Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-09 / 186. szám

Vasárnap, 1959. augusztus 9. 4 SOMOGYI NÉPLAP NAP jyja ünnepeljük a kilencedik vasutasnapot. A tavaszi aktívaértekezlet óta a párt- kongresszus tiszteletére indított, munkaver­sennyel készültek rá vasutasaink. Nem ma­radt puszta ígéret a gazdaságosságra, az ön­költség csökkentésére tett vállalás. A Pécsi Igazgatóság területén dolgozó i?asutasok szál­lítási teljesítménye jó. A berakott áruk súlya az év első felében 4 142 000 tonna volt, ez 298 ezer tonnával haladta meg a múlt évi szállí­tás mértékét. A jó szervezés eredménye a vo­nóerők, a mozdonyok gazdaságos kihasználása. A legszebb bizonyítéka ennek a tehervonatok átlagos terhelésében elért 685 tonna kimagasló eredmény. A személyszállításban is születtek említésre méltó eredmények. A tavasszal egy személyszállító vonat sem késett. Márciusban és áprilisban 98,4, 98,9 százalék volt a menet­rendszerű közlekedés a tehervonatok 101,7 szá­zalékos menetrendszerűsége mellett. Ez a si­ker főként a két szolgálati ág, a forgalom, es a vontatás összehangolásából származott. Nagy része van. benne a fegyelem megszilárdulásá­nak is. Nem célunk, hogy külön-külön kiemeljünk szolgálati ágakat, mégis megemlítünk egy-egy fontosabb gazdasági mutatót, így szólunk az önköltségcsökkentésről, a szénnel való takaré­koskodás eredményéről. Az átlagos terhelés növekedésén kívül nagymértékben járult hoz­zá a gazdaságosabb szénfogyasztáshoz a ked­vezőtlen szénfogyasztású mozdonyok mellőzé­se. Ma már megfontolja az illetékes négyes osztály, használjon-e ilyen mozdonyt. Szépen dolgoztak vasutasaink a teherkocsik kihasz­nálása terén is. A párthatározat 15,95 tonnás kocsikihasználást ír elő. Különösen kiemelked­tek az eredmények az év első és második hó­napjában. A Pécsi Igazgatóság vasutasai tar­tották az első helyet. Három hónapja azonban nem tudtak többre menni. Teljesítményeik ugyan nem romlottak, sőt 102,5 pontról má­jusig 116 pontra javították eredményeiket. Úgy látszik, hogy vannak jobban teljesítő igazgatóságok is, mint ők. Tehát ha el akar­nak kerülni a harmadik helyről, fokozni kell a teljesítményeket. Van még tennivaló. Az utóbbi hónapokban egyes mutatóknál a visszaesés jelei mutatkoz­nak. A járulékos teljesítmény a korábbi nyolc­ról négy pontra csökkent. Kedvezőtlenül hal ez a szénfelhasználásra is, ez tízről nyolc pont­ra esett vissza. A jövőben csökkenteni kell a járulékos teljesítményt, a CT—2 gőztartáso­kat s nem utolsósorban a fölösleges tolatást, vonatra várost, az indokolatlan feltartóztatást, a szállításban mutatkozó hiányosságokat. Ezekre nemrég az igazgatói értekezlet felhívta a figyelmet. Közeleg az őszi forduló. A harmadik negyed­évi szállítási feladat tonnában ugyan kisebb, mint az előző negyedévi terv volt, de a terv­szám magasabb az előző vasúti év hasonló időszakának teljesítményeinél. Ez azt jelenti, hogy az őszi forgalomban jobban kell dolgozni, mint tavaly. A mezőgazdasági termények be­takarítása sok kocsit igényel, tehát a forgalom semmiképpen sem csökken. A kisebb raksúlyú árukkal gyengébb kocsiterhelési átlag érhető el. Ezt a kocsik fokozottabb kihasználásáixd, önkezelésű árukltál rakott kocsikkal gazdasá­gosabbá lehet tenni. Az őszi forgalom évék óta szinte átmenet nélkül köszönt be. Vasutasaink látják, hogy napról napra nő a kocsiigény. El kell szállítani minden felkínált árut, mégpedig a gazdaságos­ság szigorú szem előtt tartásával. Ha biztosít­ják a megfelelő rakterületet, gondoskodnak az iparvágányok jó kihasználásáról, megszervezik az előre értesítést, a munka sikeres lesz. A vasutasnap méltó megünneplésére kong­resszusi versenyfelajánlásként több szolgálati hely vállalta, hogy erre a napra teljesíti az élüzem-cím feltételeit. Eddig több mint negy­ven szolgálati hely érte el ezt a szintet. Kö­zöttük szinte minden nagyobb góc állomása, fütöháza ott van. Nagykanizsa, Barcs, Gyéké­nyes és a többi állomás, pályafenntartási fő­nökség. 17 zek az eredmények bizonyítékai annak, hogy a Pécsi Igazgatóság területén dol- g<-zó vasutasok ígéretüket ismét megtartva becsülettel helytállnak. Megvan az erejük, ké­pességük arra, hogy eredményeiket fokozzák. Az eddigi sikerek alapján jogos a remény, hogy a kongresszusi vállalások teljes egészé­ben teljesülnek. Ez a gondolat vezesse első­sorban az igazgatóság leommunistáit, minden becsületes dolgozóját. Ez*tegye ünneppé q vas­utasnapot. Újtípusú muukaverseny a Somogy megyei Magasépítő Vállalatnál Fock Jenő elvtárssal, a Ma­gasépítő Vállalat párttitkárá­val beszélgetünk. — Mit ajánlottak fel a pártkongresszus tiszteletére, teljesítik-e vállalásaikat? — A kongresszusi munka­verseny új tonnája alakult ki nálunk — mondja Fock elv­társ. Ugyanis nem a százalék emelését, hanem a tervezett határidők megrövidítését aján­lotta fel a vállalat. Különös te­kintettel voltunk az iskolák mielőbbi elkészítésére. A bö- hönyei, az inkei és a szöllős- györöki iskoláknál felajánlá­sunk szerint az építkezések au­gusztus 20-ig befejeződnek. A lengyeltóti iskola átadását szeptember 1-re ígértük, azon­ban a Fővárosi Asztalosipari ■ Vállalat a kért ajtólapok, aj­tótokok és ablakok szállításá­val késlekedett, emiatt kétsé­ges, hogy meg tudjuk-e tarta­ni ígéretünket. Mindent meg­teszünk — még létszám-átcso­portosítástól sem riadunk visz- sza —, hogy az iskolában ide­jében megkezdődhessen a ta­nítás. — Nem könnyű a helyzet a kaposvári Rákóczi Ferenc is- j kólánál sem. Az eredeti ter­vek szerint december 31-ig ké- j szült volna el, de elvállaltuk, hogy szeptember 1-re átadjuk — legalábbis olyan állapotban, hogy megindulhasson benne a tanítás. Sajnos, a beruházó csak a napokban rendelte el a külső csatornázást, s így nem valószínű, hogy az amúgy is negyedévvel megrövidített ha­táridőre elkészül az iskola. A Gábor Áron laktanyában augusztus 15 helyett augusz­tus 1-re vállaltuk 34 lakás át­alakítását. Ezt szépen teljesí­tettük: július 9-én megtörtént a műszaki átadás. A kórházi 12 lakás építésének határide­je szeptember 1. Felajánlásunk szerint már augusztus 15-én átadjuk. A kórház keleti ré­szében épülő másik 12 lakás eredetileg a jövő évre átmenő munka. Ennek befejezését ez év végére tervezzük. Tiz ter­melőszövetkezeti istálló építé­sét vállaltuk október végére. Azóta már 13-ra emelkedett az istállók száma. A falak a legtöbb helyen már állnak, bar az építők nem megfelelő körülmények nak. ^— A rövidített határidők nem vonják maguk után a munka minőségének romlá­sát? —Ellenkezőleg! A munkák minősége lényegesen javul. Ta­valy néhány átadásnál még előfordult értékcsökkentés, idén azonban már nem. Sőt, igen sok esetben elismeréssel nyilatkoztak vállalatunk mun­kájáról. A minőség megjavítá­sával mintegy 170 000 forintot takarítottunk meg. Javulás mu­tatkozott a parkettás és csem- pés munkában, valamint a festőknél. — Mi a helyzet a fiatal, esetleg az idén szabadult szakmunkásokkal ? — Az idén több fiatal tech­nikust, mérnököt alkalmaz­tunk, s az újonnan felszaba­dult tanulókkal együtt igen jól beilleszkedtek a termelő- munkába. Ez igen nagy fejlő­dés, mivel a régebbi tapaszta­latok szerint az új segédek gyenge munkát végeztek, s többen felszabadulásuk után itthagyták a vállalatot. Az idén 20 tanulónk végzett, főleg a szerelő szakmában. Most 143 tanulónk áll felszabadulás előtt Nagy gondot fordítunk dolgozóink továbbképzésére. Sokan tanulnak levelező tago­zatokon. Fehér Imre energeti­kus a Fécsi Gépipari Techni­kum harmadéves tanulója. Ta-. tai József szintén harmadéves. Győri János technikus, har­madéves, mérnök minden szi­gorlatát kiváló eredménnyel teszi le. Több szakmunkásunk fiát a vállalat egyetemre kül­di, és ösztöndíjban is részesí­ti. A jeles tanulók 650 forin­tot kapnak havonta. Ezzel ösz­tönözzük őket a jobb tanulás­ra, s biztosítjuk a jövő mű­szaki vezetőit vállalatunk szá­Egy „zseniális“ magántitkár-eszt iícIi «i úcí ő garázdálkodása DunáníiiUm A kaposvári színház a Ba­laton partján vendégeskedik, de a kőépület, a széksorok nem árvultak el egészen, öles falragaszok adták tudtul, hogy július 13-án dzsesszrevüt él­vezhet a Csiky Gergely Szín­ház közönsége a héttagú bu­dapesti Ritmus-tánczenekarral, görlcsoporttal, továbbá "10 ta­gú revü fantazi«-val. így: fan- tazi. A szereplők névsorát a T,atabár-esalád nyitotta meg: Kálmán, Árpád és Kati. A ké­pestabló szerint az előadást a Kaposvári Tiszti Klub rendez­te. Kőszeginek 17 ezer forint — a rendező klubnak: 62 jegy 13-án este hat és kilenc óra­kor megtartották a »monstre- elős dósokat«. A kaposvári rossznyelvek szerint a héttagú zenekarból csak négyet lehe­tett látni a színpadon, abból is egy a sofőr volt, aki mímelte a játékot. Ám, ne bolygassuk a részleteket, sokkal érdeke­sebb az egész — egy összeg­ben. Mert egy összegben 17 230 forintot jövedelmezett a két előadás. Ennyit vett fel Kő­szegi József, Latabár Kálmán személyi titkára. És mit ka­pott a tiszti klub? Hatvankét darab jegyet. A Kőszegi-féle "nagy ötlet* a következő volt: a fegyveres testületeknek, ha műsort ren­deznek, nem kell a Harigver- senyirodától engedélyt kér­niük, és nem kell illetéket fi­zetni. "Nosza, rendezzék a tiszti házak a mi műsorain­kat" — csapott a homlokára az élelmes »magántitkár" — ki hinné, milyen foglalkozások vannak még nálunk —, és va­lóban: elkezdődött a szervezés. A kitűnő titkár egyre azonban «elfelejtette« felhívni a tiszti klub vezetőinek figyelmét: a rendelet szövegében az is ben­ne van, hogy csak akkor nem kell engedélyeztetni a műsort, ha azt a honvédség intézmé­nyein belül rendezik meg. Veszprém, Pápa, Keszthely, Kaposvár... így történt az első kiűzetés a paradicsomból — pontosab­ban Veszprémből, ahol a tiszti ház nevében a szabadtéri szín­padon lépett fel a dzsesszrevü, akkor még a Kelényi-zenekar- ral. A Hangversenyigazgató- Iság ellenőrzése nyomán sür­gősen — utólag — beküldték a rendezési illetéket, termé­szetesen utólagosan már nem engedélyezhettek semmit. A megyéből így elvonult a szer­vező zseni! Pápa és Keszthely skalpjai már előzőleg a zsebé­ben voltak. Aztán jött Kapos­vár, a 17 230 bruttóval, ami nettó sem lehetett rossz üzlet Kőszegi számára. A közönség részére bizonyára kevésbé volt ilyen örömteli a műsor. László vagy József ? Kőszegi neve egyébként nem Paliasz Athénéként ug­rott elő az ismeretien. ,j Zeusz-koponyájából. Egy évvel ezelőtt egy másik »zseniális« ötlete volt a pihenni nem tu­dó titkárnak: Szekszárdon mű­kedvelő színjátszókkal adatta elő az Ipafai lakodalmat, fő­szerepben Latabár KálmAnnal. Két hónap alatt hatvan elő­adást akart tartatni a műked­velőkkel, ez mintegy- 40—50 ezer forintot jövedelmezett volna. A hatodik előadás után leállították a nagyvonalú kez­deményezést. És aki azt gondolja, hogy az energiától duzzadó titkár most pihen babérjain — mélyságe- j sen téved. Személyi titkárko- I dása mellett az egyik kerületi j tanács szabadtéri színpadának I ő a szervezője. Azt már vi­szont nem sikerült kibogoz­nunk, hogy régi munkahelyein (s most a szabadtéri színpa­don) miért Kőszegi László, és a Hangversenyigazgatóság szerződési papírjain Latabár Kálmán megbízásából miért Kőszegi József néven szerepel. A nagyvonalú szervező mun­kássága némi fényt vet arra, miért olyan keserves a harc a könnyű műfajból még el nem., űzött színvonaltalsnság ellen. Élelmes üzletemberek még mindig újabb és .újabb mód­jait keresik, hogy a »kultúra jegyében« megkopasszák a közönséget. Bernáth László A címzett nem ismeretlen! A számonkérő tartalmú »le­vél« nem borítékban jött, kö­vetkezésképpen kellemetlen mondanivalója miatt nem ír­hatja rá a címzett, hogy is­meretlen. A fenti cikk formá­jában érkezett a »nyílt levél« az Esti Hírlap augusztus 8-i számának hasábjain. Ország-világ olvashatja, hogy megyénkben szabad a vásár a kultúra jegyében történő üz­letelések terén, hogy hiába a haknizásokat szabályozó ren­deletek, s nem kell, csak egy élelmes magántitkár-esztrád- rendező, és a szegény nagy­érdemű közönség máris ott marad megkopasztva jó né­hány forintjától, amit sem­miért adott ki. Már most csak az a kérdés, mikor akarnak már művelő­dési szerveink valóban gazdái­vá lenni a megye művelődési életének? Nem kellene-e száz­szor inkább elővenni eseten­ként a vonatkozó rendelkezé­seket, mint utólag olyan »nyílt levelet« kapni, mint amilyen Bernáth László tollából meg­jelent? Tessék már elhinni, nem okos dolog a »ne szólj szám, nem fáj fejem« szerint kívül maradni a felelősség rubikon- jain, mert az el nem vállalt felelősség is rátalál az ember­re olyképpen, hogy figyelmez­tetik: megfeledkezett a fele­lősségről! Nem lehetne jobb megoldást találni? Már jő néhány hónap eltelt azóta, mióta megjelent Ka­posvárott is a félkész konfek­ció. A tapasztalatok alapján el lehet mondani: ennek az áruféleségnek igen nagy si­kere van, hiszen a vásárlók néhány nap leforgása alat.t alakra igazított ruhákhoz jut­hatnak. Néha mégis bosszan­kodik a vevő, mikor elviszi a félkész ruhát a Szabó Ktsz- hez. Ugyanis alig van akkora hely, ahol tisztességesen pró­bálni tudjon, alig ért szót a szabóval, mert a szabászgé­pek zúgnak, varrógépek kat­tognak. Nem a ruhával van a baj, az elkészül szépen, ha­nem azokkal a sokat emlege­tett »körülményeikkel. A Szabó Ktsz műhelyei szerteszét vannak a városban, ami magában véve sem egész­séges dolog, hiszen a vezetés, az irányítás így lényegesen nehezebb, no és a rezsikölt­ség is jóval nagyobb. A zsú­foltság mindenütt egyformán MELYIKÜK LESZ SZEBB? Mindketten azonos céllal állítottak be a Marcali Fodrász között dolgoz- 1 ktsz üzletébe: egy kis fii, tra'jazítá’, egy kis csino ítás. A U«ríivcndé£ csinosításán Szabó Dezső, a fodrászrészi eg v«S8­tőjé, a hölgyvendég szépítésén pedig Puska Pálrrt fáradoz" Nem kell elfogultnak lenni, hegy megállapítsuk: a hőig, vendég győzött. nagy. A KISZÖV még a kora tavasszal beadta az igénylést a Széchenyi tér 5. szám alat­ti üzlethelyiségre. Ez körül­belül a kongresszusi verseny megindulásával egyidejűleg történt. A KISZÖV is és a Szabó Ktsz is bízott abban, hogy a városi tanács méltá­nyolja helyzetüket, s nekik juttatja az üresen álló üzlethe­lyiséget. A ktsz dolgozói kongresszusi felajánlásaikat már a bővüléssel járó kedve­zőbb termeliípi lehetőségekre számítva tették meg. A félkész konfekciót az EKISZ szállítja Kaposvárra, a Szabó Ktsz csupán csak a befejezési munkákat végzi, tehát a termelési értéknek csak kis hányada jelentkezik itt. A pártkongresszus tiszte­letére felajánlották — figye­lembe vév^ a bővülést —, hogy saját maguk készítik el a félkész árukat, és maj­dan a vásárlás után maguk fejezik is be. Az olcsóbb mé­retes szabóság kiterjesztése is szerepel a tervekben, s a sza- bók erre vonatkozóan is tet­tek felajánlást. A vállalások pénzértéke 500 ezer forint. A verseny megkezdődött, s min­dennap várták, hogy megkap­ják az új helyiséget. Kiutalás helyett azonban nagyon szo­morú felelet érkezett a váro­si tanácstól: a kért üzlethe­lyiséget nem ők, hanem a Művészeti Dolgozók Szak- szervezete kapja meg. Ez kö­rülbelül két hónappal ezelőtt történt. E döntés következményei nagyon elgondolkodtatok. A ktsz dolgozóinak vissza kel­lett vonniuk szép versenyvál­lalásaikat, és mintegy ötödé­re kellett csökkenteni azokat, mert szűkös körülményeik között töbfiet nem teljesít­hetnek. A ktsz fejlesztésére vonatkozó tervek is megsem­misültek. Nem kellett volna-e mindezt a döntés előtt figye­lembe venni? Vajon a Művé­szeti Dolgozók Szakszerveze­tének nem lehetett volna ta­lálni egy másik helyiséget? Az a véleményünk, hogy igen. A KISZÖV megfellebbezte ezt a döntést. Remélik, hogy az illetékesek megnyugtatóan ■andezik majd a Szabó Ktsz' 's a szak-- rvezet helyiség- problémáját.

Next

/
Thumbnails
Contents