Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-17 / 166. szám
▼BLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KÖNy \ V AZ MSZr^P MÉGYÉ! BIZOTTSÁGA ÉS A,MEGYE! TANÁCS LAP3A XVI. évfolyam, 166. szám. ÄRA 50 FILLÉR Péntek, 1959. július 17. Mai számunk tartalmából: Egész ember kell... (3. oldalon) OTTHONUNK (5. oldalon) ORSZÁGJÁRÁSON (6. oldalon) A kadarkút! Búzakalász Tsz-nek Igen szép jövedelmet hozó ba- romfi farm épületeit az elmúlt esztendőben 40 ezer forintos költséggel alakították át, az idén pedig 700 folyóméter drótfonattal kerítették be, kb. 100 000 forintos költséggel. Fajtiszta baromfiállományuk jelenleg 200 tyúkból és 1500 db csirkéből áll. Képünkön Puskás Lajosáét láthatjuk, miközben a baromfiaknak 36 féle takarmányból összeállít'-.tt csirketápot ad. A csirkék sípjelre gyülekeznek az etetőhöz. Hasznos segítség A Somogy megyei Vendéglátóiparé Vállalat a látrányi Alkotmány Tsz-t patronál ja. S ez nemcsak abban mutatkozik meg, hogy elbeszélgetnek a tsz-tagck-kal munkájukról, problémájukról, hanem abban is, hogy segítenek a sürgető munkák elvégzésében. Hétfőn, — a vendéglátóiparban ilyen-; kar kevesebb a munka, — hajnali fél ötkor 41 vendéglátóipari és két könyvesbolti dolgozó indult útnak Látrány fe- té autóbusszal. A tsz-ben három brigádra oszlottak, Egy a borsót szedte, a másik már a learatott árpát kötözte kévébe és keresztbe pakta, a harmadik pedig aratott. Végül mindhárom brigád az aratást végezte. Délben a tsz ebéden látta vendégül á" társadalmi munkásokat, akik este fél hatig a földeken dolgoztak majd a tsz- tagok elismerő szavai .közepette indulták hazafelé. Megérdemlik, az elismerést, hiszen 15, hold learatott árpát kötöztek fel és raktak össze, ezenkívül két tábla rozsot és egy tábla búzát arattak le. Befejezték az aratást A Balatonújhelyi Állami Gazdaság — országos viszonylatban is — az, állami gazdaságok között elsőnek fejezte be az aratást. 193 hold búzát, 120 hold ősziárpát, 42 hold tavaszi árpiát arattak lej A. Kaposvári Célgazdaság ma végez az aratással. A Célgazdaságnak kereken kétezer hold kalászos gabonája volt. Jó ütemben balad a több min! egyaüliáró ferial értékű idei közséifejlesztési tervek végrehajtása Az év első felének lezárásával értékelték azt a munkát, amelyet az ország tanácsai az idei községfejlesztési tervek végrehajtásában végezték. Varga András, a Minisztertanács Titkársága Tanácsi Szervek Osztályának vezetője tájóTELEFONON ÉRKEZETT: A fonyódi járás négy tsz községe befejezte az aratást A Fonyódi Járási Tanács mezőigazdasági osztályának vezetőjétől, Balassa elvtárstól kapott tájékoztatás szerint, a járás négy tsz-községe végzett a kenyérgabona aratásával. Az ordacsftii, Március 15 Tsz 350 hold búzát, 103 hold rozsot, a szöllőskislaki Haladás Tsz 111 hold búzát. 80 hold rozsot, a fonyódi Magyar Tenger Tsz 80 hold búzát 20 hold rozsot, a tikosi Hajnal Tsz pedig 85 hold búzát és 62 hold rozsot aratott le, Felhőszakadás, jég szerdán délután A szerdán délutáni esőt a megye legtöbb helyén erqs vihar és jég kísérte. Jákó község északkeleti részén 80 ka- tasztrális hold kukoricát teljesen letarolt a jég. A falu felett négy kilométeres sávban húzódott a vihar. Kiskorpádon inkább a nagyerejű szél okozott kárt: fákat csavart ki, összekuszálta a még lábon álló gabonát, megrongálta a lakóházakat, gazdasági épületeket. Nagybajomban a szakadó eső következtében a vihar kitörése után fél órával a laposabb területken térdig ért a víz. Jutáról, Somogy döröcskéről, Mosdósról szintén jelentettek jégkárt A Somogy megyei Állami Biztosító emberei megkezdték a vihar- és jég okozta károk felbecsülését. Pontos adat nem áll rendelkezésünkre, hisz még a kárjelentések sem érkeztek be valamennyi területről. koztatta az MTI munkatársát az első félév tapasztalatairól és a községfejlesztési munkában tanácsaink előtt álló feladatokról: — 1958-ban minden előző esztendőnél jobb eredményeket értünk el a községfejlesztési tervek teljesítésében, városaink, községeink építésében, szépítésében. A tanácsok jó' munkájának bizonyítéka, hogy a tavalyi 814 millióval szemben 1959-ben a községfejlesz- tésd alapok összege eléri az egymilliárd húszmilliót. — A tervezés — folytatta — országosan általában reális volt. Tanácsaink gondosan ügyeltek arra, hogy a végső formába öntött tervek tükrözzék a lakosság kívánságait, jogos igényét. — A községfejlesztés idei fő feladatai: faiuvülamosítás, a helyi villamoshálózat fejlesztése, a vízellátás megjavítása, út-, járda-, hídépítés, parkosítás, tantermek, művelődési házak, lakások és rendelők építése, illetve felújítása. A testvéiozövetkezetek segítik a tabi járás tsz eit A szövetkezetek tahi járási központjának választmánya a múlt hónap végén összeült és foglalkozott a járás termelő- szövetkezeteinek feladataival; A választmány megállapította, hogy a földművesszövetkezetek és a termelőszövetkezetek közötti kapcsolat jónak mondható. Javasolta, hogy az' áruellátás, a bő áruválaszték, az itaiFűkaszálókkal is aratnak a Felsőbogáti ÁG-han A Sőagronómusi Irodából kemény tekintetek szemeződnek a határra. Esik az eső. Nagy, fekete felhők vetnek árnyékot a legnagyobbrészt földig hajolt, gyomtól zöldellő gabonákra, cs'az időnként vakítóan felvillanó villámok fénye világítja meg őket. Ismét szünetel a munka, s ki tudja hányadszor. Tanácstalanság ül a jelenlévők homlokára. Ráth Sándor igazgató, Koletár András főagronómus és Varga , Vendel, a központi üzemegység vezetője egymásra tekintenek: mit csináljunk, hogyan tovább? Esik, megállás nélkül esik az eső. Csattogva, zörögve verődik az ablakokhoz. Dél van, de az irodában fel kell kapcsolni a villanyt. Hatalmas mennydörgés rázza meg az épületet. Ismét sötétség. Az igazgató fejét tenyerébe támasztva mormolja maga elé. »Négy év óta vezetem a gazdaságot, de ilyen időjárásra még nem volt példa.« Összetorlódtak a munkák, s ez talán a hideg talaj miatt későn végzett vetések következtében az összes állami gazdaságok között itt érződik a legjobban. Az aratás közepénél tartunk már. de nekik még 40 —50 hold cukorrépájuk, s 30 hold kukoricájuk Várja a kapát. Egy kevés szénájuk is van behordatlan. S, ez csak az elmaradott munka. Ezen kívül meg kellett kezdeni a 150 hold len nyűvését is. Pedig a munkaszervezés terén nem érheti vád őket, mert a tervezésnél gondosan számbavették a 4800 holdas földterület megműveléséhez rendelkezésre álló gyalogerőt és gépkapacitást. Sőt; as eső miatti kiesésre is, a növényápolás időszakára 6—8 háttérben. Nem könnyű fel- hozzá, mintha kézzel vágnánk, napot számítottak. Igen ám, de adat. Érvek, javaslatok röpköd- és mindjárt cséplőgépbe kerül- ki gondolt arra, hogy május, n^k a levegőben, míg lassan hét a gabona, június hónapban 30 nap kény- kialakul a legmegfelelőbb szerpihenőt kell tartaniuk, terv. Elvonulnak a felhők és felragyog a nyári ég. Ahogy a vemért ennyi volt. 72 hold búr- — Talán a fűkaszákkal... zetők kitekintenek a még págonyájukat így is kétszer meg- — javasolja az igazgató. rás ablakon, újabb erő, bizakapálták, s háromszor betol- — Igaz, — csillának meg a lom ébred bennük. Megvan, megoldották a »mit csináljunk, ; hogyan tovább« kérdést. Sok A „BALATONBAN" tögették, a 15 hold dohány, a tekintetek és máris megtold 370 hold kukorica munkálatai- ják a javaslatot. — Van Maul- val végeztek, s a takarmányok wurf-traktorunk, Mähladerünk "gondot, tépelődést okozott. De nagy részét is betakarítoták. is, miért ne aratnánk ezekkel, felszikké d a föld, s az aratás De mindennel nem bírtak Csak fele munkaerő szükséges folyik további. Sz. S, megbirkózni. ......................................................................................................................... Ennek tudatában ültek is-t" .................................................................. m ét asztalhoz a vezetők azt aratás megszervezése érdeké- t ben. Az első tervezéskor még: nem tudták, hogy kéziaratásra* nagy számú gyalogeröt kell el-j vonni a kapásoktól. Csak a| gépekre támaszkodtak. A 330 i hold őszi árpa, a 650 hold bú-f za, és a 195 hold rozs aratásé-1 hoz hat kombájn és két kéve-| kötő aratógép állt rendelke-1 zésre. i — Húsz nap alatt végez-» nünk kellett volna — mondja t a főagronómus, de — és kézé-1 vei a határ felé mutat — ismét: esik az eső. Azonkívül nagyon* dőltek a gabonák, sokhelyütt» még ma sem lehet rámenni a. földekre, i Az újtípusú szovjet | kombájn még valahogy elvi-! szí a kuszáltat is, persze ckik-J kentett teljesítménnyel dolgo-: zik. A többi alig érvényesül. | Bizony nem állnak valami: jól. Igaz, hogy az őszi árpát le-f vágták, s nyomban a szalmát ♦ is lehúzták róla, sőt 85 holdat, S ami nem felülvetéses volt, már : le is buktatták, de a kenyér-* gabonákból csak 90 holdat | arattak le eddig. | A nehézség ellenére is men-: ni kell az aratásnak — hajtó-: féleségek biztosítása, valamint a mindennapi feladatok elvégzése mellett a földművesszövetkezetek dolgozói segítsenek a termelőszövetkezeteknek a növényápolási, aratási munkálatokban. Az fmsz-ek magukévá tették a javaslatot, s az elmúlt héten több mint 2000 kereszt gabonát raktak össze a termelőszövetkezetek földjein Az andocsi fmsz dolgozói a helybeli Üj Élet Termelőszövetkezet, búzatábláján az állami erdészet dolgozóival közösen több mint 400 kereszt búzát raktak kepébe. A karádi termelőszövetkezet elnöke is nagy elismeréssel nyilatkozik az aratási munkálatokban kapott segítségről. Itt kétszer is arattak a földművesszöve-tke- zetbeliek; Földm ű vessző vetkezetei nk mozgóboltokat indítottak útba, melyek járják a falvak határait és hűsítő italokat visznek az aratóknak. Bedegkér község határát háromszor is körüljárta a mozgóbolt A termelőszövetkezet tagjai azt kérik, hogy a cséplés időszaka alatt is keresse fel őket a mozgóbolt. Az fmsz-ek számviteli dolgozói egy-egy termelőszövetkezet patronálását végzik, segítik a tsz-könyvelőit a munkaegység számfejtésének munkájában. Az FJK ejőbb a kányái, majd az Űj Elet Termelőszövetkezet patronálását vállalta. Ruzsics József a tabi FJK igazgató-elnöke. — Örvendetes tapasztala^ hogy az ipari munkásság és a műszaki értelmiség mind jobban kiveszi részét a közös feladatok megoldásából. — A tervezési munka színvonalának emelkedéséhez nem csekély mértékben hozzájárult — mondotta a továbbiakban' — hogy lényegesen javult a tanácsok és, a helyi népfront-bizottságok kapcsolata. Megszűntek a korábban tapasztalható hatásköri viták, a népfront igen jó segítséget adott — /a lakosság javaslatait összegyűjtve a tervek kimunkálásához. Javult a tanácsok és a többi tömegszervezet kapcsolata is. — A politikai és szervezési munka eredményeként 1959 községfejlesztési céljai lényegesen jobbak, megalapozottab- bak, mint tavaly, hívebben kifejezik az adott terület elsőrendű szükségleteit. Többségükben oly feladatokat vettek tervbe, amelyek még az idén meg is valósíthatók. Az összesen 450 millió értékű építési feladatokhoz a Minisztertanács maradéktalanul t biztosította mind az anyagot, mind az építési kapacitást. — Beszélnünk kell arról is — folytatta —, hogy az általános jó tapasztalatok ellenére többhelyütt találkozunk még nem megalapozott, hibás tervezéssel. Helytelen, hogy egyes tanácsaink még mindig nem tárják fel és hasznosítják megfelelő mértékben a helyi anyagokat. Sok végrehajtó bizottság megelőzi a tanácsi kollektíva segítségét e munkában, vannak tanácsaink, ahol nem megfelelő a kapcsolat a községfejlesztési állandó bizottságok és, más állandó bizottságok között. — Figyelemreméltó új jelenség ipari jellegű városainkban és községeinkben — folytatta —, hogy a tanács vezetői, a Hazafias Népfront, az üzemek pártszervezeteire és szakszervezeti bizottságaira támaszkodva egyre eredményesebben bevonják a munkások kollektíváját főként a szakipari feladatok megoldásába. Hiba még, hogy e mozgalomból nem veszik ki részüket megfelelően az üzemekben dolgozó tanácstagok. — Most kezdtük 'meg a második félévet. Végrehajtó bizottságainknak gondosan számba kell venniök a további munkák műszaki feltételeit: megfelelő tervek állnak-e rendelkezésre, biztosított-e a szükséges anyagmennyiség? Amennyiben nem, tárják fel fokozottan a helyi anyagokat. Nem csekélyebb tartalékok vannak még a társadalmi munkában. Tanácsainknak bátrabban kell igénybevenniük a munkásosztály, az üzemi kollektívák segítségét. : Mérleghitelesít© kerestetik 1- De nem az »Igaziban«, nemcsak a magyar tenger bús hullámai gatjak. Mégpedig úgy, hogy» hözt, hanem a siófoki »Balaton« cukrászdában találnak sokan na- más munkák se maradjanak * gputa menedéket a tűző sag etög (Tudósítónktól.) A nagyatádi gépállomás vezetői még ,a téli gépjavítások idején gondoskodtak arról, hogy a gabonamérlegek idejekorán javításra kerüljenek. “A munkát a Somogy megyei Finommechanikai Vállalatnak adták ki. Egy hónappal ezelőtt ki is javították a mérlegeket, csak a hitelesítés maradt hátra. A hitelesítést a finommechanikán keresztül rendelték meg, a munka elvégzéséért végső fokon tehát ők felelnek. Igen ám, csakhogy hiába szaladgáltak a mérleg-hitelesítő után, nem kaptak senkit. És most a cséplés idején itt állnak hitelesítetlen mérlegekkel. Csak a Nagyatádi Gépállomáson 33 db mérleg vár hitelesítésre, de úgy tudjuk, hogy van még Segasden és Csoko- nyaviso-ntán is. A gépállomás vezetői cséplőgépeiket nem merik ellátni hitelesítetlen mázsákkal, ezért például Bod- vicán nem indulhatott mgg a mai napig sem a cséplés. A gépet már régen kivontatták. Telefon ide. telefon oda, a mérleghitelesítők nem jönnek. Most a lapon keresztül felkérjük őket, hogy szíveskedjenek kifáradni Nagyatádra!
