Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-04 / 207. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MSZMP; MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XVI. évfolyam, 207. szám. ÄRA 50 FILLÉR Péntek, 1959. szeptember L Mai számunk tartalmából: is üzem gazdáinak felelősségével (3. oldalon) OTTH O MUKK (5. oldalon) Úrrá leltek a nehézségeken a Nagyatádi Konzervgyárban (6. oldalon) j Népfront-est Zselickislakon Népfront-estet rendezett a Hazafias Népfront helyi szer­vezete szeptember 1-én, ked­den Zselickislakon. Az általá­nos iskola tantermében mint­egy nyolcvanon gyűltek össze a község gazdálkodói közül, a kis somogyi falu férfiainak jelentős hányada. Hélmann Kálmán községi népfront-titkár megnyitója után Gőgös Péter, a Hazafias Népfront járási elnöke tartott előadást. Mondanivalóját a nemzetközi helyzet legújabb eseményeinek ismertetésével kezdte. Szólt Hruscsov és Ei­senhower közelgő találkozásá­ról és ennek a külpolitikában remélt hatásáról. Ezután az ellenforradalom kártételéről beszélt, majd a konszolidáció­ról, népünk erőfeszítéseiről, az MSZMP politikájáról. Szólt arról, hogyan és meny­nyit termelt a felszabadulás előtt a mezőgazdaság. A jelen­re áttérve megemlítette: a par­cellákra szabdalt föld kisgaz- dálkodóinak termelése — ért­hetően — kisebb termésered­ményeket tud produkálni. Ezért szükségszerű, hogy mezőgaz­daságunk gazdaságos, gépesí­tett módszerekkel termeljen. Mert így lehet többet; az egyén külön-külön. kínlódása helyett a közösség teherbírása és ereje nagyobb. És drágán termel a kisüzem. A száz- és ezerholdnyi táblák okos, meg­felelő tervekkel, olcsóbban ad­ják a többet Az előadásokhoz többen hoz­zászóltak. Élénk, baráti han­gulatú vita alakult ki, s ez a gyűlés berekesztése után is folytatódott. A megyeszékhely­ről jött elvtársat később egy pohár sörre invitálták, s újabb kérdéseket tettek fel. És nyi­latkoztak. Igen, jobb a falunak,'bizony­gatták. Köves utat, modem szivattyús kutakat stb. kapott a község. Zselickislakon már eddig is mint egyéni gazdák bizonyos fokig összehangolták a munkát, s egy-egy határrész tervszerű művelését, vetésfor­góját alakították ki. A többség nagy kedvvel dolgozik, és he­lyesléssel, egyetértéssel vallja, mint Papp József (Sovány), a tekintélyes tenyészállatnevelő gazda, hogy ölhetett kezekkel nem lehet a holnapot várni. A városban és a falun építkez­nek. A munkások termelnek a gyárakban, az állam mindig többet fordít új létesítmények elszámlálhatatlanul hosszú so­rára. A faluban erre, arra felszín­re szivárgó különböző rosszin­dulatú, zavart keltő híreszte­lések néhányukat megingathat­ják. Azt kérik, többször men­jenek ki a járástól, megyétől, és beszélgessenek el velük, mint ezen a mai népfront-es­ten. Mert ez jó. Elpanaszolták gondjaikat is: kukoricájukat, mely nagyon szép, gazdag termést ígér, a vadak erősen pusztítják. Segít­senek az elvtársak, hogy az er­dészet (megígérte már) állít­son vadőröket És tisztázódnak a gondola­tok. A suttogó, bujkáló szavak hangja így elhalkul a szemtől szembe mondott őszinte sza­vak hallatán. V. P. A iiiimwAvwían a iilé&e A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén meghallgatta és jóvá­hagyólag tudomásul vette Kiss Árpádnak, az Országos Terv­hivatal elnökének jelentését az első félévi terv teljesítéséről. A jelentés megállapítja, hogy az első félévi terv teljesítésében elért eredmények és a terver zettnél jobb mezőgazdasági termés azt mutatja, hogy az éves .tervben kitűzött főfel­adatokat megvalósítjuk, sőt a legtöbb területen jelentősen túlteljesítjük. A szocialista iparban kibontakozott kong­resszusi munkaverseny a má­sodik negyedévben már jelen­tősen éreztette hatását: az ipar első félévi előirányzatát 3,2 százalékkal túlteljesítette. Sok iparág dolgozói további felajánlásokat tettek a ver­senyben. A külkereskedelem az első félévben exporttervét 16 százalékkal túlteljesítette és a közvetlen áruforgalomban a tervezettnél több millió de­vizaforinttal kedvezőbb egyen­leget ért éL Az ipar első fél­évi eredményeiben pozitív je­lenség, hogy a számos terüle­ten végrehajtott műszaki-szer­vezési, árpolitikai intézkedés korszerűbb gyártmányok ki­alakításához vezetett. Az ipa­ri termelést változatlanul jó anyagellátás jellemezte. A me­zőgazdaság 1959. évi termelési tervének mintegy 3—4 száza­lékos túlteljesítése várható. A mezőgazdaság termelése a ter­vezettnél nagyobb mértékben fejlődött á belterjesség irányá­ban. A belkereskedelem félévi eladási tervét 4,6 százalékkal túlteljesítette. Az első félévben csaknem kétszerannyi lakást adtak át, mint az előző év azo­nos időszakában. A kormány meghallgatta és elfogadta a Vas megyei taná­csok végrehajtó bizottságai­nak irányító munkájáról ké­szült jelentését Megállapította: a végrehaj­tó bizottságok munkája a me­gyében az elmúlt két esztendő alatt fejlődött. A kormány fel­hívta a Vas megyei tanács végrehajtó bizottságát, kísérje fokozottabb figyelemmel az alája rendelt végrehajtó bi­zottságok tevékenységét és ügyeljen arra, hogy kapcsola­tuk a lakossággal tovább ja­vuljon, s hogy e kapcsolatot egyes bürokratikus vezetési módszerek ne zavarják. A Minisztertanács ezután megvitatta a nyári mezőgazda- sági munkák helyzetéről és az őszi munkákra való felkészü­lésről szóló jelentést. A jelen­tés ismerteti, hogy a régi ter­melőszövetkezetek mellett az új és területileg megnöveke-' dett termelőszövetkezetek tag­sága is nagy kedvvel és len­dülettel végezte a nyári mun­kákat. A pártkongresszus tisz­teletére a mezőgazdasági dol­gozók körében indult munka- verseny szintén nagymérték­ben előmozdította a sikeres gabonabetakarítást. A jó mun­ka az előző éveknél nagyobb termelési eredményekhez ve­zetett. Kenyérgabonából a ta­valyinál mintegy 45 000 vagon­nal több termés várható, az idei terméssel a hazai kenyér­gabona szükséglet teljes egé­szében biztosítható. A növény- ápolást megfelelően végezték el, a kapás-vetéseket jól meg­munkálták. A gépállomások ez évbén 478 641 katasztrális hol­don kapáltak géppel, ez 120 százalékos tervtéljesítésnék fe­lel meg; ami jelentős javulás a múlt évihez képest. A gépi kapálás ilyen nágymérvű nö­vekedésének . egyik alapvető feltétele a négyzetes fészkes kukoricavetés kiterjesztése volt. A- Minisztertanács kinevezte az ENSZ közgyűlés 14. ülés­szakán résztvevő magyar dele­gációt. A delegáció vezetője dr. Sík Endre külügyminisz­ter, helyettese Péter János, a külügyminiszter első helyette­se, a küldöttség tagjai: Mód Péter, a Magyar Népköztársa­ság állandó ENSZ-képviseleté- nek vezetője, Szita János és Kolozs Márta követek. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Az idén még százmillió forint rövidlejáratú hitelt vehetnek igénybe vállalataink Évek óta igen hasznos segít­séget jelent vállalatainknak a gyorsan visszatérülő rövidlejá­ratú hitel, amit egy-kéf. évre, 2—3 százalékos kamatra folyó­sít a Magyar Beruházási Bank. Ezt a kölcsönt olyan beruházá­sokra költik az' üzemek, ame­lyek csökkentik az önköltséget, vagy nehezen beszerezhető cikkek gyártását ' segítik elő. Az idén 240 millió forint 'rö­vidlejáratú hitel áll a vállala­tok rendelkezésére, ebből ed­dig 140 milliót vettek igénybe. A rövidlejáratú hitelek igen hasznosak, az első félévben mégis kisebb volt iránta az ér­deklődés, mint amilyenre a Magyar Beruházási Bank szá­mított. Ez a bank vezetői sze­rint azzal magyarázható, hogy az új termelői. árrendszer be­vezetése miatt vállalataink nem tudták pontosan felmérni, milyen gyártmányok előállítá­sához kifizetődő igénybe ven­ni a hitelt. A mérlegbeszámo­lók elkészülte óta azonban a hiteligények száma növekedett; A Magyar Beruházási Ba ik ar­ra is felkészült, hogy korsze­rűsítési terv végrehajtásihoz az eddiginél nagyobb hitelek­kel nyújtson támogatást vál­lalatainknak. (MTI) Uj dohánypajtát építtet a beleg] Szabadság Tsz. Az 50x6 mé­teres pajta 85 ezer forintba kerfiL Jelenleg 150—200, a hónap végén már 1200 —1300 vagon cukorrépát szállít naponta a MÁV A jó mezőgazdasági termés, az ipar fokozott munkája igen nagy feladatok elé állítja a MÁV-ot. Néhány hónappal ez­előtt a napi 15 000 vagonos ra­kodás csúcsteljesítménynek számított, ma pedig már min­dennapos eredmény. Az igé­nyek egv-két héten belül még tovább növekszenek: óriási mennységű cukorrépát kell ugyanis a gyárakba továbbíta­ni. Jelenleg naponta 150—200 vagont raknak meg cukorré­pával — elsősorban az ország déli . részén —. a hónap végén azonban már naponta 1200— 1300 kocsit igényelnek az ál­lami gazdaságok, a termelőszö­vetkezetek és az egyénileg dol­gozó parasztok. Más eszten­dőkben december 20-ig a cu' korrépa a gyárakba került. Az idén azonban olyan hatalmas mennyisé­get kell szállítani, hogy az úgynevezett cukorrépa­kampány január végéig elhúzódik. Addig is, amíg erőteljesen aem indul meg a cukorrépa­szállítás. a MÁV nagy meny- nyiségekbeji kendert visz a kendergyárakba. Igen jelentős a gyümölcs- és zöldségszállítás és a gyümölcs- export. Ezekben a napokban általában 150—200 vagont rak­nak meg zöldséggel, gyümölcs­csel, egy-két hét múlva na­ponta erre a célra is 300—400 vagont kérnek a termelők. A MÁV vezetői utasították a vidéki állomásokat, hogy a mezőgazdasági termékek szállítására a vagonokat idejében, gyorsas ki kell állítanL Nem szabad elfeledkezni ar­ról, hagy sok esetben romlan­dó áruról van szó. tehát a gyors szállítás feltétlenül szükséges. Jól halad a gabonaszállítás is, általában naponta 300—400 kocsit használnak fel erre a célra. A MÁV számítása szerint aj legnagyobb forgalmat szep­tember végétől november kö-j zepéig kell majd lebonyolítani. (MTI) MA NYITJA MEG KAPUIT a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár A félszabadulás óta ez a ki­lencedik seregszemléje a ma­gyar mezőgazdaság termékei- inek. Az ország igazi birtokosa­ként élő nép alkotóereje, ked­ve, ambíciója tükröződik ebből 'tfz óriási tükörből. Földjeinken termett, gyárainkban készült, bemutatónak Pestre hozott portékák e kicsi, de sok arcú országot egyszerre mutatják. Napról napra fejlődő iparunk 'ás mezőgazdaságunk kézzel­fogható produktumai minden­énél beszédesebben vallanak \arról, ami ebben az országban rizenöt esztendő alatt történt, |A kiállításon ! nem kirakatot ! lát a néző, ihanem valóságos, vérbő és l':gazi életet. A szegények köny- nyét, nyomorúságát élt aláírni akaró múlt rendszer mezőgaz­dasági kiállításain — hiába volt minden igyekezet — nem nkerült gazdagnak láttatni a szegénységet, fénynek a söté­tet. Nekünk nincs szükségünk bravúrkodásra, önbecsapásra, szemfényvesztésre. Akármelyik tájára megyünk az országnak, mindenütt a valóságot tapint­hatjuk. Városok, falvak, álla­mi gazdaságok, gyárak