok léptek a teljes szocia­lista átalakulás útjára. Ebben a küzdelemben a párt meg­mutatta, hogyan kell alkotó módon alkalmazni a lenini szövetkezeti elvet. A párt megtalálta azt a legmegfele­lőbb szövetkezeti formát, amely Bulgária viszonyainak közepette lehetővé tette, hogy a kisgazdák milliói a föld egyéni megművelésének mód­szeréről áttérjenek a kollek­tív, a szocialista módszerre. Ma a bolgár mezőgazdaság a szó szoros értelmében gépesített szövetkezeti nagygazdaság. 1944. szeptember 9-e előtt a kisparaszti gazdaságok száma meghaladta az egymilliót, ma viszont körülbelül ezer nagy szövetkezet van, amelyeknek mindegyike átlagban 4,5 ezer hektár termőföldet müvei meg. Ma több mint 30 000 traktor (15 lóerősekre átszá­mítva) áll a mezőgazdaság szolgálatában, vagyis tízszer annyi, mint 1944-ben. Több mint hatezer kombájnnal és ötezer más korszerű géppel rendelkezik a bolgár mező- gazdaság. A gyakorlatban szé­leskörűen alkalmazzák a me­zőgazdasági tudomány vív­A második világháború után. amikor Bulgária és Magyarország felszabadult a ^Q0O0000©©OQ0OOO©000000000000000O0O©00©000< fasiszta elnyomás alól. a bolgár© és a magyar nép közötti kap-g MARUA GRUBESLIEVA: csolatok U] szakaszba leptev.,^ és gyors fejlődésnek indultak,' Az évente megújuló kulturális! és gazdasági együttműködési, szerződések még közelebb hoz­ták egymáshoz a magvatckatű és a bolgárokat. Fz a közele-Q dés ragyogó kito‘-’H\t nyert az0 ■— 0 1948-ban megkötött magyar- bolgár barátsági, eavüttműkö-Q dési és kölcsönös segélynyújtá-0 si egyezményben. Bulgáriá két-© éves gazdasági tervének telje-© sítése idején sok magyar ifjú és leány dolgozott az ifjúsági munkabrigádokban. A két ország tudományos akadémiái 1958 októberében ( tudományos együttműködési© egyezményt írtak alá, hogyS 'akiterjesszék, megjavítsák, ésC tevékenyen fejlesszék a tudo-j. mányos és kulturéiis együtt-g működést, megszilárdítsák a0 bolgár és a magyar nép barát-g ságát«. A z 1956. évi ellenforradal- 1 ^ mi lázadás idején, ami-| kor a magyar nép kemény har-3 cot vívott a reakciós erők el­len, a bolgár nép mélységesen együttérzett a magyar néppel, -j és készséggel nyújtott anyagi segítséget Magyarországnak, hogy mielőbb meggyógyíthassa sebeit. A két nép a jövőben is tovább fogja fejleszteni és erő­síteni baráti kapcsolatait, s vállvetve haladnák előre a szocializmushoz és a kommu­nizmushoz vezető ragyogó úton. cÁ hike, nafifai dí Az eke szarvát fogjátok meg újra, kik tegnap még katonák voltatok! Nézzétek, megváltoztak a napok, mélyebb az égbolt áttetsző azúrja. Kezetek, melyből tűz, halál cikázott, s széles csóvákban bomba magva robbant, az élet magvát vesse most, s a napban inognak majd az érett, nagy kalászok. Sokáig még, mikor szénát kaszáltok, s a szélben mentafű, gyopár szaga suhan, úgy érzitek, most is őrségen álltok a sötét ég alatt, magánosán. Még sokszor felriadtok éjjelente, és érzitek a sánc síkos falát, ha eső zúg az ablakokon át. vagy megreccsen a kapufa keresztje. Sziréna szól, lövés dörög a szélben, és szemetekbe lőpor füstje vág. A háború így agyatokba véste irtózatos, sosem múló nyomát. De büszkeséggel töltsön el az emlék: megvédtétek, a honni táj szabad, asszonyaitok békén alszanak, nem félik már vad hordák csörtetésél. És békén szálldos a kémények füstje, zöld lombokon gyümölcs pirosa ég, a háború vad marsát befejezte, e földön nem hattik teuton beszéd. A béke szép szerszámait vegyétek, kik tegnap még katonák voltatok! Az ég nagy bojtja mélyebben ragyog, ti tettétek, hogy megújult az élet. \ Székely Magda fordítása ©OOGGGGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO© o AZ ÖTEVES TERVEK LEGFONTOSABB LÉTESÍTMÉNYÉI A Balkán félsziget északkeleti részén el­terülő 111 ezer négy­zetkilométer nagyságú 7,7 millió lakosú Bul­gáriában 15 évvel ez­előtt, 1944. szeptember 9-én győzött a fegyve­res népi p antifasiszta felkelés, és a Bolgár Hazafias Arcvonal kor­mánya fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval. Bulgária 1944-ig, fel­szabadulásáig elmara­dott agrárország volt. A felszabadulást köve­tően a kommunista párt vezetésével de­mokratikus reformok egész sorát hajtották végre, majd hozzálát­tak a szocializmus épí­téséhez az iparban és a mezőgazdaságban egy­aránt. Számos új ipari üze­met létesítettek, s a szocialista iparosítás eredményeként a bol­gár ipar termelése mái’ 1957-ben az 1939. évi színvonal nyolcszorosá­ra emelkedett. A mezőgazdasági szövetkeze­ti mozgalom a Bolgár Népköz­társaságban rendkívüli sikere­ket ért el, .mivel ma már a Dimitrovo J) -íPpr fr* A-’kdo • Veítnqród * Blagojevgrad La* o Dimitrovgrad íV*­SÍ$Vh % \k % fc* I iKirdzsali J'SU ri r i R060RSZAG Rudo/em Mádon 'v r h i Jjk Kohászát> vl üzem l Ércdúsító 1 üzeni , Gépgyártás Vegyipar f&tés We'™”erfo +%s:énöanij3 A &2dl ipar J^Kábelgyar Hajó építés síérazOotk 0 50 fpar ——» Konzen/-' ipán kombinát Jürmu­fakarmany- >P3r U íi&íVy táti Dohány & gratis jm "■'.vi . . „ - fcrmpnte/o \ gépgyártás mtero/nu arem , > ____100 km d ~ /eZtillfOHtÖPiat W S einesérc OanyJssat Hóérömi megművelhető jes egészében földterület tel-j Jelmagyarázat: Bulgária tér- a szocialista képén fekete ábrákkal Sfz első szektorhoz tartozik. létéves terv (1949-^1953), fehér ábrákkal pedig a második öt­éves terv (1953—lj)57) legfon­tosabb létesítményei láthatók. mányait és az élen járó mun­kamódszereket, gyorsan bő­vül a szövetkezetek termelé­si bázisa. 1944 előtt 500 gramm ásványi trágya jutott egy-egy hektárra, 1958-bap ez a mennyiség 70 kilogrammra, vagyis 140-szeresére emelke­dett, az idén pedig eléri a 150 kilogrammot, vagyis 1944-hez képest 300-szorosára emelke­dik. Ugyanezen idő alatt a szövetkezetek öntözött terü­letei több mint 17-szeresére növekedtek. Több és olcsóbb termelés, nagyobb jövedelmek. Mindez rendkívül kedvező feltételeket teremtett a me­zőgazdasági termelés gyors fokozására és olcsóbbá tételé­re. Bulgáriában a parasztok most évente 500 000 tonna bú­zával többet takarítanak be, mint az 1934-től 1939-ig ter­jedő háború előtti időszakban, holott a búza vetésterülete 55 ezer hektárral csökkent. Ku­koricából 570 000 tonnával, dohányból 40 000 tonnával stb. termelnek többet. Egyes növények terméshozama több­szörösére emelkedett. Gyor­san növekszik az állattenyész­tés hozama is. Csupán ez év első hat hónapjában a fejés- eredmény 44 000 000 literrel több, mint a múlt év hasonló időszakában. A mezőgazdasági termelés növekedése a szövetkezeti gaz­dálkodás alapján gyorsan fel­lendítette a közös gazdaságok jövedelmét, s az 1952-től 1958-ig terjedő időszakban — 100 hektárnyi megművelt földre számítva — 85 száza­lékkal emelkedett. A szövet­kezeti tagok évi jövedelme több mint 80 százalékkal volt nagyobb. Mindez azt eredmé­nyezte, hogy a falvak arculata gyorsan megváltozott. A népi hatalom éveiben min­den második-harmadik pa- rasztcsalád új házhoz jutott. A villamosság, a rádió ma már szorosan hozzátartozik a bolgár parasztok életéhez. A bolgár mezőgazdaságban végbement változások eleven megszemélyesítői maguk a falusi dolgozók. A bolgár fal­vakban új, magasfokú társa­dalmi öntudattal rendelkező, széleslátókörű, a technikát is­merő, munkájuk igazi mes­tereinek számító új emberek nevelkedtek, akik csúcsered­ményeket állítottak fel a me­zőgazdasági termelésben. Si­kereik az elkövetkező még nagyobb győzelmek nagysze­rű kiindulópontjai. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága figyelem­be véve az összevont szövet­kezeti gazdaságokban rejlő óriási tartalékokat, feladatul tűzte ki, hogy a harmadik öt­éves tervet a mezőgazdaság területén határidő előtt kell teljesíteni, s 1965-re az orszá- got az egy lakosra jutó leg­fontosabb mezőgazdasági ter­mékek termelésében Euróoá- ban az elsők közé kell emelni. Felavatták Bulgária legnagyobb vízierőmílvét Vasárnap ünnepélyes keretek között felavatták Bulgáriában a -Batak« vízierőművet. Az or­szág legnagyobb vízműberen­dezésének avatásán jelen vol­taic a párt és a kormány ve­zetői is. Todor Zsinkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára az ünnepségen mondott beszédé­ben köszönetét mondott a Szovjetuniónak, a Csehszlovák Köztársaságnak és a Német Demokratikus Köztársaságnak az erőmű építéséhez nyújtott segítségért. A »Batak« vízmű­berendezés elkészülte és üzem­be helyezése — mondotta Zsiv- kov — újabb jelentős lépés a szocializmus anyagi és techni­kai bázisának megteremtésé, hez vezető úton.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents