Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-20 / 221. szám

SOMOGYI NÉPLAP r Vasárnap, 1959. szeptember Äi Gondolatok a niklai taggyűlés után N IKLA NEVEZETES kor István brigádvezető egy- zik, hogy az arra legalkalma- KOZSEG volt a múlt- szerű szavai voltak figyelemre sabb termeiőszövetkezeli pá­ban is. Az olvasó emberek or­szágszerte tudták, hogy 1808- ban ebbe a faluba költözött a magyar nemesi költészet kima­gasló művelője, Berzsenyi Dá­niel. E kicsiny, Balatonhoz közel fekvő helységben gaz­dálkodott, írt, és gondolkodott méltók. rasztok. köstül többet felvesz A taggyűlésen kitűnt, hogy nek a pártba. Azt is megfötiad- tömérdek feladat hárul a fia- ták, hogy tanulni fognak, gya- tal termelőszövetkezet tagsá- rapitjálz politikai ismereteiket. gára. Csak nemrég végeztek Mindent elkövetnek, hagy a — a rossz időjárás miatt — faluban megerősödjenek tar­s' csépiéssel. Sok kukoricájuk melöszövetkezetek. A pártszer- vár betakarításra, a krumpli- vezet látja, hogy okos, értel- a nép sorsán a költő. Klasszá- szedés, az őszi mélyszántás, a mes emberek laknak Niklán. kus verseiben a haza, a ma- vetés nagy munkát jelent. Igen A kommunisták tudják, hogy gyár föld szépségét énekelte sok termelőszövetkezeti tag a niklai emberek értik és aze- meg. Ostorozta osztálya, a ne- példamutatóan dolgozik, küiö- rétik is a paraszti munkát, messég elpuhult, semmittevő nősen a kocsisok szorgalma- a taggyűlésen — nagyon he- eletmodjat. Eltöprengett a job- sak. De nem mindenki érzi lyesen — beszéltek arról 'is az bágyság sanyarú sorsán. Lát- még szívügyéinek a termelő- elvlársak, hogy elmondják a va a niklai és a többi falu né- szövetkezet felvirágoztatását, dolgozó parasztoknak" világvi- pének elmaradottságát, keres- Akadnák olyanok, akik inkább szorulatban a mezőgazdaság a te a megoldást, amely kivezet- elmennek dolgozni másfelé, nagyüzem felé halad S míg a né a kunyhók lakóit az eni- pedig ők is tagjai a Berzsenyi- kapitalista országokban a kis- bersegesebb étet útjára. nek. Mit is irt pedig a falu parasztok milliói mennek tönk­Ma is nagyon tanulságos el- r.agy fia, Berzsenyi: -,..oz egye- re. addig a szocialista ors/a- tüvasni Bea-zsenyinek “A ma- .sült mezei nép szorgalma te- gokban a Berzsenyi megálmod- gyarországi mezei szorgalom remii meg a népbaldogságat«. némely akadályairól« cínven Igen. Ezt minden új termelő- irt művét. Szerinte a paraszti szövetkezeti tagnak meg keli nyomorúság fő oka abban van, szívlelnie. A tarmelőszövatke- hogy "« nép igen megoszlik, zetbe való belépés csak a kéz- _ magát és erejét nem egyesiti, det. Ahhoz, hogy felvirágozzék nyeit7~<^~™~méa "H^tfeU hanem inkább mindert ember a falu élete, hogy szebben, kacsingatnak, külön vál, yiiridenik magára jobban éljenek a parasztemtoe- hagyatik, s mindenki a maga rek, szükséges az összefogás, gyarló esze, vagy többnyire hogy vall váll mellett kive- eszteiensége szerint üti, véti gyek részüket a közös terme- «2 emberiség legfontosabb lőmunkából. Csak a szorgal- mesterségét — a mezei gazda- más munka hozza meg a hasz- sápot*. nők Berzsenyi vádolta a parasz- A párt és a kormány segíti ti széthúzást. Sürgette a falu a termelőszövetkezeteket. A népének testvéri összefogását közelmúltban a termelőszövet- Szorosabb népegyesületról« kezeihez beosztott niklai szár- álmodott, amelyben nép mazású fiatal traktoros sok se­annyira egyesülne, hagy az gítséget fog nyújtani, de ezen egész gazdaságot, a vének túlmenően minden lovasfogat- kormánya alatt, egyesült erő- nak, minden termel őszöv étké­vé! folytatná, melynek mi»- aeti tasnak igyekvőién, szargail- den jövedelmeiből minden em- másán ki kell venni részét a bér a maga közre adott pénze mindennapi munkából. így vagy munkája szerint venné ki boldogulni fog az egész terrne- reszét*. Berzsenyi úgy gondok 1 (szövetkezet és benne minden ta, hogy az ilyenfajta szövet- tag. így értek el nagyszerű kezes megmenthetné a népet eredményeket a ma már híres az ínségtől, az éhségtől, és milliomos termelőszövetkeze- boldogságban élhetnének az tek. így alapozta meg fiatal­emberek. Természetesen a kői- mos vagyonát a barcsi Vörös tő az akkori viszonyok között Csillag is. nem gondolhatott a m-ai t«r- A niklai költő a nép aor- melöszövetkezetekre. Utópiszti- són töprengve arról is irt, hogy kus gondolatok ezek, de ma az általa elképzelt közö6 gaz- is. lelkesítik az olvasókat. 1833- daságban az asszonyok mun- ban. 126 évvel ezelőtt vetette kajának is nagy jelentősége se.® kommunista vezetői, a írója papinra, és most, 1959- van. »A9 iiyen egyesület... — pártszervezet és a tömegszer­ben tanúi lehetünk e nagy esz- írta — minden asszonyt mun- vezetek minden tagja lelkes me korszerű változatban való kára fordíthatna s ezáltal az felvilágosító munkájának ha- m^avalósulásának. egész néperőt megkettőzteUiéfására hamarosan eljön az az * * * Ezt az okos tanácsot mindé- smilkor minden szövetke­A KÖZELMÚLTBAN «ütt érdemes megszívlelni, de ze^i ^ gazdának érzi magát Niklán ráírtam és e különösen írójának falujában. a termelőszövetkezetben. Ha A niklai asszonyok munkája sz°rgalma_san dolgoznak, akkor nagyban hozzájárulhatna a a szövetkezet mar ez évben is termelőszövetkezet megerősö­déséhez, gyarapodásához. A PARTSZERVEZET tag- /"1 gyűlése ezekről a fon­»»<. tos kérdésekről tanácskozott. .... , , , táján tábla hirdeti: »A Bea-- A kis kammunista csoport el- 11 ,e* nlcnjenek tovább a szo- zsenyi Termelőszövetkezet iro- határozta: minden erejükkel clah*rnus utján, amelyen a ta- dája.« Ottjartamikor a terme- azon lesznek, hogy erősítsék a vasszaJ elindultak, le»Következet elnökével — a párt helyi szervezetét. Terve- Szebelkó Imre ta szövetkezetekbe tömörül­nek, A helyi pártszervezet bí­zik benne, hogy előbb-utóbb azok az emberek is felismerik a termelőszövetkezet nagy elő­Nagy probléma a faluban a munkaerő rendszeres biztosí­tása. A közeli állami gazda­ság teherautó számra viszi reg­gelente a maga földjeire a ter­melőszövetkezet tagjait. A já­rási és megyei szerveknek meg kei! oldani e problémát Ter- mé-'z^esen az állami gazdaság földjén is szükség von a mun­káskézre. De kell a munkaerő a termelőszövetkezetben is. A közeli Balaton menti közsé­gekben valószínűleg vannak még olyanok, akik szívesen el­mennének az állami gazdaság­ba dolgozni. (A járási elvtár­saik szerint közvetlen a Bala- tonpartján fel?vő községekben, ahol nincs annyi föld, külö­nösen ilyen időben van alkal­mas munkaerő.) A TAGGYŰLÉS, arról is ** tanácskozott, hogy nagy türelemmel, megértéssel kell a múltban egyénileg gazdálkodó parasztemberekkel megszeret­tetni az új, nagyüzemi, szocia­lista termelési módot. A köz­jártam, és kis falu életével ismerkedtem. Berzsenyi földjén két terme­lőszövetkezet alakult. A Ber­zsenyi Dániel és a Zalka Má­té Termelőszövetkezetben egy égül a földművelő nép. A Berzßen yi~csa'ád hajdani por­tisztes jövedelmet juttat tagjai­nak, és gazdag, szép, kultúrált életet az elkövetkező években. A niklaiak és a többi új ter­melőszövetkezet tagjai bátran, Nem kallódhatnak el Amikor a fiatal elvégzi a nyolcadik általánost, vagy to- vábh tanul, vagy üzembe he­lyezkedik el, vagy pedig , falun margd, ott dolgozik a termelő­szövetkezetben, illetve egyéb munkán. Az általános iskolá­ban még ott volt az úttörő- mozgalom, amely jelentős el­foglaltságot biztosított számá­ra, az iskolából kikerülve azon­ban kapcsolata megszakad a mozgalommal. A KISZ-be vi­szont még nem vehető fel. Könnyű a helyzet a középis­kolákban, üzemekben. Itt meg­érkezésük első pillanatától kezdve foglalkoznak a fiata­lokkal. Küian-próbára hívják okot, vagy a KISZ valamely közös foglalkozásán vehetnek részt. Jellemző példa, hogy a tahi gimnázium új elsősei kö­zül több mint 70-en már az el­ső napokban jelentkeztek a Ki- lián-próbára. Mit tegyen azonban a KISZ alapszerevezet falun, ahol ko­ra tavasztól késő őszig bizony sok a munka, és nehéz össze­fogni a fiatalokat? Hagyják magukra a 14—15 éveseket, vagy valami úton-módon lehe­tőséget keressenek foglalkoz­tatásukra? Országszerte gon­dot okozott és okoz ez a prob­léma, mivel KISZ-tagok csak a Kilián-próba letétele után lehetnek a fiatalok. Ez azt je­lenti, hogy az úttörőktől való elszakadás és a KTSZ-tagság között hosszú idő telik eh Is­kolában, üzemben ez nem je­lent nagy időt, hiszen az ifjú­sági szövetség gondot fordít a szervezeten kívüliekre is, de faluhelyen magukra utalva maradnak. Segíteni, változtat­ni kell tehát. A KISZ Központi Bizottsága foglalkozott ezzel a kérdéssel, s úgy határozott, hogy az út­törők a Kjlián-próbával egyen­értékű harmadik próbát te­gyenek. Éz az általános isko­lai ismereteken túl politikai tájékoztatást nyújtana, vala­mint gyakorlati ismereteket is elsajátíthatnának a nyolcadi­kosok. Irodalmi műveltség nö­velése, közös kirándulások gya­kori szervezése. társadalmi munka végzése egészítené ki a próbát. Az úttörők harmadik próbá­jának ’ tankönyve rövidesen megjelenik. A hathónapos elő­készítő tanfolyamon két-há- romhetenként tartanának fog­lalkozásokat. Nagy feladat vár ezzel kap­csolatban a falvak fiatal peda­gógusaira. Igen tevékenyen kell dolgoaniuk a KISZ-ben, mert csak hatékony közremű­ködésük, az ifjúsági szövetség soron következő feladatainak alapos ismerete teszi lehetővé, hogy munkájuk eredményes legyen. AZ ŐSZ VIRÁGAI Lehet-e kedvesebb ajándékot adni az asz ezerszirmú, sokszínű virá­gainál? Gyékényes udvarain ott kinálgatja magát mindenleié a lila, sárga, rózsaszín virágpamacs. Ülés! tartott az Úttörők Szövetségének megyei elnöksége (Tudósítónktól) Az új tanév feladatait tár­gyalta meg a napokban a me­gyei úttörő elnökség. Határo­zatot hozott a legfontosabb szervezési feladatokról. A fon­tos feladatok közül néhány: növelni kell az úttörők számát. Jobban kell támaszkodni a KISZ-re. Meg kell ismertetni a pajtásokkal a Horthy-rend- szer történetét, a Szovjetunió felszabadító harcát és segítsé­gét, 15 évünk eredményeit. Va­lósítsuk meg a próházásokat. Segítsük a termelőszövetkeze­tek munkáját. Meg kell értetni a közhasznú társadalmi mun­ka jelentőségét. Felajánlotta az elnökség, hogy felszabadulásunk 15. év­fordulójának tiszteletére me­gyénk úttörőit mozgósítsa arra, hogy 12 traktorra való fémet gyűjtsenek össze. Nagy gondot kell fordítani úttörőink matériái irta nevelé­sére. A csapatvezetők fejles­szék ideológiai felkészültségü­kéit. Nagy fontosságú feladat- késit jelölte meg az elnökség a szervező testületek munkájá­nak megjavítását Nagyobb mértékben kell biztosítani a társadalom támogatósát. Elkészítette őszi mező- gazdasági intézkedési tervét a Csurgói Járási Tanács VB. — Az idei munkák végzése fokozott feladatok elé állította mezőgazdaságunk dolgozóit — mondotta a tervet ismertető Király Perelte járási v. b.-el- nök. — A kapásnövények az előző évekhez viszonyítva ké­sőbb érnek. 8516 hold tengeri vár letörésre, 2772 hold bur­gonyát kell felszedni. Ezenkí­vül van még dohány és más betakarításra váró termény. A járási intézkedési terv 8 fő pontban határozza meg a feladatokat.. A jövő évi jó ter­més alapvető feltételeiként a rendelkezésre álló istállótrágya és műtrágya felhasználását, a vetőmagcsere mielőbbi lebo­nyolítását, a rendelkezésre ál­ló mezőgazdasági gépek kihasz­nálását jelöli meg az intézke­dési terv. nemrég még 12 holdas cgyén 1 waww/aiwwwvwavwaw,v.vwv www.wvsva vwzwwwwrv^^wywwwwswwwwvwwwwwuT-''n.~.VJWi gazdával — és a csinos admi-il nisztrátomal beszélgettem a] Isz-irodán. Együtt tervezték azi 1411 holdas gazdaság másnap] soron lévő feladatainak meg-i oldását. Elmondották, hogy termelőszövetkezet még csak az első lépéseket te-] S7Í, sok még a kezdeti nehéz­ség. »Hiába, no — mondotta1 az elnök —, 12 hold után kis-] sé szokatlan 1400 holdon tér veani és dolgozni.* Szeptember 11 -én jelein bős esemény volt a faluban: azi MSZMP alapszervezet vezető-] ségválasztása. Az ünnepi alka lomra a párthelyiséget ízlése-1 sen feldíszítették az elvtársak.i A pártszervezet létszáma je-1 lenleg elég kicsi, de a . parte munkáját segíti a 24 tagú;] KlSZ-szervezet, valamint a nő-’ tanácsba tömörült 36 asszony. A pártszervezet munkájából erőteljesen kiveszi részét a fa-i lu igen tevékeny, lelkes ta-] nácselnök-asszonya, Kiss József né elv-társnő. Abban, hogy falu lakosságának többsége szocialista mezőgazdaságot vá lasztotta, a párt mellett nagy] része volt a tömegszervezetek-i nek, a tanácsnak. Segítenek a] szocializmus építésében a pe-i dagógusok is. A TAGGYŰLÉSEN a fia "*■*• tál párttitkáí". Szilágyi Jenő elvtárs a vezetőség beszá mólójában felvázolta a kis fa-] In összes problémáit. Beszél ti az eredményekről, a falu meg­változott életéről, de szépítés nélkül szólott a problémákról,] gondokról is. A felszólalók is hasom’ó szellemben vetettek] fc! kérdéseket. Különösen Bo-, LEV OVALOV Általában az egész beszélge- _ Most induljunk lésünknek afféle kihallgatás jel- vissza — fejezte be a beszél­Elhagytuk a kunyhót, és tel- egy madár hívja magához öl- suttogás hallatszott, makeatos jes sötétség borult ránk. Éjsza- mában a párját. árnyékok imbolyogtak, mada­ka volt, csak néhány egészen Valaki nyomban odalépett ra], füttyentgettek, amelyek közeli, égbenyúló fenyő csu- hozzánk, mintha csak az egyik „ . „í, pasz törzse vált ki a sötétből, fa mögött várt volna hívásunk- valóbban nem is madarak vol­Mélységes csend honolt. Csak ra. tűk, sőt, mintha egy marséke­igen-igen messziről hatolt ide Zseleznov súgott neki vala- szülék kattogását is hallottam valami gyenge, alig kivehető mit, és az ismeretlen szó nél- vojim, ^ jha— csak Icép- neszezés..-. kül, könnyű, nesztelen léptek- titokzatos — Más úton térünk vissza — kel megindult előttünk. zelodtem. Ebben a titokzatos mondta halkan Zseleznov, —* Nyomába szegődtünk, és csak éjszakai erdőben szinte egybe- Igy veszélytelenebb és.most vettem észre, hogy az olvadt a valóság és a képzelet, Nem fejezte be a mondatot, egész sötétségei szinte megtol- _ jutjuk még CepUs élv­lege volt. Zseleznovot nyilván- getést. — Minél rövidebb ideig megállt és halkan füttyentett. ti valami megfontolt, követke- _ valóan azzal bízták meg, hogy ieSZ ttávol a városból. annál Ha nem álltunk volna e--más zetes sürgölődés. Szófoszlá- torsát. mellett, azt hittem volna, hogy nyak ütötték meg a fülemet, — Folytatjuk. — minden oldalról vizsgáljon jobb. meg, mielőtt még bárkivel is összehozna. A hallottak után magától értetődően még azt sem mer­tem kérni, hogy harcoló alaku­latba kerülhessek. Fontos és veszélyes volt az én mebízatá- som is, úgyhogy nem lehetett ellenvetésem. A beszélgetés vé­gén Zseleznov megkérdezte, nem volna-e valami kérésem a} és kívánságom, amelyet telje- a síthetne. — De igen — feleltem. — Moszkvában van egy leány.,. Valószínűleg őhozzá is eljutott a hálálom híre ... Nem lehet­ne-e tudomására hozni, hogy... — Nem., ezt nem lehet — mondta határozottam Zseléz­nem. — Úgy látszik, még most sincs elérné tudatában, hogy menn'nre titkos a kiléte. Ar­ról, hogy ön él, csak nagyon kettesen tudhatnak.. -. És még egyszer elmagyaráz­ta, hocntan találhatom meg azt az embert, a^i mától kezdve a parancsnokom. Kedves Olvasóink! örömmel közöljük: te­met lehetővé vélik, hogy belépjenek lapunk állandó előfizetőinek táborába. Kérjük ezért, hogy ha eddig példányonként vá­sárolták lapunkat és most elő kívánnak fizetni, a mel­lékelt megrendelőlapot ki­töltve adják át a levélkéz­besítőnek vagi’" a legköze­lebbi postahivatalnak, Az előfizetett lapot a posta mindennap a megadott címre szállítja. Megrendelőlap 1939 ér ____________________bó Ftő! megrendelem 8 Somogyi Néplapot. Az esedékes előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem. A megrendelő pontos címe, ahová a lap kézbesítését kéri: Név- ................................................................................ Lakcím: «9 b város _ .... *«■ község _*o o N kerület . . ___ utca »C H> házszám emelet ajtó A lap előfizetési díja egy hónapra 11.— forint.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents