Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-09 / 211. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, 1959. szeptember 9. Közelebb az emberekhez Az Épületszerelő Vállalat pártvezetőség-választó taggyű- ' lésén már úgy esett szó a mun­kát akadályozó zökkenőkről, mint a múlt jelenségeiről. Igaz, hogy nem választják el hosszú esztendők a pártszervezetet a zökkenők idejétől. Nem olyan régen még érződött, hogy kü­lön utakon jár a pártszervezet és a gazdasági vezetés. Abban, hogy mellőzték a°pártszerveze- tet a gazdasági vezetők, hibás ' volt maga a pártszervezet is. Elsősorban azért — mint ez a vezetőségválasztó taggyűlés beszámolójából kitűnt —, mert nem lépett fel az egyes gazda­sági és politikai kérdésekben kellő eréllyel. Csak kért, ami­kor pedig követelni kellett vol­na. Elnézte, hogy a gazdasági vezetők a pártszervezet állás- foglalása ellenére is megvaló­sítanak olyasmit, amivel a pártszervezet — helyesen — nem értett egyet. Ilyen körül­mények között nem érvénye­sült kellően a termelés párt­ellenőrzése, törés keletkezett az együttműködésben. Ez a fe­szültség már feloldódott. A gazdasági vezetők és a párt- szervezet között ismét helyre­állt az összhang. A vezetőségválasztó taggyű­lésen a kommunisták nem rá­gódtak a múlt fogyatékossá­gain, hanem levonták a tanul­ságot, és helyesen szabták meg a további munkát. A felszóla­lók egyöntetűen hangsúlyoz­ták, hogy a jövőben a pártszer­vezet tevékenyen vegyen részt a termelés ellenőrzésében, se­gítsen az irányításban. Tartsa fenn állandóan a jó kapcsola­tot a gazdasági vezetőkkel. A pártszervezet megkérdezése nélkül ne vegyenek fel dolgo­zókat Akkor nem fordulhat elő, hogy ellenforradalmárok, osztályidegenek dolgozzanak olyan beosztásban, ahol semmi keresnivalójuk sincs. így ezek­re a posztokra is becsületes munkásokból, műszakiakból tud szakembereket nevelni a vállalat. Ám a pártszervezet felada­tainak ez csak egyik része. Nagy munka vár a kislétszá- mú pártszervezetre a nevelés, oktatás, a termelésre való moz­gósítás terén. Az első lépés ezen az úton az, hogy a párt- szervezet közelebb kerüljön a dolgozókhoz, az emberekhez. Hogy ezt eddig nem sikerült ki­elégítően megvalósítani, abban objektív nehézségek is közre­játszottak. Elsősorban az a tény, hogy a vállalat dolgozói a megyében szerteszét végzik munkájukat, s nehezen tudták a pártszervezettel tartani a kapcsolatot. Most, hogy a gaz­dasági vezetők és a pártszerve­zet között ismét megvan az együttműködés, találnak mó­dot rá, hogy gyakran felkeres­sék a külszolgálati dolgozókat is, kikérjék véleményüket, el­beszélgessenek velük a terme­lésről és a politikai kérdések­ről. A vezetőségválasztó taggyű­lésen arról is döntöttek, hogy rendszeressé teszik az oktatást. Hangsúlyozták, hogy nagy szükség van a politikai okta­tásra, és a szétszórtság miatt sem lehet lemondani róla. Szóba került a nemrég meg­alakult nőbizottság és a meg­alakítandó KlSZ-szervezet ala­pos segítése, irányítása is. A taggyűlésen hangsúlyoz­ták, hogy a cél az élüzem cím elnyerése. A sikeres kongresz- szusi verseny reményt és ala­pot ad rá, a pártszervezet min­dent elkövet, hogy ez sikerül­jön. A jövőben ezt a törekvést — a megválasztott új pártve­zetőség segítségével —• a fel­adatokat most már jól látó és kellő határozottsággal rendel­kező pártszervezet úgy tudja majd támogatni, ahogy azt a dolgozók elvárják tőle. Sz. N. Így lesz meg az 50 forintos munkaegység Liszák János tanácstitkár volt Somogyszentpálon, most a Béke Termelőszövetkezet fő­könyvelője. Pontosan feljegyzi a 4800 holdas gazdaság adatait, s ügyel arra, hogy a nyilván­tartások híven rögzítsék a 600 szövetkezeti tag végzett mun­káját. — Feleségem korábban is a tsz-ben dolgozott, és töb­bet keresett, mint én — mond­ja a főkönyvelő. Hiszen évek óta nagy jövedelemre tesznek szert a Béke Tsz tagjai. Az idén minden hónapban egysé­genként 20 forint előleget kap­tak kézhez, s az év végére 50 forint 40 fillért ér náluk a munkaegység. Hosszan lehetne sorolni, hogy a tsz egyik-egyik üzem­ága — a marhahizlalás, a diiíy- nyetermelés, a tenyészállatne­velés — mennyi pénzt hoz a közösnek. A tervezett részese­dés elérésében a tagság megnö­vekedett munkakedvének, a munkához való megjavult hoz­záállásnak van a legnagyobb érdeme. A tavasszal, amikor tsz-község lett Somogyszentpál, itt is elvárták néhányan, hogy kétszer is szóljon nekik a bri­gádvezető a napi munkaelosz­tás után. Azóta ők is jobb be­látásra tértek. Igaz, a rétek el­ső kaszálásával megkéstek, de a sarjúfű vágásához idejében hozzáfogtak. A nyár végén a tavaszi késlekedők is eléje mentek brigádvezetőjüknek: — Mondd meg, hol dolgozha­tunk, mert megkalapáltuk már a kaszát... Kovács József, aki ugyan­csak most tölti első évét a szö­vetkezetben, az ellenőrző bi­zottságban tevékenykedik. Nem írja ám alá addig a je­lentést, amíg az abban foglal­tak valódiságáról saját szemé­vel meg neto győződik. A pa­píron az veit, hogy tíz vagon szénát raktak öt kazalba. Meg­nézte a takarmányt, s úgy be­csülte, hogy egyik-egyik kazal megnyomná a 250 mázsát is (a pontos felmérésre ezután ke­rít sort). így aztán biztosított­nak látja az állatok áttelelte- tését. Mint ellenőrző bizottsági tag, gondol arra is, hogy egyik tag se használhasson nagyobb ház­táji területet a megengedettnél. Szem előtt tartja a tagok kö­zösben végzett munkáját. A felelőtlenül, hanyagul dolgo­zókkal szemben szigorúan jár el, de a lelkiismeretes embere­ket szereti, megbecsüli. Tiszt­ségét mindig és mindenkor a legjobb tudása szerint tölti be. A fegyelem és a közösségi szel­lem megteremtésén fáradozik. Az ő munkája is szervesen hozzájárul a termelőszövetke­zet eredményeihez. A mankaiersenipol A PARTUNK KONGRESZ- SZUSÁNAK TISZTELETÉRE indított munkaverseny, mely az ellenforradalom leverése óta a legszélesebb méretekben mozgatta meg megyénk vala­mennyi üzemének dolgozóit, szükségessé teszi, hogy szól­junk a munkaverseny jelentő­ségéről, a verseny tapasztala­tairól és az ezekből adódó fel­adatokról. Lenin elvtárs 1920-ban fel­hívta az oroszországi kommu­nisták figyelmét arra, hogy a munkásosztálynak a hatalom megragadása után a gazdaság­vezetés és a gazdaság szervezé­se területén is feltétlenül át kell vennie az irányítást. Eb­ből kifolyólag meg kell hogy változzék a munkások viszo­nya a munkához. Ennek az új viszonynak felismerésére a pártnak kell nevelni, a dolgo­zók széles rétegével megértet­ni, hogy maguknak dolgoznak, saját jobb és boldogabb jövő­jüket építik. Ha ezt a politikai munkát a pártnak sikerül el­végezni, akkor a népgazdaság fejlesztése számára új erőfor­rások tárulnak fel, és a terme­lékenység hatalmas tartalék­tárháza nyílik meg. A munkaverseny az az erő, amellyel a munkások bírálat­tal élnek a tervekkel szemben, s a kitűzött célokat messze­menően teljesítik, a régi nor­mákat megdöntik. A modern technika fejlődésével párosul­va a termelékenységet rendkí­vül magas szintre emelik, s ez az út, amely a szocializmus építésének meggyorsítását és szinte rövid évek alatt való be­fejezését eredményezheti. Ez az egyedüli helyes út a legfej­lettebb kapitalista országok egy főre eső termelésének utolérésére és fokozatos túl­szárnyalására. A munkaverseny jelentősége nemcsak abban van, hogy a termelés és a termelékenység gyors növelését lehet vele el­érni, hanem egyúttal nevelője a munkásoknak, s a szocialista öntudat kovácsolója. Munka közben, mint nagy kohóban, izzanak, nevelődnek és kristá­lyosodnak az új munkaerköl­csök, a munkásosztály szerve­zettsége, öntudata; de a mun­kaverseny eszköze a szebb és jobb élet mihamarabbi megte­remtésének is. Ennek alapján a Szovjetunió az SZKP veze­tésével negyven év alatt az egyik legelmaradottabb or­szágból a világ egyik legha­talmasabb ipari államává fej­lődött, a XXI. kongresszus ál­tal kitűzött hétéves terv befe­jezése után pedig maga mögé utasítja az egész kapitalista világrendszert — az, Egyesült Államokat is — az egy főre eső termelésben. A mi pártunk is kezdettől fogva erre nevelte és szervez­te munkásosztályunkat. És 1949 óta a szocializmus építé­sében eredményesen érvénye­sítettük a munkaverseny len­dületét, lelkesítő erejét a mi Munkásosztá­lyunk IS FELISMERTE a megváltozott új viszonyt a munkához. Ennek eredménye­képpen gyors ütemben emelke­dett a termelékenység. Fejlő­dött, gazdagodott országunk, és kovácsolódott munkásosztá­lyunkban az új, a szocialista munkaerkölcs. Fejlődésünk folyamán kö­vettünk el hibákat is. Hagytuk, hogy a munkaverseny elbürok- ratizálódjék; hogy a verseny szervezése mechanikussá vál­jék. Az ellenforradalom ezt ki­használva le akarta járatni a munkaversenyt, s ezért az el­lenforradalmárok gyalázták, gúny tárgyává tették. Tudták, hogy miért teszik ezt: mert így árthattak legtöbbet gazdasá­gunknak és az egész néphata­lomnak. Az ellenforradalom után az egész országban, megyénkben is szívós nevelőmunkára volt szükség ahhoz, hogy ismét fel­éledjen a versenyszellem, s hogy megtisztuljon az ellenfor­radalom előtti hibáktól, a sab­lontól, a bürokratikus formák­tól. 1958-ban újra szép sikereket értünk el a munkaversenyben. Több üzemünkben születtek vállalások a dolgozók kezde­ményezésére. Azonban ekkor még nem sikerült az összes dolgozókat átfogó mozgalom­má tenni a munkaversenyt. Fordulat a párt Központi Bi­zottságának márciusi határoza­ta után történt. E határozattal pártunk az egész munkásosz­tályhoz, az egész néphez for­dult annak érdekében, hogy a hároméves tervet 1959 végére főbb mutatóiban teljesítsük, elősegítve ezzel a szocializmus i'építésének meggyorsítását. A FORDÍTOTTA:BARANDI KOMOR VILMA — De nem is valami jó — vetettem ellen lenézően. A márka sokat veszített érté kéből... juk. Erre megy a játék — bocsátom értesüléseimet a hogyhogy ezt maga még most szovjet felderítő szolgálat ren- sem érti? delkezésére? — És, kik tulajdonképpen az — Abból, hogy maga életben igazi ügynökok? — kérdeztem, óhajt maradni — vágta rá ma­— Például én! — kiáltotta gabiztosan az asszony. — Még Jankowska őszintén. — De nem ór rá kinyitni a száját, vannak itt mások is, akik nem mdris agyonlőtték, kevésbé értékesek. _ De miért? _ értettenked. •— De mégis kik? tem. — Ilyen értesülések to­j— Ha én azt tudnám! Davis vábbadásáért az embereket - rám: ö igen nagy jelentőséget ^em beszelt nekem erről, nem lövik agyon. é- tulajdonított ennek a találka- Ne felejtse ei, _ De his2en maga mar meg- , ce Service megbízottja volt. — szakított felbe tűr el- í Még £ 25. Jankowska már otthon várt zásnak. párt azt kérte, hogy az 1959. évi tervet 4 százalékkal telje­sítsük túl, a termelékenységet 3 százalékkal növeljük, az ön­költséget 2,5 százalékkal csök­kentsük. A párthatározat nyo­mán .kibontakozó széleskörű munkaversenynek köszönhető, hogy azóta számottevő ered­ményeket értünk el. A megye 'ipara az első negyedévben 105,2 százalékra, a második ne­gyedévben 107,8 százalékra tel­jesítette tervét, tehát jó úton haladunk. Ha így dolgozunk a második