Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-14 / 163. szám

SC JOGT! NÉPLAP 3 Kedd, 1959. Julias 14­A VATIKAN KÉT ARCA írta: Stefan Uher A BÉCSI VIT HÍREI Tízezer galamb vißzi majd a világ ifjúságának 28 OOO fiatal a nyári termelési gyakorlatokos A történelmi források arról számolnak be, hogy a , Vatikán XXIII. Jánossal az élen, ebben az évben ünnepli megalakulá­sának 30. évfordulóját. Szo­kássá vált, hogy egy-egy év­forduló alkalmával értékelik azon egyházi és világi szemé­lyek érdemeit, akik hozzájá­rultak az adott állam megala­kulásához. Nem lehet azonban tudni, hogy XXIII. János pápa, s hívei, a bíborosok és a prelá- tusolk, a ferencrendiek és a je­zsuiták, a bankárosok és a földbirtokosok megemlékez­nek-e ma.id Mussolini »nagy érdemeiről-«, aki az olaszorszá­gi haladó erők elnyomásában nyújtott nagy segítséget, 44 hektár földet adományozott XI. Plus pápának, s ezt a te­rületet hívják Vatikánnak..: Köztudomású azonban — és ezt a Vatikán hallgatása is igazolja —, hogy a törpe állam gazdasági és politikai hatalma nem ebből a 44 hektáros ki­rályságból származik. Ez csu­pán elenyésző ezreléke annak a földterületnek, amelyet a Va­tikán az egész világon birtokol. Nézzük meg, hogy a Vatikán a különböző államokban milyen nagy földterületekkel rendel­kezik. Olaszországban 500 000 hek­tár, Angliában 100 000 hektár, Spanyolországban és Portugá­liában 6 millió hektár (a szán­tóterület 20 százaléka), Colum­biában 100 000 hektár. Peruban 70 000 hektár, a Dominikai Köztársaságban 70 000 hektár, Mexikóban 10 500 hektár, az Egyesült Államokban 1 millió 145 ezer hektár. Venezuelában 50 ezer hektár. Ecuadorban 20 ezer hektár. Haitiben pedig 4 ezer hektár földet birtokol a római katolikus egyház. De tovább lehetne még so­rolni azokat a kapitalista or­szágokat, amelyek gazdaságá­ban a Szent Ferenc rend, vagy pedig a dón Bősei rend szere­pet játszik. Az előbb említett adatok csupán a szántóterület­re vonatkoznak. Ezeket az ada­tokat dr. Tondi professzor tet­te közzé, aki Í5 évig a jezsuita rend tagja volt. A Vatikán nem tudta megcáfolni ezeket az adatokat, mivel a szóban lé­vő államok katasztrális térké­pében szerepelnek. A katolikus egyház gazdasá­gi hatalma természetesen nem csupán a mezőgazdaság felé orientálódik. A mezőgazdaság nem mindig biztosítja azt a kí­vánt nyereséget, amelyből tel­jes mértékben finanszírozni lehetne a szocialista tábor or­szágai ellen irányuló kém- és felforgató tevékenységet A pápa tévedhetetlensége ugyan­is nemcsak szavakban, hanem a bankszámlákon is érvénye­sül. A Vatikán bankszámlája — érthető okoknál fogva — még nagyobb titok, mint a »szent sir", és csak a legmegbízha­tóbb emberek ismerik, ajcik- nek viszont személyes érde­kük, hogy ne szerepeljenek az újságok hasábjain. Vonatko­zik ez elsősorban Bernardino Nogara 86 éves báróra, aki a következő hivatalos cím tulaj­donosa: a szentszék különleges adminisztrációjának küldötte. A Vatikán széleskörű kereske­delmi munkájára jellemző az is, hogy Nogara báró 74 nagy vállalat igazgató tanácsának tagja. Az »Espresso* című olasz liberális hetilap az üj pá­pa megválasztása előtt közölte ezeknek a katolikus személyi­ségeknek a névsorát, akik ke­zében a Vatikán részvényei és ezzel együtt a vatikáni gazda­sági hatalom titkai is összpon­tosulnak. A következő nevek­ről volt szó: Nogara báró, Spa­da báró, az elhunyt pápa há­rom unokaöccse —Carlo, Mar- cantini és Gullio Pacelli —, Petro Enrico Galoazzi gróf (Vatikán műszaki berendezé­sének vezetője). Giovanni Ba­tista (a szent paloták igazga­tója), Eugénia Gauldi, Paulo Blumen stihl gróf. Francesco Maria Oddas&o és Vittorio Cer- rutti volt olasz nagyövet. A felsorolták nevei a Fiat gépkocsitrösztön és a Prelli gumikonszernen kívül Olaszor­szág valamennyi legfontosabb cégének igazgató tanácsában szerepelnek. Sőt. Olaszország összes villamos erőműve, to­vábbá a telefon és vasúti tár­saság, tészta- és papírgyára a Vatikán kezében van. As "Espresi,-" című lap becs­lése szerint a Vatikán rész- vénycsomagainak értéke 12 milliárd dollár. Ehhez az ősz- szeghez hozzá kell még számí­tani az ' «gyes rendeket, ame­lyeket teljeséh vagy részben a Vatikán ellenőriz. A pénzszer­zésben a jezsuiták járnak az élen. Vagyonuk értéke megha­ladja az 5 milliárd dollárt, s olyan vállalatok részvényesei, mint például a »Bank of Cali­fornia", »Bank of America*, »Di Giorgio Fruit Company*, amely nagy ültetvények tulaj­donosa Közép-Amerikában. Franciaországban a jezsuiták a »Peugeot* és »Citroen* gépko­csi cégekre, valamint a Schnei- der-Creusot fegyvergyárra összpontosították figyelmüket. A vallási mitológia szerint isten azért pusztította el Sodo- mát és Gomorát. mert lakói az életörömöket mindennél előbb­re helyezték. A jezsuiták bizo­nyára más nézetet vallanak a világi örömökről. Nem vélet­len, hogy az ostendei játékbar­langokba is befektették tőké­jüket, hiszen az búsás nyere­séget hoz. Nem véletlenül mondják még a nyugati kapitalista kö­rökbe is. hogy a Vatikán a leg­nagyobb részvényesek közé tartozik. A Vatikán minden vezetője és főként az újonnan megválasztott Angelo Ronoalli pápa, aki felvette a XXIII. Já­nos nevet, tisztában van azzal, hogy gazdasági hatalom nél­kül politikai hatalmuk egyen­lő lenne a nullával. A tények arról tanúskodnak, hogy a Va­tikán politikai hatalma mesz- sze túllépi a 40 hektár terüle­tű államot. Ahhoz, hogy ez a befolyás ne csökkenjék, a Vati­kánnak pénzre, és mégegyszer pénzre van szüksége. Ez szük­séges, hogy uszíthasson, pén­zelhesse az összeesküvéseket, szabotálhassa a haladó eszmé­ket. A Vatikán mindenáron lep­lezni kívánja, hogy világi ügyekkel, magyarul politiká­val foglalkozik. A katolikus egyház története azonban szá­mos olyan eseményről tanús­kodik, amelynek valóban sem­mi köze sincs a vallási élethez A Vatikán segített Mussolini­nak az olasz demokratikus szervezetek felszámolásában és a háborús kalandorpoliti­kája megvalósításában Etiópiá­ban és Spanyolországban. A Vatikán elsőnek vette fel a diplomáciai kapcsolatot a spa­nyol nép hóhérával, Francoval és a katolikus egyház »legked­vesebb gyermekének* nevezte. A "patikán utasítására a kato­likus egyház Németországban nagy mértékben elősegítette^ Hitler hatalomra, jutását. Verő-1 lini nuncius Csehszlovákiában, í Mindszenty bíboros pedig Ma-1 gyarországon kémkedett. A | Vatikán aknamunkájának Ián- í colata csaknem végtelen, és | XXIII. János pápa elődei kita-1 posott útján halad. ♦ Röviddel a pápai trón elfog-1 lalása után — hogy senki se ♦ kételkedjék politikájának» irányvonaláról — dekrétumot | írt alá, amelyben felhívta a í katolikus hívőket, ne adják» szavazatukat a kommunista * pártra, sőt egyetlen olyan párt-í ha, vagy szervezetre sem, j amely együtt halad a kommu-» nistákkal. A dekrétum célja,* hogy befolyásolja a politikai J íjlődést Szicíliában. Röviddel t a pápai dekrétum kiadása után J — a tévedések elkerülése vé-» get — a Vatikánban rámutat-1 tak arra, hogy a dekrétum | nem csupán Olaszország, ha-1 nem más országok politikai* fejlődését is befolyásolni ki- f vánja. ♦ Közismert dolog, hogy a pa-| pok a múltban megáldották a* fegyvereket és most is ezt te-1 szik. A szentelt víz azonban | még nem dönti el a győzelme-1 két, illetve vereségeket: való- j színű ezzel a papok is tiszta-;; ban vannak. Talán azt is tud-;: ják, hogy az atomfegyverek,:: a tömegpusztító bombák ször-l; nyű erejűek. De amikor a nyu-;; gat-németországi szövetségi ; parlament bejelentette, az ; átomfegyverkezés programját,:: a Vatikán azonnal megtalálta;; a »teológiai* védelmet, misze- ; rint az atomháború igazságos. ; Kinek használnak az ilyen vatikáni jelszavak? Kik állnak;; a jelszavak mögött? Nem má- i; sok, mint a nyugati imperia-: lista körök, monopóliumok, üzenetét A VII. VIT nemzetközi elő­trösztök és részvénytársaságok, akiket állandó csőddel fenye­getnek a ciklikus válságok. Ezek a körök a válságokból kivezető egyetlen utat a fegy­verkezésben, a demokratikus és szocialista szabadságjog még keményebb elnyomásában látják. A Vatikán finánctőkéje szö­vetséget kötött a monopóliu­mok finánctőkéjével és így létrejött a Vatikán érdekes szövetsége az imperializmus­sal. A Vatikán urai tisztában vannak azzal, hogy az impe­rializmus bukásával az ő ha­talmuk is véget ér. Ezért min­den erőfeszítésre készek, hogy a fenti conccrdátum állandóan készítő bizottságának sajtófő­nöke közölte, hogy az ifjúság nagy találkozóján résztvevő küldöttek zöme július 25-én, szombaton érkezik meg az osztrák fővárosba. Július 26-án 17 óra 30 perc­kor harsonaszó hirdeti majd: elérkezett a VII. VIT megnyi­tásának ünnepélyes pillanata. A Práter-stadionban megkezdő­dik a küldöttségek diszfelvo­nulása. Ezerkétszáz csehszlo­vák fiatal nagyszabású torna­gyakorlatai után az öt világ­részből érkezett ifjúsági mű­vészcsoportok egyetlen hatal­mas együttese összefogva Jo­hann Strauss keringőjére lej­tett tánccal köszöntik a ven­déglátó Bécset és Ausztriát Eközben tízezer galambot bo­csátanak a magasba a világ ifjúságának békeüzenetével. A Művelődésügyi Minisztéri­umtól és a Földművelésügyi Minisztériumtól kapott tájé­koztatás szerint az idei nyári termelési gyakorlatokon 15 000- nél több ipari technikumi, és mintegy 5000 mezőgazdasági tanuló, illetve mezőgazdasági szakiskolai hallgató gyarapítja tovább a tanévben elsajátított szakmai ismereteit A felső ok­tatási intézmények hallgatói közül körülbelül háromezren vesznek részt nyári termelési gyakorlaton. tCL lO k szilárduljon. Igaz, a jerikói harsonák nem jelentik be a világnak a Vatikán bankszám­lájának növekedését. Ez egyet­len »szent atyának* sem érde­ke. Ezért a Vatikán mélyen el­rejti igazi arcát, nehogy nap­fényre kerüljenek a piszkos pénzügyi machinációk, diver- ziók és összeesküvéseké De eljön a friss szél és a nép végérvényesen megismeri a Vatikán igazi arcát T/~ időm, a balatoni nap y fűzétől barnára bar­náit fiú-társaság üldögél a forgalmas cukrászda homá­lyában, közel az ablakhoz, mely régein, leeresztett zsalu- gáterein keresztül is látni en­gedi a járókelőket. Nem tető­től talpig, csak »mellképek« jelennek meg és tűnnek el egymás után. A fiúk, szótla­nul kanalazzák a málna és citromízű készítményt. Látha­tóan nem érdekli őket más, csak ami előttük áll, s amitől azt remélik, kissé. Halk füttyentés. A Géza név­re hallgató felvillanyozva ha­jol az ablakhoz közelebb: — Hűha, de csinos baba! Társai az ablak felé kapják fejüket, de alig látnak már valamit. Pi^os pettyes kendő­vel lefogott hajú lány suhant el az ablak alatt. — Ide jön! — újong az egyik, aki a bejárattal szem­ben foglal helyet. Géza legszebb mosolyát ar­cára öltve fordul az ajtó felé, amelynek keretében ott a lány, a »hűha de csinos ba­ba«, malteros overállban, lá­bán megviselt'* tornacipőben. Sudár növésű, karcsú. Szép szabású arcából derűzen vilá­gítanak ki a sötétkék szemek. — Ugyan! — legyint csaló­dottan Géza és ajkáról lefagy a hódítónak szánt mosoly. — Csák egy melós lány! Ugyan... A fiúk restelkedve néznek össze, a lány pedig, aki meghallhatta a bántó meg­jegyzést, megvetően méri ‘vé­gig a társaságot. — Meghallotta! — Na és — rándít egyet a vállán Géza, és még hango­sabban hozzáteszi. j — Ha nem tetszik a babá­nak, benyújthatja hozzám a jegyzékét! A szomszéd asztal­nál rosszaiban csóválja fejét egy idősebb ember újságja mögött. A lány nem szól sem­mit, vissza sem pillant meg- bántóira, amikor kezében a fagylalttölcsérrel kilép az aj­tón. — Azért csak szép lány ez — próbál védelmére kein’ az egyik rábeszélőn. — Apukám, csupa kosz. Ezt meg kell fürdetni előbb ... A szeUemeskedést senki nem nyugtázza nevetés- ' sei. — És te... te milyen vagy, mikor műszak végén kibújsz az overallodból? Te fehérgyapjas bárány ka vagy, azt hiszed? — Az más... — dadogja Géza a támadásra, amit nem várt az ismeretlen lány vé­delmében a barátaitól. — Én férfi vagyok, most pedig üdü­lő. Fagyos csend telepszik a barátok közé. A többiek tün­tetőén bámulnak az ablak fe­lé, pedig már rég eltűnt a lány távozó alakja. Géza le­hajtott fejjel üldögél, látható­an bánja már a »vagány ko­dást«. — Hova mégy Karcsi — ve­ti fel a fejét amikor látja* hogy Karcsi négy forintot dob az asztalra és menni készül. — Elmegyek a lány után és megmondom neki __ Géza k özbe vág: — Meghülyültél, le akarsz égetni?! — Dehogy, csak meg ké­rem, hogy ne haragudjon. A többiek élénken bólogat­nak. Karcsi pedig kívül terem egy-kettőre az ajtón. — Neked kellett volna, mit gondol mbst rólunk az a lány — vélekedik egyik fiú hátravetve a homlokába hullt fürtöket. — Neked ám komám! Te is csak melós vagy! Bizony me­lós és nem őrgróf! Géza ne­hézkesen feláll és kiszól az ablakon: — Péter! Várj én is megyekő három fiú marad, ösz- szenéznek cinkosmódra és szájuk szögletén elégedett mosoly sugárzik. Van miért..; László Ibolya LAJTTAL A TAVON A csurgói Zrínyi Termelőszövetkezet somogycsicsói brigádjá­nak tagjai gondoskodnak arról, hogy legven elegendő viz a szérűn. Képünkön; a halastóból töltik a 800 literes lajtot. hogy lehűlnek kétértelmű Többen is elmondták, hogy a beszervezés például úgy törté­nik, hogy a kihallgatott ameri­kai barátja elviszi egy éjszakai luxuslokálba, ahol minden a legfényűzőbb, összeismertetik a legszebb, a legvonzóbb nagy­világi nőkkel és közben meg­mutatják néki a náluk levő vaskos dollár- vagy márkakö- t eget, mondván: látják, itt minden csak a pénzen múlik, a nagyszerű élet, vagy ennek a nőnek az elnyerése — minden. Mindössze okosnak kell len­ni — és lesz pénz. Közbevetöleg megjegyzem, hogy ez jellemző ezekre az elemekre. A kiválasztott sze­mélyeket ilyen aljas eszközök­kel igyekeztek a züllés útjára vinni, hogy felhasználhassák őket hazájuk ellen. Általában konkrét anyagi ígéreteket is tettek, s egy-egy magyarorszá­gi feladat sikeres elvégzéséért negyvenezer — nyolcvanezer schillinget ajánlottak fel. Ezt a Salzburg— berchtesga- derú utat járta meg, többek között: Csigi Gyula, Grebenár Ferenc, Kovács István, Szol­noki Béla menekült és sokan mások. Kovács Istvánt novem­berben Magyarországon le is tartóztatták, s rábizonyult a kémtevékenység. Jellemző példája ennek a kémtevékenységnek Rimóczy Ervin és Katona József tüzol- tótisztek sorsa. 1956 nyarán együtt menekültek Magyaror­szágról és jelentkeztek nálam Bécsben. Felhívtam figyelmü­ket arra, hogy Nyugat-Német- országban menekült táborba viszik majd őket. A táborban meglehetősen sanyarú, alig ki­bírható az élet és közben Eu­rópa söpredékével kell együtt élniük. így igen nagy a kísér­tés arra, hogy valamelyik kémszervezet hálójába kerül­jenek. Később kiderült, hogy ez figyelmeztetésem ellenére is bekövetkezett: mindketten a müncheni CIC-központ ügy­nökeivé lettek, miután többhe­tes tanfolyamot végeztettek el velük. Katona József az októberi események ideje alatt egy cso­porttal visszatért Magyaror­szágra, miután az előző hóna­pokban többször is járt Ma­gyarországán és — ahogy én tudom — le is tartóztatták, Rimóczy 1957 januárjában ál­lított be hozzám ismét, taná­csot kérve, miképpen bújhat­na ki megbízói karmaiból. El­mondta, hogy beszervezése ugyanolyan ígérgetésekkel tör­tént, mint ahogy ezt több me­nekülttől is1 hallottam, és há­romszor járt Magyarországon ennek a szervezetnek a megbí­zásából. Most ismét vissza kell mennie — mondta nekem —, ő azonban fél, viszont a fel­adatot visszautasítani nem meri. Tanácsomra Bécsben új me­nekültként jelentkezett, amit — tekintetbe véve a menekül­tek tömegét és az ebből adódó ellenőrzés gyengeségét — meg­tehetett, és mint ilyen legali- zációt is nyert. Tudomásom szerint a későbbi hónapokban volt müncheni főnökei ismét megtalálták, és feltehetően va­lamilyen kényszer hatására a legutóbbi hónapokig tartotta velük a kapcsolatot. Rimóczy 1957 elején müncheni főnökei megbízásáéból elmondotta, hogy különböző szovjet kato­nai felszerelési tárgyak, ezen­kívül szovjet és magyar kato­nai dokumentumok, fénykép- felvételei rendkívül érdeklik megbízóit és ezekért sok ezer dollárt is hajlandók darabon­ként fizetni.* Sok szó esett a Szabad Eu­rópa Rádióról, s annak szere­péről a strasbourgi úgyneve­zett »forradalmi tanács» ülé­sén is. Ezen már részt vettek az új emigráns vezérek. Ott pöffeszkedett Király Béla, Kéthly Anna és Kővágó Jó­zsef, de ott volt Nagy Ferenc, Pfeiffer Zoltán, Auer Pál és a többi régi disszidens vezér is. A strasbourgi »Forradalmi Tanács* alakuló ülésén, ame­lyet 1957 januárjában a stras­bourgi Pax Hotelban tartottak, a jó urak agyba-föbe dicsér­ték a Szabad Európát. Egy pil­lanatig sem titkolták: ahogy' addig is együtt dolgoztak a Szabad Európa szervezettel, később is együtt kívánnak vele dolgozni. Elhatározták (és később meg is valósították) egy kém­iroda megszervezését, amely­nek feladatául szabták: híreket és értesüléseket kell szereznie Magyauországról. Csakhogy a kém- és diverzáns tevékeny­séghez pénz kell. Részben a Szabad Európa Rádiótól kér­tek és kaptak ehhez segítsé­get, részben az Európa Tanács­tól. Király Ernő, a Szabad Eu­rópa Rádió egyik vezetője »megnyugtatta* az értekezlet részvevőit, hogy teljesen mind­egy, kitől kapják a pénzt. Ha az Európa Tanács, ha a Szabad Európa szervezet finanszíroz­za is a Forradalmi Tanács kémirodáját, egyformán ame­rikai pénzről van szó. A strasbourgi »Forradalmi Tanács* vezetői egyébként nagy szerepet töltöttek be a kémek és diverzánsok szerve­zésében. 1957 januárjában alakult meg a Tanács, s 1957 tavaszán már el is fogták Ma­gyarországon az első kémcso­portot, amelyet Király Béláék küldtek Magyarországra. A strasbourgi »Forradalmi Tanács* és általában a magyar emigráció vezetői közönséges szállítói a különböző helyeken és különböző rendeltetésekkel működő amerikai kémiskolák­nak is. — Folytatjuk —«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents