Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-16 / 192. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Vasárnap, 1959. augusztus 18­ÖMLIK A SZEM A ZSÁKOKBA Az asztagok és szalmakaz- hazafelé menet tagtársat meg- holdankénti átlaggal szemben, lak között halk, monoton megállítanák: te, miért futta- Igaz, hogy a terület nagy ré- hangon zümmög a cséplőgép, dozott úgy a gép? Ilyen azon- szét még egyénileg vetették a sűrűn és folyton kavarog a por. ban nem fordulhat elő. Évek tagok, mivel a parasztok nagy- Távolból nézve minha gyere- óta végzi ezt a munkát, nagy része a tavasszal lépett a tsz- kek játéka volna, kévék röp- a tapasztalata Somogyi *bácsi- be, de ez nem csökkenti örö­ködnek a levegőben, s az ele- nak. műket. így is, úgy is javukat vátor csúcsáról szaporán hull Másfél hét óta zümmög a gén szolgálja. Persze, az eredmé- alá a szalma. Szép, de nem a somogyszili Petőfi Tsz Jani- nyekkel sohasem elégedettek könnyű munka a cséplés. Az pS Nudli-brigádja asztagjai *. asztagon, a súlyos kévék alott között. Azóta húsz vagon ter- meghajlik még a villanyéi is, szállítottak el a tároló- hogyne feszülnének meg az helyekre, izmok. S azoknak sem köny­nyebb a dolguk, akik a szál- ~~.Pe tudjuk meg a kel makazalon vannak. Ha ők brigadvezetöiől - meg három már nem is emelik a szemet. csépel ezenkívül. Nagy a de térdig állva a szalmában szövetkezet, sok volt a gabo- ugyancsak melegük van. A na■ Jóval több mint ezer hold kalászosból kell kiveretni a szemet. Ebből a négy gép ösz- szesen 100 vagon körül csépelt már. Tanulni akarnak a böhönyeiek A MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSON föld szerelmesei. Mindig több, mindig gazdagabb ter­mést várnak a határtól. pelyvalyukban talán a leg könnyebb, de ott meg a hatal­mas por nehezíti a munkát, A cséplőgép ásztalán S o- m o g y i Vince etetőnek és kévevágójónak a pontos ada­golásra kell vigyázni. Mert a gép bugása kilométerekre el­árulja, hogy egyenletesen ete­tik-e, vagy sem. S az nagy A cséplőgép garatéból foly­vást ömlik a szem. Szapo­rán kell elvonszolni a telt zsákokat. De az 57 éves Pásztor Józsi bácsi — 6 a zsákaggató —, ha nehezére esik is, azért nevetve mond­ja: —Bárcsak jobban folyna a szem, azt is elgyőzném. Sok gabonát kell tárolni a Nehéz és fárasztó ez a mun- somogyszili Petőfi Tsz-nek, de ka, de az eredmények feled­tetik a fáradságot. Az ösziár- pa a tavalyi 14 mázsával szemben idén 18 mázsát fize­tett. Búzából 12, rozsból pedig 9—10 mázsára számítanak a szégyen volna, az etetőnek, ha múlt évi 9, illetve 7 mázsás a brigádvezetők szerint lesz helye minden szemnek. Már csak. azért is, mivel az adóga­bonát és a tagonkénti három mázsa előleget közvetlenül a géptől elszállítják. (Szentai) Tízéves múltra tekinthet vissza a böhönyei Szabadság Termelőszövetkezet. Tagjai, vezetői igyekeznek lépést tar­tani a fejlődéssel. A termelési eredmények növelése végett alkalmazzák a fejlett agro­technikai módszereket. Ta­pasztalatból tudják, hogy a tudomány segíti őket céljaik elérésében. Már Jó ideje tu­domást szereztek arról, hogy ebben az évben is megrende­zik az Országos Mezőgazda- sági Kiállítást. A szövetkezet tagjai — mert mindig újítani, tapasztalni, korszerűsíteni, akarnak gazdaságukban — el­határozták, hogy néhány nap­ra mintegy harmincán elláto­gatnak a mezőgazdaság 'sereg­szemléjére. Mit szeretnének ott látni? Varga János agronómust, Kiss József állattenyésztési brigádvezetőt az állattenyész­téssel kapcsolatos látnivalók érdeklik. A Szabadság Tsz Ugyanis behatóan foglalkozik állathizlalással: jelenleg is 119 szarvasmarhát és 460 ser­tést hizlalnak. Tudják, hogy a 83 tagja 300 000 forint előlé­get kapót kézhez eddig. Böhönygn ma még az egyé­hizlalás fontos feltétele a te- ni gazdák vannak többségben. ' Közülük is számosán készül­nek a mezőgazdasági kiállí­Három és félmillió forint kölcsönt folyósítottak tagjaiknak a takarékszövetkezetek (Tudósítónktól.) Megyénkben másfél évvel ezelőtt alakultak meg az első takarékszövetkezetek. Munká­jukban állandó fejlődés mu­tatkozik. Már 3600 tagja van a falusi takarékoknak, és a részjegyalap elérte a 380 000 fo­rintot. Hogy az első időszak idegenkedése teljesen meg­szűnt a falvakban, mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy megyénk 19 takarékszövetke­zetében a betétek állománya elérte a 3 726 000 forintot. Ez tette lehetővé, hogy a takaré­kok 1583 tagjukon 3 és fél millió forinttal tudnak segíte­ni. A takarékszövetkezetek egész működési területükön — egy-egy takarékszövetke­zethez 2—3 vagy ennél több község tartozik — kis pénz­ügyi központokká váltak. tartottak üzletnapokat a ta­karékok, ma azonban már 5 takarékszövetkezetben van mindennapos szolgálat; az a cél, hogy ezt mind a 19 taka­rékszövetkezetben bevezessék. A technikai adottság ehhez mindenütt biztosítva van, csak az szükséges, hogy a környék parasztjai és egyéb dolgozói az eddigieknél is nagyobb bi­zalommal forduljanak a ta­karékszövetkezetekhez. Az elmúlt hónapban kie­melkedően szép fejlődést ért el a betétállomány növelésé­ben a nagyberki, a csokonya- visontai, a zicsi és a legfiata­labb, az öregiaki takarékszö­vetkezet. Az eddigi eredmé- tnyek biztosítékul szolgálnak arra, hogy a megye takarék- szövetkezetei az év végéig 5 millió forintra növeljék be­Eleinte csak egy-két napon tétállományukat. VETÉLKEDŐ BOLTVEZETŐK Sárvári László hat év óta dolgozik a tornyod i földműves­szövetkezetnél. Jelenleg a textilbolt vezetője. Ismeri a J<eres' kedő szakma minden csínját-bínját. A rábízott vagyont nagy felelősséggel őrzi, az árukat gondosan kezeli. Leltárhiánya még sohasem volt. Vevőit előzékenyen fogadja. Érthető, hogy mind nagyobb forgalmat bonyolít le a vezetése alatt álló szaküzlet. Sárvári Lásáló a múlt év második felében megszerezte a »•Kiváló dolgozó« oklevelet. Az idei I. félévben pedig eleget tett a »Kiváló dolgozó« jelvény elnyerése követelményeinek. Az év első hat hónapjának munkáját értékelő szövetkezeti gyű­lésen ismertették a verseny alakulását: a fonyódi boltvezetők közül ő szerezte meg az első helyet a forgalmi terv 115 és a részjegyalap növelési előirányzat 100 százalékos teljesítése eredményeként. Egyik kartáirsa, Péter Béla nem vette jó néven ezt a dön­tést. — Én számítottam az elsőségre — mondta. Igaz, 30 szá­zalékkal több árut adott él, mint amennyit a terve előírt — de részjegyet egy fillémyit sem jegyeztetett. Márpedig a szö­vetkezetnél nemcsak egyoldalú munka esik latba egy-egy versenyszakasz végén. Ám ami késik, nem múlik —, tartja a közmondás, és tartja Péter Béla boltvezető is. Az első fél­évet követi a második. Van idő és lesz alkalom tanújelét, adni a vetélkedő kedvnek. Indulásnak nem rossz, hegy az értekez­letet követő, napon 10Q forint értékű részjegyet jegyeztetett az első félévben lemaradt boltvezető. Persze, Sárvári László sem engedi ki kezéből egy köny- nyen a győzelmi pálmát. G. I. nyésztés. Ezért például besze­reztek 4 elitrekord kocát, és szeretnék, ha azokat szaporu­latukkal együtt bemutathat- hatnák a jövő évi kiállításon. A szövetkezetnek megfelelő baromfióljai vannak, melyek ma még üresen állnak, de már megrendeltek 500 kenderma­gos jércét. A kiállításon a bö­hönyei látogatók tanulni akar­nak az országoshírtí gödöllői baromfitenyészet eredményei­ből. — Lehet, hogy elutazunk Gödöllőre is, hogy a helyszí­nen ismerkedhessünk meg a tenyésztés gyakorlati módsze­reivel— mondotta Kovács Jó­zsef elnök. A jövőben a kertészetre is nagyobb gondot fordítanak. Ehhez szintén szereznek szak­mai ismereteket Budapesten. — Látni és tapasztalni aka­runk — mondotta Kovács elv­társ —, és amit előnyösnek találunk, azt erőnkhöz mérten hasznosítani kívánjuk. Megtudtuk az elnöktől azt is, hogy több tsz-tag bútort szeretne vásárolni a kiállttá- ! tagok, son. Van miből; a szövetkezet ‘ tásra. Horváth József, a föld­művesszövetkezet agronómusa mondja; — biztos vagyok ab­ban, hogy a kiállítás tükrözni fogja az új és régi termelő- szövetkezetek ez évben elért eredményeit. Érdekli közsé­günk egyéni parasztjait a jö­vő, a nagyüzemi gazdálkodás, mert az ősszel ők is erre az útra lépnek. Főleg arra ki­váncsiak, hogy milyen lesz a szövetkezetek gépesítése. A dukorrépakombájnt, a cukor­répa-egyelő, illetve csok.ro- sító gépet, az aprómag here- fejtőket, a magtisztítókat, a lánctalpas traktorokat, az ön­töző-berendezéseket, a hazai és külföldi nagy teljesítmé­nyű gépeket egyaránt látni akarják. Sokat várnak tehát az őszi kiállítástól, és tapasztalatok­ban gazdagodva kívánnak mezőgazdasági termelésünk »egyeteméről« visszatérni a böhönyei termelőszövetkezeti D. Z. A marcali járás tsz-einek jtvő évi beruliázási terveiből (Tudósítónktól) A marcali járás termelőszö­vetkezetei az 1960-as évre 10 millió forint építkezési hitel­keretet kaptak. Az összeg, bár­mily nagynak látszik is, az igények felmérése szerint mé­gis kevésnek bizonyul, hiszen például szarvasmarha-állomá­nyuk idei félévi tervezett szá­ma 120 darabbal nőtt. Év vé­gére pedig még több lesz az eltérés a terv és teljesítés kö­zött. Az összeg elosztására alakult bizottság gondos mérlegelés után meghozta döntését. Esze­rint Főnyeden, Gyótapusztán és a Pusztakovácsi Petőfi Tsz- ben egy-egy 50 férőhelyes magtárpadlásos istállót építe­nek, növendékmarhák számára ] ugyancsak három helyen — a niklai Berzsenyi Termelő- szövetkezetben, Pusztaková­csiban és Szegerdőn — épül kiálló. Tíz szövetkezetben összesen 4150 férőhellyel sül­dőszállást emelnek. Négy kö zös gazdaságban — a boron- kai Zöld Mező, a balogd-pusz- tai Kossuth, a sávolyi Uj élet és a somogyfajszi Kossuth Tsz-ben baromfiólat, három termelőszövetkezetben pedig 1500 állat számára juhhedályt építenek. Ezeken kívül talajjavításra 1 173 000, gépvásárlásra ?24 ezer, felszerelések vásárlására 587 ezer forintot fordítanak a jövő évben a marcali járás meglévő termelőszövetkezetei. & ír,A& í» 0:0...f,, Közös az úíunk Az eísermchi tanító e sza­vakkal búcsúztatta csoportun­kat: »Bizonyosra veszem, hogy látogatásuk hozzájárult ahhoz, hogy az eddiginél többet tud­janak meg életünkről, és to­vább erősödjék népeink ba­rátsága.-« Igen, a Német De­mokratikus Köztársaságban bolyongva láthatja, érezheti és észre kell hogy vegye az ém- ber, közös az utunk, egyazon cél felé tartunk, s nem idegen szemlélői vagyunk egymás jobb világot építő erőfeszíté­seinek. Weimarban emeletes épü- ' let egész falát betöltő táblán 'emeli repülésre szárnyát a fe­hér galamb. Alatta egyetlen szóban megfogalmazott köve­telés olvasható: »Békeszerző­dést!-« Weissenfelsen állomá­sán jelmondat hirdeti, hogy erősen hangzó népkövetelés a megosztott Németország bé­kés, demokratikus egyesítése. Érfürt rendelőintézet székha­zának párkányán végigfut a felírás: »A békepolitika szoci­ális biztonságot, a háborús politika nélkülözést jelent/« Az újságárus bódéktól távozó emberek nem az utolsó olda­lon kezdik olvasni a lapot: a címoldalát veszik először sze- múgyre, hogy megtudják, kik emelték fel újólag szavukat* azért, hogy atomfegyver-men­tes övezet létesüljön Közép Európában. A Nemzeti Front­ba tömörült, egymástól _ elütő ideológiai nézeteket -valló tár­sadalmi és tömegszervezetek között is teljes a cselekvési egység a béke védelmének, a békeszerződés megkötésének, a haladó német egység meg­teremtésének határozott köve­telésében. A szocialista építőmunka megjavításá-t tűzte ki céljául a mind szélesebb körben ki­bontakozó »10 éves a Német Demokratikus Köztársaság« versenymozgalom. Fröttstädt városka pályaudvarán olvas­tam a felhívást: »Vasutasok! Arassatok újabb győzelmeket a köztársaság alakulása 10. évfordulója tiszteletére. Fela­dataitok maradéktalan meg­oldásával köszöntsétek nagy nemzeti ünnepünket!« Az er­furti Haladás Nyomdában lát­tam egy színes képekkel il­lusztrált, készülő kiadványt, amely az ország tíz esztende-r jenek legfőbb eredményeit gyűjti csokorba. Eisenachban a járási tanács székháza előtt versenytábla adja tudtul, hogy a járás 79 községe közül Bol- leroda tört az élre, 110 száza­lékra teljesítvén a »Szép falu­ért« mozgalom követelménye­it. A kötelességtudók cseleke­dete «- a jelmondat szavainak tanúsága szerint — a népnek jólétet és boldogságot teremt. nap aratunk a termelőszövet­kezetekben«. * Az ifjúság nevelésére külö­nös gondot fordítanak az NDK-ban. Mindenütt találkoz­tunk kiránduló fiatalokkal: több száz kilométerről jöttek Thüringiába, hogy megismer­jék hazájuk e tájának termé­szeti szépségeit és gazdag kul­turális, építészeti hagyatékát. A nagyobb városokban e tu­ristáknak tart fenn az ifjúsá­gi szövetség — az FDJ — if­júsági szállókat. E szállók és az FDJ művelődési házai leg­A Maxim Gorkij úttörőtábor bejárata. Eisenach főtere, háttérben a városházával. .tv szaas^ci vezetek megy el székháza Eiiuríuan. Gazdag termést érlelt a nyár i német szövetkezetek gabo­naföldjein is. Ezért aratás idején, a város nemcsak fi­gyelmét fordította, hanem se­gítőkezét is nyújtotta a falu elé. Pénteki napon, estefelé zt mondta a Wartburg sze­mélyautógyár párttitkára: Sajnálom, hogy nem ma jöt­tek el a magyar elvtársaink üzemünket megtekinteni. Hol­nap ugyanis sokan falura me­gyünk: szombaton ét vasár­többjében televízió szórakoz­tatja, neveli a fiatalokat. Meg­annyi úttörő pedig sátortábor­ban tölti vakációjának egy ré­szét. A wilhelmsthali Maxim Gorkij úttörőtáborban magyar zászlót is lengetett a szél: bu­dapesti pajtások nyaraltak itt. Látogatásunk a gyerme­kek önkormányzatának nap­jára esett. Vörös nyakkendős pajtás kalauzolt végig ben­nünket a sátrak között. Ismer­tette a tábor életét, és elmond­ta azt is, hogy kultúrcsoport- juk rendszeresen szerepel a környező, községekben. Egy­személyes, motorhajtású kis­autókkal tanulják meg a gye­rekek a gépjármű vezetését. A gyakorlati képzést is szol­gálja a tábor. A szakszervezetekben is pe­zseg a szervezeti élet. E na­pokban tartják a területi kül­döttértekezleteket. Megtár­gyalják legközelebbi tenniva­lójukat s leginkább a »köztár­sasági verseny« szervezésének feladatait. A szakszervezetek Erfurt megyei székhaza most csendes: vége a munkaidőnek. Heinz W ie m er elvtársat azonban még itt találom. Készségesen mutogatja meg sorra a korszerű épület na­gyobb termeit. A tanácsterem­ében 350 epedás szék néz szem­be az előadói emelvénnyel. Az étteremben egyszerre le­galább 300 ember ülhet asz­talhoz. Nemcsak az apparátus dolgozói étkeznek itt, hanem az üzemi konyhával nem ren­delkező, közeli gyárak mun­kásai közül is sokan. A ragyogóan tiszta székház megismerése után pereg a keskenyfilm, melynek címe: »Szabadságon Balatonlellén«. Wiemer elvtárs ugyanis a múlt nyáron a lettel SZOT- üdülőben töltött két hetet. Elismeréssel szói magyaror­szági élményeiről. Filmjét a megye összes iparitanuló-is- kolájában levetítette, hogy erősödjék a munkásfiatalok­ban a magyar-német barátság érzése. De nemcsak mi gyűjtünk helyi ismereteket, hanem ven­déglátóink is érdeklődtek a magyarországi helyzet felől. Turista csoportunk egyik tag­ja. Ambrus Márton haj­dúnánási KISZ-titkár lelken­dezve újságolta Drezdában: »Találkoztam a pályaudvaron egy német pártmunkással. El­mondta, hogy látta, és egy nagygyűlésen hallotta beszél­ni Kádár elvtársat, amikor a magyar párt- és kormánykül­döttség az NDK-ban járt. S most azt kérdezte: hogyan te­remtettük meg a teljes rendet az ellenforradalom után. így kerülnek közelebb egy­máshoz a testvérnépek. Mert hogyan is mondta Stierwald bátyám? »Barátságunk elmé­lyítéséhez az kell, hogy minél jobban megismerjük egy­mást[.« Kutas József * l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents