Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-14 / 190. szám

Készítsük elő az iskolába lépő gyermekeket Még két-három hét és újból kitárulnak az iskolák kapui. Hazánkban több mint kétszáz­ezer 6. életévét betöltő gyer­mek lépi át életében első íz­ben az iskola küszöbét. Nem közömbös, hogy milyen hatások érik őket az első alkalommal, mert az első néhány hét élmé járt otthonosabban fogja ma­gát érezni. Néha beszélgessünk el vele a tanító néniről, a pajtásokról: Mennyi érdekeset fog mesélni a tanító néni! Sok játékra megtanít majd.« Ezzel el kell érnünk, hogy a gyermek már előre szeresse a tanító nénit. A nyei döntő fontosságúak lehet- kisgyermek személyeken ke­nek a további hónapok, esetleg. resztül tanul’ meg más dolgot évek alakulására nézve. Az el ső élmények viszont nagyrészt függnek a gyermekek helyes előkészítésétől. Hogyan készítse elő a szülő az első ízben iskolába lépő gyermekét? s Először is a szülő egész ma­gatartásából, megnyilatkozá­saiból áradjon az iskola meg­becsülésének légköre. A szülő minden szavából sugározzák az öröm és a félelemmentes tisztelet az iskola iránt Ha pl. az édesanya az iskolába lépő kisfiával, kislányával sé­tálva találkozik egy fegyelme­zett magatartású, udvarias út­törővel, hívja fel figyelmét rá: »Ugye, milyen udvarias ez a fiú? Átadja a helyét a felnőt­teknek a pádon. Meglátszik, hogy iskolába jár«. Ha séta közben napközi ott­honból hazatérő gyermekekkel találkoznak, mondja az édes­apa a kis tanulójelöltnek: »Ugye, szépen mennek az is­kolások? Szeptemberben majd te is így fogsz menni.« Sajnos, sok szülő nem hasz­nál ja,ki ezeket az alkalomszül- te lehetőségeket. Még mindig tapasztalható, hogy egyesek az iskolát emlegetik mumusként. Ha valami csínytevésen kapják rajta gyermeküket, azonnal így fenyegetik őket: »Csak az is­kolában csináld ezt, majd meg­látod, mit kapsz a tanító né­nitől. Csak próbálj ott ren­detlenkedni. kukoricára térde- peltetnek majd«. Ha nem eszik rendesen, akkor ás készen áll a nevelési recept: »Majd az iskolában tintaleves lesz papír­galuskával« stb. Nem csoda, ha ilyen félem­lítések után a gyermek kézzel- lábbal tiltakozik az iskolába já­rás ellen. Ezért azután minden év szeptember elején látunk az iskola kapujában egy-két to- porzékoló gyermeket, aki nem akar elválni szülőjétől, és két­ségbeesetten hajtogatja: »haza akarok menni«. Ne csak alkalomszerűen történ jék az előkészítés, hanem iktassunk is be egy-egy délutá­ni sétát, amikor elmegyünk az iskola közelébe. Megmutatjuk az iskola környékét stb. A gyermek szeptemberben mind­megszeretni. így a tanító sze­retet« révén a tanulást szere­ti meg. Ne tanítsuk meg azonban olyanokra, amelyek­nek megtanítása az iskola fel­adata. Sok szülő hiúsági kér­dést csinál ebből, és már az iskolába lépést megelőzőleg igyekszik megtanítani betűfor­mákat írni. Legtöbbször hely­telen betűalakot tanítanak meg a gyermekkel, így azután ne­héz lesz az iskolában egy hely­telenül beidegzett mozdulatot kiiktatni, illetőleg a helyes be­tűalakot begyakorolni. _ Más­részt unalmas lesz számára az iskolai munka, mert a tanító magyarázatát »ismeri«. Az első időben feltétlenül le­gyünk mellette. Segítsük, hogy szabálytudata, rendszeretete, pontossága az iskolai élet kö- vtetelményeinek minél hama­rabb megfeleljen. CIVAKODÓ TESTVÉREK Egy édesanya tanácsot ké­rőén panaszolta levelében a kö­vetkezőket: »Fiaim nem fémek össze. Gyakori közöttük a civakodás. Játék közben hamar hajbakap- nak. Kisebbik fiam, amikor csak teheti, bosszantja nagyobb testvérét. Úgy viselkednek egy­mással szemben, mintha nem is testvéreit volnának. Nem tü­dőm, mitévő legyek? Nem ismerve az édesanya nevelési eljárásait, módszereit, pontos nevelési útmutatást a körülmények ismerete nélkül nehéz, szinte lehetetlen adni. Mégis beszélni kell a testvérek közötti helyes viszony kialakí­tásáról, mert nem elszigetelt jelenség a fenti panasz. Miben kell keresni a testvérek kö­zötti rossz viszony kialakulá­sának okát? Miért civakodnak egymás közt a testvérek? A családi nevelésben gyak­ran fordul elő. hogy a szülők a kisebb gyermek nevelésébe bevonják a nagyobb testvért is. ö vigyáz a kisebbekre, amíg szüleik távol vannak. He­lyesen teszik a szülők, ha meg­osztják a nevelés gondját gyer­mekeikkel. A hiba ott kezdő­dik, amikor a mebízatás helyett szinte ráuszítják a nagyobbat a kisebbre. Ahol a moziba igyekvő szülő azzal hagyja ott­hon családját, hogy »aztán verj rájuk, ha nem engedelmesked­nek«. ott előbb-utóbb megrom­lik a testvéri jó viszony. A na­gyobb tetvér részéről megnyil­vánuló kényszerítés kiváltja a kisebb ellenszenvét, és gyűlö­letét. A kisebbek ugyanis ösz­tönösen védekeznek önérzetük megsértésével szemben. Szem­beállásuk. dacos magatartásuk veszekedéssé fajul. Úgy kell be­vonni a nagyobb testvért a ki­sebbek nevelésébe, hogy az ne sértse a kisebbek önérzetét. Megronthatja a testvérek kö­zötti jó viszonyt, ha'mindunta­lan utalunk a másik testvér kiválóságára. Ha gyakran hall­ja Jóska, hogy így fígyelmezte. NE FOGYASSZUNK ÁLLOTT ÉTELEKET Az ételmérgezés tulajdon­képpen a bélfertőzésnek az a különleges formája, amit nem az életképes kórokozók, hanem az ételben jelenlevő, esetleg már nem is élő — a főzés for­ralás során elpusztult — bak­tériumok mérge okoz a bél­rendszerben, illetve a szerve­zetben. A húsneműek, tejter­mékek, fagylaltok, cukrászsü­temények, főtt tészta gondat­lan kezelése esetén könnyen fertőződhetnek, szennyeződhet­nek. A piszkos kézről, a mosat- lan, szennyes edényről fertő­zőképes baktériumok kerülhet­nek az élelmiszerbe, és ott el­szaporodva különféle mérgeket termelnek. Az ilyen ételt ez­után hiába forralják, hiába me­legítik, a baktériumokat meg­ölhetik ugyan, de a mérget, a toxint nem tudják megsemmi­síteni, és ha valaki ebből az ételből eszik, súlyosan megbe­tegszik, hányás, hasmenés, has­fájás, láz és görcsök tünetei között. Különösem nyárom, amikor a melegben a baktériumok gyor­sabban szaporodnak, fertőződ­het ily módom a sok kézen át­menő, gyakran fogdosott étel, és nemegyszer okoz tömeges megbetegedést. Ezért tiltják az egészségügyi rendelkezések az ételek fogdosását, ezért ajánla­tos a kifőtt tésztára csak köz­vetlenül a fogyasztás előtt rá­szórni az ízesítőt. Az Ízesítőben ugyanis — ha a tésztán sokáig áll — gyorsabban szaporodnak a kórokozók, mint a kifőtt tész­ta belsejében, ahol a főzés már tönkretette őket. Nem ajánla­tos a maradék ételek későbbi időre, esetleg másnapra való el­rak ása. Az ételmérgezés tulajdon- sősorban nem a szervezetbe ju­tott baktériumok, hanem az állott élelmiszerekben termelő­dött mérgek káros hatásával ’kell számolni. Ezért ne "j- I gyasszunk állott ételeket. tik: »Bezzeg, ezt Jancsi nem csinálta volna! Bezzeg, Jancsi jobban elkészítette leckéjét! Ugyan, Jancsika, te nem visel­kedsz úgy, .mint Jóska!« stb., akkor kialakul a kisebbrendű­ség érzése, ezt pedig az irigy­ség, illetve a kisebb-nagyobb összekapások követik. ’'Jó, ha példaképül állítjuk az egyiket a másik elé, de eljárásunk ne váltson ki ellenszenvet a pél­daképül állított testvérrel szemben. A legsúlyosabb hibát követ­jük el, ha nem egyenlő szere­tettel bánunk gyermekeinkkel. Ha van a családban »apuka kedvence vagy anyuka imá- dottja«, magunk vetjük el a testvérek közötti civakodás magját. A kevésbé szeretett gyermek ugyanis kitaszítottnak érzi magát. Kitaszítottságánál fogva belemenekül a »rossza­ságba«. Minden eszközt megra­gad, hogy szembeszálljon ked­vesebbnek ítélt testvérével. Igyekszik borsot tömi a másik orra alá, s ebből végül is ve­szekedés lesz: Egyenlő mértékkel szeressük minden gyermekünket. Még a kisebbeket se halmozzuk el több szeretettel, mint a na­gyobbakat. A »kisebb gyer­mek« annyit jelentsen, hogy könnyebb feladatot adunk ne­ki, kevesebb és kisebb köve-1 telményt állítunk elébe. A fel- adatok elbírálásában azoitban legyünk mindig egyenlők. így alapozzuk meg a testvé­rek közötti jó viszonyt S ezzel talán választ is kapott kérdé­sére az ismeretlen édesanya A ráncosodás és a hajhullás megakadályozása A kozmetika komoly tudomány, mely főleg a bőrgyógyászat és se­bészet révén segít a szépség meg­tartásában. Szovjet klinikákon, Moszkvában és Leningrádban eredményesen végzik a ránctalanítást. Olyan gé­pet szerkesztettek, melynek segít­ségével gyorsan, jól végezhető el a ránctalanítás. Bevezették az arcbőr gépi masz- szírozását. Sokkal jobb ez, mint a kézzel való dörzsölés. A száraz bőr egyenletesebben veszi fel a zsíros krémet. A pattanások eltüntetésé­hez elektromos kezelést és besu­gárzást alkalmaznak. A hajhullás megakadályozásának új módja az, hogy megvizsgálják a fésülésnél kihullott hajszálakat, megállapítják a hajhullás okát, és ezután a hajhagymákat megerősí­tik, a hullást okozó gócokat eltün­tetik jórészt elektromos besugár­zással, kezeléssel. A szőrtelenítést rövidhullámmal végzik, de kezelés előtt érzéstelení­tik a bőrt. * Ratal lányoknak Alkalmi rufca Vászonból vagy pikéből készült csíkos ruha, nagy zsebekkel. AZ ARNYÉKFÜRDÖ —Amyéklürdő Hát az meg mi a csodabogár? — tár­ják szét kezüket csodálkozva sokan. — Mert hogy még nap- fürdőt emlegetünk, az rendben van, de ez az árnyék;.. Aki így vélekedik, az még sohasem érezte, milyen jóté­kony hatású árnyékban feküd­ni, élvezni a vele járó nyugal­mat. Áz ámyékfürdő elsősor­ban nők, valamint túldolgozott, ideges Anberek részére ideális. Az ámyékfürdő idegnyugtató. Jó hatással van a szemre is, megnyugtatja látószervünket Ha őszinték akarunk lenni, él kell ismernünk, hogy na­gyon sokszor kedvünk támad napozás közben az árnyékba húzódni. Sajnos, ennék az egészséges ösztönnek azonban nem szoktunk eleget tenni, mert mi is lenne akkor, ha nem indiánszínűre bámulva mennénk strandolás után mun­kahelyünkre vagy a randevú­rí*» akadályozza a hízást Néhány olasz kutató orvos olyan új módszert akar kidolgozni, amely fogyást eredményez, de azért te­kintettel van a gasztronómiai él­vezetekre is. Az orvosok ellenzik az étvágytalanító tabletták szedé­sét, és azt Javasolják az élelmiszer- gyáraknak, hogy gyártsanak olyan vitaminokban gazdag, tápláló, íz­letes élelmiszereket, amelyek nem okoznak zsírlerakódásokat a szer­vezetben. Moruzzi professzor, a bo­lognai egyetem tanára hosszú kí­sérletekkel bebizonyította, hogy a rizs, amelytől a fogyókúrázó nők annyira félnek, nemcsak nem hiz­lal, hanem egyenesen olyan anya­gokat tartalmaz, amelyek gátolják az elhájasodást. érdekes övmegoldással, és virággal díszítve. ra? Azt is meg kellene gondol­nunk, hogy a napfürdőzés nem minden embernek tesz jót, el­sősorban nagyon sok nőnek ár­talmas. Mivel az emberek igen gyakran káros túrásba viszik a napozást, nincsen azon cso­dálkozni való, hogy ennek kö­vetkezményei sokszor testi és j lelki betegséggel, gyakran láz­zal, szédüléssel, rosszulléttel járnak: •Üdít, frissít Ezzel szemben ámyékfürdőt mindig vehetünk, függetlenül attól, hogy süt-e a nap vagy nem. Fáradtan, kedvetlenül, idegesen lefekszünk az árnyék­ba, és frissen, üdén kelünk fel. Am vigyázni kell: egy naper­nyő árnyékában nem lehet iga­zán ámyékfürdőt venni. Erre alkalmasabb egy sűrű lombú fának az árnyéka. Nagyon fon­tos, hogy változékony idő ese­tén ámyékfürdő vételekor ne aludjunk el, mert a hirtelen hőmérsékletváltozáskor meg­fázhatunk: Tehát: ha azt akarja, hogy idegei nyugodjanak, forró nyá­ri napokon kövesse a jól be­vált módszert, vegyen árnyék- fürdőt: Közeledik az ősz Világos színű szövetből készű egyenes vonalú kabát. A kalap kabát anyagából készülhet. A TEHÉNTÚRÓ DICSÉRETE Ki ne szeretné a jó tejfölös, tő­pörtyűs túrós csuszát, a pehely­könnyű túrós gombócot, a túrós le­pényt és a mazsolás túrós rétest? Kevesen tudják azonban, hogy a tehéntúró nyersen — mint önál­ló táplálék — egyike a legértéke- sebbekne. Az emberi szervezet fenntartásához ugyanis rendkívül sok fehérje szükséges. Megkapjuk ezt húsételekből, a hüvelyes főze­lékekből is, de ezeknél sokkal könnyebben emészthető a tejből nyert fehérje. £ppen ezért gyakran túródiétát írnak elő az orvosok gyomor- és bélbajoknál, epe-, ve­se- és májbántalmaknál, valamint fogyókúránál. Adjunk gyerme­keinknek tízóraira, vacsorára mi­nél gyakrabban tehéntúrót, mert fehérjén kívül meszet és foszfort is tartalmaz, tehát olyan anyago­kat, amelyek a csontok fejlődését nagymértékben elősegítik. Ezenfe­lül életfontosságú vitaminok is van­nak benne és jóval olcsóbb, mint a sajtfélék. As egyenkötényről Gyermekeknek Az hol az Az iskolás lányokat —■ igen helyesen — egyenkötényekkel látjuk el. ízléseseik, csinosak:, jól öltözöttek benne a gyere­keik, hatéves koruktól tizen­nyolc évesig. De egy-egy ilyen köténynek, vagy mondjuk kettőnek — a váltásra szolgá­ló másik darabbal együtt — tíz hónapon át kell kitartania.^ detteti az egész or- Csak akkor csinosak a köté-|§ szágban, hogy annak nyék, ha minél gyakrabban mossuk őket, hogy mindig frissek legyenek. Ez pedig le­hetetlen, mert a harmadik mo-: sás után kifakulnak, és olyan színváltozáson mennek át, mintha valamennyit az ócs­kasoron vásároltuk volna; Amikor én jártam iskolába; teljes esztendőn át kitartott &hogy ö beszélni akar ... , . -. fta királlyal. A király egy luszterkótény, sot, a ma.-­sodik évben leengedve, az új kötény mellett még mindig hordható volt. Nemcsak minő­ségben voltak kifogástalanok a lüszterkötények, hanem színben is. Ugyanakkor tartó­sak és szépek. Jó lenne, ha textiliparunk mar nem igaz (MAGYAR NÉPMESE) Egyszer volt, nem volt, még Óperenciás-t engeren is tál, volt egy sze­gény ember, volt an­nak három fia. Egy­szer a király kihir­adja a leányát, aki előtte olyat tud mon­dani, amit ő el nem hisz. Meghallgatja azt a szegény ember legöre­gebb fia, akit Péter­nek hívtak, kapja, fogja magát, elmegy a királyhoz, meg­mondja a szolgának. indjárt gondolta, hogy mit akar a le­gény, de nem mondta senkinek, csak azt pa­rancsolta, hogy eresz­szék be tüstént. Pedig már ekkor annyi ki­rályfi, meg isten tud­ja, micsoda nagy úr király közül újra gyártaná Jj! megfordult a . . kelőit, — akik ezt a kitűnő, tartós anyagot, mindegyik a király­gyermekruha-konfekciónk is^vísr------yt akarta k ihozná iskolaköténjr formájá-^volra —> bau. » csillag az égen, mint fűszál a réten. De biz ott egy sem tudott olyat mondani, amit a ki­rály el ne hitt volna. Bemegy hát Péter a királyhoz. Köszön neki: — Jó napot, kirá­lyom! — Jó napot, fiam! Hát mi járatban vagy? — En bizony háza­sodni akarok, kirát- lyom! — Jól van, fiam, de hát aztán mire vin­néd az asszonyt? — Majdcsak eltar­tanám valahogy. Az apámnak van egy há­za, meg egy kis föld­je is. — Elhiszem, fiam — mondja a király. — Aztán meg van három darab mar­hánk is. — Azt is elhiszem. — Most nemrégiben a tőzeg annyira meg- 'ijűlt az udvarunkon, hogy már nem is fér- ‘Ünk tőle. — pn'’52em. — Egyszer azt mondja az apánk: fiaim, hordjátok ki azt a dudvát arra a kis földre, majd ta­lán használ neki va­lamit. — Elhiszem. — Mi aztán kihord- tuk a dudvát, három hétig, két kocsin. — Elhiszem. — Hanem tévedés­ből a szomszéd föld­jére hordtuk mind egy szálig. — Elhiszem. — Mikor már ez is megvolt, hazamen­tem, megmondtam az apámnak. — Elhiszem. — Akkor aztán én, az édesapám, meg a két kisebb testvérem, úgy négyecsként ki­mentünk a földünkre. — Elhiszem. — Aztán megfog­tuk a szomszédunk földjének a négy sar­kát, felemeltük, mint az abroszt szokás, és a dudvát róla a mi földünkre fordítot­tuk. — Elhiszem. — Aztán földihikjt teleszórtuk fűmaggal. — Elhiszem. — Aztán olyan sű­rű erdő nőtt rajta, hogy ki látott olyat, ki nem. — Elhiszem. — Az apám aztán sajnálta kivágni azo­kat a gyönyörű fá­kat, hát vett egy fal­ka disznót. — Elhiszem. — Aztán felséged öregapját megfogadta kovásznak! — Hazudsz, akaszt... Hanem a királynak hirtelen eszébe jutott a fogadása, rögtön papot hivatott, a sze­gény ember fiával összeadta a lányát, csaptak akkora lako­dalmat, hogy hét or­szágra szólt a híre. Még az árva gyerme­keknek is akkora ka­lácsot adtak a kezük­be, mint a karom: volt lé meg lé, hát még a sok hús nélkül való lé! Gallér híján köpö­nyeg. Hazudtam, mert .olt kinek.

Next

/
Thumbnails
Contents