Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-29 / 228. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 / Kedd, 1959. szeptember 29, A néphadsereg napjára A kongresszusi irányelvekről Mint ismeretes, november 30-án megkezdi tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt hetedik kongresszusa. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a következő napirendi javaslatot terjeszti a kongresszus efié: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója és a párt feladatai; 2. Irányelvek a gazdasági feladatok megoldásához és a második ötéves népgazdasági terv előkészítéséhez; 3. A párt Szervezeti Szabályzatának módosításai; 4. A Központi Revíziós Bizottság beszámolója; 5. A Féllebbviteh Bizottság jelentése; 6. A Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság megválasztása. Az 1.—4. napirendi pont előadója sorrendben Kádár János, Fock Jenó, Marosán György és Fodor Gyula elvtárs. A Központi Bizottság irányelveket adott ki a párt hetedik kongresszusára. Ez a fontos pártdckumentum bevezetőben ismerteti a jelenlegi kül- és belpolitikai helyzet főbb vonásait. Hangsúlyozza, hogy »... a nemzetközi helyzetet mindenek előtt az jellerr\zi, hogy a Szovjetunió az egész szocialista tábor, a nemzetközi kommunista mozgalom, az imperializmus ellen küzdő népek mozgalma, a béke erői gyorsan és szakadatlanul növekednek. Az imperializmus erői gyengülnek, bomlanak. A hidegháború, az »erőpolitíka« kudarca és tarthatatlansága mind nyilvánvalóbb. Hazánkban ma a párt, a népi demokratikus rendszer, a szocializmus erői szilárdak és növekedőben vannak. A párt egységes, erős, nagy tekintély- lyel rendelkezik a nép körében, összeforrott a tömegekkel, eredményesen vezeti a szocialista társadalom építésének történelmi jelentőségű munkáját. A népi hatalom belső ellenségei súlyos vereséget szenvedtek, elszigetelődtek, ma már nem képeznek komoly szervezett erőt. A magyar és a nemzetközi helyzet fejlődése és az eredmények igazolják és erősítik pártunk kül- és belpolitikáját, gazdasági és kulturális tevékenységét. Ezek alapján javasolja a Központi Bizottság a kongresszusnak, hogy hagyja jóvá és erősítse meg az 1956 november óta folytatott politikáját; adjon megbízást a Központi Bizottságnak e politika továbbfolytatására.* A továbbiakban az előttünk álló alapvető feladatokat jelölik meg a tézisek. »Befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását, meggyorsítjuk a szocializmus építését hazánkban.« E célkitűzések fontos része a szükséges feltételek megteremtésével, a még egyénileg dolgozó parasztok meggyőzésével a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése. Az irányelvek hat fejezetre tagozódnak. Az első fejezet: »A párt történelmi útja* címet viseli, s ennek értelmében vázolja a magyar kommunista munkásmozgalom történetét, a párt négyévtizedes harcát 1918-tól napjainkig. »A párt magáénak vallja a magyar munkás- mozgalom forradalmi hagyományait, utóda a Magyar Kommunista Pártnak s a két munkáspárt egyesüléséből létrejött Magyar Dolgozók Pártjának« — hirdetik a tézisek. »A n örténelmi tapasztalatok és a párt tevékenységének néhány kérdése« . című, második fejezet megállapítja: »Pártunk, amely tevékenységéért felelős népünknek és a nemzet* közi munkásosztálynak, köteles állandóan számba venni és elemezni hai cainak tapasztalatait. Most különösen fontosak és időszerűek az 1856-ban kirobbantott ellenforradalom és az ellene vívott harc tapasztalatai, amelyekei a párt Központi Bizottságának 1956 november eleje óta hozott határozatai feltárnak. Pártunk tevékenységéhez vezérfonalat adnak e határozatok, valamint a szocialista országok kommunista és munkáspártjairtak 1957 novemberi moszkvai nyilatkozata, amely a kommunista világmozgalom nemzetközi érvényességű tapasztalatait foglalja magában.« Ez a fejezet megállapítja: az 1956-os ellenforradalom és az ellene folyó harc alapvető tanulsága annak a lenini tanításnak vitathatatlan igazsága, hogy a munkásosztály, a dolgozó. nép csak egy egységes, szervezett élcsapat, a marxizmus elméletével felfegyverzett, a tömegekkel összeforrott és azokat vezető párt Irányításával győzhet. A munkásosztály csak forradalmi pártja vezetésével győzheti le a burzsoáziát, csak a párt vezetésével tarthatja meg kivívott hatalmát, s építheti fel a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalmat. A továbbiakban a párt újjászervezéséről, a pártélet lenini szabályainak érvényesüléséről, a pártegység megteremtéséről és védelméről s a kétfrontos harcról és a pártnak a tömegekkel való kapcsolatáról emlékeznék meg az irányelvek. Hangsúlyozza a fejezet, hogy a nemzetközi imperializmust csak a nemzetközi munkásosztály erőinek egysége, proletárszoli- daritása tarthatja fékén és győzheti le. A harmadik fejezet »Gazdasági építőmunkánk főbb kérdései«-1 taglalja. A következő fejezet: »Kulturális fejlődésünk egyes kérdő- sei«-nől szól. Az ötödik fejeit •>Társadalmi és állami rendünk további éri lése és fejlődése« címmel a munkásosztály vezető szerepét, a munkás—paraszt szövetség jelentőségét, s a pártnak a különféle rétegekhez és a megdöntött kizsákmányoló osztályok maradványaihoz való viszonyát ismerteti. Befejezésül »A szocialista építés nemzetközi feltételei«-t veszik számba az irányelvek. Történelmi feladat hárul pártunk hetedik kongresszusára. A végzett munka helyes értékelése, az elérendő célók pontos kitűzése — ez a kongresszus programja. Párttagságunk és a pártom kívüli tömegek már most, a kongresszusi irányelvekből is megismerhetik a kongresszus rendeltetését. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy a megjelölt célokat hamarabb is megvalósíthatjuk, és azoknál többet is élérhetünk, ha a párt és a nép még jobban összeforr. ŐSZ ELEJI LÁTOGATÁS 1848—49, mint a magyar polgári forradalom és szabadság- harc éve került be népünk történelmébe. A polgári társadalom születése és az évszázados osztrák rabságból való felszabadulás történelmi szükségszerűsége hoíta' mozgásba az egész magyar népét, az egész magyar társadalmat. Az osztrák császárság fegyverrel törekedett e két folyamat megakadályozására. A császári ház parancsára Jellasics horvát ban sereggel tört be az országba, hogy vérbe fojtsa a magyar szabadságharcot, a magyar forradalmat. Magyarországnak ekkor nem volt hadserege. Kossuth 1848. szeptember 24-én indult útra hadsereget toborozni. A néphez Hördült, s mert a nép magáénak érezte a forradalom és a szabadságharc ügyét, hatalmas lelkesedéssel sietett a haza védelmére. Kossuth útja egy új néüí hadsereg születésének diadal- útja volt. Hívó szavára tömegesen fogtak fegyvert öregek, talok egyaránt. Közben Jellasics előrenyomult, és csakhamar sor került a' születőben lévő hadsereg első tűzkeresztségére. 111 évvel ezelőtt, 1848. szeptember 29-én a pakozd-sukorói dombon felzúgott a szabadságért felkelő honvédsereg győzelmes hajrája. A fiatal honvédsereg Jellasics négyszeres túlerőben lévő hadseregével ütközött meg először. A csata a honvédsereg fényes győzelmével végződött. Egy forradalmi hadsereg születésnapja lett ez a nap. Hitet adó példa a csatakiban, záloga a további győzelmeknek. A forradalmat védelmező honvédsereg aratott e napon győzelmet a reakció függetlenséget veszélyeztető idegen zsoldosaival szemben. A haza védelme és a forradalom, a haladás ügye akkor is, mint később és ma is, elválaszthatatlanul ösz- szefonódott. Ezért ünnepeljük ezt a napot a honvédő néphadsereg napjaként. Ezért nyilvánította e napot a Minisztertanács a néphadsereg napjává, mint a nép és a hadsereg szét- téphetetlen egySégének ünnepévé. AZ 1848-AS HONVÉDSEREG a felkelt nép hadserege volt, amely a vezetésbe befurakodott árulók tevékenysége ellenére is addig vívta harcát, amíg az európai és a szövetkezett reakció túlereje ki nem ütötte kezéből a fegyvert. Azért valljuk elődünknek, mert e hadsereg ihletői és élet- rehívói Kossuth, Petőfi, Táncsics, Vasvári voltak. Vezetői: Bem. Klapka, Dembinszky, Guyon és a többiek a nép ügyének, a haladásnak szolgálatában összeforrottak a forradalommal és függetlenségi harcunkkal. Ezért tekintünk megbecsüléssel és büszkeséggel a 48-as honvédseregre. Néhány évtizeddel később, amikor a proletárforradalom vihara zúgott végig Európán, a magyar Vörös ’Hadseregben a munkásosztály fogott fegyvert, a munkásosztály indult harcba az idegen burzsoá hatalmak imperialista támadásának visz- szaverésére. A 48-as honvédsereg a polgári átalakulásért küzdött, 1919 hősei a proletárhatalmat védték. Hősiességük, dicsőségük túlszárnyalta áz egész addigi magyar történelem minden eseményét. 1848-ban a világ nagyobb részén befejeződött a polgári átalakulás. 1919-ben Szovjet-Oroszország mellett hazánk volt a világ második állama, amely az új társadalom megvalósulásáért küzdött. Ez az oka annak, hogy az 1919-es mag3rar vöröskr.lenák küzdelmeinek jelentősége számunkra még a 48-as honvédekénél is nagyobb. A pákozdi győzelem napja a forradalomért és a függetlenségért harcoló néphadsereg napjává lett. Ezért a mai magyar néphadsereg katonáj'i, aki 1848 és 1919 forradalmár honvédéinek utóda, büszkén emlékezik meg az elődök hőst küzdelmeiről. De nemcsak emlékezik az elődökre, hanem példaképének is tekinti őket. <956 ŐSZÉN a néptől elszakadt vezetők bűnei, a renegátok szégyenteljes árulása, külső és belső ellenségeink támadása szörnyű tragédiába sodorták országunkat. Ellenforradalmi banditák támadtak rá népi hatalmunkra. Hazug jelszavakkal proletárdiktatúránk, szocializmust építő hazánk ellen törtek. Az elvetemült ellenforradalmárok kalózlobogóként használták fel a 48-as szabadságharc eszméit, a nép és a hadsereg egységének jelszavát, s ezzel éket akartak verni a hadsereg és a nép közé. Ismeretes, hogy bár az árulók segítségével a hadsereg egy részét fokozatosan megbénították, céljukat nem tudták elérni. A néphadsereg számos alakulata küzdött az ellenforradalmárok ellen, és megvetéssel fordult el azoktól, akik soraiban árulókká váltak. Sohasem feledjük azokat a hősöket, akik életüket áldozták a proletárdiktatúráért, mint Sziklai Sándor, Asztalos és Papp vezérőrnagyok és a többiek. Néphadseregünk az ellenforradalomból éppúgy tanult, mint egész népünk, és elmondhatjuk, hogy e harcban néphadseregünk megtisztult és megedződött. Hadseregünk katonailag, politikailag egyaránt megszilárdult, s a többi fegyveres testülettel együtt képes megvédeni a nép hatalmát a belső ellenséggel szemben, és szoros egységben a szocialista tábor hadseregeivel biztosítani tudja hazánk függetlenségét és békés alkotó munkáját. Néphadseregünkben jól halad a kiképzés, messzemenő figyelemmel gondoskodnak a katonákról és tisztekről. Ifjúságunk e hatalmas iskolájában elmélyítjük a fiatalokban a marxista—leninista világnézetet, gondolkodásukból kiűzzük az ellenséges nézeteket, erősítjük bennük a hazaszeretetei, a proletár internacionalizmust, a munkaszeretetei, becsületességet, a társadalmi tulajdon megbecsülését, g szocializmus ügyéért érzett odaadást és-felelősséget. Sokat teszünk azért, hogy a ránk bízott katonák műveltek, magabiztosak és fegyelmezettek legyenek, s olyan erényekkel térjenek vissza otthonukba, amelyekkel jobban' megállják helyüket az életben. Néphadseregünkben elevenen él 1848 és 1919 dicső harcainak és a nemzetközi munkásmozgalom sok magyar hősének forradalmi példamutatása. Ez erőt ad a néphatalom védelmében, a korszerű haditudomány elsajátításában. Erősíti hadseregünket a magyar dolgozó nép áldozatos támogatása, szeretete. az Újjászületett néphadsereg ünnepén fogadjuk, hogy híven teljesítjük feladatainkat, népünk, a szocializmus hatalmas tábora, a világ minden békeszerető embere javára. Hazánkat, a Magyar Nép- köztársaságot minden külső és belső ellenség ellen, ha kell, életünk feláldozásával is megvédj ük. Kristóf Zoltán óra Jegyzetek egy tanácsülésről A sóihi tanácstagok közös munkájukról, az 4959. élső félévi községfej lesztési terv végrehajtásáról tanácskoztak a napokban. A napirend előtt Varga József v. b.-elnök beszámolt a legutóbbi tanácsülésen hozott határozatok sorsáról. Megállapította, hogy a tanácsülés felhívása — a tsz augusztus 3Ö-ig fejezze be a béhordást és a cséplést — sikerrel járt. Igen szép eredményt mutat a tavalyi és az idei gabonatefmés átlagának összehasonlítása. A búza kivételével valamennyi kalászos nagyobb termést hozott, mint tavaly. A község a tavalyi 28 vagon helyett 34 vagon gabonát termelt. Első napirendi pontként a községféjlesztés eredményeiről esett 3Zó. Varga József v. b.- elnök megállapította, hogy sok tervet nem valósítottak meg. A bekötő út építése is (felsőbb utasításra) elmaradt. A hidat sem javították meg. A beszámoló megállapította azt is, hogy bár több ízben számottevő társadalmi munkát végeztek a község lakói, ez még mindig kevés, Fokozni kell a közös munkát. Erre jó alkalom kínálkozik az orvosi rendelő építésekor, itt kb. 20 ezer forint értékű társadalmi munkára lesz szükség. A tisztasági verseny eredményeiről és a község egészség- ügyi helyzetéről ár. Szél Károly körorvos számolt be. Elmondotta, hogy az utcákat rendszeresen takarítják, azonban a járdák állapota nem kielégítő, s különösen a téli időben veszélyesek. Fontos feladatként említette meg a kutak karbantartását, ugyanis több kút vize szennyezett. A tanácselnök ezután ismertette a volt v. b.-titkár súlyos pénzügyi visszaéléseit. Közölte, hogy a volt tanácstitkár ügyét a bíróságnak adják át. A szabási Győzelem portáján az ősz megérkeztét jelzi minden. A most elkészült 12 kh termés befogadására alkalmas dohánypajtában 7082 szál zsinór húzódik egymás mellett, telis-tele szép sárgásbarna, kellemes illatig dohánylevéllel. Kísérőim, Bergovecz Imre elnök és Kasza Márton agronómus — aki pár héttel ezelőtt még a járási tanács mezőgazdasági osztályát vezette, és saját kérésére jött a szövetkezetbe — magyarázni kezd. — 254 ezer forintba került ez a pajta — mondja Imre bácsi. — Saját erőből hetvenkét- ezer forintot fordítottunk rá. Mivel házilag oldottuk meg az építkezést, 57 ezer forint állami kedvezményt is kaptunk. Hogy milyen a termés? Erre az agronómus ad választ. — A pajtában 5873 zsinóron anyalevél, 1209 zsinóron pedig aljlevél szárad, összesen mintegy 80—90 mázsa dohányra számítunk. A termés jó. Beszélgetésünk során megelevenedik a szövetkezet élete, az a szerteágazó, sokrétű munka, melyet ilyenkor őszelőn végezni kell a mezőgazdaságban: a földeken és a gazdasági épületek körül. Javában szórják már a műtrágyát az őszi vetések alá. — Méghozzá nem is akárhogyan — mondja hangsúllyal az elnök —, hanem szovjet műtrágyaszóró géppel. Alapként 2 máz^a szuperfoszfátot szórunk ki a földekre. — Az idén kísérletképpen olasz búzát is vetünk tíz holdon — veti közbe Kasza elvtárs. — Ez alá holdanként 3 mázsa műtrágya kerül. Szántanak az egész határban. Csak az a baj, hogy a kiszáradt földet nehezen járja az eke. Pedig 175 hold búza és 25 hold rozs alá kell jól előkészíteni a földet. Szántóterületük 30 százalékába kenyérgabona kerül. — Eső, eső kellene— mondja az elnök —, akkor a szántás és a burgonyaszedés is sokkal könnyebb lenne. A száz hold burgonya szedése sokáig tart, ha a gép nem segíthet. A szorgos asszonyok most a kisvárdai rózsa magburgonya tábláin hajladoznak kora reggeltől késő estig. Iparkodni kell, rövidek már a nappalok. A Segesdi Gépállomás nem tud elegendő gépet adni a tsz-nek. Az egyik tag Pestre utazott, hogy zetoros burgonyaforgató gépet vásároljon. Géppel október derekára végeznének a burgonya szedésével. — Egybeesik a sok munka — mondja az agronómus —, hiszen a betakarítással egyidejűleg kell elvégezni az őszi szántás-vetést. A krumpli szedése után nyomban hozzáláthatunk a kukorica szedéséhez. 72 hold kukoricát kell letörni, ezzel is szeretnénk végezni idejében. Nagy gondot okoz majd a kukorica tárolása. Szükségtárolókat kell létesítenünk. Építőbrigádunknak is van munkája állandóan, Most egy száz köbméteres silógödröt építenek. A Győzelem valamennyi tagjának megvan a munkája mindennapra. Soltra József azonban, aki az alakuláskor 8 hold földet vitt a közösbe, a tájára sem néz a tsz-nek. Eddig még egyetlenegy munkaegységet sem szerzett Lovát sem adta be a tsz-be. Fuvaroz, és abból éL Jó lenne véget vetni az ilyen munkafegyelem-lazításnak. Ezt várja a tsz vezetősége és tagsága is. Dorcsi Sándor Miért nem dolgozik? A megyei tanácson annak idején megalakult a közgazdasági bizottság. Mindjárt az első ülésen nagy lendülettel látott munkához. Ennél többet azonban nem is mondhatunk róla. ügy látszik, ez az ülés volt minden, amire erejéből futotta, mert azóta sem ült össze egyetlen egyszer sei noha megalakulása óta eseményekben, problémákban, lehetőségekben gazdag hóna» pókkal forgattuk tovább a naptárt. Vajon e bizottság létrehozásával csupán azt akartuk volna elérni, hogy megnyugtassuk magunkat mondván3 minden rendben van, cselekedetekre nincs is szükség, és elég a bizottság puszta léte? Távolról sem! Azt akartuk, hogy a közgazdasági bizottság szakemberekből álló csoportja megvitassa a termeléssel, az egyéb közgazdasági gondokkal foglalkozó kérdéseket, hogy azok jól kidolgozva, világosan kerüljenek a végrehajtó bizottság elé. Persze nem várhatunk eredményt a bizottságtól, ha ő maga nem tekinti fontosnak a feladatokat, ha nem harcol következetesen azokért a célokért, amelyeknek megvalósítása végett létrehozatott. Szalmaláng-lelkesedéssel aligha juthatunk előbbre. A kedvezőtlen jelek ellenére sem szeretnénk elmenni e haldokló bizottság temetésére. Az egyetlen életre keltő orvosság az lenne, ha tagjai sürgősen számot vetnének magukkal, hogy a bizottságnak csak akkor van létjogosultsága, ha dolgozik is. A célok szépek és lelkesítőek. A közvélemény együttérzésével és támogatásával találkoznak. Joggal várnak a bizottságtól eredményeket is. % A gamási második osztályos kisdiákok torna órán mérik osz- sze ügyességüket. Ki lesz az első a tél lábon ugrálásban?
