Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-09 / 211. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, 1959. szeptember 9. Közelebb az emberekhez Az Épületszerelő Vállalat pártvezetőség-választó taggyű- ' lésén már úgy esett szó a munkát akadályozó zökkenőkről, mint a múlt jelenségeiről. Igaz, hogy nem választják el hosszú esztendők a pártszervezetet a zökkenők idejétől. Nem olyan régen még érződött, hogy külön utakon jár a pártszervezet és a gazdasági vezetés. Abban, hogy mellőzték a°pártszerveze- tet a gazdasági vezetők, hibás ' volt maga a pártszervezet is. Elsősorban azért — mint ez a vezetőségválasztó taggyűlés beszámolójából kitűnt —, mert nem lépett fel az egyes gazdasági és politikai kérdésekben kellő eréllyel. Csak kért, amikor pedig követelni kellett volna. Elnézte, hogy a gazdasági vezetők a pártszervezet állás- foglalása ellenére is megvalósítanak olyasmit, amivel a pártszervezet — helyesen — nem értett egyet. Ilyen körülmények között nem érvényesült kellően a termelés pártellenőrzése, törés keletkezett az együttműködésben. Ez a feszültség már feloldódott. A gazdasági vezetők és a párt- szervezet között ismét helyreállt az összhang. A vezetőségválasztó taggyűlésen a kommunisták nem rágódtak a múlt fogyatékosságain, hanem levonták a tanulságot, és helyesen szabták meg a további munkát. A felszólalók egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a jövőben a pártszervezet tevékenyen vegyen részt a termelés ellenőrzésében, segítsen az irányításban. Tartsa fenn állandóan a jó kapcsolatot a gazdasági vezetőkkel. A pártszervezet megkérdezése nélkül ne vegyenek fel dolgozókat Akkor nem fordulhat elő, hogy ellenforradalmárok, osztályidegenek dolgozzanak olyan beosztásban, ahol semmi keresnivalójuk sincs. így ezekre a posztokra is becsületes munkásokból, műszakiakból tud szakembereket nevelni a vállalat. Ám a pártszervezet feladatainak ez csak egyik része. Nagy munka vár a kislétszá- mú pártszervezetre a nevelés, oktatás, a termelésre való mozgósítás terén. Az első lépés ezen az úton az, hogy a párt- szervezet közelebb kerüljön a dolgozókhoz, az emberekhez. Hogy ezt eddig nem sikerült kielégítően megvalósítani, abban objektív nehézségek is közrejátszottak. Elsősorban az a tény, hogy a vállalat dolgozói a megyében szerteszét végzik munkájukat, s nehezen tudták a pártszervezettel tartani a kapcsolatot. Most, hogy a gazdasági vezetők és a pártszervezet között ismét megvan az együttműködés, találnak módot rá, hogy gyakran felkeressék a külszolgálati dolgozókat is, kikérjék véleményüket, elbeszélgessenek velük a termelésről és a politikai kérdésekről. A vezetőségválasztó taggyűlésen arról is döntöttek, hogy rendszeressé teszik az oktatást. Hangsúlyozták, hogy nagy szükség van a politikai oktatásra, és a szétszórtság miatt sem lehet lemondani róla. Szóba került a nemrég megalakult nőbizottság és a megalakítandó KlSZ-szervezet alapos segítése, irányítása is. A taggyűlésen hangsúlyozták, hogy a cél az élüzem cím elnyerése. A sikeres kongresz- szusi verseny reményt és alapot ad rá, a pártszervezet mindent elkövet, hogy ez sikerüljön. A jövőben ezt a törekvést — a megválasztott új pártvezetőség segítségével —• a feladatokat most már jól látó és kellő határozottsággal rendelkező pártszervezet úgy tudja majd támogatni, ahogy azt a dolgozók elvárják tőle. Sz. N. Így lesz meg az 50 forintos munkaegység Liszák János tanácstitkár volt Somogyszentpálon, most a Béke Termelőszövetkezet főkönyvelője. Pontosan feljegyzi a 4800 holdas gazdaság adatait, s ügyel arra, hogy a nyilvántartások híven rögzítsék a 600 szövetkezeti tag végzett munkáját. — Feleségem korábban is a tsz-ben dolgozott, és többet keresett, mint én — mondja a főkönyvelő. Hiszen évek óta nagy jövedelemre tesznek szert a Béke Tsz tagjai. Az idén minden hónapban egységenként 20 forint előleget kaptak kézhez, s az év végére 50 forint 40 fillért ér náluk a munkaegység. Hosszan lehetne sorolni, hogy a tsz egyik-egyik üzemága — a marhahizlalás, a diiíy- nyetermelés, a tenyészállatnevelés — mennyi pénzt hoz a közösnek. A tervezett részesedés elérésében a tagság megnövekedett munkakedvének, a munkához való megjavult hozzáállásnak van a legnagyobb érdeme. A tavasszal, amikor tsz-község lett Somogyszentpál, itt is elvárták néhányan, hogy kétszer is szóljon nekik a brigádvezető a napi munkaelosztás után. Azóta ők is jobb belátásra tértek. Igaz, a rétek első kaszálásával megkéstek, de a sarjúfű vágásához idejében hozzáfogtak. A nyár végén a tavaszi késlekedők is eléje mentek brigádvezetőjüknek: — Mondd meg, hol dolgozhatunk, mert megkalapáltuk már a kaszát... Kovács József, aki ugyancsak most tölti első évét a szövetkezetben, az ellenőrző bizottságban tevékenykedik. Nem írja ám alá addig a jelentést, amíg az abban foglaltak valódiságáról saját szemével meg neto győződik. A papíron az veit, hogy tíz vagon szénát raktak öt kazalba. Megnézte a takarmányt, s úgy becsülte, hogy egyik-egyik kazal megnyomná a 250 mázsát is (a pontos felmérésre ezután kerít sort). így aztán biztosítottnak látja az állatok áttelelte- tését. Mint ellenőrző bizottsági tag, gondol arra is, hogy egyik tag se használhasson nagyobb háztáji területet a megengedettnél. Szem előtt tartja a tagok közösben végzett munkáját. A felelőtlenül, hanyagul dolgozókkal szemben szigorúan jár el, de a lelkiismeretes embereket szereti, megbecsüli. Tisztségét mindig és mindenkor a legjobb tudása szerint tölti be. A fegyelem és a közösségi szellem megteremtésén fáradozik. Az ő munkája is szervesen hozzájárul a termelőszövetkezet eredményeihez. A mankaiersenipol A PARTUNK KONGRESZ- SZUSÁNAK TISZTELETÉRE indított munkaverseny, mely az ellenforradalom leverése óta a legszélesebb méretekben mozgatta meg megyénk valamennyi üzemének dolgozóit, szükségessé teszi, hogy szóljunk a munkaverseny jelentőségéről, a verseny tapasztalatairól és az ezekből adódó feladatokról. Lenin elvtárs 1920-ban felhívta az oroszországi kommunisták figyelmét arra, hogy a munkásosztálynak a hatalom megragadása után a gazdaságvezetés és a gazdaság szervezése területén is feltétlenül át kell vennie az irányítást. Ebből kifolyólag meg kell hogy változzék a munkások viszonya a munkához. Ennek az új viszonynak felismerésére a pártnak kell nevelni, a dolgozók széles rétegével megértetni, hogy maguknak dolgoznak, saját jobb és boldogabb jövőjüket építik. Ha ezt a politikai munkát a pártnak sikerül elvégezni, akkor a népgazdaság fejlesztése számára új erőforrások tárulnak fel, és a termelékenység hatalmas tartaléktárháza nyílik meg. A munkaverseny az az erő, amellyel a munkások bírálattal élnek a tervekkel szemben, s a kitűzött célokat messzemenően teljesítik, a régi normákat megdöntik. A modern technika fejlődésével párosulva a termelékenységet rendkívül magas szintre emelik, s ez az út, amely a szocializmus építésének meggyorsítását és szinte rövid évek alatt való befejezését eredményezheti. Ez az egyedüli helyes út a legfejlettebb kapitalista országok egy főre eső termelésének utolérésére és fokozatos túlszárnyalására. A munkaverseny jelentősége nemcsak abban van, hogy a termelés és a termelékenység gyors növelését lehet vele elérni, hanem egyúttal nevelője a munkásoknak, s a szocialista öntudat kovácsolója. Munka közben, mint nagy kohóban, izzanak, nevelődnek és kristályosodnak az új munkaerkölcsök, a munkásosztály szervezettsége, öntudata; de a munkaverseny eszköze a szebb és jobb élet mihamarabbi megteremtésének is. Ennek alapján a Szovjetunió az SZKP vezetésével negyven év alatt az egyik legelmaradottabb országból a világ egyik leghatalmasabb ipari államává fejlődött, a XXI. kongresszus által kitűzött hétéves terv befejezése után pedig maga mögé utasítja az egész kapitalista világrendszert — az, Egyesült Államokat is — az egy főre eső termelésben. A mi pártunk is kezdettől fogva erre nevelte és szervezte munkásosztályunkat. És 1949 óta a szocializmus építésében eredményesen érvényesítettük a munkaverseny lendületét, lelkesítő erejét a mi Munkásosztályunk IS FELISMERTE a megváltozott új viszonyt a munkához. Ennek eredményeképpen gyors ütemben emelkedett a termelékenység. Fejlődött, gazdagodott országunk, és kovácsolódott munkásosztályunkban az új, a szocialista munkaerkölcs. Fejlődésünk folyamán követtünk el hibákat is. Hagytuk, hogy a munkaverseny elbürok- ratizálódjék; hogy a verseny szervezése mechanikussá váljék. Az ellenforradalom ezt kihasználva le akarta járatni a munkaversenyt, s ezért az ellenforradalmárok gyalázták, gúny tárgyává tették. Tudták, hogy miért teszik ezt: mert így árthattak legtöbbet gazdaságunknak és az egész néphatalomnak. Az ellenforradalom után az egész országban, megyénkben is szívós nevelőmunkára volt szükség ahhoz, hogy ismét feléledjen a versenyszellem, s hogy megtisztuljon az ellenforradalom előtti hibáktól, a sablontól, a bürokratikus formáktól. 1958-ban újra szép sikereket értünk el a munkaversenyben. Több üzemünkben születtek vállalások a dolgozók kezdeményezésére. Azonban ekkor még nem sikerült az összes dolgozókat átfogó mozgalommá tenni a munkaversenyt. Fordulat a párt Központi Bizottságának márciusi határozata után történt. E határozattal pártunk az egész munkásosztályhoz, az egész néphez fordult annak érdekében, hogy a hároméves tervet 1959 végére főbb mutatóiban teljesítsük, elősegítve ezzel a szocializmus i'építésének meggyorsítását. A FORDÍTOTTA:BARANDI KOMOR VILMA — De nem is valami jó — vetettem ellen lenézően. A márka sokat veszített érté kéből... juk. Erre megy a játék — bocsátom értesüléseimet a hogyhogy ezt maga még most szovjet felderítő szolgálat ren- sem érti? delkezésére? — És, kik tulajdonképpen az — Abból, hogy maga életben igazi ügynökok? — kérdeztem, óhajt maradni — vágta rá ma— Például én! — kiáltotta gabiztosan az asszony. — Még Jankowska őszintén. — De nem ór rá kinyitni a száját, vannak itt mások is, akik nem mdris agyonlőtték, kevésbé értékesek. _ De miért? _ értettenked. •— De mégis kik? tem. — Ilyen értesülések toj— Ha én azt tudnám! Davis vábbadásáért az embereket - rám: ö igen nagy jelentőséget ^em beszelt nekem erről, nem lövik agyon. é- tulajdonított ennek a találka- Ne felejtse ei, _ De his2en maga mar meg- , ce Service megbízottja volt. — szakított felbe tűr el- í Még £ 25. Jankowska már otthon várt zásnak. párt azt kérte, hogy az 1959. évi tervet 4 százalékkal teljesítsük túl, a termelékenységet 3 százalékkal növeljük, az önköltséget 2,5 százalékkal csökkentsük. A párthatározat nyomán .kibontakozó széleskörű munkaversenynek köszönhető, hogy azóta számottevő eredményeket értünk el. A megye 'ipara az első negyedévben 105,2 százalékra, a második negyedévben 107,8 százalékra teljesítette tervét, tehát jó úton haladunk. Ha így dolgozunk a második fél évben is, teljesíteni fogjuk vállalásunkat, s valóra váltjuk pártunk, kormányunk célkitűzését. Az eredmények mellett az idei első fél évben tapasztalt hibákról is kell beszélni. Sok párt-, gazdasági és szakszervezeti vezető nemigen értette meg a munkaverseny új, főbb sajátosságait. Hogy a munkaversenynek állandónak, folya- nr.tosnak kell lennie. Hogy ne :r,ák kampányfeladatokra, hanem az egész évi tervfeladatok túlteljesítésére szervezzék és mozgósítsák a dolgozókat. Még nem minden üzemben vált a munkaverseny széleskörűvé, vagyis nem kapcsolódtak be a lehető legtöbben e mozgalomba. Még nem mindenütt irányítják a dolgozók figyelmét a legfőbb problémára, a legnehezebb gazdasági feladatra. Nem eléggé eleven a termelés szakadatlan emelése céljából végzett agitáció. Sok helyen nem kielégítő a munkaverseny nyilvánossága, s elhanyagolják a teljesítmények rendszeres értékelését. Kis- és középüzemeinkben azért törődnek keveset a verseny nyilvánosságával és értékelésével, mert a gazdaságvezetés és a szakszervezet között vita folyik, hogy melyikük értékelje rendszeresen a munkaversenyben elért teljesítményeket. Együttműködve, közösen kell e feladatot végezni. Kölcsönösen értékeljék. az eredményeket, s együttesen hozzák azokat nyilvánosságra. Több üzemben nem érvényesítik kellőképpen az anyagi érdekeltség elvét, vagyis nem minden esetben ösztönöznek anyagi eszközökkel is nagyobb teljesítményre, jobb minőségű munkára. Zavarja a munkaversenyt a kis- és középüzemekben a szervezetlenség, a kapkodás, a hiányos anyag- és szerszámellátás is, hisz ez elveszi a dolgozók kedvét a versenytől. Ez akadályozza a vállalat tervteljesítését is. MEG KELL JAVÍTANI a munka programozását. Tervszerűbbé kell tenni az anyag- beszerzést és anyagellátást. A versenyhez minden anyagi és technikai feltételt biztosítani kell. Ha mindezt megvalósítjuk, akkor előre tudunk haladni, s teljesíthetjük, sőt túl is szárnyalhatjuk megnövekedett második féléves tervünket, a párt VII. kongresszusának tiszteletére tett verseny- vállalásokat Kutas János, a megyei pártbizottság ’ 1 osztályvezetője. — Akkor legyen font vagy — No, mi újság? — kérdez- Jankowska. dollár - egyezett bele gyorsan te, ahogy beléptem. Wi7 °_ Iehetetlen ielku- mindl^ nem ertl? — Nem, nem ertem. Es még meg sem kell csipkedni, mert A lakosság szolgálatában _. . , , .... kül — ezeket lehetetlen felkuEdmger, es sietve hozzátette: _ Felkért, hogy lépjek a né- tatni! — És a háború befejezés után met felderítés szolgálatába, és Azt> hogy Blake-nek külön magas posztot biztosítunk on- a2t ígérte, hogy átsegít Lón- kémhálózata volt a valódi hírnek az áltálunk kinevezendő donba. ügynökség álcázására, könnyen angol kormányban. — És tudom, hogy nem álmodom. — No de én majd mégic maga? — kérdezte el lehetett képzelni: a kitér- megcsipkedem magát — mond jedt kémhálózattal dolgozó német és japán felderítő szolgáta. — Jöjjön. És szokásos hevességével ‘ Ez a korlátolt ember halálos Jankowska idegesen, komolyan mondta mindezt, hitt — Kértem egy hét gondolko- abban, amit mondott, és nem dási időt. lattól eltérően az angol titkos máris magával ragadott. Le-1 kételkedett abban, hogy én is _ Bele kell egyeznie! — szolgálat csak igen kis számú szaladtunk a lépcsőn, és autó- * egy véleményen vagyok vele. mondta türelmetlenül. hírszerzőt tartott, de vála- ba ültünk. A temetőbe hajtott J Mindennek ellenére úgy gon- — és utazzam Londonba? — mennyi megbízható, komoly és tunk. j[ doltam, hogy nem árt az alkut kérdeztem gúnyos hangon. — az elképzelhető legjobban álcá- Aki Rigában járt, és nem Iá- J egy kissé még elnyújtani: ez Mr. Blake számára ott nincsen zott kém volt. Annál többet togatott el a temetőbe, értékes J megerősíti Blake helyzetét a hely. ért nekem mindaz, amit Jan- élménytől fosztotta meg magát, i németeknél, Makarov őrnagyot — itt is maradhat — foly- kowska mondott, mert nem- Csodálatos temető ez, olyan, [í pedig egyenesen elérhetetlen- tatta a rábeszélést Jankowska. csak megerősítette feltevései- mint egy múzeum. A hatalmas né teszi. — A németek beleegyeznek met, hanem mert bizonyos szobrok és sírkövek látványa < — Mégis kérem önt, ober- ebbe is. mértékig segítséget jelenthetett szinte lenyűgözi az embert. ? gruppenführer úr — fordultam — De mi hasznuk van belő- a Baltikumban működő angol Sok-sok nemzedék talált itt í ismét Edingerhez —, adjon ne- lem itt? A letteket nélkülem is kémszervezet leleplezésében, nyughelyét, és letűnt korok í kém egy kevés gondolkodási tudják kínozni! _ Mondanom sem kell, hogy ez emlékét őrzi a temető... í időt. — Azért fogják magát itt mennyit ért volna! Igaz, hogy . . , S Edinger felállt. hagyni, hogy felgöngyölítsék a ezeket az értesüléseket tovább Jankowska kézén fogott, es J — Rendben van — mondta maga ügynökhálózatát. kellett volna adnom, de bíz- veQlQvezetett a fasoron. Győr- ■ fellengzősen. — Adok önnek — Ezekre a lányokra gon- tam benne, hogy amikorra va- sa^ lePkedett nem nezett se lami hiteles dolgot tudok meg, >°bb™> se dalra, ment egyre, mi megvagyunk ön nélkül, de — Eh, nem a lányokról van megteremtem majd a szüksé- r egy hetet. De ne felejtse el: dől? — csodálkoztam. ön minélkülünk már bajosan szó — bosszankodott Jankows- ges kapcsolatokat is... kovácsoltvas sírkeresztek kozott boldogul. ka. — Értse meg végre, hogy Jankowska magatartásából \de-oda kanyarogva a keskeny Egy pillanatig sem kételked- a lányok csak a figyelem elte- ítélve, neki eszébe sem jutott, osvenyfken. A temetőnek abba tem abban, hogy ez a rőthajú relésére szolgálnak. Ezek a Iá- hogy én kapcsolatot teremthe- ® resze°f ahova jelenleg Obergruppenführer minden to- nyok a spanyolfal szerepét töl- tek a szovjet felderítő szervek- temetnek. Itt mar több volt a vábbi nélkül bedugna egy kon- tik be, és csak a megtévesztés kel, és módfelett érdekelt, jT"1?. ,miní a Ty-, és a sirem- centrációs táborba, de nagyon céljából járnak ide. A néme- miért ilyen biztos a dolgában. *fkek jóval szerényebbek voltcsábította az a lehetőség, hogy teknek a valódi hírügy- A legjobbnak láttam ajtóstól tak. Mintha a mai emberek ke- az ellenség titkos szolgálatának nökségre van szükségük! Az rontani a házba, és minden ,e szállnának perbe a ro- tisztjét a maguk oldalára ál- Intelligence Service igazi ügy- köntörfalazás nélkül nekisze- hano idővel... lítsa. Éppen ezért az SS-tiszt nökeire kíváncsiak, akik min- geztem a kérdést: , Egy sírhoz vezetett, nemcsak hogy uralkodott ma- den esetben olyan kitűnően fe- — És miből gondolja, hogy- — Ezt nézze meg — mondta gán, hanem még udvariasan ki dik magukat, hogy se isten, se ha leleplezzük az Intelligence hidegen. is kísért a szobája ajtajáig. ember nem férkőzhet hozzá- Service ügynökhálózatát, nem — Folytatjuk — '1951-ben alakult meg a Nagyatádi Mértékutáni Ktsz. Hat ‘mester és két ipari tanuló dolgozik a szövetkezetben. A lakosság igényeinek kielégítése mellett ők készítik a mérték- ' utáni honvédségi tisztiruhákat is. Az idén a Délsomogyi Er- iőgazdaság dolgozóinak az egyenruhái is itt készülnek. Ha- 'onta átlag 30—35 öltöny kerül ki kezük alól. Évi munkáljuk értéke meghaladja a fél millió forintot. Javítást és átalakítást is vállalnak. A lakosság meg van elégedve munkájuk kai.