fél évben is, teljesíte­ni fogjuk vállalásunkat, s va­lóra váltjuk pártunk, kormá­nyunk célkitűzését. Az eredmények mellett az idei első fél évben tapasztalt hibákról is kell beszélni. Sok párt-, gazdasági és szakszerve­zeti vezető nemigen értette meg a munkaverseny új, főbb sajátosságait. Hogy a munka­versenynek állandónak, folya- nr.tosnak kell lennie. Hogy ne :r,ák kampányfeladatokra, ha­nem az egész évi tervfeladatok túlteljesítésére szervezzék és mozgósítsák a dolgozókat. Még nem minden üzemben vált a munkaverseny széleskörűvé, vagyis nem kapcsolódtak be a lehető legtöbben e mozgalom­ba. Még nem mindenütt irá­nyítják a dolgozók figyelmét a legfőbb problémára, a legne­hezebb gazdasági feladatra. Nem eléggé eleven a termelés szakadatlan emelése céljából végzett agitáció. Sok helyen nem kielégítő a munkaverseny nyilvánossága, s elhanyagolják a teljesítmények rendszeres ér­tékelését. Kis- és középüze­meinkben azért törődnek ke­veset a verseny nyilvánosságá­val és értékelésével, mert a gazdaságvezetés és a szakszer­vezet között vita folyik, hogy melyikük értékelje rendszere­sen a munkaversenyben elért teljesítményeket. Együttmű­ködve, közösen kell e feladatot végezni. Kölcsönösen értékel­jék. az eredményeket, s együt­tesen hozzák azokat nyilvános­ságra. Több üzemben nem ér­vényesítik kellőképpen az anyagi érdekeltség elvét, vagy­is nem minden esetben ösztö­nöznek anyagi eszközökkel is nagyobb teljesítményre, jobb minőségű munkára. Zavarja a munkaversenyt a kis- és kö­zépüzemekben a szervezetlen­ség, a kapkodás, a hiányos anyag- és szerszámellátás is, hisz ez elveszi a dolgozók ked­vét a versenytől. Ez akadá­lyozza a vállalat tervteljesíté­sét is. MEG KELL JAVÍTANI a munka programozását. Terv­szerűbbé kell tenni az anyag- beszerzést és anyagellátást. A versenyhez minden anyagi és technikai feltételt biztosítani kell. Ha mindezt megvalósít­juk, akkor előre tudunk ha­ladni, s teljesíthetjük, sőt túl is szárnyalhatjuk megnöveke­dett második féléves tervün­ket, a párt VII. kongresszusá­nak tiszteletére tett verseny- vállalásokat Kutas János, a megyei pártbizottság ’ 1 osztályvezetője. — Akkor legyen font vagy — No, mi újság? — kérdez- Jankowska. dollár - egyezett bele gyorsan te, ahogy beléptem. Wi7 °_ Iehetetlen ielku- mindl^ nem ertl? — Nem, nem ertem. Es még meg sem kell csipkedni, mert A lakosság szolgálatában _. . , , .... kül — ezeket lehetetlen felku­Edmger, es sietve hozzátette: _ Felkért, hogy lépjek a né- tatni! — És a háború befejezés után met felderítés szolgálatába, és Azt> hogy Blake-nek külön magas posztot biztosítunk on- a2t ígérte, hogy átsegít Lón- kémhálózata volt a valódi hír­nek az áltálunk kinevezendő donba. ügynökség álcázására, könnyen angol kormányban. — És tudom, hogy nem álmodom. — No de én majd mégic maga? — kérdezte el lehetett képzelni: a kitér- megcsipkedem magát — mond jedt kémhálózattal dolgozó né­met és japán felderítő szolgá­ta. — Jöjjön. És szokásos hevességével ‘ Ez a korlátolt ember halálos Jankowska idegesen, komolyan mondta mindezt, hitt — Kértem egy hét gondolko- abban, amit mondott, és nem dási időt. lattól eltérően az angol titkos máris magával ragadott. Le-1 kételkedett abban, hogy én is _ Bele kell egyeznie! — szolgálat csak igen kis számú szaladtunk a lépcsőn, és autó- * egy véleményen vagyok vele. mondta türelmetlenül. hírszerzőt tartott, de vála- ba ültünk. A temetőbe hajtott J Mindennek ellenére úgy gon- — és utazzam Londonba? — mennyi megbízható, komoly és tunk. j[ doltam, hogy nem árt az alkut kérdeztem gúnyos hangon. — az elképzelhető legjobban álcá- Aki Rigában járt, és nem Iá- J egy kissé még elnyújtani: ez Mr. Blake számára ott nincsen zott kém volt. Annál többet togatott el a temetőbe, értékes J megerősíti Blake helyzetét a hely. ért nekem mindaz, amit Jan- élménytől fosztotta meg magát, i németeknél, Makarov őrnagyot — itt is maradhat — foly- kowska mondott, mert nem- Csodálatos temető ez, olyan, [í pedig egyenesen elérhetetlen- tatta a rábeszélést Jankowska. csak megerősítette feltevései- mint egy múzeum. A hatalmas né teszi. — A németek beleegyeznek met, hanem mert bizonyos szobrok és sírkövek látványa < — Mégis kérem önt, ober- ebbe is. mértékig segítséget jelenthetett szinte lenyűgözi az embert. ? gruppenführer úr — fordultam — De mi hasznuk van belő- a Baltikumban működő angol Sok-sok nemzedék talált itt í ismét Edingerhez —, adjon ne- lem itt? A letteket nélkülem is kémszervezet leleplezésében, nyughelyét, és letűnt korok í kém egy kevés gondolkodási tudják kínozni! _ Mondanom sem kell, hogy ez emlékét őrzi a temető... í időt. — Azért fogják magát itt mennyit ért volna! Igaz, hogy . . , S Edinger felállt. hagyni, hogy felgöngyölítsék a ezeket az értesüléseket tovább Jankowska kézén fogott, es J — Rendben van — mondta maga ügynökhálózatát. kellett volna adnom, de bíz- veQlQvezetett a fasoron. Győr- ■ fellengzősen. — Adok önnek — Ezekre a lányokra gon- tam benne, hogy amikorra va- sa^ lePkedett nem nezett se lami hiteles dolgot tudok meg, >°bb™> se dalra, ment egyre, mi megvagyunk ön nélkül, de — Eh, nem a lányokról van megteremtem majd a szüksé- r egy hetet. De ne felejtse el: dől? — csodálkoztam. ön minélkülünk már bajosan szó — bosszankodott Jankows- ges kapcsolatokat is... kovácsoltvas sírkeresztek kozott boldogul. ka. — Értse meg végre, hogy Jankowska magatartásából \de-oda kanyarogva a keskeny Egy pillanatig sem kételked- a lányok csak a figyelem elte- ítélve, neki eszébe sem jutott, osvenyfken. A temetőnek abba tem abban, hogy ez a rőthajú relésére szolgálnak. Ezek a Iá- hogy én kapcsolatot teremthe- ® resze°f ahova jelenleg Obergruppenführer minden to- nyok a spanyolfal szerepét töl- tek a szovjet felderítő szervek- temetnek. Itt mar több volt a vábbi nélkül bedugna egy kon- tik be, és csak a megtévesztés kel, és módfelett érdekelt, jT"1?. ,miní a Ty-, és a sirem- centrációs táborba, de nagyon céljából járnak ide. A néme- miért ilyen biztos a dolgában. *fkek jóval szerényebbek volt­csábította az a lehetőség, hogy teknek a valódi hírügy- A legjobbnak láttam ajtóstól tak. Mintha a mai emberek ke- az ellenség titkos szolgálatának nökségre van szükségük! Az rontani a házba, és minden ,e szállnának perbe a ro- tisztjét a maguk oldalára ál- Intelligence Service igazi ügy- köntörfalazás nélkül nekisze- hano idővel... lítsa. Éppen ezért az SS-tiszt nökeire kíváncsiak, akik min- geztem a kérdést: , Egy sírhoz vezetett, nemcsak hogy uralkodott ma- den esetben olyan kitűnően fe- — És miből gondolja, hogy- — Ezt nézze meg — mondta gán, hanem még udvariasan ki dik magukat, hogy se isten, se ha leleplezzük az Intelligence hidegen. is kísért a szobája ajtajáig. ember nem férkőzhet hozzá- Service ügynökhálózatát, nem — Folytatjuk — '1951-ben alakult meg a Nagyatádi Mértékutáni Ktsz. Hat ‘mester és két ipari tanuló dolgozik a szövetkezetben. A la­kosság igényeinek kielégítése mellett ők készítik a mérték- ' utáni honvédségi tisztiruhákat is. Az idén a Délsomogyi Er- iőgazdaság dolgozóinak az egyenruhái is itt készülnek. Ha- 'onta átlag 30—35 öltöny kerül ki kezük alól. Évi munká­ljuk értéke meghaladja a fél millió forintot. Javítást és átala­kítást is vállalnak. A lakosság meg van elégedve munkájuk kai.

Next

/
Thumbnails
Contents