Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-03 / 206. szám

\ 2 S<v«»OGTI NÉPLAP Csütörtök, 1959. szeptember Sí Eisenhower Párizs (AFP). Eisenhower repülőgépe magyar idő sze­rint szerdán tíz órakor érke­zett meg Le Bourget repülőte­rére. A gépből kiszálló Ei- Eenhowert de Gaulle elnök és Debré .miniszterelnök fogadta. De Gaulle rövid beszédében melegen üdvözölte Eisenhower elnököt.. Válaszában Eisenho­wer köszönetét mondott a fo­gadtatásért, és kijelentette, nagyon Őrül, hogy alkalma le­het megbeszéléseket folytatni de Gaulle tábornokkal. Egy vendég — tízezernyi rendőr Párizs (MTI). A l’Humanité jelentése szerint Párizsban Párizsban rendkívüli rendőri, intézkedé­seket foganatosítottak Eisen­hower érkezésére. Amerre az amerikai elnök gépkocsikara­vánja elhalad, mindenütt ka­tonaság áll sorfalat, mögöttük rendőrök sorakoznak fel. Min­den második rendőr arccal a tömeg felé áll fel. A járdákon titkos rendőrök vegyülnek a tömeg közé. Mintegy kilenc­ezer rendőrt. 1500 titkosrend­őrt és polgári ruhás detektívet vezényelték ki. A biztonsági intézkedésekhez tartozik az is, hogy a házak tetejére tűzoltó­kat rendeltek ki;; s Két hét múlva békekölcsönsorsolás Az Országos Takarékpénz­tár háromhónapos szünet után rövidesen megkezdi a második félévi államkölcsön-sorsoláso- kat. Az első, az ötödik és a hatodik békekölcsön 1959. má­sodik félévi húzását szeptem­ber 19-én és 20-án Budapesten a Ganz-MÁVAG művelődési házában tartják. Ezzel egyidő- ben kerül sor a Magyar Nép- köztársaság 4 százalékos ka­matozó törlesztéses kötvényei­nek húzására is. A három békekölcsönből a két nap alatt összesen 78 mil­lió forint nyereményt sorsol­nak ki. (MTI) Mekkora távolságra van Földünktől a szovjet mesterséges bolygó? Moszkva (TASZSZ). A szov­jet mesterséges bolygó nyolc hónappal felbocsátása után 450 napos keringési idejének több mint a felét megtette, és je­lenleg a Naptól legtávolabb eső pontot foglalja el, vagyis 197,2 millió kilométerre van r— írja az Izvesztyija. — Se­bessége jelenleg 23,9 km/mp. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mikor lesz a mesterséges bolygó földközelben, a lap azt írja, hogy öt év múlva vi­szonylag közel lesz a Földhöz, különösen »köz«l« pedig 1875- ben, 2028-ban és 2044-ben. Lehetséges — teszi hozzá az Izvesztyija —, hogy ezeknél a találkozásoknál csillagászati műszerek segítségével le lehet majd fényképezni az égbolton « szovjet mesterséges bolygót, mint parányi “repülő csilla- gocskét. (MTI) Franciaországi helyzetkép Franciaországban a magas hadi­kiadások miatt nem jut pénz a pedagógus-képzésre Párizs (MTI). Franciaország- han két hét múlva kezdődik a tanév. A közoktatásügyi ható­ságok aggodalommal néznek az új tanév elé, mivel nyolc­ezer tanító és hétezer tanári állásra nincs . jelentkező. 9 337 000 tanuló lépi át az is­kolák küszöbét. 341 000-rel több, mint a múlt -jvben. Nyolcvan megyében különö­sen súlyos a pedagógushiány, még egyszerű érettségivel ren­delkező kisegítő tanerőiket sem találnak az üresedésben lévő tanítói állások betöltésére. A hiány oka kettős: a tanító- és tanárképzés elmaradt az igé­nyek mögött, másfelől pedig a pedagógusok fizetése igen ala­csony. A közoktatásügyi tárca költségvetése érzi meg leg­jobban a hadikiadások folyto­nos növekedését. Az algériai háború miatt nem iut pénz új tanítóképzők létesítésére és a pedagógusok fizetésének ren­dezésére. II miinMselbocsátfso* ellen tiltakoznak a marseiiie-i hajógyárak dolgozói Párizs (MTI). Marseille egyik legnagyobb hajógyárá­ban. a Terrin művekben 124 munkást az utcára tettek. Til­takozásul a felmondások ellen hat marseille-i hajógyár mun­kásai tüntető menetben vo­nultaik végig a városon, és nagygyűléseken adtak hangot követeléseiknek: vegyék visz- sza az elbocsátottakat, vezes­sék be a hajógyárakban a negyvenórás munkahetet a bé­rek változatlanul hagyásával. Súlyos a helyzet Kalkuttában Kalkutta (MTI). Kedden sok ezer ember tüntetett az éhség és a drágaság ellen Kalkuttá­ban. Nyugati hírügynökségek jelentései szerint a tüntetés valóságos felkelésbe csapott át A rendőrség tüzet nyitott a tüntetőkre, hat ember éle­tét vesztette. haVzanhárom sú­lyosan megsebesült. Kalkutta ostromlott városra emlékeztet. A villanyszolgál tatás meg­szűnt, a villamosok, az autó­buszok nem közlekednek, s az utcákon felfegyverzett rendőrjárőrök cirkálnak. A hatóságiok megtiltották, hogy a Kalkuttába érkező utasok a városba lépjenek. Egy ifjúsági szervezet a rendőrség erősza­kos fellépése elleni tiltakozá­sul 24 órás sztráikot hirdetett Sam-Neűa UKNOKHOUm Xieng-Khouang, VIENTIANE Pat sane VJi-NTIANEy^^Wf iThdkheK [.St i'li IÖ) Séno ISavannakhet | KJS A V A N N A K H í •••iSARAVANt ......•.;,!|i.,.ji.hJ-: o Pakse \ Atr°peu Patel lao vo/t tartományai Laosz) terű/et, ahol rendkí­vüli állapotot rendeltek el ® francia repü/óier A 237 000 négyzet- kilométer nagyságú és 1,5 millió lakosú Laosz a hátsó-indiai félsziget északnyu­gati részén a Kínai Népköztársaság, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság. Burma, Thaiföld, Kambodzsa és Dél­Vietmam között fek­szik. 1945 októberében a japánj fasizmus ösz- szeomlása után Sam Neua és Phong Baly tartományban 32 000 négyzetkilométer — tehát a Dunántúlnál valamivel nagyobb — területein megalakult Patet Lao ellenállási kormánya, mely ki­kiáltotta az ország függetlenségét. Phong Saly és Sam Neua tartományok 120 ezer lakosa a népi demok­ratikus államformát választották. 1946 márciusától kezdve a második vi­lágháború előtti gyar­mattartó hatalom; Franciaország katonai erővel próbálta Patet Laót megsemmisíteni. Az intervenciós csa­patokhoz, az 1947 tavaszán — a fran­ciák által létrehozott — Laoszi Királyság katonai erői is csat­lakoztak. 1954-ben a genfi határozatok eredmé­nyeként fegyverszü­net jött létre, mely előírta, hogy a kirá­lyi Laosz és Patet Lao kormányainak demokratikus alapo­kon kell egyesülniök. Az ország megosztott­ságának véget vető egyesülés ténylegesen 1956 decemberében jött létre. Az utóbbi időben imperialista körök su galmazására a laoszi királyi csapatok pro­vokációs támdások so­rozatát hajtják végre a volt patet-laoi egy­ségek ellen. A lakos­ság támogatását él­vező patet-laoi egysé gek Phang Saly és Sam Neua tartomá­nyokból kitörtek, az ország fővárosát Vi- entianet és a királyi család székhelyét, Lu ang-Pra bangót mintegy 100 kilomé­terre közelítették meg. A fellángoló par­tizánharcok következ­tében Laosz 11 tarto­mánya közül 7-ben — tehát az ország terü­letének háromnegyed részén — az impe­rialistáikat kiszolgáló !< ormány" rendkívüli állapotot kényszerült •iffettd&Ln' J_gn k i til~ StFoS'oI JEAN JAHRES 1859. SZEPTEMBER 3-ÁN SZÜLETETT a dél-francigor- szági Castres-ban Jean Jaures, a kiváló történettudós, filozó­fus, újságíró, pártszervező és népszónok. Az egyház ezen a vidéken sokkal kevésbé játszott szere­pet, mint Franciaország egyéb területein. Nem véletlen tehát, hogy egész sor politikus, ál­lamférfi indult el innen mint az egyház és állam szétválasz­tásának harcosa. Közülük is kitűnt sokoldalú tehetségével, hatalmas munkabírásával Jau­res, aki túllépett a szabadgon­dolkodó eszméken: szocialista lett. Családja a polgári osztály­hoz tartozott, de nem rendel­kezett számottevő vagyonnal. A gyermek Jaures képességeit egy tanfelügyelő fedezte fel, így kerülhetett gimnáziumba, majd Ecole Normale-ben foly­tatta tanulmányait, később pe­dig a toulouse-i egyetemen. Az egyetem elvégzése után a böl­csészet tánára lett Albiban, utána Toulouse-ban. Hamaro­san a szocialisták között talál­juk mint pártjának legtehetsé­gesebb emberét. Jaures az 1789-es forradal­márok utódjának vallotta ma­gát, viszont a Bastille lerombo­lóinak eszméin jóval túljutott. Felismerte a nagy forradalom eszméjének — amit Szabadság, Egyenlőség és Testvériség jel­szóval foglaltak össze — és a Harmadik Köztársaságban vég­bemenő politikai gyakorlat­nak az ellentmondását. Nem elégedett meg a feudális jog­rendszer szétrombolásával, a gazdasági téren fennálló ellen­tétekét kizárólag a szocializ­musban látta eltiintéthétőnek. Politikai küzdelmeiben vég­célnak a szocialista köztársa­ságot tekintette, és magát nyíl­tan kommunistának vallotta. Ideálja valóban a kommuniz­mus, amit azonban nem for­radalmi eszközökkel, hanem a társadalom békés fejlődésével, a munkásosztály szervezésével kívánt elérni. Reformpolitiká­ja az adott időszakban helyes­nek bizonyult, bár a francia baloldal állandóan támadta. Első célja a szocialisták közöli végzett munkájával a mozga­lom egységének megvalósítása volt, s miután ez nehéz harcok árán sikerült, az úi társadalom létrehozásán fáradozott napról napra meoújvlA küzdelemben, Az eszközök közül mindig a pillanatnyilag legeredménye­sebbet választotta, és sohasem. korlátozta magát az egyikre vagy a másikra, ahogy azt a mozgalom különböző irányza­tai tették, ELISMERTE A7, OS7TALY- HARC SZÜKSÉGESSÉGÉT, de azt is hangsúlyozta, hoay a proletariátusnak részt kell ven­nie a burzsoá parlamentben folyó küzdelemben, és minél nagyobb szerevet kell játsza­nia a volaári köztársaság kor­mányzásában. A nemzetgyűlést kísérleti műhelynek tekintet­te, ahol a szocialisták gyakor­latot szerezhetnek a társada­lom javításáéra, átalakítására. Ugyanakkor a mindennapi har­cokban való részvétel jó esz­köznek bizonyult a munkás- osztály eddig elért eredmé­nyeinek megtartására. Kitű­zött céljaiért mint történettu­dós, népszónok, újságíró egy­aránt küzdött, minden téren kora legkiválóbb férfiai között találjuk. A »Szocialista történelem« című munkája új, eddig fel nem tárt anyag alapján a fran­cia forradalom mély elemzését adta történelmi materialista szemszögből. Jaures-ban, akit professzor­társai tudósként ismertek, a nép híres, nagy horderejű szó­nokot tisztelt. Beszédeiben nem alkalmazott mesterkélt fogásokat, mégis komoly, szen­vedélyes szavai mindig magá­val ragadták közönségét. A legnagyobb energiával életének utolsó szakaszában harcolt talán, amikor már minden józan ember előtt el- lágossá vált, hogy a nagyhatal­mak új, mindennél pusztítóbb háborúra készülnek. Cikkek sorozatával támadta ezt a bű­nös törekvést a l’Humanitéban, melynek alapítója és szerkesz­tője volt. Halála előtt néhány nappal nagy beszédet tartott Lyon mellett egy szocialista gyűlé­sen. Elítélte hazája vezető kö­reit, és az emberiség ellen el­követett bűnnek nyilvánította a marokkói kalandot éppen úgy, mint más országok ha­sonló tetteit. 1914. július 30-án Brüsszelben az Internacionálé nagygyűlésén ismét a szónoki emelvényre lépett, és élesen elítélte a cárizmussal kötött szövetséget. Ez a korszak Jaures új olda­lát mutatta meg: az emberi­ség nagy humanistáinak elő­futárát, a józan ítéletű férfit, aki nem veszíti el fejét a leg­nagyobb veszedelem idején sem. A háború ellen folyta­tott küzdelem mellett nem volt pacifista. Sőt, hirdette egy új szellemű hadsereg szükséges­ségét, melynek tervét »Uj had­sereg« címen adta közre. Tud­ta, hogy az új világrend kiala­kulásáig lehetnek háborús ösz- szecsapások, és maga is hir­dette Napóleon nézetét: >*A forradalom nem más, mint maga a felfegyverzett gondo­lat«. MINDEN EREJÉVEL HAR­COLT a burzsoá hatalmak gyilkos tervei ellen, és ragyo­góan megvédte igazát a bér- tollnokok hadával szemben is. Ádáz ellenfelei ezért folyamod­tak orgyilkossághoz, és az 1914. augusztus 2-án eldördülő lövés az emberiség ellen elkö­vetett gonosztettek kezdetét je­lentette. Jaures-ra úgy emlékszik a haladó emberiség, mint aki több volt, mint a szónoklás művészete: a Lelkiismeret volt. Fiola Pál megyei könyvtáros Masvar^-albín légügyi egyezmény Adenauer meghamisítja a történelmet Tirana (MTI). Tiranában ünnepélyesen kicserélték a Magyar Népköztársaság kor­mánya és az Albán Népköz- társaság kormánya között a polgári légiközlekedés szabá­lyozása tárgyában 1958. ja­nuár 16-án aláírt, illetve az Albán Népköztársaság Nem­zetgyűlésének Elnöksége által ratifikált egyezmény megerő­sítő okiratait. Nehru nyilatkozata a vezérkari Iónok lemondása körül támadt találgatásakról Uj-Delhi (MTI). Nyugati hírügynökségek szerint Uj Del­hiben olyan hírek terjedtek el, hogy Thimajja tábornok ve­zérkari főnök lemondott, sőt esetleg Krisna Menőn had­ügyminiszter is megválik tisztségétől. Menőn és Thimaj­ja között ugyanis egy tábornok előléptetése körül nézeteltések támadtak. Nehru miniszterelnök szer­dán parlamenti beszédében bejelentette, hogy Thimajja tábornok hétfőn valóban be­nyújtotta lemondását, de azó­ta megváltoztatta szándékát. A kormányfő elismeréssel adó­zott Krisna Menonnak 1947 óta hadügyminiszteri tisztsé­gében szerzett érdemeiért, de megdicsérte Thimajja táborno­kot is. Moszkva (TASZSZ). Pjotr Jzggrov, a TASZSZ szemleíró­ja írja: Adenauer kancellár a máso­dik világháború kitörésének huszadik évfordulóján rádió­beszédet mondott. Beszéde el­sősorban azzal vonja magára a figyelmet, hogy elferdíti a tör­ténelmi tényeket, és igyekszik hallgatni n német militarizmus felelősségéről. A kancellár nem óhajt őszintén beszélni arról, hogy a második világhá­borút a német militarizmus robbantotta ki, amelynek fel­fegyverzett hordái 1939 szep­tember elsején átlépték a len­gyel határt és megindultak keletnek. Adenauer arról sem beszél, hogyan készítették .elő | ezt a háborút, és kik segítették | uralomra a hitleri fasizmust. I Minthogy nem volt elég fér- j fiasság benne, hogy elítélje a ! német militarizmust — amely már kétszer zúdított szörnyű háborút az emberiségre - Adenauer azt igyekezett bizo­nyítani, hogy »a németek gon­dolkodásmódjában jelentős vál­tozások mentek végbe a nem­zeti szocializmus doktrínáit és gyakorlatát illetően«. Nem restellt azonban meg­győzőbb bizonyítékokat fel­hoznia, mint azt, hogy Bonn­ban ünnepélyesen fogadták Eisenhowert, az Egyesült Ál­lamok elnökét. Mikor pedig arról beszélt, hogy a lengyel »rokonszenves * nép. szavai képmutatástjak tűntek. Úgy beszélt, - mintha Nyugat-Németorszagban — amelynek kormányát tíz. év óta vezeti — a lengyel nép hó­hérait szigorúan megbüntették vplna. Mintha hadserege élén nem hitlerista tábornokok ál­lanának, s azok nem a szom­szédaik elleni újabb hadjárat­ról álmodoznának. Adenauer azoknak szánta be­szédét, akiknek rövid az em­lékezőtehetségük. Azt pedig, hogy a pnásodik világháború kitörése huszadik évfordulójá­nak szentelt beszédében régi szokásához híven támadásokat intézett a Szovjetunió eJIen, nem értékelhetjük másként, mint kísérletet arra, hogy meg- 1 hamisítsa a történelmet a hi­degháború hirdetőinek, a re- vansistáknak és mindazoknak a javára, akik igyekeznek tisztára mosni a nácikat és mindazokat, akik támogatták »a kelet elleni hadjáratot«. A népek jól tudják milyen erőfeszítéseket tett a Szovjet­unió a háború előestéjén arra, hogy megfékezze a hitlerista agresszoróikat, és hogy milyen döntő szerepet játszott a hit­leri erők szétzúzásában és Európa népeinek felszabadítá­sában. (MTI) Emberi utast siáiiftó műhold tervéi dolgoztait ki amerikai tudósok Ünnepi nagygyűlés, katonai díszszemle Hanoiban Hanoi (Uj Kína). Szerdán Hanioban ünnepi nagygyűlést és katonai díszszemlét tartot­tak. Kétszázezer ember gyűlt össze azon a téren, ahol 14 évvel ezelőtt Ho Si Minh el­nök bejelentette a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulását. A gyűlésen Ho Sin Mirnh el­nök beszédében megemléke­zett az ország gazdasági, poli­tikai ék kulturális téren elért eredményeiről, majd köszön­tötte az ünnepségen részt ve­vő mongol párt- és kormány- küldöttséget, éltette a vietna­mi és mongol nép barátságát. Szavaira Cedenbal válaszolt, üdvözölte a nagygyűlés rész­vevőit, és további sikereket kívánt a vietnami népnek. A katonai díszszemlét Hanoi népének felvonulása követte. (MTI) London (AP). Londonban a 10. nemzetközi világűrhajózá­si kongresszuson amerikai tu­dósok bemutatták egy olyan műholdnak a tervét, amely egy ember szállítására is al­kalmas, és állítólag vissza tud térni a Földre. A terv elkészítői szerint a műhold három napig keringe­ne a Föld körül 105 mérföld, magasságban, ezután ejtőer­nyő hatású fék lépne műkö­désbe, és a műhold visszaeresz­kedne a Földre. Visszaérkezé­sének helyét körülbelül 150 mérföldnyi pontossággal meg lehetne határozni,

Next

/
Thumbnails
Contents