Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-22 / 222. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1959. szeptember Részietek Hruscsov és az amerikai szenátorok között lezajlott beszélgetés anyagából Washington (XASZSZ). Mint ismeretes, a szenátus külügyi bizottsága elnökének meghívá­sára N. Sz. Hruscsov meglá­togatta az Egyesült Államok kongresszusát. A találkozóra 25 szenátor gyűlt össze, a kongresszus vezetői és a szená­tus külügyi bizottságának tag­jak Fulbright szenátor elölj áré­ban üdvözölte N. Sz. Hruscso- vot, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökét. Hangsúlyoz­ta, hogy a fegyverzetek csök­kentése és a békés együttélés biztosítása elősegítené a béke megszilárdítását, a népek jólé­tének növelését. N. Sz. Hruscsov köszönetét mondott Fulbrightnak azért, hogy meghívta a találkozóra a kongresszus vezetőivel és a sze­nátus külügyi bizottságának tagjaival, majd a következő rövid beszédet mondotta: Önök, szenátor urak, felelős tisztséget töltenek be, nagy­mértékben önöktől függ az Egyesült Államoknak, ennek a hatalmas államnak politikai irányítása. Mindig figyelemmel kísérem az önök megnyilatko­zásait, és ezek alapján soku­kat ismerem. Most személye­sein is megismerkedtünk egy­mással. Nem fognak csodál­kozni, ha azt mondom, hogy beszédeikkel nem mindenben értek egyet. Ahogy az orosz közmondás tartja: «-Egyél ke­nyeret és sót, de igazat be­szélj !« Most azonban hagyjuk a visszaemlékezéseket, hogy ki mikor mondott valami rosszat, és mikor mondott va­lami jót. Ez már a múlté. Ve­zesse önöket az államférfiú bölcsessége, és gondoljanak a jövőre, hogyan lehet biztosíta­ni a békét és a népek bizton­ságát. Mi, szovjet emberek mindig nagy tisztelettel adóztunk az amerikai nép sikereinek, ör­vendünk ezeknek a sikerek­nek, s olykor egy kicsit irigy­kedünk is. Azt a célt tűztük magunk elé, hogy előbb gaz­daságunkat egy szintre hozzuk az önökével, majd pedig ösz- szeszedve erőinket, meg akar­juk előzni önöket, ügy gondo­lom, hogy népeink és az elkö­vetkező nemzedékek hálásak lennének nekünk, ha átirányí­tanánk erőfeszítéseinket a fegyverkezési versenyről a gazdaság és kultúra fejleszté­sét célzó versengésekre, a né-, pék jólétének felemelésére. Mi készek vagyunk erre. Úgy gondolom, ezt a feladatot egy feltétellel lehet megoldani: Le kell mondani az előíté­letekről, és bátran új útra keli lépni, a barátság és az együttműködés útjára. Jól tudom, hogy nem mindig könnyű megváltoztatni az ál­lamok kapcsolatainak irányát, elfordulni a régitől, az idejét múlttól, és áttérni az újra, a haladóra. Említek egy minden­napos példát: Egy éltesebb em­ber új cipőt vesz. Kis ideig hordja, majd elhajítja, és újra felveszi a régit. Áz új cipő nyomja a tyúkszemét, a régi cipőhöz pedig már hozzászo­kott, azt kényelmesnek találja, így van ez olykor a társada­lomban is. Megesik, hogy az emberek nem fogadják el az újat, és ragaszkodnak a régi­hez. Az is előfordul, hogy az em­ber kislányt vár, a felesége pe­dig fiút szül neki, vagy pedig az ember leány unokát vár, és fiú unokája születik. Ilyenkor persze csalódást érzünk, de mit lehet tenni, a természet nem mindig tesz az ember kedvé­re... (Élénkség.) Az emberek mindig a hala­dásért harcoltak és harcolnak ma is. Minden fejlett ország­ban voltaik valamilyen formá­ban forradalmak, például, mi­kor át kellett térni a feudaliz­musról a kapitalizmusra. Ami­kor önök függetlenségükért Anglia ellen harcolták, amely­nek gyarmata volt az Egyesült Államok, az angol király nem küldött önöknek üdvözlő táv­iratot, s önök fegyveres harc­ban vívták ki függetlenségü­ket. Amikor az Észak polgár- háborút viselt a Dél ellen, ez a háború szintén haladó volt, és lÁncolnnák, e szabadságharc vezetőjének neve örökké élni fog. Most új társadalmi rend­szer születik — a szocialis­ta rend. A szocializmus előbb egy országban, Oroszországban győzött, később pedig diadalmasko­dott Európa és Ázsia sok országában. Önök nem fogadják el ezt a rendet, de amint már mon­dottam, amikor az ember fiú unokát vár, és leány unokája születik, ez nem tőle függ. Még kevésbé függ más államok akaratától az, hogy valamely országban új rend alakul ki. Ha mindenki elfogadja a más államok belügyedbe való be nem avatkozás elvét — s ez azt jelenti, hogy el kell ismerni minden egyes állam népének jogát ahhoz, hogy olyan állami berendezésit, olyan rendszert I válasszon magának, amilyen neki tetszik — akkor a földön biztosítva lesz a béke. Mi csu­pán ezt akarjuk. | Nekünk meg van mindenünk gazdaságunk fejlesztéséhez, | nem élősködümk más országok kincsein. Sikeresen építjük a kommunizmust. A szocializmus építésének útjára lépett más népek saját tapasztalataik alap­ján szintén megerősítették a tudományos kommuniz­mus elméleti tételeinek he­lyességét. Úgy véljük, hogy számunkra a kom­munizmus a legjobb rend. Nem kér jük ki az önök helyeslését. Egyet aka­runk, azt, hogy önök ne zavarjanak bennünket. A társadalmi fonnák megváltozása nem olyan folya­mat, amely egyidejűleg megy végbe az összes országokban. Az, hogy valamely országban mikor és hogyan változik meg a társadalmi rend, az illető or­szág népére tartozik. Lássák be ezt, és a béke biztosítva lesz. Ha nem látják ezt be, akkor nem tudjuk elkerülni a hábo­rút. Ha önök erőszakkal meg akarják változtatni más álla­mok rendjét, ezeknek az álla­moknak a néped természetesen kénytelenek lesznek védekezni. S máris kitör a háború! Ha megengedik, hogy néhány bíráló megjegyzést tegyek önökre, élni fogok a lehetőség­gel. Szeretném nyíltan meg­mondani, hogy kongresszu­suknak az a döntése, amelynek értelmében anya­gi eszközöket fordítanak felforgató tevékenységre a szocialista államokban, nem kedvez a békés együttélésnek, a bé­kének. Ez nem ésszerű döntés, sőt, üzleti nyelven kifejezve, nem is kifizetődő — ebben az eset­ben a tőke nem hoz kamatot. (Vidám élénkség.) Nem akarom kioktatni önö-ji két, saját politikájukért önökij a felelősek. Nem tudom, meg ‘ engediik-e, hogy vendégeik megmondják a véleményüket,1 de mi a Szovjetunióban öröm-, mel fogadjuk, ha a hozzánk1 ellátogató vendégek akkor is, megmondják véleményüket, ha; nem értünk velük egyet. Köszönöm a figyelmüket. Be-' fejezésül ismételten hangsú­lyozni kívánom, hogy mi csak' békét és barátságot akarunk] Amerika népével és a világi összes népeivel. Végezzünk jó] munkát. Nagy felelősség há-i ,rul ránk, s nekünk lei kell elé-] gítemünk a népek óhaját, ai népek pedig csak egyet akar-] nak — békét. ■ Ha tetszik önöknek a tő­kés rendszer, hát csak él­jenek úgy, ahogy élnek. Isten nevében! Nekünk a szocialista rend tetszik, ne zavarjanak bennünket ab­ban, hogy úgy éljünk, ahogyan mi akarunk. Valamikor az embereket; megégették azért, mert azt; állították, hogy a Föld forog; Ma már nem találni olyan] együgyű embert, aki ezt ne' hinné el! Miért nem hajlandók] elfogadni, hogy esetleg téves a< kommunizmusról alkotott mai\ véleményük? Ez azonban is-i métlem, az önök dolga. Ismer-' őiedniéiujej, jó munkát, sok sikert! Hétfőn a kora délutáni órák- című daljátékának és Bródy ban ünnepi társulati ülésen Sándor: Tanítónő című szín­nyitotta meg. ötödik színházi művének próbái már hétfőn, évadját a Kaposvári Csiky | illetve kedden megkezdődnek* Gergely Színház. A folyamat- j A Háry János évadnyitó elő- ban lévő átalakítási munkála- adásra október 23-án, Wil- tok miatt a nyitó társulati liams Tenneise Üvegfigurák ülésre kivételesen nem a szín- című színművének bemutatá­padon került sor — noha ez szinte jelképes és hagyomá­nyos —, hanem az emeleti do­hányzóban. Elsőként Ruttfcay Ottó, a színház igazgatója köszöntötte az ülés valamennyi résztvevő­jét, ezt követően — bár a tár­sulati ülések tárgya legtöbb esetben eddig a művészi mun­ka volt — kitért Hruscsov elv­társ amerikai látogatásának, valamint a szovjet űrrakéta si­kerének méltatására. Remél­hetjük — mondotta —, hogy olyan kor küszöbén állunk és láthatunk ismét embert for­máló munkánkhoz, amelyben gyermekeink csak a klasszi­kusok tanulmányozása közben ismerkednek meg azzal a haj­dan sokat idézett mondással, hogy »háborúban hallgatnak a múzsák«. Ruttkay igazgató ezután is­mertette a színház műsortervé­nek belső ütemtervét, rnely­sára egy hét múlva, október 30-án kerül sor. E színmű be­mutatója, mint tudjuk, az el­múlt évadban Gábor Mara megbetegedése miatt maradt el. Ruttkay igazgató külön kö­szöntötte a régi tagok mellett a társulat új tagjait, közöttük elsőként Kamarás Gyula ren­dezőt, aki a budapesti Petőfi, Hortobágyi Margitot, aki a szolnoki Szigligeti, Holl János és Kalmár Zsóka művészeket* akik a szegedi színháztól ér­keztek. Két énekessel is gaz­dagodott a társulat. Kohári Magda és Szigeti László sze­mélyében. Ruttkav Ottó után a Műve­lődésügyi Minisztérium Szín­házi és Zenei Főosztályának képviselője, majd pedig Ta­kács István elvtárs, a megyei pártbizottság ágit.-prop. osztá­lyának vezetője kívánt ered­ményes, jó munkát az évad­nyitó társulati ülés valameny­Az angol sajtó figyelmeztetése egyes amerikaiaklsez Hruscsovval szemben tanúsított felelőtlen viselkedésik miatt LONDON (MTI). A befolyá­sos angol lapok — közöttük a legkonzervatívabb sajtószervek is — dorgáló hangon figyel­meztetnek egyes amerikaiak­nak a szovjet kormányfővel szemben tanúsított felelőtlen viselkedésének következmé­nyeire. A jelentések hangsú­lyozzák, hogy az ízléstelen Los Angeles-i incidens komo­lyan aggasztja a washingtoni küliügymindsztériumot, s Eisen­hower sürgős jelentést követelt az esetről Hruscsov hivatalos kísérőjétől, Cabot Lodge-tól. Sajtóértesülések szerint hiva­talosan figyelmeztették a szov­jet miniszterelnök útjába eső helységek vezetőit: tartózkodja­nak a vendégszeretet további megsértésétől. A szélsőjobboldali DAILY MAIL vezércikkében megálla­pítja, hogy egyes amerikaiak sértő mócon bántak a szovjet kormányfővel. A hollywoodi mutatványok ledérsége is sú­lyosan sértő volt. Az Egyesült Államok eddig mindent elkö­vetett, hogy a legrosszabb ol­daláról mutassa magát. Bizo­nyos amerikaiak elfelejtik, hogy Hruscsov nem valami másodrendű politikus, hanem a hatalmas szovjet állam és a vi­lág nagyhatalmú vezetőinek egyike. A szélső jobboldali DAILY SKETCH ürja: — Vaui valami Hruscsovban, ami azt a reményt kelti, hogy szándékai igazán komolyak. Amerikában a kendőzetlen be­Nyilatkozatok a Szovjetunió leszerelési tervéről Harter amerikai külügyminiszter véleménye szerint Hruscsov őszintén kívánja a leszerelést, és az Egyesült Államoknak alaposan meg kell vizsgálnia a szovjet miniszterelnök leszere­lési tervét — mondotta egy politikus, aki titokban akarja tartani nevét és nemzetiségét, de aki ismeri Herter felfogá­sát. A politikus kijelentette: Az amerikai külügyminiszter őrizkedik,attól, hogy lebecsülje a tervet, mert meggyőződése, hogy a leszerelés döntő fontos­ságú kérdés, és minden rávo­natkozó javaslat megérdemli az alapos tanulmányozást. Cosive tie Mtirvüle francié kiiiiigymisiszler azt mondotta, hogy az új szov­jet leszerelési javaslatokat ko­molyan kell tanulmányozni. »Az általános l-sz-relés gondo­latát illetően bizonyára min­denki egyetért. A nehézség sak a végrehajtásban rejlik, más szavakkal a legfontosabb az ellenőrzés kérdése, és vilá­gos, hogy ezt alaposan tanul­mányozni kell. Pénteken meg­hallgattuk Hruscsov leszerelé­si tervét, egy nappal koräblaan Selwyn LLoydét. Ezeket a ja­vaslatokat a legutóbb felállí­tott tíztagú bizottság elé kell terjeszteni« — jelentette ki Couve de Murville. Selwyn Lloyd angol külügyminiszter szombat esti rádióbeszédében szintén hangsúlyozta, hogy az ENSZ-ben elhangzott leszere­lési terveket az újonnan meg­alakított tíztagú bizottság elé kell terjeszteni. — Kifejtette, hogy ismét elő kell venni a leszerelés egész kérdését. Gaitskel!, az Angol Munkáspárt vezetője szombaton este az angol rádió ban beszélt Hruscsov leszerelé si javaslatáról. »Szerintem a I (MTlj javaslat általában és elvileg elfogadható. Lényegében mindnyájan azt szeretnénk, ha sutba dobnának minden fegy­vert. Semmi sem lehetne rosz- szabb, mint a javaslatokat üres propagandaként elköny­velni és elutasítani. Nem sza­bad elszalasztani a kedvező alkalmat« — mondotta, majd azt a véleményét fejtette ki, hagy a csúcsértekezletnek kel­lene az általános kérdésekben megegyeznie, azután pedig a leszerelési bizottság tárgyalná meg a részletkérdéseket. Másszor helyesli Hruscsov leszerelési javaslatait Rasidban szombaton nagy ünnepséget rendeztek az angol csapatok felett 1807-ben a vá­ros környékén aratott egyip­tomi győzelem évfordulója al­kalmából. Az ünnepségen be­szedett mondott Nasszer, és csületesség hangján beszélt, ami tiszteletet parancsol. Láto­mása a leszerelt világról őszinte lehet. De nem valósít­ható meg, ha egyes silány amerikai politikusok bosszantó kérdésekkel szürküljék. »Az oroszokkal összeveszni nem nehéz dolog, bármely bo­lond megteheti. A komoly em­berek dolga, hogy megegyezze­nek velük az atomfegyverkezé­si verseny megszüntetésében és összhang létesítésében a Kelet és a Nyugat között. Hruscsov leszerelési tervét és látogatását komolyan kell venni.« A DAILY HERALD tudósí­tójának San Franciscó-i jelen­tése szerint egyes amerikaiak úgy viselkednek, mint kisgye­rekek a filmtörténet láttán. Hihetetlen pánikba korbácsol­ták önmagukat. Amerikai hiva­talos személyek attól tartanak, hogy Hruscsov világnézete dia- dalit arat a népek lelkében. El­képzelhetetlenül ostoba látvány Cabot Lodge, aki mindenhová árnyékként követi Hruscsovot azzal az utasítással, hogy azon­nal cáfoljon meg minden Ame­rikára nézve lekicsinylő meg­jegyzést. Helyenként kihívó, ostoba megjegyzésekkel bosz- szantották Hruscsovot. A fana­tizmus, amelyről azt hittük, hogy Dulles-szal együtt meg­halt, sajnos, még nagyon is eleven. Egyes lapok olyan gyűlölethimnuszokat ontanak, amelyek rosszabbak mindan­nál, amit Hitler összekotyvasz­tott. A kormánykörök félnek, hogy Hruscsov teljes leszerelé­si javaslata óriási propaganda- diadalt arathat a Nyugattal szemben. A TIMES írja vezércikkében: — A viták szókimondóbbak voltak, mint Hruscsov angliai látogatása alkalmával, beleért­ve a Munkáspárt hírhedt va­csoráját is. A hozzá intézett bosszantó kérdések néha túl élesek, sőt ostobák voltak, de maga Hruscsov általában fel­A világsajtó Hruscsov ENSZ beszédéről jwk el a status quot: a világ-V nefc, értelmében a nyitó mű- ban vannak szocialista orszá-í sordarab, Kodály: Háry Janos nyi résztvevődnek. gok és tőkés országok, hát a valóban meglévő világ­ban a békés együttélés alap­ján. Mivel először én mondtam néhány bíráló megjegyzést, ebből következik, hogy önök is hasonlóképpen válaszolja­nak. Kész vagyok meghallgat­ni az önök bíráló megjegyzé­seit és válaszolni rájuk, vala­mint felelni bármilyen kérdé­sükre. (Taps.) Fulbright szenátor ezután kijelentette, hogy szívesen hallgatta N. Sz. Hruscsovnak a megjegyzéseit. Ez világos be­széd — mondotta —, és mi örömmel folytatunk ilyen be­szélgetést. (MTI) Hruscsovnak az ENSZ-köz- gyűlésen elmondott beszédét világszerte nagy érdeklődéssel fogadták. A rádió és a lapok fő témája a leszerelési javas­latokat tartalmazó szovjet kor­mánynyilatkozat. LONDON A konzervatív Daily Mail elismeri, hogy »lélegzetelállító ötletről van szó. amelyet a vi­lág egyik legerősebb hatalmá­nak vezetője terjesztett elő«. A Daily Mirror külpolitikai rovatvezetője hangsúlyozta cikkében, hogy az új szovjet javaslat megvalósítása sokkal nagyobb bizalmat igényel, mint bármilyen korábbi lesze­relési terv. BONN A Die Welt megjegyzi, hogy Hruscsov beszéde után nyolc­van ENSZ-tagállam képviselői viharos ünneplésben részesí­tették a szovjet kormányfőt. A kormányhoz közel álló General Anzeiger igyekszik ugyan propaganda jellegűnek minősíteni a szovjet javaslato­kat, de beismeri, hogy azok széles visszhangra találnak vi­lágszerte. A lap óva int a szov­jet program elhamarkodott visszautasításától. BUKAREST semmisítését célzó nemzetközi egyezményt. A fegyverkezési verseny soha nem nehezedett olyan súlyos teherként a né­pek vállára, mint ma, az atom­nak, az elektronikának és a vi­lágűr meghódításának korsza­kában. A Szovjetunió kormánya úgy véli, ma már megvan annak a lehetősége, hogy ne hagyjuk az emberi tár­sadalmat azon az úton jár­ni, amely a múltban két világháborúhoz vezetett. A fegyvereket emberi kezek hozzák létre. Az emberi kezek azonban el is tudják pusztítani ezeket a fegyvereket. A szovjet kormány új javas­latait áthatja a tartós béke biztosításának óhaja. Mi, szov­jet emberek a »fegyverkez­zünk!« jelszóval szemben —* mely egyes helyeken még min­dig divatos — más jelszót ve­tünk fel: »Valósítsuk meg a teljes leszerelést!« NEW YORK (TASZSZ) Az amerikai la­pok óriási címekkel, első ol­dalon közlik a szovjet kor­mány új leszerelési javaslatát, amelyet Hruscsov az ENSZ- közgyűlésen mondott beszédé­ben ismertetett. A hírügynök­ségek egyre-másra közlik az Egyesült Államok neves poli­tikusainak és közéleti szemé­lyiségeinek nyilatkozatait* Ezeknek a nyilatkozatoknak a lényege az, hogy a szovjet ja­vaslatokat nagy figyelemmel kell tanulmányozni. Adlai Stevenson kijelentette} A román lapok hangsúlyoz- j zák, hogy a szovjet javaslatok megvalósítása kizár mindenfé- ■ »Hruscsov új javaslatait a 1®£- le egyenlőtlenséget, a katonai nagyobb komolysággal kell fo­helyesléssel nyilatkozott Hrus csov leszerelési javaslatairól, ^tünő önmegtartóztatást rnuta előnyszerzés minden lehetősé­gét. A Scientia »Emlékezetes nap az ENSZ-ben« címmel kom­mentálja Hruscsov beszédét. A lap történelmi, korszakalkotó javaslatokról beszél, amelyek megnyitják az utat a tartós bé­kéhez, megteremtik a hideghá­ború megszüntetésének feltéte­leit. MOSZKVA Az Izvesztyija írja vezércik­kében : Hruscsov szeptember 18-i ENSZ-beszéde nagy hatást váltott ki világszerte. A beszé­det rádron és televízión az ösz- szes ismert nyelveken közvetí­tették. A szovjet kormány jelsza­va: »Valósítsuk meg a tel­jes leszerelést!« a fény se­bességével jutott el föl­dünk minden részére, s ta­lált megértésre mindazok­nál, akiknek drága a béke és az emberiség jövője. Hosszú-ii hatatl ai; 9 5veken át megváló álomnak tartották össkozemsk a meg­gadnunk. Az egyetlen járható út a háborús veszély csökken­téséhez a háború eszközeinek csökkentése. Hruscsov úr ép­pen azt javasolta, amit mi szenvedélyesen óhajtunk: fegy­verek nélküli világot.« »Úgy vélem — mondotta Sam Ryburn, a képviselőház elnöke —, hogy Eisenhower számára a javaslatok nagyon jó tárgyalási alapul szolgálhat­nak.« Humprey, Mansfield és más szenátorok olyan értelemben nyilatkoztak, hogy a szovjet javaslatokat nem szabad »pro­paganda cselfogásként« kezel­ni, ahogy egyes reakciós la­pok teszik, s egyszerűen elve­tik. A New York Times hírt kö­zöl arról, hogy az amerikai tőzsdéken tovább esett a fegy­vergyártási részvények árfo­lyama. Ezt a jelenséget a lap a szovjet leszerelési javaslat- toknak tulajdonítja,

Next

/
Thumbnails
Contents