és ter- 'melőszövetkezetek az élet egy- egy darabját küldték n ’"'•óros- És erre as életre, erre a valóságra büszkék lehetünk. A mi fáradságunk, a mi mun­kánk eredménye. Az idei mezőgazdasági kiál­lítás és vásár nemcsak hogy szebb a tavalyinál, hanem töb­bet is mutat. Hogy ebben az évben is előre lépünk, hogy fejlődött az ipar és a mező­gazdaság, szinte számba vehe­tetten az ezt igazoló bizonyí­ték. 739 gazdaságból 1367 ne­vezés érkezett. Ez a szám a tavalyival szemben 50 százalé­kos emelkedést jelent. Az ál­lattenyésztés területéről több mint ötezer állatot jelentettek be. A bőséges anyagból a válo­gató bizottságok a legkiválóbb egyedeket szemelték ki a kiál­lításon való részvételre. A kiállítás területe 33 hek­tár. Bejárni, s mindent látni egy nap kevés. Ámul, ujjong az ember. Hova, merre tartson, mit nézzen előbb. Annyi s:An, any- nyi látványosság! Meghökken­tő és elgondolkoztató »csodák« tömkelegé várja a látogatót. Bármerre fordul, bármerre lép, mindenütt valami különleges­séggel találkozik. A főbejárat­tal szemben magasodó főpavi­lon egyszerre hívja, csalogat­ja és marasztalja a látogatót Az itt rendezett bemutatón a mezőgazdaság szocialista átala­kulásában végbement forradal­mi változás tükröződik. Tab­lók, ' grafikonok ismertetik Besnyő termelőszövetkezeti község új arculatának kialaku­lását. Meghatódva áll meg a látogató az Endrőd község múltját, jelenét, jövőjét bemu­tató dioráma előtt. 1935-ben csendőrsortűz vágódott az endrődi rongyos ingűek mellé­be. A keserű múltú történelem emlékeztető, s megtanít be­csülni a mát, a sok-sok nyava­lyát, népbetegséget felszámoló társadalmi rendet. Endrőd be­mutatása a jövő falujába ka­lauzolja a látogatókat. A szocialista mezőgazdasági üzemek pavilonja két fő sze­melvényt mutatta régen és a tavasszal alakult termelőszö­vetkezetekét. Ismerteti a szö­vetkezetek továbbfejlesztésé­nek módszereit, mutatja az ed­dig megtett utat s azt is, hogy hova vezet, mennyivel többet nyújt a nagyüzem, mint a kis- parcella. A pavilonokba körbe-körbe járva észre sem venni, hogy múlik az idő. Mintha meseor­szág csodálatos tájain lépeget­nénk. A felfedező, újra találó ember boldogsága tölti be a szí­veket. Pedig nem mese, nem csoda birodalma a kiállítás. A sza­baddá vált nép alkotó, te­remtő erejének, szellemének munkája. Van tere, lehetősége és kedve az alkotáshoz, mert ebben az országban minden az övé. Ami a pavilonban van, az is, amiből hozta az is. Hogy többet termeljen a föld, hogy könnyebben dolgoz­hasson a paraszt, az ipar gépe­ket ad. A fő pavilon mögötti rész valóságos gyárudvar. A géprengetegből 25 méteres álu- miniumtorony nyúlik a magas­ba. Lábánál különböző színű és formájú gépek. Megtalálni itt a talajművelés eszközeit, a legkülönbözőbb műtrágyaszóró-, kát, a gabona- és a kukorica- termesztés gépeit. A kiállításon — a külföldi gépeket is be­számítva — csaknem 300 me­zőgazdasági célra alkalmas gé­pet ismerhet meg a látogató. A kiállítás középső része az állatbemutatók színhelye. Is­tálló istálló mellett. A felho­zott tenyészállatok méltók a bemutatásra. Még a nem gaz­daemberek szeme is megakad a gyönyörű példányokon. Nincs hely leírni, felsorolni a 63. seregszemle látnivalóit; A lengyel, bolgár, csehszlovóJk, német, svájci, francia, angol, holland, osztrák pavilonokról még nem is szóltunk. Ezekben is van látni, tapasztalni valói Iparuknak megfelelően ezek az országok is felvonultatják újdonságaikat. A szó kevés, látni kell ezt a kiállítást... Gőbölös Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents