Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-20 / 221. szám
SOMOGYI NÉPLAP s Vasárnap, 1959. szeptember N. Sz. Hruscsov beszéde az ENSZ közgyűlésének 1959. szeptember 18-1 ülésén (Folytatás a 2. oldalról.) relésre gondolnak, és úgy tervezik, hogy a leszerelési megegyezés megkötése után megmaradnak bizonyos fegyverfajták, s az államoknak megmarad az anyagi lehetőségük a támadáshoz. Mindig lennének olyan aggodalmak, hogy a megmaradt fegyverfajtákkal és fegyveres erőkikel továbbra is van lehetőség támadásra. Az a tudat, hogy ez a lehetőség megmarad, nagymértékben megnehezítette a leszerelési tárgyalásokat. Sok állam aggodalmaskodik, hogy a leszerelési nendszabá- I lyok éppen azokat a fegyver- fajtákat érintik, amelyeket U-1 letően leginkább fölényben vsai, és amelyeket a maga számára különösen szükségesnek tart. Természetesen ilye» körülmények között, a hidegháború és a kölcsönös gyanakvás légkörében — ha komolyan, nem pedig pusztán propaganda szempontból nézzük a dolgot —, saját biztonságának károsodása nélkül egyetlen állam sem fedhetné fel katonai titkait, védelmének és haditermelésének szervezetét. Meggyőződésem szerint abban valamennyi küldött egyetért, hogy minden államnak és az Egyesült Nemzetek SzerveI zetének keresnie kell, hogyan lehetne új módon megközelíteni a leszerelés megoldását. A feladat: megtalálni azt az emeltyűt, amelyet megragadva meg lehetne állítani, hogy az emberiség a háború szakadékéba sodródjék. Most egy dolog szükséges: megszüntetni a háború kirobbantásának a lehetőségét. Amíg vannak nagy -hadseregek, légi és tengeri haderők, nukleáris' és rakétafegyverek, amíg az életbe belépő fiatalembereket elsősorban arra -tanítják meg, hogy harcolni tudjanak, a vezérkarok pedig a jövendő hadműveletek terveit dolgozzák ki, addig nincs biztosíték tartós békére. A szovjet kormány tüzetesen megvizsgálta a kialakult helyzetet, és arra a szilárd meggyőződésre jutott, hogy a zsákutcából a kivezető utat az egyetemes és teljes leszerelés útján kell keresni Ha így kezeljük ezt a kérdést, akkor teljesen kiküszöbölődik annak a lehetősége, hogy egyes államok katonailag fölénybe kerüljenek. Az egyetemes teljes leszerelés kiküszöböli mindazokat az akadályokat, amelyek a részleges leszerelés megvitatásakor felvetődtek. Ez nyitjá meg az utat az átfogó teljes ellenőrzés megteremtéséhez. MIT JAVASOL A SZOVJET Javaslatainknak az a lényegük, hogy négy év leforgása alatt valamennyi állam hajtson végre teljes leszerelést, és ne rendelkezzék többé hadviselési eszközökkel. Ez azt jelenti, hogy megszűnnek a szárazföldi hadseregek, a hadiflották és a légihaderők, megszűnnek a vezérkarok és a hadügyminisztériumok, bezárják a katonaiskolákat. Emberek tízmilliói térnek vissza a békés, alkotó munkához. Megszűnnek az idegen területeken lévő katonai támaszpontok. Megsemmisítik az államok birtokában lévő atom- és hidrogénbombákat, megszüntetik azok előállítását. A hasadó anyagok energiája csakis békés, gazdasági és tudományos célokat fognak szolgálni. Megsemmisítik a különböző hatósugarú katonai rakétákat. A rakétatechnika csupán mint szállító eszköz és a világűr meghódításának eszköze marad meg, és az egész emberiség javát szolgálja. Az államok birtokában csak szigorúan korlátozott, minden ország számára egyezményben kijelölt rendőrségi kontingens marad könnyű lőfegyverrel felszerelve, csupán azzal a feladattal, hogy fenntartsa a belső rendet, és óvja az állampolgárok személyi biztonságát. Hogy senki se szeghesse meg kötelezettségeit, javasoljuk egy nemzetközi ellenőrző szerv létesítését minden állam részvételével. Ellenőrző rendszert kell teremteni minden leszerelési intézkedés végrehajtásának el- j lenőrzésére. E rendszert azok- i nak a szakaszoknak megfele-t lően kell életre hívni és feladattal ellátni, ahogyan a leszerelés történik. Ha a leszerelés átfogó és teljes lesz. végrehajtása és ellenőrzése szintén átfogó és teljes lesz. Az államoknak nem lesz mit titkolniuk egymás előtt: egyi- j küknek sem lesz fegyvere, I amelyet a másik ellen emelhet. | Ekkor az ellenőrök mindenütt j kifejthetik tevékenységüket. A leszerelés ilyen megoldása megteremti a teljes biztonságot minden állam számára, kedvező feltételeket hoz létre az államok békés együttéléséhez. A nemzetközi problémákat ekkor nem fegyveres erővel, hanem békés eszközökkel fogják megoldani. Mi reálpolitikusok vagyunk, és tudjuk, hogy az ilyen átfogó leszerelési program kidolgozásához bizonyos időre van szükség. Amíg ez a program elkészül, amíg összeegyeztethetjük a kérdéseket, nem szabad tétlenül ülni és várni. A szovjet kormány úgy véli, hogy az általános és teljes leszerelési program kidolgozása nem késleltetheti az olyan kiéleződött és teljesen megérett kérdésnek a megoldását, mint a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek végérvényes megszüntetésének kérdése. Ennek a megoldásához most megvan minden feltétel. Reméljük, hogy sor kerül a kísérletek megszüntetéséről szóló megfelelő •gyezmény megkötésére és haladéktalan életbeléptetésére. A rakéta- és nukleáris fegyverekkel vívott háború veszélye lebeg a népek felett, és a béke biztosítása végett bátor, messzemenő megoldásokra van szükség. Az általános és teljes leszerelés minél előbbi megvalósítására vonatkozó döntés és ennek életbeléptetése új szakasz kezdetét jelentené a nemzetközi életben. Az államoknak az általános' és teljes leszerelésre vonatkozó megegyezése meggyőzően megerősítené, hogy nincs semmiféle agresszív szándékuk, és őszintén kívánják, a barátság és az együttműködés alapján akarják felépíteni kapcsolataikat más országokkal. A fegyverek megsemmisítésével és a fegyveres erők felszámolásával megszűnne annak minden anyagi lehetősége, hogy az államok ne békés politikát folytassanak. Ha az emberiség megvalósítaná a teljes leszerelést, olyasféle érzése lenne, mint a fáradtságtól elcsigázott, a szomjúságtól meggyötört sivatagi vándornak, amikor hosszú bolyongás. után oázishoz ér. Az egyetemes és teljes leszerelés lehetővé tenné, hogy óriási anyagi és pénzügyi eszközöket csoportosítsunk át halált- hozó fegyverek gyártásáról építő célokra. Az emberi erőt olyan anyagi és szellemi értékek létrehozására lehetne irányítani, amelyek szebbé és nemesebbé teszik az emberi munkát és életet. Ha végrehajtanánk az egyetemes és teljes leszerelési programot, óriási összegeket fordíthatnánk iskolák, kórházak, lakóházak, utak építésére, élelmiszerek és iparcikkek termelésére. A felszabadult ösz- szegek révén lényegesen csökkenthetnék az adókat, leszállíthatnánk az árakat. Ez jótékony hatással lenne a lakosság életszínvonalára, kivívná az egyszerű emberek millióinak háláját. Abból az összegből, amelyet az államok az utolsó évtizedben katonai szükségletekre fordítottak, több mint százötvenmillió házat lehetne építeni, ezekben sok százmillió ember* kaphatna minden kényelemmel berendezett lakást. Az általános, teljes leszerelés egészen új lehetőségeket nyitna meg azoknak az államoknak megsegítésére, amelyeknek gazdasági élete ma még gyengén fejlett, és a fejlettebb országok támogatására szorul. Ha az ilyen államok megsegítésére csupán jelentéktelen hányadát fordítanánk is annak az összegnek, amely a nagyhatalmak katonai kiadásainak csökkentése révén felszabdult, ez a szó szoros értelmében új korszakot nyithatna meg Ázsia, Afrika és Latin-Amerika gazdasági fejlődésében. Megszűnnének a nemzetközi kereskedelem fejlesztésének útján tornyosuló mesterséges akadályok, amelyek ma még megkülönböztető korlátozások, tilalmi listáit, stb. formájában megvannak. Olyan országok ipara, mint az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország Nyugat-Németország és más fejlettebb országok, végre nagy megrendeléseket kaphatna más államokból. A leszerelés eredményekép- nen felszabaduló, eszközök fel- használása i*en tág lehetőségeket nyújtana a lakosság foglalkoztatásához. Ezért helytelen az az állítás, hogy a leszerelés a kapitalista világ iparilag fejlett országaiban válsághoz vagy gazdasági visszaeséshez vezet. Amikor gyakorlatilag egyetlen államnak sem lesz lehetősége, hogy hadműveleteket indítson más álilamok ellen, a nemzetközi kapcsolatok a bizalom jegyében indulnak majd fejlődésnek. Eltűnik a gyanakvás és a félelem, az országok között valóban jószomszédi kapcsolatok alakulnak ki. Szélesre tárul a ^apu valamennyi áMam gazdasági, kereskedelmi, és kulturális együttműködése előtt . A megbízható és tartós béke, amelyre minden nép törekszik, végre reális valósággá válik. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának meggyőződése, hogy ezeket a nemes célokat az ENSZ-alapokmány békés elvei jegyében tömörült összes államok kpzös erőfeszítéseivel el lehet és el is kell érni, ezért megvitatás céljából nyilatkozatot terjeszt az ENSZ elé az általános és teljes . leszerelésről, mellékelve a , konkrét javaslatokat. Magától értetődik, hogy ha a nyugati hatalmak most különböző okokból nem hajlandók hozzájárulni az általános és teljes leszereléshez, a szovjet kormány kész megállapodni a többi állammal. megfelelő részleges leszerelési intézkedésekben, illetve olyan intézkedésekben, amelyek megszilárdíthatják a biztonságot A szovjet kormány véleménye szerint a legfőbb ilyen intézkedések a következők lehetnének: "I Olyan ellenőrzési és felügyeleti övezet létrehozása bizonyos nyugateurópai országok területén, amelyben csökkentenék a külföldi csapatokat; 2 atomfegyver-mentes “* övezet létrehozása Kö- zép-Európában; az összes idegen csa• patok kivonása az európai államok területéről, és az idegen területeken lévő katonai támaszpontok megszüntetése; /f megnemtámadási egyezmény megkötése a NATO tagállamai és a Varsói Szerződés tagállamai között; megállapodás a várat• lan támadások megelőzésének kérdésében. A szovjet kormány helyénvalónak tartja, hogy emlékeztessen az 1955. május 10-i leszerelési javaslataira, amelyek • konkrét elképzeléseket tartalmaznak részleges leszerelési intézkedésekről. Meggyőződése, hogy ezek a javaslatok jó alapot szolgáltatnak a megegyezéshez a létfontosságú problémákban. A Szovjetunió nem első ízben veti fel az általános és teljes leszerelés gondolatát. Országunk kormánya már az első és a második világháború között eltelt időszakban széleskörű általános leszerelési programot nyújtott be. Jk leszerelés ellenfelei akkor szívesen hangoztatták azt, hogy a Szovjetunió azért terjesztette be ezeket a javaslatokat, mert gazdasági és katonai szempontból gyenge volt. Ha akkor ez a hazug tétel félrevezethetett is valakit, ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió gyengeségéről szóló minden állítás képtelenség. A szovjet kormányt új javaslatában egyetlen óhaj vezeti: ténylegesen biztosítani a népek tartós békéjét. őszintén mondjuk minden országnak: a még mindig használatos »fegyverkezzünk!« jelszó helyébe állítsuk ezt a jelszót: »Szereljünk le teljesen!« Inkább abban versenyezzünk, ki épít lakosainak több lakást, iskolát, kórházat, ki állít elő több kenyeret, tejet, húst, ruhát és más fogyasztási cikkeket, és nem abban, hogy kinek van több hidrogénbombája és rakétája. Ezt a föld minden népe örömmel fogja üdvözölni. Küldött Urak! Az Egyesült Nemzeték Szervezete, amelynek közgyűlésén ma felszólalok, nagy szerepet tölthet be és kell is hogy betöltsön nemzetközi ügyekben. E szervezet jelentőségét az biztosítja, hogy a viliág csaknem minden országa képviselve van benne. Ezek az országok azért tömörültek, hogy közösen megvizsgálják a megoldásra érett nemzetközi kérdéseket. Ha egyes államok nem tudnak megegyezni egymással, akkor az Egyesült Nemzetek Szervezetének kell segítséget nyújtania. Ebben az esetben a szervezet feladata, hogy kiküszöbölje azokat a súrlódási felületeket, amelyek konfliktusokat, sőt háborút hozhatnak. A% ENSZ feladata: áss egyetemes béke megterem tése Az Egyesült Nemzetek Szervezete, ha betölti az egyetemes béke és a népek biztonsága megszilárdításában ráváró feladatot, megbecsülést szerez és tekintélye növekedni fog. Teljes nyíltsággal meg kell azonban mondanom, hogy az ENSZ sajnos, manapság sok esetben nem végez ilyen funkciót. Néha az ENSZ-ben helytelenül vetnek fel kérdéseket, és ezzel felesleges módon tovább élezik az államok közötti viszonyt. Miért van ez így? Árért, mert nem minden ENSZ-tagállam becsüli meg kellő módon e szervezetet, amelyhez az emberiség olyan nagy reménységeket fűz. Ahelyett, hogy mindenkor növelné az ENSZ tekintélyét, és azon igyekeznének, hogy az a legjelentősebb nemzetközi szerv legyen, amelyhez bármely kormány bármikor fordulhat, ha létfontosságú kérdéseket kell megoldania, egyes államok az Egyesült Nemzetek Szervezetét saját kicsinyes é~r'rkeikre akarUjv f«’ használni. Természetesen ez a nemzetközi szervezet nem dolgozhat eredményesen a békéért, ha benne bizonyos országok csoportja egyes államok akaratát rákényszeríti más államokra. Az ilyen politika aláássa az Egyesült Nemzetek Szervezetének glapjait Ha a dolgok továbbra is ilyen irányban alakulnak, amelyet frakciósmak lehetne nevezni ez nem az államok kapcsolatainak megjavításához, hanem romlásra vezet. Az összes tagok érdekeit képviselő szervből az ENSZ bizonyos ál1 amok csoportjának olyan eszközévé válnék, amely e csoport politikáját folytatná, nem pedig az egész világ békéje biztosításának politikáját. Ez először az Egyesült Nemzetek Szervezete tekintélyének csökkenéséhez, később pedig talán széthullásához vezet éppúgy, mint annakidején a Népszövetség'esetében történt. A feladatát helyesen ellátó nemzetközi szerv sajátossága az, hogy benne a kéréseket nem a szavazatok száma alapján formálisan kell megoldani, hanem mindenki számára elfogadható igazságos megoldás ésszerű, türelmes megkeresésével. Nem képzelhető el ugyanis, hogy azok az államok, amelyeknek akarata ellenére igazságtalan döntést hoznak, hozzájáruljanak e döntés végrehajtásához. Az ilyentől keserű szájízük marad. Emlékezzenek csak, hány ilyen eset volt már az Egyesült Nemzetek Szervezetének történetében! Az ENSZ-ben tehát csak olyan döntéseket kell hozni, amelyeket mindenki megszavaz, mert ezekben a közös akarat, a közös érdekek jutnak kifejezésre. Az ilyen döntéseket a mi nemzedékünk és a jövő történészei az egyedül helyes, az egyedül lehetséges döntéseknek ismernek eL Természetesen az államoknak az a csoportja, amely jelenleg többséggel rendelkezik, keresztülviheti, hogy számára előnyös döntéseket fogadjanak el. Az ilyen azonban »pirrhuszi győzelem«. Az ilyen »-győzelmek« ártanak az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Rombolják azt. Tekintetbe kell venni azt in, hogy a különböző kérdésekkel kapcsolatban a szavazásokon kialakuló többség az ENSZ-ben változó mennyiség, és megváltozhat azoknak a hátrányára, akik most oly gyakran építenek a szavazógópezetre. Egy közmondás szerint ki mint vet, úgy arat. A legésszerűbb és a legmesszebbtekintő politika te-» hát az, olyan kölcsönösen elfogadható döntések együttes megkeresésének politikája, amelyeket kizárólag a világbéke biztosítására irányuló törekvés, a más államok belügyeibe való be nem avatkozás szelleme sugalmaz. Amikor az ENSZ-ben megalakult a Biztonsági Tanács, ennek tevékenységét a kölcsönösen elfogadott döntések eszméjére építették fel. A béke fenntartásáért különös felelősséget vállaltak azok a nagyhatalmak, amelyeknek képviselői állandó tagjai a Biz. tonsági Tanácsnak. Annak megelőzésére, hogy a nemzetközi 'kapcsolatokat összekuszálják, szükségessé vált a nagyhatalmak egyhangú állásfoglalása elvének, a vétójognak a bevezetése a Biztonsági Tanácsban. Egyesek ellenzik a vétót. Ha azonban nem lesz vétó, nem lesz nemzetközi szervezet sem, mert széthullik. A vétó elve kötelezi a nagyhatalmakat, hogy a Biztonsági Tanács elé kerülő összes kérdésekben egyhangú döntést hozzanak, amely biztosítja a béke eredményes fenntartását. Jobb a nagyhatalmak egyhangú döntésére törekedni, mint a nemzetközi kérdéseket fegyverrel megoldani. Küldött Urak! Igyekeztem őszintén kifejteni több gondolatomat a nemzetközi helyzetről, valamint arról, hogy mi hogyan értelmezzük az Egyesült Nemzetek Szervezetének feladatait Meggyőződésünk, hogy a szovjet kormány megbízásából előterjesztett javaslataink megértésre találnak a világ népeinek többségénél, a teremben ülésező küldötteknél. Biztosítani kívánom a közgyűlés küldötteit, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében a Szovjetunió a jövőben is a legtevékenyebben kíván részt venni mindazokban az erőfeszítésekben, amelyeknek célja, m^y^Tgbadíts* ->z emberiséget a fegyverkezési terhek- tou, és tartóssá tegye a világ békéjét. A beszédet, amely egy óra és tizenkét percig tartott, a hallgatóság viharos tapssal fogadta; Ezután Belaunde, az ENSZ- közgyűlés elnöke köszönetét mondott a szovjet miniszterelnöknek a beszédért, amelyet a küldöttek nagy figyelemmel hallgattak végig.- A közgyűlés pénteki plenáris ülése magyar idő szerint 21.23 órakor ért véget. (MTI) Hruscsov ENSZ-beszédének francia visszhangja Párizs (MTI). A »Hruscsov- J bomba« — a Combattól a Li- J bératianig így nevezi a szovjet kormányfő történelmi je-1 lentőségü leszerelési javaslatát a párizsi sajtó — mély visszhangot keit a francia közvéleményben. A Figaro elismeri, hogy »látványos« terv, és nem mer ellenvetést tenni, mikor arról van szó, »hogy négy év alatt minden katonát hazaküldené- nek a családi tűzhely mellé«, mégis »óvatosságot és tartózkodást« ajánl. Az Aurore vezércikkében ilyen mondatok is olvashatók: »Hogy ás ne lehetne bátorítást adó kezdetnek üdvözölni, hogy Hruscsov a fegyverzet felszámolása mellett, sőt mindennemű katonaság elbocsátása mellett nyilatkozott meg? Propaganda? Hát azdán! A nyugatiaknak nincs mit félniük a fegyvertelen és békés szomszédságtól.« A degaulleásta Combat így ír: Konkrét és építő jellegű javaslat ez, amely arra irányul, hogy a háborút mindörökre lehetetlenné tegyék. A lap megállapítja, hogy a leszerelés problémakörében lehetnek a leggyümölcsözőbbek Eisenhower és Hruscsov megbeszélései. A t.’b‘' -n hon-' ■ Jean Maurice Hét nmtui így ír: ‘ Hruscsov amerikai útjának j ez volt a tetőpontja. A kártyák ott vannak már az asztalon; | Hruscsov jelezte, hogy szenzációs javaslatot tesz az ENSZ- ben. Meg is tette. A nyugati vezetőknek lesz idejük megvitatni egymással a szovjet tervet, mielőtt amerikai körútja végén Hruscsov visszatér Washingtonba, hogy Eisenho- warnel megbeszéléseket folytasson. A szovjet terv az előző szovjet javaslatokhoz képest alapvető fontosságú újítást tartalmaz, s olyan új előrelépést, amely számot vet a való helyzettel. Ahelyett, hogy azt kémé, kezdjék az atomileszereléssel, amit a Nyugat elutasítana, mondván, hogy feltételezhetően a Szovjetunió fölényben van a klasszikus fegyverzet terén, Hruscsov terve belemegy abba, hogy a hagyományos katonai erők felszámolásával kezdjék a dolgot. Ez olyan realista elgondolás, amely tanulmányozást érdemel. A klasszikus fegyverzetre vonatkozó leszerelés megtörténhetne anélkül, hogy bármelyik tábor azt erezné: k? van téve a másik kényének-kedvének. A Liberation hírmagyarázója megállapítja, hogy ez a for* radailmi javaslat megfelel 9 ~épsk igáSi érdekeinek, httfoa* 1 ságuk igazi szavatolásának.
