Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-11 / 161. szám
SOMOGYI NÉPLAP s S?' hat, 1959. JűOus II MEGMOZGATNI MINDEN ERŐT A mezőgazdasági termelés időszerű kérdései Védekezzünk a kaliforniai pajzstetű ellen Rendes körülmények között ás mindig gondot okozott az aratás. Ha máskor nehéz volt, most különösen az. A' mező fiainak lesben kell állni, hogy egy lélegzetvételnyi időt sé mulasszanak. Az őszi kalászosokat mintha külön kéz kuszálta volna ösz- sze. Hogy ilyen nehéz az idei aratás, erre már van tapasztalat. Az őszi árpával bevetett földeken furcsa, cik-cakkos kaszanyomok bizonyítják, hogy igen nagy szükség van a gépek, aratócsapatok számbavételére. Az időjárás okozta nehézségek ellensúlyozásaként legfontosabb a rendelkezésre álló erők összefogása, a tervszerű mozgósítás. A Barcsi Járási Tanács mezőgazdasági osztályán érdeklődtünk az aratás- cséplés szervezéséről, a munkák eddigi tapasztalatairól. A megye e járásában sem kedvezőbbek vagy mostohábbak a körülmények mint. máshol. — Az árpaaratással végeztünk — mondja Feigli József, a mezőgazdasági osztály vezetője. — Nem egy termelőszövetkezetben már búgnak a cséplőgépek, s pereg a szem az asztagba, vagy egyenesen a kévevágó asztalra hordatott őszi árpából. A járásban 17 termelőszövetkezeti község összesen 29 termelőszövetkezet van. Az aratásra váró terület 11 163 hold. A kombájnokon kívül a gépállomások 15 aratógéppel segítik a szövetkezeteket. A dőlt gabonák miatt nagy szava van most a kaszáknak. Van olyan szövetkezet — például a tótújfalui —, ahol a gép alig segíthet, s a kézi erőre vár az aratás. Mindenütt megvillannak a kaszák, elkezdődött, s folyamatban van a búza aratása. Tótújfalun, Hoinokszentgyör- gyön már a múlt hét végén a rozsot is vágták. A munkaerőszükségletet idejében felmérték. Azokba a termelőszövetkezeti községekbe, vagy tsz-ek- be, ahol az aratási, cséplési, betakarítási munkálatok szervezése fizikai munkaerő, , gép vagy éppen hozzá nem értás ■híján nehézségekbe ütközik, a járási szervek küldtek hosz- szabb ott tartózkodásra egy- egy szakembert. Nem tudni, hogy a mostani .--------------* ■ ----— F MSZ-HÍREK NAGYATÁDRÓL kedvező idő milyenre fordul, s lehet, hogy úgy kell »lelopkod- ni« a gabonát. A betakarodás sem húzódhat a végtelenségig. Jó időbeosztásra van szükség. A községekbe vezényelt emberek— hozzáértés és tapasztalat birtokában — tanácsaikkal, útmutatásaikkal gyorsabbá tehetik a munkafolyamatokat. A barcsi járás termelőszövetkezeteiben a számadatok szerint egy-egy kászaerőre mintegy 8 hold esik. »Amikor lehet, akkor kezdeni, s ameddig lehet, addig vágni.« Elsősorban a tagság, a szövetkezet érdeke ez, a sehova fel nem írt parancs. A »terep« rossz, ráadásul még kár lenne hosszasan vitatkozni arról, hogy ki után ki szedje a markot. A naggyá nőtt feladatok megoldására meg kell mozgatni minden erőt. Azonban nem szabad csak a gabonatáblákat nézni. Gondolni kell az »azutánira« is. Arra, hogy asztalokba, s időben padlásra kerüljön a szem. Ez legalább olyan fontos, mint az aratás, hisz a vetés végső értelme, a kenyér! A közbeeső munkafolyamatok valamelyikének kimaradása sokat ronthat a dolgon. Eddig minden sikerült. A gazdag aratás érdekében vigyázzunk az utolsó lépésekre: egyszerre, Időben és jó helyre lépjünk. „VII. VIT Ifjúsági Brigád" (Tudósítónktól.) Fél esztendeje sincs, hogy a csurgói MÁV pályafenntartás fiataljai megalakították KISZ- szervezetűket. Nem sokkal később létrehoztak egy ifjúsági brigádot, s. felajánlásokat tettek a pártkongresszus tiszteletére.. Mint a legutóbbi ünnepélyes tagkönyvkiosztó gyűlésükön kitűnt, a KISZ-szervezet kiállta a próbát. A fiatalok lelkes, fegyelmezett munkáját tükrözik az elért eredmények. Az ifjúsági brigád 103 százalékra teljesítette tervét. Egyetlenegy elmaradó sem akadt közöttük. Versenyfelhívásukhoz a kaposvári pályafenntartási ifjúsági brigád is csatlakozott. Molnár István főpályamester dicsérő szavakat mondott a fiatalokról. Hangsúlyozta, nem kis része van abban az ifjúsági brigádnak, hogy a pályamesteri szakasz közel másfél éve tartja az élüzem szintet. Megígérte, minden segítséget megad ahhoz, hogy a fiatalok szakmailag tovább fejlődjenek, s hogy tudásukat a munkában hasznosíthassák. • Az ünnepélyes aktus befejezéseként, a fiatalok fogadalomtétel után felvették a »VII. VIT Ifjúsági Brigád« nevet. A gyümölcstermelők minden évben nagy küzdelmet vívnak a kaliforniai pajzstetű ellen. E szívós szájú rovarok szívásukkal elvonják a növény asszimi- látáit, kész tápanyagait, és ennek következtében a nedvektől megrabolt vessző nem tud keményítőt raktározni télire. A kártétel elsősorban csúcsszáradás formájában mutatkozik meg. A nedvszíváson kívül főleg a növénybe bocsátott nyál okozza a fő bajt, mert ez mérgezően hat a növényi sejtekre: fiziológiai (élettani) működésüket gátolja, így fejlődésükben lemaradnak, elhalnak. A jelenség következtében torzulások jönnek létre, a fiatal fák gyorsan pusztulnak. A pajzstetvek egy része nemcsak: szívással károsít, hanem azáltal is, hogy bőségesen választ ki mészharmatot, amelyen másodlagos szaprofita gombák (korompenész) telepednek meg. Ezen kívül a gyümölcsön lévő minden folt egy szúrt seb, amelyen keresztül a gyümölcs nedvességet veszít, és a seb egyben kaput nyit a gombaszervezetek támadásának. Ezek után nyilvánvaló, hogy a pajzstetvek elleni védekezés a gyümölcstermesztés egyik alapvető növényvédelmi teendője. A vegetációs időszak alatt a pajzstetű elleni védelemnek a rajzás idején van a legnagyobb jelentősége. Megyénkben az első rajzás szokatlanul korán, június 12-é,n kezdődött, a tömeges rajzás 20-a körül volt. A fő támadást a pajzstetvek ellen az augusztus végi második nemzedék rajzásakor kell indítani, mert ez a nemzedék fertőzi a színesedő gyümölcsöt. Védekezési eljárások A védekezés szempontjából igen fontos a megelőző védekezés. Éberen kell őrködni, nehogy behurcoljuk a pajzstetve- ket gyümölcsöseinkbe. Biztosítani kell a fák koronájának légjárhatóságát. Az állami gazdaságokban új módszert vezettek be. A fák koronájából a harmadik emelet, feletti részt radikáli.san eltávolítják, mivel ezen a részen legnagyobb a fertőzöttség. A jól ismert mechanikai védekezést, a. kéregkaparást, a kéregtisztítást egyébként is minden esetben elvégzi a. jó gyümölcstermesztő. . A vegyszeres védekezés tekintetében