Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-07 / 157. szám

SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1959. JűH«s T. Nemcsiak rekorder tehenek kellenek Tapasztalatok a Kaposvölgyében Kiválóinak ugyan nem mond­hatók, de nem is gyengék any- nyira a kercseligeti Búzaka­lász üszői, hogy valahányat vágóhídra kellene juttatni. A járási főállattenyésztő ési a megyei szakállatorvoe együtte­sen megvizsgálták ezt az állo­mányt, s a 14 üsző közül szá­mosat minősítettek tenyésztés­re alkalmasnak. Hosszasan kel­lett érvelniük, vitatkozniuk, mire megértették a szövetke­zet vezetőivel, hogy azokat a növendékmarhákat, amelyek­ből a szakvélemény szerint legalább közepes termelőké­pességű tehenek válhatnak, ér­demes és szükséges is tenyész­tésbe fogni. Nem egyedi eset a kercseli- geti. Másutt is találkozunk ha­sonló jelenséggel. A dolog lé­nyege ez: a termelőszövetke­zetek — elsősorban az újak — túl sok nőivarú szarvasmarhát akarnak hízóba állítani. Meg is indokolják elhatározásukat: a hízómsrháért előbb kapunk pénzt, mint tenyészállatért. Ha tenyésztésre fogjuk az üszőt, csak pár év múlva fizeti visz- sza tejben és borjúban a ne­velésre, gondozásra fordított költséget A meghizlalt növen­dékmarha viszont már az idén pénzzé tehető. Másrészt — ér­velnek tovább — a hizlalás sókkal kisebb kockázattal jár és alacsonyabb követelménye­ket támaszt, mint a tenyész­tés. Hizlalásra jó a csupán pár ezer liter tejhozamú tehén utóda és a gümőkórtól nem mentes állat is, tenyésztésre pedig csak kiváló egyedektől származó borjút lehet leszer- EŐdtetni, s ez a jószág időköz­ben pozitívan reagálhat a tu- berkulin oltásra és enuatt fel­bomlik a szerződés. Van igazság a felsorakozta­tott indokokban, de. ■.; És ez a “de-< megérdemli, hogy hang­súlyozottan szóljunk arról a veszélyről, amely a megnöve- kedett marhahizlalási törek­vés révén a tenyésztést, a szarvasmarhatenyésztés jövő­jét fenyegeti, Igaz, kívánatos volna a pozi­tív marhákat kiirtani, hogy mentesítsük marhaállomá­nyunkat a gümőkórtól — ám ezt nem tehetjük meg ma és holnap! Fokozatosan haladunk e cél felé. Az ún. gümőkórban beteg állatot késedelem nélkül levágatja az állam, a pozitív­nak minősülő tehéntől azon­ban — megfarralt teje itatósá­val — tbc-től mentes utódot nevelhetünk fél. Ezzel elszige­teljük az esetlegesen fertőző gócot. A nem nyílt gümőkóros tehén tehát — ha a szövetke­zet vezetői érvényt szereznek az állatorvos szaktanácsainak — nem veszélyezteti a tőle el­különített állomány egészsé­gét. Kapospulán például kü­lön istállókban tartják a pozi­tív állatokat. Van köztük 25 literes tehén is, amelyet Ko­vács István gondozó szerint is vétek volna levágni. A tenyészállatok kiválasztá­sánál helyes a mércét magas­ra állítani. Ám mivel a nega­tív és kimagasló termelésű, mondhatnánk: rekorder tehe­nek utódai belátható időn belül korántsem töltenék meg az istállókat, feltétlenül fon­tos a szövetkezeteknél a »ke­vesebbre képes-« marhákat is' tenyésztésbe fogni. A toponári Haladás Tsz ezt teszi. Amint Turula Sándor, a szövetkezet mezőgazdásza el­mondotta: átvették a tagoktól a vágóra szerződött üszőket szerződéssel együtt. Ezekkel az állatokkal gyarapítják fe­jősteheneik számát. Most 130 szarvasmarhájuk van. s köz­tük 45 a tehén. (Jó volna, ha az illetékesek kijelölnék az építő vállalatot, amely sürgő­sen megkezdené az 50 férőhe­lyes istálló alapozását) A magyaratádi Március 8. Tsz 12 hízómarhája között egyetlen üsző sincs! Farkas Jó­zsef állattenyésztési hrigádve- zető azt mondja: »Keveselltük a 24 tehenet. Vásárról vásárra jártam a TEGI megbízottjával, és vettünk 40 növendékmar- hát. Az üszőket tenyésztésre fogjuk.-“ Érdemes megemlíte­ni, hogy a 96 szarvasmarhát a jószághoz legjobban értő em­berek — Topp Jakab, Harkány Lajos. Deokert János és Cser- tei József — gondjaira bízták. Tóth István elnök így nyilat­kozik: — Ha kapnánk keretet, vennénk még 30—40 üszőt to- vábbtenyésztésre. Jól ismeri a hozzátartozó szövetkezetek állattenyésztésé­nek helyzetét dr. Göcző Sán­dor körállatorvos. Tőle tudjuk latok közül 29 a közös istál­lóba került. Mindet megtart­juk tenyészállatként. Ennek ellenére a selejtezett, öreg marháinkon szeretnénk a szer­ződés útján túladni-“. A Kaposvölgye több szövet­meg, hogy a zimányi Béke — kezete szerződött az Állatfor- amelynek 143 szarvasmarhája ' galmival borjak felnevelésére. Az attalaí Március 21. Tsz pél­dául 30 vásárolt állatot nevél fel ennek az akciónak a kere­tében. (Darabonként 1000 fo­rint előleget fizet az állam.) Ám számos szövetkezet terve­zi, hogy a megfelelő egyedeket nem küldi vágóhídra, hanem a tenyészistállóba vezeti. Elhárítható tehát a marha­tenyésztést fenyegető hizlalási veszély. A Kaposvölgye szö­vetkezeteinek többségében megértették, hogy holnap is nap lesz. Ha a nem kiváló egyedeket ma levágnák, meg­csappanna a marhaállomány, s nem lenne mit hízóba fogn: van — törzsállattenyésztő szö­vetkezetté akar fejlődni. A rácegresi Március 15 Tsz 56 családja 71 marhát vitt a kö­zösbe. A patalomi Jobblát Termelőszövetkezet 630 holdas birtokának nagy hányadán ter­mel takarmányt. (Pillangós 205, siló 20, csalamádé 12 kát. hold.) Ez is mutatja: megala­pozták az állattenyésztést. — Úgy tudunk előre jutni, ha küllemre való tekintet nél­kül tenyésztésbe állítjuk az összes üszőt — mondja Matesz Pál, a büssűi U.i Tavasz elnö­ke. A tsz-nek 162 szarvasmar­hája van. Minél több borjú le­Sikerrel zárult légoltalmi oktatás Szombaton délután tartot­ták zárógyakorlataikat a Tex­tilművek légoltalmistái. A vizsga jól sikerült ebben az évben is. Lányok és férfiak egyaránt megértették, hogy a légoltalom hazafias kötelesség. Ezért odaadó lelkesedéssel, időt és fáradságot nem kímélve vé­gezték gyakorlataikat a légol­talmi egységek. A vizsgagyakorlatok után jutalomkiosztással és vacsorá­val fejeződött be az évi lég­oltalmi oktatás. Most több hó­napos szünet következik, hogy azután az ősszel majd ismét gyarapítsák légoltalmi isme­reteiket az üzem dolgozói. ARATÖLÄNY öreá hull záporként mind a fény, Mit a felkelő nap dob a tájra. Körülölelik érett kalászok, Harmatport ver suhogó ruhája. (Keble — akár a táj — érett jövendő) Hozzá lapulnak csitri kis szelek — Sarlót villant s aranykötélbe gyűjti, Amit a népe ősszel elvetett. Szép szemén még ott az álom ujja, Ábrándos lelke el-messze téved, Száll, föl a reszkető csillagokhoz, Ahol hűvös van, s a nap nem éget... Én láttam, öreá hullt mind a fény, Mit a kelő nap dobott a tájra, Átölelték zizegő kalászok, i S harmatport vert suhogó ruhája. > ■ Gőbölös Sándor Mérsékelt érdeklődés a kaposvári vásáron gyen — ez a cél a büssűi sző- holnap. Mind a tenyésztés, vetkezetben. A vezetőség sé­relmezi, hogy a 10 kivénhedt, meddő tehénre nem köt velük hizlalási szerződést az Állat- forgalmi Vállalat. Jól tudják ők, hogy a marhalétszámot nem csökkenteni, hanem nö­velni kell. De azt is tudják, hogy a hasznot nem hajtó jó­szágot kár tartani. Kérésüket ígv fogalmazzák meg: »A gaz­dák a tsz megalakulása előtt egyénileg szerződtek üszők hizlalására. Ezek közül az ál­mind az ország húsellátásának jövője megköveteli, hogv' az arra alkalmas összes nőivarú szarvasmarha adjon utódot, így mód lesz arra, hogy lépés­ről lépésre emeljük a minősé­gi követelményeket, s a saját, a megye és hazánk szarvas­marhatenyésztésének fellendí­téséhez, az ország hús-mérlegé­nek egyensúlyban tartásához is hozzájáruljon a Kaposvöl­gye. Kutas József Vasárnap országos állat- és kirakodó vásárt tartottak Ka­posvárott. Mérő Imre, a váro­si tanács kereskedelmi cso­portjának vezetője találóan je­gyezte meg erről: — Júliusi vásár volt; ezzel megmondtam mindent. A falusiak ilyenkor nem érnek rá vásárra járni, mert sok a dolguk a mezőn. A vásárra felhajtottak 141 lovat. 58 vágólovat, 62 csi­kót, 54 tehenet. 63 borjút, 3 kecskét és 1 öszvért. Az álla­toknak csak mintegy harmad része cserélt gazdát. Lovakat leginkább az Állatforgalrm Vállalat vásárolt. A vágólo­vakért kilónként 2.20—4,50 fo­A mexőgasdaaági htőUííós {iron romjából Gazdag kertészeti, szabadtéri bemutató Szeptember 4—20-a között kerül sor a hagyományos Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­tás és Vásár megrendezésére, amely ismét szakszerű és mű­vészi szemléletességgel , nyalj t áttekintést a magyar mezőgaz­daság helyzetéről, fejlődéséről. Az idei kiállításhoz fontos eseményként kapcsolódik a Nemzetközi Kertészeti Konferencia, amelyet a KGST-ben résztvevő országok rendeznek Budapes­ten. E konferencia tiszteletére már készüli a kiállítás egyik fontos része, a nagyszabású kertészeti bemutató, amely elő­reláthatólag háromezer négy­zetméter nagyságú területen szemlélteti a kertészetnek a magyar mezőgazdaságban be­töltött szerepét. A szabadtéri bemutatón kívül a kertészeti pavilonban dokumentáció ad képet a magyar kertészet fej­lődéséről. A sokrétű kertészeti bemu­tatón a konyhakerti zöldség- és gyümölcstermelés, a kerti- magtermesztés, a gyógy-, illó- ólaj- és kertészeti ipari növé­nyek széles skálájának modem termelési módszereit ismerheti meg a látogató. Szerepelnek majd a kísérletezés alatt levő legjobb fajtajel élték, az elis­merés alatt álló fajták, vala­mint a külföldi származású, de nálunk a köztermesztésben még kevésbé ismert kertészeti növényfajták is. Körülbelül 10—12 négyzetméter nagyságú parcellákon ültetik el a külöm féle hazai és külföldi eredetű zöldsógSajtákat, paradicsom-, paprika-, hagyma- és répafé- leségeket. Csupán csemege paprikából 9, paradicsomból 8, uborkából 5 féle fajtát ültet­nek el. Fontos része lesz a kerté­szeti kiállításnak a kertimag-termesztépi bemutató, amelynek keretében a magho­zó növények sok fajtája kap helyet. Ismertetik nemcsak a helyes, hanem a helytelen dug- ványozási eljárást is, továbbá a rövid és hosszú tenyészidejű fajták vetésidejének helyes megválasztását. Szemléltetik többek között, hogy Magyaror­szág talaj adottsága és éghaj­lati viszonyai milyen kiválóan alkalmasak a kartimaR termesz­tésére. Gazdag fajtabemutató keretében díszlenek majd a körülbelül 200 négyzetméter­nyi parcellán a gyógy-, illó­olaj- és kertészeti ipari növé­nyek: a mentbe, majoránna, digitális, fehérmályva, leven­dula, orvosi és muskotály zsá­lya. Ezt egészítik ki az egyes növények legfontosabb terme­lési módszerei. A szabadföldi kiállítás témáinak kiegészítése kéooen itt is dokumentáció szemlélteti majd üzemi gazda­sági jellegű összehasonlítások­A csurgói Szorgalom Termelőszövetkezet töW> ezer holdas határába lovas kocsi viszi a tagokat. Este nem kell értük kimenni, mert a togatosok is velük aratnak. kai a kétéves tenyészidejű zöldnövények dugványnevelési módszereit, továbbá az öntö­zéses magtermesztés megszer­vezését. Az előző évi kiállításokhoz hasonlóan az idén is megren­dezik a szőlőtermesztési bemutatót, mely a különböző bor- és cse­megeszőlő fajtákra, a szaporí­tóanyag-termelésre és szőlő­művelés korszerű módszereire hívja fel a figyelmet. E ter­mészetbeni bemutatóhoz kap­csolódnak a szőlőtermesztés legújabb gépei, amelyek mű­ködés közben mutatják be a szőlőművelés gépesítésének időszerű feladatait. A szeptem­beri kiállítás szabadtéri bemu­tatójának a legimpozánsabb része lesz az egynyári virágok fajtabemutatója. Ismertetésre kerül a hazai viszonyok között ajánlható 77 egynyári virágfé- leség, kb. 300—350 fajtában. Ez a bemutatás a virágok szí­nei, tenyészidejűk s az aján­lott felhasználási módok sze­rint történik. Hét virág cso­portban szerepelnek majd az antiretnum, ageratum, ama- rantus, tagetes, calendula, zin­nia, portuiace, lovelia, verbena fájók. Érdékességük, hogy a kiállítás megnyitására az ösz- szes egynyári virág teljes pom­pájában nyílik majd. A nagyszabású kertészeti í regszemle előkészületeinek munkáit még a múlt év őszén megkezdték. Speciális talajelő- készítési és talajcsere munká­latokat végeztek, hogy a bemu­tatott növényék tulajdonsága­ik legjavát produkálják, s ez­zel együtt megismertessék minden látogatóval a kertészet korszerű termesztési módsze­reit rintot fizettek. Áz eladott te­henek ára 2800—5500 forint között váltakozott. Borjút és növencykmarhát 1200—3800 forintért lehetett venni. Csekély forgalmat bonyolí­tottak le a vásározó kereske­delmi egységek is. Mindent egybevetve: a mostani vásár 35—40 százalékkal kisebb mé­retű és forgalmú volt. mint az egy hónappal ezelőtti. Több mint három évtizede ugyanannál a pultnál Az, hogy az üzletben minden csupa fény és pompa, a bolt jellegéből adódik. Az elárusító pultok üveglapjai alatt csil­lognak az ékszerek, a vitrinekben kelletik magukat a szebb­nél szebb dísztárgyak, órák. Az Óra és Ékszerkereskedelmi Vállalat 134-es számú boltjában nagy a forgalom. A bolt ve­zetője, Kovács Jenöné éppen falusi vevőkkel tárgyal. Segít a kiválasztásban. Szinte ő dönti el, hogy valamelyik somogyi faluban a kitűnő bizonyítványért melyik kislány kap aranv nyakláncot, me'yik fiúcska karórát Kovácsné jó] ismeri a vevőket. No, nem személy szerint, bár így is nagyon sokat. Már az első öt sző után tudja, hogy ki mit akar. Meid az óra és ékszerboltba rendszerint nem úgy mennek be az emberek, mint — mondjuk — a textil­vagy cipőüzletbe. Itt sok esetben segíteni kell, hogy a vásárló eldöntse, milyen ajándéktárgyat vegyen. Ilyenkor segít aztán eldönteni a kérdést Kovács Jenőné. Kitűnő szakember — így vó" ekednek róla felettesei. Ha nem mondanák is, könnyű volna bizonyságot szerezni. Több mint három évtizede áll ugyanannál az eladóasztalnál. Ott kezdte és ott is folytatta. Amikor államosították az üzletet, Kovácsnéra esett a választás. 0 lett a bolt vezetője. Hogy mennyire fefelt meg. a bizalomnak, az oklevelek sorozata bi­zonyítja. No és maga a bolt. Mindenütt példás a rend. Mindenki elégedett a kiszol­gálással. Az az ifjú jegyespár is, aki éppen ottjártunkkor választotta ki az új élet kezdetét jelképező jeggyűrűket. Ta­lán Kovácsné az első, áld szerencsét kíván a leendő párnak: Aztán a következő vevőhöz lép. És í"v megy ez egész napon át. Mert való igaz, hogy a második negyedév több mint egymillió forintos forgalmá­ért sokat kell dolgozni mind a három eladónak az üzletben; Kovácsné meg is magyarázza: — Nehogy azt higyjék, hogy az óra és ékszerboltban oly könnyen összejön az egymillió forint. Igaz, hogy van a raktárunkon drága bolliáns is. De a ma emberének nem ez kell. Ajándéktárgyaink, különböző bizsukészítmények, ezüst dísztárgyak és óraféleségek olcsók. Kovácsné szavaiból sugárzik a szakma szeretet«. Sok minden­ről beszél, arról, hogy miként tükrözi üzletük a dolgozók megváltozott életét. Látj^ miként cserélődött ki a vevőikör. És örül neki, hogy nem a nagyságos és méltóságos vevők tudják ma már megvásárolni a luxuscikket Bdlesetvédefmi felszerelések nélkül nem dolgozhatnak az aratógépek A MEDOSZ munkásvédelmi osztályának tájékoztatója Hz FM szakembereinek látogatása megyénkben A Földmflveléiüsyl Minisztérium három szakembere vasárnap láto­gatást tett Somogybán. Dr. Soós Gábor növénytermelési főigazgatót elkísérte a csurgói járásba ülés Dezső, a megyei pártbizottság me­zőgazdasági osztályvezetője és Sási János, a megyei tanács v. b. el­nökhelyettese. Szikszal Pál mi­nisztériumi főelőadó Deák János, a megyei tanács v. b. mezőgazda­sági osztályvezetőjének kíséretében látogatott el a barcsi járásba, vi- mola Károly minisztériumi főelő­adó Molnár Imre megyei főagro- nómussal együtt tett látogatást á nagyatádi járásban. —. Az idei nyári munkákban a korábbinál lényegesen több gépet használnak és a nagy­üzemi gazdálkodás fejlődése következtében növekednek az egy-egy munkagéppel megol­dandó feladatok. Minden eddiginél fon­tosabb tehát, hogy a mezőgaz­dasági dolgozók, s elsősorban a gépállomások, valamint az állami gazdaságok kombájno- sai, aratógépkezelői és cséplő­munkásai maradéktalanul megtartsák a munkásvédelmi előírásokat. A Földművelés- ügyi Minisztérium illetékes főigazgatóságai az idén elő­ször hoztak olyan határozatot, hogy megfelelő védőberende­zések nélkül a gépekkel nem szabad dolgozni és a hiányok pótlásáig az ellenőrző szakem­berek kötelesek a gépek mun­káját szüneteltetni. A MEDOSZ munkásvédelmi osztálya a megyei munkásvé­delmi felügyelőkkel együttmű­ködve széles körben ellenőriz­te, hogyan tartják meg a ki­adott rendelkezéseket. Meg­állapították, hogy a kombáj­nokra és a cséplőgépekre or­szágszerte felszerelték és mun­kaközben is használják a bal­esetmentes munkát szolgáló védőberendezéseket. A gépál­lomás! cséplőgépeknél lénye­gesen javítja a balesetvédelmi helyzetet a termelőszövetkeze­ti mozgalom fejlődése. A kö­zös szérűkön ugyanis nem kell mozgatni a cséplőgépeket, biztonságosan elő lehet készí­teni a munkát. Az aratógépek­nél a gazdasági vezetők, első­sorban a traktoros-brigádok vezetői üzemközben is ellen­őrizzék megvan-e a kardán­tengelyek megfelelő burkolá­sa. Mivel az elmúlt évben az aratógépeknél több súlyo6 baleset fordult elő, a szakszer­vezeti munkásvédelmi ellen­őrök a legszigorúbban eljár­nak azokkal szemben, akik megfelelő védőintézkedések nélkül engedik dolgozni az aratógépeket. A MIEDOSZ munkásvédelmi osztálya megvizsgálta a nyári munkákban részvevők ellátá­sát is. Megállapította, hogy a több mint kétezer üzemi konyhán bőséges és jóízű éte­leket kapnak a dolgozók, az ét­rend változatos, a menüben rendszeresen szerepelnek zöld­főzelékek, vitamindús ételek. Az időszaki munkások elhe­lyezése is lényegesen jobb, mint a korábbi években. Az üzemi bizottságok és a megyei munkásvédelmi fel» ügyelők az aratás és csépiéi idején fokozott mértékben el­lenőrzik az állami mezőgazda- sági nagyüzemek dolgozóinak munkásvédelmi helyzetét.

Next

/
Thumbnails
Contents