Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-15 / 164. szám
fecrfej $tPPfw& • 30HT0GTI PfffPLAP Több mint száz tanú vonult fel Glezosz védelmében Athén (TASZSZ). Az athéni hadbíróság hétfő délelőtti ülésén továbbra is a védők tettek fel kérdéseket Szakelariu rendőrtisztnek, a vád tanújának, majd megkezdődött a védelem tanúinak kihallgatása. A törvényszék elnöke másodszor is kihallgatásra rendelte Papaszpiropulosz vádtanút, hogy valami módon »rendbehozza« a védelem támadásai nyomán megingott vádat, i A védelem ezúttal nem tett fel kérdéseket Papaszpiro- pűlosznak, mivel máris elegendő bizonyíték volt arra, hogy a kémkedési vád alaptalan. A tárgyaláson jelenlévők nagy, érdeklődéssel várták a védelem tanúinak vallomását, ismeretessé vált, hogy a védelem tanúinak száma már meghaladta a százat — a hétfőn felszólaló tekintélyes politikai és közéleti személyiségek részletesen beszéltek a vádlottak hazafias tevékenységéről. A bírónak arra a kérdésére, hi- szik-e, hogy a vádlott, akinek védelmében felszólalnak, elkövette-e a kémkedés bűntettét, egyöntetűen ezt válaszolták: »nem hisszük«. A bíróság elnöke a tárgyalás során több kérdéssel olyan válaszokat akart kicsikarni a védelem tanúitól, amelyek később alapot szolgáltathattak volna az ő perbefogásukhoz. A bíróság elnökének magatartása általában igen kedvezőtlen benyomást tett a jelenlevőkre, s az ügyész a nagyszámú külföldi jelenlétére való tekintettel többször is azt tanácsolta az elnöknek, hogy »viselkedjék nyugodtabban«. Mint az Anexartitósz Tiposz című lap jelenti, Karamanlisz görög miniszterelnök kifejezte elégedetlenségét amiatt, hogy »a közbiztonsági minisztérium megbocsáthatatlan könnyelműséget követett el, amikor nem készült fel egy ilyen fontos perre, amelyben a vádnak találgatásokra, gyanúsításokra, feltételezésekre, hivatali titkokra kell támaszkodnia és nem tud olyan adatokat szolgáltatni, amelyeken megállna egy ilyen súlyos kémkedési vád«. Szoros együttműködés a japán és amerikai titkosrendőrség között Tokio (TASZSZ). Mint a japán rádió közleményeiből kitűnik a Kisi kormány és a kormányzó párt fokozni akarja a megtorló. intézkedéseket á demokratikus szervezetek ellen. f . A kormány úgy döntött, hogy »-határozott intézkedéseket hoz azok ellen a szervezetek ellen, amelyek többek közt résztvesznek á japán—amerikai biztonsági szerződés« felülvizsgálása ellen indított nemzeti mozgalomban. Ugyanakkor közli a kiadó hírügynökség — a kormány és a kormányzópárt elhatározta, a felderítő szervek tevékenységének fokozását A kormány fenntartja azt a véleményét, hogy szorosabb kapcsolatokat kell teremteni a japán és az amerikai felderítő szervek között, s egyezményt kell kötni a felderítési adatok kicseréléséről. Az Amerikai Egyesült Államokból háromszázan érkeznek a VII. VIT-re Bécs (MTI). A VII. VIT nemzetközi előkészítő bizottságához beérkezett jelentések szerint az amerikai Egyesült Államokból legalább háromszázan vesznek részt az ifjúság nagy béketalálkozóján. Az amerikai küldöttség legismertebb tagja Paul Robeson, a kiváló néger énekes és bé- keharcos, nagy érdeklődés előzi meg Jerry Silverman a világhírű gitáros fellépését is. Az amerikai küldöttség népi tánc- és énekegyüttest is hoz magával, Lothar Bolz szaván fogta Brentanot Genf (ADN). Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere kedden a német televízió genfi munkatársával folytatott beszélgetésben meghívta Von Brentano nyugatnémet külügyminisztert, látogasson el Drezdába. Bolz a kijelentésével Brentano Luxemburgban szombaton elhangzott szavaira célzott Brentano akkor kijelentette, hogy nem kíván Bolz külügyminiszterrel 'tárgyalni, s hozzátette, szívesebben beszélgetne drezdai emberekkel, mert azokkal jó kapcsolatot tudna teremteni. Bolz most azért hívta meg Brentanot, hogy a nyugatnémet külügyminiszter személyesen magyarázhassa meg a drezdaiaknak azt, amit sem a keletnémetek, sem a nyugatnémetek nem akarnak megérteni a genfi értekezlet kezdete óta Ugyanis, hogy miért mondanak állandóan nemet a bonni megbízottak az NDK békejavaslataira. A TASZSZ jelentése a genfi értekezlet hétfői üléséről Genf (MTI). A TASSZ jelen- ügyminiszter emelkedett szóti, hogy a genfi külügyminiszteri értekezlet hétfői ülésén Christian Herter amerikai külügyminiszter volt az első felszólaló. Herter nyilatkozatában »összegezte« a tárgyalások első hat hetének eredményeit. Herter beszéde azt mutatta, hogy ezt az időt az amerikai küldöttség nem használta fel negatív álláspontjának megváltoztatására. Herter miután látta, hogy az álláspontok nyílt összehasonlítása nem volna előnyös a nyugati hatalmaknak, azt javasolta, hogy a mai nyílt ülés után tétjének vissza a zárt ülésekhez. Utána Couve De Murville francia külügyminiszter szólalt fel. Hangoztatta, egyetért Herter beszédével, s helyesli amerikai kollégájának a zárt ülésekre vonatkozó javaslatát. Azt állította, hogy ez lenne a legjobb módszer a pozitív eredmények elérésére. Selwyn Lloyd angol külügyminiszter rövid beszédében megállapította, hogy a genfi »felvonásközben« több okmányt nem ' tanulmányoztak kellőképpen. Lloyd szerint a résztvevők első feladata, hogy a meglévő »tisztázatlanságokat« szüntessék meg, mert így lehet közelebb hozni a két fél álláspontját. Hangoztatta, hogy a június 16-1 nyugati javaslatok és a június 19-i szovjet tervezet között több érintkezési pont van, s nem lenne helyes a vitát valamely okmány alapján folytatni, ehelyett inkább tanulmányozni kellene magukat a kérdéseket, pontról pontra. Befejezésül kijelentette, hogy egyetért Herternek a zárt ülésekre tett javaslatával. Ezután Gromiko szovjet kül► SZOVJETUNIÓ gA—I... ■■ 'yWlJfcy A leningrád kioszk Simon. Górt, AMogiijoz f yt/tfti A 4 Jarosztwl mr>Sl*& ff faroszMma Kaflngln vT Ivanovo ® O ßabusk/n Vlagyimir. ° ^ Moszkva Sh/ncirorxr^Perom Podo'szk Mo/om/ra SzerpohavA , „ Kaluga^- Atjazang Tula® bsiMtaogom* erJT* m V . Ä Á , (tpee* &6omet £ fafamtio* Csernyigo» Törsz* O 4 @ Szórót'^ Korongéra Kijev Harkov C B Voltara \ __ D nepropetrovsk J ^ Onyeproc/Teris/nsUi&L ig KramatOrsik ®LuqansZK c? — Krtvoj Rog® e Gorlovka ~ » tr Zaporozsje ® Hjrsioa Sztólir Pemo «rnmm Kazár Q ^UljanovszK Kujbisev t-ktizrang Cz.Bereinylkl §3 Perm tamenaituraiszkjm^y„ Ufa^^rdlovsk í?-5gS'l*ln“k m iDMjszixxrxp Novoszibirszk® íkmo/znsik A Prokopjevszk- Karajjanite Barnaul-® WrirovabaU fíubcoyszk£> Szemipafatyrnszft dijaik Anzsero- SmUzsenszk ‘ Kem8rovo 'Kiszeijovsz* QKrasznqjarszK 'nínszk-Kuznyeckij • leioyo Anqarsz* 'Sztálins^k ä Csepemhovo &Csfla éjftarhUde Komszomcfsz* na Amure—^ Hobarovszk’E Uszty-Kamenogorsz* Taskent cHmkt™ Alma Acs kokamt ® 'A-gfamaogan and/zsan 1 a k o s o K s zárna «9 3 9 1959 1939 1959 millión felül ★ 1/4*1/2míTJió között o O 1/2-1 millió között □ n 100 000-1/4 millió között » A A közelmúltban hozták nyilvánosságra a Szovjetunióban 1959. január 15-én megtartott népszámlálás eredményeit. A népszámlálás megállapította, hogy a Szovjetunió lakosainak zaléka. száma 208 826 000 fő. Az 1939- Míg a es adatokhoz viszonyítva a lakosság 18.5 millió fővel gyarapodott. A Szovjetunió egész területén a népesség növekedése 1939-ceI szemben 9,5% volt. Egges vidékeken azonban, például a Távol-Keleten TO, Kö- zép-Ázsiában és Kazahsztánban 38, Kelet-Szibériában 34, az uráli területeken pedig 32 volt a lakosság növekedési száSzovjetuniónak az 1939-es adatok szerint két városa volt, amely több mint millió lakossal bírt: Moszkva és Leningrád, ez év elejére Ukrajna fővárosa Kijev is elérte az egymilliós santft, E bárom milliós város lakossága (1000 főben): Moszkva 5 032, Leningrad elővárosokkal 3 300, Kijev 1102. Ezen kívül a következő 22 város lakossága a félmilliót meghaladta: Baku 968, Gorkij 942, Harkov 930, Taskent 91Í, Novoszibirszk 887, Kujbisev 816, Szverdlovszk 777, Sztálino 701, Tbiliszi 694, Cseliabinszk 688, Odessza 667, Dnyepropet- rovszk 658, Kazán M3, Perm 628, Riga 605, Rosztov-~a-Do- nu 597, Sztálingrád 591, Szará- tov 581, Omszk 579, Ufa 546, Minszk 509, Jereván 509. A negyed- és félmillió lakossal bíró városok száma 32, a 100 000 — negyedmillióval bírók száma pedig 91 volt, úgy, hogy a Szovjetuniónak összesen 148 100 000 lakoson felüli nagyvárosa van, amelyeket térképünk közöl. lásra. Beszéde elején emlékeztetett azokra a problémákra, amelyeket az értekezletnek meg kell oldania. Ezek közül első helyen említette a német kérdést, különösen a Nyugat-Ber- linben kialakult veszedelmes helyzetet. Megállapította, hogy a jún nius 19-én beterjesztett szovjet' javaslatokra a nyugati hatalmak első válasza azon melegében készült és nem volt elfogultságtól mentes, később viszont nyugaton erősödött a felismerés, hogy a szovjet kormány új javaslata növeli a megegyezés esélyeit. Emlékeztetett arra, hogy a javaslat lényege: kössön a négy nagyhatalom egyezményt a Nyugat- Berlin ideiglenes jogállásáról. Ennek értelmében csökkentsék jelképes mértékre a három nyugati hatalom Berlinben tartózkodó fegyveres erőit, szüntessék meg a Nyugat-Ber- linben folyó aknamunkát és ne tároljanak sem atom- sem rakétafegyvereket Nyugat-Berlinben. A vállalt kötelezettség teljesítését egy négyhatalmi bizottság ellenőrizze. E javaslat elfogadása esetén fenntartható Nyugat-Berlin jelenlegi összeköttetési vonalainak használata. Az ideiglenes jogállás szabályozása bizonyos időre szólna, s ez idő alatt az össznémet bizottság, vagy a németek számára elfogadható más szerv megvitatná az újraegyesítés előkészítését és a békeszerződés megkötését, valamint a két német állam egymás közötti kapcsolatait. Gromiko megállapította, hogy ezek a javaslatok jelentősen megközelítik a nyugati hatalmak álláspontját, s ha összehasonlítjuk a szovjet kormány javaslatait a június 16-i amerikai—^angol—francia javaslatokkal, kiderül, akadnak pontok, amelyek igen közel állanak egymáshoz. Így hát a szovjet javaslatok elegendő megegyezési alapot kínálnak. A szovjet külügyminiszter hangoztatta, hogy a nyugati hatalmak szintén foglalkoznak a nyugat-berlini akna- * munkával és NDK-ellenes propagandával, de elferdítik a dolgok lényegét, hiszen egy kalap alá vonják a kelet-berlini és a nyugat-berlini helyzetet, holott Nyugat-Berlin valóban az NDK-t támadó provokációs központtá vált. Ennek bizonyítéka az is — mondotta Gromiko — hogy a nyugatnémet hatóságok provokációs céllal Berlinben rendezték az elnökválasztást,' bár Nyugat-Berlin nem része a Német Szövetségi Köztársaságnak. Gromiko bírálta a bonni köröket, amelyek minden eszközzel a génfi megegyezés megtorpedózására törnek. Bonnak ez az álláspontja csak azt mutatja, mennyire fontos a német békeszerződés megkötése, a nyugat-berlini megszállási rendszer sürgős: felszámolása. Aki helyesen akarja értelmezni a Szovjetunió álláspontját a berlini kérdésben — folytatta Gromiko — egy dologról ne feledkezzék meg: a Szovjetunió kérlelhetetlen és elvi ellensége annak, hogy Nyugat-Berlin életét örök időkre a külföldi megszállás kalodájába verjék. Ma, amikor Nyugat-Berlinben más életforma alakult ki, mint az NDK-ban, igazságos megoldás lenne, ha Nyugat- Berlin szabad várossá alakulna. Sajnálatos, hogy a nyugati hatalmak nem voltak képesek kellően méltányolni a szabad város tervét, bár maguk is elismerik, hogy a nyugat-berlini i helyzet rendellenes. Az ilyen különböző álláspontok mellett abban kell keresnünk a kiutat, hogy egyelőre megegyezzünk Nyugat-Berlin ideiglenes jogállásában és azokban a halssztbatstlan gya- | korlati lépésekben, amelyek ' hozzájárulnak a helyzet enyhítéséhez. Éppen erre irányulnak a legutóbbi szovjet javaslatok — mondotta. Az ideiglenes megegyezés határidejét azért javasoltuk másfél évben, mert ez alatt az össznémet bizottság hasznos munkát végezhet, s megteremtheti a német kérdés gyökeres rendezésének feltételeit, — folytatta a szovjet külügyminiszter. Ezzel kapcsolatban néha felvetik a kérdést: azt jelenti-e ez, hogy a határidő után a Szovjetunió egyoldalú lépést tesz. Nem, hiszen közismert, hogy tárgyalásokat javasolunk a határidő eltelte után. Azt is mondják, legjobb lenne lemondani minden határidőről. Ez viszont azt jelenti, hogy örök időkre beleegyeznénk a nyugat-berlini megszállási rendszer fenntartásába, ez viszont nem megy és nem is fog menni! Gromiko ezután hangoztatta, hogy a nyugat-berlini kérdés időszerűsége és fontossága nem feledtetheti el, hogy a központi kérdés: a német békeszerződés megkötése. Ha sikerül megalakítani az össznémet bizottságot, ez nagymértékben megkönnyíti a német kérdés békés rendezését, s ezzel együtt a berlini probléma megegyezésen alapuló megoldását A Szovjetunió természetesen nem azt javasolja, hogy a békeszerződés előkészítésével kizárólag a németek foglalkozzanak, s mintegy saját magukkal kössék meg a békeszerződést, A békeszerződés tervezetét minden érdekelt állammal, s elsősorban a jelen értekezlet résztvevőivel egyeztetni kell. A szovjet kormány ezen kívül azt javasolta, hogy a békeértekezleten minden állam vegyen részt, amely fegyverrel harcolt Hitler Németországa ellen. Gromiko befejezésül hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány továbbra is harcolni fog a megegyezésért, az értekezlet sikeréért. Joggal elvárhatjuk — mondotta, — hogy a nyugati hatalmak kormányai is késznek mutatkozzanak a kölcsönös megértésre és építő módon vitassák meg a Szovjetunió legutóbbi javaslatait. Gromiko után Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere emelkedett szólásra. A német újraegyesítést csak a két német állam közeledése útján lehet megoldani. Nyugat-Berlinről szólva Bolz hangoztatta a kérdés halaszthatatlan voltát. Végezetül kifejezte azt a reményét, hogy június 9-én és 19-én beterjesztett szovjet javaslatokat teljes megértéssel fogadják majd az értekezlet résztvevői. Az ezután felszólalt Grewe nyugatnémet megbízott beszédéből kitűnt, hogy a bonni kormány minden eszközzel gátolni igyekszik a megegyezést. Ezután Gromiko válaszolt Herter javaslatára. Kijelentette, hogy a szovjet küldöttség hajlandó szűkebb körben tárgyalni, de a tárgyalásokon legyen ott a genfi értekezleten résztvevő valamennyi ország küldöttsége. Ezután elhatározták, hogy a következő plenáris ülést szerdán fél négy órakor tartják. Osszefifvják az amerikai külügyminisztereket Washington (Reuter). Az amerikai államok szervezetének tanácsa hétfőn több amerikai ország küldöttjének tiltakozása ellenére úgy döntött, hogy összehívja a huszonegy amerikai állam külügyminisztereinek értekezletét. A külügyminiszterek feladata, hogy megvizsgálják a Karibi-tenger térségében kialakult helyzetet. Az értekezlet időpontját m-Sj nem tűzték ki.
