Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-15 / 191. szám

SOMOGYI NfiPT 4P 5 Szombat, 1959. augusztus IS. KAMPÁNY ELŐTT Látogatás a Cukorgyárban CTj gépeket Étereinek fel, motorokat próbálnak ki, szin­te mindenütt észlelni á szor­galmas, lendületes munka rit­musát a Kaposvári Cukor­gyárban. — A karbantartással már végeztünk — mondta Tabák Lajos, a gyár igazgatója —, a korszerűsítés még folyik, de szeptember közepéig befejez­zük, s akkor mindjárt indul­hat a kampány. Az idei körülbelül 5 milliós beruházással nagyot lépett előre a gyár. Emeletet húztak a gyárépület egy részére, ezál­tal tágasabb lett az üzeih bel­seje, egészségesebb körülmé­nyek között dolgozhatnak a munkások, s az üzem bizton­sága is megnövekedett. Nagy szükség volt már az átalakí­tásokra, hiszen 1929 óta jó­formán semmilyen korszerű­sítés sem történt a gyárban. Automatizálás Az egyik leglényegesebb munkát, a cukórlé tisztítását eddig igen lassan, szakaszo-g san végezték. Most ezt auto-í matizálták, így a gyártási to, lyamat meggyorsult, a vesz­teség csökkent. Más változási is történt: a szárított répasze- letet ezután brikettbe sajtol­ják. Az az előnye ennek, hógyi a répaszélet kisebb helyen tárolható, a rakodásnál nittcsi veszteség, tehát gazdaságos,! megszünteti a boltfuvart. Ed-i dig ugyanis egy-egy vagónbai csak 80 mázsa répaszeletéti rakhattak be. a brikettből pe-i dig 160—200 mázsa is belefér.i — Annyi változás történt! készítünk áz idén. Ellenben mocca tervünket 10 vagonnal emelni kellett. 85 vagont ké­szítünk belőle —. mivel ebben hiány mutatkozik. Eredményes munkaverseny A kampányra való készülő­dés, a nagyméretű korszerű­sítés lehetővé tette, hogv a kongresszusi versenyben a maximálisát nyújtsák a dol­gozók. Azt ajánlották fel, hogy a feladatokat pontosan, határ­időre elvégzik. Vállalták, hogy a karbantartási időszakban munkabért és anyagot takarí­tanak meg. Július 31-ig 184 000 forintra rúgott a megtakarítás értéke. (197 000-et vállaltak!) Azt is vállalták, hogy 1959- ben annyi cukrot termelnek, mint amennyit 1960-ban kelle­ne készíteni. A versenytáblára havonta kerülnek fel az érté­kelések, s minden dolgozó lát­hatja, hol tartanak a felaján­lás teljesítésében, mennyit vé­geztek egy-egy hónapban. A Laki- és a Puska-brigád bekapcsolódott a »Szocialista brigád« cím elnyeréséért indí­tott versenybe. A két brigád minden felülről jövő segítség nélkül, sa ,it maga határozta meg feladatát. Vállalásuk főbb pontjai: a munkaidő tökéletes kihasználása, a teljesítmény növelése és a minőség javítá­sa, tanulás, egymáson való segítés, a gyáron kívül példás élet. Mindkét brigád igen lel­kiismeretesen végzi önként vállalt kötelességét. Az újítómozgalomnak talán sohasem volt akkora szerepe, mint most, az igen fontos kor­szerűsítési munkák idején. Ez évben júliusig 144 újítást fo­gadott el a gyár vezetősége. Gazdasági eredményük 460 ezer forint. A gvár dolgozói egy embér- ként igyekeznek, s lüktető munkával várják szeptember közepét, az új kampány meg­indulását. V. M. Teremtsék meg a belső rendet óta nem járt a gyárban, most biztosan eltévedne. azi ,Édes“ tervék A rómáin falu ma már nem azonos az 1949. évivel. A falusi ósztálysthuktúra legfóntósabb változása az, hogy egy új, a kizsákmányolás minden formájától mentes parasztság jelent meg, amely közösen termel, megtanulta a kor- szélű technika alkalmazását, s mind nagyobb jólétet élvez. Az Ország 3 millió 600 eter pa­rasztcsaládjából majdnem 2,5 millió a szo­nátánk — jegyezte meg Tabákff cializínus útjárá lépett; mind több parászt tér elvtárs —, hogy aki három évgát a termelés szocialista formáira. A kollek­tív gazdaságok parasztjai és a társulások tag­jai ma a Párt politikájának fő támaszait je­lentik falun, és óriási erőt képviselnek az or­szág szocialista építésében. A párt a dolgozó parasztságra támaszkodva az utóbbi évtizedben következetesen elszige­telte és fokozatosan felszámolta a falusi kapi­talista elemeket. A falusi szocialista szektor mind gyorsabb ütemű növekedése és fontos­sága, a dolgozó parasztság öntudatának emel­kedése és az egész román népgazdaság len­dületes előrehaladása a szocializmus felé, le­— Idén ás szállít külföldre! hetővé tette, hogy idén hozzálássanak a falusi a gyár? 1 kizsákmányolás maradványainak teljes meg­— Igen. Terveink szerinti - . 900 vagon cukrot fogunk ex-g6ZunteM:senez­portálni. ® A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyű­Milyen cukrokat készíte-Slése törvényerejű rendelete a mezőgazdasági H6Ík S.Z idén9 » — Mivel ' a kereskedelem|li’zs0lkln®!nyol^s bármely formájának megszün- még mindig bőségesen el van® tetősére újabb lépést jelent előre a parasztság látva kockacukorral, ezt nem életázínvonalának állandó emelése felé, s ez tette, hogy feleségét egy percig sem engedi dolgozni a terme­lőszövetkezetben. Bár 29 hold földet vitt be a közösbe, de például burgonya-ve tőgumót nem adott a szövetkezetnek, holott ez kötelessége lett vol­na. A munkából való kirnara- dozásával is az volt a célja, hogy gyengítse a tsz amúgy sem szilárd egységét. Jogtala­nul vett igénybe fogatot, cse­rélgette háztáji területét, feke­tén művelt főidet, s mindezzel ártott a közös munkafegyelem­nek. A Jekli-család a múlt évben 15 hold földön gazdálkodott. Most csak id. Jekli Ferenc vesz részt a szövetkezeti munkában. Fia azon fáradozik, hogy W szarvasmarhát tarthasson ház­táji gazdaságában. Ehhez Igyekszik megszerezni sógora, a helyi tanácselnök támogatá­sát. Maurer József (Kálóczi) sem megy kapálni, kaszálni a Rákóczi Tsz földjére, hanem csavargással tölti idejét. A lazaságok elburjánzásáért felelősség terheli a szövetkezet vezetőségét. Kozlinger István elnök — feleségével együtt — minden idjét a tsz-nek szente­li. Azonban hiány zik belőle a határozóttsíág. Eltűri, hogy a vezetőségi üléseken annak a csoportnak az esetleg helyte­len javaslata váljék határozat­tá, amelyik a nagyobb hang- még inkább egybeforrasztja a 'dolgozó paraszt-férőt képviseli. Szétforgácsolja ságot a munkásosztállyal, erősiti a szocializ-f erejét, apró ügyeken rágódik, Márciusban szövetkezeti köz­séggé alakult Lad. A falu két Új közös gazdasága, a Zrínyi és a Rákóczi Termelőszövetkezet nágy bizakodással, szép tervek­kel látott hozzá a közös mun­kához. Gond, akadály bőven akadt, hiszen ebben a község­ben az új utat még senki sem ismerte. A Zrínyi Termelőszö­vetkezet szívós, kitartó küzdel­mek árán csakhamar túljutott a kezdeti nehézségeken. A Rá­kóczi Tsz ugyancsak ért el eredményeket. Férőhelyet te­remtettek a közös állatok szá­mára. 64 szarvasmarhát és 20 kocát tenyészt a szövetkezet. Kenyér- és takarmány-gaboná­juk fedezi egyévi szükségletü­ket. A tagság többsége és a munkacsapatvezetők közül pél­dául Stix Ferenc, Hartmann Anna, Horváth Gézáné, vala­mint. a foga.tosok nagy * része, az összes idősebb állatgondozó becsülettel dolgozik. Mégsem megy kellően a közös munka a Rákóczi Tsz-fcen. A rendbontók közül elsőként kell említenünk iff. Szabó Já­nost. Már a tavasszal ki jelen­A román falu új társadalmi arculata — Milyen répatermésre szá mítanák? ' — Az idén olyan termés, ígérkezik, amilyen a felszaba­dulás óta nem volt. ezért is kezdődik a kampány oly ko­rán. 23 ezer vagon répát tér-' vezünk feldolgozni mus falusi pozícióit, újabb feltételeket teremt! az egységes szocialista gazdaság megteremté-i sére. A pártszervezetek ugyanakkor fokozzál? éberségüket,, az osztályellenség minden próbál-, hozásával szemben, nehogy hátráltatni tudja, a mezőgazdaság szocialista átalakítását A mezőgazdaság fejlődésének jelenlegi sza­kaszában az a fő feladat, hogy gyarapítsák a1 szocialista építésben eddig elért eredményeket,1 gazdaságilag és szervezetileg megszilárdítsák1 a szocialista mezőgazdasági egységeket Segí teni kell a mezőgazdasági társulásokat, hagyj azok közösen végezzék a munkát, fejlesszék a közös alapot, terjesszék ki a munka szerinti, javadalmazást, a társulások tagjai győződje-i nek meg a szocialista mezőgazdaság előnyei-1 ről, és térjenek át a kollektív gazdálkodásra,1 a szövetkezeti termelés magasabb formájára., Miközben a párt és a kormány következe te-’ sen azon fáradozik, hogy a dolgozó parasztok szabad elhatározásuk alapján a szocialistái mezőgazdaság útjára lépjenek, ugyanakkor segíti a kis egyéni gazdaságok parasztjait hogy minél nagyobb terméseredményt érjeneklszámára hagyott meg háztáji el. Egyre több paraszt követi a párt mutatta! gazdaságában. A rendelkezése- ütat, két csak az tudja másokkal s így nem képes a szövetkezet egészét érintő feladatokkal kel­lően foglalkozni. Szervezze meg jobban a maga és a veze­tőség munkáját, merjen nemet -mondani a jogtalan követelé­sekre, és kemény kézzel vessen véget minden egységbontó tö­rekvésnek, fegyelmezetlenség­nek. Waller Mihály brigádvezető szinte kora hajnaltól késő es­tig dolgozik. Mindenütt ott akar lenni, mindent ő akar el­intézni. Ebből fakad, hogy nem kéri és nem hallgatja meg má­sok véleményét, saját el képző- léseinek esetenként durvaság­gal szerez érvényt Változtass son magatartásán, és rendezze végre annak a hat hold föld­nek az ügyét, amelyet más községben lakó hozzátartozói megtartatni, aki maga is a tőr-* vények szellemében él. Hencz Ferenc állattenyészté­si brigádvezető képességét és szorgalmát meghaladó beosz­tásba került. Csupán a tavasz- szal dolgozott kielégítően Minthogy az irányítás nem ve­szi igénybe teljes munkaidejét, ezért végezhetne fizikai mun­kát is. Ám erre azt mondja; -Csak nem gondolják, hogy párttag létemre megfogjam a villa nyelét.« Nem sok jele mutatkozik Papp Gábor agro- nó-mus szakmai tevékenységé­nek sem. Miért nem intézkedik az időszerű mezőgazdasági munkák mielőbbi elvégzésére? Nehezíti a helyzetet a Csokonyavisontai Gépállomás hanyagsága is. Az aratásban alig segítettek, a tarlóhántást megkezdték, de abba is hagy­ták a traktorosok, mert — úgy látszik — ők azt tesznek, amit akarnak. A gépállomás vezetői ritkán keresik föl a szövetke­zetét, nehogy meg kelljen hall­gatniuk a munkájukat illető sok jogos kifogást A helyi tanács vezetői — Andik József elnök és Mati Jó- zsef titkár — sókat tehettek volna a szövetkezet helyes szervezeti életének kialakításá­ért, a hibák felszámolásáért. Igen, tehettek volna, mert ők ott é’nek a faluban, s ismerik az embereket, a Rákóczi Tsz problémáit, és 6k az államha­talom helyi képviselői. Ne ma­radjanak hát puszta szemlélői a2 eseményéknek. A ladi Rákóczi Termelőszö­vetkezetben elkövetett hibák figyelmeztetnek. E mulasztások rém heljőréhözhatátailanók. A szövetkezét pár hónapos mű­ködését — ezt is határozottan meg kell mondanunk — nem a fogyatékosságok jellemzik. A gyorsabb előrehaladáshoz a termelőszövetkezet gazdasági alapjainak lerakásához és megerősítéséhez elengedhetet­lenül szükséges a belső rend teljes helyreállítása, illetve megteremtése. Ennek az ügy­nek a sikeré elsősorban a szö­vetkezet vezetőinek kezébe van letéve. Biztosítsák a veze­tőség elvi egységét, vessenek véget minden széthúzásnak. Határozott intézkedések kelle­nek — csak így válthatják va­lóra szép terveiket Németh József senach nem ok nélkül vallja magát Wartburg-városnak. A várról nevezték el a helység lakosságáruik egyötödét befo­gadó, a felszabadulás után lé­tesített stadiont is. Ám a »Wartburg« világhírnév leg­főbb terjesztője napjainkban a város autógyári munkásainak és mérnökeinek közös alkotá­sa: a mindenütt közkedvelt személygépkocsi. Nem mai az üzem — történelme van neki is. Eisenachban 1896-ban kezd­tek közlekedési eszközöket gyártani. Ez az üzem kezdet­ben hadi megrendelésekre dol­gozott. Három esztendő múlva BMW néven jelent meg a köz­úti forgalomban. A második világháború hadiüzemmé vál­toztatta az eisenachi gyárat. A bombázás és felszabadulás utgn munkástanács intézkedett az újíáépítésről és a termelés megindításáról. És ezután jött a nagy fellendülés. Előbb a 340/2-es, majd az IFA F-9-es típusú személykocsik következ­tek. 1955 óta pedig az ízléses kivitelű, kisfogyasztású, négy ajtós »Wartburg« autók »lép­nek le-> a gyár futószalagjáról. Mindennap 80 kocsi gördül ki a telepről. Egy részüket hazai piacon vásárolják meg, a töb­bi pedig külföldre megy. Ami­A születésnapi dalnokverseny hozáfogtak a gépkocsik gyártá­sához. Az első példányt, a ló nélküli hintát »Wartburg--ndk nevezték. Az 1902-es kiadású versenyautó már sebességvál­tót is kapott. 1928-ban adták ki a »Diri« márkájú kis ko­csit, melyről a reklám azt hí- resztelte: -Belül nagyobb, mint kívül«. Ebben az évben átvette az üzemet a müncheni Bay­rische Motorv-- ’■«. A -Dini- ezt követően új köntösben, kor ott jártunk, éppen Közép- Amerikába indítottak el egy szállítmányt. Más napokon más ország a címzett. És nem­csak. a valutaszerzés kedvéért van ez így, hanem azért is, hogy az Eisenachi Autógyár Wartburg gépkocsijai legyenek a világ minden táján a Német Demokratikus Köztársaság bé­kés gazdasági termelésének hi­teles hírnökei. Kutas József Saját értéke, történelme, ha- ékszeres dobozban érzi magát gyománya — és neve is van a látogató, amint átengedi ma- Eisenachnak. A város középis- gát a káprázat gyönyörének, kólájában tanult négy évig A díszteremben — amelyet Luther, aki fordításaival előse- valaha Liszt zenéje töltött be gitette az irodalmi német nyelv — ma is gyakoriak a hangver- kialakulását. Itt született Jo- senyek. Egy-egy ilyen rendez- hann Sebastian Bach, akinek vényről helyszíni közvetítést életművét a német kultúra ad a rádió. Az énekterem falai egyik csúcsának tekinti az utó- egykor Wagner operáját vissz- kor. Bebel és Liebknecht eb- hangzották — ma kultúrtörté- ben a tárosban alapította meg neti gyűjteményt őriznek. Mert a Német Szociáldemokrata kultúrtörténeti központ is volt Munkáspártot. A határhoz kö- a tár: költők, zeneszerzők, dal- zel fekvő Eisenach a második nokak, festők egész serege al­világháború óta sok olyan kö- kötött itt maradandót. Az zös találkozásnak és megbeszé- egyes freskók az örgróf vadá- lésnek volt a színhelye, amely szatait, lakomáit jelenítik meg. a német egység útját egyenget- Más képek ÁrpádházCErzsébei te. Ezt a járási székhelyet életének történetét mondják el. mégis leginkább Wartburg-vő- Erzsébet négyéves korában rosként emlegetik. került Wartburgba IV. Thürin­giai Lajos mátkájaként. Férje Azért van ez. mert Wartburg elhunyta után, 1231-ben szám­lábainál fekszik. A mai embert fizetésben halt meg. Négy év is hívja, csalogatja az évszá- múlva szentté avatták, s folyo- zados tár megannyi látványos­sága. A thüringiai őrgrófok egykori rezidenciájának felvo­nó hídján belépő idegen úgy érzi, történelmi levegővel telf meg tüdeje. A késői romái stílusban épített vár falai áll­ták ugyan a rohanó évszáza­dok természeti viharjait, de idejében jött a hat esztendeje kezdődött restaurálás. Az ere­detiség megőrzésére való t" rekvés tett tartó oszlopot a 1 gas lovagterem XIII. száz beli szúette gerendái alá. Elisabeth—Kemenate mit f veszített bizánci jellegéből, teremben tölgyfa bútorok ál­nak eredeti helyükön. A helyi­ség fala és boltíves mennyeze­te csupa mozaik. Nem szobá­ban, hanem hatalmas, csillogó A város látképe sót neveztek el róla. De az egy freskó, amelynek címe: énekteremben is őrzi emlékét »Dalnokverseny 1207. július 7­én, Erzsébet születésnapján«. A kultúrkincsek gazdag tár­háza — ez ma a vár. Napsü­téses időben Németország túlsó felébe röppenhet át innen a tekintet. Wartburg történelmé­nek van szava a jelenhez is. A lépcsőház oszlopcsarnokának falán felirat hirdeti: »Egy Né­metország van, egynek kell lennie és maradnia«. A napó­leoni háborúk utáni időkben a fejedelmek sokasága elnyom­ta a nép szabadságmozgalmait, és megakadályozta az ország állami egyesítését. 1817. októ­ber 18-án az egyetemi ifjúság tiltakozó gyűlést tartott a tár dísztermében — ennek a har­cos eseménynek a jelmondata a ma ismét időszerű idézet. A múltat tekintve tehát Ei­Az Elisabeth—Kemenate

Next

/
Thumbnails
Contents