Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-26 / 199. szám
Dr. Kellner Dániel: A TESTGYAKORLÁS ÉS A SPORT a dolgozó ember éleiében A testgyakorlás, a sport ma már életszükséglet, az egészségi 's életmód egyik alapvető tényezője, akárcsak a tisztaság, a megfelelő táplálkozás vagy az elegendő alvás. Csak az egészséges ember munkaképes, az egészség megőrzése, a test karbantartása éppoly fontos tényezője a létfenntartásnak, mint a szakmabeli kiképzés. Ahogy ifjú korunktól kezdve rendszeresen igyekszünk gyakorlati vagy elméleti ismereteket szerezni, hogy szakmánkban megálljuk helyünket úgy kora gyermekségünktől kezdve hasonló gonddal kell foglalkoznunk testi fejlődésünkkel is. A sportmozgások begyakorlása feltételes reflexek kialakulásának eredménye. A legérzékenyebb és a leghajlítha- tóbb a fiatal, fejlődő szervezet tehát a mozgáskészség kialakítását is minél korábban kell elkezdeni. A csecsemő fejletlen, törékeny teste kíméletet, egyenletes hőmérsékletet kíván. Az összes ártalmak közül talán a lehűlést tűri legkevésbé a csecsemő. A csecsemő első nagyobb erőkifejtését akkor végzi, amikor hasra fekve fejét próbálja emelni. A kellő hőmérsékletű szobában hagyjuk minél többet kibontva a csecsemőt, hadd rugdalózzék kedve szerint, és végezze spontán első mászó gyakorlatait. Egyesek már a 4. hónaptól kezdve ajánlják az izmok gyakorlatoztatását, és a masszázst. Különböző helyzetekbe hozva a csecsemőt, erőkifejtésekre késztetik, s e gyakorlatok az alvás és az étvágy javulását eredményezik. E kérdés adott esetben való eldöntését bízzuk gyermekorvosunkra. A járóiS'kola a gyermek első sportpályája, amelyen első lépéseit eleinte kapaszkodással, később önállóan próbálgatja. Korai ültetés és erőszakolt felállítás káros lehet a gyenge csontrendszerre. A gyermeki szervezet edzése komoly formában csak az első életévek után kezdődhet. A szabad levegőn, napfényben való játék a gyermek éltető eleme. Egy kocsiderék tiszta homok a kert napos helyén, a labda, a karika, az ugrókötél a játszadozó gyermek sporteszközei. Nagyvárosaink gyermek- játszóterei a múlttal szemben óriási haladást jelentenek ezen a téren. Az óvodádkor a játékos gimnasztika időszaka, de a hűvösebb vízzel történő lemosás, edzés is szerephez jut már ilyenkor. A gyakorlatok megválasztása nem fog nehézségekkel járni. Az állatok járását utánzó gyakorlatok, medvetánc, kutyakaparás, talicska, törökülés, guggolások, négy- kézlábfutás. trombitafúvás utánzása a kilégzés gyakorlására stb. szórakoztatják a gyermekeket, és a célnak is megfelelnek. könnyebb, mint később. A régi rendszerű iskolapadok kiküszöbölése nagymértékben hozzájárul modern iskoláinkban ahhoz, hogy a tartáshibák egyre ritkábbá váljanak. A gyermek ék .'-ben mélyreható változást jelent a serdülés korának elérkezése. A 14. életév körül — lányoknál harp ara bb, fiúknál valamivel később — indul meg a nemi mirigyekben az a fejlődési folyamat, amelynek következménye az addig szunnyadó nemi jelleg és működés életrekeltése. Az ivarmirigyek hormonjai a fokozott termelés folytán mind szembe- ötlőbben fejtik ki hatásukat a szervezetre, aminek látható jeleként a gyermekből kialakul a serdülő fiatalember, illetve a hajadon. A testgyakorlás, a tettre vágyó fölös energiával rendelkező játékos kedvű fiatalságot fegyelemre szoktatja, a test izomzatát, ellenálló képességét, idegrendszerét alakítja. E minden külső behatás iránt any- nyira érzékeny korban nagy segítség a testgyakorlás a tüdővész, vérszegénység, ideg- rendszeri betegségek stb. megelőzésében. A szabadlevegőn, napfényben, vízben űzött sportok megszabják a fiatal szervezet további fejlődésének irányát. Az iskolai testi nevelésnek legnagyobb jelentősége talán éppen e korosztály fiataljai számára van. A gyakorlatok sok irányban fejtenek ki hatást a szervezetre, és segítik elő a fejlődést. Kitartási és erőgyakorlatok ebben a korban még mellőzendők. A tizennyolcadik életévig Az iskolás gyermek a tornaórákon csak ízelítőt kap abból, amit naponta és rendszeresen kellene végeznie. Sokat vitáznak az iskolai testi nevelés kérdéséről. Vannak, akik a tornaórákat szeretnék kiküszöbölni a délelőtti tanórák sorából, mások viszont keveslik a heti óraszámot, és más tárgyak rovására szaporítani szeretnék. A testnevelőnek és az iskolaorvosnak figyelnie kell már az óvodás- és az általános iskoláskorban a gyermek mozgáskészségét és testtartását Tartáshibák már ebben a korban kezdődnek, és megelőzésük, illetve helyrehozásuk kialakulásuk időszakában sokkal már megmutatkoznak a sport- tehetség csalhatatlr.-i jelei. A sportoktatónak, testnevelő tanárnak nagy körültekintéssel kell a fokozatosan emelkedő terheléseket alkalmaznia, és egészes kivételes tehetségektől eltekintve inkább a szervezet sokoldalú fejlesztésére kell törekednie, az alapozásra kell fektetni a fősúlyt, hiszen a speciális sportmunka csiszoló hatása egy-két év után csak annál jobban fog kibontakozni, és annál maradandóbbak lesznek az elért teljesítmények. E korosztály testgyakorlásának kérdésénél kell megemlékeznünk a testgyakorlás alól való felmentésről is. A régi világ tornamentes gyermekei voltak azok, akiknek a legnagyobb szükségük lett volna a testgyakorlásra. A gyengébb gyermekek testi fejlődése külön gondja a testnevelési tanárnak, aki szemmel tartva a reá bízott gyermekek testi képességeit, azoknak megfelelően dolgoztatja, és fokozatosan vezeti át őket a nagyobb teljesítmények felé. A testnevelés alól való felmentés mai módszere mellett a teljes mentesítés kivételes és záros határidőhöz kötött. A sportorvos és a testnevelő tanár közös célja, hogy a rájuk bízott gyermekek közül minél többen részesüljenek a testgyakorlás jótékony hatásaiban. A 18—35. életév közötti kord tekintik a komoly sportolás időszakának. Ez az az időszak, amelyben az ember egyébként is leginkább munkabíró és teljesítő képes. A régi könyvek adatai az egyes sportágakra vonatkozó legkedvezőbb életkorokról ma már nem állják • meg helyüket, az új edzésmódszerek miatt a korhatárok eltolódtak, különösen a szovjet atléták feltűnően gyakran mu-I tatnak fel idősebb korban is nagy teljesítményeket. Általában a tartós teljesítmények idősebb korban még jól fokozhatok, és nehéz atléták között is gyakran találkozunk 40 év körüliekkel. Az idősebb 40éven felüli korosztály testgyakorlási lehetőségei nagymértékben függnek az illető sportmúltjától. Gyorsasági gyakorlatok, rugalmasságot igénylő sportágak ilyenkor már nemigen mennek. A vérerek, a szövetek merevebbek, gyors alkalmazkodásra már kevésbé képesek. A sportmunkánál fellépő magasabb vérnyomás lassabban tér vissza a kiindulási értékre. Vándorsport, túraevezés, gyaloglás, gimnasztika, nem versenyszerű úszás az idősebb korosztály hasznos sportágai. A legveszedelmesebb — írja Dalmady — a 35—40 év körüli időszak, amikor az ember még rugalmas, mérkőzésekre könnyen kapható, de szervezete már nem oly friss, mint érzései mutatják. A gyorsan röppenő évek nyomán feltartóztathatatlanul közeleg a hanyatlás korszaka: az öregség. A fiatalság és a komoly sportolás időszakának ésszerű testedzése kihatással van a későbbi életévekre. A testgyakorláson át vezet az út az egészséges öregség és a hosszú élet felé. Meghalt az álomkor ellenszerének egyik felfedezője Dr. Louise Pearce asszony, aki közreműködött az afrikai álomkór gyógyszerének feltalálásában, és a szer kipróbálására expedíciót vezetett Belga-Kongóba, 74 éves korában egy New York-i kórházban elhunyt. Dr. Pearce 38 évig működött a Rockefeller-intézetben, s 1951-ben ment nyugdíjba• Három tudóssal együtt ebben az intézetben fedezte fel 1915- ben a Triparsamid nevű gyógyszert, amellyel sikeresen gyógyítani lehet az afrikai álomkórt. „Detronizálták“ a tudós baglyot A bagoly nem intellige ns állat. Ezt bizonyította be kétévi tanulmányozás után Roger Payne amerikai biológus. »Általában azt tartják, hogy nincs bölcsebb egy öreg bagolynál. Gyermekmeséink tele vannak ilyenfajta megállapításokkal. Nos, semmi sem alaptalanabb ennél — állítja az amerikai tudós. — A bagoly értelmi készsége gyakorlatilag a nullával egyenlő. Ehhez az ostoba állathoz képest a tyúk egyenesen lángeszű ... Mi több, az sem igaz, hogy a bagoly éjjel tökéletesen lát. Csak a füle rendkívül éles, tehát hallásával és nem látásával tudja megkaparintani zsákmányát«. Leprások, akiknek nem juf kórházi ágy A világon jelenleg kereken 12 millió leprás él, elsősorban a trópusi és egyenlítői övezetekben. A sok millió szörnyű betegségben szenvedő ember számára azonban csupán 100 ezer kórházi ágy áll rendelkezésre. A Világegészségügyi Szervezet szakértő bizottsága, mely jelenleg Genfben ülésezik, javaslatot tett a lepraelle- ni küzdelem fokozására. A szakemberek szerint meg kell változtatni egyes országok törvényeit, amelyek ragaszkodnak a leprások tökéletes elszigeteléséhez. Úgy vélik ugyanis, hogy az ilyen törvényes intézkedések már teljesen elavultak, mivel a lepra korunkban jóformán megszűnt fertőző betegség lenni. Világító beton Nyugat-Európában világító beton alkalmazásával kísérleteznek. Olaszországban, az NSZK-ban és Berlinben ilyen betonnal jelzik az úttesten a gyalogosok átkelőhelyét. A beton állítólag évtizedekig megőrzi világító tulajdonságát, tehát nem kell örökösen újrafesteni az átkelőhelyeket. Tenger a pusztaságban Néhány évvel ezelőtt még senki sem gondolt arra, hogy a Karakum homoksivatag valaha is életet ad majd a növényeknek. A Szir-Darja folyó csak nagyon szűkmarkúan ősz. togatta éltető nedvét. Az ember azonban diadalmaskodott a természet felett. Más mederbe terelték a Szir-Darját, s így jött létre a 6Q km hosszú és 18 km széles mesterséges tenger. Egy Dél-Afrikai orvos felfedezése a szülési fájdalmak enyhítésére A Lancet nevű angol orvosi szaklapban közlemény jelent meg Ocker professzor johannesburgi nőgyógyász új felfedezéséről. A professzor, aki a Wiswatersrand egyetem dékánja, olyan berendezést talált fel, amely a vajúdás első szakaszában csökkenti a Légnyomást a hasi terület felett, s ezáltal anyára és gyermekre egyaránt ártalmatlanul megrövidül a vajúdás ideje, csökkennek a fájdalmak. Markos György: a sokoldalú a huni ni mn- A JELEN ÉS A JÖVŐ FÉMJE MIÉRT OLYAN FONTOS ÁLTALÁBAN, de különösen számunkra az alumínium, illetve annak érce, a bauxit, az a kőzet, amelyből az alumíniumot bonyolult vegyi, villamos kohászati eljárással kivonjuk? Az alumínium olvadáspontja 658 Celsius fok, fajsúlya 2,7, azaz az alumínium súlya azonos térfogat mellett közelítően harmadrésze a vas súlyának. Könnyűsége mellett másik két jelentős előnye az, hogy nem oxidálódik, és egyes savaknak ellenáll. Minden alkalmazásának e három tulajdonsága az alapja. Hátránya ezzel szemben az alumíniumnak az, hogy nem eléggé kemény és szilárd, ezért az alumíniumot tiszta állapotban alig használják, hanem ötvözik, ötvöző anyagai a nikkel, a réz, a mangán, a magnézium és más keményebb fémek. A technika és a kereskedelmi gyakorlat több száz különböző alumíniumötvözetet ismer. A legismertebb alumíniumötvözetek a duralumíniumfélék, amelyek néhány százalék mangán, magnézium és réz hozzáadásával készülnek. Könnyűsége miatt az alumíniumot elsősorban a repülőgépgyártás használja. A repülőgépek váza, teste, sőt festéke is alumíniumötvözetből készül. Az autóipar is egyre fokozottabban alkalmaz alumíniumkarosszériákat, sőt egyes modelleken az alváz nagy része is alumíniumból készült, ami az autó súlyát jelentősen, mintegy 40 százalékkal csökkenti. Az USA autóiparában az 1955—56-os modelleken átlag 34 kg alumíniumot használnak a korábbi 1952—53- évi 36 kg helyett, ezzel legalább 50—70 kg vasat takarítottak meg. Újabban a vasutak részére is alumíniumvázas és alumínium-felépítményű kocsikat készítenek. Motoralkatrész is egyre több készül alumíniumötvözetből. Az elektrotechnikában az alumínium különösen a távvezetékeknél helyettesíti a rezet, mert az az előnye, hogy könnyűsége miatt a távvezetékek oszlopait nagyobb távolságra lehet felállítani. De nemcsak a távvezetékeknél, hanem az elektrotechnika más területein is egyre fokozottabb mértékben használnak alumíniumot. Tartóssága miatt terjedt el az alumínium a belső és külső építkezésben. Ablak- és ajtókeretek, tetőszerkezetek készülnek alumíniumból. Ma már a csatornák, ereszele, födémek előállítására egyre fokozottabban használnak ónozott és horganybádog helyett alumíniumlemezt. A második világháború után terjedt el a teljesen alumíniumból készült vagy csak alumíniumvázas házak építése, s ezzel egyidejűleg az alumíniumbútorok gyártása. A konzerviparban óndobozok helyett egyre nagyobb mértékben használnak alumíniumdobozokat, s mivel az alumínium egyes ötvözetei tengervízzel szemben is ellenállók, felhasználják a tengeri hajózásban is. Az alumíniumporból festéket állítanak elő Az alumíniumpor és vasoxid keveréke, a termit nagy hatásfokú olvasztó anyag- Végül az alumíniumbronzot kellemes hangja miatt a hangszeriparban is alkalmazzák. éta AZ ALUMÍNIUM TISZTA FORMAJABAN alig száz év óta ismeretes. Már Plinius tesz említést alumen néven valami timsószerű anyagról. A XVIII. században felismerik a timföld alkatrészeként az alumíniumot, de csak 1807-ben az angol Davy kísérletezik először — egyelőre eredménytelenül — azzal, hogy a timföldből tiszta alumíniumot kivonjon. A dán Oersted és a német Wähler vegyészeknek sikerül először 1827 körül kísérleteik folyamán elektromos úton az első tiszta alumíniumot timföldből kinyerni. A francia Saint-Claire Deville tökéletesíti az eljárást, majd Heroult dolgozza ki a ■na is ismert elektrolikus eljárást 1886-ban. Ekkor kezdődik » alumínium ipari termelése. Az alumínium tulajdonságait száz évvel ezelőtt még nem ismerték fel tisztán. Nehéz és költséges előállítása miatt inkább dísztárgyak készítésére és ékszerként akarták felhasználni. Egy kg alumínium akkor kb. 5000 aranyfrankba került, vagyis drágább volt az ezüstnél, sőt az aranynál is- 1854-ben az egész világon még mindössze kétszáz kg alumíniumot állítottak elő, és ez az érték csak 1888-ban érte el a három tonnát Az ára ekkor a termelés növekedése miatt csupán 150— 200 aranyfrank körül volt. Csak a későbbi nagyipari termelés tette lehetővé a jelentős árleszállítást. AZ ELSŐ IPARI JELLEGŰ ALUMINIUMKOHÓT Pechi- ney francia mérnök állította fel Franciaországban. De ekkorj 1899-ben is 30—35 frank körül volt az ára. 1896-ban már 1800 tonna alumíniumot termeltek, ára már 25—30 aranyfrank körül ingadozott kg-ként. A századfordulón 3000 tonnás termelés mellett az alumínium kg-ja már 2,5 aranyfrank körül alakult. Az alumíniumtermelésnek közben hatalmas lendületet adott a repülés és az elektrotechnika rohamos terjedése. Az első világháború előtti utolsó békeévben, 1913-ban már 65 000 tonna volt a világ alumínium termelése. De az igazi konjuktúrát az első világháború hozta meg, melynek tetőfokán a világtermelés 376 000 tonna volt. Egy kg ára aranydollárban számítva mintegy 50 cent, azaz még mindig kb. 2,5 frank volt. Az alumínium termelés emelkedésének a világgazdasági válság (1929—32-) sem vetett gátat, viszont nagymértékben hozzájárult az árak csökkentéséhez. A második világháború kitörésekor a világ alumíniumtermelése 800 000 tonna volt, s kg-ja már 40 dolláreent volt, de a mindjobban csökkenő termelés következtében végül is 25—30 centre csökkent. A második világháború vége felé az alumínium termelése már elérte a 2 millió tonnát évente Ha ezt a mennyiséget nem súlyban, hanem térfogatban mérjük, az alumíniumból nagyobb tömeget termeltek, mint a négy ún. színesfémből: rézből, horganyból, ólomból és ónból együttvéve. A tőkés világban az alumíniumtermelés egyike a leginkább monopolizált iparágaknak. Minden országban egy. legfeljebb két hatalmas monopolisztikus jellegű tröszt tartja kezében a termelést, sőt azt mondhatjuk, hogy az alumíniumtrösztök száma kevesebb, mint a termelő országok száma, mert egyes trösztök több ország termelését kezükben tartják. Az Alumínium Co. of America (Alcoa) hosszú ideig egyeduralkodó volt az USA-ban, s tulajdonában voltak Kanada és Norvégia alumíniumkohói is. Az Alcoa mellett újabban erősödik meg egy másik tröszt az USA-ban, a Reynolds Metal Co. Angliában és Franciaországban is egy-egy tröszt kezében van a termelés. A svájci alumíuiumtröszt érdekeltsége volt az olasz, jugoszláv és részben a magyar termelés is a második világháború előtt. Németország alumíniumtermelését szinte kizárólagos joggal az Egyesült Alumíniumművek tartották kezükben- A különböző országok alumíniumtrösztjei egyetlen szervezetbe egyesültek, saját érdekeik szerint alakították a termelést, a fogyasztást és nem utolsósorban az árakat. Mindezt azért szükséges röviden megemlíteni, mert hazánk bauxit- és alumíniumtermelése is nagymértékben ezeknek a trösztöknek, illetve trösztök trösztjének akaratától függött. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ELŐTT egyetlen ország volt, amely függetlenítette magát, mint minden más téren, az alumíniumtermelés terén is a nemzetközi nagytőkétől: a Szovjetunió. Mellette ma már Magyarország Románia is kivonták magukat az imperials iák fojtogató gyűrűjéből. Részlet a TIT Magyarország bauxit- és alumíniumtermelése C. szakosztályi füzetéből.