megkülönböztetünk téli és nyári permetezést. A nyugalmi időszakban szükséges permetezések gondos elvégzése nagy segítséget nyújt a pajzstetű elleni küzdelemben. A mészkénleves permetezést végezhetjük akár ősszel, akár tavasszal, amennyiben a vele permetezett kéregrészekben bizonyos időn át nem telepedtek meg a pajzstetű lárvái. Tavaszi permetezés esetén a .védőhatás az egész nyárra kiterjed. Előnye még a mészkénlének, hogy az el nem pusztított pajzstet- vekre is sterilizáló hatása van. Vagyis az ilyen pajzstetvek elveszítik szaporodó képességüket. A gyümölcsfát karbolineu- m okkal, olajokkal és sárga méreggel csak tavasszal, rügy- fakadás előtt szabad permetezni.- ugyanis ezek a szerek a fák kérgének színét sötétebb- re változtatják, és így őszi alkalmazásuk esetén az elfagyás veszélyét fokozzák. A fa teste nappal erősebben felmelegszik és az éjszakai és nappali nagy hőmérsékletkülönbség idézi elő az elfagyást. A permetezéseket nagy , gondossággal kell végezni, mert a védekezési technika tökéletlensége miatt még így is könnyen előfordul, hogy valamely ághónaljban, ágtbrokban, rügyek melletti zugokban életben marad a rovar. Az ilyen helyeken megmenekült tetveket a nyári* úgynevezett vadászó permetezésekkel tudjuk gyéríteni. A nyári permetező szerek töménysége sokkal kisebb, ezek legfeljebb a még fehér pajzs alatt lévő egész fiatal tetveket tudják elpusztítani. Legfontosabb védekező szerek 1. Nyers nikotin. Tavasszal és nyáron 100 liter vízhez 100 —150 grammot adagoljunk 0,25 kg Maveponnal, vagy 1 kg káliszappannal. Tehát 0,15 százalékos töménységgel kell a nikotint alkalmazni. Hatásfoka jó, hátránya azonban, hogy nagyon drága és kevés ideig hat. Csak azokat a lárvákat pusztítja el, amelyeket közvetlen érint. Utóhatása nincs. A másnap megjelenő tetvek életben maradnak. 2. Nyári hígításű mészkénlé. ölő képessége kisebb, viszont utóhatása van, amely 10—14 napig is eltart. Előnye, hogy a takácsatka ellen is hat, s a rézérzékeny almafáknál * a gomba ellen is használhatjuk. 3. Ááványolaj és DDT keverékéből készült permetlé. 4. A Holló 10. őszi barackon nem használható. 0,8 százalékos emulziója használatánál az alábbi szabályok be tartandók: Permetezés előtt és után az arzénes permetezés felesleges és káros. Perzselés elkerülése végett 7—8 napig mészkénlé használata tilos. Olyan fát, amelyet tavasszal gyümölcsolajjal megpermeteztünk, olaj- telítettség miatt nem szabad Holló 10-zel kezelni. A nyári rajzó pajzstetvek ellen tökéletes megoldást jelent a pa- rathinos szerek használata. Tudvalevő, hogy a parathinos szerek a sejtbe és szövetekbe is behatolnak, felszívódnak, és így még hatásukat permetezés után jó időn keresztül megtartják, ezzel a szúró-, szivó- szájszerű' rovarok ellen a legjobb védelmet biztosítják. Le- vélzeten hatásukat 3—4 napig tartják meg, íakérgen pedig 8—10 napon keresztül mérgezik a rovarokat. 5. Wofatox. Téli almák nyári permetezésére 0,4 százalékos (hl-ként 40 dkg) Wofatox-szal permetezhetünk három alkalommal. G, S. A biztató A berzencei Búzakalász születésétől hosszú út vezet jelenéig. A csurgói járásban elsők között, 1949-ben alakult négy családdal. Évről évre nagyobb lett, nőtt, mint a gombolyag. Jelenleg 84 család 126 tagja szorgoskodik a szövetkezet földjein. összesen 642 katasztrális hold földön gazdálkodnak. Ebből 420 hold a szántó. A Búzakalász a járás legjobb szövetkezetei közé tartozik. 1957-ben 73.84 forintot osztott egy- egy munkaegységre. Ez még a megyei átlagot is felülmúlta. A következő gazdasági évben csökkent az egy munkaegységre eső ösz- szeg, a tsz ugyanis 13 ezer forintot tartalékolt. A munkálatokat mezőgazdasági technikumot végzett szakember irányítja. Szollár György agronónus szinte minden idejét a mezőn tölti. E lőzőleg a község közgazdásza volt, van gyakorlata és tapasztalata. A termelőszövetkezet tagjai és vezetői az állatállomány növelését tartják fő feladatuknak. A tehenek számát jövőre' 10-ről 50-re, az anyakocák számát 12-ről 30-ra emelik. Ezek a tervszámok minimálisak, tehát minden körülmények között elérik, de még túl is szeretnék teljesíteni. Simon László, az elnök, a következőket mondja erről: — Az a célunk, hogy megfelelő mennyiséjövő felé gú istállótrágyával javítsuk a földek talajerejét. Sokat foglalkoznak a termelőszövetkezetekben a fiatalok problémáival. Kulturális szempontból jelentős esemény lesz a kultúrterem létesítése. Itt majd sokféle szórakozási lehetőség kínálkozik a fiataloknak. Van röplabda- és futball-felszerelés. A szövetkezet vezetői lehetővé .. tették, hogy a fiatalok a tsz költségén szakmát tanuljanak. Szükségük van kőművesre, bognárra és más foglalkozású iparosokra, a fiatalok azonban rjem élnek a lehetőséggel. A munkafegyelem jó. Nem fordul elő, hogy valaki igazolatlanul távol marad a munkából. Ez meglátszik a teljesítményeken is: id. Fili- povics Imre például, 325, Gibicsár Mária 308 munkaegységet szerzett. - eddig. Az átlagos munkaegység 230^ körül van. Jól szervezett, tervszerű munka folyik a berzencei Búzakalász Termelőszövetkezetben. A vezetőség, a párttagok, s a tagság összefogása olyan erő, amely eltünteti a göröngyöket e szövetkezet útjából. Simon elvtárs most végezte el Zsámbékon a 10 hónapos elnök- képző iskolát, s az ott szerzett tapasztalatokat felhasználva vezeti a szövetkezetét a szép és áztató jövő felé. K. Gy. 100 000 FORINT megtakarítását vállalták a párt- kongresszus tiszteletére a nagyatádi földművesszövetkezet dolgozói. Az első félév sikeres munkájával 70 ezer forintot takarítottak meg. TEJBOLTOT NYIT AN AK a közeljövőben Nagyatádon. Az új szaküzletben ‘tejet, tejterméket, kakaót, kávét stb. vásárolhat majd a közönség. A tejboltot a volt Gáspár-cuk- rászda helyén létesítik. A MÁSODIK NEGYEDÉVBEN a nagyatádi földművesszövetkezet kiskereskedelmi egységeinek forgalma meghaladta a 8,2 mülió forintot. Ez 111 százalékos tervteljesítésnek felel meg. A vendéglátóipar 110,6 százalékra teljesítette tervét, 1,9-milliós forgalom lebonyolításával. A sajátkészítésű ételféleségekért 271 «ezer forintot kapott a szövetkezet. Az Elnöki Tanács törvényerejű rende létéi A Magyar Közlöny szombati száma közli a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvény- erejű rendeletét a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának rendezéséről szóló, Szófiában 1958. június 27-én aláírt egyezmény kihirdetéséről. Ugyancsak a Magyar Közlöny szombati száma közli a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeletét a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság Nteött szófiában 1958. június 27-én aláírt konzuli egyezmény <r í^ipöt próbál a parasztasz- szonynak a 17 éves fekete lány. Gyakran randevúzik a vőlegényével, nagyszerűen tud cipőt próbálni ilyen meg olyan lábra. Abból, hogy az idei félévben 35 ezerrel több vásárlót szolgáltak ki a nagyáruházban, és 6 millió forinttal többet forgalmaztak, mint tavaly, elbizakodottság nélkül megállapíthatja, hogy jól dolgoztak a pultoknál. A tarlóhoz és a kaszálógéphez viszont már kevesebbet ért, azért, mert Budai Erzsi a városban látta mag a napvilágot. Igaz is, egyszer volt életében aratni nővérénél, egyetlen holdon. De hát azóta elfelejtette a tücsökzenét, a tarlószúrást. Tizennégy éves volt akkor. Holnaptól Budai Erzsi, az eladó is az aratók között lesz. Milyen mosolyogni való lehet ő a tarlón, akit itt benn sohasem süt meg a nap, s nem tudja, milyen súlyos kévéket kötnek Kapasmérön. Csak rávágja, hogy persze, megyek, mikor említették az aratást. Juj, de cuki lesz, lányok! De hogyan fogadják öt a határban. —... Nem megy fel a cipő a lábára nénikém? Próbálja ezt talán, itt a cipőkanál. A napégette bőrű parasztaszszony felnéz, mosolyog, mint ahogy a mezők tudnak napsütésben. Érdekes, nem nagyon figyelte meg eddig ezeket az embereket, de majd holnap alkalma lesz. Állítólag gyorsak, határozottak. De majd hogyan versenyez velük? Pedig akar, nagyon akar. Hogy félti az any- iai T'ZLzn tcoU aniMlni őt is* Nfit ARA i NI MKNTONK... is kell mondani arra a kérdésre, hogy ügye, elfáradtál, kislányom? Azt, hegy: á, dehogy is, mama! Hogy mi lesz a randevúval? Bármilyen következménye lesz, a randevú holnap elmarad... * * * JYfeg lehet ismerni, hogy a ■írj- városból jöttek. Sort, csinos blúzok, szalmakalap. Elindulnak a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, és a tsz-elnök nyomában, sok kérdőjellel a fejükben. Hogy lesz itt? — Hé, lányok, ide gyertek! Én már arattam, tudom, hogy megy — kiáltotta Bíró Ilonka, a nagyáruház másik ifjú eladója. — Egy, kettő, három, négy. Tessék, ez lesz az ifjúsági brigád! Odagyülekezzenek a veteránok. Versenyezzünk! — rendelkezett egy hang a kaposváriakból. A szalmakalapok a levegőbe repültek, valaki felbukott és égnek tartott lábán derülve, hasát fogta az aratónép. „Búza, búza, de szép tábla búza" — Az volt? — Az. Megismertem. A kaszálógépek elindultak, mi utánuk. Ilyen szélesen nevettünk, ni! Ekkora volt a szánk reggel. Délben valamivel kisebb. ■Este? — Na, ne féltsen bennünket, vígan mentünk a vonatig. A versenyt mi* fiatdLak. nuzrtük. N° o. azért nem dőltem ágynak, fél kilencig a Dó- zsa-pályán ütöttem a kézilabdát. Nem• hallották tőlem, hogy fáradt vagyok, csak éppen, valamivel gyengébbek voltak az ütéseim. — A learatott holdakat senici se számította be‘? — A labdázók közül nem, de a tarlón, ahol megszúrtam a karomat, láttam a segítséget köszönő hálás tekinteteket. Ds nem emlékszem már élesen az arcukra. — És ha megismerné valamelyik mérői tsz-tagot a pult előtt? — Még nem gondolkoztam, mit mondanék, azt hiszem azt, hogy nincs-e szükségük segítségre ... * * * 107-es cipőbolt. A sarokban munkaköpenyben férfi eladó, magas homlokkal, határozott vonásokkal. Egy kicsit elihízot- tabb termettel. Ha nem mondaná is tudom, ő a Major Laci bácsi aki éppen az átlagosnál jobb kondíció miatt került tegnap a tarlón a veteránok brigádjába, noha csak 36 éves. De kát hiába lakik az emberben hihetetlen akarat, teljesítőképesség. ha egyszer bővebb nad- rá” kell, már csak veteránv' '• " mit. A fiatalok elárulták róla, hogy nagy lelkesedéssel dolgozott. Az az érzésem, hpgy legközelebb kárpótolják is őt. — ... Mindegy hogyan volt. Az az igazság, hogy mi 40—50 holdát $g«ítimft learatni a tsznek, ezzel a négy naponkénti 20—20 fős segédbripáádal. Még mindig vevőnek néz. — Tudja, úgy van a falu, most vajúdik, kovácsolódik egybe. Nem megy ez egyik napról a másikra. A gabona meg érik. Erő kell minél több. Szívesen állunk ide és segítünk. úgy hogy aki nyitott szemmel néz bennünket, az tar nuljon tőlünk fegyelmet és be- csülßtst Hallgatunk. Kint felhősödik. Esik belőle? Csak betakarítani lehessen, koma, így kezdi az egyik bakancsot szorongató öreg paraszt. Ki hallotta ezt a cipőboltban. Szinte semmit sem jelentenek itt e szavak. De ha a mezőn áll az ember — és a vihar szele megrázza a kalászokat, — beleborzong. Sietni kell... sietni! Major kifelé bámul, aztán bólint. Most kell, most kell megfogni az embernek a dolog végét. Nem szabad a férfinek összehúzni magát. Két gyerekem van, nekem sem mindegy, hogyan sikerül az idei gazdasági év. A feleségem azt' mondta, menjél csak apukám, segíts ahogy csak tudsz a falusiaknak, Apuka elment reggel 7- kor. Este jött meg. Kiszáradt a szalmakalapja, kicsit fáradtabb volt a szokottnál és nedvesebb a homloka. — A két kölyök elémszaladt és a nyakamba ugrott. Ni-ni apuka! Juj, mit hoztál apuka, apucikám... ? — Apuka vágta kenyeret kisfiam..., SiPffA/lt IVJándnr Ezek a szerek még a fiatal pajzs alatt is megölik a tetveket. Az almafajták ellenálló képessége " a pajzstetvekkel szemben különböző. Ugyanazon fajtán belül még egy táblában is vannak csökkent és erősebb ellenálló képességű egyedekt Egyes gyenge talajfoltokon gyakran található néhány fából álló, erősebben fertőzött sziget. Anyagmegtakarítást eredményez, ha az erősen fertőzött fákat megjelöljük, és termésüket külön szüreteljük és tároljuk. A fertőzési gócok megmutatják a rovar terjeszkedési irányát. A fertőzött gócokat állandóan figyelemmel kell kísérni, és a többi résznél gyakrabban kell permetezni. A gyümölcsszüret táján, a pajzstetű utórajzásakor, továbbá a tárolás során a gyümölcsöt szappanos nikotinnal permetezzük vagy fürdessük. A prizmás tárolást meg kell szüntetni, mivel a raktározás alatt a továbbszaporodó pajzstetvek megfertőzik a tiszta gyümölcsöt is. A nyári permetezéseket 2—3 hetenként meg kell ismételni. Rendszeres, szakszerű védekező munkával ezt a veszedelmes kártevőt is visszaszoríthatjuk. Merényi Károlyné, mezőgazdasági mérnöki * I | FÉRFI- ÉS NŐI I MUNKAERŐT j felvesz a ! Kaposvári Ruhaüzem | 16—18 ÉVES FIUKAT ♦ betanuló munkásnak, j valamint szakképzett ♦
