Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-09 / 159. szám

SOMOGYI NÉPLAP

3

Csütörtök, 1939. július A

JUSSANAK EL A PARTTITKÁRHOZ!

Kedden estefelé a nagycsepelyi tanácstitkár. Siklósi János így fogadta a hozzá betérő Máj Jenő párttitkárt: — Itt voltak a járástól. Meghozták a tagbélyegeket. Átadták az adminisztrátornak.

£ kurta mondatokból az első hallásra mit sem ért meg az imeretlen látogató. Később viszont... De tartsuk be a sorrendet.

Megered köztük a szói A falu kommunistáinak megvívott csatáit idézi az emlékezés...

Az év elején 14 tagja és tagjelöltje volt a község párt- szervezetének. S amikor a mezőgazdaság szocialista átszer- . vezését tűzte napirendre a történelem ebben a faluban, elv- társainkra bizton lehetett számítani. Juhász István, a Siófoki Járási Pártbizottság osztályvezetője felkereste otthonában a .párttitkárt. Érvelt, magyarázott, s szavai nem maradtak hatástalanok. Jött Máj elvtárs akkor is a tanácsházára, elsőként írta alá a belépési nyilatkozatot. Vele együtt tartottak a párttag dolgozó parasztok: Reichert Dezső, Tóth Lajos,

Weisz István és mások. A kommunista példamutatás ereje megmozgatta az egész falut: szövetkezeti községgé fejlődött Nagycsepely.

Mondom, mert láttam, hogy a tavasz közös munkában érte a község népét A parasztemberek a mezőn, a vállalat munkásai az ötvenhatban félbemaradt istállónál, a szövetkezet építőbrigádja a sertésólnál kezdtek serénykedni.

A fiatal párttitkár helyesel, majd tovább szövi a beszélgetés fonalát.

— Megnőtt a bizalom a párt iránt. Fehér Gyula, Vidó- czí Lajos, Kovacsik István, Lakatos József. Szabó Lajos, Reichert Fülöp kérték felvételüket sorainkba. Döntöttünk mi is, a járás is — így lettünk húszán, a most már termelőszövetkezeti pártszervezetben.

Siklósi alvtárs az asztalon lévő naptárt lapozza. A bejegyzések tanúsága szerint a kommunisták megbeszélései mindenkor megelőzik a tanács, a végrehajtó bizottság, a termelőszövetkezet és a tsz-vezetőség értekezleteit. Ezért ne?m maradnák le elvtársaink az események mögött. S ha sürget a dolog, Kenyér Lajos meg a többi párttag vesz először kapát, kaszát a kezébe hétköznap és ünnepnap egyaránt...

És mégis, mégis vegyül panaszos' hang a párttitkár szavába. — Itt van például a mai eset. A járásiak nem látogattak meg engem. Pedig a második szomszédban dolgoztam. Kőműves vagyok, mindig a faluban, akad munkám.

Eddig milyen gyakorlatot követtek a járásiak? A választ megadják a helyi elvtársak:

— Aki' a pártbizottságtól jött községünkbe, az leginkább a tanácselnök irodájába nyitott be. Igaz. Kolumbán Zoltán, a tanács elnöke a múlt évben párttitkár is volt, van tehát tapasztalata a pártmunkában. Most meg elnökhelyettes is a tsz-ben. (Fehér Gyula pedig tsz-elnök és v. b.-elnök- helyettes.) Kolumbán elvtárssal nyilván egyszerre meg lehet beszélni a tanács, a pártszervezet és a termelőszövetkezet ügyeit.

Az elmúlt időszakban — érthetően — a gazdasági munkák, beruházások segítése vette igénybe a pártmunkások erejét, s nem irányították kellően a szövetkezetek politikai munkáját. Ez az út azonban tovább nem járható. A siófoki elvtársak tettek már kísérletet a mai helyzet által megkövetelt politikai vezetési módszer kialakítására. Korábban a járási értekezletekre együtt hívták be a tanácselnököket és párttdftkárokat, júniusban pedig külön tanácskozták meg a pártti tkárokkal a. pártszervezetek sajátos feladatait. A havonkénti értekezlet azonban még nem minden — a helyszínen kell segíteni, a munka közben nevelni a párttitkárokat.

— Gyakran megfordulnak Nagycsepelyen a járási párt- bizottság vezetői — folytatja Máj elvtárs. — Szeretném, ha eltávozásuk előtt tájékoztatnának itt szerzett tapasztalataikról.

Jogos ez az igény. Ha Zajácz György, a megyei pártbizottság munkatársa mindenkor talál módot arra, hogy eljusson a nagycsepelyi párttitkárhoz, akkor ugyanezt még jobban megtehetik a járási elvtársak is. A 350 tagot számláló Kossuth Termelőszövetkezet politikai tennivalóival úgy foglalkozni, hogy a párttiitkárhoz vezető utat nem keressük meg — lehetetlen. Kutas József

Szó, ami szó, Kovácsban ismét feltámadt a szélhámosvér, amely aztán nem is csillapodott le többé. A maharadzsát ugyan nem érdekelte a gyár, de egy szép napon mégis kénytelen volt észrevenni az »elszámolási differenciákat«.

Kovácsnak menekülnie kellett. Titkárnőjével menekült, aki akkor már a felesége volt. Vele tartott Lantos mérnök is, akit vazallusává tett, s akinek ugyancsak része — igaz, hogy Kovácsnál lényegesen kisebb része — volt az elszámolási differenciákban.

Az Indiából menekülő Kovács Dominikában talált menedéket. De ott becsapták.

Megmentett készpénzének nagyobb részéért, harmincezer dollárért Dominikában birtokot vásárolt. Kovács, aki olyan otthonosan mozgott a magyar- országi bankkörökben, hogy ragyogóan ötletes bankcsalása elkápráztatta még az ilyen ötletekben járatos detektíveket if, f aki hamarosan otthon érezte magát a maharadzsák környezetében, még nem volt ismerős a dominikai viszo- KMokkal. Nem tudta, milyen

»birtokok« is vannak ebben az országban. Harmincezer dollárt adott egy birtokért, amelyen gazdálkodni egyenlő volt a lehetetlennel, a föld a ráköltött pénznek alig a harmadát érte.

Kovács végül is tízezer dollárért, adott túl rajta. Ekkorra már tartálékpénze elfogyott, hiszen azt a nagyúri életmódot, amit Indiában megszokott, Dominikában sem tudta abbahagyni. Már-már a tönk szélén állt, az a veszély fenyegette, hogy tízezer dollárját feléli és utána nem tud mihez kezdeni. Egy szerencsés véletlen azonban segítségére sietett. Megismerkedett Penha ezredessel, jelenlegi titkárának, Henry Lopez D. Penha ezredesnek az apjával.

A »Haza Atyjának« fegyverekre volt szüksége. A fegyverszerzéshez viszont egy mozgékony, mindenre kapható ember kellett neki. Penha ezredes ajánlására a »Haza Atyja« megbízta Kovács-Krauszt, hogy vásároljon Európából fegyvereket, s alapítson egy fegyvergyárat. Egyetlen kikötése csak az volt, hogy alkalmazza titkárául Penha fiát, az ifjabb

KISZ-hírek a kaposvári {árasból

KADARKÚT: Arató brigádot alakított a község KISZ- szervezeto; idős gazdáknak segítenek gabonájukat levágni, s még betakarítatlan szénájukat összegyűjteni.

KAPOSHOMOK: A feszesek színpad építését tervezik a művelődési házban. ElbontotlaiiaiaaiiiiiiiiiiMaii

Mao Csu-fcnant

tak egy régi istállót, a téglát és egyéb anyagokat már az építkezés helyére szállították. Máté Miklós 124, Katus István 104, Cserepes József 86, Luká- csovics Vilmos 104 órát dolgozott.

BÁRDUDVARNOK: Egy nap

legelőt tisztították a feszista

■ 99B9EE9ESS9EBISC3EE9

A Kínai Kommunista Párt rövid története

A sókat szenvedett kínai nép boldog életéért küzdött és küzd a harcban született és edződött Kínai Kommunista Párt Ez a nagyszerű könyv bemutatja, hogy alakították ki — a történelem fejlődése és a nép lét- szükségletei — a kommunista pártot, amely összefogva a haladás valamennyi erejét, vezette a nép harcát a belső reakció és a külföldi imperializmus ellen.

Nagy és nehéz fejezete a Kínai Kommunista Párt történetének az az időszak, amikor a japán intervenciósok támadtak az országra és a Kuomintang- kormány csapatai is a népet képviselő Vörös Hadsereg egy- sésreive fordultak szembe. De

a Kommunista Párt átcsoportosította az erőket, megkezdődött a Hosszú Menetelés, a hősiességnek ez a felemelő példája. A Kommunista Párt megszervezte a Vörös 'Hadsereg termelő munkáját, hogy az ellátásuk is biztosítva legyen. A fegyveres erők fejlesztését kellően összekapcsolták a fokozott ideológiai munkával, s így érték el az egész ország felszabadítását.

A Kínai Kommunista Párt történetének tanulmányozása örömet okoz minden haladó ember számára, mert azt a meggyőződést ébreszti: hogy egy ilyen népet, egy ilyen hadsereget a pokol minden ereje sem képes legyőzni.

fiatalok, s kivették részüket az új futballpálya építéséből. Most tervezik a falu művelődési házának átalakítását.

TGPONÄR: Június 12d taggyűlésükön • határozták el a KISZ-szervezet tagjai, hogy segítenek a Dózsa György Termelőszövetkezetnek az aratásban. 25 fiatal önként jelentkezett erre a munkára. E-gy ifjúsági cséplőcsapat alakítását tervezik.

KAPOSKERESZTUR: A

község útjainak javítását és a labdarúgó pálya rendbehozását végezték el a feszesek.

RÄKÖ: Az állami gazdaság területén lévő parkot kicsinosította a KISZ-szervezet, és virágokat ültettek el.

EDDE: Az új tanácsház felépítését segítették társadalmi munkában a fiatalok.

MAGYARATÄD: Ifjúsági

brigád segít aratni a tsz-nék. Végzett munkájuk után mun- kaggységelőleget kapnak, ezen a pénzen hévízi kirándulásra mennek.

Tatarozzák a nagyatádi járás malmait

(Tudósítónktól.)

A nagyatádi járásban 4 malom működik tanácsi kezelésben. Háromfán vízi-energiával, Mikében gázolajjal, Sosnogy- szobon egy szenes és egy villanyárammal működő malom van.

A négy malomnak az elmúlt gazdasági évben 88 mázsa többlete volt, aim 16 886 forintot tesz kt -Háromfán érték el a legtöbb- megtakarítást 6205 forintot

A nyáron vaäameaonyi tanácsa kezelésben lévő malmot tatarozzák, felújítják. Háromfán most fejeződik be a malom belső villamosítása. Az energiát a víz szolgáltatja. Erre kb 10 ezer forintot költenék. Másutt is végzik: a gépek karbantartási munkáit, meszelnek, fertőtlenítenék.

Előreláthatólag a felújított, malmokban augusztus 15-én kezdik meg az új gabona őrlését, ----- — |

V

öröskeresztes munka a siófoki járásban

Néhány nappal ezelőtt kibővített elnökig ftióat- tartott a Vöröskereszt siófoki járási elnöksége.

Dr. Sándor Ferenc, a Vöröskereszt járási értékelte az eddigi eredményeket. Majd a vándorzászlót nyújtotta át a járás legjobb, balatonszárszói vöröskeresztes szervezetének. Az aktivisták közül húszán kitüntető oklevélben részesültek. Dr. Sándor Ferenc ezután a Magyar Vöröskereszt

I. országos kongresszusának jelentőségét méltatta, majd Bo- dis Tibor, a Vöröskereszt járási titkára számolt be az első félévben végzett kongresszusi munkáról Főleg a taglétszám emelése terén fejtettek tó eredményes munkát. Ez évben 700-ról 1132-re emelkedett az aktivisták száma. Az Ifjúsági Vöröskereszt ugyancsak szép eredményekről számolhat bet Az elmúlt oktatási évben pedagógusaink tizenöt helyen alakították meg az ifjúsági szervezetet. Hatszáznyolcvanmyolc hallgató végezte el az elsősegélynyújtó tanfolyamot. Ezen kívül huszonkét egészségügyi előadást tartott a Vöröskereszt a járásiban. Ezeken az előadásokon 1375 hallgató vetít részt. A házi betegápolási, üzemegészségügyi tanfolyamot, valamint az anyák iskoláját 496 fő végezte el eredményesen.

....

A sztálinvárosi Vasvári Pál Általános Iskola úttörői sátortábort vernek Fonyódligeten,

Fedett piactér, új park létesült,

üztetiiázísk épülnek n i . j ii/

naLatonieuen

Balatonlelle az utóbbi esztendőkben jelentősen előrelépett a fejlődés útján. Lélek- számban elkerültük Boglárt — mondja Csillag Gyula tanács- titkár, Pedig volt időszak, amikor Lellér.ek még önálló jegy- zősége sem volt. hol ide, hol oda tartozott közigazgatásilag. Valóságos kis fürdőtelep lett, hiszen ma már 95 üdülő várja itt az ország m.ajd minden részéből a pihenni vágyó embereket. Növekedtek a község üdülőhelyi bevételei. Tavaly

Henry Lopez D. Penha ezredest. Kovács a kikötést elfogadta, márcsak azért is, mert nem volt sok vitatkozni valója. Henry Lopez D. Penhának többek között az is a feladata volt, hogy vigyázzon gazdájára: ne keressen túlságosan sokat az üzleteken és időnként bizalmasan tájékoztassa a »Haza Atyját«...

Kovács és titkára azonban hamarosan egymásratalált. Együtt csinálták és csinálják különböző üzleteiket, vigyázva arra, hogy »jól járjanak«.

A legnagyobb üzlet kétségtelenül az Arméria fegyvergyár, a Dominikai Köztársaság egyetlen nagy üzemének létrehozása volt. Dominika, a »szabadság és demokrácia hazája« meglehet vasgyár és traktorgyár, nagy textilgyár nélkül, de fegyvergyár nélkül nem! A katonai diktatúrának fegyverekre van szüksége, s ezeket legcélszerűbb otthon gyártani, már csak azért is, mert a fegyverimport, a fegyvercsempészet nagy veszélyeket rejt magában.

Egy alkalommal Kovács »cacao« feliratú ládákban akart Hollandiából fegyvereket kicsempészni, de balszerencséjére a fináncok felbontották a ládákat, s Kovács csak az utolsó pillanatban tudott kereket oldani saját repülőgépén, amelyet a »Haza Atyja« bocsátott rendelkezésére a veszélyes üzlethez.

Persze, a fegyvergyár nemcsak veszélytelenebb, hanem jobb üzlet is. A gyár a fővárostól huszonnyolc kilométerre nyugatra, a San Cristobal nevű város szélén épült. A »Haza Atyjának«, aki természetesen

nemcsak a »legnagyobb politikus« és a »legnagyobb hadvezér«, hanem a leggazdagabb birtokos és a leggazdagabb ember is Dominikában, itt terülnek el a legnagyobb birtokai.

Kovács és a »Haza Atyja« teljes egyetértésben itt, az úgynevezett »Hacienda Funda- cion« területén jelölte ki a fegyvergyár helyét. A gyár 1946-ban kezdett épülni. Építését Kovácsra bízták, s a költségekre számolatlanul kapta a pénzt.

Azzal kezdte, hogy a gyár építéséhez meghívott több Brazíliában élő magyart, akik közül néhány annak idején a fűzfői gyártelepen dolgozott. Vezetőjük, Lőcsös László mérnök alaposan értette a dolgát. Az első időkben azonban nem'volt túlzottan szükség a szakértelmükre: hiába hivatkoztak különböző műszaki követelményekre, Kovács »tervezte« az épületeket. El is készültek a tervei szerint... A gyár épületei nagyobb pajtához hasonlítanak, amelynek teteje és oldala hullámpala lemezből épült. Ezután elutazott Európába, hogy a fegyvergyárhoz gépeket vásároljon. Útját siker koronázta; részben Olaszországból, részben Belgiumból sikerült gépeket vásárolnia.

Csak egy apró szépséghiba volt a dologban. A gépeket, kivétel nélkül mind még 1894- ben készítették, s aligha feleltek meg ama »korszerű« fegyvergyár feltételeinek, amelyet Kovács ígért a »Haza Atyjának«.

Kovács azonban nem olygri ember, aki az ilyesmi láttán zavarba jött volna. Hajóval

például több mint félmillió forintra rúgott ez a bevétel. No persze, meg is van a helye minden fillérnek, hiszen a község előrelépése szükségszerűen követeli a további fejlesztést.

Mire telik a félmillióból, és milyenek a további kilátások? Erre a kérdésre kaptunk választ Csillag Gyula tanácstitkártól.

— Éppen a napokban fejezte be, illetve adta át a községnek a Kertészeti és Útkarbantartó Vállalat a műút mellett 500 000 forintos költséggel lé- * tesített gyönyörű parkot. A J parkosítás miatt több ezer köb- szállították a gépeket Domini- * méter , földet kellett megmoz- kába, s megérkezésük után a * gatni. Más helyre kellett át- kikötőbén átfestették öket.l terelni a volt'.marhahaj tó utat hogy újaknak lássanak. Csak i Szökőkutat építettünk, fásitot- ezután hívták meg megtekin-% tunk. Álomszép most az a lésükre a »Haza Atyját«. -park, dicséretére válik fürdő- Kovács — természetesen új i helyünknek. gépekről szóló — számlákkalX — További 50 ezer forintot számolt el a »Haza Atyjáno.k« { költöttünk az új fedett piactér bevásárlásáról. Trujillo tábor-» megépítésére. Csaknem két- noknak nagyon megtetszett X százezer forinton portalan bi- Kovács »becsületessége«. Ko-X tűmén utat létesítettünk a rábban ugyanis Dominikábanf piachoz. Uj garázs kellett az egyáltalán nem volt szokásos, | öntözőautónak, Ennek megépi- hogy az európai vásárlási kör--fősére is .ötvenezer,forintot fóráira küldött megbízottak eZ-fdítottunk.- A- sportpálya rendé- számoljanak. . izése, bekerítése, is mintegy

A »Haza Atyja« keblére-százezer forintot igényelt. E ölelte Kovácsot, s ettől kezdve ♦ beruházás az üdülőhelyi díjak- teljes bizalommal viseltetett és i bői létesült, de nemcsak ez je- viseltetik iránta. Kovács örült | lenti a fejlesztést. A Budapesti a bizalomnak, de ez nem a ka- < Belvárosi Vendéglátó Vállalat dályozta meg őt abban, hogyt másfél millió forintot ruházott a továbbiakban ne kövesse a!be Lellére, éttermet épített, s dominikai »haladó hagyomá-%korszerűsítette a cukrászdát is. nyokat«. Azóta általában ő-Most a Balatoni Intéző Bizott- sem számol el, de ez a »Haza, |ság 30 méter hosszú üzlethgz- Atyját« nem zavarja abban, ♦ tömböt építtet a park végén, hogy továbbra is megtartsa öt az üdülők környékén. Ezek az bizalmában. {üzletházak felépülés után a

Az Arméria, Dominika hí-i község tulajdonába kerülnek, res-neves fegyvergyára, amely- «a használó kiskereskedelmi nek építkezéseiről, mint a »Ha-1 vállalatot a megyei tanács je- za Atyjának« egyik legnagyobb | löli ki.

jótéteményéről és országos je- X A kőzségfejlesztési _ hozlentosegu, történelmi vallalko- |akarjuk bővíteni, ezt a munzasáról óriási cikkekben szá- j kát azonban mindaddig nem

moltak be a lapok, kezdetben»tudjuk megkezdeni, amíg a

feketéket alkalmazott. Napi {műút.' építés és szélesítés be

, . ... , - , t nem fejeződik. Ez a gátja a

hatvan centert, egy dollárért. járdásí4nak is ^hhez is megrobotoltak, .s robotolnak ma is* Jván minden anyagunk. Bare a

Persze egy ilyen gyár, ha még- f tanács százezer forintot szavaoly rozoga fegyvereket készít {z°tt meg.

„ néni né.M.Ö^,^ ÄÄ-2SS

a dolgát valóban értő szakem- * szórakozási lehetőséget bizto- bért. -sítva az idesereglő dolgozók— Folytatjuk — « nak,