Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-06 / 183. szám

©sfltörtök, 1959. augusztus ft SOMOGYI WfiPLAP Hruscsov sajtóértekezlete Egyesült Államokba teendő utazásáról (Folytatás az 1. oldalról.) Olvastam az erről szóló je­lentést — válaszolta Hruscsov s [kijelentette: ez a nyilatkozat ■ disszonáns hangot üt meg,- általános nemzetközi helyzet­ben eltér valamennyi kor­mányfő és államférfi megnyil­vánulásától. Adenauer kijelen­tette, jó, hegy az Egyesült 'Ál­lamok' elnöke meghívta a szov­jet miniszterelnököt, mert így Hruscsov — úgymond —- meg­győződhet az Egyesült Államok' erejéről. Az Egyesült Államok . elnökének nyilvánvalóan nem ilyen elképzelései voltak. Nem Amerika erejét akarja fitog­tatni előttem, hanem arra tö­rekszik, hogy barátságos egyetértésben megbeszéléseket folytassunk egymással a béke biztosításának módozatairól. A tudósítók megkérdezték: hajlandó-e Hruscsov - amerikai útja alkalmával ellátogatni az Egyesült Királyságba, illetve Kanadába. A szovjet kormány- -íő kijelentette: szívesen láto- . gatnák el ismét Angliába-« — de — mondotta mosolyogva — •a közlekedési eszközök ma már olyan fejlettek, hogy nem szük­séges az utat megszakítani. Több tudósító megkérdezte, -milyen helyet foglal. él a tár­gyalásokon a német kérdés, il­letve a berlini probléma. ►>A legfontosabb pillanatnyi­lag az, hogy felszámoljuk a második világháború maradvá­nyait — válaszolta a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke. — Ezért döntő jelentősége van an­nak, hogy megkössük a bé­keszerződést a két német állammal, illetve a német konföderációval. Ez a [kérdések kérdése. A ber­lini probléma Csupán ennek kö­vetkezménye. A békeszerződés gordiusd csomó, amelyet meg kell oldani.- Berlin kérdése minket kevéssé érint; csupán azt javasoljuk, hogy szüntes­sük meg a . második világhábo- . rú. minden káros maradvá— ", .. E pillanafibah kévés' a re­mény arra, hogy az egységes Németország a közel jövőben létrejöjjön — folytatta. — Ezért a realitás azt diktálja, hogy a két Németországgal keressük meg a békeszerződést és ezzel megoldjuk a berlini kérdést is. Nyugat-Berlin kapitalista terü­let egy szocialista ország köze­péin. Itt a megoldás csak az le hét, hogy Berlin szabad város legyen, s szavatolják kapcso­latait más területekkel. A jelen pillanatban nem lá­tok más kituta-t, hiszen nem re­mélhetjük, hogy Adenauer úr beleegyezzék a két Németor­szág egyesítésébe »szocialista alapon-«, de úgy vélekedünk, hogy Ulbricht és Grotewoh! elvtársak nem egyeznek bele abba, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaságban megsem­misüljenek a -szocialista vívmá­nyok. Hruscsov hangoztatta, ellent­mondásos az a nyugati állás­pont, hogy harcolni kell Berlin — úgymond — békéjének biz­tosításáért és közben nem kell aláírni a német békeszerződést. Ez azt jelenti, hogy megmarad a kanóc, amelyet még a máso­dik világháborúban gyújtottak jpeg és amely a puskaporos hordóhoz vezet. A feladat az, hogy eloltsuk ezt a kanócot, felszámoljuk a második világ­háború maradványait. Ez dön­tő lesz a béke biztosítása szem­pontjából — mondotta. A Drapéau Rouge tudósító­jának válaszolva Hruscsov ki­fejtette, furcsa logika azt állí­tani, hogy a két nagyhatalom megegyezése veszélyeztetheti a kis országokat. Elsősorban a Ids országok­ra káros és veszélyes a je­lenlegi feszültség, mivel a kis országok súlyosan szen­vednének egy esetleges há­borúban. A PHumanité tudósítója megkérdezte a szovjet minisz­terelnököt, mi a véleménye ar­ról, hogy Franciaország nuk­leáris kísérleteket készít elő a Szaharában, akkor, amikor a nemzetközi tárgyalásokon meg­egyezés’jöhet létre a nukleáris kísérletek megtiltásáról. Hrus­csov kijelentette, nem az új fegyverek, gyártására, hanem a fegyverek .és a kísérletek el­tiltását célzó megállapodásra kell törekedni. Egy másik kér­désre válaszolva Hruscsov szólt az úgynevezett Bonn—Párizs tengelyről. — Volt más ilyen tengely is — jelentette ki. — Még emlé­kezünk rá, hogy a Berlin—Ró­ma és a Berlin—Tokió tengely hogyan tört szét. Mennyivel jobb sors várhat egy Párizs— Bonn, vagy egy Róma—Bonn tengelyre? Ha ennek a ten­gelynek az egyik végén Bonn van, ez azt jelenti, hogy a ten­gely az agresszív erőkkel van összeköttetésben. Mindenesetre furcsa, hogy éppen Franciaor­szág törekszik ilyen tengely kialakítására, holott ez az or­szág nem egyszer esett áldo­zatul a német militarizmusnak. A francia vezetők tudhatnák, hogy az ilyen házasság nem vezet jóra. Az Associated Press ameri­kai hírügynökség tudósítója megkérdezte, hogy készít-e a szovjet kormány előzetes ter­vet Eisenhower elnök útiprog­ramjára, nem szándékoznak-e az elnököt egy rakétakilövő­helyre is elvinni. Hruscsov válaszában kije­lentette, nem éppen békás cél­nak látszanék, ha rakétatá­maszpontokat mutogatnának egymásnak az államférfiak. A találkozásnak egészen más a célja. Az, hogy biztosítsák a világ tartós békéjét. Hangsúlyozta: a két állam­férfi személyes megbeszéléseit jó, őszinte és baráti légkörben kell megtartani. A szovjet fél célja az, hogy biztosítsa ezt a légkört és ezzel is megmutas­sa — nem akar rosszat partne­rének. A sajtókonferencia végén Id jelen tette, nyílt, szívvel in­dul az Egyesült Államokba. Célkitűzése az, hogy hozzájá­ruljon a hidegháború felszámo­lásához, jobb megértést bizto­sítson az Egyesült Államok és a Szovjetunió között és ezzel elősegítse a világ békéjének biztosítását. A tudósítók kérdéseire vála­szolva a' szovjet kormányfő elmondotta, hogy csütörtökön rövid szabadságra utazik a Fe­kete-tenger mellé és ott készül fel amerikai utazására. Meghívások özönével árasztják el Hruscsovot az amerikai városok és társadalmi szervezetek Hruscsov amerikai látogatá­sának bejelentését követően özönével érkeznek a Fehér Házba és a washingtoni szov­jet nagykövetségre a levelelek és bejelentések. Küldőik arra kérik Hruscsovot, látogasson cl hozzájuk. Meghívta Hruscsovot a töb­bi között Philadelphia, Dallas és Detroit városa. A milliós amerikai városokon kívül meg­hívta Hruscsovot például Iowa állam 20 000 lakosú Marshall­town városkája és a Minnesota állambeli Worthington is, amelynek nem egészen tízezer lakosa szeptember közepén ün­nepi napokat rendez. A texasi San Antóniában működő sajtóklub felkérte Hruscsovot, mondjon ünnepi beszédet a klub díszvacsorá­ján. A kansasi kereskedelmi kamara elnöke pedig Eisenho­wer közbenjárását kérte, hogy biztosítsa Hruscsov látogatását Kansasban. A Reuter értesülése szerint Florida kormányzója még moszkvai tartózkodása idején meghívta Hruscsovot. A Reuter washingtoni tu­dósítója szerint az Egyesült Államokban teendő körútja so­rán Hruscsov ellátogat Texas­ba, Floridába és Iowa, vala­mint Kansas búzatermelő vi­dékeire. go, San Francisco és Los Angeles városokat. Találgatások szerint Hrus­csov New York-i tartózkodása alatt alkalom nyílik rá, hogy a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke megjelenjék az ENSZ közgyűlésének ülésén, és ott beszédet mondjon. Washingtonban kedden köz­ismertté vált, hogy az ameri­kai kongresszus szenátorainak és képviselőinek túlnyomó többsége helyesli Hruscsov meghívását — jelenti a Reu­ter tudósítója. Stuart Symington a szená­tusban mondott beszédében ki­jelentette, véleménye szerint az Egyesült Államok lakossá­gának döntő többsége örül a szovjet kormányfő látogatásá­nak. Nyilatkozatok és sajtóhangok Hruscsov és Eisenhower kölcsönös látogatásáról Az előzetes terv szerint Hruscsov három napig tar­tózkodnék Washingtonban, majd felkeresné New York, Cleveland, Detroit, Chica­BERLIN Lothar Bolz, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere az ADN tudósí­tójának adott nyilatkozatában kijelentette: reméljük, hogy Hruscsov és Eisenhower talál­kozásai meghozzák az enyhü­lést az egész világ számára. A tárgyalások gondolata utat tört Genfben, és még eredménye­sebben hat majd a legmaga­sabb színvonalon. KOPPENHÁGA A Politika című lap szerint »ez lesz a szó szoros értelmé­ben az első olyan csúcstalálko­zó, amelyet mindenki kívána­tosnak tart, aki felelősséget érez a nemzetközi helyzet fej­lődéséért-«. j ‘ ATHÉN A Kathimerini című béfo- lyásos burzsoá lap írja: »Ez az esemény lényegesen kihathat az emberiség sorsára. Az ese­mények határozott fordulatot vesznek a Kelet és a Nyugat viszonyában« — írja a lap. BUENOS AIRES A darin című lap hangsú­lyozza, hogy Hruscsov és Ei­senhower találkozói »elősegí­tik majd az egyetemes béke megszilárdítását«. A La Pren- sa úgy véli, hogy a két ál­lamférfi közvetlen tárgyalásai »a hidegháború megszüntetésé­nek kezdetét jelenthetik«. Minden bóh f*szerető ember örömmel üdvözli a két nagy ország elhatározását — írja a Pravda Részletek a Béke tengerjáró hajó elsüllyedésének körülményeiről. Szűkszavú jelentés közölte ked­den a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium hajózási főosztályá­val. hogy kedden hajnalban 0,45 órakor a Béke nevű teherszállító tengerjáró hajó és a San Giorgio« olasz személyszállító hajó összeüt­között és a magyar hajó elstily- lyedt. Az újabb részletekről Zentai Jáno§ hajóparancsuok és Stefán József másodtiszt adott szerdán a déli órákban jelentést. A Béke nevű magyar tenger­járó hajó Brailán (román al- dunai kikötő) rakodott és a Fekete-tengeren át igyekezett a Dardanellákon keresztül Lat- takiába. Magyar exportárut, így a többi között cukrot, vas­lemezeket, nátriumot vitt a közel-keleti kikötőkbe. Ked­den, augusztus 4-én 0,30. óra körül Chanaktól 12 mérföld- nyíre hajózott az 1100 tonnás .hajó, jelzései rendben voltak. A hajó legénysége, s az ügye­letes tisztek észrevették, hogy egy olasz hajó szabálytalanul közeledik.' A Béke hajó igye­kezett kitérni az útból, azon­ban nem sikerült és a San Giorgio 5000 tonnás olasz sze- mé’yszállító hajó 0,45 órakor nekiment a Béke hajónak. A tengerjáró hajónkat az olasz személyszállító hajó valósággal kettészelte. A hajó első része azonnal elsüllyedt, míg a hát­só része ráborult a San Gior­gio hajóra és a Béke hajó ár­boca egy ideig támasztotta, s így késleltette a hátsó rész el­süllyedését. A katasztrófa per­cek alatt zajlott le. A magyar hajón a legkitűnőbb vezetők és legénység tartózkodott, s lé­lekjelenlétüknek köszönhető, hogy sem emberéletben nem esett kár, sem sebesülés nem történt. Természetesen a hajón szállított nagy mennyiségű áru a tenger hullámsírjába került. Az elsüllyedt hajó 23 főnyi személyzetét a San Giorgio i azonnal felvette és hamarosan megkezdődhetett az összeütkö­zés körülményeinek részletes vizsgálata. A San Giorgio is megsérült, mégpedig a hajó első harmadrésze. Az első rak­tár vizet kapott, rakománya tönkrement. A magyar pa­rancsnok és másodtiszt közlése, szerint a török hatóság a leg­nagyobb udvariassággal végzi a vizsgálatokat és segítséget nyújtott a hajótörötteknek. Az eddigi vizsgálatok szerint az összeütközésért az olasz hajó a felelős. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium hajózási főosz­tálya azonnal intézkedett, hogy a Béke személyzete segélyben részesüljön, gondoskodnak megfelelő ellátásukról és ha­zaszállításukról. A Béke két uszályt is vonta­tott. Tekintettel arra, hogy a Tisza nevű duna—tengerjáró hajó éppen útban van Egyip­tom felé, a két uszályt átveszi és továbbviszi Lattakiába. A kár meglehetősen tetemes, 20—22 millió forint csak maga a hajó és ehhez járul még a rakomány. A hajó és a rako­mány biztosítva volt. Az ügy­ben további vizsgálatokra ke­rül még sor. Véres összetűzés Venezuelan a rendőrség és a munkanélküliek között Caracas (Reuter—AFP). Ked­den Venezuela fővárosában vé­res összetűzésre került sor a rendőrség és ötezer munka- nélküli között. Az összetűzés közvetlen oka az volt, hogy a kormány visszavonta a mun­kanélkülieket támogató rend­kívüli segélyprogramját. A tüntetés békésnek indult, mert a reggeli órákban a mun­kanélküliek még csak annyit tudtak, hogy lemondott a se­gélyprogramot irányító kor­mánytisztviselő. Később azon­ban elterjedt a hír, hogy meg­vonják a segélyt a hosszú hó­napok óta munka nélkül ten­gődő emberektől. A tüntetők bombát dobtak a parlament épületére, mire a rendőrség a katonaságtól kért segítséget. A katonák tankokkal vették kö­rül az elnöki palotát és a rendőrség bejelentette a rend­kívüli állapotot. Az Összetűzé­sek során két rendőrt fel­akasztottak, 3& ceadőr és 200 polgári személy megsérült. A zavargások a kedd esti órákban még tartottak. Tüntetések Indiában a keralai kormány feloszlatása miatt Uj Delhi (CTK). Valameny- nyi indiai lap jelentéseket kö­zöl az augusztus 3-i és 4-i tün­tetésekről. Szerte Indiában tüntetett a lakosság a keralai kormány törvénytelen felosz­latása miatt. Kalkuttában a város főterén 50 000-es tömeg tiltakozott a központi kormány intézkedése ellen. A városban még soha­sem tartottak ily hatalmas til­takozó gyűlést. Sok más indiai városban is tiltakozó gyűlések voltak, a la­kosság mindenütt támogatja az Indiai Kommunista Párt felhívását. Moszkva (TASZSZ). A Prav­da szerdai száma vezércikket közöl. A cikk a többi között a következőket mondja: »A legjelentősebb nemzetkö­zi esemény« — így értékeli a világ békeszerető közvélemé­nye azt a hírt, hogy N. Sz. Hruscsov». a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke az Egyesült Államokba, D. Eisen­hower, az Egyesült Államok elnöke pedig a Szovjetunióba látogat. A nyilatkozatban kifejező­dik az a remény, hogy a kö­zelgő látogatások elő fogják se­gíteni a Szovjetunió és az Egyesült' Államok jobb megér­tését, a béke megőrzését. Eb­ben-a reményben földünk min­den jó szándékú embere oszto­zik. A szovjet emberek békében és barátságban akarnak élni az -nierikai néppel éppúgy, mint minden más néppel. Ez a cél­ja a Szovjetunió egész külpo­litikájának. A szovjet kor­mányt változatlanul az az elv vezérli, hogy bármennyire kü­lönböző is g Szovjetunió és az Egyesüli Átlamok társadalmi rendszere, szép számmal van­nak olyan fontos problémák, amelyekben népeinknek azo­nos az érdekük. Az amerikai és a szovjet embereknek egyfor­mán érdekük a béke megvédé­se és a békés- együttműködés erősítése, a két nagyhatalom gazdasági, kulturális és tudo­mányos kapcsolatainak szilár­dítása. Maga az élet követeli, hogy fejlesszük a kereskedel­met országaink között, erősít­sük a szovjet és az amerikai emberek kapcsolatait minden viszonylatban, törekedjünk az időszerű kérdések megoldásá­ra. A szovjet kormány, mint ismeretes, a maga részéről fáradságtól AL Izvesztyija az amerikai és a szovjet kormányfő kölcsönös látogatásáról Moszkva (TASZSZ). Bármi-! liók fogadták a két vezető ál- lyen nagy szenzációt is keltett lamférfi közelgő látogatásának Hruscsov és Eisenhower köl­csönös látogatásának bejelen­tése, a világeseményeken el­gondolkodó megfigyelők ezt a nagy horderejű hírt összefüg­gésbe hozzák a nemzetközi kapcsolatok általános alakulá­sával. Ezeket írja szerdai szá­mában az Izvesztyija »Jó do­log, rendkívüli hír — mondják világszerte« címmel közölt cikkében. Mint a lap rámutat, a dolog lényege legelsősorban abban rejlik, hogy a kérdést a nem­zetközi események logikájától vezérelve tűzte napirendre a két legnagyobb világhatalom. Rendkívül nagy jelentőségű dolog — emeli ki az Izvesz­tyija —, hogy a közelgő leg­magasabb szintű szovjet—ame­rikai találkozók lelkes fogad­tatásra találtak világszerte. Természetesen akadnak kivé­telek is. Egyesek — mint pél­dául Adenauer nyugatnémet kancellár — még ha jó képet vágnak is a hír hallatára, el­árulják, hogy egyáltalán nem tetszik nekik a dolog. Nem na­gyon jól érzik magukat most egyes hangoskodó skandináviai urak sem ... Most azonban nem róluk van szó — állrpít­hírét örvendetes, jó hírként. semmiféle riad vissza. A szovjet közvélemény nagy megelégedéssel fogadta Hrus­csov- és- - Eisenhower, közeli ta- lálkozásának hírét. Az . Egye­sült Államok elnöké, amikor a közeljövőben meg fogja láto­gatni a Szovjetuniót, mindén bizonnyal meggyőződik majd róla, hogy a szovjet nép bé­kés, alkotó munkájával törő­dik, a béke szenvedélyes híve, és eltökélt szándéka, hogy megszüntesse a hidegháborút, rendezze a szovjet—amerikai kapcsolatokat. Hruscsov és Eisenhower köl­csönös látogatását a nemzet­közi közvélemény történelmi eseménynek tartja, ez kedve­zően hat majd a szovjet—ame­rikai kapcsolatokra, sőt előse­gíti a világbéke megőrzését is. A szovjet emberek, mint ál­talában a világ békeszerető közvéleménye, őszintén hiszik, hogy Hruscsov és Eisenhower közeli látogatása elő fogja se­gíteni a két nagy ország köl­csönös megértését, és az álta­lános béke javára válik — fe­jezi be cikkét a Pravda. Nixon levele Hruscsovhoz Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke leve­let kapott Richard Nixon tói, az Egyesült Államok alelnöké- tőL Biztosíthatom önt — hang­zik a levél —. hogy személyes beszélgetéseinket rendkívül érdekesnek tartottam. Vala­mennyiünknek örömünkre szolgált, hogy ellátogathattunk több városba, s találkozhat­tunk és beszélgethettünk szov­jet emberekkel. Ami engem il- iet, ez különösen értékes volt abból a szempontból, hogy személyesen tüzetesebben megismerhettem hazájának népeit és a szovjet nép béke­akaratát, továbbá az ön néze­teit és meggyőződését. Beszélgetéseink folytató­dik a levél — barátságosak és egyben nyíltak voltak, a lé­nyeget érintették, kinyilvánul­tak különböző meggyőződé­sünkből fakadó különböző né­zeteink. Remélem, ezzel némi tunk, hogy kormányaink — más kormányokkal együtt hozzálátnak nézeteltéréseink békés rendezéséhez. Ez elen­gedhetetlen — hangsúlyozza befejezésül Nixon. Egy amerikai pilóta lakótelepre dobta le rakétáit Nyugat- Német or szagban München (ADN). A felső- bajorországi Moosburg egyik külvárosának lakossága hétfőn este nagy életveszélyben for­gott. Egy amerikai lökhajtásos vadászgép kevéssel lezuhaná­sa előtt a lakótelepülés felett lőtte ki a gépen lévő rakétá­kat. Két rakéta átütötte két épület tetejét, majd a megré­mült lakók lába elé zuhant, de szerencsére nem robbant fel. , A rakéták az épületben így ia ÍA “»esi * la®. Vilá^zerte rali- • le^ abban az irányban halad- jelentős károkat okoztak.

Next

/
Thumbnails
Contents