Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-01 / 179. szám

SOMOGTI NÉPLAP s Szombat, 1959. augusztus 1« EZERÖTSZÁZ PÁR CIPŐ ÉS SZANDÁL készül negyedévenként a Marcali Vegyesipari Ktsz cipész részlegénél. Ezenkívül mintegy 3000 talpal ást, fejelést és más különböző javításokat végeznek. Féléves — 1 670 000 forintos — tervüket 1 750 000 forintra teljesítették. Pedig nagyon mostoha körülmények között dolgoznak. Jövőre az 1 millió forintos költséggel épülő új üzemházbam ők is helyet kapnak. Ott korszerű öltöző, fürdő, világos, tágas munkaterem áll majd a dolgozók rendelkezésére. A 60 fős létszámot 70-re emelik. Belez Antal szabász, munka közben. Marton Jenő cipész, méretes munkán dolgozik. Folyamatos lesz a paradicsom és paprikaellátás Sokan mentek be a zoldség- és gyümölcsboltba a bét ele­jén, és mérgelődve lépegettek kifelét megint nincsen paprika, paradicsom. Itt vagyunk a nyár közepén, s ebből az igen kere­sett zöldségféléből néha-néha A hiány. mutatkozik. — Mi ennek az oka? — kér­deztük Vadalma Tibort, a MÉK helyettes vezetőjét. — Bár megyénk mezőgazda- sági jellegű — mondotta —, mégis két-három héttel később érik be ez a növényféleség, i mint például az Alföldön. Ez­ért a kezdeti időszakban onnan vagyunk kénytelenek beszerez­ni a paprikát, paradicsomot. Vadalma Tibor szavaiból ki­derült, hogy ez nem is olyan egyszerű. Ugyanis az ottani termést elsősorban ipari jelle­gű megyéknek juttatják, s csak ami marad, kerülhet olyan me- gyékb'- rrint Somogy. Nehezí­ti a más megyékből való vá­sárlást az is, hogy az árak "a napi budapesti áraknál 10 szá­zalékkal magasabbak. Így na­gyobb mennyiségű árut — ha volna is — nem lehet felvásá­rolni. — A jövő héttől — folytatta Vadalma elvtárs — végre füg­getleníthetjük magunkat Bu­dapesttől, mert a kellő meny- nyiségű zöldséget és gyümöl­csöt be tudjuk szerezni a me­gyében is. Az ellátás ettől kezdve fo­lyamatossá válik. Az állami gazdaságokkal 400, a termelő- szövetkezetekkel és néhány egyéni gazdával 3000 mázsa paprikára, paradicsomra kö­tött szerződést a MÉK, ez a mennyiség ki fog elégíteni minden keresletet. Nincs ok tehát az aggoda­lomra, s a kezdeti hiányossá­gokat átvészelve hamarosan zökkenő nélkül vásárolhatnak Kaposvár lakói a somogyi pap­rikából, paradicsomból. Marietta-pusztaí kísérletek Somogyi táj fajta őszi zab termesztésének bevezetése a dél-somogyi savanyú homoktalajokon Az őszi zab termesztésének mérlegelésekor viszonyaink kö­zött két szempontot kell ál­landóan szem előtt tartani. Az egyik jelentős szempont a ta­vaszi zab alacsony termésátla­ga, a másik a rendkívül sze­gény takarmánykeverék-skála. Ez a két — viszonyaink kö­zött súlyos — probléma adta a gondolatot, hogy kísérletekben vizsgáljuk az őszi zab termesz­tési lehetőségeit, s ha ezek po­zitív eredményt mutatnak, ki­alakítani a tájegységnek leg­megfelelőbb típust, illetve táj- f aj tát. Több év óta folyó kísérle­teink elsődleges célja egy fagyálló, korán érő, bőtermő, magtermő típus és egy nem ke­vésbé fagyálló, jól bokrosodé, későbben érő és dús, széles le­velű takarmány típusnak a ki­alakítása. Ezenkívül folytatunk fajtaösszehasonlító kísérlete­ket, vetésidő kísérleteket, vala­mint saját anyag szaporítást. Kísérleteinket a Délnyugat- Dunántúli Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet Marietta-pusztaí üzemegységében, a somogyi sa­vanyú erdőségi homoktalajon végezzük. Ezek előrebocsátása után nézzük először, melyek az Ő6zi zab mag­termesztési lehetőségei. A tavaszi zab a mezőgazdaság­ban általában mostohagyerek­ként kezelt növény. Ahol van vetésforgó, ott a forgó utolsó növénye, az istállótrágyától a legmesszebb esik; ahol pedig vetésforgó sincs, ott még sa­nyarúbb a sorsa. A zöldtrágyá­zás kisegítő hatásáról sajnos, nem beszélhetünk, mert ez — a homoktalajokon oly fontos kér­dés — egyelőre elhanyagolt ál­lapotban van, és 1958-ban a még teljesen homoktalajú köz­ségek szántóterületének is csak kb. 4—6 százaléka részesülhe­tett — minőségileg kifogásol­ható — zöldtrágyázásban. Ha mindezekhez még hozzávesz- szük az esetleges kedvezőtlen, száraz vagy hideg tavaszi idő­járást — mint amilyen száraz tavasz az 1958. évi volt —, nem csoda, hogy a tavaszi zab átlagtermése rendkívül ala­csony. 1958-ban Homotoszent- gyöngy község átlagtermése ta­vaszi zabból 3.33 mázsa volt kh-ként. Tipikusan somogyi savanyú homoktalajú község, s, az említett hiányokat — istál­lótrágya, zöldtrágya, vetésfor­gó — a zab terméseredménye kiválóan jelzi. Vagy nézzük a barcsi járás eredményét: a já­rási átlag 5,47 mázsa kh-ként. Nyilvánvaló, ha a tárás terüle­téből a Dráva menti hordalék­talajokat kikapcsolnánk, az eredmény jóval alacsonyabb volna. De érdemes megjegyez­ni, hogy ezen a számon belül az egyéni termelők átlaga hol­danként 4,79 mázsa, a termelő- szövetkezeteké 6.15'mázsa volt. Világosan mutatja ez a két szám, hogy a nagyüzemi gaz­dálkodásban. ahol a fejlettebb állattenyésztés révén jobb és több a trágya, s bizonyos tö­rekvés nyilvánul meg a helyes for-górendszerű gazdálkodásra, még a mostohán kezelt zab is viszonylag jobb körülmények közé kerül, mint a legtöbb esetben ötletszerűen gazdálko­dó egyéni termelőknél. Kétségtelen, hogy az 1958-as évben a meleg, aszályos ta­vasz befolyásolta elsősorban kedvezőtlenül a záb termés- eredményeit, ennek ellenére kísérleti telepünkön az őszi zab szaporítása — tehát nem kisparcellás kísérlet — 11,18 mázsás termést adott kh-ként. Természetesen a kisparcellás kísérletekben túlnyomórészt magasabb termések adódták. A csúcsot az 1956-os esztendőben a vetésidő kísérletben tapasz­taltuk: a szeptember 20-i vetés 30,69 mázsás termést adott kh- ra átszámítva. Normális időjá­rás esetén az őszi záb szemter­mése átlag 30—40 százalékkal haladja meg a tavaszi zab ter­méseredményét, s a keményí­tőérték, a hektoliter súly és 1000 szemsúlya is nagyobb. A szalmatermésben is 20—30 szá­zalékos súlytöbblet mutatko­zik as őszi zab javára, Kétségkívül a gépesítés erő­teljes fejlődése miatt csökken a zabtermesztés jelentősége, viszont az őszi zab termeszté­sének elterj sdése lehetővé, te­szi, hogy a még mutatkozó szükségletet minél kisebb te­rületen tudjuk megtermelni — jobb minőségben. Milyen a fagyállósága? A kialakuló somogyi talaj­fa.ita őszi zab zöméiben mag­termő típus, valamivel később hányja bugáját, mint a Hatva­ni 3-as, amely jelenleg a leg­korábbi , őszi zab. de nagyon alacsony növésű és kevés ma­got ad, a fagy iránt a többi fajtáknál valamivel érzéke­nyebb. Egyébként éppen a fagyállóság kérdésé az, . ame­lyén az 1700-as évek óta sóik országban. számos kísérletezés megbukott. Hazánkban az 1900-as évek elején kezdtek az őszi zab termesztésével foglal­kozni, de a legtöbb helyen hosszabb-rövidebb ideig tartó kísérletezés és nemesítés után termesztésével felhagytak gyenge fagyállósága miatt. Ta­pasztalataink szerint nem is annyira a téli, mint inkább a kora tavaszi fagyok okozzák az állomány kisebb-nagyobb mér­tékű ritkulását. Vagyis a felfa­gyás veszélye áll fenn — első­sorban a cserepesedésre hajla­mos talajokon —, amikor a nappal felengedett talajfelszín éjszaka lefagy. Ennek veszélye homoktalajokon kisebb; kísér­leteink állománya eddig észre­vehető fagykárt égjük évben sem szenvedett még a hótala- nított szakaszon sem. Ugyanis a kísérleti terület egy részét egész télen ' hómemtesen . tart­juk, hogy a legnvyobb hideg esetleges káros hatását is meg­figyelhessük. Az eddig észlelt legerősebb fagy — mínusz 26 fok — a hótalanított. rész kb. 20 százalékának levélzetén oko­zott károsodást, ez azonban ké­sőbb regenerálódott. Az 1958— 59. év telén őszi zab állomá­nyúink fagykárt, nem szenve­dett, így az eddigi öt eszten­dő alatt fagyállóságiból kitű­nően vizsgázott Az őszi zab vetésforgóba állítása elsősorban mint üzemi szerve­zési probléma jelentkezik. Egy­szerűen a tavaszi zab helyére be nem állítható, egyrészt a későn lekerülő elővetemény miatt, másrészt, mivel a tava­szi zab általában a forgó vé­gén, az istállótrágyától legtá­volabb van. beállítva. Sok gaz­daságban azonban még egyál­talán nincs kialakult forgó­rendszer, és így új forgó kiala­kításakor könnyebb a megfele­lő helyre beiktatni. A másik lehetőség, hogy a belterjesség fokozásával, elsősorban a rozs vetésterületének csökkentésé­vel lehetőség nyílik az őszi zabnak megfelelő helyre való beépítésére. Az legyen az elv, hogy két-három évnél mesz- szebbre ne kerüljön istállótrá­gyázott és két évnél jól zöld- trágyázott előveteménytől, és szeptember 1—szeptember 30 között elvethető legyen. Korai vetéséhez feltétlenül ragasz­kodjunk, mert így kellően megerősödve és bokrosodva megy a télbe, fagyáSUósága — fajtájától függetlenül — bizto- sítottabb lesz. A somogyi őszi zaib — álta­lában az őszi zab — a vetés iránt érzékenyebb, mint tava­szi változata; simára elmün­kéit. kellő nedvességű, és elég­gé ülepedett talajt kíván. Szá­raz talajba lehetőleg ne vessük, mert kelése egyenetlen lesz, inkább várjunk vetésével. A jó csíraképességű magból 80 kg-ot vessünk kh-ként. Táp­anyag-igényéről már előbb szóltam. Vetés előtt — a ta­lajtól függően — alkalmazzunk foszfor és nitrogén műtrágyá­kat, s ősszel és tavasszal fel­tétlenül részesítsük nitrogén fejtrágyázásban. Az őszi zab különösen száraz tavaszú év­ben mutatja a tavaszi zabbal szemben, hogy mennyire fon­tos az őszi erőteljes bokrosodás és kifejlődés. Egyébként is vi­szonyaink között a tavaszi zab március közepe előtt ritkán vethető el, és száraz tavasa ese­tén még jobb erőben lévő ta­lajon is csak sínylődik. 1958 száraz tavaszán például június 3-án az őszú zab átlagmagassá- ga 58 cm, ugyanakkor a tava­szi zab átlag-magassága 18 cm volt. 1959-ben ugyanezen a na­pon az őszi zab átlagmagassá- ga 100 cm, a tavaszi zabé 48 cm. Tehát kedvező tavaszú év­ben mindkét növény arányo­san, erőteljesebben feilődik, de az őszi zab már a magkötés stádiumában van. Zöld taka nn á n y választékban szegény viszonyaink között nagy jelentőséget kell tulajdo­nítanunk az ő*zi zabos takarmánykeverékek termesztésének is. Az ősziek közül majdnem egyedüli rózsás bükköny keverék aránylag rö­vid ideig etethető a rozs elvé- nülése miatt: ezenkívül csak­nem általánosan helytelenül állapítják meg a rozs és bük­köny arányát a roz.s javára. A túl sűrű, gyors fejlódésű rozs­ban gyengén fejlődik a bük­köny, különösein száraz tava­szú évben. Az őszi zabos keverékek ete­tése a rozsos és búzás keveré­kek elkerülése után kezdhető őszi borsó szöszösbükkőnv pamnonbükköiny bíborhere bíborhere+olasz perje bíbonhere-t-saöszösbükköny őszi borsó+szöszösbükköny A kísérleti terület kh-ként 200 mázsa érett istállótrágyát kapott. Az állatok a keveréke­ket az első kaszálástól az utol­sóig mind egy szálig mohón el­fogyasztották. A kísérlet veté­se szeptember 10-én történt, a növényzet az ősszel jó beállt. F"gykár a borsában egész cse­kély volt, az őszi zabnál úgy­szólván semmi. Az őszi zabos keverékeik állománya egységes, tömör színjét mutatott Mit kíván a nép­gazdaság érdeke? Mindezzel természetesére nem azt kívánom bizonyítani, hogy őszi keverékekben egye­dül az őszi zab alkalmas tá- masztónövónyül, mert más tí­pusú talajokon az őszi keveré­keik széles változata termeszt­hető. Azt azonban feltétlenül ésszerűnek tartom — és a ho­moktalajok ma még elég ala­meg, és a tavasziak kaszálásáig biztosítják B7. állatok elsőrendű minőségű zöldtakarmányozá­sát. A ... bős keverék a helyes agrotech­nika alkalmazásával * elvetve, súlyban gém marad el a rozsos keverékeiktől. Az őszi zab. véleményem szerint — látva a kísérletekben való szereplését — sokkal in­kább alkalmas támasztónö- vényneik, mint a rozs, mert együtt nő az aljnövényzettel, kellő levegőt, és napfényt biz­tosítva számukra. Számos tár­sítás! kísérlettel bizonyítható, hogy savanyú homoktalajon is számottevő eredményeket le­het elérni Őszi zabos keveré­kekkel, és a mennyiség mellett a választékot is bővíteni lehet. Az őszi zabot — a rozs mel- ' ett — a következő aljnövé­nyekkel társítottuk: őszi borró, szö"zösbükköny, pannonbük­köny, bíborhere, bíborhere és Olasz perje, bíborhe-re és szö- szösibükiköny, őszi borsó és szö- szösbtíkkönnyel. A keverékek­ben az őszi zab 40 kg-mal, a borsó. vaj amint a bükkönyfé­lék 60 kg-mal, a bíborhere 20 kg-mal, az olasz perje 14 kg- mal szerepelt. A keverékek terméseredmé­nyei: T ám asztónövén y őszi zab q/kh rozs q/kh 239.9 , 192,4 327.9 ‘ 250,0 .328.6 242,4 270.2 198,0 201.6 133,3 324.4 224,0 265.7 189,5 csony színvonalú állattenyész­tésének fejlesztése végett nép- gazdasági érdeknek is —, hogyha fagyálló, jól bokrosodó és lombosodó őszi zabunk lesz, az őszi zabos takarmánykeve­rékek különböző változatai ter­mesztésének nagv figyelmet kell szentelni, és tág teret biz­tosítani. Feladatunk tehát az emúfi&tt két szilárd típus kialakítása, melyekkel ha rendelkezünk, akkor lehetővé válik a sava­nyú homoktalajokon elég gyengén termő tavaszi zab he­lyett a bővebben termő őszi zab termesztésének széleskörű kiterjesztése; az őszi zabos ta­karmánykeverékekkel pedig jelentős mértékben hozzájá­rulhatunk a homoki gazdasá­gok gyenge állattartási viszo­nyainak megjavításához. Váradi Gyula tudományos kutatS Mit kell tudni a tsz-ek terménycsere-akciójáról ? Az Élelmezésügyi Miniszté­rium Terményforgalrni és Raktározási Igazgatósága ter- ménycsere-akciót indított a ter­melőszövetkezetek megsegítése céljából. A terménycsere-akció lehetőséget nyújt a tsz-eknek, hogy az új termésű kukorica meghitelezésére árpát, zabot, vagy korpát kapjanak. Az ak­ció keretében 100 kg árpáért 125 kg, 100 kg zabért 120 kg májusi morzsolt értékű kuko­ricát kell az új termésből át­adni. A 100 kg májusi morzsolt értékű kukoricáért pedig 115 kg korpát kapnak a termelő- szövetkezetek. Az akció egyéb termények cserélésére is lehetőséget nyújt. Így 100 kg leadott zabért 110 kg árpát, 100 kg kukoricáért 110 kg árpát vagy 115 kg za­bot, 100 kg árpáért 130 kg kor­pát, 100 kg zabért vagy kuko­ricáért 120 kg korpát, 100 kg árpáért pedig 120 kg zabot kaphatnak. A kukorica, korpa csereakció­ban az egyéni állattartóik is részt vehetnek, s meghatáro­zott arány szerint kaphatnak kukoricáért korpát á Termény­forgalmi Vállalat útján. Űj önkiszolgáló bolt nyílt Taton A volt 3. számú földműves­szövetkezeti boltot szerdán reggel fél 9-kor nyitották meg a vásárlók érdeklődő tömege előtt Az üzletre szinte nem le­het ráismerni. 25 000 forintos beruházásból átalakították a berendezést, festettek, ízlésesen helyezték el a most már önma­gát kínálgató árut. s a polcok fölött virágok, zöld növények teszik még szebbé a tabiak büszkeségét, az új önkiszolgáló élelmiszer-boltot. A személyzet hófehér, köpenyben, udvariasan vezette be a vásárlókat az új rendszer »rejtelmeibe«. A ve­vők pedig örömmel válogattak a kissé még szokatlanul meg­növekedett bizalom láttán. A tabi új önkiszolgáló bolt ebben a szakmában az ötödik, s vele együtt összesen már 16 önkiszolgáló bolt működik a megyében. Az érdeklődésre jellemző, hogy Tabán a megnyitást kö­vető első háromnegyed órában 130 vásárló 2500 forintot ha­gyott az üzletben. Ügy terve­zik, hogy rövidesen előkészítik Tabcn egy önkiszolgáló cipő» bolt nyitását is.

Next

/
Thumbnails
Contents